Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

1974. szeptember 1. • PETŐFI NÉPE • 3 . TÁJÉKOZTATÓ a szeptember 1-én életbe lépő fogyasztói áremelések és jövedelemnövelő intézkedések végrehajtásáról Mint ismeretes, a kormány 1974. szeptember 1-i hatállyal a tüzelőanyagok, hőszolgáltatások és üzemanyagok arainak felemelését határozta el, ezzel egyidejűleg jövedelemnövelő intézkedéseket is elrendelt. b) Vezetékes gáz A vezetékes gáz árának emelke­dése kereken 20 százalék. A m3- ben kifejezett ár a gáz fűtőérté­kétől függően — úgy mint eddig — helységenként változó. Buda­pesten például a gáz ára az aláb­biak szerint alakul: A rendelkezések szerint minden munkáltató — a mezőgazdasági szövetkezetek kivételével — a ve­le munkaviszonyban, szövetkeze­ti tagsági viszonyban, szolgálati viszonyban, a betegségi biztosítási kötelezettség alá tartozó bedolgo­zói munkaviszonyban állók, vala­mint a fegyveres erők és rendé­szeti testületek hivatásos tagjai részére 1974. szeptember 1-től — abban a hónapban, amelyben a dolgozó munkabérben, munkadíj­ban. keresetkiegészítésben, táp­pénzben és terhességi-gyermek­ágyi segélyben részesül —. havi 50 forint kiegészítést köteles fo­lyósítani A nyugdíjak, járadékok, a há­zastársi pótlék és az egyéb rend­szeres pénzbeni szociális ellátá­sok (ideértve például a tsz-nyug- díjasokat és nyugdíjjáradékoso­kat. hadirokkantakat stb.) össze­gét szeptember 1-től hajú 50 fo­rinttal kell kiegészíteni. Havi 50 forint kiegészítés illeti meg — a gyerekek számától függetlenül — a gyermekgondozási segélyt igény­be vevő anvát.1 Jövedelemkiegészítést egy sze­mély csak egy címen kaphat. A házastársi pótlékban részesülő nyugdíjasok — tekintettel a jöve­delmük alacsony színvonalára — a jövedelemkiegészítést mindkét címen megkapják. A kiegészítés az átlagbérbe nem számít be. levonások nem terhe­lik, táppénzes állomány idejére is teljes összegben folyósítandó. A kiegészítéseket első ízben 1974. szeptemberében kell fizetni. A kormányhatározat alapján szeptember 1-én életbe lépő fo­gyasztói áremelések az alábbiak szerint kerülnek végrehajtásra. 1. Szilárd tüzelőanyagok (szén, brikett, koksz, tűzifa) ár­változása. a) Szén és brikett A lakosság által felhasznált szénféleségek és brikettfajták fo­gyasztói ára átlagosan 16 száza­lékkal emelkedik. Az átlagon be­lül az egyes szén- és brikettfaj­ták áremelkedése 0—3 között változik. Egyes szénféleségek vetkezőképpen alakul: 0 százalék ára a kö­Szén megnevezése Régi ár Ft/q ÜJ ár Ft/q Áremelés mértéke %-ban Berentei darabos seén Tatai darabos szén Dorogi rostált daraszén Berentei diószén Budapesti háztartási kevert szén Haldex szén 28,— 44,90 37.10 24,60 27,50 49.10 35,70 52.10 42,50 27,00 34,30 49.10 27.5 16,0 14.5 9,8 24,7 (A példaként felsorolt árak Bu­dapesten és Pest megyében ér­vényes vasúti pályaudvari telepi árak. Ezekhez képest — a külön­böző vasúti fuvarköltségek miatt — egyes megyékben a szenek má­zsánként ára legfeljebb 1,60 fo­rinttal lehet olcsóbb, más me­gyékben legfeljebb 1,— forinttal lehet drágább.) A forgalomba hozott brikettek közül egyes brikettfajták árala­kulása a következő: Brikett megnevezése Régi ár Ft/q Ül ár Ft/q Áremelés mértéke •/•-ban Tatabányai brikett Várpalotai brikett NDK-brikett 51,— 44,— 67,60> 55.20 49.20 77,60 8,2 11,8 14,8 Az árváltozással egyidejűleg néhány eddigi áreltérés megszű­nik. Megszűnik a hazai szenek­nél a központi fűtéses lakásoknál alkalmazott mázsánkénti 1,50 fo- .yintps felár. Megszűnik a lengyel lángszén kettős ára. (Eddig a köz­ponti fűtésű lakásoknál alacsony (48,— Ft/q, az egyéb fogyasztók­nál magas (79,— Ft/q) ár érvé­nyesült. Az új ár egységesen 62,10 Ft/q.) Áremelés Megnevezés Régi ár Üj ár mértéke %-ban Városi gáz főzési, vízmelegítési célra, 0,84 Ft/m3 Fűtési célra 0,67 Ft/m3 Földgáz Főzési, vízmelegítési célra 1,64 Ft/m3 Fűtési célra 1,31 Ft/m3 Nagykanizsán és környékén, valamint Hajdúszoboszlón és né­hány városi gázszolgáltatással rendelkező vidéki városban a vá­rosi gáz ára köbméterenként 16 fillérrel, a földgázé pedig köb­méterenként 33 fillérrel emelke­dik. Azokban a központi- vagy táv- hőellátási berendezéssel és me­leg vízzel ellátott lakásokban, ahol a szolgáltatott gázért átalányösz- szeget kell fizetni (gázmérő nél­küli fogyasztók), az átalánydíjak 20 százalékkal — forintra kere­kítve — kerülnek felemelésre. Az új árakra való' áttérés az' alábbiak szerint történik: — azokban a helységekben, ahol a gázmérő leolvasása kétha- vonként történik: az 1974. szeptember havi leol­vasás alapján kiszámított gáz- mennyiség teljes egészében a ré­gi áron; 1,— Ft/m3 19,0 0,80 Ft/m3 19,4 1,97 Ft/m3 20,1 1,56 Ft/m3 19,1 az október havi leolvasás alap­ján kiszámított mennyiség 50 százaléka régi, 50 százaléka új áron; a novemberi leolvasás teljes egészében új áron kerül számlá­zásra. — azokban a helységekben, ahol a leolvasás havonta törté­nik, az 1974. szeptember havi le­olvasás alapján kiszámított gáz- mennyiség teljes egészében régi áron, az 1974. októberi leolvasás alapján számított mennyiség pe­dig az új áron kerül számlázásra. c) A propán-butángáz ára 5 vagy 11 kg-os palackban 3,— Fi/ kg-ról 3,30 Ft/kg-ra (10 százalék); a 22 kg-os palackban 2,50 Ft/ kg-ról 2,80 Ft/kg-ra emelkedik (12 százalék); az 5 kg-on aluli (turista) pa­lackba töltött propán-butángáz ára nem emelkedik. Változatlan marad a házhoz szállítási díj is. III. Távfűtés és távmelegvíz-szolgáltatás árváltozása A távfűtés díja 20 százalékkal, megfelelően a díjak a követke- a távmelegvíz-szolgáltatás díja zők: pedig 18 százalékkal nő. Ennek Áremelés Megnevezés Régi ár Üj ár mértéke %-ban Távfűtés Folyamatos távmelegvíz- szolgáltatás A távhőellátási szolgáltatásba 1962—63. évi fűtési idényben, vagy azt megelőzően bekapcsolt lakásoknál a díjak 2,20 Ft/légm3- rel kerülnek felemelésre. A melegvízszolgáltatásba 1972. 10,80 13,— 20,4 Ft/légm3 Ft/légm3 17,— 20,— 17,6 Ft/fő Ft/fő augusztus 1. után bekapcsolt la­kásokban a fizetendő díj a lakás nagyságától függően átalányösz- szegben van megállapítva. Ennek emelkedése hasonlóképpen 18 százalék. IV. Üzemanyagok árváltozása Az egyes üzemanyagok ára a következőképpen emelkedik: Megnevezés Régi ár Ft/lit. Üj ár Ft/lit. Áremelés mértéke %-ban 86-os oktánszámú normál autóbenzin 3.— 4.20 40 92-es oktánszámú szuperbenzin 4.— 5.60 40 98-as'oktánszámú extrabenzin 5.— 7.— 40 Benzin—olaj keverék (20:1) 3.50 4.60 31 Gázolaj 2.20 390 45 A motorolajok ára nem változik. (MTI) PÁRTSZERVEZÉS — PÁRTIRÁN Y ÍTÁS Manipulált fogyasztók - manipulált lázadók Ha meg akarjuk érteni az elmúlt évtized lázadó, tiltako­zó, a mindennel való szembeszegülés, a kontesztálás legvál­tozatosabb megjelenési formáit, megteremtő és alkalmazó; hol a társadalom intézményei ellen vakmerő „végső” nagy rohamra induló, hol a társadalomból csendesen vagy zajo­san kivonuló ifjú generációjának pályáját, a pálya fellen­dülését és ellaposodását, fel kell vázolnunk a „fogyasztói társadalom” és a manipuláció társadalmi-gazdasági gépeze­tét. Hiszen a fogyasztási manipuláció gépezete által termelt ideológia az a start és az a finis, amely a középréteg láza­dásának pályavonalát mindkét végén elhatárolja. A lázadók többsége a fogyasz­tói társadalomtól megcsömörülve (Rudi Dutschke nyugatnémet diákvezér szavaival „az egzisz­tenciális undor által összetartva”) került szembe a tőkés renddel. Kispolgári, a munkásmozgalomtól elszigetelt mozgalmuk tendenciá­jában ugyanide — a magánéletbe való begubózás konformizmusába, megalkuvásába vezet vissza. Mindez a mai viszonyokra is igazolja Lenin megállapításait a kispolgári anarchizmus és a kis­polgári opportunizmus rokonsá­gáról, elválaszthatatlanságáról. Az 1968-as párizsi diáklázadás óta vált közismertté mint az anarchizmus sajátos elméleti ek­lekticizmusának (össze nem illő nézetek keveredésének) kifejezése a „három M”: „Marx, Mao, Mar­cuse”. Az azonban már jóval kevésbé ismert, hogy az 50-es évek olasz fiataljainak, /illetve ezek egy rétegének a jellemzésére is alkalmazták a három M-et. Csakhogy ez a három betű a pá­rizsi ultraradikálisokkal ellentét­ben az uralkodó viszonyok előt­ti behódolás, a passzív konfor­mizmus kifejezője volt, s azok­nak az olasz szavaknak a kez­dőbetűit jelölte, amelyek szó sze­rinti jelentése: nő, gépkocsi, hi­vatás, átvitt jelentése pedig: a közélet, a politika, a társadalom ügyeitől való elfordulás, begu­bózás a szűk magánélet, a szak- barbárság és a fogyasztás szfé­rájába. Ez az a „szkeptikus” vagy „jól temperált” generáció, amelynek passzivitását oly sok- szociológus regisztrálta és kár­hoztatta. Persze itt nemcsak az olasz fiatalok egy rétegének a jellem­zéséről van szó, hanem általában a nyugat-európaá , tőkés országok — elsősor ban a gazdaságilag ..fej­lett országok — általános tenden­ciájáról: arról, hogy a magán- fogyasztás növekedése széles tár­sadalmi csoportoknál egyfajta privatizálódáshoz (magánéletbe meneküléshez) vezetett. Az ál­lammonopolista kapitalizmus vi­szonylag új vonása az életmód és az ideológia szféráinak össze­fonódása. Míg korábban az élet­mód és a fogyasztás a burzsoázia szempontjából politikailag sem­leges vagy mellékes területnek számított és az uralkodó osztály eszmeinek terjesztése közvetlenül az ideológiai befolyásolás eszkö­zeivel történt, addig napjainkra a tőkés osztály stratégiája módo- sulásokan ment keresztül. Nem­csak annyiban történt változás, hogy a fogyasztás területét is közvetlenebbül vonták be az ér­téktöbblet-termelés, tehát a ki­zsákmányolás mechanizmusába, (ami egyébként azzal is össze­függ, hogy a tőkés egyre na­gyobb mértékben — Engels sza­vaival — mint „eszmei össztő- kés”, a burzsoázia kollektív ér­dekképviseletében kerül szembe a munkássággal), hanem abból a szempontból is, hogy az ideo­lógiai ráhatás egyik legfőbb esz­közének a fogyasztáson, a szük­ségtelen, a szabad idő felhasz­nálásának módján keresztül tör­ténő befolyásolást, kondicionálást tekintik. Az a közismert marxi tétel, hogy minden fogyasztás egyben termelés is (és fordítva), most abban a burzsoá törekvés­ben is megnyilvánul, hogy a munkás fogyasztásán keresztül a polgári értékek hegemóniáját, a fennálló viszonyokat illúziók, ideologikus látszatok elfogadása révén megerősítve — konzervál­va újratermelje. A munkásosztály és a középrétegek meghatározott beállítottságú fogyasztói menta­litásának ösztönzése egyáltalán nem a lényegi társadalmi egyen­lőtlenségek, az alávetettség, a hie­rarchia megszüntetésére . vagy csökkentésére irányul, hanem ar­ra, hogy egyrészt a piac bővíté­sével, pótlólagos vásárlóerő meg­teremtésével az értéktöbblet-ter­melés zavartalanságát biztosítsa, másrészt, hogy a munkásság osz­tálylétét és osztálytudatát elsza­kítsa egymástól, és ezzel a mun­kásság forradalmasod ását meg­akadályozza. A fentiekhez hozzá kell tenni azt is, hogy a munkás életszín­vonalának, -..emelése és munka­idejének ^rövidítése (mjntjkgt/ő feltételig annak, hogy az életmó­don keresztül egyáltalán meg le­hessen kísérelni a munkásság forradalmasodásának leszerelését) korántsem következett be a bur­zsoázia valamely önkéntes gesz­tusaként, hanem amilyen mérték­ben és ahol bekövetkezett, ott a proletariátus szervezett harcának eredményeként történt. Ugyan­akkor jelentős munkásrétegek generációról generációra újrater­melődő fizikai nyomorát még a leggazdagabb tőkés- országban sem sikerül felszámolni. G. M. Gy. (Folytatjuk.) b) Koksz A koksz fogyasztói ára átlago­san 24 százalékkal emelkedik. Néhány kokszfajta pályaudvari telepi ára a következő lesz: Koksz megnevezése Dió I. koksz Dió II. koksz Régi ár ÜJ ár Ft/q Ft/q Áremelés mértéke •/•-ban 97.— 116.50 20,1 84.— 108.00 28,6 Továbbra is megmarad a kosz­tüzelésű központifűtéses lakóhá­zak mázsánkénti 16.— Ft-os ár- kedvezménye. c) Tűzifa A tűzifa fogyasztói ára átlago- lepről házhoz szállított tűzifa ára san 18 százalékkal emelkedik. az alábbiak szerint változik; Budapesten a pályaudvari te­Megnevezés Konyhafa Kandallófa Vidéken a tűzifa fogyasztói árá­nak emelkedése a feldolgozás fo­kától (hasáb-, dorong-, kandalló-, vagy konyhafa), a kiszolgálás he­lyétől (pályaudvari, vagy belterü­leti telep), valamint a termelés Régi ár Ü] ár Ft/q Ft/q Áremelés mértéke %-ban 48.70 57.40 17, p 47.70 56.40 18,2 helyétől való távolságtól függően 11.8 százalék—21.5 százalék kö­zött ingadozik. A feldolgozatlan tűzifa fogyasztói ára kisebb, a feldolgozott tűzifáé pedig na­gyobb mértékben emelkedik. II. Egyéb tüzelőanyagok (tüzelőolaj, vezetékes gáz, propán­butángáz) árváltozása a) Tüzelőolaj (MEKALOR) A háztartási tüzelőolaj ára a következőképpen alakul: Áremelés Megnevezés | Régi ár Üj ár mértéke %-ban Kútnál, ill. kiskeres­kedelmi forgalomba kimérve 1,50 Ft/liter 2,10 Ft/liter 40 Tankautóban 2,20 Ft/kg I ' (1,85 Ft/lit.) Hordóban 2,30 Ft/kg (1,93 Ft/lit.) ARCOK MUNKA KÖZBEN Egy igen „rendes” ember (Kován János felv.) Rendes ember elég sok van. Olyan, akire gondolkodás nélkül azt mondják a szomszédok, bará­tok. munkatársak: „Ez rendes gyerek, becsületesen végzi a dol­gát, nem irigy, rosszindulatú, szereti a családját, szívesen meg­hallgatja a mások panaszát és se­gít is. ha tud.” A rendes jelző, általában az emberek magatartását minősíti, sok dicséretes emberi tulajdon­ságot tömörít egyetlen szóban. De milyen megkülönböztető je­let kaphat az a dolgozó, aki úgy általában is rászolgál a rendes jelzőre, emellett arról is neveze­tes, hogy műhelye ragyog a tisz­taságtól. és közismert, példás rendszeretetéről már-már legen­dákat beszélnek? — Ezt nézze meg — ragyogott a büszkeségtől Horváth János bri­gádvezető arca. amikor bevezetett a kecskeméti 9. sz. Volán Válla­lat MEO-műhelvébe —, olyan, mint egy kis kápolna, vagy va­lami laboratórium. A brigádvezető nem túlzott. Még az ellenőrzésre behozott al­katrészek is katonás rendben so­rakoztak a vakítóan tiszta köve­zeten. a falon szépen gondozott Zöld levelű futó kapaszkodott a fény felé. az elektromos próbapa- don nagyítóval sem lehetett vol­na egyetlen porszemet sem felfe­dezni. legfeljebb azt nem értet­tem az első pillanatban, hogy mit keresnek rajta a puha. flanellda- rabok? — Ezeket azért tettem rá — vi­lágosít fel Kozma Ferenc, a mű­hely, halkszavú. „rendes” főnöke —, hogy a műszerekkel ne sért­sük fel a gép felületét. Miért ennyire fontos ez? — Kár volna tönkretenni egy ilyen nagy értékű berendezést —, válaszol csendesen. Nagyot nyelek. Hát hiszen vi­lágos, logikus érvelés ez, tulaj­donképpen az ellenkezőjén kelle­ne csodálkoznunk, de sajnos, jtt még nem tartunk. Nagyon sokan úgy gondolkodnak, hogy a munka­helyükön csak kibírják azt a nyolc órát a legnagyobb rendet­lenségben is, ami pedig a gépe­ket illeti, majd vesz a cég mási­kat, ha. tönkremegy.. Dehogy kí­mélik, dehogy gondozzák, de­hogy vigyáznak rá. hogy meg­hosszabbítsák az életét és na­gyobb kedvük legyen melléállni! Minek az. kinek jó az? Kozma Ferenc szerint minden­kinek. de főleg neki. magának. Egyrészt könnyebben, zavartala­nabbá és jobban is dolgozhat, másrészt így lesz becsülete, rang­ja annak, amit csinál. Egy lom­pos műhelyben, kíméletlenül ösz- sze-vissza karistolt gépen „meló” lehet, de a munka, az egészen más. Az a hasznos és célszerű emberi tevékenység, ami nélkül nem teljes az élet és nem lehet igazán örülni semminek. Azt pedjg. hogy. kinek mi­lyen a kapcsolata a munkájával, leginkább az árulja el. hogy meg- kora becsben, tiszteletben tartja a saját munkaeszközeit. Ehhez persze nem elég csak annyit tud­ni, hogyan kell. kezelni egv gépet —. szeretni, érteni kell a szakmát. Ezért szerzett Kozma Ferenc érettségit is az autóvillamossági szerelés mellé. Az ő életútja azért is rendhagyó, mivel gépko­csit vezetett húsz évig, a kor­mánykereket cserélte fel az elekt­romos próbapaddal. Miért? — Ügy éreztem, elég volt a sok izgalomból. Ha húsz évig meg­úsztam baleset nélkül, most már valami nyugodtabb. az életemet tartalmasabban kitöltő munka után nézek. Így kerültem ide, a Május 1. brigádba és úgy érzem, szerencsés volt ez a találkozás. Nem bántam meg. Négy éve brigádtag. Két éve szerezte meg a szakmunkásvizs­gát, az idén érettségizett, mert úgy érezte, ahhoz hogy követni tudja új szakmájának rohamos fejlődését, nagyobb tudásra van szüksége. — Rendes ember — mondják róla szeretettel a többiek, akik szintén kényesen ügyelnek mun­kahelyük rendjére, tisztaságára. Méltán nyerték el a Közlekedés kiváló brigádja megtisztelő címet is. Értékes, példamutató közösség az övék. Tagjai egytől egyig „ren­des” emberek. Okét dicséri, minősíti az is, hogy még egv „igen" , rendes is akad közöttük. Másként ugyanis nehéz lett volna kiemelni, aláhúzni, megkülönböztetni azt a szinte páratlan rendszeretetet, amellyel Kozma Ferenc tanít mindnyájunkat a munka és a társadalmi tulajdon megbecsülé­sére. Bár sokan kapnának kedvet a követésére. Így még értékesebb lenne a munka, de az ember is, aki értelmes rendet képes kiala­kítani maga körül... Vadas Zsuzsa t> • Kozma Ferenc műhelyében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom