Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-07 / 183. szám

I

1974. augusztus 7. • PETŐFI NÉPE • 3

Szárítók szerepe az aratásban

Javításukhoz várják a perforált lemezt

Mióta az aratás elkezdődött, jópárs?or elhangzott szerte áz országbán az'összehasonlító utalás: „Tavaly ilyenkor már jóval előbbre tartottunk áj betakarítással, mint az idén”.

Közismertek az okok is. Az idei nyár csak'július második hetére kezdte megérlelni a búzát. A gyakori esőzés csak tetézte a késedelmet.

Augusztus 2-án arról olvastunk, hogy tavaly július 31-ére a ka-, lászosok egészen pontosan a 89,9 százalékát takarították be az ország mezőgazdasági üzemei... Summa, summárum, úgy kétheti elmaradásban voltunk az aratással.

S mégis: augusztus 5-én így írtak megyénkről a hétfői lapok: „Az ország egyik legnagyobb gabonatermő területén, Bács-Kis- kun megyében is alig látni talpon álló gabonát.”

Alaposan lefaragtunk tehát a késésből* phhoz képest, hogy Pé- ter-Pált jól magunk mögött tudva indulhattunk az aratással. Ezt csak igen magas színvonalú szer- vezettséggef lehetett elérni. Erre — ha nem is egymagában döntő

súllyal — a szárítók munkába állítása — szemléletesen jellemző. Más években jobbára csak a kukoricabetakarításra készítették elő teljes „bevetésre” a szémes- termény-szárítókat. Az idén — szinte szükségszerűen. — szakítottak a régi szemlélettel, miszerint túl költséges lenne a nedves gabona megszárítására is üzembe állítani ezeket a gépeket.' Amikor 30 százalékot is elért a gabona nedvességtartalma — helyesen — eltekintettek a költségtöbblettől. Többet ért, hogy a szemes- termény-szárítók működtetése lehetővé tett egy-két napos időnyerést; ennyivel hamarabb kezdhettek aratni.

Mint Kiskunhalason, a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségénél elmondták; mintegy 2 és fél héten át, áz aratás első felében, nagy szükség volt a szárítók segítségére. Amikor több volt az esős, mint a száraz, napos idő, a földekről valósággal „lelopott” gabonát így sikerült biztonsággal tárolni. Megmutatkozott annak előnye, hogy a tagszövetkezetek tulajdonában még 1971-ben megvolt

11 szárító, azóta 14 újabbal gyarapodott, így az akkori 32 tonna óránkénti kapacitás 80 tonna/óra teljesítménnyel nőtt.

~ A szemestermény-szárítőkra nemsokára újabb feladatok várnak — a kukoricabetakarításnál. Előkészítésük akként is folyik, hogy a mostani nagy munkában előadódott hibákat is helyrehozzák.

Ottjártunkkor éppen telex- üzenetet továbbítottak a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségétől a TOT országos operatív bizottságának elnökéhez. Közbenjárását kérték a szárítók javításával összefüggő gond megoldásához. A Sirokkó típusú géphez ugyanis nem lehet perforált lemezt kapni. A szárítók javítását végző Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat ennek híján 15 szárítógép megjavításával akadt meg. Köztük a területi szövetséghez tartozó tagszövetkezet gépe is van.

Bízunk benne, hogy a Dunaújvárosban készülő perforált lemezből még idejében eljut a szükséges mennyiség a. szárítókat javító üzembe. Tóth István

Törvényformáló közvélemény a környezetvédelemről

A jogszabály-előkészítés bevált formája a Hazafias Népfront vitasorozata

Nagycsaládok üdültetése

Befejeződött az az országos társadalmi yila, írmelyei a születőben levő környezetvédelmi törvény tervezetéről rendezlek az elmúlt hetekben. Környezetünk védelméről szóló legmagasabb szintű jogszabály — mint keret- törvény — megalkotásának a gondolata a Hazafias Népfront „múlt évben megrendezett országos környezetvédelmi tanácskozásán vetődött fel. Jogalkotó szakemberek elkészítették a törvény- tervezetet, s eZt bocsátotta • most a közvélemény elé a Hazafias Népfront Országos Tanácsa — egyetértésben az Igazságügyi Minisztériummal, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal, bevonvif a szervezésbe a tanácsokat és a tömeg- szervézeteket.

Antalija Jenő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közjogi és gazdaságpolitikai osztályának vezetője a vitasorozat most ösz- szesített tapasztalatairól tájékoztatta Tóth Ferencet, az MTI tudósítóját:

— Mindenütt nagy érdeklődést váltott ki — a valószínűleg még az idén az országgyűlés elé kerülő — törvénytervezet előze- ■ tes véleményezése — mondta. — A budapesti vitasorozat nyolc rendezvényt foglalt magában, tíz napig tartott. Vidéki vitákon Szegeden, Tatabányán, Dunaújvárosban, Békés, Borsod, Győr- Sopron és Somogy megyében került a közvélemény elé az első szövegezésű törvényjavaslat.

A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottságának határozata nyomán az idén eddig öt sokgyermekes dolgozó és hat egyedülálló, gyermeket nevelő nődolgozó részesült családjával együtt jutalomüdülésben. A nagycsaládosoknak — az útiköltség fedezésére és a gyermekek ruházatának pótlására ■— szociális segélyt is adott az < szb.

Az országban összesen 34 helyen tartottunk vitát, s e fórumokon csaknem 1500 ember vett részt, a készülő törvényről a résztvevőknek több mint 50 százaléka mondta el véleményét. Külön megvitatta a tervezetet a HNF Országos Elnöksége melleit működő környezetvédelmi munkaközösség is.

— Ami a vita országos tapasztalatait illeti, elsősorban azt kell elmondanunk: az állampolgárok örömmel üdvözölték egyfelől a törvény időszerűségét, másfelől a szocialista, demokrácia szélesíté- nek ezt a formáját,'amely alkalmas arra. hogy — mint nemrégiben a családjogi törvény módosítása kapcsán is történt — a lakosság minden rétegéből felszínre hozza és egyeztesse a véleményeket. A viták során tisztázódott, hogy itt kerettörvényről van szó, és ettől függetlenül számos környezetvédelmi jogszabály hivatott elősegíteni — mindannyiunk érdekében — az ember környezetének védelmét. A tervezetet általánosságban egyetértés kíséri, de sok vonatkozásban pontosabb meghatározásokat tartanak szükségesnek a különböző szakterületek és a lakosság képviselői. Kitűnt például, hogy a tervezettel kapcsolatban igényli a közvélemény, hogy a fogalmazás módja határozottabb legyen.

Több vitán egységes környezel- . védelmi kódex megalkotását is javasolták.

Idegenforgalmi csúcs

Hat hónap alatt 2 521000 külföldi járt hazánkban

Soha ennyi turista nem járt még az országban, mint az idén: a Központi Statisztikai Hivatal első félévi összesített idegenforgalmi adatai szerint 2 521 000 külföldi fordult meg január 1-e és június 30. között/ hazánkban, csaknem kétszer annyi, mint egy évvel korában. Igaz, tavaly az év első hónapjaiban állategészségügyi okok miatt a hatóságok korlátozták az utazást, de az idegenforgalom évek óta megszakítás nélkül rohamosan növekszik.. Rekordszámban utaztak külföldre a magyar turisták is, hat hónap alatt összesen 1 139 000-en keltek útra a szomszédos vagy távolabbi országokba, kétszer több’en. mint 1973 első felében.

Legtöbben Csehszlovákiából érkeztek, összesen 899 ezren; Jugoszláviából 472 000, Lengyelországból 208 000, Ausztriából pedig 150 000 vendégünk volt. Ugrásszerűen növekedett a szovjet turisták száma, közülük 104 ezren ismerkedhetek hazánk tájaival. A magyar turisták közül Jugoszláviába — főként az Adria partjára — utaztak legtöbben: 397 ezren, Csehszlovákiát

pedig 338 ezren választották úticélul.

Az adatokból az is kitűnik, hogy továbbra is Budapest és Balaton a fő idegenforgalmi vonzerő, de ezek mellett lassan újabb tájakat is megkedvelnek a külföldiek. A Duna-kanyarba, a Mátrába és a Bükkbe kétszer többen kirándultak, mint az elmúlt év első felében, s mind több külföldi keresi fel a Velencei-tavat is.

A statisztikából az is kiderül, hogy a vasútról mindinkább a közutakra tolódik el az idegen- forgalom, fél év alatt 431 ezer autó érkezett hazánkba a határátkelőhelyeken. Amíg az 1973- as év azonos időszakában 217 ezer. Nemcsak külföldiek, hanem a magyarok is mind többen kerekednek autóval útra; fél év alatt 109 ezer gépkocsival jártak külföldön — a tavalyi év els.ő hat hónapjában alig fele ennyivel.

Másodszor szerepelt a szegedi szabadtéri műsorán Csajkovszkij klasszikus balettje, A hattyúk tava — és először a minszki balett. A Lenin-renddel kitüntetett Belorusz Állami Akadémiai Nagyszínház művészei a hét végén előadáson mutatkoztak be Magyarországon. Szegedről a margitszigeti színpadra vezet az út-- juk, ahol etűdökkel lépnek a közönség elé.

Nyikolaj Pantyelejmonovics Sevcsuk, a színház igazgatója kedves ismerősünk: az év . elején már találkoztunk vele Szegeden, küldöttséggel jöttek háztűznéző- be. Látták a színpadot, a tapasz- . talataikról Ny. P. Sevcsuk elmondta: lényeges változások nélkül hozták Szegedre egyik legsikeresebb balettprodukciójukat, .A hattyúk tavát. Természetesen felhasználták a látottakat, módosították a beállításokat, de a rendezés ugyanaz maradt, hiszen a

minszki színpad * körülbelül ugyanolyan mély, legfeljebb valamivel keskenyebb, mint a szegedi.

A 103 tagú minszki küldöttségből 95 művész, akik nyári szabadságukról tértek haza, s magyarországi vendégjátékaikat kéthetes próba előzte meg. Ennek során kellemetlen közjáték zavarta meg felkészülésüket, hiszen az egyik legkiválóbb szólistájuk, J. A. Trojan ínszakadást kapott, a szegedi föllépés napjaiban műtötték Minszkben. A hattyúk tavának főbb szereplői kiváló szovjet balettművészek, L. Brzsozovszkaja,

N. Pavlova, J. Pavlovícs és L. Poljakovszkij. A kettős szegedi bemutató érdekessége volt, hogy a szegedi szimfonikusokat Tatjana Kolomijceva vezényelte. Személyében az első karmesternő dirigált a. Dóm téren.

Nikolényi István Kép: Enyedi Zoltán

Turistautakon

A finn főváros nagyon modern negyede Dipoli. A lakóépületeket, középületeket úgy helyezték el, hogy azok szervesen beleilleszkedjenek a természetes környe- zetbé; a sziklák, bokrok és fák közé. Olyan az egész' városnegyed, mint egy moderp üdülő- központ.

Képeink egy fiatal városrészről tudósítanak, ahol együtt élnek a különböző nemzedékek.

# Dipoli egyik bevásárlóközpontjában.

• Az egyetem klubjának bejárata látható az alsó képen. Bizonyára ismerős a kép azok számára, akik még emlékeznek arra, hogy ebben az épületben folyt az európai biztonsági konferencia előkészítő szakasza.

c------------------------ VB----az alacsonyabb ^ magasabb épületek.

9 A kislány; élénk színű fényvisszaverő táskája figyelmezteti az autósokat.

TUDOMÁNYOS VIZSGÁLAT:

Az üzemi demokrácia érvényesüléséről

Milyen fejlődés, előrelépés tapasztalható az üzemi demokrácia érvényesülésében? Erre a problémakörre keres választ a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetének kutatócsoportja, amely januárban kezdte, s előreláthatóan októberben fejezi be a vizsgálatokat.

— Tizennégy iparvállalatnál végzett vizsgálatok alapján kívánunk feleletet adni a kérdésre — mondta dr. Kárpáti Tamás tudományos osztályvezető, a kutatás vezetője. — Különös gonddal választottuk ki a vállalatokat, s azokat a dolgozókat, akiket megkérdeztünk. A vállalatok az ipar valamennyi ágazatát képviselik, s szerepelnek közöttük, a Láng Gépgyár, a MOM, a 43-as ÁÉV 1. számú szentendrei házgyára, a Nagykőrösi Konzervgyár, a Budapesti Csokoládégyár, a Dorogi Szénbányák, a Komárom megyei Építőipari Vállalat, és a Vörös Október Férfiruhagyár.

Valamennyi vállalatnál az üzemi demokráciával kapcsolatos dokumentumokat elemezték. Ugyanakkor — kérdőíveken, s négyszemközti beszélgetések során — kikérték a dolgozók véleményét is. A válaszadásban részt veúő 5200 dolgozó főleg szák- és betanított munkás, brigád- és csoportvezető, de megkérdeztek közvetlen termelésirányító műszaki és szakigazgatási alkalmazottakat is. Olyanokat, akik legalább két éve dolgoznak azonos munkahelyen, mert csak így tudnak reális képet adni az üzemi helyzetről.

Mire kiváncsiak a kutatók? Az üzemi demokrácia alkotóelemeiből elsősorban is a legfontosabbakra. így például; hogyan informálják az üzemi életről, helyzetről a vezetők a beosztottakat, illetve azok véleménye mennyiben jut el a vezetőkhöz? Az eddig végzett vizsgálatok alapján ezzel kapcsolatban megállapították: általában egyoldalú az információáramlás, felülről lefelé sokkal erőteljesebb. Sőt nem ritka, hogy több szerv is — a gazdasági vezetés mellett általában a párt- , a KISZ-, és a szakszervezet párhuzamosan ugyanazokat a termelési, gazdásági, politikai információkat közli a dolgozókkal. Akadozik viszont az információ visszafelé áramlása: a munkások és alkalmazottak közük ugyan véleményüket közvetlen feletteseikkel, azok viszont csak abban az esetben adják tovább, ha főnökeik kifejezetten kérik azt tőlük.

Milyen beleszólásuk van a beosztottaknak a helyi döntésekbe? Eddigi megállapítás: a vál- lalatok szervezeti felépítése miatt a munkahelyeken dolgozóktól még mindig végrehajtó szerepet várnak csak el, s az alsóbb szintű .üzemi vezetőknek is csekély önálló döntési joguk van. Jó kezdeményezésekkel is találkoztak: ha a gazdasági vezetőknek és a helyi szakszervezetnek eltérő véleménye volt fontos kérdésekről, közös fórumon a dolgozók elé vitték a kérdést, s az ott született állásfoglalás, figyelembe vételével döntöttek a gazdasági vezetők.

Van-e közvetlenül is beleszólásuk a beosztottaknak a béremelésekbe, jutalmak és kitüntetések elosztásába? A negatív tapasztalatok közül csupán egy: sok helyütt a brigádvezetök sem szólhatnak bele, hogy brigádtagjaik közül ki mennyi béremelésben részesüljön, s kifogásolják, hogy a vezetők hajlanak arra, hogy a lógósokat is jutalmazzák a „békesség” kedvéért, netán azért, hogy megtartsák őket a vállalatnál. A „plusz pénzek” — jutalmak, prémium, kitüntetések — elosztásánál viszont két év alatt olyan jelentős volt a fejlődés, hogy az számít kivételnek, ha valahol nem a közösség véleményének figyelembevételével történik az erkölcsi, vagy anyagi elismerések elosztása. A szo- cialistabrigád-mozgalom eredményének tudják be, hogy egy-egy brigád saját maga állítja össze: mit vállal a versenyben, s a teljesítésért járó jutalomból pedig ki hogyan részesedjen.

Milyen lehetőség van a szakmai képzésre. továbbképzésre? A SZÉKI kutatói szerint ezen a téren a legjobb a helyzet a vizsgált vállalatoknál. Mindenütt nagy súlyt fektetnek a dolgozók általános iskolai végzettségének megszerzésére. A legtöbb helyen kihelyezett üzemi középiskolák is működnek, s az üzemek törődnek a munkások szakmai továbbképzésével is. Általában a továbbtanulók előrelép- tetését is biztosítják. Hiányosság: egyes helyeken nem tervszerű a képzés, s a 'szakembertúlképzés miatt feszültségek adódnak. Másutt viszont nem segítik a tovább tanulni szándékozókat, hacsak az üzem közvetlen érdeke nem diktálja.

Dr. Kárpáti Tamás elmondta, hogy az eddigi vizsgálatokból kiderült: a konfliktusok és érdekellentmondások munkahelyi feloldása segíti ipari üzemeinkben az üzemi demokrácia érvényesülését. Egyre több feltétel születik ehhez, s máris nagyon sok új és jó kezdeményezéssel találkoztak a kutatók. C. Gy.

i

«