Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-06 / 208. szám
1974. szeptember 6. 9 PETŐFI NÉPE 9 9 ŰJ TANÁCSI RENDELET LÉPETT ÉLETBE Kecskemét rendjéért, tisztaságáért Ezekben a napokban jelent, illetve jelenik meg Kecskemét utcáin falragaszokon a városi tanács 2/1974. számú rendelete a közterületek tisztán tartásáról, védelméről és a háztartási szemét összegy ű j téséről. Két korábbi ilyen jellegű szabályrendelet. illetve ezek módosítása vesztette hatályát most, az új jogszabály életbe léptetésével. Az idő. a haladás túllépett rajtuk. nem voltak szinkronban ■ a város dinamikus fejlődésével, az iparosodással, az általános, az élet minden vonatkozására érvényes előrelépéssel. Elég. ha annyit mondunk, hogy az említett, érvényüket vesztett rendeletek keletkezése idején nem jött még létre a városi tanács kommunális költségvetési üzeme, amely immár öt év óta körültekintő. jó gazdája az érintett feladatoknak. Az új tanácsi rendelet — mint címéből is kitűnik — nemcsak a közterületek tisztán tartásáról, hanem azok fokozott védelméről intézkedik. Különösen fontos tennivaló ez napjainkban, amikor világméretű gond a környezet védelme. s hazánkban is nagy horderejű rendelkezések születnek azért, hogy a szűkebb világ minden állampolgár egészségének szolgálatára lehessen. A megyeszékhellyen a városi tanács kommunális költségvetési üzemének egyik feladata a közterületek tisztán tartása, az ott elhelyezett felszerelések (padok, játszóeszközök. hulladékgyűjtők stb.). mindenekelőtt pedig a fák, cserjék, virágágyak, a pázsit gondozása. védelme. Gondoskodnak ezenkívül az üzem munkásai a lakossági és ipari szemét kezeléséről, elhelyezéséről, a higiéniai követelmények szem előtt tartásával. Az utak. járdák, burkolatok építése és fenntartása pedig a városi tanács építési, költség- vetési üzemének tennivalója. Ami az új tanátísi rendeletet illeti, annak — érthetően — a legterjedelmesebb része az I. fejezet, amely a közterületek tisztán tartásáról intézkedik. Ezzel kapcsolatban jogos a kérés a lakossághoz: a tetemes anyagi ráfordítással beszerzett hulladék- gyűjtőket és nagykonténereket vegyék igénybe. Ez a hétköznapok higiéniájának, s a városszépítésnek is alapvető követelménye. Fontos passzusa a rendeletnek az, amelyik kimondja, hogy „az ingatlan előtt levő járdaszakasz állandó tisztán tartásáról, a hó eltakarításáról, a síkos járdarész behintéséről. továbbá portalanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.’’ Sok jogos panasz éri — lapunkban is — a hulladékanyagok nem megfelelő szállítását. Ezzel kapcsolatban is félreérthetetlen utasításokat tartalmaz a rendelet. amely ezenkívül közterülethasználati engedélyhez köti az építési, bontási munkálatokat, valamint az ezekből származó anyagok, törmelék, szemét elhelyezését. A kereskedelmi egységekre nézve irányadó az a paragrafus, amely kimondja, hogy ezek dolgozói, mint tulajdonosok kötelesek a nyitva tartási időben a járdán levő — akár áz üzleti tevékenységből. akár bármilyen más okból, vagy módon keletkezett — szemetet eltávolítani. Tilos közterjileten járműveket tisztítani, mosni. A szemétgyűjtést és elszállítást szabályozó II. fejezet értelmében a kukatartályokat és az egyéb szeméttárolókat a kiürítés után a tulajdonosok kötelesek a telekhatáron belül elhelyezni. Az edény- zetet természetesen időnként takarítani. fertőtleníteni is kell. (Jó tudni is. hogy a tanács csak kifejezetten lakossági jellegű helyekre — magán- és társasházak. szövetkezeti lakások, valamint IKV-kezelésű. lakásjellegű létesítmények — biztosít kukatartályt. Minden egyéb közületi szerv, sőt az IKV-bérleményben levő kereskedelmi egységek is csak díjtérítés ellenében kaphatnak kukaedénvt.) A rendelet III. fejezete a szolgáltatások díjazására vonatkozóan tartalmaz utasításokat. A tanács nagy összegeket fordít egyebek közt a személygyűjtő- és tárolóedények beszerzésére, pótlására. javítására. Ezért jogos a költségek egy csekély részének áthárítása a lakosságra. A most életbe lépett rendeletet széles körű társadalmi vélemény- csere előzte meg. s az illetékes szakbizottságok elemző munkája nyomán, arra támaszkodva készítette el a városi tanács, s hagyta jóvá a tanácsülés. Fontos célja az intézkedésnek: előkészíteni azt a számos fórumon napirenden levő környezetvédelmi tevékenységet, amelynek természetes velejárója Kecskemét felsőfokú központtá válása. J. T. A KOSSUTH KIADÓ új útikönyvei A Kossuth Könyvkiadó útikönyvei iránt egyre inkább megnövekszik az érdeklődés napjainkban. Gondoljunk csak például a „A cseresznyefa ága” című könyvre, amelybén a szerző szemléletesen mutatta be az olvasóknak a mai Japán sokféle arcát. Ez alkalommal ismét a sorozatban megjelent újabb három műre hívjuk fel a figyelmet az alábbiakban. Komornik Ferenc: Távolodó jurták A szerző, aki sok időt töltött el Mongóliában, ebben a különös és nagykiterjedésű távoli országban, ebben a kötetben igyekszik hű képet festeni róla. és az ott élő rokonszenves népről. Rév Miklós fotóművész képei beszédesen vallanak az ország rohamos ütemű fejlődéséről. Fred Wander: Pillantás Hollandiára Halászfalukról, furcsa és gyönyörű épületekről, kikötőkről és szép mezőkről olvashatunk ebben a regényesen megírt, érdekes könyvben. És hippikről, meg nyomorúságos sorsban vergődő emberekről és természetesen sokféle szépségről, valamint változatos és ellentmondásos társadalmi életről számol be izgalmasan a szerző. P. Szabó József: 72 nap Távol-Keleten Hat országon „nyargal” keresztül az olvasókkal a szerző. Találkozhatunk buddhista szerzetessel, leánykereskedőkkel, miniszterelnökkel stb. Bepillantást nyerhetünk a könyv elolvasása által Delhi. Dacca. Bombay, Tokió, Peking és Sanghaj, valamintmás, érdekes városok életébe. A Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat Május 1. szocialista kőműves brigádjának szakértelmét dicséri a kéneken látható régi ház felújításának sikere. Eredeti állapotának megfelelően állították helyre a 150 éves. műemlék jellegű épületet. A brigád vezetője. Köyesdi József készítette a gipszfigurákat, száznál is többet. A szocialista munkaközösség tagjai pedig szorgalmas munkával érték el, hogy jóval a kitűzött határidő előtt bonthatták le az állványokat, mindezt a 30 év 30 óra Kecskemétért indított társadalmi felajánlásuk részeként. A Kecskemét. Katona József tér és a Batthyány utca sarkán szívesen állnak meg egy-egy percre a járókelők, hogy szemügyre vegyék a patinás építőipari remeket. • A homlokzat egyik ablakpárja. „Könyv nélkül én is unatkozom" Szép és „olcsó” ország A felnőttoktatás, alapvető célja Ez a felirat fogadja a látogatót a kecskeméti Katona József gyermekkönyvtárban. Naponta nyolcvan—száz gyerek jár ide, a „könyvek birodalmába” ; szünidőben kevesebb, tanévben több. Bár, — Juhász Fe- rencné könyvtáros szerint — ez a nyár érdekes változást hozott. Eddig minden évben június elején Csőkként látogafbtfsSÍS?1 és éz:, szepteniber közepéig * tartott. r,2C£,'ídefí"ázorlban a nyái'T Lióiía- ■ pókban is sok gyerek jött kölcsönözni, olvasgatni. A könyvtárban megtaláljuk az általános iskolás tanulók ösq- szes kötelező és ajánlott olvasmányait, valamint a tantárgyakkal kapcsolatos ismeretterjesztő műveket. A vakáció alatt azonban a legszívesebben kalandregényeket,, szórakoztató elbeszéléseket, meséket olvastak a gyerekek. Kohl Ildikó a könyvtár egyik kis 0I7 vasója most negyedik osztályos és már 7 éves kora óta látogatja az intézményt. Testvérének választ mesekönyvet, olyat, amit ő már olvasott és tetszett neki. Mészáros Attila 8 éves. A Kis postás című könyvet hozta vissza. Elmondta, hogy nagyon szerette olvasni ezt a regényt, mert a főhőse ugyanolyan kisfiú volt mint ő. Oláh József már nyolcadik osztályos. A Tom Sawyert és a Dzsungel könyvét olvasta el az elmúlt hetekben. Jókai Aranyemberét édesanyjának vitte, de ő is elolvasta. ■°íi A^.á^itíÜoR^t’’képfesRóiÍyééKet, (yújw^k'á^';Wéke^n|k jL® g$i|e- KeK. NégjPvenffet folyóirat jár a könyvtárba, köztük csehszlovák és román gyermeklapok magyar nyelven, sőt német és francia nyelvű gyermeklapokat is találnak a kis olvasók. A tanév kezdetével a napközis osztályok foglalkozásainak is otthont adnak. Megtanulják a könyvtár használatát, megismerik a kölcsönzés módját, közös olvasmányokat tartanak, sőt néhány magyar órára is sor kerül majd. A gyermekkönyvtár nemcsak a gyerekek igényeit igyekszik kielégíteni, hanem az olvasás, a könyvek megszerettetésében is segítséget nyújt az iskolának, s a szülőknek egyaránt. H. Z. Finnország idegenforgalmi számlája a költségvetés mérlegében 1969-ig állandó deficittel jelentkezett. A számla siralmas képet mutatott. Ezzel szemben az 1972- es év 320 millió finn márkát kitevő többletbevétele már reményeket ébresztett. Tavaly az idegenforgalomból és utazásból származó -jövedelem első11-ízben haladta1 meg az' egymilliárd 'finn márkát, bébfiáőhyíírvá51 £2ä)el"''h'Sgy a fa-, acél- és textilipar után a szolgáltatóiparnak ez az ága az ország negyedik legnagyobb exportforrása. Nemzeti jövedelem- forrás szempontjából ezzel Finnország felülmúlta Norvégia, Svédország, Írország, valamint Japán idegenforgalmi iparát. A finnek tisztában vannak az ország földrajzi helyzetével, s ezt igyekeznek is a lehető legjobban kihasználni. Néhány éve Finnország a turisták számára úgynevezett „olcsó” ország lett. A turista útvonalak általában elkerülik, de ez a viszonylagos távolság egyszersmind bizonyos előnyt is jelent. Az évnek ezekben a napjaiban turisták ezrei keresnek maguknak távoli, csendes zúgot, s e tekintetben Finnország figyelmet érdemel. Repülővel vagy akár hajóval is köny- nyen elérhető, s az ország természeti szépségei önmagukért beszélnek, további reklámozásra aligha van szükség... :s . évben á turizmus, ? illetve $z-j idegen forgalom n célja it szolgáló 160 millió finn márka összegű beruházás jelentős részét fordították üdülőfaluk, valamint különálló faházikók építésére. Az idegenforgalmi hivatal előre kidolgozott útiprogramokat állít össze, különleges kirándulásokat szervez. Egyike ezeknek például a rénszarvas-vadászki- rándulás a Lapp-földön. A finn üdülőfaluk ragyogóan felszereltek — némelyikük minden luxusigényt kielégít —, jó helyen települtek (nyáron úszási, télen sí- elési lehetőséggel), és az autóval érkező családos turista számára is igen megfelelőek az árak. (Ford. K. B.) BULGÁRIA LEGSZEBB HÓNAPJA Magyarok és bolgárok A A magyarok iránti szere- **• tét, rokonszenv megnyilvánulásaival mindenütt találkozunk. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy népszerű magyar intézetünk működik Szófiában. Ottjártamkor sok mindent elmondtak, ami ismertté teszi nevünket. A testvéri nép szereteté- nek tulajdonítom, hogy sok bolgár fiatal nemcsak megismerni vágjuk hazánkat, de még a nyelvünket is szeretné megtanulni. A magyar intézetet kérték, hogy tanfolyamon ismertessék meg a magyar nyelv alapszókincseit. Előfordul, hogy százan is társalognak magyarul az intézetben. Nem csoda ez az óhaj, hiszen ez év első felében 94 ezer bolgár turista lépte át a magyar határt és 75 ezer magyar vendég volt a bolgár tengerparton. A magyar intézet rendkívül gazdag programmal. rendelkezik. Sokoldalúan igyekszik megismertetni hazánknak a szocializmusban elért eredményeit. Magas szintű előadásokat rendeznek a szakemberek. A barátság költészete szavalóversenyen Sumen- ben mintegy ezer versenyző vett részt. (A legjobb versmondók júliusban Magyarországra jöttek jutalomlátogatásra.) Szeptember 4-én a magyar intézetben megnyílik a Bolgár művészek Magyarországról, magyar művészek Bulgáriáról című képzőművészeti kiállítás, amelyet a Bolgár Képzőművészeti Szövetséggel együtt rendeznek Bulgária felszabadulásának 30. évfordulója alkalmá- bóL Szófiában a jövő márciusban magyar filmhetet rendez a Filmtudományi Intézet. Hazánk fel- szabadulásának . 30 év eredmé_ nyeit fotókiállításban mutatják be a tavasszal. Az is a két nép barátságának ápolásához tartozik, hogy a felszabadulás éveiben állították fel Várnában Hunyadi János szobrát, rendezték be Sumenben a 0 Nemzetközi Mnyvkiállítás Szófiában. Magyar könyvek kiállítása. Kossuth emlékmúzeumot. Ugyanezen idő alatt leplezték le Budapesten Nicola Gramovszki, a lelkes bolgár internacionalista emléktábláját. A magyar és a bolgár nép barátságának, együttműködésének évszázados gyökerei vannak. A szocialista építés, az együvétar- tozás 30 éve alatt népeink tovább erősítették, fejlesztették ezt a barátságot. 1964-ben közös bolgár—magyar társaságot alapítottak. Az aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés teljes mértékben tükrözi azt a sokoldalúan bővülő, gyümölcsöző együttműködést, amely politikai, gazdasági, kulturális és műszaki-tudományos vonatkozásban országainkat összefűzi. A magyar— bolgár gazdasági kapcsolatok hatásos módon illusztrálják a lehetőségeket és előnyöket, amelyeket a két ország igyekszik hasznosítani. Az 1971—75 évre szóló hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény 65 százalékos árucsere-forgalom növelést ír elő az előző tervidőszakhoz képest. Bulgária főleg emelőbetendezéseket, mezőgazdasági gépeket, zöldséget és gyümölcskonzervet szállít Magyarországra. Mi főleg híradástechnikai berendezéseket, autóbuszokat, közfogyasztású cikkeket szállítunk Bulgáriának. A nemzetközi szocialista munka- megosztás révén is évről évre mélyül a két. ország gazdasági kapcsolata. Reeskár János — vége— a munkásművelődés segítése Hamarosan megkezdődik a tanév a felnőttoktatásban is, tiz- és tízezrek kezdik meg, illetve .folytatják a tanulást a dolgozók iskoláiban. Dr. Kálmán György, az Oktatási Minisztérium általános iskolai főosztályának vezetője, Szőke Nándornak, az MTI munkatársanák adott nyilatkozatában elmondta: — A legutóbbi1 összegezések szerint a 15 éven felüli felnőtt lakosságnak még mindig több mint 50 százaléka nem szerezte meg a nyolcosztályos általános iskolai végzettséget. Ez az arány természetesen településenként is szóródik, egyes falvakban a 60 külterületen, tanyákon, pusztákon pedig a 75 százalékot is eléri. — Ugyanakkor meg kell említeni, hogy 1945 óta majdnem egymillióan tanultak a dolgozók általános iskoláiban, s a közben tapasztalt nyugtalanító visszaesés után az utóbbi időben újból kedvezőbb eredményekről számolhatunk be. Az 1972—73-as tanévben mór 60 000 felnőtt tanult, szemben a korábbi ’ 20—21 ezres létszámmal. A dolgozók általános iskolájának minden oktatási formájában a tanulók 90 százaléka fizikai dolgozó. Ebből következik, hogy mindegyik oktatási forma a munkásművelődést, segíti. Az egyik legalapvetőbb feladat a felnőttoktatás tartalmi és szervezeti korszerűsítése volt, és ennek máris kézzel fogható nyomai vannak. A dolgozók iskolái ugyanazt az iskolai végzettséget, képesítést adják, mint a rendes korúak iskolái, de ezt a végzettséget, képesítést, ahol csak lehet, a dolgozók életkorának, munka- körülményeinek, élettapasztalatainak megfelelő ismeretanyaggal, módszerek alkalmazásával igyekszünk teljesebbé tenni. A dolgozók iskoláiban is sor került a tananyagcsökkentésre. A dolgozók általános iskolájának hagyományos, tízhónapos szorgalmi idővel működő esti és levelező tagozata mellett már működnek az új,, öthónapos szorgalmi idejű, 160 órás tagozatok is. Ez az új forma szervezetileg és tartalmilag egybeépíthető a szakmunkásképzéssel és a szakmunkások továbbképzésével. Ez az új forma máris megháromszorozta a korábbi létszámot. Korábban viszonylag kevesen éltek azzal a lehetőséggel, hogy az általános iskola elvégezhető egyéni, magántanulás formájában is. Most már ezen a területen is jelentős az előrelépés: évenként körülbelül két és fél ezren jelentkeznek osztályozó vizsgára, annak eredményeként, hogy önmaguk felkészültek az anyagból. A művelődési házak a különböző kulturális centrumok több helyen szerveznek az ilyen tanulók számára konzultációkat Beváltak a munkások élet. és munkakörülményeihez közvetlenül alkalmazkodó oktatási formák, közöttük az üzemekbe kihelyezett tanfolyamok. — A felnőttoktatás tartalmi és szervezeti korszerűsítésén 4rivül szükséges és fontos, hogy ösztönözzük a munkásokat: éljenek a tanulási lehetőségekkel. A munka melletti tanulás azonban egyáltalán nem könnyű,ákik vállalkoznak rá, azokat hathatósan segíteni kelD A gazdasági vezetőknek be kell látniuk, hogy a tanuló munkások segítése a munkaerő szerzésének és megtartásának legemberibb és legeredményesebb eszközei közé tartozik. Tanulni sohasem késő — ennek igényét, szükségességét kell felébreszteni magukban a munkásokban, a parasztokban, és ennek lehetőségeit kell megteremteni számukra olyan munkahelyi intézkedésekkel is, amelyek szinte már természetszerűleg élesztik a tanulási kedvet. • A Katona József tér felőli rész. Lehet, hogy nem illik a képbe a „mozi” neonreklámja? (H. P.—P. Z.) Űjjá varázsolt homlokzat
