Petőfi Népe, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-16 / 242. szám

1974. október Í6. • PETŐFI NÉPE • 3 A JELEN KÉPE ÉS A JÖVŐ LEHETŐSÉGEI A Tisza menti üdülőterületek fejlesztése A Balaton, a Velencei-tó, az északi hegyvi­dék üdülőhelyei — a jelen és a közeli jövő jellemzője — telítődtek vagy ehhez az álla­pothoz igen közel állnak. Ez is az egyik oka annak, hogy fölfedezték az emberek az al­földi szikes tavak szépségét, a Tisza termé­szeti adottságait, az ártéri erdők nyugalmát. Tíz-tizenöt év alatt vált fogalommá a Szelidi- tó, Kunfehértó, Lakitelek-Tőserdő, Tisza- kécske-Kerekdomb és a tiszakécskei Tisza- part, s a 60-as évek végétől Tiszaalpár üdü­lőterülete. A hdmokhátsági városok és közsé­gek lakóinak ezt az üdülőövezetét az életkö­rülmények változása és a táj természeti szép­sége hívta életre. A természetkedvelők, a nyugalomra vágyók, és az ifjúság kedvelt helyei lettek, amit nem csak a hétvégekén keresnek fel szívesen, hanem egyre többen itt töltik él szabadságukat. 0 A kerekdombi üdülőterület villamosítása. Az épülő Usza-partl üdülőterület Tiszakécskén. (Tóth Sándor (elvételei) NÉHÁNY PERCRE Közös dolgaink Csupán néhány percre kértük az olvasó figyelmét az' utóbbi na­pokban ezeken a hasábokon ilyen felcím alatt. A kis jegyzetekben különböző idézetek érveltek a közművelődés sokféle haszna mellett. Egy-egy mondás vagy megállapítás erejéig megjelent a sorok között Salamon, az ókori bölcs, Francis Bacon, a természettudományos gon­dolkodás egyik megalapozója, Tolsztoj a művészet Ütni, érzékelni tanító erejéről szólt, a költő Babits Mihály a filmművészét előtt hajtott fejet, a munkásmozgalom pedig fegyverré kovácsolta Liebk­necht tömör kijelentését: a tudás hatalom. Most az idei, március 19-20-i közművelődési párthatározatból kí­vánkozik ide egy mondat: „Kívánatos és szükséges, hogy nz iskolán kívüli, aktív, önkéntes, önálló és szervezett művelődés — különböző intézmények, társadalmi szervezetek, mozgalmak közreműködésével és segítségével — hatékonyabbá, magasabb szintűvé és szélesebb körűvé váljék, a növekvő szabad idő hasznos és tartalmas kitöltését szolgálja”. A múlt héten üzeneteket, a meghívás üzeneteit vitte el sok-helyre a posta. A néhány percre szóló jegyzeteknél ma sokkal alaposabban elemzik a témát, a' megyei közművelődéspolitikai aktívaértekezlet' résztvevői, akik Bács-Kiskun minden részéből Kecskemétre utaznak, hogy minden oldalról megvilágítsák az ember képességeinek kibon­takoztatását, az önmegvalósítást segítő folyamatot. Az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának rendezvényén az új Tudomány és Technika Házában találkoznak a meghívottak. Leírtuk már,_ hogy ennek a közpénzből létrejött épületnek is még Jcell , találni helyét a közművelésben. Maga a beruházás nem kevesebb, mint 24 millió forintba került. Az emberi munkából és különféle felajánlásokból származó értéknek az embereket kell gazdagítani széles körben. De nem is szükséges mindenhez a pénz. Ahhoz például, hogy szé­pek és értelemszerűek legyenek a cégtáblák, a neonreklámok; az utcák elnevezései pontosan szerepeljenek — hiszen emberek soka­sága olvassa őket. A témát legutóbb Komlós János vetette fel, Az én csatornám című televíziós műsorában. Nyomban javasolta is, hogy bizonyára szívesen segítenének az engedélyező hatóságnak azok, akik nyugdíjas éveiket töltikr Hozzátehetjük, hogy a diákok is be­kapcsolódhatnának a furcsa kinövések irtásába — közben a helyes­írási szabályokat gyakorolva. Vagy miért jut pénz arra, hogy az egyik gazdaság csalogató, hatal­mas hordóformájú borkóstolót létesített a város szívében, és miért nem képes egy legalább ugyanilyen vonzó, figyelemfelkeltő könyvpa­vilont építeni a Könyvterjesztő Vállalat? A községi, falusi ,.népün­nepélyeken”, majálisokon miért engedi át az állami és szövetkezeti kereskedelem a terepet, illetve a forgalmat azoknak az árusoknak, akik a giccset terjesztik? Igen, a közművelődésben mindannyiunknak megvan a maga dol­ga. A mai tanácskozás is magáénak érezheti József Attila sorait, aki a Duna folyását nézve számot vetett múlttal és jövendővel: „s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés.” H. F. A körzeti pártszervezet életéből Tiszaalpár, Tőserdő, Kerek­domb és a kécskei Tisza-part rohamos kiépülése valóságos társadalmi igény alapjain nyug­szik. lükör A fentebb említett négy terü­let rendezési tervei 1968-tól 1971- ig készültek el. összesen 1971 telket alakítottak ki, ebből az idei év szeptember elsejéig már 1642-t értékesítettek. Megépült 696 hétvégi ház, ezenkívül 378 építése folyamatban van: Alpá- ron 22, Tőserdőn 165, Kerekdom­bon 92, a kécskei parton pedig 99 vár befejezésre. Jövőre Tisza- alpáron 100, a kécskei Tisza-par- ton pedig 300 telek kiosztását tervezik. Ezenfelül 1980-ig még 650 telek találhat gazdára. A számok azt tükrözik, hogy a fejlődés gyors ütemű. Ezt, kü­lönben, egy év távlatából is azon­nal észre lehet venni. Az idén elkészült a négy üdülőterületet egybefogó regionális vízmű, fo­lyamatos a villanyhálózat kiépí­tése is, tehát az „alapellátás” — szaknyelven mondva — megol­dott. Igények — lehetőségek Tiszaalpáron már 56 hétvégi ház áll, 22-t most építenek, s a többi telektulajdonost fölszó­lította a tanács, hogy kezdje meg , az építkezést. A tulajdonosok 61 . százaléka félegyházi, 14 százaléka pedig Kecskeméti lakos. Jó ütem­ben halad itt is a közművesítés, de a továbblépés csak akkor le­hetséges — mint Novák Lajos ta­nácselnök elmondotta — ha meg­kapják az engedélyt az illetékes hatóságoktól további 20 hektár terület kisajátítására, hogy gyors ütemben folytathassák a villany- és a vízhálózat kiépítését. A har­madik tiszai vízlépcső és a Du­na—Tisza-csatorna- megvalósulá­sával a hatalmas tározótó új, nagy lehetőségeket teremt a hor­gászás, a vízisport és a nyara­lás, pihenés számára. A tőserdei telektulajdonosok 94 százaléka kecskeméti lakos. Eddig három és fél kilométernyi utat és 840 méter járdát építet­tek meg. Lakitelek nagyközség és Tőserdő között elkészült a víz­vezeték. Kerekdombra az össze­kötő vezeték építését az idén be­fejezik. A védetté nyilvánított erdőterülethez itt még 203 hold tölgy, szil, nyár és égeres liget­erdő tartozik, amelyet parkerdő­vé alakítanak át az idén és a jövő évben. Az idén erre a célra 577, jövőre pedig 434 ezer forin­tot költ majd az erdőgazdaság. Hat kilométer hosszú sétautat, három eső elől védő faházikót, kilátótornyot és több tűzrakó-, szalonnasütő helyet építenek, s úgymond — padokkal, asztalok­kal — bebútorozzák az erdői. A Tősfürdő medencéit máris kinőt­te a közönség és egy nagy me­dence építésére égető szükség van. A közlekedés helyzetén je­lentősen javít, hogy a nyaraló­helyhez közel eső Árpádszálláson a MÁV új vasútállomást épít, amelynek tervei már ■ elkészül­tek. Ezenkívül ifjúsági tábor kialakítását tervezik. Az üdülő- területen sürgősen meg kell szer­vezni az orvosi szolgálatot is. A szemétszállítást a három nagy­községi tanáccsal közösen oldják meg. Az „élő” Tisza legszebb parti ré'sze a kécskei üdülőterület, ahol .széles, homokos a strand, több mint százéves erdő veszi körül. Eddig 178 hétvégi házat építet­tek, s itt a telektulajdonosok 60 százaléka megyén kívüli, 28 szá­zaléka pedig tiszakécskei lakos. Május elsején adták át a Sza­badság Termelőszövetkezet spor­tolásra is alkalmas nagymeden­céjét a meleg vizes strandon. Az üdülőhely védelmére gátat épí­tettek. A társadalmi munka érté­ke 1 íhillió forint. A kerekdombi üdülőterület külterületi lakóhelyhez kapcsoló­dik. A telektulajdonosok kéthar­mada itt is kecskeméti lakos. A hétvégi házak gomba módra sza­porodnak: eddig már elkészült 76, és 92 telken az építést meg­kezdték tulajdonosaik. Az elkö­vetkezendő öt évben még há­romszáz telek kiosztását tervezi a nagyközségi tanács. A közellátás Tiszaalpáron az üdülőterület ellátását a község boltjai jelenleg megoldják, de a további fejlesz­tés során ki kell építeni itt is a kereskedelmi hálózatot. A Tőser- dőben viszont már más a helyzet. A hétvégi házak tulajdonosait és családtagjait sem tudja" megfele­lő szinten ellátni a négy ven­déglő, két presszó, az ÁFÉSZ ve­gyesboltja és a két zöldségbolt. Egy-egy meleg nyári hétvégén át­lagban 8—10 ezer ember rohanja meg Tőserdőt, s bizony sok a bosszúság. Nem mégoldott a pos­tai kézbesítés, a hírlapárusítás. A csónakkölcsönzés az alapfel­tételeknek sem felel meg. Érdemes lenne fontcilóra venni, hogy a közellátás színvonalának jelentős javítása nélkül az 1980-ig kiosz­tásra tervezett 300 telek, nem túl szaporítja-e a gondokat? Minden bizonnyal, ugyanis a ter­jeszkedés ütemével nem tart lé­pést a kereskedelmi hálózat fej­lesztése. A kécskei Tisza-parton a keres­kedelem a jelenlegi igényeket ki tudja elégíteni. Itt a kiépüléssel párhuzamban évről évre bővül a hálózat. Az ellátás megoldásából az ÁFÉSZ mellett a "község va­lamennyi mezőgazdasági szövet­kezete kiveszi % rjj$?£t.| Ugyanez mondható él Kerékdombról is, ahol az Új Élét Termelőszövet­kezet kisvendéglőt, lángossütőt tart nyitva és a fagylalt is úgy­mond „szövetkezeti úton” kerül ide. Együttműködéssel A közelmúltban a Tisza menti üdülőterületek helyzetéről tanács­koztak Tiszakécskén. Itt hangzott el, hogy a regionális vízművel összekapcsolt három nagyközség együttműködése a fejlesztés és a közellátás gondjainak megoldá­sában nem kielégítő. Ennek az oka éppen úgy a tanácsi munka, mint például az, hogy a lakitele­kiek nem látják az üdülőterület fejlesztésében saját községük fej­lődését, míg Tiszakécskén ez már elfogadptt. A fejlesztésből min- . den szövetkezet, üzem és a la­kosság is kiveszi részét. Többször leszögezték már — a négy üdü­lőterület jövőjét, fejlődésének ütemét és tS színvonalát pedig meghatározza, hogy a község ha­tárán túl-nem-látó szemléletet a közös törekvésnek, az együttlá­tásnak és együttműködésnek kell felváltania. A fejlődés távlatai ezt egyre jobban sürgetik. Csató Károly Látogatás a határőrségen Hétfőn a BM határőrség kis­kunhalasi kerületi parancsnok­ságon Dudás István határőr al­ezredes kerületparancsnok és vezető munkatársai fogadták há­rom megye lapszerkesztőit, illet­ve tudósítóit. A találkozón meg­jelent dr. Weither Dániel, a Pe­tőfi Népe főszerkesztője, Lengyel László, a megyei pártbizottság munkatársa, valamint a Dél- magyarország és a Csongrád megyei Hírlap vezető munkatár­sai. ' Dudás István határőr alezre­des tájékoztatója után Hirling József határőr alezredes számolt be a Határőr Dózsa lovas szak­osztályának, illetve a lovasisko­lának tevékenységéről. Az új­ságírók ezután Kelebiára, a for­galomellenőrző pontra utaztak, ahol Kardos Imre határőr őr­nagy ismertette a forgalomel­lenőrző pont munkáját. A kun­fehértói üdülőház volt a követ­kező állomás, ahol Gazsó Béla határőr alezredes értékelte a ha­tárőrség és a megyei lapok kö­zötti együttműködést. Mint meg­állapította, ezek a kívánalmak­nak megfelelően erősödnek. Ko­vács Jenő határőr alezredes, a BM határőrség országos pa­rancsnokságának elismerését tol­mácsolta mindhárom lap főszer­kesztőjének, hangsúlyozva, hogy az országban ezek a lapok ki­emelkedő tevékenységet folytat­nak a határőrség és a lákosság kapcsolatának elmélyítésében. Szocialista szerződés a Munkásmozgalmi Múzeummal Figyelemre méltó, szocialista szerződést kötött a Fővárosi Ta­nács 18. Ipari Szakmunkásképző Intézete és a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeum. A párt XI. kongresszusának és a felszaBa- dulás 30. évfordulójának méltó megünneplését célzó megállapo­dás kiterjed a két intézmény ké­sőbbi együttműködésére is. A szakmunkásképző intézet a múzeum „A magyar munkás- mozgalom története 1919-ig" cí­mű kiállítására társadalmi mun­kában elkészíti egy XIX. száza­di munkáslakás kicsinyített má- ! sát," égy ' fadómbiátításu intarziás térképen pedig az ország múlt századi iparát és bányászatát szemlélteti. Közreműködnek majd a későbbi kiállítások elő­készületeiben is. Viszonzásul a múzeum egye­bek között vállalta, hogy az is­kola tanárait, KISZ-aktivistáit rendezvényeire meghívja, hoz­zájárul a szakmunkásképző intézet KISZ-klubjának felsze­reléséhez és a makettek elkészí­tésében részt vevő KISZ-tagokat az ifjú múzeumbarátok körének tagjai sorába felveszi. (MTI) Barcognak a dámvadak Gyulaion javában tart a dám­vadak barcogásnak nevezett ná­sza. amely egy hónappal később követi a gímszarvasok bőgési idő­szakát a világhírű Tolna megyei rezervátumban. Eddig húsz dám­szarvasbika került terítékre, kö­zülük hét aranyérmes minőségű lapátós agancsot viselt. A leg­szebb dámtrófea öt kilogramm súlyú (MTI) A baja—kiscsávolyi V. körzeti pártalapszervezetünk legutóbbi taggyűlésén elhangzottakból sze­retnék néhányat ismertetni.^ , Az alapszervezétűnk belső éle­téről. a pártoktatás megszervezé­séről. s az előttünk álló felada­tok közül elsősorban a pártveze- tőség-választás előkészítéséről párttitkárunk. Katz Józsefné elv­társ tájékoztatott bennünket. Is­mertette azt is, hogy az új párt­házunk ünnepélyes megnyitására november 7-én kerül sor. Az épületben a taggyűlési ter­men és a pártirodán kívül helyet kap a nőbizottság, a KlSZ-szer- vezet, a könyvtár, a klubszoba stb. És megújul a nagy színház­terem is. Egyébként a pártszer­vezetünk székháza a körzetében — Kiscsávolv. Katonaváros és a vasútvonal városfelőli oldalán is egy jó rész — a kultúrközpont szerepét is betölteni hivatott. Ez bennünket, kommunistákat még nagyobb aktivitásra ösztönöz. Igen elgondolkoztató volt, amit a taggyűlésünk fő napirendi té­mája. pártunk kulturális politiká­ja helyi megvalósulásáról pártve­zetőségünk tagja. dr. Hadnagy Jánosné elvtársnő előadott. Be­számolt ugyanis az ilyen vonat­kozású előrehaladásról, az elért / eredményeinkről, amelyek felso­rolása is hosszadalmas lenne. El­lenben a hiányok közül egyet fel­tétlenül megemlítek. A kiscsávolyi József Attila Ál­talános Iskola problémájáról van szó. Az iskola ugyanis egyre 'né­pesebb. a tanulólétszáma nap­jainkban meghaladja az 500-at. Ezért; máris szűkek az iskola falai. ICeriy telének voltak a szűk" és" ala­csony politechnikái kistermet tan­teremnek igénybe venni, ahol ép­pen hogy elférnek. A tornater­mük hosszú évek után sem használható, életveszélyesnek van nyilvánítva. Annak idején, mint tanácstag magam is sokat har­coltam e gondok megoldásáért. És Hadnagy elvtársnő szerint a jövő tanévben az iskola tanulólétszá- ma jelentősen tovább emelkedik; három első osztályra lesz szükség. A városi tanácsunk előtt isme­retesek e gondok, folytak már er­ről tárgyalások is. Sajnos, anyagi eró híján nagyobb bővítésre csak az ötödik ötéves terv valamelyik esztendeiében kerülhet sor. Egyé­ni meglátásom szerint esetleg a közeli napközi otthonban is lehet­ne oktatást szervezni, mert' úgy tudom, hogy az iskolában osztott — délelőtti és délvtáni— taní­tás folyik. Végül: sajnálattal vettük tudo­másul hogy dr. Hadnagyné elv­társ megválik tőlünk, mert a pe­dagógus-pártszervezethez kerül vissza. Pártvezetőségi tagként végzett sokoldalú és értékes mun­kájáért alapszervezetünk nevé­ben párttitkárunk mondott köszö­netét. Vígh Károly Bajai vizsgálatok A napokban készüli el, s kap­tuk kézhez a Bajai Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság ösz- szefoglaló jelentését. az 1970. ja­nuár 1-től 1974. június 30-ig végzett munkáról. , A bevezetőben arról értesü­lünk, hogy az eltelt négy és fél év alatt fokozottan figyelemmel kísérték a lakosság életkörül­ményeinek alakulását, nagy gon­dot fordítottak a közérdekű be­jelentések saját hatáskörű inté­zésére. A fent említett időszakban összesen 78 téma- és célvizsgá­latot folytattak le a járás és a város területén. 149 közérdekű bejelentésnek és 80 magánpa­nasznak jártak utána. A szemé­lyesen megjelenő ügyfelek ér­dekében 150 esetben került sor gyors közbelépésre. 544 egység revíziójához 1014 népi ellenőrt foglalkoztattak, 4420 munkanap- ráfordítással. A népi ellenőrzés szervezeti felépítését taglalva megemlítik a népi ellenőri | csoportokat, a NECS-eket, melyekre elsősorban a községi tanácsok bíznak kisebb jelentőségű feladatokat. Megíté­lésük szerint ezeknek a megbí-. zatásoknak eredményesen tettek eleget Bácsalmáson, Bácsboko- don, Katymáron, Madarason, Ne­mesnádudvaron, Sükösdön és Vaskúton. Gyengén működött a dávodi, a hercegszántói, ' a sze- remlei, a nagybaracskai és a mátételki szervezet. Ez utóbbi községben a NECS-tagok közül többen kiöregedtek, elköltöztek, vagy más munkahelyre kerül­tek, ezért kívánatosnak tartják helyükbe fiatal szakemberek meghívását. Ezután részletesen kifejti a je­lentés, hogy mindvégig kiváló volt a NEB-ek kapcsolata a párt- bizottságokkal, a tanácsokkal és a társadalmi tömegszervezetek­kel. Sőt, valamennyi szerv hasz­nos, konkrét segítséget nyújtott, ami munkájuk szakszerűségén, hatékonyságán is megmutatko­zott. A vizsgált intézmények, vállalatok többsége szintén po­zitívan ítélte meg a NEB-ek te­vékenységéi. Rendszerint már fellépésükkor intézkedtek a meg­levő fogyatékosságok felszámo­lására, s a törvényesség helyre- állítása érdekében eszközölt fel­hívásaiknak maradéktalanul ele­get tettek. • Határozottan leszögezik: tör­vény adta lehetőségük eseten­kénti gyakorlásánál nem öncé­lúan a NEB-akciók sikerességé­nek növelését kívánták elérni, hanem azt, hogy az illető he­lyen a rend Helyreálljon, a sza­bálytalanságok megszűnjenek. Ezekkel az intézkedésekkel a munkás- és parasztkollektívák mindenkor egyetértettek, állás­pontjukat kifejezésre is juttat­ták a gyárakban megtartott an­kétokon, a tsz-ek közgyűlésein, vezetőségi üléseken és egyéb társadalmi fórumokon, ahol ösz- szesen 10 433 fő veit részt a már jelzett időtartam alatt. Ekképpen valósították meg a dolgozók je­lenlétét az ellenőrzésben. Á továbbiakban ismét számo­kat olvashatunk. A Bajai Járási- Városi Népi Ellenőrzési Bizott­ság a .fenti intervallumban 39 fő beosztott és 58 fő vezető állá­sú dolgozó ellen kezdeményezte fegyelmi büntetés kiszabását, ami az esetek 95 százalékában meg is történt. Huszonöt alka­lommal — 32 személyt és két vállalatot érintve — összesen 1 millió 485 ezer forint került az államkasszába előírásuk, kár­térítési, valamint szabálysértési eljárásaik nyomán. A közérdekű bejelentések többsége a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett cselekmé­nyekre, az egyéni haszonszerzés­re, harácsolásra hívta fel a népi ellenőrök figyelmét. Egy-két pél­da a legfrissebbek közül: Nagy Gyula, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság . volt főkönyvelője jog­talan előnyöket vett igénybe ma­ga és hozzátartozói számára. A Bácsalmási Vegyes- és Építőipa­ri Szövetkezet volt elnöke hűtle­nül, csalárd módon kezelte a cég pénzét, és ■ elmulasztotta az adóbevallást. A szeremlei Duna- gyöngye Tsz volt elnöke, Mar- jánóvics József a Fénzügymi- nisztériumot félrevezetve hitelt igényelt, amivel \ a ' szövetkezet évi mérlegét meghamisította. Csampisz Zoltán, a katymári Üj Élet Tsz elnöke és társai ellen sikkasztásért, magánokirat-ha­misítás miatt indult bírósági el­járás. .. A példákkal ismertetett je­lenségek nem általánosak, a ba­jai járásban viszonylag kis szám­ban fordulnak elő, de veszélyes­ségük miatt a megelőző intézke­dések megtétele nagyon is indo­kolt. Minden bizonnyal - a fel­ügyeleti, vállalati belső ellenőr­zés tartalmi, minőségi ténykedé­sének fokozása az elkövetésekre gátlólag hatna — fejezi be a négy. és fél éves működés érté­kelését a Bajai Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság hiva­talos összefoglalója. K. F. Restaurálják a budavári gótikus szobrokat Rövidesen a közönség is meg­csodálhatta a Budavárában ta­valy feltárt gótikus szobrokat, amelyek — mint annak idején — megállapították — XIV. század­beli alkotások, a Nagy Lajos ko­rabeli magyar, francia és prágai szobrászművészet jegyeit őrzik és 600 évvel ezelőtt kerültek a föld­be. A jelentős értékeket a szak­emberek vették kezelésbe, s kö­rültekintő gondos munkával . ál­lítják helyre. Év végéig 4—5, jö­vőre 20—22 szobrot restaurálnak. A Budapesti Történeti Múzeum vezetősége már most gondoskodik, a felbecsülhetetlen kincsek állan­dó' kiállításáról. Előreláthatólag a következő év második felében be­mutatják a különös sorsú szobro­kat (MTI) tó $2 *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom