Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-07 / 261. szám

1914. november 1. ft PETŐFI NÉPE • 3 Kitüntetések az Októberi Forradalom évfordulója alkalmából ft A kitüntetettek közül Sztanojev Andrással, Pócsai Gézá és Berger Józseffel beszélget Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára. A megyei pártbizottságon A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. év­fordulója alkalmával érdemes és eredményes munkássága elisme­réséül ' a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta Ferenczi Józsefnek, az • Izsáki Állami Gazdaság. MSZMP csúcs­vezetősége titkárának, dr. Grei­ner Józsefnek, a megyei pártbi­zottság tagjának, Pócsai Gézánk­nak, a kecskeméti Centrum Áru­ház pártszervezete titkárának, Sztanojev Andrásnak, az MSZMP Kiskunfélegyházi Vá­rosi Bizottsága első titkárának. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Acs Józief, az MSZMP Jánoshalmi Községi Párt-Végrehajtóbizottságának tagja, Brenyó Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa. Far­kas László, a kalocsai járási pártbizottság munkatársa, Po­gány Károly a megyei pártbi­zottság munkatársa, Szűcs Béla, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának 'tanszékvezetője. A Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki Berger Józsefet, az érsekcsanádi Búza­kalász Tsz pártszervezetének ve­zetőségi tagját, Fekete Istvánt, a Kalocsai Sütőipari Vállalat pártszervezetének titkárát, Mol­nár Károlynét, a Kalocsai Fű- szerpaprika- és Konzervipari Vállalat kiskőrösi telepe párt- szervezetének vezetőségi tagját. Dr. Greiner József, Brenyó Mihály és Molnár Károlyné a Parlamentben vette át kitünte­tését. A többi kitüntetett részé­re Kecskeméten, a megyei párt- bizottságon bensőséges ünnep­ség keretében Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára adtá át az Elnöki Tanács által adományozott ki­tüntetéseket. Az ünnepi aktuson jelen voltak Katanics Sándor, Erdélyi Ignác és Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkárai, valamint a megyei pártbizott­ság osztályvezetői. A kitünte­tettek nevében Sztanojev And­rás, a kiskunfélegyházi városi pártbizottság első titkára mon­dott köszönetét. A megyei tanácsnál A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 57. évfordulója alkalmából, kiemelkedő tanács­tagi tevékenységének elismeréséül megyei és vá­rosi tanácstagokat tüntetett ki, amelyek átadására tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyei tanács székházában került sor. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta Pankohits Józsefné, megyei tanácstag, az ezüst fokozattal Bokor Pált, a Kecskeméti Városi Tanács tagját tüntették ki. A Munka Érdemrend bronz fokozatát Jenei Jánosnénak, a Bajai Városi Tanács tagjának és dr. Bódogh Jánosnak, a Kecs­kemét Városi Tanács tagjának nyújtották át. Ezenkívül 10 tanácsi dolgozó kiemelkedő $zor-: galommal végzett hivatali tevékenységéért Kiváló pénzügyi dolgozó címet kapott, további három személy részesült a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntető címben, míg egy személy a Belkeresker delem kiváló dolgozója lett. Ugyancsak tegnap ke­rült sor megyei főtanácsosi, tanácsosi, illetve vá­rosi főtanácsosi és tanácsosi címek adományozá­sára is. Megyei főtanácsosi címet ketten, megyei tanácsosi címet pedig hatan kaptak. Városi fő­tanácsosi címet ugyancsak ketten, városi tanácsosi címet pedig tízen érdemeltek ki (a névsor ismer­tetésére a későbbiekben térünk vissza). A kitüntetéseket, illetve a címek használatára jogosító okleveleket dr. Gajdócsi István, a me­gyei tanács elnöke nyújtotta át. ft Pankovits Józsefné átveszi a kitüntetést. (Tóth Sándor felvételei.) Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta Magonyi And­rásnak, a Közép-magyarországi Pincegazdaság pincemesterének, míg az ezüst fokozattal Harmath Lajosné megyei tanácstagot tüntette ki. Magonyi András és Harmath Lajosné kitüntetéseit tegnap a Parlamentben vették át. A megyei kapitányságon és a pénzügyőrségnél A megyei rendőr-főkapitány­ságon november 6-án, délelőtt dr. Szalóki László rendőr ezre­des, a megyei rendőr-főkapitány­ság vezetője melékezett meg a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 57. évfordulójáról. Az ün­nepségen jelen volt dr. Szente István, a megyei pártbizottság munkatársa, valamint a megyei rendőr-főkapitányság vezetői. A megemlékezést követően dr. Sza­lóki László rendőr ezredes a mun­kában kiválóknak kitüntetéseket nyújtott át. A Haza Szolgálatáért Érdemrend arany fokozata kitün­tetést kapta: Határ Mihály, Ha­lász Sándor és Váradi István ren­dőr őrnagy, Csábi Jenő rendőr százados, Boda József rendőr fő­törzsőrmester és Kassai József rendőr százados. Ezüst fokozatát: Csordás József rendőr százados, Dömsödi József és Kispál Antal rendőr főhadnagy, Kóbor Ferenc rendőr főtörzsőrmester. Bronz fokozatát: Fodor János rendőr főhadnagy, és Váradi István rendőr főtörzsőrmester. A Köz- biztonsági Erem arany fokozatát Kiss Illés rendőr főhadnagy, Kis- györgyei István és Orosz István rendőr zászlós. Ezüst fokozatát: Horváth Tibor rendőr főhad­nagy, Balogh Pálné és Kalics Józsefné, Martos István rendőr főtörzsőrmester, Czibula István rendőr törzsőrmester. Bronz foko­zatát: Flaisz Imre és Körösi Mi­hály rendőr őrmester. A Vám- és Pénzügyőrség me­gyei parancsnokságán Marjai Al­bert pénzügyőr őrnagy megyei parancsnok nyújtotta át novem­ber 7-e alkalmából a kitüntetése­ket. A Vám- és Pénzügyőrségi Érem arany fokozatát Tóth Béla pénzügyőr hadnagy, Kocsis Fe­renc pénzügyőr zászlós, ezüst fo­kozatát Kiss Jánosné pénzügyőr törzsőrmester és Danics Alajosné pénzügyőr őrmester, bronz foko­zatát Bene Mihály pénzügyőr őr­mester kapta. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évforduló­ja alkalmából a Munka Érdem­rend ezüst fokozatával tüntette ki dr. Fály Tamásnét, a kecs­keméti megyei kórház szakszer­vezeti tanácsának titkárát, a Munka Érdemrend bronz foko­zatával Albert Györgyöt, a Bajai Állami Gazdaság szakszervezeti bizottságának , titkárhelyettesét. A kitüntetéseket Gáspár Sán­dor, a SZOT főtikára adta át. ft A Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalatnál tartott ünnepi nagygyűlésen Csizmadia István, a vállalat igazgatója a vállalat­nál 25 éve dolgozó 11 törzsgár- datagnak aranygyűrűt, 14 gépr kocsivezetőnek pedig baleset- mentes közlekedésért, s az 5, 10, 15 és 20 éve ott dolgozók ré­szére törzsgárdajutalmat nyúj­tott át. Hat kiváló brigád A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban már hagyo­mány, hogy november 7-e tiszteletére értékelik a szocialista brigádok munkáját is. Ebben az évben a gazdaság 2 ezer dolgozója közül másfél ezren lettek tagjai ezeknek a kis kollektíváknak. A szo­cialista cím, illetve a magasabb fokozat elnyeré­séért 104 brigád versenyzett. Az eredmények alap­ján a Vállalat kiváló brigádja címmel jutalmaztak hat kollektívát, az arany fokozatot 26, az ezüstöt 33, a bronzot 19 brigád kapta meg. A legkivá­lóbbnak ebben az esztendőben az Összetartás nevet viselő állattenyésztő szocialista brigád bizonyult: a rájuk bízott tehenészeti telepen 3800 liter a tej­termelési átlag. Egyéni munkájuk alapján száz- ötvennyölcan' kaptak a Vállalat -kiváló dolgozója oklevelet. A kitüntetéseket, jutalmakat a november 7-e tiszteletére rendezett ünnepségen nyújtották át a brigádoknak, dolgozóknak. Másodszor Orgoványon a 25. Színház A búsképű lovag Don. Quijote... nagysikerű szeptemberi előadását követően tegnap ismét Or- goványra látogatott a Huszonötödik Színház tár-. sulata. Ezúttal, a község felszabadulásának 30. év­fordulója alkalmából Hernádi Gyula és Jancsó Miklós darabja, a Vörös zsoltár került bemuta­tásra. Az esti fellépést megelőzően a színház tagjai zenés irodalomórát tartottak a kár gálái tanyai iskolában. A jubileum tiszteletére nyitották meg a műve­lődési házpan a község fejlődését bemutató fo­tókiállítást. valamint a honismereti szakkör tag­jai által gyűjtött paraszti munkaeszközök tárlatát is. Az ünnepi nagygyűlés után levetítették a filmszakkör által a községről készített egyórás dokumentumaimét. T T • "É •• •• J FF Ünnepi fcoszonto Óvári Miklps rádió- és televízióbeszéde — A forradalom 57: évfordu­lóját ünnepeljük — mondotta be­vezetőben Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. — A forradalomét, amely megteremtette a nagy többség, a dolgozó osztályok hatalmát, amely bebizonyította, hogy a kü­lönböző nemzetiségű dolgozók testvérisége le 'tudja győzni a háborút, erősebb az uralkodó osztályok által szított nemzeti gyűlölködésnél. A Nagy Októbert köszöntjük, amely a marxi—le­nini elmélet és a forradalmi gya­korlat egyesítésével először ma­tatta meg, hogy a munkásosztály meg tudja rendíteni a rendíthe­tetlennek •hitt tőkés világot, ké­pes az egész dolgozó nép össze­fogására és vezetésére, utat tud nyitni egy új, igazságos társa­dalom felé. 1917 novembere óta T- Majakovszkij szavával — az emberiség közvetlen teendőjévé vált a szocializmus, és ezzel új korszak nyílt a világtörténelem­ben. — Az egykori Oroszország el­nyomottjainak elemi erővel ki­robbant forradalma, amelyet a bolsevikok lenini pártja vezeteti diadalra, az emberiség évezredes vagyainak, oly sokszor meggya­lázott, sárbatiport eszményeinek valóra váltását írta vörös zász­lajára. Győzelme ezért lett az emberiség jobbik és nagyobbik felének reménye, de ezért lett mindmáig a nemzetközi tőke és minden haladásellenes erő vad támadásának célpontja is. — Az októberi forradalom győzelmével létrejött munkásál­lam évtizedeken át egyedül visel­te a világ békéjéért és haladá­sáért vívott, sok áldozatot köve­telő harc fő terhét. Döntő szere­pe volt abban, hogy a világ meg­menekült az emberiség és az em­beriesség legnagyobb ellenségé­től, á fasizmustól. A Szovjetunió léte, népének tudatosan és ön­tudatosan vállalt áldozatai lehe­tővé tették, hogy a világ számos nemzete nemcsak elnyerte sza­badságát, hanem, meg is tudja védelmezni azt, mert ma már nincs védtelenül kiszolgáltatva az imperializmus kényének-ked- vének. — ötvenkét év alatt nagyot változott a világ, október gyö- zélrrie meggyorsította a társadal­mi •%iiu3tíic&i fóíjjctíHtttáiy cializmus, amelynek — már szü­letése másnapján — közeli bu­kását jósolták ellenségei, korunk megdönthetetlen realitása lett; vonzó példa és biztos támasz az egyetemes emberi haladásért küzdő erők számára. Létrejött, megerősödött a kommunizmust és a szocializmust építő szabad népek közössége, a szocialista világrendszer. Az egész világot átfogó munkásmozgalom olyan erővé vált. mellyel a tőke. urai — akár akarják, akár nem — kénytelenek számolni. A gyarma­ti rendszer összeomlott. — Az imperializmus 1917 no­vembere óta — történelmi mér­tékkel mérve — védekezésre, visszavonulásra kényszerül. Ez igaz akkor is, ha tudjuk, hogy még ma is képes egyes népek­nek súlyos károkat, mérhetetlen szenvedéseket okozni. — A haladó emberiség mind­máig érzi a chilei tragédia se­beit. De érzi azt is — bárhogy tobzódik is a, reakció —, hogy az emberiség jövőjét egyre ke­vésbé tudja befolyásolni az im­perializmus. Chilében a haladó erők — hisszük és tudjuk: ide­iglenesen — vereséget szenved­tek, de azóta Portugáliában kár­tyavárként omlott össze Európa legrégibb fasiszta rendszere, Gö­rögországban megbukott a ka­tonai junta. A harc még nem ért. véget, de a demokratikus erők jelentős sikereket érlek el. — Október azért válhatott vi­lágtörténelmi jelentőségű ese­ménnyé, mert tartós érvényű vá­laszokat ad az emberiséget fog­lalkoztató legfontosabb kérdé­sekre. — Napjainkban, amikor a tu­domány és a technika gyors fej­lődésének vagyunk a tanúi, mind élesebben merül fel a kérdés: tudunk-e okosan, emberhez mél­tóan élni ezekkel az új lehetősé­gekkel? Sikerül-e megakadá­lyozni egy új, minden eddiginél pusztítóbb világháború kirobban­tását? Sikerül-e a népek, az egész emberiség javára hasznosí­tani a teremtő munka eredmé­nyeit? Tudunk-e Földünkön olyan igazságos, elnyomástól és kizsákmányolástól mentes vilá­got teremteni, ahol a népek sza­badon, békében és barátságban élnek, ahol minden ember szá­mára megadatik az alkotó mun­ka öröme, a képességek kibonta­kozásának lehetősége, s ahol megvalósul az egyén és a kö­zösség érdekeinek harmóniája? — Ezek a kérdések foglalkoz­tatják ma a haladó emberiséget, mindazokat, akik az imperia­lizmus embertelen világából, az egyén kizsákmányoltságának, a közösségi élet elsorvadásának vi­lágából keresik a kiutat. S ezek­re a kérdésekre adnak mindmá­ig ható, meggyőző, egyre érvé­nyesebb és biztatóbb válaszokat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi, s ad felele­tet ezeknek az eszméknek a va­lóra válása. — Olyan korba értünk el, ami­kor a történelem tapasztalataiból okulva, egyre több és több nép ismeri fel, hogy a kapitalizmus­sal szemben a szocializmus je­lenti a jövőt; a szocializmus és a társadalmi haladás egymástól elválaszthatatlan. — Az interkontinentális raké­ták, a hangsebességnél gyorsabb repülőgépek, a termonukleáris fegyverek korában mind nyil­vánvalóbbá válik az összefüggés október és a világ sorsa közt. Ha ma béke van, s erőnk tudatában joggal bízhatunk a béke híveinek győzelmében,i ezt:1 mindenekelőtt annak köszönhetjük, hogy ötven­két évvel ezelőtt megtört az im­perializmus egyeduralma Föl­dünkön, s létrejött az az erő, amely nemcsak megalkotta, ha­nem érvényre is tudja juttatni a békés egymás mellett élés poli­tikáját, s ezzel az egész világon minden eddiginél kedvezőbb tel­tételeket teremt a társadalmi ha­ladáshoz. — A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom nemzetközi jelen­tőségét hamar megértették a vi­lág haladó munkásai, és Lenin szávaival élve „még gyakrabban nem is annyira megértették, mint inkább forradalmi osztály­ösztönükkel megsejtették, meg­érezték”. — Így volt ez hazánkban, Ma­gyarországon is. Jogosan lehe­tünk büszkék arra, hogy a ma­gyar munkásosztály elsőként va­lósította meg a gyakorlatban is a világszerte elterjedt jelszót: „Kövessük Oroszország példá­ját!” A Tanácsköztársaság 133 napja fényes bizonyítéka annak, hogy népünkben termékeny ta­lajra leltek a forradalom eszméi. — A magyar munkások, pa­rasztok, katonák és értelmiségi­ek nagy tömegei megértették és megérezték, hogy az októberi forradalomban és a polgárhábo­rúban nemcsak Oroszország né­peinek sorsa dől el, a harc ér­tük is folyik. A magyar inter­nacionalisták, akik Ukrajna, Közép-Ázsia és Szibéria távoli tájain vívtak hősi harcot a fia­tal SzQvjet-Oroszországra törő belső és külső ellenséggel, ugyan­ezért az ügyért harcoltak, mint a magyar Vörös Hadsereg kato­nái, akik, magyar földön védték az intervenciós, ellenforradalmi hadseregekkel szemben nem­csak a magyar munkásosztály hatalmát, hanem a szocializmus egyetemes ügyét is. Joggal írhatta e forradalmi napokban Tóth Árpád: „Szerényen s mégis segítve simul: a kicsiny, árva magyar jaj -patak a messzecsengő nagy moszkvai árba, mely most tisztára mossa a világot...” — 1919-ben a magyar fórra? dalmat leverte az idegen katonái túlerő. De 1945-ben,. történel­münk sorsfordító tavaszén az októberi forradalom vörös csil­lagos katonái űzték ki hazánkból a fasiszta hordákat. Először tötj- tént ■ meg nemzetünk ' életében, 1 hogy egy hadsereg, amely súlyos áldozatokat követelő harcokat ví­vott szerte Magyarországon, nemi elnyomást, és szolgaságot, haneyn békét és szabadságot hozott. Le­hetővé vált, hogy népünk ismét kezébe vegye a hatalmat, és 1919 örökségét is folytatva építse em­berhez méltó otthonát, a szocia-. lista hazát. — Alig több mint 30 évvel ezelőtt —i Radnóti Miklósnak a fasizmus embertelen világát idé­ző szavait használva — még oly korban éltünk „mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéj—:, jel ölt, nemcsak parancsra „mikor ki szót■ emelt, az bújha­tott”, s „az élő irigylé a férges síri holtát". Akkor még csak bízni lehetett abban, „hogy már közelít az az óra, már szüle­tőben az ország”. — Azóta három évtized telt el, s felszabadulásunk 30. év­fordulójára készülve elmondhat­juk: ma olyan korban élünk, melyben népünk történelmi je­lentőségű vívmányokat mondhat magáénak. Nemcsak a múlt ma­radványainak felszámolásában, ■ értünk el döntő sikereket, hanem az új társadalom építésében is. Oly korban élünk, melyben sza­badon bontakozhat ki népünk al­kotó energiája, mind a ‘gazda­sági építés, mind a kultúra te­rületén. Olyan ~ korban élünk, melyben a szabadságnak, az igaz-, ságossagnak, a társadalmi egyen-? tőségnek az emberiséggel csak'?! nem egyidős jelszavai mind követ­kezetesebben érvényesülitek imindennapi■ életünk gyakorla­tában is. — Ami 30 évvel ezelőtt még csak történelmi lehetőség volt, valósággá válik. És éppen az el­múlt három évtized eredményei, teszik fel mind sürgetőbben. az új kérdéseket: hogyan tehetjük még otthonosabbá épülő szép há­zunkat, szocialista hazánkat? Hogyan kell élni okosan, embe­ri mádon azokkal a lehetőségek­kel; mélyeket -népünk fáradsá­gos munkával teremtett meg? A válasz ezekre a kérdésekre is már születőben van, naponta fo­galmazza újra és újra a szocia­lista módon élő, dolgozó, gon dolkodó emberek növekvő sere­ge. — Nem volt könnyű az út. melyen idáig értünk. Meg kellett küzdeni nemcsak ellenségeink­kel, a múltból örökölt elmara­dottsággal, hanem saját hibá­inkkal, gyengeségeinkkel, téve­déseinkkel .is. Ezek az évek az önfeláldozó harc, a fáradhatatlan munka évei voltak, de egyben olyan évek is, melyek megmu­tatták, mire képes a /elszaba­dult nép. . ■— Ebben a harcban és mun­kában mindenkor magunk mel­lett tudtuk a világ első és leg­hatalmasabb szocialista államát, a Szovjetuniót. A közös eszmék és célok, a közös harc és műn- S ka alakította ki. szilárdította meg a magyar és a szovjet riép őszinte, szoros barátságát, amely a szocialista építés évtizedei alatt új és új tartalommal gaz­dagodott. Párt- és kormánykül­döttségünk legutóbbi moszkvai látogatásakor joggal érezhette né­pünk, hogy a megbecsülés és a szeretet nemcsak küldöttségünk­nek, hanem - : mindnyájunknak szólt. — A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulóján pártunk Központi Bizottsága, nép köztársaságunk Elnöki Taná­csa és kormánya nevében szere­tettel és tisztelettel köszöntőm a gyárakban, az esöáztatta földe­ken, az alkotó munkában helyt­álló népünket, mindazokat, akik a Na.gy Október útján járó szo­cialista hazánk felvirágoztatásán dolgoznak. Köszöntőm — egész népünk, mindnyájunk nettében — a kommunizmust építő Szov­jetuniót, kedves szovjet baráta­inkat, akik a legtöbb áldozatot hoiták a békéért, a szocializmu­sért, és az egész haladó emberi­ség közös ünnepévé tették ezt a napot. I Nívódíjas kecskeméti szerzők A Kulturális Minisztérium Kiadói Főigazgatósága ebben az évben is nívódíjjal jutalmazta a legkiválóbb művek szerzőit. Bács-Kiskun mégyéből ketten részesültek ebben az elismerés­ben: dr. Fillus István, a Ker­tészeti Egyetem Kecskeméti Fő­iskolai Karának igazgatója és dr. Balázs Sándor, a Zöldségter­mesztési Kutató Intézet igazga­tója közös munkájából szüle­tett, megjelent Zöldségkülönle­gességek című könyvért kapott nívódíjat. Dr. Balázs Sándor ezenkívül még a Gombatermesz­tés című szakkönyvével is meg­szerezte ezt az elismerést. A két mű a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat gondozásá­ban jelent meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom