Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-01 / 229. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1971. október 1 TUDOMÁ NY TECHNIKA Közös űrkísérlet nagy távlatokkal Alig egy év múlva, 1975, július 15-én sor kerül a közös szovjet—-amerikai űrrepülésre. Az előkészületek már 1972. májusa, a megállapodás aláírása óta folynak a két ország űr­repülőterein. tudományos központjaiban és laboratóriumai­ban. Rendszeressé váltak a szakembercserék és az űrhajósok együtt-edzései. Korszerűbb munkakörülmények a telepen Egyáltalán nem hasonlít a hagyományos sertéshizlaldáira a dávodi Augusztus 20. Tsz szakosított állattenyésztő telepe, amelyet másfél éve helyeztek üzembe. Az új létesítménnyel korszerűbb munkaszervezést valósíthattak meg a szövetkezet állattenyésztésében, amelynek egyik jellemzője, hogy egy- egy gondozó 1200 sertésre' ügyel, hiszen a munkáját külön- » féle gépi berendelések könyítik meg. ■ ’ , Előkészítették már a kísérlete­ket is. amelyeket a program so­rán végeznek maid. Szerepel köz­tük annak megállapítása, milyen hatása van a súlytalanságnak az olvasztott fémekre, valamint csil­lagászati, űrfizikai és űrbioló­giai mérések. Kidolgozták a táv­közlési összeköttetés módjait és azt is. hogyan fogják követni egymást a kozmoszban az űrha­jók. A kísérleteket film- és tele­víziós felvételek és közvetítések „fűszerezik” maid »* A berendezések kipróbálóira, a földi' űrhajósokra nehéz feladat vár: a kísérletek, amelyekben részt vesznek, arra adnak választ, nerp fenyegeti-e az űrhajósokat veszély, amikor átszállnak egyik űrhajóból a másikba, hiszen a Szojuz és az Apolló kabinjai kö­zött mintegy 500 milliméteres nyomáskülönbség van. Kifejlesztették és kipróbálták már azt a zsilipkamrát, amely lehetővé teszi a ..közlekedést” az \ űrhajók között. S ezzel megoldó­dott az egyik legkomolyabb tech­nikai probléma. Ugyancsak kiala­kították az élettevékenységek biz­tosításának rendszerét, és ellen­őrizték az. űrhajók megbízható­ságát. Ez év júliusában meg­kezdődtek a szovjet űrközpontban azok a közös előkészületek, ame­lyek már a valódi űrrepüléshez hasonló körülmények között zaj­lanak le. Szeptemberben pedig az amerikai űrhajósok ismét a Szov­jetunióba utaznak A start: 1975. július 15., 15 óra 30 perc. Ekkor száll fel a Baj- konur űrrfepülőtérről a Szojuz két űrhajóssal, és 7 és fél órával ké­sőbb követi őket a Cape Caneve- ralről az Apolló és háromfőnyi legénysége. A két űrhajót a re­pülés második. napján kapcsolják össze, s a program további része '• Moszkvában, a Gagarin űrhajóskikénző központban a repülés résztvevői közösen készülnek fel feladataikra Nem először végeztek közös előkészületeket. A szovjet űrhajósok jártak Houstonban, amerikai kollégáik pedig már tavalv is voltak a Gagarin kikép­zőközpontban. Képünkön: Leonov. , a Szojuz első legénységének parancsnoka és Stafford, az Apolló parancsnoka a gyakorlöűrha- jóban. J. Szomov felvétele APN—KS során minden . űrhajós megláto­gatja a partner kabin iát. A Szojuz űrhajó már jelenleg is sok manőverre alkalmas. Ezek: a föld körüli pályán való, össze­kapcsolás. tartós űrrepülés és a legénység eljuttatása á Eöld kö­rül keringő űrállomásra. Most, az Apollóval való összekapcso­láskor megkezdi új hivatása tel­jesítését. mint mentőűrhajó. Borisz Petrqv .akadémikus, az aütómatiküs^vezériés egyik leg­kiválóbb szovj'ét 'szakértője a na- pöktarv'liky* rf\ttt&fKÓÍz$tt, hogy a( hetvenes évek a bolygóközi űr­állomásoknak és a bolygók auto­matákkal történő kutatásának esztendei. Ugyanakkor erre a pe­riódusra legalább ennyire jellem­ző a nemzetközi együttműködés kiszélesedése, amely közös űrre­pülésekben ölt testet. 1974-ig a Szovjetunióban több mint 700, az Egyesült Államokban pedig több mint 600 rakétát bocsátottak fel Föld körüli pályára. Ez azt jel­zi, hogy a két „kozmikus nagyha­talom” még szorosabb és aktí­vabb együttműködésre lenné ké­pes. A közös űrrepülés előké­születéi olyan iól haladnak, hogy a programot a tervezett időben végre lehet hajtani. Emellett sikeresen fejlődnek a szovjet—francia kozmikus . kap­csolatok is. A szoviet rakéták ál­tal az Utóbbi időben fellőtt szput- n.vikokat már francia szakembe­rek készítették Francia beren­dezések működnek az Oreol nevű szovjet szputnv.ikokon. a holdjá­rókon és a Marsot kutató beren­dezéseken. Ezek a kapcsolatok még tovább szélesíthetők. hiszen a kozmikus térség meghódításá­ra irányuló közös erőfeszítések az egész .emberiség érdekeit szolgál-' iák. > V. Zs. Havonta 6 000 000 Korunk gondja: a demográfiai robbanás Az ENSZ 1974-ret a „népesedés evének" nyilvánította, hogy vi­lágszerte felébressze az embe­rek lelkiismeretét:. a demográfiai robbanás, korunk egyik központi problémája, lett. Minden másod­percben kettővel nő az emberi­ség lélekszáma. Naponta 200 000- rel több ' ember születik, mint amennyi meghal, tehát a Föld lakossága havonta 6 millióval nő. Az év végére 74 millióval nagyobb íési az emberiség lélek- száma. A demográfiai helyzet orszá­gonként változik. Az ENSZ-köz- gyűléis. a Gázdasngi és Szociális Tanács, valamint annak népesedési bizottsága már többizben hang­súlyozta, hogy minden kormány­nak szuverén joga a saját népe­sedési politikájáról dönteni. De ugyanezek a fórumok azt is belátták, hogy az országoknak együttesen kell eljárniuk és meg kell határozniuk közös céljaikat'. .Az ENSZ azt reméli a népe­sedés évétől, hogy sikerül világ-l rászóló egyetértést teremteni a demográfiai kérdésben. Minél jobban meg kell érténünk a ri- lágszerte felvetődő, bonyolult és igen különböző demográfiái kér­déseket, s javaslatokat kell ten­ni a felmerülő problémáit meg­oldására. Japán ételautomata Egy japán cég a napokban ál- ' lította üzembe az első spagettit árusító automatát Bolognában.- Az új készülék egyenként 27 másodperc alatt 80 tál spagetti előállítására alkalmas. Ugyanez az automata „ázsiai kivitelben” is készült, ez a változat. 35 adag helyi specialitást „szolgál fel”. (MTI) is jelen volt azon a látogatá­^ son, amit a jánoshalmi Pe­tőfi Termelőszövetkezet vezető- sé'őe^rendé^etl *a nyugdíjasok és járadékosok részére. Figyelme­sen hallgatta a csoport élén ha­ladó elnök tájékoztatóját a gaz­daság életéről, az' építkezési ütemről, a gondokról és a továb­bi tervekről. Lukács József kis­sé hajlott derékkal meg-megállt, olykor eltűnődött, alaposan megfigyelte a nagy teljesítményű gépeket, a korszerű berendezése­ket. A termelőszövetkezet III. sz. üzemegységében időzött legto­vább. Tekintetével úgy kutatott, mintha a keze nyomát keresné a megváltozott majorudvaron. 1949- töl 1968-ig, a nyugdíjazásáig, na­ponta fordult meg itt mint brigád- vezető-helyettes, 1952—1954 között a pártszervezet titkára, a volt Üj Alkotmány Termelőszövetkezet alapító tagja. Nem csoda hál, hogy nagyon a szíréhez nőtt ez a munkahely. Életének egy da­rabját őrzik itt a jól ismert utak és a tengeriszártól sárgálló nagy­üzemi táblák. Lukács József elmondja, hogy életének ezek voltak a legtartal­masabb, legszebb évei.. Itt tekin­tették. először teljes embernek. Az ö élete is olyan volt, mint sok hasonló szegényemberé a múltban. Gyermekkorban sokat nélkülözött. Édesapját nem isméi - te, eltűnt az első világháborúban, édesanyja 'pedig alig. élte túl a világégést, megzavarodott sze­gény. a férj halála miatt. így ke­rült a bátyjával együtt állami gondozásija. Gyökeresen megváltozott az ál­lategészségügyi helyzet is. A te­lep átadása előtt a régi sertés- ólakban tartott növendékálla­toknak 14—15 százaléka még az elválasztás előtt elpusztult, ezzel Lábaiban még mindig érzi időnként a fájdalmat, amely a gyermekkori megfázások maradó hátásá. Vagy tálán a gazda által használt szijkorbács emléke? Kisbéres Volt, soha nem volt új ruhája. Felnőtt korban sokat be­tegeskedett és nem bírta a ne­héz fizikai munkát. A felszabadulás után belépett a pártba és egyike volt azoknak, akik szorgalmazták a termelő­szövetkezetek létrehozását. 1949 szeptemberében Szabadság és Felszabadulás néven alakított szövetkezettel indult a közös gazdálkodás Jánoshalmán. Egye­sülésükből jött létre az egykori Üj Alkotmány Termelöszövetke zet. Abban az időben ez volt az el­ső jelentősebb termelőszövetke­zet a nagyközségben. A jelenlegi III. sz. üzemegység helyén gaz­dálkodtak. Lukács József úgf) te­kint a majorra, mint egy tiszte­let övezte emlékműre, amelyet tizenheted magával ő is alkotott. Ha különböző okok miatt voltak is buktatók, a sikerek mellett ku­darcok, végül is a jelenlegi Pe­tőfi Termelőszövetkezet szerves részeként szépen fejlődött ez az üzemegység'. A közös gazdaság ' jelenlegi tagjai valamennyien jól tudják ezt, s mindenkor tisztelettel és megbecsüléssel veszik körül az ilyen látogatások alkalmával a munkában megfáradt alapitó ta­gokat, a termelőszövetkezetek szervezésében részt vevő történel­mi "szereplőket. Südi Bertalan szemben a korszerű sertéstele­pen mindössze 3,8 százalék a ma­lacelhullás aránya. A hizlaldá­ban a Phylaxia Oltóanyagterme­lő Vállalat receptje alapján ké­szített táppal etetik a sértést, • A kilencedik ötéves terv idő­szakában . a Harkovi Traktor­gyárban befejeződik a T—150-es traktorokat gyártó termelési komplexum építése. A végszerel­őé hatalmas üzemcsarnoka már készei; áll. A lánctalpas K—150 és kere­kes változata, a T—15Ó K 165'ló­erős motorral üzemel. A világon elsőként 65 százalékban csere- szabatos alkatrészekből és szer­kezeti egységekből épül, amely rendkívüli előnyöket jelent az üzemeltetésben.' Teljesítménye kétszer nagyobb, mint a korábbi T—74-esé. „ A kerekes változat mezei munkára és vontatóként szállí­tásra egyaránt alkalmas. Egy- és kéttengelyes —.mintegy húsz tonna teherbírású — pótkocsikat vontathat akár födúton is, órán­ként 30 kilométeres sebességgel. ily módon egy kilogramm húsnak 12 fogint 30 fillér a takarmány­költsége. A hizlaldát kiegészíti a ter­ményszárító, a tároló és a ta­karmánykeverő üzem. Ebben az esztendőben 3J00, jövőre 7000, 1976-ban pedig 9000 sertést hiz­lalnák meg a dávodi szakosított telepén, amelyhez hasonló vagy ennél nagyobb méretű iparszerű üzemből a kormány húsprog­ramjának a’ meghirdetése óta 23 épült Bács-Kiskun megyében. K. A. Képünkön a'dávodi .sertéstelep terményszárítója és tárolója. (Szabó Ferenc felvétele) Négy kerék meghajtású, e' árt gyakorlatilag terepjr rónak te­kinthető. A vezetőfülke hermetikusan zárt, zaj- és hőszigetelt, légkon­dicionálóval felszerelt, az ülés méret szerint állítható. Az elasztikus futóműrendszer és a hidraulikus rugózás- jelen-. tős mértékben csökkenti a trak­tor menetközbeni rázkódását. A kilencedik ötéves terv elő-, írja a nagy teljesítményű T— 150 és T—150 K traktorok gyár­tásának fi^ozását, amely alap­vető eszköze a mezőgazdaság műszaki- felújításának és más ágazatok fejlesztésének.. Az ötéves terv utolsó évében — 1975-ben — a szovjet traktor-, ipar terve 575 ezer traktor, 25 százalékkal több, mint 1970-ben. (APN—KS) FELVONÓK — FU TÓSZA LAGON Lukács József emlékei VJ SZOVJET TRAKTOROK Hosszú évek óta figyelemmel kísérjük az időjárás ala­kulását, az elemi károk hatását. Arra a meggyőződésre ju­tottunk, hogy a biztosítás nélkülözhetetlen. Különösen indo- k?lt ez a? intenzív kultúrák esetében, ahol kisebb területre kiterjedő tavaszi fagy vágy jégverés könnyen ftiegsemmisít- heti a termés jelentős részét. Egy hektár mezőgazdasági területre vetítve a ráfordítások évről évre növekszenek és a korán tavasszal bekövetkező elemi kár esetén sincs mód a ráfordítások lényeges csökkentésére. A magas házak elterjedésével világszerte fokozódik az igény a megfelelő gyorsaságú személylif­tek iránt. Korábban többnyire egyedi gyártásban készültek a felvonók, a mai szükséglet mel­lett viszont már nyugodtan rá lehet térni a soroz.atterineíésre. Kevesen tudják, hogy égy kö­zepes teherbírású és -sebességű személyfelvonó is mintegy 1300 alkatrészből áll. Korszerű gyár­tástechnológiára és jó munka- szervezésre van szükség, hogy a folyamatos gyártás megvalósul­hasson. A szovjetunióbeli Mogiljevben létesített kórszérű felvonókészítő gyár, 'amely kezdetben évi négy­ezer. később 13 ezer személylif­tet készít, mintaüzemnek tekint­hető. Főprofilja egy jól bevált konstrukció, a 320 kilogrammot, illetve négy személyt másodper­cenként 0,71 méteres sebesség­gel szállító felvonótípus, * amely 10—11 emeletes házak számára készül. • Ajtói automatikusan zá­ródnak. s ha valaki késve próbál belépni a I liftbe, az összezáródó .ajtók ismét kinyílnak, ebből ere­dő baleset tehát nem fordulhat elő . Rövidesen megkezdi az üzem a 15—16 emeletes épületek szá­mába tervezett 1 m, mp sebessé­gű személyfelvonók, és az 1000 kg, teherbírású liftek sorozatgyár­fását is A biztosítási díjat fizető gaz­daságok magasnak tartják a biz­tosítási összegeket, s ez érthető is. Az 1968. ufán életbe lépő me­zőgazdasági bizosítási konstruk­ció 8—14 százalékkal emelte meg a termelési költségeket. En­nek mértéke, nagyságrendje ter­melési oldalról vitatható. Reáli­san nézve a kérdést kétségtelen — és ez a Hosszúhegyi Állami Gazdaságra Is jellemző —• hogy a díjtétel mértéke és a biztositó által vállalt kockázat, legalábbis az elmúlt évékben arányban állt egymással. El kell oszlatni azt a tévhitet, amely sokszor a mezőgazdászok körében is érvényesül, hogy az elemi kártérítés növeli a vállalat ’nyereségét. Ezzel szemben az igazság az, hogy a viszonylag magas díjtétel ellenében az ÁB megtéríti az évi kár jelentős ré­szét. A összes kár a jelenlegi bizto­sítási feltételek mellett sem té­rül meg teljesen. Ültetvények esetében a súlyosabb jégverések kihatásának ellensúlyozására a jelenlegi biztosítási feltételek mellett nincs is lehetőség. Ez a tény szükségszerűvé teszi az ag­rotechnika lehetőségeinek teljes kiaknázását, a hatáskárok mér­séklése érdekében. A .cikksorozat és a körülötte kialakult vita időszerűsége nem vitatható. A termelési rendszerek elterjedése, az intenzív gazdál­kodási irányzat kibontakoztatá­sa továbbiakban is jelentős szel­lemi és anyagi befektetést igé­nyel. A növekvő termésered­mények elérése mellett továbbra sem elhanyagolandó a termelés biztonsága. A hitelek visszafi­zetése, a személyi-anyagi érde­keltség elveinek/ érvényesítése megköveteli a termelés kockáza­tának csökkentését, s a jelenlegi helyzetben, a mostani időszakban elemi károkkal számolni kell. A termelés kockázatának csökken­tése az elemi károkkal szemben csak biztosítás útján képzelhető el. Érdemes felvetni azt is, hogy biztosítási feltételek szigorítása a termelők részéről kifogásolha­tó. ' Különösen sérelmesnek te­kinthető az almaviharkárok ha­táridejének módosításé. Ügy gon­dolom,, hogy ennél, a kérdésnél vitatkozni kell az Állami Bizto­sító álláspontjával is, mely szé<r rint szeptember 15-ig jó szerve­zés mellett a télialma betakarít­ható. Sokkal reálisabb v.olt a ko- -rábbi, október 15-i időpontig ér­vényes kockázatvállalás. Feltétlenül célszerű lenne, ha a biztonsági feltételek és a konst-1 rukció kialakítása vagy módo­sítása tekintetében az Állami Biztosító és a biztosítást igény­be vevő vállalatok, egyaránt ru­galmasabb álláspontot képvisel­nének. Dr. Matyus Gábor a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatója, A MEZŐGAZDÁSZOK VITAFÓRUMA Kifogásolható a biztosítási feltételek szigorítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom