Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-01 / 229. szám

1971. október 1. 0 PETŐFI NÉPE • 5 Az üzemek se maradjanak ki Kecskemét közművelődése I. Az MSZMP KB idei. márciusi ülésén megtárgyalta hazai közművelődásünk helyzetét, fejlesztésének feladatait, és meg­felelő határozatot hozott. Ezt követően az MSZMP Bács-Kis- kun megyei Bizottsága júniusi ülésén a megye közművelő­dési életének további javítása céljából határozatot hozott. Ebben leszögezte: .,A párt megyei bizottsága felhívja a kom­munisták figyelmét arra, hogy a közművelődési határozat egységes értelmezését egyszeri ismertetéssel nem lehet le­zártnak tekinteni. Emiatt törekedni kell a szemlélet folya­matos formálására. Ugyancsak felhívja A pártszervek figyel­mét arra, hogy az esedékes vonatkozó állami, tömegszerve­zeti és mozgalmi rendelkezéseket, határozatokat tanulmá­nyozzák és gondoskodjanak hatáskörükben a végrehajtás el­lenőrzéséről.” Űj könyvek A Kossuth Könyvkiadó több újdonsága tarthat igényt széles körű érdeklődésre. Szavva Dan- gulov történelmi, regénye, a Zárt ajtók mögött a diplomácia rend­kívül érdekes kulisszatitkaiba en­ged bepillantást. Arisz Fakinosz most megjelent regénye, a Ha­társáv olvasása után iobban meg­érthetjük a közelmúlt tragikus görögországi eseményeit, a „fe­kete ezredesek” rémuralmának hátterét. A Szomszédunk: Cseh­szlovákia című. sok képpel il­lusztrált kötet — északi szomszé­dunk történetével, s hétköznap­jaink sok érdekes jelenségével ismertet meg. Az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének gondo­zásában látott hapvilágot (2. kia­dásában) á Legyőzhetetlen erő -című kötet, amely a magyar kom­munista mozgalom szervezeti fej­lődésének fél évszázadát vázol­ja. Két újabb párttörténeti füzet is megjelent. Az egyik áz írásos agitáció helyét, szerepét, a. tö- i megpolitikaf munkában betöltött funkcióját vizsgálja, a másik a közlés és a meggyőzés pszicholó­giai kérdéseit. A Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó új kiadványai, közül emlí­tést érdemel az Időszerű közgaz­dasági kérdések sorozat füzete, a tervszerű szabályozás élelmi­szer-gazdasági tapasztalatairól. Az Akadémiai Kiadó jelentet­te meg — két nemzetközi hírű orvosprofesszor. Sós József és Ba­kács Tibor szerkesztésében — Az ember egészsége a tudomá- nyps-technikai forradalomban cí­mű összefoglaló művet. Egy új sorozat — a Neveléstudomány és társadalmi gyakorlat — első két kötete: Iskolaelőkészítés és be­iskolázás. illetve A kompenzáló beiskolázási modell. A Corvina Kiadó újdonságai közül említsük meg Barát Endre Alvó Vénuszát, a Lotz Károly­ról készült színes (életrajzi re­gényt. Az építészet világa 5.. kö­tetében Hajnóczi Gyula Irak épí­tészetét mutatja be. Második ki­adásában jelent meg egy kitűnő összefoglaló mű. Nicolaus Pevs­ner könyve. Az európai építészet története, amely Nyugat-Európa építészetét a X. századtól a XX. századig ismerteti. Szintén 2. ki­adásban látott napvilágot László Gyula: A népvándorláskor mű­vészete Magyarországon című sok képpel illusztrált kötete, Nékání Lajosné: Régi magyar patikák, továbbá Reménvi—Gyenes Ist- váh: Granadától SegoVíáíg című, sok szép képpel illusztrált köny­ve. Az Európa Könyvkiadó az Eu­rópa zsebkönvvek sorozatában je­lentette meg Vlagyimir Bogomo­lov Iván gyermekkora című kö­tetét; ez elbeszéléseket és kisre­gényeket tartalmaz A világiro- dalom remekei ötödik sorozatá­ban látott napvilágot a görög— latin próza mestereit felvonulta­tó Lakoma című antológia. A megyei pártbizottság hatá­rozata alapján a megyeszékhely városi pártbizottsága a közel­múltban megvitatta Kecskemét közművelődési helyzetét, és meg­szabta a további tennivalókat. A beszámoló és a vita alapján most igyekszünk — két részből álfó cikkünkben- — beszámolni a vá­ros közművelődési eredményeiről és gondjairól, valamint a továb-. bi tervekről A felsőfokú rang kötelez Kecskemét gazdasági szerkeze­te, s ezzel összefüggésben társa­dalmi arculata a elmúlt évtize­dek alatt, különösen a legutóbbi években fokozatos, — s igen erő­teljes — változáson ment keresz­tül. A fejlődés szembetűnő a legkülöbözőbb területeken. A közművelődésben elért eredmé­nyekkel azonban népi lehetünk elégedettek. A lehetőségek elma- racftak a követelményektől, ugyanakkor az igények sok eset­ben nem követték a meglevő le­hetőségeket. A város csupán negyedszázad óta megyeszékhely. E viszonylag rövid idő nem volt elegendő a régebbi mulasztások, s lemara­dások pótlására. A lakosság szá­mának gyors ütemű — elsősor­ban a környező tanyavilágból történő — növekedése is sajátos teendőket ad. A X. kongresszust követően- a városi! pártbizottság több esetben is behatóan foglalkozott a me­gyeszékhely közművelődési gondjaival, s igyekezett meghatá­rozni és kialakítani a hírős vá­ros kulturális karakterét. Négylábúak apartheidje A határozatok végrehajtása többféle kedvező változást ered­ményezett. Ugyanakkor az is nyil­vánvalóvá lett; ha azt akarjuk, hogy Kecskemét a felsőfokú köz-, pont szerepét igazán betölthesse, a jövőben újabb éi újabb ered­ményeket kell elérni. Eredmények számokban A műveltségi állapotok javu­lását gyorsítja, hogy egyre töb­ben tanulnak. Az iskolai vég­zettség átlagos színvonala egyen­letes emelkedést mutat. A tizen­hat évesnél idősebbek körében az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya tíz év alatt harminchatról negyvenhat száza­lékra, a középiskolát befejezette­ké tizennégyről tizenhét száza­lékra növekedett. Az előző ala­csonyabb, az utóbbi magasabb, mint a megyei és az országos át­lag. Megnőtt az olvasási kedv is. Ma az állami és ‘a szakszerveze­ti könyvtárakat összesen tizen­hétezer beiratkozott olvasó láto­gatja. Az előző évadban a Kato­na József Színház előadásait százezernél több néző tekintette meg. A mozik nézőinek a száma meghaladta egy év alatt a hat-v százezret. Különböző helyeken a TIT szervezésében .összesen nyolcszáz ismeretterjesztő elő­adást tartottak. A városban na­ponta eladnak háromezerhatszáz Népszabadságot és tizennégyezer Petőfi Népét. A bejelentett rá­diókészülékek száma meghalad­ja a húszezret, a tévé előfizetőké a tizenhatezret. Mindezek számbavételével. több lépésre ösztönöz a pártbi­zottsági ' beszámoló: „Megállapít­ható, hogy a város közművelődé­se a X. kongresszust követő években jelentősen fejlődött. A lakosság műveltségének további fejlesztése, szocialista tudatának formálása, a növekvő kulturális igények magasabb szinten törté­nő kielégítése — tekintettel Kecs­kemét felsőfokú központtá való fejlesztésére is — az eddigieknél hatékonyabb közművelődési irá­nyító és végrehajtó munkát igé­nyel párt- és állami szerveinktől, tömegszerveze.teinktől és gazdá­sági egységeinktől egyaránt.” A munkások művelődéséért Egyáltalán nem túlzás, hogy Kecskeméten szinte gombamód­ra nőnek ki a gyárak, teremtőd­nek meg az új ipari munkahe­lyek. S ezzel egyidőben és szo­ros összefüggésben áramlik be a városba — elsősorban a tanyák­ról és a környező falvakból — az új lakosság. A munkások szá­ma rohamosan növekedett és ma is gyarapszik. Ezt nem szabad »fi­gyelmen kívül hagyni. Az üze­mekben egyre többen tanulnak tovább. A város munkásainak 38 százaléka szakmunkás - lett mostanára. Az elmúlt tíz esztendőben hat­ezer ipari tánuló tett eredményes vizsgát. Évente csaknem ezren is­merkednek szervezetten az ide­ológiai, politikai munkával; a szakszervezeti oktatásban ötezer ember vesz részt; s a KISZ-ok- tatásban ötszázan gyarapítják politikai tudásukat, műveltségü­ket. Külön figyelmet érdemel a szo- calista brigádmozgalom is. A ve­télkedők sikeré is bizonyítja, hogy nem idegen a brigádtagok­tól a kultúra. Néhány üzemben munkahelyi rendezvényeken pró­bálkoznak a művészeti nevelés­sel; az ízlésfejlesztéssel. A kon­zervgyárban, a Baromfifeldolgo­zó. Vállalatnál, a Zománcipari Műyeknél és a Fémmunkás kecs­keméti gyárában képzőművészeti kiállítást rendeztek, sikerrel. Író­kat és művészeket hívtak meg a találkozóra; ezeken élénk és ér­dekes beszélgetés alakult ki leg­többször. ,, Varga Mihály A Dél-afrikai Köztársaságban folyó faji megkü- lönböatetés már a' négylábúakra is vonatkozik. A helyi állatvédő társaság bejelentette, hogy „nem gondoskodik a továbbiakban olyan kutyákról és macskákról, amelyek színesbőrűek .tulajdonában voltak, vagy vannak”.. A társaság elnöke beismerte, (hogy a döntés a hatóságok nyomására született. Nem mindig a drágább a jobb Amint a londoni lapok közlik, az angol főváros­ban hamarosan felállítandó Churchill-szobor fejé­nek a tetejére a galambok elijesztésére korábban tervezett elektronikus berendezés helyett egy 200 évvel ezelőtt feltalált, sokkal egyszerűbb szerke­zetet fognak elhelyezni: egy fémrátétet, több száz éles tűvel kiverve — a tűk miatt a galambok nem tudnak á szobor fejére telepedni. Jégország megadja magát C Amint a „MirnijV, az el- ső kutatóvárós fölépült, -előkészületek történtek, hogy -elindulhasson egy karaván az Antarktisz belseje felé. Lánctal­pas jármüvek sorakoztak fel, nagy mennyiségű üzemanyaggal, ládákkal, hordókkal és az össze­rakható házak elemeivel. Minden útra készeij állt. Szomov utasí­tása alapján.1 megindultak a ha­talmas havonjárók. A feladatot az expedíció vezetője így hatá­rozta meg: — Háromszázötven kilométer- re a „Mirnij”-től fel kell építeni «gy megfigyelő állomást. Ismeret­len veszélyek várnak minden emberre, szinte minden lépés­nél történhet váratlan esemény, •ezért fokozott elővigyázatosság ^szükséges... Nagy zajjal indulnak meg a lánctalpas járművek. A tempó lassú, mert első az óvatosság. Akik gyalög haladnak, azoknak biztosítókötél van a derekukon, amelynek a másik végét a veze­tőfülkéhez erősítették. Előfordul­hat ugyanis, hogy a karaván vala­melyik tagja belezuhan egy sza­kadékba, amelyet jég vagy hó fed. A gyalogosok feladata, hogy lehetőleg felderítsék a ve- . szélyes mélységeket. Az ő szere­pükről Koczkár Ernő ezt írta: „ ... a karaván lépten-nyomon megáll, valamelyik utas ' kiszáll, lyukakat fúr a jégbe. Így vizs­gálják elég szilárd- e a jég, meg- bírja-e a nehéz kocsikat. Nagyon óvatosan haladnak, mintha csak egy páncélkocsi járőr törne elő­re az ellenség aláaknázta isme­retlen terepen... A súlyos jár­művek alatt a jégkérég gyakran megreped és olyankor a jég alat­ti hó jpagy nyomással,, gejzírhez hasonlóan tör fel. Az ilyen hó­ji gejzír gyakran mély szakadékok­ra figyelmezteti az expedíciót. Egy ilyen angol- vezérkocsi egy­szer egy ilyen kb. húszméteres szakadékba esett. A négytonnás hatalmas jármű ott lógott a mélység. felett kötelékein és öt órába telt, amíg a többi kocsi egyesült erővel újra visszahúz­ta ...” A műanyagkötelek kitű­nően vizsgáztak. Időnként megfúrják a jeget, így bizonyosodnak meg az expe­díció tagjai, hogy elég vastag-e, nem ^szakad-e be a lánctalpas járművek alatt. Minden méter újabb kockázat. Szinte cammog a karaván. Óránként négy-öt ki­lométert jutnak előre. Fokozato­san egyre följebb érnek. Az An­tarktisz^ egyes csúcsai ugyanis 5000 méternél is magasabbak. Érezhetően csökken a hőmér­séklet. A prémes védőálarc' nél­kül nem lehetne előrehaladni, mert a kutatók orra, füle külön­ben azonnal megfagyna. De még veszély fenyegetné a szemhéját, áőt magát a szemgolyót is. Az arcvédő a gázálarcra emlékeztet. Légzőcső nyúlik ki belőle, amely­nek egyik vége a ruha alatt van, tehát az expedíció tagjai azt a > leyegőt szívják be a' tüdejükbe, amelyet előzőleg a testük már fölmelegített. Fontos része az arc­védőnek a Szemüveg, amely nél­kül a kutatók egyetlen pillanatig sem tartózkodhatnak a jég és hó birodalmában. Mindenütt vakító fehérség. A gyakorlat bebizonyí­totta, hogy egyetlen szemvédő nem is elég, tartalék is kell,' .mert könnyén eltörhet. Olyan nehezek a körülmények, hogy Önmagában az előrehaladás is teljes embert és óriási erőfe­szítést kíván. A sarkvidéki ex­pedíció tagjaitól' ennél sokkal többet kíván a tudomány. Elő­fordul, hogy a nyílt terepen, a szabad ég alatt, távol az első há­ziétól, különleges mérést kell vé­gezniük a kutatóknak. A lengyel Czeslaw Centkiewicz, akit a szovjet tudósok meghívtak a ha­todik földrészre, így ír le egy ilyen nehéz feladatot: a karaván kéthetes, ál­landó menetelés után kétezer méter magasságba érkézik. Negy­ven fokos a hideg. Az embe­reknek elakad a lélegzetük. He­ves szélvihar tombol. Kavarja, hordja a havat, úgyhogy minden lépés jelentős fizikai erőfeszí­tést követel. Ameddig csak ellát­nak az expedíció tagjai, minde­nütt feljebb emelkedik a jeges lejtő... Ügy látszik, hogy ez az út egészen az égig. ér. A kara­ván megáll. A technikusok spe­ciális fúrókkal harminc méter mély lyukat fúrnák. Ebbe dina-/ mit töltést eresztenek le. Műsze­reket készítenek elő. Mikrofono­kat állítanak fel. Valamennyit időmérővel kapcsolják össze __ E z jelzi majd, hogy a robbanás hangja meddig jut el a jég alatt és mennyi idő alatt tér vissza. ISgy gombnyomás és éles dörre­nés következik. Füstoszlop száll fel, repülnek a jégdarabok. A mérés szenzációs eredménnyel végződött. A „Mirnij” nevű bá­zistól • alig 300 kilométerre a jég­takaró vastagsága eléri a kétezer métert.” Kevesen gondoltak arra, ami­kor azután ennek a mérésnek az , eredménye . szerte a világban megjelent a lapokban, hogy egy­kor hasonló jégtakaró fedte be gz európai kontinens nagy ré­szét is. A tudósokat — a többi között — az eljegesedés oka és jellege, valamint a jégtakaró mozgása érdekli. Későbbi méré­sek kiderítették, hogy az An- tarktiszon a jég vastagsága 165 és 2250 méter között ingadozik, a közepes vastagság tehát 1300 méter. Ez újdonság. ’Korábban csak becslések álltak a tudósok rendelkezésére. Mielőtt még a mérések nem történtek meg, sen- 'ki nem gondolta volna, hogy ilyen jelentős méretű a Déli­sarkot fedő jégréteg. Nem feleslegesen kockáztatták tehát az expedíciók tagjai testi épségüket és nem egyszer még az életüket is. Nemcsak a jég­vastagságot állapították meg a szovjet tudósok, hanem a növe­kedés okát is. Amikor az új­ságírók Scserbakov akadémikust, erről a fontos témáról kérdezték, ő ezt az információt adta: — Fontos tényezőkkel bővült az Atarktiszt borító jeget vasta- gító tényezőkre. vonatkozó is­meretanyagunk is. Kiderült, hogy ebben a folyamatban a légköri csapadék játssza a főszerepet. Az Antarktisz parti sávjain egy év-, ben átlagósan 310 milliméter csa­padék hullik, míg a hatodik kontinens belsejében alig több, mint 120 milliméter. Az erős szélviharok következtében a hó nem egyenletesen rakódik le, ha­nem itt-ott . kisebb-nagyobb hó­dombok alakulnak ki. Ez egyéb­ként fontos azért is, mert meg­nehezíti az expedíciók repülő­gépeinek leszállását. A gyakor­latban ez azt jelenti, hogy a „te­rep” előzetes rendezése nélkül a legtöbb helyen nincs lehetőség a biztonságos leszállásra; Elkép- • zelhetjük, hogy' harminc-negy­ven fokos hidegben milyen mun­ka a repülőterek létrehozása, vagyis a jég elegyengetése... Éppen ezért tovább kell kutatni. Kiderült ugyanis, hogy- az An- tarktiszon sokkal több jégmen­tes, nyílt rész van, mint ahogyan ezt eredetileg feltételeztük. Eze­ket fel kell deríteni, mert alkal­masak repülőterek létesítésére ... (folytatjuk) VENDEGÜNK VOLT a Kongói Forradalmi Nőszövetség delegációja A Magyarországnál három és félszer nagyobb területű Kongói Népi Köztársaságnak mindössze 900 ezer lakosa van. Egészen 1960-ig fran­cia uralom alatt élték. Az ország mai neyét öt éve vet­te fel, új alkotmánya, is csu­pán 4 esztendős. A köztársa­ság elnöke, Marien Ngouabi az idén járt Magyarorszá­gon, s az elmúlt napokban — az Országos Nőtanács vendégeként — háromtagú kongói nődelegáció ismerke­dett hazánk életével, elláto­gatott Bács-Kiskun megyébe is. Kecskeméten a Sajtó­klubbán is beszéltek — a függetlenségét tekintve — fiatal hazájukról. Az afrikai országból érkezett küldöttség vezetője Molosso Odi­le, a Kongói Forradalmi Nőszö­vetség Központi Bizottsága és az ■ Országos Végrehajtó Bizottság tagja otthon szociális és !jogi ügyekkel foglalkozik. Nkounkou Monique kerületi felelős, Eliza­beth Pembe pedig a kulturális terület és a sportügyek megbí­zottja. Mint Molosso Odile el­mondta, a szövetség munkája ko­rántsem könnyű. Az ország rit­kán lakott, területének 60 száza­lékát trópusi őserdő borítja. Ipa­ra a fővárosban, Brazzaville-ben és Pointe Noire-ban összponto­sul. Legjelentősebb náluk a fa- feldolgozás. A művelhető földe­ken főleg kukoricát, kölest, ba­tátát termelnek. A nőszövetség tevékenysége a kormány programjához kapcso­lódik. Eddigi legnagyobb eredmé­nyüknek tartják, hogy megsze­rezték a nők számába a szólás­jogot. Persze, az sem kevés, hogy az újonnan létrehozott üzemek­ben, vállalatoknál a munkahe­lyek 30—50 százalékát nők kap­ják. A nőszövetség feladata a fel­világosítás- nevelés,, segítenek ahT ban, hogy&megértsék a nők is a kormány »fejlesztési- céljait Ko­moly feladat az új foglalkoztatá­si lehetőségek megteremtése. Ezért is érdeklődtek a magyar szövetkezeti feldolgozó üzemek iránt. Mivel a nők többsége a Kon­gói Népi Köztársaságban sem rendelkezik szaktudással, a for­radalmi nőszövetség szociális központokat hozott létre, ame­lyekben például szabás-varrásra tanítják a jelentkezőket. Ilyen munkásképző központok most már a mezőgazdaság területén is vannak. A nők foglalkoztatásából egye­nesen következik a kérdés, hogy ki vigyáz a gyerekekre. Óvodá­kat, bölcsődéket sépítettek már, de számuk még korántsem ele­gendő. Ezért aztán a nőszövel- ség a Kongói Dogozók Pártja — a kormányzópárt — segítségével gyermekgondozó egységeket ho­zott létre. Ha már sehol sem jut a gyermekek számára hely, ak­kor az otthon maradó családta­gokra bízzák őket. Súlyos probléma volt az anal­fabétizmus is, de sikerült elérni, hogy ma mái*' a felnőtt lakosság' 80 százaléka tud írni, olvasni. Megteremtették az állami iskolai hálózatot, így a gyermekeknél már nem lesz baj, szinte mind­annyian tanulnak. Régebben a felsőfokú végzettséggel bíró nők sem nagyon kerültek kapcsolatba a termeléssel, jogászok, orvosok, tanárok lettek. Most már mű­szaki és mezőgazdasági területen is dolgoznak és sokan kaptak he­lyet az országos intézményeknél. Molosso Odile elmondta még azt is, hogy a forradalom óta sok vállalat létesült az országban, ja­vult a bérezés. A részvénytársa­ságokat, a közlekedést, a banko­kat államosították. Sok az új kór­ház, az alsófokú és a középisko­• Nkounkou Monique. 0 Elisabeth Pembe. (Tótb Sándor felvételei) la, és van egy új egyetemük is. Az alkotmány biztosítja ar szó­lásszabadságot, az önkifejezés jo­gát. A forradalmi - nőszövetség munkájában nagyon sokan vesz­nek részt Számukat most mérik fel, hogy a szövetség .fennállá­sának pár hónap múlva tartan­dó 10. évfordulóján már erről is számot adhassanak hazájuk­ban. D. É. Tévéfilm készül Churchillröl 0 Richard Burton látssza Winston Churchillt eev új angol tévédrámában. Kénünkön: Churchill fiának társaságában megtekinti az angol nolitikus márvány­portréját a Somerset Hpuseban. • Molosso Odile, a delegáció ve* zetője.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom