Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-08 / 184. szám
\ FiETÖFI NÉPE # 1974. augusztus 8. Még ha nem is mindenki nyaral-nyáron... Van valami „intézmény” hangulata a Férfi Fehérneműgyár bajai üzemépületének. A fő, utcai frontra tágas ablakok nyű- nak. Szolid fás-bokros parkocska közepén gyermekében gyönyörködő anya szobra. Inkább afféle óvónőképző intézetre emlékezteti az idegent, mint gyárra. S ez a jó. Ha nem jártam volna már itt több ízben, magam is annak vélném. Pláne az emeleti ablakokból alászűrődő vidám zsongásból ítélve. Amiből kiválik a kikönyöklő lányok, fiatalasszonyok jókedvű csatorálása. Mint a fecskék, úgy sorakoznak az ablakkeretek vízszintjén. Fehér foguk piros alma, sárgabarack zamatos húsába harap. A szemük, mosolyuk ragyog hozzá. Szünet van. Mint az iskolában. Csakugyan tízperces. A szak- szervezeti irodán is mondják, hogy kétszer tartanak ilyet a reggeli-, s ebédidőn kívül. Jólesik hallani. Hiába tudja az ember, hogy neonfényes, higiénikus, jó szellőztetett műhelyekben dolgoznak a nők — azt is átérzi: nem álom a szalagmunka ilyen kánikulában. Az üljön oda a gépiek mellé teljes műszakon át tartó furton- furt hajtásra, aki sajnálja ezt a kis lazítást a munkásnőktől. □ □ □ Nem mindig „termelési ügyekben” néz szét az ember egy-egy üzemben. Jól teszi, ha néha a „füle után” megy. Mindjárt a portán hallom, hogy egy zömök, virgonc férfi ajánlkozik a kapusnak. — No, akkor beugrók azért a hatezerért az eszbére. Nehogy pénz nélkül maradjunk, mire indulunk... Majd én elkísérem az elvtársat. Ezt rám érti. > Ismerem a járást. Az irodákhoz legrövidebb út az ebédlőn át vezet. A konyhalányok már „szervezik” a tálalást. Csengő tányértornyok szállják meg az asztalsarkokat. De még messzi van a dél ahhoz, hogy le ne ku- corodhatnánk pártfogómmal, Deák Sándorral egy üres asztalhoz. — Tán valami szép' prémium üti a markát? — célozok a „hatezerre”. Nevet. —i Nem mondom; jó volna... [ Holnap reggel nyolc órakor indulunk egy húszas kerettel Zalaegerszegre; s a költségekre veszem fel a pénzt. — Tehát... maga edző. — Műszerész vagyok és a sporbizottság elnöke. Szigorúan a tömegsportot fejlesztjük. Ezen jbelül persze, több szakosztályunk van, s mind kedvencünk. Sorolja. Egyiknél visszakérdezek. — Női futball? — Az „Amazon Kupa” már a ' miénk. Három éven keresztül mi nyertük a városi bajnokságot. Három éve van együtt a csapat, tavaly óta Katz Feri bácsi foglalkozik velük. Rendszeresen edzenek, heti két alkalommal. Most már „rááll a lábuk” a focira. Induláskor a szekszárdi lányok még 16:0-ra győztek. Egy év múlva — ugyanaz a csapat — már 2:3-ra végzett... Most a ruhaipari sportolok spartakiád- ján, a középdöntőben szerepelnek Zalaegerszegen. A női, férfiatlétákról, röplab- dásokról már nincs időnk beszélgetni. Útban vagyunk; közelednek a tányérkupacok. □ □ □ Ha már benne vagyunk a nyári témában, folytassuk ezzel az szb-irodán is. Pastrovics An- talné 1960 óta üdülési felelős. A SZOT-beutalókról: — Az idén keveset kaptunk főidényre. A nyolcvanegynéhány- ból mindössze tíz jutott nyárra. A többi tavaszra, őszre, télire ... Nem könnyű megérteni, mégin- kább elfogadtatni, hogy nyáron szeretne üdülni az egész ország, s erre még nincs mód. ... Több mint 1400-an dolgoznak a gyárban — a garai telepet is beleszámítva. 8 gyermekbeutalót kaptak. — Tízet szoktunk kapni... Pedig nagy az igény. Gyógyfürdőre 10 beutaló jutott az üzemnek. — Évekkel ezelőtt többet küldtek'. .. El is kelne. Huszonöt éves a gyár, élég sokan bajlódnak izületi s gerincbántalmak- kal. A könnyen járó, „zümmögő” varrógépek fölött is csak terhes hosszú éveken át görnyedni. — Szívesen elfogadnánk gyógybeutalót akár Budapestre, akár Debrecenbe. Csak többlen□ □ □ Természetesen egy kis élelmesség' is javít a helyzeten. — Huszonkét beutalót más vállalatoktól is sikerült beszerezni. Míg az üdültetési nyilvántartást böngészgetjük — amibe tájékozottságával besegít Veréb Lászlóné is —, van mód az elosztási elvek ismertetésére. , — Elsőbbség: a termelésben dolgozóké. Meg akik még nem voltak. Egyedülálló édesanyák — gyermekükkel... Így került sorra most Vinkó Sándorné gépi munkás a kislányával. Tóth Csabáné fizikai munkás a készáruraktárból. — Alig lehetett őt rábeszélni. Szolid asszony. Bátorították a munkatársai, mellette volt a bizalmi, míg végül rálett. Azzal váltunk el tréfásan: Azért próbálja meg. Mikor aztán hazajön, Lovak, gépek Tízkerekű autókolosszusok, be- hemót nyerges vontatók cipelik a kecskeméti városközpont vas-, üveg- és betonépületeihpz az előkészített anyagot. A nagy testű elemeket, a súlyos tartógerendákat markológépek emelik le a szállító járművekről. Fémlábú daruk elegáns mozdulattal illesztik a házalkatrészeket végleges helyükre. Az emberi erőt megsokszorozó gépekkel épül az új. Száz méterrel odébb még a régi módon tüntetik el a megrokkant, megfáradt házakat. A gé- jpek itt csak kárt okoznának; a kézzel emelt épületeket most is csákánnyal, lapáttal bontják .és egykedvű négylábúaktól vontatott kocsikon hordják el a még használható ajtókat, ablakokat, égetett téglákat. Lesz még dolguk hosszú ideig a lovaknak, akad még bonta- nivaló Kecskemét centrumában. Amíg a növekvő forgalom miatt ki nem parancsolják őket a fő- utakról. Eltűnnek lassan, mint a földhöz lapuló öreg házak. Mutatóba azért őrizzünk meg néhányat: a házakból és a lovakból is. H. N. jelentse ikh, hogy soha többé nem megy nyaralni. □ □ □ Tapasztalni, hogy aki először megy üdülni, kicsit fél a kötöttségektől. Meg — ne feledjük — sokféle ember van. s emiatt is más- és másféle légkör egyes üdülőkben. Van, ahol reggelihez, ebédhez, vacsorához illik átöltözni, mert valósággal kinézik azt, aki — nyaraláskor szeretvén elengedni magát — például melegítőben ül asztalhoz. Ivity Mátyásné gépi munkás a szalagon. 1962-ben itt szabadult a gyárban. Ötéves Gábor fiával és férjével szintén először volt üdülni Balatonalmádin. — Ott nem volt nagy „felhajtás”, divatozás. A nyaralás volt a lényeg, mindenki jól érezte magát. A gyerekek se puccban senyvedtek, hanem élvezték a napot, jó levegőt, vizet... Mindnyájan híztunk. Hárman — hétszáz forintért. Hol kaptunk volna ezért a pénzért olyan kosz- tot, kiszolgálást, kényelmet két héten át? ... Pluszköltségbe nem vertük magunkat. Tóth Csabáné sem fogja „so- kallani” a 252 forintot augusztus 15-től 28-ig a teljes ellátásért, megérdemelt pihenésért, kikapcsolódásért. Persze akadnak, akik dicsekvésből sopánkodnak, „igaz, nem pénz, amit a beutalóért fizettünk, de... Egy-két százas azért mindennap ugrott. Ki állja meg, hogy otthon üljön, mikor mások táncolni mennek. Egy-egy üveg borocska. Séta közben sültkolbász, lángos, fagylalt. Mikor engedje meg az ember magának, ha nyaraláskor nem...” — Ez már „növekedésünk kellemes nehézségei” közé tartozik. S nincs előírva, hogy csak így lehet üdülni. □ P □' Közbeszól Veréb Lászlóné. — A vállalati üdültetést ki ne felejtsük! Ne ám. Mert csak a felsorolás is sejteti, hányfelé várják 1—1 hetes turnusra az iparág dolgozóit — vállalati és béreit üdülők. Balatonszéplak, Zamár- di, Harkány, Római-part... Belép egy asszonyka. Hallja, mirő van szó. — Emlékeztek rá? Nemrég tartották nálunk azt a megyei orvoskonferenciát, amely az üzemi munkakörülményeket, szociális kérdéseket vizsgálta. Osztatlan elismeréssel hallgattáík, amikor Mózer József tájékoztatta őket, hogy mindent egybevetve üzemünk dolgozóinak háromnegyed része vett részt üdültetésben ... — Én először voltam külföldön. A Tátrában üdültem — hallatszik az újonnan betérő asszony megjegyzése. Az üdültetési naplót becsukjuk. Tóth István A Nemzetközi Közgazdasági Társaság 1971-ben azzal a kéréssel fordult a Magyar Közgazdasági Társasághoz, hogy 1974-ben vállalja el a IV. Közgazdász Világkongresszus megrendezését. A Magyar Közgazdasági Társaság eleget téve a kérésnek, vállalkozott a kongresszus megszervezésére, melyre 1974. augusztus 19—24-e között kerül sor Budapesten. A Nemzetközi Közgazdasági Társaságot az UNESCO Társadalomtudományi Osztályának kezdeményezésére, 1950-ben alakították. Célja, hogy elősegítse a személyi kapcsolatok és a kölcsönös megértés fejlesztését a világ különböző részein élő közgazdászok között. Ennek megvalósítására, fennállásának 24 esztendeje alatt mintegy 40 nemzetközi szakértői konferenciát szervezett. A Nemzetközi Közgazdasági Társaság kongresszusai alkalmat nyújtanak a világ közgazdászainak, hogy a világgazdaság legfontosabb kérdéseiben kicseréljék nézeteiket és vitákat folytassanak. A társaság eddig három világkongresszust rendezett: Rómában 1956-ban, Bécsben 1962- ben, és Montrealban 1968-ban. A IV., most megrendezésre kerülő kongresszus lesz az első olyan világtalálkozó, amelyet egy szocialista ország fővárosában rendeznek. A világkongresszus a világpolitika és a világgazdaság fontos kérdését: a gazdasági integráció területi és ágazati problémáinak megvitatását tűzte napirendjére. A téma aktualitását nemcsak az a tény indokolja, hogy a világnak úgyszólván ma már nincs olyan régiója, ahol ne lenne kialakulóban az országok valamilyen gazdasági közössége, hanem az is, hogy a világpolitikában végbemenő változások új lehetőségeket teremtenek és távlatokat nyitnak meg új együttműködési formák és az integrációs törekvések számára. A világkongresszuson a közgazdaságtudomány művelői mellett előreláthatóan nagy számban vesznek majd részt a kormányok mellett működő és az integrációs kérdésekkel foglalkozó tervezési, pénzügyi, vámügyi szakemberek is. A Magyar Közgazdasági Tanács — vendégként — mintegy 100—120 neves közgazdászt — köztük Nobel-díjasokat is meghívott a kongresszusra, melyre egyébként mintegy 1300—1500 szakember várható a világ minden részéből. A kongresszus előkészítésére 12 tagú programbizottság alakult, amelyben Anglia, Argentína,, az Egyesült Államok, Franciaország, Ghana, Japán, Lengyelország, Magyarország a Német Szövetségi Köztársaság, Svédország, Szovjetunió közgazdasági társaságainak képviselői vesznek részt, Magyar részről Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a programbizottság tagja. A kongresszus 10 munkacsoportban folytatja majd , munkáját. ' A munkacsoportok témái a következők: — A gazdasági integráció fokának és fejlődésének mérése. — Szektorális integráció: mezőgazdaság, közlekedés és szállítás, energiagazdálkodás, egyes iparágak. > i— Iparpolitika: település, technológia, multinacionális vállalatok, verseny- és a termékpiacok integrációja. — Munkaerő-áramlás és a munkaerőpiac integrációja. — Nemzetközi tőkemozgás és a tőkepiacok integrációja. — Valutáris- pénzügyi integráció. — Az integráció társadalompolitikai és intézményi szempontjai. — A kevésbé fejlett és a különböző fejlettségű területek integrációja. pl Az integráció fejlesztése tervezéssel és piaci eszközökkel. — Világkereskedelem és régiókon belüli kereskedelem: fejlődési irányok és szerkezeti változások. A világkongresszussal egyidejűleg a Magyar Közgazdasági Társaság megrendezi a közgazdasági irodalom 200 éves fejlődését bemutató kiállítást A kiállítás bemutatja a közgazdaság- tudomány fő eszmeáramlatait reprezentáló publikációkat, kéziratokat stb. Kiállításra kerülnek a nemzetközi szempontból jelentős szerepet játszó művek és végül a nemzetközi szervezetek fontosabb kiadványai, a legjelentősebb közgazdasági folyóiratok és a közgazdasági információ fejlődését bemutató dokumentumok. V, Gy. A könyvelő elektronikus segítőtársa A japán Sharp cég egy Moszkvában rendezett kiállításon bemutatta a VA—130 típusú elektronikus számlázógépet, amely a számítógép és az írógép sajátos „hibridje”. A géppel különböző könyvelési iratokat lehet készíteni. A gép a programnak megfelelően elvégzi a szükséges számításokat, s a számítások eredményeit az ügyirat megfelelő grafikonjaiba írjá be. A számítások programjait két úgynevezett memóriablokk tartalmazza. A memóriablokkok kicserélésével át lehet térni másik irat készítésére. A berendezés kézi irányítással is működhet, ilyenkor a kezelő lenyomja a kiegészítő irányító készülék billentyűit, a számítások eredményeit pedig a gép automatikusan a megfelelő helyre bevezeti. A számlázógépet végül a hagyományos számológépet helyettesítő asztali kalkulátorként is fel lehet használni. Szorgalmas lányok Látogatás a tabdi építőtáborban A tavalyi elsők Augusztus 12-én nyílik Csongrádon a jármű- és járműalkatrész-szakiizlet (Kossuth tér 19 sz. a Halásztanya mellett) Kerékpárok, motorkerékpárok, járműalkatrészek nagy választékával várja vásárlóit: a Csongrád és Vidéke ÁFÉSZ 1513 Az újságokból jól ismert kép fogadott a tabdi Lékai János építőtáborban. Az őszibarackfák alatt középiskolás lányok szedik •a gyümölcsöt bikiniben. Mellettük a gazdaság egyik- - vezetője irányítja a munkát. „Olyan tábor ez is mint a többi’’ — gondoltam. Egészen addig, amíg Moravcsik Zsolt a gyümölcsszedés irányítója nem beszélt a táborról: — Egerből és Hevesről jöttek a lányok. Sokan már másodszor vannak itt. Azt hiszem, szívesen dolgoznak nálunk. Ez meg is látszik az eredményeken. Tavaly az ország összes építőtáborai közül a tabdiak teljesítménye volt a legjobb. Az idén valamivel gyengébb, de ezt az időjárás rovására írhatjuk. A gyümölcsszedők így is 140 százalék körül, a válogatók pedig 230 százalék fölött teljesítenek. „Talán mégsem a típustáborok közé tartozik!” — helyesbítem előző gondolatomat. Kísérleti tábor A 3. brigád kijön a fák közül — itt a tízórai. A kenyér és a sajt rekord idő alatt elfogy. — Megéheztünk reggel óta — mondja Menyhárt ÉrzsL a brigád vezetője, és ezt a többiek: Víg Éva, Bakó Márta. Csáki Teréz, Fehér Éva, Fajcsák Anna, Lányi Margit -és Szentgyörgyi Erzsébet is megerősítik. — Persze azért nem panaszkodunk. mert őszibarackot rengete. get eszünk. — Mindannyian a Hevesi Általános Gimnázium tanulói, kivéve Szentgyörgyi Erzsit. — Én másodéves matek—fizika szakös vagyok Egerben — mondja nevetve. — Ez a tábor ugyanis kísérleti — magyarázza Víg Éva. — Nincsenek tanárok velünk, a tábort egri főiskolások vezetik. -- ösz- szesen harmincán. Diák a tábor- vezető! Kővári Edit js. Most jobb! — Én már másodszorra vagyok itt — mondja Lányi Margit. — Tavaly az első turnusban jöttünk, akkor szőlőbújtatás volt a munkánk. — Most jobb — véli Szentgyörgyi Erzsi, aki még gimnazista korában járt itt. — Persze nemcsak a barackevés miatt. Jobb a légkör, élvezetesebbek a délutáni programok. — Nekem a csillagászati és a komoly zenei előadás tetszett — mondja Bakó Márta. Megtudom, hogy voltak már moziban is. esténként pedig a közeli Dankó-villában berendezett klubba mennek át. Vasárnap a Szelidi-tóhoz utaztak az ifjúsági találkozóra. Ami még hiányzik — Azért nem minden tökéletes — véli Csáki Teréz. — A büfében például csak cigarettát lehet kapni, meg kétforintos savanyú cukrot.. — Igaz, képeslap már van, de csúnya és drága — mondja Fehér Éva. — A zuhanyozóban nincs meleg víz. ami nem lenne nagy baj, de hideg sem mindig. — A kaja pedig sok, de nem jó. — panaszkodik Szentgyörgyi Erzsi. — Otthon sem kapok jobbat — véli Fajcsák Anna. és a többség neki ad igazat. Még vitatkoznak egy kicsit, aztán visszamennek dolgozni. A legutóbbi értékelésnél másodikak lettek. A munkakedvvel nincs baj — Szorgalmas lányok ezek —, mondja Trifun Lászlóné. aki három brigád munkájára felügyel és nagyon rendesek. Ez a turnus jobb mint az előző. Igaz az időjárás is a mostaniakat segíti: Ahogy kifelé megyünk a táborból. Moravcsik Zsolt megjegyzi: — Nem a napsütésen múlik a teljesítmény, hanem a munkakedven. Ezzel pedig a lányoknál nincs baj. Őszibarackos ládákkal megrakott teherautó húz el mellettünk az iménti szavakat igazolva. Aztán megint egy. aztán megint ... Király László Útburkolati jelek felfestése — gyorsabb eljárással Eddig az útburkolati, jelek, felfestése munkaigényes művelet volt és egy időre le is állította a forgalmat. A Norris Faint Varnish CO. vállalat új eljárást dolgozott ki, amely kiküszöböli ezeket a kényelmetlenségeket. A homokot és az apró üvegszilánkokat tartalmazó festéket élei“ sugárban rá- fröcsköük az úttestre. A száradás mindössze hat percig tart. és ez alatt az idő alatt a felfestett útburkolati jelekre rátapad az üvegréteg, amely megvédi ókét a kopástól. (Zycie God- podarcze) m A világ közgazdászai Budapesten
