Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-17 / 243. szám

i • PETŐFI NÉPE • 1974. október 17.

Az előkészületek üteme meggyorsult

A Kiskunsági Nemzeti Park igazgatójának tájékoztatója

Egy tehenész házat épít

A Kiskunsági Nemzeti Park kialakítását nagy érdeklődés «főxi meg. A Petőfi Népén kívül az elmúlt hónapokban szinte Váramennyi fővárosi lap, valamint a rádió is beszámolt a nagyszabású kezdeményezésről. A Magyar Nemzet cikkírója Petőfi nemzeti parkjának nevezte. Nemrég a Televízió filmet készített a Kiskunsági Nemzeti Parkról.

~?föözben az előkészületek üteme meggyorsult. Erről beszélgetünk dr. Tóth Károllyal, a nemzeti park igazgatójával.

ae ói a végleges térület 30 ezer ■4Z8f< hektár. Elkészült az Orszá- Természetvédelmi Hivatal •jc^zabálytervezete, a park ki- •aíákításának szakmai indoklása, •áfiÍezelési szabályzat. A taná- ■ísSfckal, valamint az érdekelt "flfeeänekkel már előzőleg ' minde- aSfftt lezajlottak a tárgyalások.

nemzeti park létrehozásáról "áüolö jogszabály ez év végén je- "íáSik meg a Tanácsok Közlönyében. A megalakulást 1975. ja- "flfifir 1-től tervezzük. Addig is számos intézkedést hozunk, egy jsodé beruházást megvalósítunk. -SSL Ez valószínűleg hosszabb -folyamat, hiszen a nemzeti park .net® összefüggő területet képez. §ibsr Valóban, hat különálló, de «egymástól nem lényeges távol- íságra eső egységből jön létre. -Ezek a következők: a Tőserdő «EdHolt-Tiszával, a Kiskun-pusz- -ta;l£ Kunszentmiklós vidéke, a öósikes tavak, főként Fülöpszállás és Szabadszállás körzetében, a homokbuckák Fülöpháza és Agasegyháza határában, a nádasok, rétek Izsák, Csengőd, Pá- hi környékén, végül pedig a bugaci körzet.

Ez utóbbi jelenleg is a leglátogatottabb idegenforgalmi terület, tehát itt kezdjük meg azokat a beruházásokat, amelyek szükségesek a nemzeti park kialakításának feltételeihez. Építünk egy bejáratot, nádfedelcs fogadóépülettel. A park területére természetesen csak jegy ellenében lehet belépni, kialakítjuk a parkolóhelyet is. A bugaci nagyerdőn túl lakók közlekedésének megkönnyítésére külön utat építünk. ’ Mindez, mintegy félmillió forintba kerül.

A tö.bbi egységünk határán is felállítjuk a jelzőket. Két helyen madármegfigyelő tornyot építünk.

— Információink szerint nagy

J# Homokbuckák és borókacsoportok között halad a gépkocsi.

3Bí

a társadalmi érdeklődés új nemzeti parkunk iránt. Talán hallhatnánk erről is néhány szót.

— Ennek néhány bizonyítékát érdemes felsorolni. A Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karán természetvédelmi klub alakult. A klub tagjai szakmai gyakorlaton két hétig Bugacon tanulmányozzák az itteni különleges növényállományt. A TIT és az .MTESZ keretében természetbarát-szakkör létesült, ahol előadássorozatot szerveznek a nemzeti park megismerésére. A Katona József Gimnázium diákjai szintén kértek ilyen előadás- sorozatot. Kunszentmiklóson a nagyközségi tanács és a Hermann Ottó Klub összefogott, hogy a kunsági puszta épületeit katalogizálja, összegyűjtse a régi hagyományokat, elnevezéseket. A Bajai Hidrológiai Társaság a nemzeti park tájegységeinek vízgazdálkodását térképezi fel.

Jövőre film készül új nemzeti parkunkról. A színes, népszerű tudományos filmet dr. Tildy Zoltán, a Természetvédelmi Hivatal nyugalomba vonult elnöke forgatja.

— Hallottunk nemzetközi érdeklődésről is. Az utóbbi időben néhány külföldi vendég tanulmányozta a park létrehozásának előkészületeit.

— Elsőnek Lennart Bernadoí- te, a Német Szövetségi Köztársaság kertépítő társaságának elnöke érdemel említést, aki az ENSZ természetvédelmi szerveiben tevékenykedik. Magyarországi látogatása során ragaszkodott ahhoz, hogy meglátogassa Bugac-pusztát. A világot járt szakember meglátva az ősborókást, kijelentette, hogy ez a természeti kincs valóban védelmet érdemel.

Eljöttek hozzánk Jugoszláviából a noviszádi Tartományi Természetvédelmi Intézet képviselői is, tíz szakember. Megállapodtunk abban, hogy tartós kapcsolatot alakítunk ki — hangoztatta végezetül dr. Tóth Károly.

A nemzeti park irányító testületé tíz szakemberből áll majd, lesz köztük biológus, zoológus, ornitológus. 1975. január 1-től már teljes létszámmal indul meg a munka.

K. S.

"ißiö iáonöivíaJsgo,,

Ahogy Tataháza felől beérünk Bácsalmásra, jobb kézről a második ház- még vakolatlan, de már tető alatt áll. Kívülről ugyanolyan, mint a többi háromszobás ház, de minden téglájának története van.

Keresztes Zsigmond Bácsalmáson, a ruhagyárban dolgozott, mint szabász. Keresete alig érte el az 1500 forintot, s ebből bizony — úgy gondolta. — nem nagyon nősülhet,' pedig már itt volt az ideje. Elhatározta, hogy ha nehezebb munkával is, de többet keres. 1971-ben otthagyta a szabászkodást és a Bácsalmási Állami Gazdaságnál helyezkedett el, mint tehenész. Még ezt megelőzően vásárolt 4—5 ajtót tokostól, gondolta, valahol csak el kell kezdeni a házépítést.

A további takarékoskodásból telket vásárolt, amelyen egy vertfalú ház rómbadőlt halma volt. Száz kocsira való vertföldet kellett elfuvarozni, mire tisztán állott az új ház helye. Ezután jött a neheze. Ki gondolta volna, hogy egy ház építésére egy év alatt sem lehet elintézni az OTP-hitelt. Márpedig Keresztes Zsigmond esetében így volt.

Az OTP • a hitelkérelemre azt válaszolta, hogy terhelési tilalom alatt áll a telken levő ház, s így oda építési hitelt nem adhat. Keresztes ekkor igazolást kért a helyi tanácstól, melyben az állt, hogy a telek vétele idején ott már ház nem állott. Az OTP az igazolás után sem adott hitelt. Szaladgálás jpbbra-balrá, már egy esztendő is eltelt, de hitel csak nem volt.

Ekkor határozta el Keresztes, hogy hitel nélkül, a maga erejéből építi fel a házat:

A bátyjával együtt készítettek egy salakblokk sablont, amellyel aztán egymaga kezdte verni a blokktéglákat. Mindennap pontosan 33 darabot,, összesen 700-at. Munka után, és szabadnapon eljárt régi épületeket bontani, hogy a bontási téglát megvásárolhassa és hazaszállítsa. Ezután következett az alapok kiásása. Már lassan megszokta,

hogy maga dolgozik, nincs kivel szót váltson. Sokszor már besötétedett, mire abbahagyta a munkát.

De mi kerüljön az alapokba? Egy volt bunkert hagykaiapács- csal vert szét, és annak törmelékét rakta cementhabarcsba. Mindezzel 1972 végére készült el. Következő évben megkezdte a falazást egyedül, hogy ne kerüljön pénzbe. A maltert este munka után keverte be, hogy másnap reggel ne töltsön vele időt. Aztán vízzel felfrissítette, hogy híg legyen.

1973 őszére már álltak a falak, s a tél beállta előtt még a tető is elkészült. Az idén tavasszal a belső vakolásra és a villanyszerelési munkára került sor, melyben villanyszerelő öccse segített. Most ássa a vízvezetékcső, meg a szennyvízelvezető cső helyét. Már könnyebben megy az anyag- beszerzés, mert van olyan hónap, hogy az 5000 forintot is meghaladja a fizetése.

A szobában bent van a teljes fürdőszoba-berendezés, csak még azért nincs beszerelve, mert hiányzik a csempézés.. Igaz, negyedik évbe fordult az építkezés, és soká lett volna várni a nősüléssel. 1972 nyarán megnősült, azóta a szüleinél szorgos- kodnak.

Mindezt ott beszéltük meg a szűk kis konyhájukban. Miközben kérdezősködöm, látom, hogy bal hüvelykujján fekete véraláfutásos a köröm. Ránézek, észreveszi, aztán vállat vonva csak ennyit mond: előfordul, ha mindent.'maga. csinál az ember.

— Mit takarított meg azzal, hogy jóformán maga végzi az összes munkát a ház építésénél?

— Ahogy számolom, 110 ezerből kilesz. Amúgy 300 ezer sem futotta volna.

Aztán hamar hozzáteszi: de ebben már benne van ám a légkondicionáló berendezés a szobákba, meg a központi fűtés a kazánnal is. Jöjjön el jövőre, augusztus 20-án a házavatóra, majd akkor nézze meg.

Megígérem, hogy ott leszek’, de búcsúzóul még megkérdezem: árulja el, hogy minek kettőjüknek a három szoba?

Rám néz, aztán a legtermészetesebb módon válaszolja: hát a gyereknek.

— Nem is mondta eddig, hogy van gyerekük is.

— Az még nincs, majd ha elkészül a ház!

Szabó Ferenc

apscoi \r§ .JÍfifTSj’i

Uj építési stratégia a sarkkörön

OLVASÓIN Kft A SZŐ

Címzett: a Volán-iüy.l:-oiAt megyénkbeli autóbuszokon 'szolgálatot teljesítő Volán-dolgo- zók kifogásolható magatartása, -munkamódszere sokszor témája -összeállításunknak. Bár az ille- -tékesek mindig tárgyilagosan kivizsgálják a panaszokat, s az .intézkedéseikkel sem fukarkodik, az ilyen sajnálatos esetek jgggipa nem csökken. Á most j^kgzyeadandók is indokolják, a szabályokat durván megsértő, vflgy a beosztásaikkal visszaélő dolgozóikat az eddiginél szigorúbban kell felelősségre vonniuk a vállalat vezetőinek.

„.J’etróczi Kis Pálné olvasónk ra&desanyjával történtekről szá- mror be. Mint írja, a 70 éves asz- szony szeptember 11-én a déli órákban busszal utazott Kiskőrösről Erdőtelekre. E járaton az a gyakorlat, hogy a legtávolabbra igyekvőknek kell először felszállniuk, s utánuk á mind közelebbre utazóknak. Jegyet az indulást követően ad a kalauz. Az, ^említett napon is annak raftflje-módja szerint zajlottak »Wolgok, míg az ellenőr meg nem érkezett. Nagyon meglepődött hogy az embereknek nincs Snwájuk, majd ellentmondást nemi tűrően kötelezett v minden „bliccelőt” — köztük a levélíró édesanyját — a helyszíni birság kifizetésére. „Az utasok jogtalannak tekintik a büntetést, mi- velr az utólagos jegyváltás módszerét nem ők találták ki, hanem azt már régóta alkalmazzák a járat kalauzai. Ha e gyakorlat helytelen, akkor annak követ- Hggményeit a jegyvizsgálóknak, usd pedig a gyanútlan embe- yekhek kell vállalniuk, akik természetesen visszakövetelik pénzüket” — fejeződnek be a sorok.

A másik eset — erről Pénzes Imre bátyai lakos számol be — pedig azt tanúsítja, hogy az utas olykor védtelenül ki van szolgáltatva a Volán embereinek. Az incidens szeptember 13-án, az esti órákban kezdődött a kalocsai buszpályaudvaron, ahol mintegy 25 ember várta a Bá- ■ tyán át Bajáig közlekedő járatot. Rövidesen befutott egy Ikarusz és egy panorámás kocsi. Az elsőre nem lehetett felszállni, mivel a kalauz szerint a mögöttük álló indúl a Du- na-parti városba. > Annak a busznak a jegyvizsgálója viszont azt tanácsolta, az Ikarusznál sorakozzanak az emberek, mivel az közlekedik az említett helységekig. Aztán minden ismétlődött. Körübelül negyedóráig kényszerültek várakozni az utasok, míg végül mindkét kocsit igénybe vették, anélkül, hogy bárki is tájékoztatta volna őket hivatalosan az útvonalról. Olvasónk is helyet foglalt az egyik buszon,' mely, szerencsésen hazaszállította. Az utazásról azonban rossz emléke maradt a rendkívül feszült hangulat miatt. Ugyanis a kalauz gorombán letorkollta az indulási bizonytalanság oka iránt érdeklődőket. „Semmi köze hozzá, kérjen jegyet és hallgasson, vagy szálljon le!” — efféléket mondagatott az ifjú ember, aki udvariatlanságával, tiszteletlenségével kiváltotta az utasok megbotránkozását, felháborodását. „Reméljük, ilyen kínos szituációban többé nem lesz részünk!” — zárul a levél.

.kultúrműsor a szociális otthonban

asdar

.isJElményt adó, színvonalas elő- >adást tartott nemrég a kecs- tmfíj&éti szociális otthonban a g&jöjf lőrinci művészeti csoport.

játszók, szavalók, énekesek 2jtt9}a saját maguk készítette papszereket játszó cilerások "fötjek fel és szereztek két órán

Í

“tnfirömet az idős embereknek.

Hffjderről Tormássy-Szávits Spftdorné tájékoztatott bennünket. Tőle tudjuk azt is, hogy az itthon lakóinak vastapsát, meleg gratulációját kiváltó csoport tagjai zömmel tanyán élő emberek, akik a napi fárasztó munkájuk után gyűlnek össze a helyi kultúrházban és gyakorolnak, tanulják az újabb műsorszámaikat Kelement Zoltánná művelődésiház-igazgató és Rácz Attiláné pedagógus vezetésével. „Szép munkájukhoz további sikereket kívánunk!” — írja végezetül olvasónk az otthon lakói nevében.

Családok

mostoha körülmények között

Brandenburg Józsefné tanítónő a kecskeméti Dobó István és Petőfi utca lakóinak érdekében ragadott tollat. Megírta, hogy szanálásra ítélt környékük két- ségbeejtően elhanyagolt. A közvilágítás például régóta szünetel, s emiatt a sötétben muszáj botorkálniuk a korán reggel munkába sietőknek, vagy a későn hazafelé érkezőknek, köztük az iskolás gyermekeknek. A szeméttel megrakott kukák kiürítése körül is bajok vannak, így a hulladékbűz valósággal elárasztja a két utcát. De a lakók elsősorban amiatt bosszankodnak, hogy a szikvízüzem előtti kút több napja nem működik, A vízmű vállalat szakemberei eddig a többszöri sürgetésre sem voltak hajlandók a javítást elvégezni, pedig a családok nagyon messziről kénytelenek cipelni a vizet. Levélírónk bízik abban, hogy végre felfigyelnek az illetékesek az utcabeliek égető problémáira, s azok orvoslásával nem is késlekednek — ha már az ingatlanok kisajátítását illetően nem is tudják elkerülni a huzavonát.

Friss újságot az előfizetőknek!

Enyhén szólva rendszertelen a lapkézbesités a kecskeméti Rendőrfáluban — összegezhető így a Szentgyörgyi Ferenc utca 20. szám alatt lakó Bán László írásos panasza. Többi között arról is tájékozódhatunk belőle, hogy a környékbeli családok gyakorta kapják meg kétnaponként, vagy még későbben a sajtótermékeket, így a Petőfi Népét is. Pedig az előfizetők mindannyian a megjelenés napján szeretnének olvasni, informálódni a megye, az ország és a nagyvilág eseményeiről. Olvasónk kéri a posta vezetőit, mielőbb intézkedjenek, hogy a megye- székhely e külső kerületének lakói is mindig friss újsághoz jussanak!

a Aitítgtóg Jegdíögább ßgytPközle- Akedésii;jíőúftv<anal&;t Nyi^pnyevar- tovszktól a Szamotlor-tóig vezet. A mocsarakon keresztül megépített 50 kilométeres útszakasz minden kilométere több mint egymillió rubelbe került.

Ezek a kiadások azonban viszonylag rövid idő alatt megtérültek. Hiszen Szamotlor a világ egyik, s a Szovjetunió leggazdagabb olajlelőhelye, ahol a készleteket milliárd tonnákban számolják. Ez ma a Szovjetunió legolcsóbb olaja.

Hogy a fúrótornyokat vízben kellett felállítani, nem okozott különösebb nehézséget. A Szamotlor sekély vizű tó, télen egészen a medréig befagy. A jégbe munkagödröket réseitek, teleszórták kaviccsal, erre cementes habarcsot öntöttek és a mesterséges szigeten elkezdték a fúrótorony szerelését. A mocsaras partokon a fúrótornyokat másképpen állították fel. Először két rétegben egymásra helyezett gerendákból 100x100 méteres alapterületű hidakat építettek, majd ezeket földdel töltötték fel. Nyizs- nyevartovszkból ma bármelyik fúrótoronyhoz el lehet jutni személygépkocsival.

Tyumenyben napjainkig 65 gázmezőt, 45 olajmezőt és öt gázt és olajat vegyesen tartalmazó mezőt tártak fel. A feltárt készletek kolosszálisak. Becslések szerint a világ földgáztartaléka 500 ezer milliárd köbméter. Ennek 33 százaléka található a Szovjetunióban, s a szovjet készletek 62 százaléka a tyumeni lelőhelyeken.

De hogyan termeljék ki áz olajat, hiszen a lelőhelyek elszórtan, hatalmas elmocsarasodott területeken fekszenek, ahol az időjárási viszonyok igen kedvezőtlenek. Melyik a legésszerűbb stratégiai Nyugat-Szibéria olaj- és , gázkincsének birtokbavételéhez?

A hajózási évadban az Ob folyón immár tíz esztendeje közlekednek az uszálykaravánok. Építőanyagot, a gáz- és olajvezetékekhez csöveket, az olajbányászoknak felszereléseket szállítanak. Az Ob középső folyásánál új városok — Szurgut, Nyeftye- jungszk, Nyizsnyevartovszk — és már új települések nőnek ki a földből. De hogyan. tegyék az ember számára lakhatóvá azokat a távoli területeket, amelyek csak repülőgéppel érhetők el? Kell-e várost építeni a sarkkör közelében, az Északi-Jeges-ten- gernél? Vagy Észak-Tyumeny ásványkincseihez más úton is hozzá lehet jutni?

A sarkkör közelében, Medvezs- je gázlelőhelyének kitermelésénél sokat ígérő kísérletre került sor. A szakemberek azt javasolták,- A, Szamotlor ‘ ’. —Aiiüetyévszk;!' ftdáíjveiSték01

építése.

• Olaj- szivattyú és tisztítótelep Szamollorban. (Foto: APN)

hogy a Medvezsjei Gázüzemet expedíciós, szállítási módszerrel építsék fel. Moszkvai és tyume- nyi mérnökök elkészítették a nagy blokkokból összeszerelhető gyár tervét. A sok száz tonna súlyú armatúrát 182 szállítható blokkból szerelték össze. A házgyári módszerrel készült blokkokat . Tyumeny, Volgográd, Orozni j, Baku és más városok üzemeiben készítették. Az Ob fo- lyóig vasúton szállították, majd uszályokon vitték tovább Med- vezsjébe.' A gázvezeték építéséhez a csöveket ugyanígy juttatták el a gázlelőhelyre.

A tundrán csak télen lehet építkezni: áprilistól novemberig a tyumenyi mocsarakon sem ember, sem jármű nem képes áthatolni. 1971-ben esős, hosszú volt az ősz. A várt fagyok csak decemberben köszöntöttek , be. A hőmérő higanyszála ekkor viszont mínusz 50—55 Celsius-fokot mutatott.^ Az útépítők hozzáláttak a munkához: a befagyott ingová- nyokon gerendautakat fektettek le, a rengeteg folyó és kis patak jegén átkelőhelyeket építettek. A tundrán hosszú sorban vonultak a rakományt vontató traktorok, exkavátorok, csőrakógépek, ‘szállítható röntgenfényképezési laboratóriumok, amelyek nélkül a hegesztett varratok minőségét nem lehet ellenőrizni. Év végén már 5000 ember dolgozott az építkezésen.

Februárban az építendő gázvezeték útvonala mellett, a jégborította repülőtéren leszállt az első AN—22 típusú helikopter, a híres „Anteus”, a világ legnagyobb teherbíróképességű légi járműve. Vorkutából szállított marótárcsás exkavátorokat és meleget tartó kis házakat az építőknek.

A 180 méter hosszú és 100 méter széles Medvezsjei Gázüzem építése mindössze négy hónapot vett igénybe. Az ütemterv igen feszített volt. 1972. április 22-ig a csővezeték útvonalának teljes hosszában a terepre szállították a csöveket. Hat nap múlva, április 28-án a hegesztők befejezték a munkát, a Medvezsjétől az i Uraiig húzódó csővezetéket ösz- szehegesztették. Április 29-én 75 atmoszférás nyomás alatt kipróbálták a csővezeték légmentes zárását. Május 8-án az Uráli terület tűzhelyein fellobbant a medvezsjei gáz. Az üzemkezdés napjaiban már csupán 200 ember tartózkodott a gáztélepen — a gépek, berendezések kiszolgálói.

Vlagyimir Kovaljovszkij

i