Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-06 / 208. szám
4 § PETŐFI NÉPE 9 1914. szeptember 6. TANYA VILÁG A MAI TÁRSADALOMBAN Anyagi és gazdasági alapok Iskolázottság - kulturális színvonal Munkások háza Húsz boldog család tulajdona a képen látható társasház, mely Kecskemét egyik legújabb büszkesége. Nemcsak impozáns külseje emeli rangra (Kerényi József tervezte), hanem az is, hogy munkáslakás-akcióban — OTP-segítséggel — épült. A korábbi statisztikai felmérések nagy különbséget találtak a külterületen és a belterületen lakó népesség iskolázottsági színvonala között. Noha a közép- és felsőfokú iskolai végzettségben még lényeges a különbség a külterületen lakók hátrányára, az általános iskolai ismeretszint megszerzése ma már nem mutat nagy különbséget. 1970-ben a 7 évesnél idősebbek csaknem ugyanolyan arányban jártak iskolába külterületen, mint a belterületen. Az általános iskola nyolc osztályát azonban a külterületi népességnek csak kisebb része végzi el: Az idősebb generációt vizsgálva pedig még nagyobb különbségeket találnánk. A tanulás feltételei különösen 1960-tól a tanyasi gyermekek diákotthoni elhelyezésével, körzeti iskolák létesítésével sokat javultak. Mindez a külterületi népesség iskolázottsági színvonalának ugrásszerű növekedését eredményezte. Figyelemre méltó törekvéseket jeleznek a tanyai-külterületi fiatalok . továbbtanulási szándékáról az utóbbi években készített felmérések. Közülük mind többen Választják a középiskolákban — főleg szakközépiskolákban —való továbbtanulást. A legnagyobb problémát ezen a területen az jelenti, hogy a külterületi-tanyai oktatás színvonala elmarad a községi, s különösen a városi iskolákétól. A tanyai népesség kulturális színvonalának mérésére kevés a rendelkezésre álló adat és azok Jövedelmi helyzet A külterületi-tanyasi lakosság életkörülményeinek egyik legközvetlenebb meghatározója a jövedelmi helyzet. A külterületi lakosság is a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiból, vagy más kereső foglalkozásból származó jövedelmét a művelése alatt álló háztáji vagy saját gazdaságból szerzett jövedelemmel egészíti ki. A| ríahy.avilágbán'-.a "cs^ádoKbőV^ leg|y$w; égy , JjisOTM-* r Szövetkezeti tag, így a külterületi lakóhelyeken a családok túnyomó többsége rendelkezik háztáji gazdasággal. A háztartások 80—90 százalékánál a háztáji terület meghaladja a 0,7 hektárt. Ugyancsak mintegy 90 százalékuk tart állatot. Az állattartás mértéke sem különbözik számottevően a mezőgazdasági népesség vagy azon belül is a termelőszövetkezeti parasztság háztáji állattenyésztésének . mértékétől. Persze, vannak különbségek. Például a szarvas- marhatartás elterjedtebb a tanyasi gazdaságokban, mint a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaiban. A lótartás viszont a háztáji gazdaságokban gyakorlatilag már megszűnt, a tanyákon pedig még jelentős. A baromfi után a sertés a legelterjedtebb mindkét gazdaságtípusban és ebből a tanyasiak csaknem <ele hármat-kilencet tart. Nem szabad azonban eltúlozni a . külterületi gazdálkodás és jövedelem méretét. Ma már nincs lényeges különbség a termelőszövetkezeti tagok és a tanyán élő családok mezőgazdaságból származó jövedelemszínvonala és keresete között. Elkészült a betakarítás terve. "Ügy számolnak, hogy figyelembe véve a jelenlegi gépparkot, naponta 30 vagon termést tudnak biztonságba helyezni. így is legalább 40 napig eltart a betakarítás, különösen akkor, ha becsúszik egy-két esős nap is. Palotai István, a termelőszövetkezet főállattenyésztője elmondja: . — A gazdaság állatállományának évi abraktakarmány szükséglete 650 vagon. Úgy számolunk, hogy az idei jó kukorica- termés lehetővé teszi, hogy csakis inkább csak megközelítően érzékeltetik a problémákat, eredményeket. Egy 1968-as, 1558 alföldi tanyára kiterjedő felvétel olyan kérdésekre is választ keresett, hogy a tanyákon mit olvasnak és hol szórakoznak az emberek? A megkérdezettek fele rendszeresen járatott valamilyen napilapot. Voltak, tanyák, ahol neiú fizették elő a napilapot, de azt példányonként rendszeresen megvásárolták. Mindössze 9 százalék nem járatott és nem is olvasott semmilyen napilapot (ami azonban nem elhanyagolandó, hiszen elemi információs eszközről van szó). A napilapok mellett a tanyák több mint 40 százalékában rendszeresen vásároltak könyveket is. Nagyon elterjedt, a könyvkölcsönzés: csaknem kétharmaduk élt ezzel a lehetőséggel. A felmérés a tanyák 5 százalékát találta „betűmentesnek”, vagyis olyannak, ahol sem újságot, sem könyvet nem olvasnak. Ezek főként távoleső, magányos, öregek lakta tanyák voltak. Közkedveltek a tanyai lakosság körében a mozi- és színház- látogatások is. A moziba a tanyasiak több mint háromnegyede jár, felük pedig a színházi előadások nézőinek vallotta magát Nem derül ki, hogy ezek a mozi- és színházlátogatások évenként hány alkalommal fordulnak elő, de mindenképpen jelzik az igényeket. Kielégítésükért nemcsak áldozatot érdemes hozni, hanem annak módját és formáját is célszerű gazdagítani. Mind a külterületen, mind a belterületen lakó háztáji gazdaságok csaknem egyenlő arányban oszlanak meg az előállított termelési érték nagysága alapján. Lényegében a külterületen is a családi munkaerő kapacitása határozza meg a házkörüli gazdaság terjedelmét és intenzitását, nem pedig a település sajátossága. A tanyai családok között ép.- psq, jívsy,. jn#gt^iálhatók/, ;az idős hás^páfok, , kise^b-nagyobb gyermekekkel 4 > rendelkező családok, mint a belterületi családok között, ezért a házkörüli gazdaság i$ mindkét települési formában egyaránt jelentősen szóródik. Ezáltal válik lehetővé, hogy a tanyáról való elköltözés indokai között a háztáji termelés nagysága a legritkább okok között szerepel. További jellemzők felsorolása és elemzése nélkül is megállapítható, hogy a mai tanyavilág nem jelent mozdulatlanságot, megkövült életmódot. Az utóbbi két évtizedben hozott anyagi és szellemi ráfordítások nem múltak el nyomtalanul. Nemcsak a tényszerűen kimutatható változások jelzik a mozgás irányát és dinamizmusát, hanem a társadalommal való kötődésnek új szálai alakultak ki és erősödtek meg. A külterületi-tanyai népesség társadalmunknak éppen olyan szerves része, alkotó eleme, mint a városi. E népesség mozgása is legtöbb esetben hasonló irányú, bár telve specifikus vonásokkal. Kérdés, hogy milyen fejlődési tendenciákkal számolhatunk? Dr. Takács József (Folyt, köv.) nem 500 vagonnal értékesítsünk. Természetesen tartalékolunk is valamennyit, hiszen az állatállomány további fejlesztését tervezzük. Az idén a korszerű, valamint a hagyományos sertéstelepről együttesen 9220 hízót kívánunk értékesíteni. Jövőre viszont csak az iparszerű telepről 10 ezer hízót akarunk elszállítani. Tagjai vagyunk ugyanis az ISV-nek, amely az Iparszerű Sertéstenyésztő Termelőszövetkezetek közös vállalkozása. A szövetkezeti vállalkozás kezdeményezésére alkalmazzuk az úgyA Budai utcai társasház története látszólag egyszerű — tájékoztatott Losonczi László építés- vezető és Trecskó László kitűző: — összeült a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat gazdasági és társadalmi vezetősége, hogy megkeresse azokat a lehetőségeket, melyek lakáshoz juttatják fizikai állományban levő dolgozóikat. Az elhatározást tett követte. A tervek elkészülte után — 1972. őszén — elkezdték az alapozást. Ma már készen áll az épület, az utolsó simításokat végzik az építők. Egy hét múlva pedig birtokba vehetik az új lakók a nyolc kétszobás, a négy két és fél-, és a nyolc háromszobás lakást. KözA végszereldékben dolgozók munkateljesítménye változó, egy műszakban is hol növekszik, hol csökken. A futószalag sebessége sem lehet tehát állandó, mert akkor nincs összhangban az ember pszichológiai és fiziológiai állapotával. A Volga-menti Togliatti Autógyárban éppen ezt az összhangot teremtették meg. A gyárban két évvel ezelőtt alakult meg az ergonómiai laboratórium, amelynek az volt az egyik feladata, hogy felkutassa, milyen hatással van az emberbe a futószalagrendszerű termelés és ajánlásokat dolgozzon ki a munkakörülmények javítására. A laboratóriumban orvosok, pszichológusok, mérnökök dolgoznak. A kutatókat sok minden érdekelte a munkások hangulata, mennyire foglalja el őket a munka, s milyen a közérzetük a munkaidő különböző szakaszaiban. Figyelték és rögzítették a munkások pulzusát, szívműködésük intenzinevezett batériás malacnevelési módszert, amely a jobb helykihasználást tes^L lehetővé. Ezzel növelni tudjuk az eredetileg 8200 hízó kibocsátására tervezett telep termelését. Említést érdemel még a másik fontos állattenyésztési ágazat, a baromfi. A rémi Dózsa Termelőszövetkezettel kötött megállapodás alapján az idén 653 ezer pecsenyecsirkét nevelnek. A terv szerint az állattenyésztés az idén 32 millió forint árbevételt hoz a közös gazdaságnak. Szervezést követel a szőlő- és gyümölcsszedésre történő felkészülés is. Főként a diákok bevonásával enyhítik a munkaerő- hiányt. Jó termést ígér az idén a szőlő. Az előzetes becslések szerint mintegy 80 mázsát hektáronként. Az 50 hektár téli alma telepítésről több mint 60 vagon termésre számítanak. A termelőszövetkezet vezetői elmondják, hogy a kertészetben is törekednek a munkák gépesítésére. Ez egyelőre azonban még tűk van többek között — Tóth István burkoló, Bőszén József tetőfedő, Szabó Vilmos festőművezető, Bíró Antal gépkocsivezető, Sasvári László, a villanyszerelők művezetője. Vele találkoztam is, szívesen válaszolt kérdéseimre. — Mióta dolgozik a vállalatnál? — 1960 óta. — Családos? — Igen, két gyermekem van. — Milyen érzés olyan épület szerelése során ellátni a művezetői munkát, amelyben lakást kap? — Mi építők nem vagyunk a szavak emberei. Nem is találok megfelelő kifejezéseket érzéseimmel kapcsolatban. De egyet tását, és más fiziológiai mutatókat. A laboratóriumban kardiográfok, erőmérők és reflexvizsgálók, kézi filmfelvevő kamera áll a munkatársak rendelkezésére. Az adatokat számítógépek dolgozzák fel. Az ergonómiai laboratórium gondosan tanulmányozta a végszereidében 200 ember munkáját, s ennek alapján dolgozta ki jacsak a jövő terve. Szükség lesz azonban rá, mert egyre kevesebb a munkaerő. A fiatalság, főként az olyan munkafolyamatok iránt érdeklődik, amelyek mondhatok, nem tettem kivételt. Nekem minden épület szép. Szeretem a jó munkát, és az az elvem, s annak maradéktalan végrehajtását. — A többiek is így vannak ezzel? Biztosíthatom arról, hogy igen. Másképpen nem kerülhetett volna sor a sok-sok társadalmi munkára, kommunista műszakra. Kérem, szóljon arról, hogy valamennyi beköltöző nevében köszönöm azt az áldozatos, szinte kifogástalan munkát, amit a Pintér Mihály által vezetett, Voro- silov nevét viselő, többszörös szocialista kőművesbrigád végzett. De köszönet jár a többieknek is, minden szakág dolgozójának. — Mikor költöznek? — Szeptember 11-én. Házasságunk 20. évfordulóján. H. P. (Tóth Sándor felvétele) iá iioviv ßtaa) vhtoÍG aeyaángön vaslatait: hogyan és mikor kell változtatni a futószalag sebességét. A volgai autógyárban bevezetett új módszernek nem a munkaintenzitás növelése volt a célúja. A kísérleteket azért végezték el, hogy semlegesítsék a futószalag-rendszerű termeléssel járó nemkívánatos következményeket és megkönnyítsék az emberek munkáját. (APN—KS) gépesítése megoldott. Bizonyítja ezt, hogy a korszerű sertéstelepre nem okozott gondot a munkaerő-toborzás. Az átlagéletkor itt jelenleg 22 esztendő. K. S. r Áruházak ma és holnap A fenti címmel közölt cikket az egyik francia kereskedelmi szaklap. Mindjárt elöljáróban érdekes meghatározást ad az áruház fogalmáról. Mint írja, az Áruházak Nemzetközi Szövetségének meghatározása szerint áruháznak az olyan kereskedelmi komplexumot nevezzük, amelynek alapterülete legalább 2500 négyzetméter alkalmazottainak száma 175 főnél több, és évi forgalma meghaladja a 10 millió dollárt. Különböző osztályain legalább öt kategóriájú árucikket hoz forgalomba, amelyek között divatárunak és gyermekruházatnak is kell lennie. Az utóbbi években egyébként a választék élelmiszerekkel is bővült. Az áruház állhat önállóan, belterületen, vagy bevásárló központ keretében bel- vagy külterületen. A kiszolgálás fórmája változó és mindegyiket alkalmazzák is, az árucsoportok természete szerint. Az áruházak legrégibb, világszerte alkalmazott típusa a belvárosi áruház. Nagy választékával, forgalmával, s a modern kereskedelmi formák alkalmazásával a kereskedelem vezető hatalmai közé tartozik. A belváros emberemlékezet óta a bevásárlás' igazi paradicsoma, aminek vonzóerejét meg is kell őrizpi, s a városrendezésnek ezt minden eszközzel elő kell segíteni. Amerikát kivéve, ahol szinte még a pusztaságban is találhatunk áruházakat, sehol a világon nem szokásos a külterületen áruházát létesíteni. A bevásárlóközpontban azonban nem könnyű egy áruház helyzete. Elsősorban igen nugyo.t a beruházási költségek, amelyek csak több év alatt térülnek meg. Kiegyensúlyozatlan továbbá a forgalom, mivel mintegy 30—40 százaléka a hét két utolsó napjára torlódik ösz- sze, ami igen nagy megterhelést ró a személyzetre, vagy pedig aránytalanul magas létszámmal kell dolgozni. A nyomasztó munkaerőgondok következtében az áruházaknak át kell térniök a hagyományos kiszolgálási formákról a korszerűbbekre. A munkaerőhiány egyik- részleges m'egoldása az eladói igárda állandó átcsoportosítása. Ezt csupán megfelelő, többoldalú szakképzettséggel rendelkező személyzettel lehet megoldani. Az áruházak vásárlóközönsége hozzászokott a szolgáltatásokhoz, különösen a kiszolgálást illetően, azonban fokozatosan bevezethető az áruházak legtöbb osztályán az önkiszolgáló vagy önkáválasztó módszer. Az önkiszolgálás azonban nem lehet teljesen mentes a szolgáltatások nyújtásától. Az eladó jelenlétének hiányát a nagyon érthető és világos feliratozással, a gondolák címkézésével kell pótolni. Ezek pontos információkkal, útbaigazításokkal kell hogy szolgáljanak annak érdekében, hogy a vevő számára megkönnyítsék a választást. Feltétlenül szükséges továbbá — ha kis számban is — szakképzett, tanácsadásra képes eladók jelenléte, hogy a vevő érezze: szükség esetén van. aki segítségére lehet. A felmérések szerint egyébként a segítséget a vevők 15—20 százaléka igényli. Mind nagyobb teret hódít az áruházak ügyvitelében az elektronika. Ma általában a könyvelés, a bérszámfejtés és a személyi ügyek feldolgozása történik géppel. A forgalom feldolgozása és nyilvántartása csak az utóbbi években történik gépi úton. Az ilyen jellegű munkát segítő, úgynevezett adatgyűjtő pénztárakat újabban elektronikus — optikai leolvasóval működő — berendezések helyettesítik. Az így nyert adatok felvilágosítást adnak a forgalom összetételére, időbeli. megoszlására (ami módot ad a dolgozók munkaidő-beosztásának jobb megszervezésére), elvégzik a prémium és a jutalék kiszámítását, valamint adatot szolgáltatnak az áruforgalmi elemzésekhez. Az elektronika fejlesztési lehetőségei szinte végtelenek. (Fordította: ö. S.) Két db JOHN DEERE 970-es kombájnnal 1974 szept. 15-től KUKORICABET AKARITAST VÁLLAL bérmunkában a BÁTASZÉKl BÜZAKALÄSZ mg. tsz. Ügyintéző: Sióvölgyi József főagr. Telefon: Bátaszék 135. 1660 őszi előkészület Borotán A borotai mezőgazdasági termelőszövetkezetben a nagy nyári munkák sikeres elvégzése után már az őszi betakarításra készülnek. A búza meghálálta fáradozásukat, s az idén több mint 46 mázsa termést takarítottak be hektáronként, ami négy mázsával magasabb, mint az elmúlt évi hozam. Másik fő növényük a kukorica, amely úgylehet, még nagyobb erőpróba elé állítja a szövetkezet vezetőségét és tagságát, mint a kenyérgabona. Több mint 1200 hektáron termesztik. Változó futószalag TTdtMiff Autógyárban 9 A Zsiguli végszerelőé egyik munkása, Nyikolaj Lene a laboratóriumban. Viktor Kornyejev pszichológus és Larisza Szedogina laboráns kísérleti méréseket végez. * A termelőszövetkezetben megkezdték a nyári mélyszántást. Egyszerre négy erőgéppel folyik a munka 650 hektáron. (Pásztor Zoltán felvétele)
