Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-01 / 204. szám
4 0 PETŐFI NÉPE 0 1974. szeptember 1. MEZŐGAZDÁSZOK VITAFÓRUMA Hl. Miért nem biztosít a tompái Kossuth? Korántsem vert akkora port tavaly a Bajai Állami Gazdaság jégkárból adódó vesztesége, mint az idei, a tompái Kossuth Termelőszövetkezetnél bekövetkezett hasonló jellegű kár. Az „ok” pedig azonos: egyik gazdaság sem kötött az Állami Biztosítóval szerződést. Tavaly a bajaiaknak a szőlőjét, kukoricáját verte el a jég, s így 213 millió forint hozamkiesés, 90 millió forint eredménykiesés és a konkrét jégkár 58 millió forint volt. Ha biztosítást kötnek 22 millió forintot kellett volna fizetniük biztosítási díjként. A tompái gazdaságban a június 27—30. közötti időjárás 11 millió forint termelési értékkiesést okozott. — Ez a bruttó jövedelem 80 százaléka. Fazekas Bálint, a szövetkezet elnöke, a károsodott területeket bemutatta, s elmondta, miért nem biztosítottak. Tompán mintha sörétes puskával lőtték volna a tavasszal meszelt, nyugatra néző házfalakat a június 27-én, 12 perc alatt lezúdult jégeső hatására. Órák múlva is marokszám szedték a jégdarabokat a fűből. A paprika- és paradicsomföldek végtelenjét nézve az esetről semmit sem tudók kétkednének, hogy itt a jég pusztított Egyik-másik táblában a mélyebb részeken hamvaskék foltok, őszi káposzta. A kukoricatáblákon pedig végképp nem maradt' nyoma a jégverésnek. Fazekas Bálint a történteket mondja: — Hetven éve nem volt ekkora jégverés, mint az alatt a 12 perc alatt. A 450 • hektáron termesztett zöldség, szőlő és gyümölcs a termelési érték több mint felét adja. Ebben nagy kárt okozott a jég, de nagyobbat az ezt követő két nap alatt lehullott 100 milliméter eső. A mélyebben fekvő területeket elöntötte a víz, és ez pusztította ki a növényeket. Ahol lehetett, a paprika helyébe őszikáposztát pa- lántáztunk. A szövetkezet irodájában az elnök a tavalyi vízkárról készült dokumentumanyagot mutatja. Akkor egy óra alatt 103 milliméter eső esett. Összefüggő víztükör borította a pritaminpapri- ka-földeket. Napokig szivattyúzták a vizet, újra kellett palántáz- ni. Végül is négymillió forint eredménycsökkenést okozott a vízkár. A környező tíz szövetke- kezetben 1973. június 6—8. közötti felhőszakadás 20 millió forint termelési értékkieséssel járt. — Ahol jéggel együtt esett, ott fizetett a biztosító, a vízkárért nem — mondja az elnök. — Ha az idén biztosítanak, hogyan alakult volna á' díj és a kártérítés? , — A biztosítás díja évente 2,5 millió forint lenne. Vagyis az elmúlt négy évben 10’ millió. Most 5 milliót kaphattunk volna a jégkártérítésekért. Azonban — a közgyűlés jóváhagyásával — a biztosítási díjakat félretettük, illetve gyorsan felszabadítható forgóeszközökben és egyéb alapokba fektettük. Elvünk, hogy ne a pénzt gyűjtögessük, hanem „forgassuk”, azaz használjuk a bővített újratermeléshez úgy, hogy 20—30 százalékos nyereséggel visszatérüljön. Tartalékalapunk a bruttó jövedelem 30 százaléka, s így vállaltuk a kockázatot- Ha ^biztosítunk rh idén és tavaly is —" a vízkárért kártérítést nem fizetett volna a biztosító. ‘ — A területen járva úgy láttam, hogy jó termés ígérkezik, s a megye bármelyik gazdasága dicsekedne a várható eredménynyel. Önök mégis bosszankodnak ... — A paradicsom és paprika .a jégverés után regenerálódott. Az első és második kötés 50—60 százalékát elvitte az ítéletidő. Most a harmadik virágzás és kötés után bizakodunk. Kengeteg munkával, vegyszerezéssel, lombtrágyázással „helyrehoztuk” a kultúrákat. Ez jogosít fel arra, hogy azt mondjam, a tervünket teljesíteni tudjuk. Bosszankodunk, mert a kilátásban volt többletterméstől esett el a gazdaság. — A XI. pártkongresszusra és a felszabadulás 30. évfordulójára tett vállalásokat teljesítik? — Igen. Az egész tagság vállalta, hogy a IV- ötéves terv végéig tervezett termelési értéket ez év végére teljesíti. A zöldség- programban 24 ezer 200 tonna áru értékesítését, illetve ennek túlteljesítését 6300 tonnával, ezt vállaltuk 1974—75-re. Átlagosan eddig évente 4850 tonnát termeltünk, 1320 tonnával többet a tervezettnél. Az erre és a jövő évre tervezett 9700 tonnás mennyiséget 16 ezer tonnára módosítottuk a kongresszus tiszteletére. A 6300 tonna többletzöldség nagyobb,részét közvetlenül a lakosság ellátására termeljük. Ezért a korábbi 4—5 zöldségféle helyett 16—18 félét termelünk. Az idei természeti csapás okozta veszteségeket pótoljuk. A régi bolgár- kertészek mondták: a kertészkedés gazdaggá és koldussá is teheti a termesztőt. Ebben a mondásban az is benne rejlik, aki nem képes rugalmasan „váltani”, „újítani”, alkalmazkodni, az elveszett ember. Az időjárás miatt kiesett termésmennyiséget más növényekkel pótoljuk, ez a mi alkalmazkodásunk. Gyorsan üU tettünk őszi káposztát, termesztünk uborkát, céklát és gyökérzöldséget. — A szövetkezet a zöldségprogram egyik zászlóvivője az országban. Nagy értékek forognak kockán. Miért nem biztosítottak? — A biztosítással még nem lesz több zöldség a piacon. Hetekig számolgattunk minden évben, mielőtt azt javasoltuk a tagságnak, ne kössünk összevont vagyonbiztosítást- A biztosítás 1968 előtti rendszere akkor még elfogadható volt, a jelenlegi nem. Ugyanis a biztosítás feltételei nem felelnek meg az intenzív gazdálkodású, szakosodott mező- gazdasági üzemeknek. Ez abból is látható, hogy főként olyan gazdaságok nem biztosítanak, amelyek anyagilag megerősödtek, és a korábbiak jellemzik. így a rémi Dózsa, a tiszakécskei Béke, a fajszi Kék Duna stb. A zöldség- és takarmánytermesztés eltérő élettani tulajdonságai miatt nem vehető egy kalap alá, vagyis különleges biztosítási formát kíván. Például a tavaszi fagykárt április 15-ig fizeti a biztosító. A zöldség ekkor még nincs kipalántáz- va, az Orbán-napi fagytól viszont károsodhat. Szeptember vége, október eleje a kertészeti kultúrák betakarításának csúcsa. A kora őszi fagy ellen nincs biztosítási lehetőség. Éjszaka, 1970. szeptember 28., 1973. szeptember 20—október 15. között volt mínusz 2 fok. Odalett a földön kint maradt pritamin- és fűszerpaprika- Nem a tsz-ek hanyagságából! Fólia- és üvegházakban, hollandi ágyakban keletkezett vihar- és jégkárt nem téríti a biztosító. A felhőszakadásból származó kár víz-, belvíz- vagy viharkár? Nincs tisztázva. Mindezek mellett a bruttó termelési érték 6—8 százalékát vinné el évente a biztosítás díja. A mostani biztosítási rendszerben ez nem éri meg. Ahol időben vetnek, jó a talajelőkészítés, ott a kalászosok nem fagynak ki télen — minek biztosítani? Ahol 30—40 százalékos a sertéselhullás, rosszul dolgoznak. De ahol 10 százalékos, ott e veszteséget elbírja a gazdaság, számol is vele — minek biztosítani? Sorolhatnám még a példákat ... A témáról megjelent három cikkel nem szándékoztunk a biztosítás körüli vitát eldönteni egyik, vagy másik fél javára... De a véleménykülönbségek, a tények azt igazolják, érdemes, és szükséges erről beszélni. Várjuk hozzászólásaikat. Csabai István 0 Fazekas Bálint: „... gazdaggá és koldussá teheti a termesztőt”. Aranykoszorúsok Jövőre lesz egy évtizede, hogy Kiskunhalason gyökeret vert a papíripar. Akkor mindössze ötvenen kezdték meg ezt, a városban eddig nem ismert foglalkozást, az első év termelési eredményei olyan alacsonyak voltak, hogy „nem is érdemes” utánuk kutatni ... A Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyára ma már előkelő helyet foglal el a város üzemei között. A 900 — jórészt nőt — foglalkoztató gyár a múlt évben 125 millió forint termelési értéket ért el, az idén még ennél is többet várnak. A múlt évben már exportra is dolgoztak, a szovjet kozmetikai ipar 40 millió különböző dobozt kapott Kiskunhalasról. A szép hagyományokkal rendelkező szocialistabrigád-moz- galomban részt vevő 27 kollektíva közül 22 már rendelkezik a cím valamelyik fokozatával, kettő pedig az aranykoszorús jelvényt is megérdemelte. Nem utolsósorban a brigádok munkájának köszönhető, hogy a múlt évben elnyerték a Kiváló gyár címet... Benke Lajosné, a gyár MSZMP- titkára elismerően emlékezik az önkéntes kollektívák tevékenységéről. Elmondta, hogy a termelés segítésén túl szorgalmasan tanulnak, részt vesznek a társadalmi munkákban és a tudatformálást szolgáló igyekezetük sem hiábavaló. A kongresszusi versenyfelajánlások teljesítése jórészt tőlük függ és az üzem gazdasági, valamint mozgalmi vezetői tudják, hogy a brigádokban ezúttal sem csalódnak ... A hatalmas műhelycsarnok egyik sarkában dolgozik a Radnóti Miklós nevét viselő aranykoszorús szocialista brigád. Farkas Pálné irányításával jelenleg hintőporos dobozok tíz- és százezreit készítik. 0 A brigád vezetője a hin- tőporosdoboz- fedélhalmok között. 0 Szűcs Lídia nagy biztonsággal kezeli a dobozmegmunkáló gépet. Goczol Erzsébet másodéves szakmunkástanuló, aki szeptember 14-én „nevet változtat”. A brigádvezetőnő néhány pillanatra abbahagyja a munkáig s kissé megilletődve válaszol kérdéseimre. — Valamikor nem hittem, hogy egy kis kollektíva így összeforrhat — mondja. — Lánykoromban termelőszövetkezetben dolgoztam egy ideig Tompán, s mikor férjhez mentem, Halasra költöztünk. A fiam megszületése után nem gondolhattam arra, hogy termelőmunkával növeljem a családom jövedemét. Amikor fiam tízéves lett — ezelőtt hét évvel —, már annyira önálló volt, hogy jelentkezhettem ide a gyárba. Hamar elsajátítottam a legfontosabb tudnivalókat, megismertem, megszerettem az itteni életet. Gondolkodás nélkül vállaltam 1970-ben én is a brigádtagságot. Meglepődtem, amikor társaim alig fél év múlva engem választottak vezetőnek. Ha adtok segítséget, vállalom — gondoltam magamban, de ezt meg is mondtam nekik... Mit csináltunk azóta? — eltűnődik egy pillanatra. — Bátran mondhatom, hogy semmi különöset. Igyekeztünk megvalósítani a brigádmozgalom hármas követelményét. Ez annyira sikerült, hogy már az aranykoszorús jelvényt is megszereztük. — A brigád vezetője egyénileg mit csinált? — Megszereztem az általános iskolai végzettséget. Mikor ide jöttém, nem volt meg csak a hat osztályom, 1972-ben viszont jó eredménnyel tettem le a hiányzó vizsgákat. Nem álltam meg, azonnal beiratkoztam az ipari szakmunkásképző intézetbe, most kezdem a második évet. Jövőre a fiammal, aki autóvillamóssá- gi-szerelő ipari tanuló, egyszerre szerezzük meg a szakmunkás-képesítést. Most versenyezni fogunk a tanulásban, de azt hiszem, a kölyök győz, eddig 3,8 körüli volt az eredménye, az enyém valamivel gyengébb. De nekem ott a háztartás is — teszi hozzá mentegetőzve. — Mire a legbüszkébb? — Brigádom tagjaira —.mondja mély meggyőződéssel. — Arra, hogy mind a tízen szorosan ösz- szetartunk, akár társadalmi munkáról, akár közös kirándulásról, vagy éppen valamilyen külön termelési feladat megoldásáról van szó. "A hengerüzem a kongresz- szusi verseny során 50 tonna túlteljesítést vállalt, mi is mindent elkövetünk a teljesítésért. Tavaly mindnyájan részt vettünk a politikai oktatás valamelyik formájában. ősszel újra kezdjük.. • Néhány lépésnyire tőlünk vékony, fiatal szőke nő dolgozik. Oda-odapillant felénk, de azért gépe alól egymás után kerülnek ki a megmunkált dobozalkatrészek. — Szűcs Lídia, brigádunk legfiatalabb tagja, mindössze január óta tartozik a kollektívához — mondja Farkasné. — Kérdezze meg, hogy illeszkedett be közénk. Nem kell sok biztatás, megkérdezem. — Nagyon jól érzem magam — mondja Szűcs Lídia. — Azelőtt a Faipari Vállalatnál dolgoztam, de nagyon nehéz volt ott a munka. Január, óta vagyok a brigád tagja, és már egészén jól elsajátítottam a tennivalókat. Ez különben nem is csoda, hiszen Kati nénivel, a brigád vezetőjével az ' élen mindenki patronáL Tanítanak, segítenek. El is határoztam, hogy beiratkozom a szakmunkásképzőbe . -. A csarnok sarkában hosszú papírhenger fut egy gépen keresztül, s mire átér, spirálisan beborítja egy nagy tekercsről a széles papírszalag. Készül a dobozok váza, Goczol Erzsi kezeli a gépet. — Négy éve dolgozom az üzemben, s két évvel ezelőtt, amikor betöltöttem a tizenhat évet, s „felnőttszámba” vettek, akkor kerültem a brigádba — mondja kissé elfogódva. — Nagyon szívesen fogadtak, ügyeltek rám, segítettek. Igyekeztem meghálálni a segítséget, a brigádvezetővel együtt én is most megyek a szakmunkásképző második osztályába. Szeretek velük menni kirándulni, együtt dolgozunk, együtt örülünk a sikereknek. — A legközelebbi tervei? — Tovább dolgozni a brigádban. És hát most van egy olyan magántervem — mondja mélyen elpirulva. — Szeptember 14-én lesz az esküvőm... Opauszky László Épül: KISZ-védnökséggel 0 A Vegyipari Gépgyárban készülnek a Péti Nitrogénművek berendezései. (Tóth Sándor (elvételei.) A szocialista munkaverseny a dolgozók legöntudatosabbjainak olyan mozgalma, amelyben milliók termelnek többet és jobbat az elvártnál és ezáltal számottevő többlettel járulnak a szocializmus építéséhez. A munkaversenyben a fiatalok különböző kollektív és egyéni formában vesznek részt. Mintegy ötszázezren dolgoznak szocialista brigádban, *VBhte csaknem százezren vesznek részt egyéni szakmai vetélkedőn, s több mint százötvenezren részesei a KISZ védnökségi mozgalmának. Ott segítsünk, ahol a legnagyobb szükség van a fiatalokra jellemző tettrekészségre, ifjúkommunista helytállásra — ezzel a mondattal indult útjára 1960-ban a KISZ V. kongresszusán a védnökségi mozgalom. Azóta összesen 50, népgazdaságilag jelentős beruházás felett vállalt védnökséget a KISZ, mindenkor kapcsolódva a párt és a kormány gazdaságpolitikájához, az új beruházások és fejlesztések programjához. Így épült KlSZ-véd- nökséggel a Borsodi és a Tiszai Vegyikombinát (amelynék létrehozásában a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár fiataljai a berendezések jó minőségben és határidőre váló leszállításával vettek részt. Hasonló vállalásuk volt a soproni mini sörgyár építésével kapcsolatban), a Dunai és a Beremendi Cement- és Mészmű, a Lenin Kohászati Művek durvahengerművének rekonstrukciója, a Gagarin Hőerőmű, a Thorez külfejtéses bánya. Jelenleg — ugyancsak a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár KISZ-szervezete — a Péti Nitrogén Műveknél folyó beruházástól készülő berendezések gyártása felett vállalt védnökséget. A Kismotor- és Gépgyár bajai gyárának KISZ-szervezete kezdettől fogva bekapcsolódott a járműprogram feletti védnökségbe- Nemrég csatlakozott ehhez a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárának KISZ-szervezete is. Az utóbbi években a megyei KISZ-bizottságok, az üzemi ifjúsági szervezetek a helyi védnökségek kialakításával szélesítették a mozgalmat. Annak idején Bajáról indult el, s országos mozgalommá nőtt a KISZ lakásépítési program. A megye KISZ- szervezetei részt vettek a tanyai iskolák villamosításában, a tv-t az iskoláknak, valamint az egy üzem, egy iskola mozgalomban, s az iskolai szemléltető eszközök gyártásában. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ- szervezete védnökséget vállalt az új megyei kórház felépítése felett. Hallottunk arról is, hogy előkészítés alatt áll a kecskeméti 87 lakásos, ifjúsági mini garzonház, a Kiskunhalasi Kötöttáru- gyár, valamint a solti új Kos- suth-adó építése feletti védnökség. A KISZ VIII. kongresszusa 1971 decemberében feladatként szabta meg: a KISZ-tagok tegyenek meg minden tőlük telhetőt a tervezett gyártási, szállítási, építési és szerelési határidők betartásáért, a minőségi és baleset- mentes munka végzéséért. Takarékoskodjanak az anyaggal, az energiával, és becsüljék meg a társadalmi tulajdont. Bővítsék politikai látókörüket és szakmailag képezzék tovább magukat. A kongresszus ákkor befejezettnek nyilvánított nyolc központi védnökséget és öt újabb program megvalósításának segítésére kérte fel az ifjúságot: a számítástechnikai programhoz (erre a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán már folynak az előkészületek), a könnyűszerkezetes építési mód elterjesztéséhez, a le- ninvárosi ipari koncentrációhoz, a húsprogram megvalósításához (ehhez többek között a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Tsz KISZ-szervezete már csatlakozott a megyében), az oktatási, nevelési feltételek javításához. E feladatok megvalósításában nagy szerepet vállaltak a fiatalok, s az eddigi eredmények biztosítékai a jövő sikereinek is. Jelzik a KISZ védnökségének társadalmi hasznát, fontos szerepét a szocializmus építésében* Ezért is tiszteletreméltó a meghatározás: — Épül: KISZ-védnökséggel’ 0 A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár KISZ-fia- taljai védnökséget vállalnak a Péti Nitrogénművek beruházása felett.
