Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-06 / 208. szám

cjs' ,4r GL IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Időnkén^/y», kissé megnövekvő felhőzet, legfeljebb “ északnyugaton néhány helyen esővel. Mérsékelt, időnként élénk délnyugati széL Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet 8—13, legmagasabb nappali hőmérséklet 20—25 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ünnepi ülés a magyar-szovjet tudományos-műszaki együttműködés jubileumának tiszteletére AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxix. évi. 208. szám Ára:90 fillér 1971. szeptember 6. péntek Leonyid Brezsnyev fogadta Németh Károlyt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára csü­törtökön fogadta Németh Károlyt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki az .SZKP Központi Bizottságának meghívására tartózkodik Moszkvában. Leonyid Brezsnyev és Németh Károly között szívélyes, baráti be­szélgetés folyt le, amelynek során megvitatták az SZKP és az MSZMP közötti együttműködés továbbfejlesztésének néhány kérdését, vala­mint több, kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi problémát. (MTI) Diplomáciai kapcsolatok az NDK és az USA között • Az NDK és az USA felvette a diplomáciai kapcsolatokat. A meg­állapodást Washingtonban dr. Herbert Süss (balra), az NDK kül- ügyminisztériuml kollégiumának tagja és Arthur Hartman (jobb­ra) amerikai külügyminisztériumi államtitkár Irta alá. vetkezetes megvalósításán, IV. öt­éves tervünk sikeres végrehajtá­sán munkálkodik. ÉDÍtőmunkánk- nak új lendületet adott az a mun­kaverseny. amelyet munkásosztá­lyunk, a párt közelgő XI. kong­resszusának tiszteletére kezdemé­nyezett. A következő ötéves ter­vünk kialakításában is számítás­ba vesszük és méginkább el akar­juk mélyíteni a szocialista orszá­gokhoz és mindenekelőtt a Szov­jetunióhoz fűződő gazdasági kap­csolatainkat. Meggyőződésünk, hogy erőfeszítéseink összehango­lása. a szocialista integráció elő- revitele újabb lendületet ad cél­jaink eléréséhez. valamennyi testvéri ország sokoldalú fejlődé­séhez. s jól szolgálja a béke és az emberi haladás ügyét. • Lázár György megnyitó szavai után Huszár István, az MSZMP Közoonti Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. beszéde fiatal népi demokratikus ország nagyszabású terveinek megvalósí­tásához. Kezdetben a meglevő tu­dományos ismeretek és műszaki eredmények. tervek. kutatási módszerek átadása és gyors meg­honosítása volt az együttműködés fő formája. Az egyezmény kere­tében az aláírás óta több mint 3000 műszaki dokumentációt kap­tunk a Szovjetuniótól, s Magyar­ország mintegy 1800 műszaki le­írást adott viszonzásként. Ugyan­csak kezdettől fogva érvényesült az együttműködés másik haté­kony formája, a szakemberek cse­réje. kölcsönös látogatása. A Szovjetunió rendkívül sok segítséget nyújtott hazánk szocia­lista nagyiparának megteremtésé­hez. E támogatással Magyaror­szág mentesült a szellemi kapaci­tását meghaladó sok időt és pénzt rabló kutatási, fejlesztési mun­kától. A berendezéseket, a tapasz­talatokat készen kapta a Szovjet­uniótól, s így rövid idő alatt rendkívül gyorsan növelhette szá­mos iparág technikai, műszaki színvonalát I A magyar nép életkörülményeit közvetlenül javító legnagyobb lé­tesítmények megteremtésében is közreműködött a Szovjetunió. Az Építésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium vállalatainak kivitele­zésében épülő lakásoknak majd­nem a felét a Szovjetuniótól vá­sárolt házgyárak adják, évente jelenleg 14—15 ezer lakást. Az együttműködésben az ötve­nes évek második felétől mindin­kább előtérbe került a közős ku­tatás. a kooperáció, a tudomá­nyos és műszaki ismeretek közös gyarapítása, amely lehetővé teszi, hogy az erőfeszítések egyesítésé­vel lépést tartsunk a világméretű tudományos-technikai forrada­lommal. A közös kutató-fejlesztő munka módot nyújt a szakoso­dásra. a kutatásokra fordítnatő anyagi, szellemi erők legjobb ha­tásfokú összpontosítására. (Folytatás a 2. oldalon.) A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya nevé­ben köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit, majd így folytatta megnyitó beszédét: — Az államközi egyezmény, amelynek negyedszázados jubi­leumára emlékezünk, fontos és kiemelkedő láncszeme hazánk és a Szovjetunió között létrejött szerződések sorozatának, mert tág teret nyitott és szervezett formát biztosított gazdasági kapcsola­taink fejlesztéséhez. Nagy meg­elégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az egyezmény kölcsönös végrehajtása nyomán országaink között — az elmúlt negyedszá­zadban — egyre gazdagodó tudo­mányos és műszaki együttműkö­dés valósult meg. amely mind­két nép javára nagyszerű ered­ményeket hozott. — Dolgozó népünk pártunk X. kongresszusa határozatainak kö­Huszár István Huszár István emlékeztetett ar­ra, hogy még a KGST megalakí­tásának évében. 1949 nyarán írta alá a magyar és a szovjet kor­mány a két ország közös munká­ját segítő tudományos-műszaki együttműködési egyezményt, amely a szovjet tudományos is­meretek és termelési tapasztala­tok gazdag tárházát nyitotta meg előttünk és biztos alapot adott a A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a magyar—szovjet tudomá­nyos-műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 25. évfordulója alkalmából csü­törtökön délelőtt a Parlament kongresszusi termében ünnepi ülést rendezett. A jubileu­mi megemlékezés elnökségében helyet fog­lalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az MSZBT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Huszár István és Lázár György, a Minisztertanács elnökhe­lyettesei, dr. Ajtai Miklós, az OMFB elnöke, Bognár Géza akadémikus, az MTA alelnöke, a Távközlési Kutató Intézet tudományos igaz­gatója, a párt Központi Bizottságának tag­jai, Osztrovszki György akadémikus, az OMFB elnökhelyettese. Ott volt Vlagyimir Alekszejevics Kirillin, az SZKP Központi Bizottságának tágjává Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, az ünnepi meg­emlékezés alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség vezetője, M. E. Rakovszki, a Szovjetunió tervbizottságának elnökhelyet­tese, Gy. Alekszenko, a Szovjetunió Tudomá­nyos és Műszaki Állami Bizottságának elnök- helyettese, V. J. Pavlov, budapesti szovjet nagykövet. A magyar—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésben vég­zett eredményes munkáért magas kitüntetés­ben részesített munkások, szakemberek kép­viseletében helyet foglalt az ünnepi ülés el­nökségében Árinai István, az Almásfüzitői Timföldgyár lakatosa, Csenterics Sándor, a Duna menti Hőerőmű vezérigazgatója, Hor­váth József, a Bakonyi Bauxitbánya vájára, Kiss Sándorné, a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának műszerésze, Palákovics István, a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat csőszigetelő csoportvezetője, Szatmár Istvánná, az Elzett Gyár gépmunkása és Tancsa József, a Me­cseki Ércbányászati Vállalat csapatvezető vájára. 0 Az ünnepi ülés megnyitása. Lázár György üdvözlő beszédét mondja. Az ülésen részt vett V. A. Kirillin és Fock Jenő. (MTI foto —KS) 4100 hektáron korszerű szőlőtermesztés Kereskedelmi tanácskozás Kecskeméten A kecskeméti kertészeti napo­kon elhangzott előadásában dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hangsú­lyozta, hogy a kertészeti ágazat fejlesztése érdekében szorgal­mazni kell a komplex termelési technológiák elterjesztését. Ezt a célt szolgálja a tegnap Bács­almáson rendezett tanácskozás Is, amelyen a Kunbaja-bácsszől- lősi Állami Gazdaság szőlészeti és borászati rendszerével ismer­kedtek a szakemberek. Weichl István igazgatóhelyet­tes elmondotta, hogy az elmúlt években számos hazai és kül­földi termelési tapasztalatot, kí­sérleti eredményt honosítottak 'meg Kunbaján. Fő ágazatuk a szőlészet — több mint 1600 hek­tár ültetvénnyel rendelkeznék — állóeszközeik mintegy 98 száza­léka ehhez kapcsolódik. Szőlőse­ik értéke meghaladja a 220 mil­lió forintot, a gépeké, berendezé­seké pedig a 90 milliót Az elmúlt esztendőben átla­gosan 89,5 mázsát szüreteltek hektáronként, de néhány fajta a korszerű technológia alkalma­zása következtében rekordter­mést, — 125—150 mázsa szőlőt — adott. Az állami gazdaságok átlagánál már 1972-ben is '20 százalékkal alacsonyabb volt a termelési költség Kunbaján. A munka színvonalát jól mutatja, hogy egy mázsa szőlő tiszta jö­vedelme 206 forint, egy hektoli­ter boré pedig 338 forint volt. Eredményeikre a környező me­zőgazdasági üzemekben is felfi­gyeltek, mind többen kérték ta­nácsaikat, támogatásukat. Az évek során bebizonyoso­dott, hogy a szőlészet és a borá­szat csak együttesen ad megfe­lelő jövedelmet. Szükségszerűen ki kell alakítani a teljes vertiku­mot: a termelés, feldolgozás, bor­tárolás, palackozás és értékesítés összhangját. Mivel ezek beruhá­zási igénye nagy, megvalósítha­tóvá, kifizetődővé társulások lét­rehozásával válik. A kunbajai gazdasághoz már több üzem csat­lakozott, többek között a csávolyi Egyesülés, a tataházi Petőfi, a rémi Dózsa Termelőszövetkezet és a Szegedi Állami Gazdaság. A kunbajai szakemberek ki­munkálják az egyes gazdaságok adottságainak legjobban megfele­lő technológiát, a korszerűsítés módját. Műszaki színvonaluk • Az elmúlt napokban Tájon láthatták a szakemberek a ka­locsaiak által elsőként alkal­mazott UNIMOG autótraktort, amely szüreteléskor is kitűnő­en használható. (Pásztor Zoltán felvételei) ugyancsak magas, szükség esetén a kooperációban résztvevő üzemek rendelkezésére .bocsátják gépei­ket, berendezéseiket 1976-tó1 kezdve pedig a szaporítóanyag­ellátásról is gondoskodnak. Ez utóbbi nagyon fontos, hiszen a körzet gazdaságai az ötödik öt­éves tervben mintegy 1300 hek­táron kívánnak ültetvényt léte­síteni. Az új szőlősökkel, illetve a csatlakozási szándékukat most bejelentett gazdaságok területei­vel a Kunbaja-bácsszőlősi Ál­lami Gazdaság által létrehozott kooperáció ültetvényei megha­ladják a 4100 hektárt. D. É. Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke köszöntötte csü­törtökön annak a fontos keres­kedelmi tanácskozásnak a részt­vevőit, amely egyrészt dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi minisz­terhelyettes és a minisztérium több más vezető beosztású mun­katársa, másrészről pedig a me­gyei pártbizottság Erdélyi Ignác titkár vezetésével jelenlevő kép­viselői és a megyei tanács ille­tékesei között folyt le. Részt vett a megbeszélésen az MSZMP KB területi gazdaságfejlesztési osztá­lyának, valamint a SZÖVOSZ -nak a képviselője, s a MÉSZÖV elnöke is. A résztvevők dr. Glied Károly elnökhelyettes előterjesztése alap­ján behatóan értékelték Bács megye kereskedelmének és a la­kosság áruellátásának jelenlegi helyzetét; számba vették a ne­gyedik ötéves tervidőszak , már megvalósult, s ezután megvaló­suló fejlesztési eredményeit, majd vázolták azokat a feladatokat, amelyeket a fogyasztók ellátásá­nak további javítása érdekében végre kell hajtani. Mint a miniszterhelyettes el­mondotta, megyénk kereskedelme jó úton halad sülhöz, hogy a ko­rábbi fejletlenségből eredő hát­rányokat fokozatosan behozza. Bács-Kiskun megye lakossága át­lagosan már annyit tud költeni kereskedelmi árucikkekre, mint a vidéki területek fogyasztói álta­lában, s a jelentős áruigény ki­elégítésének technikai feltételei is javulnak. Ez a tény, valamint a kereskedelem dolgozóinak ja­vuló munkája együttesen a ki­szolgálás kulturáltságát is emeli. A minisztérium lehetőségeihez képest anyagUag is támogatta, s a jövőben is támogatni kívánja kereskedelmünk gyorsabb ütemű fejlesztését. A miniszterhelyettes a továbbiakban arra biztatta a vezetőket, hogy az eddigi gon­dossággal bátran folytassák azt az előkészítő munkát, amely a további fejlesztések célszerű és idejében történő megvalósítását szolgálja. A beszélgetés során gyümöl­csöző, a részletekre is kiterjedő eszmecsere alakult ki új áruhá­zak, ABC-áruházak, s a városok üzletekkel még nem kellően el­látott körzeteiben létesítendő na- picikk-üzletek létesítéséről. Kecs­kemét piaccsarnokának mielőbbi megépítéséről. A megyei áruellá­tás jobbítása érdekében Kecs­keméten egy 30 ezer négyzet- méteres nagykereskedelmi rak­tárrendszer kialakítása vált szük­ségessé. összefoglalójában dr. Gajdócsi István igen eredményesnek minő­sítette a tanácskozást, amely vé­leménye szerint a Belkereske­delmi Minisztérium és a megye vezető testületéi között kialakult rendszeres és szoros kapcsolato­kon alapul. A tanácskozást követően a vendégek megtekintették a város­központ üzlethálózatát, s tájéko­zódtak a hálózatfejlesztési ter­vekről. Sétát tettek a Kéttemp- lom közben, felkeresték a Tudo­mány és Technika Házát, majd a házgyár mellett megtekintették azt a területet, ahová az elkép­zelések szerint a koordinált nagy­kereskedelmi raktárak épülnek. J. T. # A szőlőtermesztés korszerűsítéséért, az ágazat műszaki fejleszté­séért sokat tesznek a Bács-Kiskun megyei állami gazdaságok. Ezt bizonyítják a Kiskunhalasi Állami Gazdaság tájéi kerületében be­mutatott gépek is. 1 1 . I • 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom