Petőfi Népe, 1974. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-01 / 256. szám

1974. november 1. • PETŐFI NÉPE ^ 3 AZ ALKOTÓMUNKA ELISMERÉSÉT Átadták a művészeti díjakat A szocialista kultúra terjesz­tése érdekében kifejtett munka, valamint az alkotói tevékeny­ség elismerése céljából a Bács- Kiskun megyei Tanács 1972-ben művészeti díjat alapított. Azóta évenként kiosztják az ötezer fo­rinttal járó elismerő díjat azok­nak, akik az irodalmi és művé- ' szeti élet valamelyik területén figyelmet érdemlő dolgot alkot­tak, s ezzel hozzájárultak, me­gyénk kulturális életének gaz­dagodásához. Tegnap délelőtt a megyei ta­nács elnökének szobájában ad­ták át a kitüntető művészeti dí­jat Pécsiné Ács Saroltának, Dió­szegi Balázsnak, Ruszt József­nek és Zám Tibornak. Dr. Gaj- dócsi István, a megyei tanács el­nöke ismertette a díj odaítélésé­ről szóló határozatot, majd fel­sorolta a kitüntetettek érdemeit, amellyel a művészeti díjat kiér­demelték. Pécsiné Ács Sarolta a Viski Károly Múzeum népművészettel foglalkozó munkatársa, a kalo­csai népi együttes vezetője. A város és a környék népi hímzé­seinek, népi pingálásának avatott értője, kitűnő szakembere. A múzeumban felhalmozott tár­gyak ’ vizsgálata és sok száz adátszolgáltató közlésére építve megírta a Kalocsa népművésze­it'című könyvet. Több évtizedes munkásságával, eddigi gazdag életművével érdemelte ki a meg­becsülést. i.- : »■ t ..~i i Diószegi Balázs Kiskunhalason éí5 lestőművéSz termékeny al­kotó munkájával a paraszti élet, a kiskunsági táj valóságát igyekszik megörökíteni. Több csoportos és egyéni kiállításon szerepelt eredményesen, s kép- ‘ zőművészeti kultúránk fejleszté­sét szorgalmazza fáradhatatla­nul. A pedagógiai és a képző- művészeti munka szorosan ösz- szekapcsolódik életében. Ruszt József a kecskeméti Ka­tona József Színház főrendezője. A színház művészeti életének irá­nyításával elősegíti a közművelő­dési feladatok elvégzését, a művé­szi fórum erősítését. Munkásságá­val nagyban hozzájárul az ifjú­ság művészeti neveléséhez. Zám Tibor író, szociográíus a Forrás munkatársa. írásaival megyénk egy-egy sajátos prob­lémakörét. tárja fel. A Bács-Kis- kunból jövök és ,az fnterurbán című könyveiben is az emberi sorsok és a társadalom gazdasá­gi törvényeinek hatásai tükrö­ződnek. Folyamatosan jelentke­zik írásaival a Forrás, az Élet és Irodalom, valamint a Valóság című folyóirat hasábjain. Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságá­nak titkára a párt végrehajtó bizottsága nevében köszöntötte az új művészeti díjasokat, s to­vábbi sikeres alkotói utat kívánt. Hangsúlyozta, hogy mind a né­gyen itt teremtették meg élet­• Pécsiné Acs Sarolta átveszi a díjat dr. Gajdócsi Istvántól. (Tóth Sándor felvételei) • Katanics Sándor köszönti az új művészeti díjasokat. művük jelentős részét úgy, hogy közben azonosulni tudtak a szűkebb haza célkitűzéseivel. A meghitt hangulatú esemé­nyen — amelyen jelen volt Ma­jor Imre, a megyei tanács elnök- helyettese is —, a díjak átadása után a kitüntetettek nevében Diószegi Balázs mondott köszö­netét, s ígéretet tett arra, hogy továbbra is eredményesen igye­keznek dolgozni kulturális, mű­vészeti életünk gazdagítása ér­dekében. V. M. 750 ezer kilométer baleset nélkül A napokban adják át a megye mezőgazdasági nagyüzemei­ben dolgozó gépkocsivezetőknek azokat az elismerő öklévé- ' leket, gomblyuk- és autóhűtő-jelvényeket, pénzjutalmakat,:; amelyek bizonyítják, hogy tulajdonosaik sok éven keresztül baleset nélkül közlekedtek. Huszonhatan 250 ezer, tizenhár­mán 500 ezer, heten pedig 750 ezer kilométert tettek meg anélkül, hogy részesei lettek volna közúti szerencsétlenség­nek. A 750 ezresek közül kerestük fel Szabó Ferencet, a Zöldségtermesztési Kutató Iniézet gépkocsivezetőjét, vele be­szélgettünk erről a nem mindennapi teljesítményről. Szabó Ferenc még mindig őrzi azt az 1940. április 22-én kelt 14 756-os számú gépjárművezetői igazolványt, amellyel huszonnégy évesen egy 14 tonnás Heinkel tí­pusú gépkocsit vezetett. — A felszabadulás után 1948- ban a kecskeméti Bameválnál helyezkedtem el, azóta rendszere­sen vezetek gépkocsit. A teher­autó után 1954-ig a megyei ta­nács személygépkocsi-vezetője voltam és 1954-ben idekferültem a Zöldségtermesztési Kutató In­tézetbe. Tulajdonképpen már több mint egymillió kilométert vezet­tem, de a megtett kiloméereket csak 1951 óta jegyzik. Aki harmincnégy éve baleset-, mentesen közlekedik, nyilván is­mer valami olyan módszert, amellyel elkerülhető a szerencsét­lenség,'a karambol. Erről is ér­deklődtünk Szabó Ferenctől. — Hogyan sikerült ezt elér­nem? Egyszerűbb mint gondol­ná. A KRESZ szabályait minden körülmények között betartom, s úgy szállók be még ma iá a gép­kocsiba, hogy nemcsak önma­gámra, de másokra is nekem kell vigyázni. Szerencsés is voltam, mert a főnökeim jóval az indulás előít megkérdezték: Szabó elv­társ, mennyi időt vesz igénybe az út, mert szeretnénk oda is érni. Ezért .aztán soha sem kellett ro­hannunk, s mindig pontosad* megérkeztünk. Ez azonban csak egyik része a „titoknak”, Szabó Ferenc min­den reggel egy órával korábban érkezik a garázsba, átvizsgálja ■ járművét az indulás előtt, ám este soha sem tud olyan későn érkezni, hogy ne mossa le gép­kocsiját. Mindig pihenten indul, ‘ mert véleménye szerint- minden gépkocsivezetőnek legalább nyolc órát aludni kell. Ennek ellenére még mindig van benpe szoron­gás az országúton. Ezzel kap­csolatban így nyilatkozott: — Aki az országúton jár, an­nak mindig „áll a zászló”, min­denkivel történhet baleket saját vagy mások hibájából. Én min­dent megteszek ennek elkerülése érdekében, de lehet, hogy a má- .sik vezető már nem ilyen lelki- ismeretes/ Egy példával szeret­ném illusztrálni. Van egy Tra-’ A felszabadulás útján A művelődő Dunapataj bántom, s érdekes módon, ami­kór abban ülök, mindenki oktat, fenyeget, főleg az úgynevezett „vasárnapi vezetők”, a fiatalok. Én azonban ott is akárcsak a szolgálati gépkocsiban, udvarias Csütörtökön a budapesti párt- bizottság oktatási igazgatóságá­nak épületében megkezdődött a Magyar Újságírók Országos Szö­vetségének kétnapos küldött- közgyűlése. Az elnökségben fog­lalt helyet Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Grósz Károly, az MSZMP KB agitációs és propa­gandaosztályának vezetője, Vár- konyi Péter államtitkár, a kor­mány Tájékoztatási Hivatalának elnöke,. Katona István, az MSZMP KB tagja, a Népszabad­ság főszerkesztője, továbbá Barcs 1 Sándor, a MUOSZ elnöke, Kom- ját Irén, a MUOSZ alelnöke, Király András, a szövetség főtit­kára, Kimmel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkára és Vas Imre, a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Részt vett a tanácskozáson Jir- zsi Kubka, a Nemzetközi Újság­író Szervezet főtitkára is. (MTI) Üjító építők Megnőtt az újítási kedv a Bács megyei Állami Építőipari Válla­latnál. Míg 1973-ban 39 újítást nyújtottak be. 1974-ben már ed­dig több mint 60-at. A kifizetett , díj a tavalyi 29 ezerről az idén 92 ezer forintra emelkedett, és tizenegyen kapták meg a Kiváló újító kitüntetés válamelyik foko­zatát. A községi tanácson kérdeztem meg, hogy mi szemlélteti- a legér- zékeltebben a dunapataji vál­tozásokat! Hivatkoztak a mű­anyag és gumifeldolgozó üzemre, a paprikafeldolgozó telepre, az új húsboltra. Volt, aki^ a vasipari ktsz dinamikus fejlődését .emlí­tette s büszkélkedtek az út- és vízhálózattal. A legtöbb szavaza­tot a kulturális intézmények kaptak. Az ország első falusi ének-ze­nei iskolájáról Kodály Zoltán is elismerően nyilatkozott. A hang­szeres zeneoktatás iránt is nagy az érdeklődés a községben. Most már a zeneiskola is kedvezőbb körülmények között dolgozhat: a közelmúltban adták át a kamara­koncertekre kiválóan alkalmas új termet. A „Patajikum” gazdag gyűj­teménye sem sokáig szűkösködik, szoronkodik jelenlegi helyén. Megvásárolják a műemlék uni­tárius templomot és itt alakítják ki a helyi múzeumot. ,,f A nagyközség lakossága igyek­szik anyagilag támogatni a kul­turális intézményeket. Ez a szem­lélet azt tükrözi, hogy itt sokan felismerték a tudatformálás, a művelődés fontosságát; a kultu­rális tevékenységet a politikával, a gazdaságival egyenértékűnek tekintik. Aki ismeri a hajdani patajiak gondolkodásmódját az tudja csak, hogy mennyit válto­zott itt a világ' a felszabadulás óta. Szöveg: Heltaí Nándor Kép: Pásztor holtán Az egyik legszebb falusi művelődési ház. maradok, megőrzőm a nyugalma­mat. Mit tanácsolhatok a fiata­loknak? Ma már az országúti közlekedés intelligenciát és türel­met igényel. Ha valaki ezt a szép pályát választja hivatásának, jól készüljön fel, szeresse járművét, tartsa be az előírásokat, legyen nagyon udvarias, figyelmes és főleg nyugodt. Beszélgetés közben lépett a szobába László Antal, a Zöldség­termesztési Kutató Intézet gép­kocsielőadója. Az intézetnél tíz gépkocsivezető dolgozik, akik már mind túl vannak a 250 ezer kilo­méteren, amit baleset nélkül tet­tek meg. A jó szellem, az 'egy­más segítése, a gépkocsivezetők­ről való gondoskodás eredménye, hogy az intézetnek húsz év óta nem volt sérüléses közúti balese­te. Az intézet valamennyi gépko­csivezetőjének, de külön is Sza­bó Ferencnek gratulálunk, s to­vábbi balesetmentes közlekedést kívánunk. Gémes Gábor Bajáért — Ha lesz néhány perce igaz­gató elvtárs, jöjjön le a mű­helybe, bemutatnánk egy meg­lepetést. .. Zimmerman János — az Épü­letasztalosipari és Faipari Válla­lat bajai gyárának igazgatója — néhány perc múlva már a tmk- hűhelyben volt, mert tudta, hogy G. Szabó István — a József Attila hétszeres szocialista bri­gád vezetője — kicsinységekért * .nem,Iszókta felkeresni. A brigá- ‘ qiói "már ,.az 'ü^mbfíjfeK ,i% úgy,, ismerik, hogy '^gondolkodó bri­gád”! — Na,, látja igazgató elvtars ez az amin fél éve törjük a fe­jünket, de most már kész, mű­ködik, íme! EzzeL elindította a gépet, s a fát, amit eddig kézzel kellett a gépbe rakni, nehéz fizikai mun­kával, most maga a gép adagol­ja egymás után, könnyedén, gyorsan. A brigádvezető fürkészve fi­gyelte az igazgató tekintetét, aki­ről tudta, hogy háromszor is meggondolja, mielőtt valamire igent mond. Már vagy tizedik fát adogatta automatikusan a gép, de vélemény még sehol. — Nos — türelmetlenkedett a brigádvezető — megérté a töp­rengést?! Az igazgató csak húzta az időt, de hogy miért, csak ké­sőbb derült ki. Magában már kiszámolta,, hogy naponta 4 ezer kilogrammot kell a »földről a gépbe emelni, főként asszonyok­nak. Az automatikus adagolóból el­fogyott a fa. Erre várt az igaz­gató és most mosolyogva ő tette, fel a rövid kérdést: Nos mi lesz ezután? A brigádvezető értette a dol- gpt. Igaz, így csak félig segített a gondokon. Három, nap múlva .ismét felkereste az igazgatót, Sütőipari szakmára átképzősöknek jelentkezhetnek fiatal és felnőtt korú munkavállalók. Magas kereseti lehetőségek. Higiénikus munkakörülmények. Gépesített munkahelyek. Az átképzés idejére a vállalat ösztöndíjat is biztosít: Jelentkezni lehet a vállalat központjában: Kecskemét, Szolnoki út 23—25. szám alatt. 2078 A kitüntetett József Atila brigád. akinek első kérdése ez volt; De rossz .bőrben vagy, csak nincs valami bajod? — Most már nincs — felelte •megkönnyebbülten G. Szabó —, ugyanis 3 napja jóformán egy szikrát sem aludtam, de most már megvan a megoldás: maga szedi fel a fát a gép és maga adagolja. Hát ilyen ember G. Szabó István és a brigádja. Szabad időben kijárnak a bácsalmási gyermekotthonba, játékokat ké­szítenek'. Bátmonostoron a gyer­mekjátszótérre is az ő kezük alól került ki a játék, ök vál­lalták az orvosi rendelő kiala­kítását a gyáron belül, meg ha kell falazást, villanyszerelést is megcsinálják. A Kolozsvári ut­cában a Türr István brigád több mint 50 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát végzett orvosi lakás kialakításánál. A Kun Bé­la gépkocsivezető-brigád- vállal­ta, hogy minden tavasszal részt vesz a város nagytakarításában Három szocialista brigád nevét említettem, pedig valamikor egy volt ez a három. Tulajdonképpen most is egy, csak a nagy lét­szám miatt dolgoznak. így há­rom csoportban. Nemrég kezd­ték meg egy sportpálya építé­sét, ezen nemcsak a gyáriak, ha­nem a városbeliek is sportolhat­nak majd. A Szegedi út felőli várostorkolatnál zászíórudakat készítettek és vállalták, hogy minden ünnepélyes alkalomkor ők végzik a zászlók "fel és levo­nását. A napokban a város. felszaba­dulásának 30. évfordulóján ad­ták át elsőy ízben a „Bajáért” emlékplakettet és a vele járó 5 ezer forintot a városi tanács .dísztermében. Ott volt a kitün­tetettek között G. Szabó István f és brigádja is. Nemrég felkerestem a brigád­vezetőt, hogy beszéljek vele to­vábbi terveikről. Már a portás közölte velem, hogy nincs ide­haza, kiküldték őt Moszkvába jutalomból. Megkérdezte tőlem az. egyik ismerősöm: mit kell tenni azért, hogy valaki megkaphassa a „Ba­jáért” díjat. Akkor nem volt időm megmagyarázni. De ha most elolvassa ezt a riportot, megtalálja' benne a választ. Szabó Ferehc­A munkaügyi döntőbizottsági elnökök országos tanácskozása Csütörtök délelőtt az Építők Székházában 450 küldött rész­vételével megkezdődött a válla­lati munkaügyi döntőbizottsági elnökök III. országos tanácsko­zása. A résztvevőket Kurdi Béláné, a SZQT alelnöke üd­vözölte, majd Buda István mun­kaügyi államtitkár számolt be a döntőbizottságok munkájáról, helyzetéről, feladatairól. Mint mondotta, jelenleg mint­egy 7200 döntőbizottság műkö­dik vállalatainknál, s a bizott­ságokban 40 000 tisztségviselő in­tézi társadalmi* munkában a vállalatok és dolgozók vitás ügyeit. A viták száma 1968 óta jelentősen csökkent, ami az új munkajogi szabályozásnak és a kollektív szerződések rendszeré­nek köszönhető. Herczeg Károly, a SZOT tit­kára rámutatott, hogy a mun­kaügyi döntőbizottságok az üze­mi demokrácia megvalósításá­nak jelentős fórumai, mivel itt a dolgozók képviselőik . útján döntenek a vállalati vitás ügyek­ben. Jelentős társadalmi, politi­kai és egyéni érdekek fűződnek ahhoz, hogy a döntőbizottságok gyorsan és jól működjenek, he­lyesen alkalmazzák a jogszabá­lyokat és érvényesítsék a szo­cialista humanizmust. Az ütkö­ző érdekek feloldása a döntőbi­zottságok tagjaitól a szakmai ismereteken túl határozott emr béri - jellemet, bátor helytállást, jó döntési készséget igényel. Á SZOT-titkár felhívta a szakszer- vegeteket: követeljék meg, hogy a gazdasági vezetők megteremt­sék a munkaügyi döntőbizottsá­gok működéséhez szükséges fel­tételeket. Tegyék lehetővé szá­mukra, hogy a szükséges isme­reteket megszerezhessék. A két referátumot vita követ­te. A vitában dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter is részt vett. (MTI) í A MUOSZ közgyűlése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom