Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-07 / 261. szám
3 ,ts világ proletárjai, egyesuljeteki A GYÖZELMlfe 'SZOCIALISTA FORRADALOM KORSZAKA Ünnepi nagygyűlés Kecskeméten XXIX. évf. 261. szám Ára: 90 fillér 1974. november 7. csütörtök November 6-án délután Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb üzemében — a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál — ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulójáról. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Erdélyi Ignác, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Kőrös Gáspár, a kecskeméti városi párt- bizottság első titkára, dr. Mező Mihály, a városi tanács általános elnökhelyettese. Az ünnepséget Kállai Árpádné, a vállalati pártszervezet csúcstitkára nyitotta meg, majd Erdélyi Ignác mondott beszédet. Erdélyi Ignác beszéde Az első szocialista forradalom győzelmének nagy napjáról, a haladó emberiség közös ünnepéről emlékezünk? A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulójához érkeztünk. A világtörténelem korszakváltó fordulói ritkán köthetők egyetlen naphoz. A korszakok százados fejlődés eredményei és senki sem vállalkozhatna arra, hogy nap szerint meghatározza, mikor kezdődtek. Van azonban egy nap, ' amely vitathatatlanul új fejezetet nyitott az egész emberiség történetében. Sőt bizonyos értelemben igazi történetének nyitánya lett: 1917. november 7-e, a proletárhatalom és a szocializmus korszakának első napja. A győztes szocialista forradalom megnyitotta a világ egyete* mes forradalmi megújhodásának Korszakát, a kapitalizmusból a kommunizmusba vezető átmenet történelmi periódusát. Az orosz munkásosztály elszántsága, kitartása és öss/.ejoiToi,lsága lelte lehetővé a forradalmi felkelés győzelmes rohamát ezen a napon. Az 1917-ben lejátszódó események számunkra már történelmet jelentenek. Többnyire könyvekből, tanulmányaink során hallottunk róla, értettük meg jelentő-- ségét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom vívmányai és Lenin tanításai azonban nemcsak tananyagot jelentettek és jelentenek számunkra, hanem a mindennapok gyakorlatának elméleti alapját. Minél inkább távolodunk — időben — 1917 októberétől, annál tisztábban és fényesebben látjuk mára ható jelentőségét, sorsot alakító hatását. Ma nemcsak egyszerűen az a feladatunk, hogy emlékezzünk a forradalom napjára, hanem az is, hogy egy- . fajta számvetést készítsünk a hatalmas történelmi fejlődésről. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a szovjet hatalom, az első szocialista állam megalapításával létrehozta a forradalom nemzetközi bázisát, amely létének legelső perceitől kezdve a szocializmusért, a haladásért, a nemzeti felszabadulásért, a függetlenségért és a békéért küzdő erők legfőbb védelmezője, támasza volt és az a mai napig is. Ma is felmerül a kérdés, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának milyen szerepe van, s méginkább milyen érdeme van a forradalom győzelmében és az azóta eltelt több mint fél évszázad harcának eredményes' szervezésében, irányításában. Csak eevetlen mondattal tudunk válaszolni: A Szovjetunió Kommunista Pártjának egész története összefonódik a forradalmi harccal és ma is a forradalmi küzdelem vezető ereje. A Szovjetunió, a Szovjetunió Kommunista Pártja internacionalista politikája alapján segíti a szocialista országokban folyó építőmunkát, támogatja a világ haladó erőinek - küzdelmét. Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak a vezetője, a szovjet állam megalapítója Vlagyimir Iljics Lenin volt. Lenin neve örök időkre eggyé forrott a kommunista párttal, a forradalommal, a szocializmus gyakorlati megvalósításával és a marxizmus továbbfejlesztésével. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nemcsak Oroszország népeinek életében jelentett gyökeres változást, hanem a legnagyobb jelentőségű sorsfordulónak bizonyult az egész emberiség történetében is._ Az elmúlt több mint fél évszázados út égyik tanulsága, hogy megbuktak mindazok a jövendölések, amelyet a szocialista forradalom győzelmét véletlennek tekintették. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméből született Szovjetímió korunk legfontosabb nemzetközi jelentőségű objektív valósága. Olyan szocialista nagyhatalom, amelynek nemzeti törekvései, érdekei, céljai természetüknél fogva elválaszthatatlanul eggyé forrtak az internacionalizmussal. A történelem során a szovjet köztársaság az első olyan állam, amelynek születése után első szava a béke volt. Azóta is a Szovjetunió a lenini békés egymás mellett élés politikáját követve megakadályozta egy újabb világháború kirobbanását. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa — kidolgozta azt a békeprogramot, amely az utóbbi években és napjainkban valósult, illetve valósul meg. A szocialista világrendszer ma meghatározó szerepet játszik a világban, a béke fenntartásában és megőrzésében, s ez döntőén a Szovjetunió fejlődésének, az SZKP internacionalista politikájának köszönhető. A szocialista világrendszer mellett a nemzetközi munkásmozgalom, valamint a nemzeti felszabadító mozgalmak képezik a haladás legfőbb erőit. Az októberi forradalommal egyetlen országban győzedelmeskedett a szocializmus. De a Szovjetunió léte, hatalmas üteg mű fejlődése és társadalmi be<| rendezkedése az egész világ ha? ladó mozgalmainak lelkesítő példájává és biztos támaszává vált. A barátság eltéphetetlen szálai kötik össZe a magyar és a szovjet népet, amelynek gyökéréi messze és mélyre nyúlnak vissza a történelemben. A marxista—leninista tanítás internacionalizmusát követve Oroszország és Magyarország harcos forradalmárai hintették el á barátság magvait, amelynek érzése mélyen bevésődött népeink szívébe. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a nép ügyének kiemelkedő harcosai az orosz- országi dolgozók példájának követésére mozgósították az elnyomott magyar milliókat. Százezer magyar hadifogoly harcolt a Szovjetunióban és százezrek hősiesen küzdöttek itthon a proletárhatalomért. Dolgozó népünk már 1919-ben, a Tanács- köztársaság rövid fennállása alatt is megmutatta, milyen hatalmas alkotó erővel képes nekifeszülni a szocialista építés feladatainak» milyen önfeláldozóan tud harcolni a munkáshatalom megvédéséért. A Tanácsköztársaság elbukott, de eszméit senki sem tudta kiirtani. Népünk legjobbjai a Horthy-fasizmus terrorja idején a hazugságok, a rágalmak ködfüggönyén át is bizalommal és tisztelettel tekintettek a proletárhatalmat hősi áldozatok árán megvédő, a világ első proletáia- államát építő szovjet népre. Amikor 1944-ben hazánk földjére léptek a felszabadító szovjet csapatok, dolgozó népünk a Szpyf jetunióban látta a béke oly régen várt ajándékát elhozó győzedelmes erőt. A szovjet csapatok előrenyomulása során a magyar föld feléledt, felszabadultunk. A nép felocsúdott és hozzálátott az újjáépítő munkához. Az új társadalom, az új élet alapjait népünk nehéz feltételek között rakta le. Az háború a csőd szélére juttatta az országot. E körülmények között népünk nem maradt magára. Oldalunkra állt a szovjet nép, s önzetlenül felénk nyújtotta segítő kezét. A napokban zajlottak le megyénk községeiben, városaiban azok az ünnepségek, ahol megemlékeztek a felszabadulás 30. év- fordulójáróL Az ebből az alkalomból . elhangzott számvetések bizonyítják azt, hogy egy új, iga(Folytatás a 2. oldalon.) Koszorúzási ünnepségek AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA • A budapesti Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél az MSZMP KB koszorúját Kádár János és Biszku Béla helyezte cl. (MTI foto — Szebellédy Géza felv. — KS.) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója alkalmából szer-, dán délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten, a Szabadság téren, a szovjet hősi emlékműnél. A szovjet és a magyar Himnusz elhangzása után Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára; Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára; Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese; a Szovjetunió budapesti nagykövetségének, a diplomáciai testületeknek, a Hazafias Népfrontnak és más társadalmi-politikai szervezeteknek a képviselői helyeztek el koszorút az emlékműnél. Szerdán reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ünnepélyes! külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. Ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkás- mozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél. Ma, november 7-én délben a Kossuth Lajos téren az állami zászlónál zenés őrségváltás lesz. (MTI) t Horváth István és Katanics Sándor a Szabadság téren levő szovjet hősi emlékmű talapzatán elhelyezte a megyei pártbizottság koszorúját. (Pásztor Zoltán felvétele.) Ma is dolgoznak a földeken Tegnap Kecskeméten, a Szabadság téren, a szovjet hősi emlékműnél koszorúzási ünnepséget tartottak. A szovjet és magyar Himnusz hangjai után a megyei párt- bizottság koszorúját Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára és Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára helyezte el az emlékmű talapzatán. A hősi emlékművet megkoszorúzták a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok parancsnokságának képviselői, majd dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke és dr. Glied Károly elnökhelyettes. 13zl követően dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke és Farkas József titkár helyeztek' el koszorúkat, őket követték a fegyveres erők, az SZMT, a. KISZ megyei bizottsága és az MHSZ képviselői, akik szintén megkoszorúzták az emlékművet. Ezután a kecskeméti gyárak, üzemek, közös gazdaságok dolgozói és diákok virágokkal emlékeztek a történelmi jelentőségű eseményre. Az ünnepség az ln- ternacidnálé hangjaival fejeződött be. A Szabadság téren tartott központi ünnepséggel egy- időben a megyeszékhely és a járás vezetői, dolgozói megkoszorúzták a vasútkertben és a Budai úti temetőben levő szovjet hősi emlékműveket. Bács-Kiskun megye más városaiban és a községekben is méltóképpen emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméről. Megyeszerte koszo- rúzási ünnepségeket, délután kultúrműsorokat tartottak, s számos helyen kiállítás nyílt a tör- ténlemi jelentőségű esemény évfordulója alkalmából. T. L. Végre időhöz jutott Bács-Kiskun megye mezőgazdasága. Tíz napot tölthettek folyamatos munkával a határban. A szikkadó talajokon emberek, gépek ezrei dolgoznak. hogy a még kint levő terményt mentsék, s befejezzék a vetést. Ez utóbbi elvégzéséhez még tíz száraz, csapadékmentes napra lenne szükség, s akkor mindenütt földben telelhetne a vetés. Az éjjel-nappali műszakban 8—9000 hektárral nő a bevetett terület. Néhány gazdaság, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára befejezte a vetést. Példa van arra, hogy számolva kései vetés hátrányával, az eredetileg tervezettnél nagyobb területen vetnek gabonát. Gondolnak erre a jó kenyérgabona termőföldeken gazdálkodó bácskai termelőszövetkezetek is. ahol a talaj- nedvessége miatt még mindig nem járható mindenütt a határ. Ezért módosították a vetéstervet, s az újonnan kijelölt földeken éjjel-nappal dolgoznak a magágykészítő traktorok és a vetőgépek. Sok helyütt két traktor vontatja a magszórókat, ezzel is gyorsítva a munka ütemét. November 7-én ünnepi műszakot tartanak a szántóföldeken. A jelzések szerint 1500 erő- és munkagép dolgozik a határban. A harkakötönyi Egyesülés Tsz-ben tizenöt erőgép, a har- tai Lenin Termelőszövetkezetben pedig 47 traktor dolgozik az ünnepnapon. Ünnepi köszöntő övári Miklós rádió- és televízió beszéde 3. oldal Kitüntetések 3. oldal Demográfia 1990-ig 4. oldal Kilenc közül egy 1. oldal 30 évvel a háború után 4- oldal Ősz a Krímben oUUI I
