Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-25 / 250. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. október 25. Az MSZMP XI. kongresszusára készülődve országosan, s így a megyében is felpezsdült a politikai aktivitás, Megélénkült a ténykedés a pártszervekben és alapszervezetekben épp úgy, mint a társadalmi és tömegszervezetekben. A politikai pezsgés egyebek között olyan megnyilvánulásban mérhető, mint a pártkongresszus tiszteletére — az 1970-ben öt évre magunk elé tűzött célok hiánytalan megvalósulásának, a további törekvéseink jó megalapozásának szolgálatában -á— kibontakozott szociálist^ munkaverseny. És eközben folynak a számvető összegezés előkészületek Hiszen még néhány hónap, s ismét összeül a pártértekezlet... NÉGY ÉV MÜLTÁN Kalocsa eredményei további tettekre késztetnek Interjú Mester Józseffel, a városi pártbizottság első titkárával zanat. : Abból; lS30 XE jJÉjt'i A bevezetőben vázolt gondolatok jegyében kértünk választ néhány kérdésre Mester József elvtárstól, a párt kalocsai bizottságának első titkárától KÉRDÉS: — Hol Űrt Kalocsa az 1970. évi városi pártértekezlet gazdaságpolitikai határozatának végrehajtásában? VÁLASZ: — Törekvéseink között első helyen a termelés megfelelő ütemű növekedése szerepelt. S elmondhatom, hogy a város ipari munkássága és szövetkezeti parasztsága — forint értékben és volumenében egyaránt — valóban többet adott a népgazdaságnak. Az idei árutermelés értéke várhatóan eléri a 2,35 milliárd forintot, ami csaknem egy- milliárddal több. mint az 1970. évi volt. A termelés mennyiségi növekedését a minőség javulása kísérte. Minőségi bizonyítvány például az is, hogy a kalocsai paprika, az ÉKA armatúrái, az ÉPGÉP vibrátorai. a Fém- és Villamosipari Vállalat bojleréi és elektromos hőkandallói, a Járműipari Szövetkezet különleges gépkocsijai és utánfutói, a Textilfeldolgozó Vállalatnál készített fehérneműk, a háziipari szövetkezet hímzett termékei, újabban pedig a festett porcelánok mindinkább keresettek külföldön is. Exportjuk évről évre növekszik. Érzékeltetésül: 1973-ban az ipar térmelési értéke 45,8-al, az export 57,6 százalékkal volt magasabb, mint 1970. évben. A pártértekezlet a munkaerővel és a munkaeszközökkel való körültekintőbb, jobb gazdálkodásra, hozott határozatot, s bár e vő- > Ja vonatkozásban’ ínég: sok a tenni-/'; íi-ívalóc tisztesek é elért ceredtné--/ nyeink. A munka termelékenységének javulását tanúsítja, hogy a mintegy 46 százalékos termelés- növekedéshez mindössze 10 százalékos létszámemelkedés járult. Az egy személyre eső termelési érték az iparban 1970—1973 közötti években 32.5 százalékkal növekedett. s elérte a 231 ezer forintot. A technikai korszerűsítés is a termelés növelését célozta, s erre szinte valamennyi üzemünkben sor került. Ugyanakkor új termelőegységként létrejött a Paprikaipari Vállalat tésztaüzeme és a porcelánfestő üzem. Mindezek a jövő szempontjából is jelentősek, hiszen a gyorsabb ütemű gazdasági növekedés lehetőségét, feltételeit jelentik. A már említett tényezők mel• A paprikamalom vezérlése.., lett javult üzemeinkben a gyártmányszerkezet. s az önköltség csökkentése is hozzájárult a termelés gazdaságosságához, a vállalatok jövedelmezőségéhez. A nyereség több mint kétszeresére nőtt (229 százalék). Mezőgazdasági üzemeinkről — a Kalocsai Állami Gazdaságról és az Iszkra Tsz-ről — szólva: mindkét gazdaság ütemesen fejlődik Í970 óta. Kialakult termelési szerkezetük. növénytermesztésükben a kenyérgabona, a szemes- és tömegtakarmány. s a szántóföldi zöldség (fűszerpaprika); az állat- tenyésztésben a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés az elsődleges. Gazdálkodásuk eredményes, a tsz bruttó jövedelme például 4,3-al, a közös vagy 3 százalékkal növekedett ' évenkénti átlagban. A szövetkezet dolgozóinak a közösből származó keresete a tsz jövedelmével azonos ütemben emelkedett. Mezőgazdasági üzemeink legfontosabb feladata az elért hozamok állandósítása. Ügy vélem, a felvázolt eredmények Kalocsa dolgozóinak derék helytállását igazolják, és lelkesítőén hatnak a további feladatok végrehajtására. Ezek között a legfontosabbak: valamennyi üzemünkben politikai és szakmai téren egyaránt tovább fejleszteni az irányítást, jelentősen előbbre kell jutnunk az üzemi demokrácia helyes gyakorlásában, s folytam a termelés korszerűsítését. Feladat a sütőipari és a Textil- feldolgozó Vállalat úi üzemének megépítése, az EKA-gyáregység fejlesztési munkáinak befejezése, valamint a Műanyagipari Vállalat bővítése. ;. • KÉR.0.ÉS:'x Milyen befő-, lyással v^n a munkásság Kalocsa iSBölrétegére," hogyan érvényesül a munkás- osztály vezető szerepe? VÁLASZ: — Nagy jelentőségű, hogy Kalocsán — ahol a feudális viszonyok a felszabadulásig tartottak — ma a város felnőtt lakosságának csaknem a fele az iparban dolgozik. A munkásosztály — létszámát tekintve — a város legnépesebb társadalmi rétege, amely a tervszerű eszmeipolitikai és kulturális nevelőmunka hatására jelentősen erősödött az utóbbi években. Minthogy a vezető szerepre való alkalmasságot állandóan meg kell újítani, ez megkülönböztetett figyelmet kíván a párt- és tömegszervezetek. s az állami szervek részéről egyaránt. Ezért nagy gondot fordítunk a munkások eszmei-politikai képzésére a pártós tömegszervezetek különböző iskoláin, tanfolyamain. Ezeken évente a munkások 15—20 százaléka, vesz részt. Fontos területe a munkánknak az általános és szakmai művelődés szervezése a munkások körében. Az elmúlt tanévben számosán fejezték be sikeresen a dolgozók általános iskoláját; s az idén mintegy száz felnőtt kezdte meg ugyanitt a tanulást Az általános gimnázium levelező tagozatán 169-en. a ruhaipari szakközépiskola esti tagozatán 25 munkás tanul. __ Fokozódik a munkások érdeklődése . a tudományos ismeretterjesztő ' előadások iránt. Ezek látogatóinak száma 19 százalékkal, csaknem ezer személlyel emelkedett az 1970. évihez képest. A munkások 12 százaléka tagja a városi könyvtárnak, sokan viszont az üzemi könyvtárak segítségével bővítik szakmai ismereteiket. . A vezető szerep érvényre jutásának azonban közvetlenebb ismérvei is vannak. Például a munkások megfelelő arányban képviselete a választott testületekben, amelyek helyileg a munkásosztály érdekeit kifejező párt- és kormányhatározatok végrehajtásáért felelősek. E tekintetben is számottevő a fejlődés. A városi pártbizottság tagjainak 29 százaléka munkás. Az üzemi pártszervezeti vezetőségekben 34 százalékos az arányuk, amit növelni javasolunk. A városi tanácsban a múlt évi választáskor a korábbi 11 helyett 23-ra nőtt a munkás tanácstagok száma. Arról külön is jólesik szólni, hogy az állandóan bővülő tájékozottság birtokában a munkások nyílt véleménynyilvánításukkal, megfontolt javaslataikkal aktiv részeseivé váltak a döntések kialakításának, iletőleg a döntéseknek. S ez erősít bennünket a további törekvéseinkben. S még egy igen lényeges mozzanat. Abból.' hogy 'pártunk a EÍS30 SE JÍsrHsl Hi EVfÉrtvacrl S • Külföldön u Keresettek a Fém- és Villamoslpari Vállalat bojleréi. 9 Szerelik az EKA armatúráit. munkásosztály pártja, egyenesen következik a munkások jelenléte a párt soraiban, és részvétele a párt politikájának alakításában. Üzemi pártszervezeteink rendkívül nagy gondot fordítottak ennek az elvnek az érvényesítésére a pártépítésben is. Eredményeként ma Kalocsa párttagságának 43 százaléka munkás, s ha ehhez hozzáadjuk a munkapadok mellől nyugdíjba ment párttagokat, az arány meghaladja az 50 százalékot. KÉRDÉS: —, Miben látja a városi pártbizottság a legfontosabb teendőket a munkásosztály helyzetének javításával kapcsolatosan ? VÁLASZ: — Legfőbb kötelességünk, hogy biztosítsuk a városban pártunk gazdaságpolitikai céljainak helyes értelmezését és maradéktalan végrehajtását. Ettől függ, hogyan alakul Kalocsán a dolgozók életszínvonala. Meggyőződésem, hogy ,e tekintetben is megtettük, ami erőnkből telt. A munkavállalás lehetősége mindenkinek biztosított, aki dolgozni akar. A jövedelmet illetően lehetne jobb a helyzet. A város munkásainak évi átlagbére (bedolgozók nélkül) 26 170 forint volt tavaly, s ez csaknem 8 ezer forinttal több.* mint az 1970 évi. Ehhez hozzájárult a központi alapból történt tavalyi bérrendezés is, ami, nagy megelégedést váltott ki a dolgozók körében. Amikor az ipartelepítéssel a teljes foglalkoztatottságra törekedtünk. nem tévesztettük szem elől a gyermekes anyákat. Több feladatot későbbre sorolva, igyekeztünk minden lehetőséget feltárni a gyermekintézmények há lózatának létrehozására, majd fejlesztésére. És büszkék vagyunk rá, hogy lényegében minden in.- dokolt bölcsödéi, óvodai, óvodai napközis, iskolai napközis elhelyezési igényt kielégítettünk. Jóllehet az utóbbi időben ez már csak 80—85 százalékban volt lehetséges az örvendetesen növekvő gyermeklétszám miatt Változatlanul határozott törekvésünk, hogy a kisgyermekek intézményes elhelyezéséhez a szükséges feltételeket — a gazdaságok anyagi és társadalmi hozzájárulásával — biztosítsuk. KÉRDÉS: — A megye városaiban az egyik legfőbb problémát a lakáshelyzet jelenti. E vonatkozásban mi jellemzi Kalocsát, bol tart a város a lakásprogram végrehajtásában, különös tekintettel a munkások, a népes családok lakáshoz juttatásában? VÁLASZ: — Egyik legnagyobb gondunk a lakásigénylők nagy száma, s ebben a munkások magas aránya Több irányú szervező munkát végzünk, hogy a lakás- építési programunknak megfelelően előbbre jussunk. A tervidőszakban 1174 új lakás épül, ebből 404 a magánépítésű társas-, illetve a családi ház: a munkáscsaládok érdekeltsége ezekben 54 százalékos. Lehetőséget kaptunk a munkáslakás-akcióra. ami kivételes kedvezmény. Az akció keretében mégis csak 9 lakás épült fel és mintegy 20 lakás építése az idén fejeződik be. Ez nagyon kevés. Az üzemek részéről na- ■ gyobb támogatásra van szükség. Az 1971 óta kialakult 323 tanácsi bérlakás és a 41 tanácsi érté- kesítésű (szövetkezeti) közül 102- höz. illetve 25-höz munkáscsalád jutott Ezt az aránvt a jövőben javítani szükséges, mindenekelőtt (Pásztor Zoltán felvételei.) á három és annál több gyermekes családok lakásgondjának megoldását tartva szem előtt. KÉRDÉS: — Hallhatnánk végül legalább vázlatosan az egészségügyi és szociálpolitikai törekvések végrehajtásáról, a az ezzel összefüggő további feladatokról? VÁLASZ: — Fejlődött városunk egészségügye. Létrejöttek a gyermekorvosi körzetek, s négyről hatra gyarapodott a felnőttorvosi körzetek száma, több üzemben üzemorvosi rendelést vezettek be. A még jobb egészségügyi ellátáshoz jobb tárgyi feltételek kellenek. Ezért sürgető a körzeti orvosi rendelők megépítése. a rendelőintézet korszerűsítése. a kórház rekonstrukciójának mielőbbi befejezése, s a lehetőségek szerint az üzemorvosi ellátás kiterjesztése. Ha szerényen is. de előbbre jutottunk a . szociálpolitikai elvek valóraváltásában. A szociális otthon 50 hellyel bővült, s az idén megnyílt az öregek napközi otthona. gondtalan, kellemes időtöltést nyújtva idős látogatóinak. Végezetül: Az 1970. évi pártértekezlet célkitűzései a jövő év végéig szólnak, a feladataink tehát adottak. Ezekre összpontosítjuk figyelmünket, ezekhez kérjük Kalocsa dolgozóinak cselekvő támogatását. Meggyőződésünk, hogy egész népünkkel együtt városunk lakossága is méltóképpen készül pártunk XI. kongresszusára, egyúttal felszabadulásunk 30. évfordulójára, s kongresszusi munkaverseny nemes céljaitól áthatva munkálkodik meghatározott feladataink maradéktalan végrehajtásán,.— mondotta az interjú befejezésül Mester József elvtárs. Perny Irén Megvalósulás útján a zöldségtermelési program Amíg a termékből áru lesz (II) Mindennapi vitaminszükségletünket több forrásból szerezzük be. A megye lakosságának egy főre jutó zöldségfogyasztása mintegy 85 kilogramm évente, ez alig több, mint négy és fél ezer vagon zöldség. Énnek mintegy felét saját termelésből fedezik a fogyasztók, harminc százalékot a bolti kereskedelemben, 20 százalékot pedig a szabadpiacon található zöldségfélékből. Ez utóbbinak mintegy 70 százaléka a kisáruter- melők, a háztáji gazdaságok kertjeiből származik: Sokszor elhangzik, hogy a kereskedelemben emelkedik meg az ár. Találkozunk olyan jelenséggel, hogy a felvásárló és a fogyasztói ár között csaknem 100 százalékos különbség van. Nézzük, mi az igazság? A megyében a MEZÖTERMÉK Szövetkezeti Vállalatnak 73, a termelő üzemeknek 115 zöldséget, vagy zöldséget is árusító boltjuk van. Ezenkívül foglalkozik szerény v mértékben zöldségforgalmazással az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat is. A MEZÖTERMÉK-nél csaknem 100 millió forint kiskereskedelmi forgalom mellett — melyben egyéb cikkek is szerepelnek — a zöldségforgalmazás jelentéktelen nyereséget hoz. A BÉK-nél hasonlóképpen. A termelő üzemek közvetlen értékesítésében az utóbbi években visszaesés következett be. Egy szövetkezet sem tudja előteremteni egy üzlet teljes választékát. Így további beszerzés már költségnövelő tényező, ami az amúgy is szerény jövedelmet tovább csökkenti. Ezekből a jelekből arra' következtethetünk, hogy a zöldségfélék árusítása nem „aranybánya”. A költségek azonban mégis valahol a termőhely és a bevásárló szatyor között nőnek. A bolti kereskedelemnek — elsődlegesen a MEZÖTERMÉK-nek — az árak meghatározásában döntő szerepe van. Ehhez igazodnak a szabadpiaci árak — méghozzá rendszerint felfelé. Tárgyilagosan meg kell viszont állapítani, hogy a megyei ME- ZOTERMÉK Vállalat az egyik legalacsonyabb árrést alkalmazó kereskedelmi «zerv.-*-.* «(?«*• ijgl; Érdemes végigkíséi^nijp^jd^ul a. b ‘Kecskeméten ”megvásmölr zöld-' ség útját, amíg a fogyasztóig eljut. Szedés után gépkocsira rakják és bekerül a legközelebbi felvásárló helyre. Itt ismét lerakják, majd válogatva kocsira kerül és a kecskeméti értékesít > raktárba szállítják. Itt előkészítik . a rendelések alapján, kimérik és ismét kocsira kerül, majd kiszállítják az üzletbe. Nem kell különösebben bizonyítani, hogy mindez milyen mértekben növeli a költségeket és ennek következtében az árakat./ A zöldségfélék raktárigényesek, csak bizonyos ideig tárolhatók veszteség nélkül, ami a boltvezetőket óvatosságra inti. Nem éppen olcsó beruházás áz üzlethelyiségek létesítése sem. A zárt üzlettér egy négyzetmétere 10—15 ezer forintba kerül, ami a későbbiekben nem kis amortizációval terheli a forgalmat. Talán ez is oka annak, hogy Uzlethálózaiunit nagyoDD ieie nem ieiei meg a korszerű követelményeknek. Kevés a hűtőtér, korszerűtlen a raktározás, ami kihat az áru frissességére és választékára. A boltvezetők és eladók érthető törekvése, hogy minden leszállítót zöldségből áru legyen. A leírás, a visszaszállítás nem növeli a forgalmat. Ezért néha próbálják értékesíteni a fonnyadt zöldséget, vagy a rothadt paradicsomot is. Bolti dolgozóink anyagi érdekeltsége nem ösztönöz az állandó friss, teljes választékú — főként olcsó — zöldségek kínálatára. Néhány éve találkoztunk először az üzletekben az előre csomagolt vagy félkész zöldségekkel. Jelentős előrelépés azóta sem következett be. Sokan mondhatnák, hogy ahol lehet, kapcsoljuk ki a kereskedelmet, és szállítsunk közvetlen a termőhelytől a fogyasztóhoz. Szükséges megjegyezni ennek kapcsán, hogy az árut elő kell készíteni, esetenként csomagolni, kimérni, amihez a termelő üzemeknél különösen a munkacsúcsok idején nem akad vállalkozó. Az elkészített árut gyakran kis tételekben kell eljuttatni az üzletekbe, ami egy-két elárusító- hely esetén nem túl gazdaságos. Szállítóparkunk is korszerűtlen. Nem ritka, hogy pár mázsás tételeket nagy, több tonnás gépkocsik hordanak széjjel, ami kifejezetten drága. Ha csak az eddig említetteket mérlegeljük, máris adódik a megállapítás, hogy a forgalmi költségeket valakinek meg kell fizetni, méghozzá a fogyasztónak. Bebizonyosodott, hogy a termelési költségeket korszerűsítéssel, hozamnöveléssel csökkenteni nem sikerült, az értékesítési költségek nőttek. Mindez maga után vonta a fogyasztói árak emelkedését is. A zöldségárak általános csökkenésére nem nagyon számíthatunk. Mindenképpen indokolt és szükséges viszont a jelenleginél jóval szerényebb ármozgás. Ezt kívánja elősegíteni a legutóbbi kormányintézkedés, amely anyagi támogatással arra ösztönzi a forgalmazó vállalatokat^ hogy a mér- >J sékeljék az áíálci Emelkedését és ü növeljék az áruba, boosá&andó zöldségfélék mennyiségét. A vázolt termelési és forgal- mazási gondok oda vezették, hogy az utóbbi két-három évben a lakosság friss zöldséggel történő ellátása elmaradt a kívánatostól. Kezdeti eredményeket azóta sikerült elérni. Különösen az idén javult érezhetően a zöldségellátás. Kifogástalan volt a primőr felhozatal és — bár néhány hetet késtek — a szántóföldi zöldségek is megfelelő mennyiségben jelentkeztek a piacon. Ellátásunk javulása arra utal, hogy ha az eredmények kezdetiek és mérsékeltek is, máris van javulás a termelés és forgalmazás érdekében hozott országos és • megyei intézkedések nyomán. Molnár István a megyei pártbizottság munkatársa (Folytatjuk.) LAKÁSÉPÍTŐ IFJÚSÁGI SZÖVETKEZET Elsőként a kiskunhalasi járásban Jánoshalmán a művelődési ház pinceklubjában a Bács-Kiskun megyei MÉSZÖV tagjaként, elsőnek a kiskunhalasi járásban alakult meg a Kilián György Lakásépítő és Fenntartó Ifjúsági Szövetkezet. Az alakuló ülést Harczi János tanácselnök nyitotta meg, majd Pippan Pongrác műszaki főelőadó, a szervező bizottság elnöke tájékoztatta a megjelenteket a szövetkezet alakulásának jelentő-' ségéről és szerepéről. Elmondotta többek között azt is, hogy a Halasi utca és a Kölcsey utca közötti út megnyitásával, még a tavasz folyamán sor kerül a lakóházak kijelölése és építésüknek megkezdésére. Az építési forma telepszerű lesz és legalább 60 lakást kívánnak létrehozni. A lakóházak építése OTP kedvezménnyel- készül 35 évi visszafizetéssel, valamint az állam által is biztosított szociálpolitikai kedvezményekkel, ami jelentős megtakarítást jelent a szövetkezet tagjainak. Az OTP-kölcsön mindössze 2 százalékos kamattal jár. Ezt még tetőzi a munkahelyek ál-, tál nyújtandó lakásépítési támogatás. A megjelent fiatalok, nagy figyelemmel hallgatták végig az ismertetőt. A MÉSZÖV képviselője a pénzügyi építési feltételeket mondta el, majd határozatot hoztak a szövetkezet névadójára és elfogadták az alapszabályt, mely a szövetkezet működését rögzíti. Ezután kimondották, hogy 16 taggal megalakult a Kilián György Lakásépítési és Fenntartó Szövetkezet. Ezt követően vezetőségválasztásra került sor. Az igazgatóság elnökévé Bé- kefi Sándort, a felügyelő bizottság elnökévé Maszlag Istvánt választották meg. Ezután Somogyi László a Hazafias Népfront helyi elnöke, majd László József, a nagyközségi pártbizottság titkára kért szót. Az ifjúsági törvény és a népesedéspolitikánk jegyében, - ha kétéves munka eredményeképpen is, sikerült járásunkban elsőként létrehozni ezt a szövetkezést, melyben 16 fiatal kezdi meg a lakásépítést — mondotta a párttitkár. — A fiatalok megértették pártunk és kormányunk idevonatkozó politikájának jelentőségét, melynek alapján a szövetkezeten keresztül messzemenő támogatást biztosít az építés, valamint a fenntartásban is. ígéretet tett, hogy a párt, mind a tanács végrehajtó bizottsága részéről mésszemenő támogatást fog élvezni a szövetkezet. Lusztig József
