Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-05 / 207. szám
0 Az ország retektermésének mintegy 50 százalékát adják a kiskunfélegyházi és környékbeli háztáji gazdaságok. I 0 Válogatott, osztályozott, csomagolt vöröshagymát visznek a boltokba, piacokra. MEZŐTERMÉK A nagyvállalattá szerveződés útja ■ A kirakatokban ízlésesen elrendezett, jó minőségű zöldség-, gyü- | mölcsfélék hívogatják a boltba a vevőket. A ® városokban, községekben hovatovább a legszívesebben felkeresett üzlet, pavilon lesz a MEZÖTERMÉK cégtábláját viselő. Ugyanez a felirat olvasható jó néhány, áruval alaposan megrakott teherautón, s ez a szó a válasz, ha betakarítás idején a mezőgazdasági szövetkezetekben elhangzik a kérdés: ki vásárolja meg az árut? Bács-Kiskun megyei mezőgazdasági termékeik zömének átvevője, forgalmazója, a MEZÖTERMÉK Szövetkezeti Közös Vállalat. 1974- ben, a megalakulás negyedszázados évfordulóján már 12—13 ezer vagon zöldség- és gyümölcsfélét értékesít saját boltjaiban közvetlenül a lakosságnak, juttat el a konzervgyárakhoz, ad át az exportáló vállalatnak. A burgonya, zöldség, gyümölcs és hagyma felvásárlására szakosított állami vállalat létrehozásának gondolata 1948-ban született meg. A következő év tavaszán már működött Budapesten a Gyümölcs és Zöldség Értékesítő, majd valamivel később a Burgonya- és Hagymakereskedelmi Nemzeti Vállalat. Pár hónap múltán a kettő egyesült, s megszületett a Gyümölcs-, Zöldség és Burgonyaforgalmi Nemzeti Vállalat, közismert nevén a GYÜ- MÉRT. A nemzeti vállalat 1949-ben létrehozta országos hálózatát. Bács- Kiskun megye zöldség- és gyümölcstermésének felvásárlásával akkor a kecskeméti, jánoshalmi és dunaföldvári kirendeltség és a kapcsolódó dunavecsei, nagykőrösi, ceglédi alkirendeltség foglalkozott. A kecskeméti GYÜMÉRT 1949. szeptember 6-án alakult meg. Irodának a Bercsényi utca 4—6. szám alatti ház négyszer négy méteres, beton padlózatú, előzőleg libavágónak használt helyiségét kapták. Csomagolónak az udvaron levő nyitón színt és egy istállót használhattak, s volt még a Rákóczi úton égy raktárhelyiség is. A kirendeltség feladata volt körzetében a gyümölcs, zöldség, burgonya és hagyma Közvetl&iül a termelőktől való felvásárlása, illetve — megbízásos alapon — az akkor már egységes falusi szövetkezetek, az fmsz-ek ál-, tál való felvásároltatása. Az átvett árut a helyi szükségletek kielégítése után a központi diszpozíciónak megfelelően szállítottak el. 1949-ben a kecskeméti kirendeltség áruforgalma 35—40 vagon volt. Rendelkezett három, egyenként 500 kg- os fatányéros mázsával, az íróasztalokat ládák helyettésítet- ték. Az áruszállítást a piactól a ki- rendeltségig, vagy közvetlenül a vasútig bérelt lovas kocsival, végezték. A kiskereskedők a kirendeltségről az árut saját maguk vitték el, az fmsz-eknek ugyancsak, feladata volt, az átvett termékek, vasútra való kijuttatása. 1950-ben a kecskeméti kirendeltségen 80—90 ember dolgozott, a legmesszebb eső felvásárló hely a 100 kilométer távolságot is elérte. Körzetében 46 szövetkezet foglalkozott megbízás alapján felvásárlással. A GYÜMÉRT technikai fel- készültségének hiánya miatt az exportot — mely a barackra és az almára korlátozódott — a BARNE- VÁL végezte. 1905-ben, bérelt helyiségekben kezdődött meg a tárolás, mintegy 50— 60 -vagon burgonyát, almát, zöldséget helyeztek el 17 magánháznál. Ez időben a kecskemétinél nem volt jobb a helyzet a megyében működő más kirendeltségeken sem, saját raktárakkal, tárolókkal, technikai felszerelésekkel sem, vagy csak alig rendelkeztek. 1950. december 1-én a GYÜMÉRT illetve, az időközben még életrehí- vott Gyümölcs és Zöldségtermeltető. Vállalat kirendeltségeiből alakult ki a MEZÖKER. Tevékenysége már szigorúan a megye területére korlátozódott. A Bács-Kiskun megyei MEZÖKER Vállalat központja Kecskemét lett, kialakult áz üzemszer- vezet. Az igazgatóhoz tartozott az áruforgalmi és a számviteli főosztály, valamint a titkárság. A hálózat hét felvásárló és egy értékesítő — a kecskeméti — kirendeltség alkotta. Felvásárlással foglalkoztak Baján, Dunavecsén, . Jánoshalmán, Kalocsán, Kecskeméten, Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán. Körzetük községeiben pedig 92 fmsz vette át a termelőktől az árut megbízásuk alapján. A kirendeltségek ekkor már maguk kötötték az árualapot biztosító termeltetési szerződéseket, s ezek alapján adtak készpénzt, vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szereket. Az ily módon juttatott előlegeket a MEZÖTERMÉK hitelezte meg. Az áruforgalom 1951-ben megközelítette a ,3600 vagont. Akkoriban mindössze egy elárusítóhellyel rendelkeztek- a kecskeméti piacon. 1952-ben a szinte az egész országot sújtó, a termést tönkre tevő fagyhullám miatt csak 2400 vagon árut közyetítettek, de 1953-ban elérték a 4500 vagont. Ekkor már működött Kecskeméten, a Nagykőrösi utcában a mintabolt, s kiadták az első vállalati sajtóterméket, a „Tüské”-t, A megyében 15 MEZÖ- KER-bolt létesült. A termelőknek kiadqtt anyag- és készpénzelőleg mintegy 1 millió 300 ezer forintot tett ki. 1954-ben, amikor a vállalat áruforgalma meghaladta a hétezer vagont, már több kisebb-nagyobb teherautóval rendelkeztek, és szezon idején 52 gépkocsit béreltek. A korszerűsítés ekkor már Jánoshalmán is elkezdődött. Húsz évvel ezelőtt, 1954 őszén a vállalatnál ismét átszervezés következett; Az állami kiskereskedelemmel párhuzamosan fejlődött a szövetkezeti felvásárló -szervezet is. Kecskeméten 1952-ben megalakult az OFÉR-kirendeltség, mgjd 1954, július 1-én egyesült a MÉSZÖV fel- vásárlási főosztályával és létrejött a megyei értékesítő központ, amely a gazdálkodás mellett a felvásárlás területén irányítota az fmsz-eket. A MEZÖTERMÉK és a MÉK között már 1955-ben kialakult bizonyos fokú együttműködés, amely 1956. április 1-én egyesüléssel fejeződött be. Az új zöldség-gyümölcs- íelvásárló szervezet megyei értékesítő központ elnevezéssel SZÖ- VOSZ-vállalatként tevékenykedett. ' Az egyesülés előtt a vállalat 114 önálló felvásárló teleppel működött a megyében, de a MÉK létrejöttekor ezek nagy része visszakerült az "fmsz-ekhez, s mindössze húsz maradt meg. A szervezett áruforgalmat erős centralizáció jellemezte, központi tervek szerint, irányszámok alapján Végezték a felvásárlást, értékesítést, tárolást. Ugyanígy törtért az árualapok elosztása, az árak zömének kialakítása. Mindez szükségessé tette a termelés befolyásolását is. A termelők és az átvevők között valóságos, a piaci igényekhez, viszonyokhoz idomuló kapcsolat kialakítására .alig volt lehetőség. A' fejlődés további lépcsőjét az jelentette, hogy a SZÖVOSZ 1958- ban hozott határozata alapján a MÉK 1958-ban szövetkezetté alakult át. Az átszervezésre azért került sor, hogy a felvásárló közelebb kerüljön az árut előállító mezőgazdasági üzemekhez, illetve a t 25 eves < a 8ÜK • A MEZÖ- TERMÉK központi telepe Kecskeméten.
