Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-05 / 207. szám
1 0 A kecskeméti 300 vagonos burgonyatárház építését rövidesen befejezik. 0 A termelői érdekeltségű üzletpolitika egyik eredménye a fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet 200 vagon uborkájának forgalmazása. 0 A kiskőrösi kirendeltség dolgozóinak korszerű szociális épülete. 0 A jánoshalmi kirendeltségen értékes vöröshagy- ma-szárítmányt készítenek, ami keresett cikk a világ minden táján. ■mty' -;y ■■ 0 A zöldséggyümölcs szaküzletek gazdag választékkal várják a vevőket a megye területén. •* *r > glg fo. ^ • A bajai körzetben termett dinnyével látják el a megye lakosságát, de szállítanak belőle Budapestre is. termékeket összegyűjtő földműves- szövetkezetekhez. A szövetkezeti forma fokozta a felelősséget a tagság megsegítésére és az eredményes működés biztosítására. A MÉK-nek 1958-ban 06 fmsz, 5 téesz volt tagja. A mező- gazdaság szocialista átszervezésével párhuzamosan azonban a Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Értékesítő Központja is rohamosan fejlődött, 1959-ben újabb 34 téesz vált tagjává. 1950—1960 között az áruforgalom hatszorosára növekedett. A munkát csaknem olyan körülmények között végezték, mint a megalakuláskor. Állóeszközeik értéke 12 millió forint volt. Az évek során a belföldi és a külföldi fogyasztók igényei egyaránt növekedtek. Mindinkább nyilvánvalóvá vált,- hogy fejlesztés nélkül a vállalat nem lesz képes feladata elvégzésére. Sorra épült az izsáki, tiszakécskei, kalocsai, solti felvásárlótelep, majd 1964-ben megvalósult a legjelentősebb beruházás : Kecskeméten negyvenmillió forint ráfordítással megépült a hűtőház, majd az iparvágány. Ez utóbbi- indította el a gépesítést, s az ehhez szükséges munkálatokat. Nagy segítséget jelentett a ' nehéz fizikai munkát a rakodást könnyebbé tevő elektromos, emelővillás targoncák alkalmazása. A gépesített anyagmozgatásnak azonban elengedhetetlen feltétele az utak, raktárak szilárd burkolattal való ellátása, amit a vállalat anyagi erejéhez mérten még ma is részben végeztek el. Közben kibővült az ipari tevékenység: elkészült a dunavecsei keltetőház, a jánoshalmi szárítóüzem, a bajai hőkezelő, a kecskeméti jéggyár. A kecskeméti után a bajai és a tiszakécskei iparvágány is megépült. A főbb létesítmények mellett csaknem mindenütt építettek csővgzas színeket, hídmérlegeket, szociális létesítményeket, irodákat. A zöldség-, gyümölcsfelvásárláson, -értékesítésen kívül egyéb tevékenységet is folytattak. Segítettek a termelés szervezésében, az új zöldségfajták elterjesztésében. A szövetkezeti központnak is köszönhető, hogy a spárgatermesztés meghonosodott a melyében, s hogy kialakult a Duna mentén a hagymatermesztő körzet. Az ipari tevékenységüket; az alapvető feladatok teljesítése szolgálatába állították. Mindinkább bekapcsolódtak a megye lakosságának ellátásába, I 1969- ben már 58 zöldség- és gyümölcs- szaküzletük volt. A gazdaságirányítás mai rendszerének életbe lépésekor következett be gyökeres változás a vállalat szervezeti felépítésében, munkájában. Mindinkább megmutatkozott a termelő gazdaságokkal való kooperációk, együttműködések szükséges volta. Kialakultak azok a hosszabbrövidebb időre szóló szerződéses kapcsolatok, amelyek egyrészt biztonságos árualapot adtak, másrészt pedig lehetővé tették a vállalat megerősödését. A szövetkezeti központ többféle együttműködést valósított meg, és ezen a területen kezdettől fogva úttörő szerepet töltött be. Az együttműködés eredménye a dávodi Áuguszus 20 és a nagybaracskai Haladás Termelőszövetkezetekkel közös hagymaraktár, a jánoshalmi termelőszövetkezeti vállalattal létrehozott 100 vagonos hűtőház. 1968. után bekapcsolódott a központ a pécsi piaci pavilonok ellátásába is. j A korábban végzett „tranzit” jellegű áruátvétel minimálisra csökkent, előtérbe került a termékek minőségi feldolgozása, csomagolása, hogy a gazdálkodás minél jövedelmezőbb legyen. A vállalat a . mező- gazdasági üzemeknek is igyekezett megadni minden segítséget, hogy minél általánosabbá váljon a termelés helyén való áruelőkészítés, válogatás. Ez különösen az exporttevékenység miatt fontos, ami' évről -évre jelentősebb. A külföldre való szállítást a HUNGAROFRUCT végzi 1953 óta, de a zöldség-gyümölcsfélék exportra való előkészítése zömében a vállalat telepein történik. A vállalat fejlődésének alapjai végül is 1971-ben teremtődtek meg, amikor a Bács-Kiskun megyei 69 termelő- és 27 szakszövetkezet, valamint 31 ÁFÉSZ újjászervezte és megalakította a MEZÖTERMÉK Szövetkezeti Közös Vállalatot. Igazgatótanácsa által jóváhagyott üzletpolitikai elve, hogy minden tevékenysége az alapító tagok érdekeit szolgálja. Minden addiginál nagyobb súlyt kapott a vertikális kapcsolatok gyakorlati alkalmazása, amelyek az áruértékesítéstől a közös üzemek létrehozásáig terjednek. A MEZÖTERMÉK- nek köszönhető a legutóbbi, gazdaságpolitikai szempontból rendkívül fontos társulás megalakítása is. 1974- ben a vállalat kezdeményezésére 7 mezőgazdasági szövetkezet társult b.urgonyatermeszlésre: a kecskeméti Törekvés, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag, a jánoshalmi Haladás és a Jókai, a dunaegyházi Haladás, a dunavecsei 11 j Élet és u solti Szikra. A munkálatokat sikerült teljesen gépesíteni, s így várhatóan mindinkább növekvő területen foglalkoznak az - ágazattal. A társulás létrehozásával a vállalat azt kívánja elérni, hogy a Bács-Kiskun lakossága által igényelt burgonyát a megyebeli gazdaságok termeljék meg. Az áru fogadására három, egyenként 300 vagon befogadóképességű tárházat építenek. Az első Kecskemét határában 1974 őszére elkészül. A termelést, a fajtahasználatot befolyásoló szerepe a vállalatnak ez esetben is érvényesül: a tárolók négyhajósak, s egy-egy hajóba csak azonos burgonyafajta kerülhet. A munkálatok megkönnyítésére, minőségének javítására alkalmazzák a válogatógépeket is az új beruházásoknál. A MEZÖTERMÉK Vállalat a megyében több, mint 1600 embernek ad munkát 1974-ben. A kirendeltségek önállóan gazdálkodó egységek, vezetőik közvetlenül az igazgatóhoz tartoznak. A kirendeltségekhez kapcsolódnak a felvásárlótelepek, ahol egy-egy körzet szövetkezeteinek termékeit gyűjtik össze. A vállalat mind magasabb színvonalon gondoskodik a megye lakosságának ellátásáról. 1972 augusztusában Kecskeméten a Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezettel, a húsipari vállalattal a MEZÖTERMÉK közös élelmiszer- és zöldségszaküzletet nyitott meg. Boltjai a városokban, községekben egyaránt megtalálhatók, nem egyszer elsőként létesít .üzletet a peremkerületekben, az új lakónegyedekben, illetve azokban a falvakban, amelyekben zöldség-, gyümölcsárusitás eddig nem, vagy csak kis mértékben volt. 1974. augusztusában és szeptemberében Baján két új pavilonban kezdték meg az értékesítést. A MEZÖTERMÉK-nél is bevezették a 44 órás munkahetet, és ahogy az anyagi helyzet megengedi, úgy építik sorra a- kirendeltségeken a szociális helyiségeket, s szerzik be a munkát könnyebbé tevő gépeket, berendezéseket. Az egyik legutóbbi, a gyermekes anyáknak örömet szerző beruházás volt 1974-ben a vállalati óvoda kialakítása. (X)
