Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-06 / 208. szám
1974. szeptember 6. • PETŐFI NÉPE • 5 A kecskeméti zeneiskola köszöntése Ki tudná kiszámítani, ha még oly ügyes is, hogy nyolc hosz- szú évtized alatt hányszor érintették a zongorák billentyűit a szorgos ujjak, hány fogás történt a hegedűk, csellók, nagybőgők húrjain, hány dobpergés hangja szállt ki az épület öreg. falai közül! De csupán' azt ki mondaná meg, hogy nyolcvan esztendő csaknem ezer hónapja alatt hány zenekari hangversenyre, hány énekkari szereplésre került sor annak az iskolának a termeiben — s az iskola falain kívül —, amely ezekben a napokban ünnepli megszületésének az évfordulóját! Mennyiszer, de mennyiszer kapott szárnyra a lélek, hányszor, de hányszor telt meg gyönyörűséggel a szív a muzsika, s a muzsikálás jóvoltából az egymás után következő tanévek alatt a Kecskeméti Állami Zeneiskola falai között! Valamikor, a múlt század második felében többféleképpen is mozdult; a homoki világ „fővárosában’.’ a szellem; a legjobb elmék szorgosan azon munkálkodtak, hogy a moccanó kulturálódási igényeket kielégíthessék. Lapot adtak ki, irodalmi kört hoztak létre, ápolták a Katona-kultuszt, szépítették a várost stb. A zenei kultúráért is igyekeztek tenni valamit néhá- nyan, a legjobbak közül. Megalakult a „Városi Dalárda”, majd a „Polgári Dalkör”, s ugyanakkor a „Zenekedvelők Egylete” — ez utóbbi a feledhetetlen emlékű Katona Zsígmond elnökletével. S ekkor már működött a „Műkedvelők Zenekara” is, az akkor még kevés számú muzsikarajongó kedvére, örömére. □ □ □ Közben, 'az idő múlásával felmerült az is, hogy legyen egy állandó intézmény, iskola, ahol szervezetten és szakszerűen oktatják a zenét, ahol ismerkedhetnek a zenélés szép „tudományával” a rátermettek. Az akkor Kecskeméten élő zeneszerző, s író: Szent-Gály, Gyula — a „Hírős Város” című induló, szerzője — 1890-ben közreadott egy röp- iratot. „Állítsunk zeneiskolát” — ez volt a címe a sürgető írásnak; s ezt követte, rá két esztendőre az előkészítő bizottság megalakulása. A nevek sokat elárulnak: Lestár Péter polgár- mester elnöklete mellett ott tevékenykedett Hanusz István földrajzi író, Pásty Károly, a pedagógia kiváló szakembere, s Szeles? 11József, a sokoldalú es . nagy , műveltségűéi I .jogakadémiai a áíiasáíao a KatoasuJózseipKör későbbi tőbe kintélyes elnöke. A zeneiskola létre is jött 1894 őszén, Szent-Gály Gyula igazgatása mellett, aki akkor azt írta az eseménnyel kapcsolatban, hogy „az alapos zenei oktatás, s vele együtt zenei műveltséggel bíró nagyobb közönségnek teremtése a teljesen városi zeneiskola útján sokkal biztosabban elérhető, mint városi segéllyel fönntartott magán zeneiskola útján”. Kezdetben zongora- és hegedűtanszakon oktatják a zenét, ösz- szesen harmincégy növendéknek. Néhány év múltán már száznál több volt a tanuló; s 1926-ban másfél száznál is magasabbra ■emelkedett ez a szám; bizonyítja az intézmény életrevalóságát. Szükség is volt erre a növekedésre. Az intézmény igazgatója ezért írt le ilyen sorokat: „Zenei szükségletünk a cigány muzsikánál, az orfeumi és operett- couplet-ek és daloknál tovább nem terjed, s a magasabb értelemben vett magyar zene még mindig csak jámbor óhajtás”. Jól tudjuk: néhány év múlva — Bartók, Kodály és szövetségeseik fellépésével — nem csupán óhaj lett a vágyott magyar muzsika. S ehhez a ' felbecsülhetetlen értékű, s jelentőségű megújuláshoz egy kecskeméti ember is hozzájárult. M. Bodon Pál, aki — 1910-től kezdődően — csaknem fél évszázadon keresztül áll a zeneiskola élén, mint zeneszerző s zenetudós is tekintélyre tett szert. „Az iiltonálás iskolája” című műve értékes alkotás. Az ő ragyogó igazgatása idején Kecskeméten tanított — s fáradozott a helybeli kóruskultúra felvirágoztatásán — Kossuth-díjas és Kiváló művész Vásárhelyi Zoltán, a neves zeneszerző-karnagy. Munkássága nagyban hozzájárult a város jó hírnevének erősödéséhez. Az intézmény élén tevékenykedő igazgatók mindenkor aktívan vettek részt a város — s később a megye — kulturális életében. Ádám József a karnagyi, s szervezői munkájával, Kör- ber Tiyadar kritikusi ténykedésével gazdagította a zenei életet, szorgalmazta a zenei műveltség elterjedését, a zenei ízlés fejlődését. A jelenlegi igazgató — Palotás József — tanári munkája mellett mint a „Kecskemét” vonósnégyes aktív tagja vívott ki magának sokak előtt elsimerést^ már eddig is. □ I □ Nyolcvan évvel ezelőtt — mint írtuk — csupán harmincegy növendék ismerkedett a zenével, s a hangszerekkel; ma már húsz szaktanár irányításával évente négyszázötvenen kerülnek közelebbi kapcsolatba a muzsikával. Általában nyolc-tíz esztendőn keresztül tanulnak zenélni, akik ide beiratkoznak. Hat évesdől kezdve tizennnyolc, húsz évesig terjed a növendékek életkora. Közülük kerülnek ki — ez egyik legfőbb célja is az intézménynek — az aktív zeneértők, belőlük verbuválódik a muA szociográfus felelőssége 0 Jelentek az üvegfestményből. JANOSIK, A FOLKLÓR ÉS A BEAT " , * NAIV BÁJ, VAD SZENVEDÉLYEK IHíres lengyel színház vendégjátéka • A század elején nagyon divatosak voltak az irodalmi körkérdések (újabban mintha volna némi jele e divat visszatértének, ami egyébként nem ártalmas dolog), s egy ilyen alkalommal valamelyik lap megkérdezte Mikszáth Kálmánt: megtanulható-e az újságírás. Mikszáth röviden és frappánsan válaszolt. Azt írta: ha valami virgonc ember ráadná magát az egérfogdosásra, három, négy, öt- vagy esetleg tíz év alatt bizonyára megtanulna valahogy egeret fogni —, ámde egy kéthetes macska mindjárt jobban tudna. Ma már az újságírásra sem érvényes egészen Mikszáth Kálmán szellemes hasonlata — i több lett az ismeret, súlyosabbak, s nehezebbek az ismertetnivalók, alaposabb felkészültséget kívánnak a témák —, de a manapság divatos és fontos hírlapi-folyőirati szociográfiára pedig talán éppen fordítva igaz. Ahhoz semmiképp sem elég a kéthetes „macskaság”; az ösztön, a készség, a jóindulat és a tisztázó szándék. Aki a szociográfiát választja megnyilatkozása formájául — vagy akárcsak alkalmanként műveli a műfajt, annak ugyancsak „meg kell köszörülnie az értelmét”, kifejlesztenie a tudását. tárgyismeretét, s csak akkor nyúlni tollhoz (jegyzőkönyvhöz, magnóhoz, kinek-kinek szokása. szüksége szerint), amikor lelkiismerete szerint teljesen biztos abban, hogy a valóságot tárja fel. Hiszen még így, a legnagyobb lelkiismeretesség mellett is előfordulhat tévedés, rosszül értékelt információ, elhamarkodott, vagy helytelen következtetés. Hát még akkor, ha a 1 szociográfiát csak afféle ünnepi „mellékesként” műveli valaki —. azért, mert éppen keletje-divatia van, vagy mert úgy gondolja, egyszer „megpróbálja”. Miért mondjuk el mindezt? Éppen a szociográfia műfajának társadalmi jelentősége és fontossága miatt. Manapság alig van fővárosi üzem. vidéki város, nagyközség, termelőszövetkezet, vagy egyéb kisebb-nagyobb közösség. amely ne találkozott volna adatgyűjtő, életformát, munkakörülményeket vizsgáló szocio- gráfusokkal. * 0 A jó szociográfia híven felmutatja. milyenek a szocialista építés hétköznapjai, miként változik, alakul át egy ipari vagy mezőgazdasági közösség élete, milyen hibák béklyózzák a fejlődést, milyen objektív körülményekből vagy tudatmaradványokból szárzsikarajongók egyre népesebb tábora; ők adják az utánpótlást az amatőr zenei együttesekhez; s közülük mennek — a legtehetségesebbek — tovább tanulni a zenei szakiskolákba, felsőbb fokon. Évente ilyen is akad mindig néhány — hát ez sem kis dolog. Az iskola munkája szépen illeszkedik bele a megyeszékhely kulturális életének egészébe. Évente általában négy növendék- hangversenyt tartanak; valameny- nyi tanár közönség elé lép a tanítási évek idején, hogy játékával gyönyörködtesse a muzsika kedvelőit: közreműködnek a városi ünnepségeken, kulturális rendezvényeken; megrendezik az országos kamarazenekari fesztiválokat. Ez utóbbi különösen rangot ad az intézménynek néhány év óta. Annak idején, kezdetben csak két hangszert tanítottak; ma sokkal többet. A hegedűn, s zongorán kívül a gordonkával, gitárral, a fa- és rézfúvósokkal, s a különböző ütőhangszerekkel ismerkednek közelebbről is a növendékek. Működik a magánénektanszak is. Az intézménynek kihelyezett tagozata van a kecskeméti leninvárosi. hunvadivárosi és a Molnár Erik Általános Iskolában, valamint fiókiskolája Kunszent- miklóson. Mindenütt azon vannak. hogy. bővüljön a köre az aktív zeneértőknek. ODD Gazdag tartalmú, változatos nyolcvan esztendőt tudhat maga mögött ez az intézmény. Sokszor okoztak örömet, büszkeséget a városnak azok. akik itt munkálkodtak. Pedig eltúlozni nem lehetne. milyen mostoha körülmények között kellett dolgozniuk. Kezdettől egészen napjainkig — tehát nyolc nehéz évtizeden keresztül — elhelyezési gondjaik voltak. Nehezítette mindenkor a munkájukat a rideg, rossz, sőt egészségtelen épület, az elégtelen tanterem, a nyomorúságosán szűk próbahelyiségek. valamint a hangversenyterem hiánya. Csupa megkeserítő akadályozó tényező, olyan nehéz gond. amelynek a megoldásán bizony hiába fáradoztak ez ideig. Áz intézmény ve- ;zetői és tarjái aj ifinek ellenére nem kedvetlenetek el. hanem a lehúzó nehézségeket legyűrve, derekasan dolgoztak mindenkor, megérdemlik hát az elismerő szót, a megbecsülést. Mostanában örvendetesen egyre többször esik szó róla. hogy segítenek e fontos intézmény nehéz gondján. Hogy olyan épületet .kapnak végre, amelyben zavartalanul dolgozhatnak: mely méltó lesz majd nvolcévtizedes eredményeikhez. az intézmény régi jóhíréhez. Ezt csak üdvözölni lehet. Legyen jó alkalom ez a mostani évforduló arra is. hogy akik tehetnek valamit az iskola érdekében. azok tegyék is meg azt, lehetőségeikhez képest minél gyorsabban. Varga Mihály mazó erők bénítják a közösségi alkotószellem kibontakozását. \ lelkiismeretes szociográfia politikai orientáló tényező is. Számos példát mondhatnánk, amikor egy-egy terület párt- és állami vezetői a területükön levő települések életét, fejlődését meghatározó terveket a róla megjelent szociográfiai felmérés következtetéseit és értékelését figyelembe véve módosították. S igen sok példa van arra is. hogy társadalmi szervezetek, testületek ösztönzik a szociográfiai felméréseket, adatgyűjtést. könyvek írását, méghozzá nem valami „plátói mecénásságból”. hanem a saját jól felfogott érdekükben, azaz a rájuk bízott terület, város, falu, üzemi vagy szövetkezeti közösség érdekében, mert tudják, hogy a helytálló információ az értelmes cselekedetek alapja. 0 Roppant nagy tehát a szo- ciográfikusok felelőssége. (Kiterjesztve értelmezzük ezúttal a fogalmat és nemcsak azokra gondolunk. akiknek „képesítésük” van efajta munka elvégzésére, hanem azokra is. akik szerétéiből, ambícióból. segíteniakarásból művelik a műfajt.) A műveknek nagy befolyásoló erejük van —j változtatnak, előbbre visznek. (Nem is szólva arról a ma tnég felmérhetetlen szellemi, erkölcsi haszonról, amelyet igazán csak az eljövendő évtizedek vagy évszázadok tudósai. írói. művészei, politikusai méltányolhatnak. A szociográfia „alanyai” — a „megszólaltatott” lakótelep, üzem, falusi közösség, stb. tagjai — számára a legnagyobb öröm, ha abban a képben, amelyet az író 0 Ernest Bryll, a mű szerzője. 0 August Kowalczyke, az előadás rendezője. rajzolt, magukra ismernek. Ha megtalálják benne azt a mindennapi valóságot, amellyel munkájuk közben, életük során találkoznak. Még akkor is „érvényes” ez az öröm. ha nemcsak a szép vonásokat, hanem a csúfakat is meglelik. 0 Nincs örömük azonban az olyan szociográfikus írásokban — gyakran csak próbálkozásokban — amelyek nem pontosan tükrözik a valóságot. Készítőjük felkészületlensége. felületessége, esetleg adatainak szűkös volta, vagy éppen mérlegelő képességének hiánya miatt. Az ilyen szociográfiák bosszúságot váltanak ki, hitelt rontanak és megzavarhatják egy-egy közösség munkáját. Érre is akad — nem is kis számban — példa. Amikor (s ez nem a szerző hibája) a megszólaltatott személyek tévednek, esetleg tudatosan valótlanságot állítanak, amelyeket a szerző képtelen korrigálni, vagy ellenőrizni, mert olyan mélvre kellene ásnia magát múltban, emberi viszonylatokban. termelési problémákban. amire feladatának sürgető volta vagy más ok mia'tt képtelen. Oka lehet a pontatlanságnak a szociográfia készítőjének tapasztalatlansága. vagy naivsága — ugyancsak a nem kellő hozzáértésből fakadó hiba — azaz, hogv gyanútlanul hitelt ad könv- nyelműen kimondott szavaknak, alá nem támasztott adatoknak, ténvként beállított vágyálmoknak. Mi az tehát mégis, amire a szociográfia írójának és az ábrázolt egység alanyainak egyaránt a legnagyobb felelősséggel kell vigyáz- niók? A szeptember 22-én Kecskeméten egy előadással szereplő Teatr Polski Varsó legtekintélyesebb színházai közé tartozik. Negyedszázadon keresztül, a második világháborúig az alapító A. Szyfman irányította. A németek kiűzése után is öt esztendeig ő töltötte be az igazgatói tisztséget. A társulat Karasia utcai épületében szerelték fel az első lengyelországi forgószínpadot. Elsősorban hazai és külföldi klasszikusokat adtak elő, főként a lengyel romantika nagyjainak a színre vitelét szorgalmazták. Shakespeare valósággal házi szerzőnek számított. A modern drámairodaimat főként G. B. Shaw és Brecht müvei képviselték. A Koldusopera 1929-es bemutatója a Teatr Polski történetének egyik fontos állomása volt. Az értékes, merész társadalomkritikát tartalmazó művek előtérbe helyréiének^ köszönhető; a színhá^tffíélszabadüláá irtát! azonnal ^äßaih!p r'ftfdtᣒ ááf 'Tél- ’ adatát, hogy új nézők ezreit kapcsolja a haladó kultúrához. Különleges jelentőségére való tekintettel ezt a színházat építették elsőként újjá és ezt államosították legelőször. Megnyitására 1946. január 17-én, Varsó felszabadulásának első évfordulóján került sor. Mind nagyobb gondot fordítottak azóta az időszerű társadalmi problémákkal foglalkozó modern művekre. Itt tartották sok kitűnő kortárs író alkotásának ősbemutatóját. Jelenleg a Teatr Polski mindkét színháza programszerűen a AVn társi lengyel drámairodalom tolmácsolását tartja a legfontosabbnak. Az elmúlt hat évben A hűség és az igazmondás. Egy-két „nagyvonalúan” kezelt adat kedvezőbb színeket adhat az összképhez, ez nem kétséges. De ugyanez a „nagyvonalúság” ezrek és ezrek szemében legalább any- nyit ronthat. Ha a szociográfus — ugyancsak van rá példa —valamiféle előítéletet táplál, s azt mindenáron igazolni akarja a munkájában, az is kedvezőtlenül befolyásolja az összképet. Ha a feketéből fehéret, a fehérből feketét akar csinálni, valamilyen oknál fogva. Ha — s ez a legnagyobb bűne — tetszeni akar, ahelyett, hogy az igazságot mondaná. Könnyű ezeket a hibaforrásokat és tényleges ellentmondásokat felsorolni/—. tessék művelni, mondhatnánk. Nos, igaz; valóban könnyebb. Dehát nem a „bibliai csúfolko- dók” padján ülve mondjuk ezeket. hanem bizonyos jelenségek láttán, amelyek arra utalnak, hogy a nagy bőségben néhol nem fordíttatik kellő gond és figyelem a minőségre, a kidolgozás színvonalára. a kép teljesebb árnyalására. S azért — főként azért —, mert szocialista társadalmunk számára fejlődésének jelen szakaszában hatalmas segédeszköz a megbízható szociográfia. Szembe merünk nézni kedvezőtlen tényekkel, rossz jelenségekkel, hibákkal és tévedésekkel, amelyek egy-egy közösség — vagy akár az egész ország — gyorsabb boldogulását akadályozzák. 0 Erkölcsi sebezhetetlenségén, hűségén és tisztaságán mindenkinek, aki felelős érte. szerzőként, vagy alanyként: őrködnie kell. T. I. huszonhárom hazai művet mutattak be! Az együttes szoros kapcsolatot tart a középnemzedék legjobb költőivel és drámaíróival. A társulat felhasználja előadásaiban a Különböző, gondosan tanulmányozott kísérletekben bevált modern kifejezési eszközöket. Igyekszik munkájába bevonni különböző szemléletű rendezőket és díszlettervezőket, de a színmű fő alkotójának a színészt tartja. Az 1953-ban a Munka Érdemrend I. fokozatával kitüntetett együttesben ma is neves művészek dolgoznak. Magyarországon is ismerik J. Romanowna, Z. Ma- lynicz, W. Hancza. A. Pavlicka, S. Mikulski nevét. A Parasztok tévé-változatában a társulat több művésze főszerepet játszott. A neves együttes az Uvegfest- mény című zenés-prózai művet tolmácsolja Kecskeméten. A zene és a szöveg a lengyel gurál folklóron alapszik,- á sérelmeket megtorló és orvosló Janosik, a- nemeslelkű, bátor betyár történetén. Ernest Bryll, a mű írója természetesen nem követi mindenben az eredeti históriát: általánosít, jelképeket teremt. A zenét Katarzyna Gärtner, a jeles beat- komponista szerezte. Kísérletet tett eredeti gurál dallamoknak a big-beat nyelven történő megszólaltatására. A Teatr Polskiban csaknem négyszázszor játszották a Kecskeméten is látható, naivan lírai, vaskosan buja, fékezhetetlen temperamentumú művet. A varsói együttes vendégjátéka' nagy élményt ígér. Heltai Nándor Estélyi ruha népi motívumokkal 0 A HtJNGAROTEX és a HUNGEXPO rendezésében szeptember. 26. és október 3. között nagyszabású divatbemutatót tartanak Bécsben az OKISZ Labor és a szövetkezeti ipar modelljeibőL A képen: népi motívumokkal díszített estélyi öltözék. v
