Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-08 / 184. szám

1974. augusztus 8. • PETŐFI NÉPE 9 3 Szövetkezet=olcsóbb lakás Legutóbb publicisztikában fog­lalkoztunk a lakásépítő szövet­kezetekkel. Hangsúlyoztuk töb­bek között, hogy az építkezni kívánóknak ez az önkéntes tár­sulása a vállalati munkáslakás­építés legelőnyösebb formájának hizonyul. Érvényesül benne va­lamennyi, a munkásokat, továb­bá általában a bérből és fizetés­ből élőket megillető állami ked- . vezmény, vállalati készpénztá­mogatás, a vállalat építési köz­reműködése — szállítóeszköz; építőgép, bontott anyag, szakse­gítség —, továbbá a szövetkeze­teket megillető egyéb kedvezmé­nyek. Az országban a nagyobb üze­mek önállóan, a kis- és közép- vállalatok egymással társulva hóznak létre lakásépítő szövet­kezeteket. Ígértük, hogy a sok közül — 318 lakásépítő szövetkezet műkö­dik már az országban, 26 a mi megyénkben — néhány követen­dő példát ismertetünk. Tapasztalataink az Ond vezér útján Budapesten elsők között alakult meg a két nagyüzem, az IKARUSZ és az EMG dolgozóiból az Ond vezér Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet. A tervezett lakásszám 350, s ebből az első ütemben 209 lakás épült. Az építési költségek — forrásaik szerint — így oszlanak meg: — tagok készpénzbefizetése 7114 422 Ft- 12,4% — szociális kedvezmény 9 970 000 Ft 17,4% — állami támogatás 5 230 000 Ft 9,2% — vállalati támogatás 4 831600 Ft 8,4% ­— OTP-hitel 30180 845 Ft 52,6% A tagság összetétele: — munkás 142 család 67,0% — 35 évnél fiatalabb 167 család 80,0% — 20%-os munkástámogatást kapott 91 család 44,4% — vállalati támogatásban részesült 158 család 75,5% A Fővárosi Tanács az építési terület közmű- és kommunális léte­sítményeire 34 100 000 forintot adott. Támogatási nyújtott községfej­lesztési alapjából a XVI. kerületi tanács is. A kétszobás lakások (52,5 tn?) ára: 280 000 fórint, a háromszobásoké (64,5 m2) 330 000 forint körül alakul. (Lakásnégyzetméterenként tehát kb 5200 Ft.) Ezekről a részletekről a hely­színen, a sashalmi építési terüle­ten kaptunk tájékoztatást, ami­kor a lakásépítő szövetkezetek­ről tartót parlamenti sajtótájé­koztató résztvevőiként, kívül-be- lül megtekintettük a most épülő házakat. A fővárosi természet­környezeti viszonyokkal össze­vetve ideális környezetben, elég gazdag zöldövezetben épül a la­kótelep. Ez veszi körül az EMG (Elektromos Műszerek Gyára) épületeit is. Benne strand, sport­pályáit, klub. \ Az I. ütem házai jövő év már­ciusáig megépülnek, egy-két épü­let még ebben az évben beköltöz- hetővé válik. _Az Ond vezér La­kásépítő ' Szövetkezet' építésszer­vezése teljes mértékben megfe­lel a munkáslakás-építéssel ösz- szefüggő elveknek és várakozá­soknak, a szövetkezet-mozgalmi, követelményeknek, a jogszabályi előírásoknak. Ám, hogy itt sem probléma- mentes a munka, arra is van példa. Láttuk a barlangrend­Megyénkbeli példák ' A kecskeméti MEZŐGÉP üzem lakásépítő szövetkezete évenként folyamatosan 24—24 lakást épít. Ezek tervezője és kivitelezője maga a vállalat. A 2—3 szobás lakásokat szűkített önköltséges áron építi. A természetbeni vál­lalati támogatás is csökkenti a tagok készpénzbefizetését. En­nek értéke a 2 és 3 szobásaknál szert, amelyre az építkezés so­rán bukkantak. Az áttervezés je­lentékeny időveszteséget okozott, a kivitelezésben, nem beszélve a több millió költségtöbbletről. To­vábbá: a beruházási program­ban jóváhagyott lakásonkénti 5600 forint telekárral szemben az OTP 10 872 forintot érvényesít, s a II. ütemben épülő 141 lakás — ezek alapozása is elkezdődött, teljes befejezése azonban csak 1976-ra várható — telekárát elő­zetes közlések szerint 17—18 ezer forintra növelik... Némi büsz­keséggel vegyült annak felemlíté­se, hogy „Ezer gyerek lesz az új telepen! de iskolára — a régi már korszerűtlen, szűk — még csak elképzelés van.” Ezer gyerek! Micsoda hajtó­erő már a „lesz” is további ke­rületfejlesztésekhez. Jellemző a munkásoknak nyúj­tott kedvezményekre, hogy van szövetkezeti tag, aki — 3 gye­rekével — 18 ezer forint „belé­pőivel költözött új lakásába, s havi 360 forint részletet fizet. 30, illetve 35 ezer forint. A ta­gok — a lakásnagysághoz képest — 36 és 47 ezer forint beugró­val vesznek részt az építkezés­ben. A 62 m’-es kétszobás lakás 320 ezer forintba, a 74 m*-es há­romszobás 360 ezerbe kerül. A kecskeméti Népfront La­kásépítő és Fenntartó Szövetke­zetben 15—20 vállalat dolgozói­nak 820 lakásos építkezése való­sul meg. Köztük a Kecskeméti Konzervgyár 36, a Finommecha­nikai Vállalat 20, a Dél-Magyar­országi Gázművek részlege 24 la­kással érdekelt. A már felépí­tett 354 lakáshoz a vállalatok 250 dolgozónak adtak támogatást. A tagok közreműködése Példa más megyéből: a csa- nádpalotai Lakásépítő és Fenn­tartó Szövetkezet 266 lakásos la­kótelepen házilagosan építkezik. A tagok 25 ezer forint értékű saját munkát végeztek lakáson­ként. Az eddig elkészültek épí­tési költsége m’-ként 3000 fo­rint. Jelentős megtakarítást ért el a szövetkezet azzal, hogy — kihasználta a lakásépítő szövetkezeteket megillető for- galmiadó-mentes anyagbeszerzési lehetőséget: — a téglát közvetlenül a kö­zeli téglagyárból vásárolták meg; homokot, kavicsot előnyös áron a környékbeli termelőktől; — saját vállalatuktól C fuvar­menetlevelet vettek igénybe az anyagszállításhoz: — a gépköltség csökkentése vé­gett kisgépeket — szállítószalag, betonkeverő — vásároltak: — a betonelemek beszerelésé­hez bérelt autódarut .állásidő­mentesen használták ki; — a műszaki ellenőrzést meg­felelő képesítésű szövetkezeti vezetőségi tag végezte. A bajai DÁV—KISZ Lakásépí­tő Szövetkezet 270 lakás felépí­tésére alakult. AZ ötszintes épü­let 53 mJ-es, kétszobás lakásai­nak építési költsége 237—237 ezer forint. Négyzetméterenként 4470 forint. Á fiatalok elsősor­ban a belső szak- és szerelőipa­ri munkát végzik, s a saját köz­reműködés átlagértéke így 10— 10 ezer forint. A bajai Vásárhelyi Pál KISZ Lakásépítő Szövetkezetben 52 kétszintes, 115 mJ-es alapterüle­tű, 3 szobás kertes lakást adtak át Az össz-építési költség 299 ezer forint volt, 2600 forint m1- enként. A lakásár előnyös ala­kulását befolyásolta: 1— a házilagos kivitelezés; — a tagok természetbeni mun­kája — lakásonként 50 ezer fo­rint értékű volt; — a szükséges teljes tégla­mennyiséget a KISZ bajai szén­poros téglaégető telepén kedvező áron — ezrenként 680 Ft —sze­rezték be. A néhány példa is érzékelteti, mennyi változatos megoldásra ad lehetőséget a szövetkezeti forma, s mennyire függ a költ­ségek alakulása a tagok ötletes­ségétől, öntevékenységének fo­kától, no és bizonyára a válla­latok, szervezetek támogatásától. Sajátos szervezési módszerek alkalmazására is lehetőséget ad a lakásépítő szövetkezet. Erről más alkalommal írunk. Tóth István Az ország egyik legnagyobb lencsetermelője az érsekcsanádi Búzakalász Tsz. Az idén 384 holdon termeltek lencsét, amely holdanként 3 mázsát fize­tett. A KRIMSZKAJA PRA VDA ÍRJA A Dnyeper vize Keres városában Két éve, hogy az Észak-Krími- csatornán eljutott a Dnyeper vi­ze a Keres környéki sztyeppékre, ahol a vízeladásból emberöltővel ezelőtt még meggazdagodhattak a kúttulajdonosok — az Iljin, - Zjablov. Homutenko családok ha­talmas birtokait a szomjazó pa­rasztok hordták össze, kik utolsó falat kenyerüket adták sokszor egy korty vízért. Két éve, hogy beteljesült az évezredes álom. van elég víz ezen az egykor istenvefte vidé­ken. Az éltető víz alaposan'meg­változtatta itt is a környék arcu­latát. A búza 60 mázsát, a kuko­rica nyolcvanat fizet hektáron­ként az öntözött földeken. A csatorna építői nyomában megszépül az élet. de ők már nem sokat látnak ebből.1 nincs idejük munkájuk eredményeiben gyö­nyörködni. Nehéz feladatokkal kell megbirkózniok, hogy a vál­lalt határidőre, október végére eljusson a víz Kercsig, ahol szin­tén nagy szükség van rá, mert a csaknem 150 ezer lakosú, jelen­tős ipari és kikötőváros vízellátá­sa megoldatlan, gyakran vasúton, vagy tartályhajókon kell ideszál­lítani az ivóvizet. A kommunista V. P. Kovalcsuk brigádja a frontovói víztároló gát­jait betonozza. Napi 450 köbmé­Turistautakon tér betont építenek be a víztá­rolóba. melynek felülete 670 hek­tár lesz. mélysége meghaladja az Azovi-tengerét és 35 miUió köb­méter vizet tárol a teljes feltöltés után. J. M. Kozsevnyikov mérnök vezetésével épül a csatorna egyik legkomplikáltabb létesítménye, a Zeljonij-Jar község melletti alag­út, amelyet 1972 szeptemberében kezdtek építeni. A csatorna vo­nalában álló mészkőhegy alatt 626 méter hosszú alagutat kellett vág- niok az építőknek. A 10 ezer köb­méter sziklás talaj eltávolítása 635 napig tartott. Az alagútból a 3. számú szivattyúállomásra ke­rül a víz. Az állomásról 70 méte­res szintkülönbség leküzdésével, másodpercenként 13.5 köbméter vizet juttatnak el a Sztancionno- je víztárolóba. A mesterséges tó­ból Keres vízvezeték-hálózata — a tisztító berendezéseken keresz­tül. — évi 19 millió köbméter jó minőségű ivóvizet kap. Ezt a mennyiséget a 4-es szivattyúállo­más gépei 50 méter szintkülönb­ség áthidalásával juttatják a vá­rosba. Nyáron a 3-as szivattyú- állomás. amelynek teljesítménye 40 ezer kilowatt, közvetlenül a városba adja a vizet, megkerülve a víztárolót. A csatorna építői fegyelmezett és kitartó munkájukkal mindent megtesznek annak érdekében,' hogy a Dnyeper éltető vizét eljut­tassák a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évfordulójára a hős városba. Eddigi eredményeik biztosítékot nyújtanak arra, hogy vállalásukat teljesíteni fogják. S. B. Kézfogások Nemrégen, a könyvhéten Laki­teleken tartották az időszak leg­jelentősebb magyar irodalmi est­jét. Az erre az alkalomra ha­zánkba látogató Írók találkozó­ját szervezték meg. A szervezők — Lezsák Sándor és Gyöngyösy György — példát mutattak ar­ra, hogyan lehet egy községben színvonalasat létrehozni, szolgál­ni jó üggyel a közművelődést. Ennek az irodalmi rendezvény­nek előzménye volt. Évekkel ez­előtt kezdték. Megszervezték az egyik legnagyobb erdélyi magyar írónak, Sütő Andrásnak az est­jét. Ezen részt vett Mazilu, a ki­tűnő román drámaíró is. Másik alkalommal a csehszlovákiai ma­gyar irodalom képviselői látogat­tak el Lakitelekre. Itt járt Dubo Gyula, a pozsonyi Irodalmi Szem­le főszerkesztő je, a jeles próza­iró is. Később az Újvidéken éló Fehér Ferenc szerzői estjének volt nagy sikere. Legutóbb, a lakiteleki esten Féhér Ferenc azt mondta, hogy azért nagy jelentőségűek ezek a találkozások, — a közönséggel való baráti kapcsolaton túl —, mert a más országokban elő írók megismerik egymást, közel ke­rülnek egymáshoz és az olva­sókhoz. A könyvek mögött most már ott lesz az ember is, akit megismert. Így találkozott egy­mással — s hogy Illyés Gyula szép versének címét, a „Kézfo- gások”-at kicsit jelképesen ér­telmezzük — fogott kezet egy­mással Lakiteleken a Kolozsvárt élő Bálint Tibor, a Moszkvából érkezett íróvendég Geraszimov, a Jugoszláviából jött Fehér Fe­renc, a Szlovákiában élő Ordódy Katalin, a fiatal kárpátaljai köl­tő, Bállá Gyula. Sz. E. EZER TO ORSZÁGA A nagyvárosokat éppúgy mint a kisebbeket körül ölelik a tavak. A városok zajától távolabb nyu­galmas tavacska partján egymás­tól illő távolságban állnak a fa­házak és a hozzájuk tartozó szau­nák. A tavak és a fenyvesek bé­kéje idecsalja az embereket a vá­rosokból. 9 Jobbra: A közép-finnországi Kuopio egyik ipari negyede. 8 Alul: Csendesen búvik meg a kis faház a fenyők között. 9 A harmadik kép: Alacsonyan úsznak a felhők a csónakkikö­tő felett. (B. B.) Korszerű cipőboltok Baja után a megye többi városában is A Bács-Kiskun megyei Ruhá­zati Kereskedelmi Vállalat több boltjában is — főként a cipő­boltokban — a hagyományos árusítási módszer mellett mind­eddig sok kívánnivalót hagyott az áru bemutatására tárolására, a gyors és pontos kiszolgálás, mindenek előtt a nagyforgalmú csúcsidőszakokban. Ezeknek a boltoknak a korszerűsítését álla­munk jelentős anyagi ráfordítás­sal segíti elő. A támogatás elő­nyei még nyilvánvalóbbak, ha fi­gyelembe vesszük azt, hogy a jú­lius 1-óta érvényben levő csök­kentett munkaidő — a régi mun­kamódszer mellett — a dolgo­zóknak további túlterhelést okoz­na, s növelné a munkaerő-ván­dorlást is. Az elmondottak alapján a BRK vezetői örömmel üdvözölték az állam * nyújtotta előnyös lehető­ségeket, s miután saját erőforrá­saikat is felmérték, elkészítették a korszerűsítendő boltokkal kap­csolatos munkatervet. Ennek megfelelően Baján az Eötvös utca 1. szám alatt felnőtt- és a Vörösmarty utca 4. szám alatti gyermekcipőboltot az elmúlt hó­napban mintegy félmillió forint költséggel önkiszolgáló rendszerű­vé alakították át. Ez az áttérés a korszerűbb kereskedelmi módo­zatra kölcsönös előnyökkel jár. A vevő kényelmesebben és gyor­sabban vásárolhat, a bolt több ve­vőt fogadhat, s az feladók mun­kája is kevésbé fárasztó, mint régebben volt. Az említett búitok dolgozói előzőleg oktatáson és tapaszta­latcserén vettek reszt. Az átállás miatt csupán néhány napi zárva- tartásra volt szükség. A dolgo­zók egy része az új árusítási for­mában több időt fordíthat az áruátvételre és -pótlásra, közülük az eladótérben tartózkodók pedig — ha erre igény van — segíte­nek a vevőknek az áru kiválasz­tásában. Hogy az új módszer a vásárlók tetszését is megnyerte, ennek bi­zonyítéka a megnövekedett for­galom, a sok elismerő vélemény. Míg korábban a felnőttcipőbolt mindössze 400—500 párból álló készletet kínált, ehhez képest a választék most csaknem meg­négyszereződött, s a gyermekbolt­ban is másfél ezer pár cipő kö­zül lehet választani. A két bolt egyébként az új rendszerre való áttérésnek köszönhetően már egy hét' alatt 33 százalékkal növelte forgalmát. A jó eredmények, az előnyös tapasztalatok birtokában a BRK vezetői elhatározták, hogy még az ősz kezdetén Kecskeméten, Kalocsán és Kiskunhalason is korszerűsítenek — kis híján 800 ezer forintot szánva erre a célra — egy-egy cipőboltot. J. T. 1; Lencsearatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom