Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-06 / 182. szám

1974. augusztus 6. • PETŐFI NÉPE • 3 Kiskunhalason esküt tettek fia­tal határőreink. Vasárnap a vá­ros szívében, az ünnepi díszbe öltözött Lenin téren sok ezer szü­lő, hozzátartozó előtt sorakoztak fel az újonc határőrök. Az emel­vényen ott láttuk a párt-, állami és tömegszervezetek helyi képvi­selőit, a fegyveres szervek veze­tőit. Az ünnepségen megjelent dr. Posváncz László, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságá­nak osztályvezetője, Ispánovics Márton, az MSZMP járási bizottságának első titkára és Ko­vács Jenő alezredes, az országos parancsnokság osztályvezetője, a Hazáért főszerkesztője. A dísz­egységet vezénylő parancsnok je­lentése után az alakulat egyik tisztje szólt az esküt tett kato­nákhoz. — Az eskü férfias helytállásra, a haza bátor, hősies védelmezé- sére kötelezi határőreinket —, mondotta többek között a szónok. Majd a határőrizet szépségéről és A Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága, a Magyar Írók Szövetsége, valamint más intézmények közös rendezésében vasárnap megnyílt a harmadik alkalommal megrendezett tokaji írótábor. A megnyitót a Borsod megyei Tiszaladány községben tartották, Darvas József-emlékünnepséggel. A megemlékezésen részt vettek a táborozásra érkezett borsodi, va­A komoly zene kedvelői, a színház és a film szerelmesei, va­lamint a képzőművészet iránt ér­deklődők egyaránt gyönyörű per­ceket — sőt órákat — tölthettek el a képernyő előtt szombaton és vasárnap. Ezek közül is magasan kiemelkedett az egyre nagyobb művészi rangra emelkedő Schaár Erzsébet műtermében tett láto­gatás. A kitűnő művésznő alko­tásai önmagukért beszéltek: nem hiányoltuk megtekintésük közben a magyarázó-eligazitó szót, a sok­szor alkalmazott tárlatvezetést. A műsor készítői — helyesen — ránk bízták a szemlélődést és a véleménvkialakítást. Jó volt, hogy egy-egy művet többször és több oldalról láthattunk. Külö­nösen, mert a művész alkotásai­nak talán leglényegesebb jellem­zője és .ajltolóeleme a, tér. Hannibál utolsó Útja címmel mindvégig lenyűgözően izgalmas, fordulatokban gazdag, sziporká- zóan szellemes drámát láthattunk a vasárnap esti főműsoridőben. Írója Sarkadi Imre. akinek rend­kívüli tehetségéről már életében meggyőződhetett az irodalmat kedvelők tábora. Ebben a művé­ben — melyet hátrahagyott töre­dékekből a Kecskeméthez szoros szálakkal kötődő Siklós Olga dra­maturg állított össze — Sarkadi fanyar humorral, ironikus bölr csességgel és mély humanitással azt kutatja-vizsgál ja,. hogy a sok háború, a számlálhatatlan hadi siker, a győzelem hozhat-e meg­nyugvást annak a győzőnek, aki az évek teltével egyre bölcsebbé válik, s aki a gondolkodásban leli egyre inkább örömét, meg a szép emberi cselekedetekben. Az író válasza: nem hozhat ál­dásos nyugalmat a legnagyobb győzelem sem. ha újabb hadbain- dulás. ismételt vérontás követi azt. S mivel az immár egészen lehiggadt, bölcsen élő és gondol­kozó vezér előtt világossá lett, hogy bármilyen győzelem eseté­ben is újabb háború következne, ezért minden eszközzel „ki akar lépni” ebből a számára most már elviselhetetlen, embertelen folya­matból. Gábor Miklós Hannibálja külön is örömet okozott, Az Anna Karenina című ame­rikai filmről is sokat lehetne Ír­ni. Arról például, mennyire in­kább a látványosságra helyezték a hangsúlyt, a finomabb lélekta­nehézségeiről beszélt. Hangsú­lyozta, hogy a határőrök békében is harci feladatot látnak el, min­den időszakban: télen és nyáron, hóviharban, vagy sárban, nap­fényben és vak sötétben, fegy­verrel kell vigyázni a határt. A Magyar Népköztársaság határai­nak őrzése — mondta a szónok — önfegyelmet, bátorságot, hatá­rozottságot, szellemileg és fizikai­lag egészséges férfiakat kíván. A beszédet követően Asztalos György határőr hangosan olvasta fel az eskü szövegét, amit az es­küt tevő sok száz határőr ismé­telt. Az ünnepség megható jele­nete volt, amikor Sovány Mihály határőr harcostársai nevében megköszönte a szülőknek és a parancsnokoknak, hogy alkalmas­sá nevelték őket a haza védel­mére, és ígérte, hogy békébén és háborúban egyaránt teljesítik az eskü követelményeit. Az esküt tett határőrök a csa­patzászlóval az élen, díszmenet­lamint a megyéhez kötődő írók, költők, a párt- és tanácsi szer­vek képviselői, valamint nagy számban a község lakói. Az augusztus 10-ig tartó tokaji írótábor résztvevői a következő napokban megvitatják a fiatalok, valamint a munkásság művelő­dési kérdéseit, részt vesznek író­olvasó találkozókon, s találkoz­nak az üzemek és a falvak dol­gozóival. (MTI) ni részletek rovására. Hogy az örökérvényű Tolsztoj-művet még csak megközelítőleg sem tudták a film alkotói a regényhez méltó színvonalon vászonra vinni. Mindezt azonban feledtetni tudta velünk a csodálatos és utolérhe­tetlen Greta Garbo, akinek min­den mozdulatára, arcának min­den rezdülésére visszaemléke­zünk. A Hévizek Magyarországon cí­mű riportműsor szépítés nélkül tárta az ország nagy nyilvánóssá- ga elé a gyógyvizek felhasználá­sának fogyatékosságait és aka­dályait. Sajnos, akik mint ille­tékesek nyilatkoztak. sokszor igyekeztek megkerülni a kérdés igazi lényegét. Rapcsányi László jó érzékkel segítette át a műsort ezeken a buktatókon. A népszerű Delta ez alkalom­mal a közlekedés problémáival és a további fejlődés várható útjai­val foglalkozott. Érdemes volt megnézni. A legtöbbször színvo­nalas. általában igényesen szer­kesztett Hét most is tartogatott néhány igazi „csemegét” azoknak, akiket érdekelnek a társadalmi és gazdasági kérdések. Különösen hasznosnak és időszerűnek érez­tük azt a riportot, amelyben a közművelődés néhány fogyaté­kosságára igyekeztek felhívni a figyelmet. Egyetértünk azzal, hogy nem szabadna belenyugodni az érdektelenségbe, a közönybe, amivel — sajnos —, gyakorta ta­lálkozunk mostanában. Sok hely­re jellemző a riportnak az; a ré­sze. amelyből az derült ki: a köz- művelődési szakemberek várják — tétlenül —. hogy a „sült ga­lamb a szájukba repüljön”, ahe­lyett, hogy megtalálnák a leg­jobb eszközöket, módszereket, a közönségszervezésre, a lakosság bekapcsolására. Ezen a két napon a kimondot­tan szórakoztató műsorszámok is igényesek, színvonalasak voltak. A szép és bájos Nana Mouskouri éneklésére — akinek egyik leg­főbb erénye a szerénységében rejlik — mindvégig oda kellett figyelni. A felügyelő című NSZK sorozat új darabján is jól szóra­koztunk. Mindent egybevetve: jó szívvel könyvelhetjük el, hogy a mostani hét végén a tv sikerrel vetélkedett a gyönyörű nyári idő­vel. Varga Mihály t Az esküt tevő fiatal határőr. ben vonultak el az ünnepség- színhelyéről. Ezután pedig határ­őreink szeretteikkel vendégeik­kel találkoztak. A szülők beszél­gethettek az újoncok közvetlen parancsnokaival is, és elégedetten vették tudomásul fiuk helytállá­sát, szorgalmas, becsületes maga­tartását. Tájékozódtak arról is, hogy a határőrök jó bánásmód­ban részesülnek. Katonai, politi­kai, határőrizeti és más jellegű ismereteket szereznek. Sportol­nak, kulturális rendezvényeken vesznek részt, olvasnak, mű­velődnek. A harci feladat teljesítésétől függően szabadsá­got, eltávozást és kimaradást is kapnak. A szülők tehát az őket érdeklő kérdésekről tájékozódva, fiuk vidámságát1 és súlygyarapo­dását is látva, jóleső érzéssel indultak haza. Gazsó Béla Követelmények és tanárok A felsőoktatás korszerűsítése Űjabb intézkedések láttak nap­világot az egyetemi-főiskolai munka továbfejlesztésére. Az El­nöki Tanács törvényerejű ren­deleté értelmében a jövőben egyes felsőoktatási munkaköröket határozott idejű munkaviszonnyá alakítanak. Az intézkedés hatá­lya kiterjed az egyetemeken, az egyetemi jellegű főiskolákon, va­lamint a főiskolákon létesített tanársegédi és adjunktusi mun­kakörökre. A határozott időre szóló megbízatás lehetővé teszi az oktatók egészséges cseréjét, a termelésben dolgozó kiváló szak­embereknek az oktató munkába való fokozatos bevonását. A ta­nársegédi, illetve adjunktusi meg­bízás legfeljebb öt évre szól, de több ízben is meghoszabbítható. Hazánkban jelenleg az 53 fel­sőoktatási intézményben együtt­véve csaknem 3400 tanársegéd, 3890 adjunktus folytat oktató-ne- vflő munkát. Az egyetemeken és az egyetemi jellegű főiskolákon szeptember 1-től, a főiskolákon pedig a felügyeletet gyakorló miniszter, illetve országos hatás­körű szervezője által meghatáro­zott időponton lehet legfeljebb öt évre szóló munkaszerző­déssel alkalmazni a tanár­segédeket és az adjunktusokat. Nem vonatkozik a törvényerejű rendelet a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter felügyelete alatt álló főiskolákra (akadémi­ákra), továbbá az egészségügyi miniszter felügyelete alatt illő felsőoktatási intézményeken áz egyes orvosi munkaviszonyban al­kalmazott tanársegédi és adjunk­tusi munkakörökre. Miniszteri utasítás összegezi az egyetemi és a főiskolai oktatók munkaköri kötelességeit, és irány­elvek részletezik ennek alapel­veit. Ezek alapján augusztus 31- ig oktatói munkakörönként — azok sajátosságainak megfelelően — az egyes felsőoktatási intéz­ményekben ki kell dolgozni az intézmény oktatóival szemben támasztható követelményeket. A tanársegédeknek tudományos továbbképzési ösztöndíjasként — vagy szakképzettségüknek megfe­lelő munkaterületen — szerzett kétéves gyakorlattal kell rendel­kezniük. A tananyag alapos és részletes ismeretén kívül bizo­nyos alapvető pedagógiai készsé­get is fel kell mutatniok. Legalább négy-öt éves egyete­mi vagy főiskolai oktatói, illet­ve a szakterületen szerzett gya­korlattal kell rendelkezniük. Az oktatott tantárgy anyagának ala­pos, széles körű ismeretén és a pe­dagógiai készségen kívül saját tudományos munkájának ered­ményét is produkálniok kell. A miniszteri utasítás irányelvei részletezik a docensekkel illetve az egyetemi és főiskolai tanárok­kal szemben támasztott igen ma­gas követelményeket is. Az egyetemi-főiskolai tanárok­nak legalább tízéves oktatói vagy termelési gyakorlattal kell rendelkezniük. (MTI) Megnyílt az írótábor Tokajban I KÉPERNYŐ Gazdag választék Lakásépítő szövetkezetek Lakásépítési programunk a párt X. kongresszusán meg­hirdetett életszínvonal-politika elválaszthatatlan része. Meg­valósításáért igen sokat tettünk az elmúlt években. Lakás- építkezésünk üteme megközelíti, sőt el is éri a hazánkénál jóval gazdagabb országokét. Kiemelkedően fontos feladat, hogy a program keretében a nagyüzemek munkásainak, a fiataloknak, általában pedig a bérből és fizetésből élőknek a lakáshelyzete fokozatosan javuljon, s az állami eszközök­ből készülő lakások mellett számíthassanak a magánlakás­építés lehetőségeire is. Az MSZMP KB és a Miniszter- tanács 1970. évi — a lakáspoliti­kai irányelveket megállapító — határozata nyújtott lehetőséget a lakásépítő szövetkezetek létreho­zására. Kiemelve a következő­ket: „Biztosítani kell — á lakás- szövetkezetek — viszonylag szé­les körű elterjedését, hogy a ké­sőbbiekben ez a lakásépítési for­ma mielőbb az igényeknek meg­felelő arányt érjen el a lakás- építkezésben". Államunk előnyben részesíti a városias, a telepszerűen elhelyez­kedő, többszintes lakóházak épí­tését. Az ilyen építkezés — ha megvan a közművesített lelek és a megfelelő építőszervezet — a lakásépítő szövetkezetben nyer legjobb formát. Ebben a keret­ben érvényesülnek mindazok az előnyök, amelyeket a jogszabá­lyok a lakásépítkezés bármely formájára lehetővé tesznek. A szövetkezésben rejlő előnyök ki­használására az építkezni kívá­nók önkéntes alapon társul­nak. Sokoldalú lehetőség nyílik a tagok személyes közreműködé­sének, a munkáltatók támogatá­sának szervezett igénybevételé­re. Így csökkenthetők a költsé­gek, hiszen a tagok közreműkö­dése és a szövetkezeti öntevé­kenység révén 5—10 százalékos, néhány helyen a munkáltatók természetbeni támogatása — szállítóeszköz, építőgép, bontott anyag, szaksegítség stb. — út­ján 30—40 százalékos megtakarí­tást sikerült elérni a hasonló fel- szereltségű többszintes lakások­hoz viszonyítva. A lakásépítő szövetkezetek hatékony működé­sét és olcsóbb építkezését segíti elő a házilagos kivitelezése is. Ezenkívül is változatos, érdekes megoldások alkalmazhatók. Mindezeknek tulajdonítható, miként erre dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke is rámuta­tott a Parlamentben legutóbb tar­tott sajtótájékoztatón, hogy az első ezer átadott lakás önköltsé­ge az országos átlagnál alacso­nyabban — négyzetméterenként 4750 forint — alakult. S ez a különbség nem ment a minőség rovására, hiszen — mint az a sajtótájékoztatón is hangot ka­pott ennél az építkezési for­mánál a tulajdonosok közössége figyeli, „ellenőrzi” a munka me­netét, s veszi át a lakásokat. Mindössze hároméves múltja van a lakásépítő szövetkezeti mozgalomnak, de a kedvező ta­pasztalatok mind a fővárosban, mind országszerte lendületet ad­tak az építési forma térhódítá­sának. Ez év március 31-én már 318 lakásépítő szövetkezet mű­ködött az országban, s további 62 szerveződött. A folyamatosan építő, valamint az építést befe­jezett szövetkezetek összesen 3679 lakást adtak át ekkorra. Bács-Kiskun megyében — ugyanerre az időpontra vetítve — 26 lakásépítő szövetkezet ala­kult, egy pedig szerveződött. Az átadott lakások száma 705 volt — az előirányzott 2419-ből (518 építés alatt.) A SZÖVOSZ-nák és a fogyasz­tási szövetkezetek megyei szö­vetségeinek oroszlánrésze van abban, hogy e viszonylag rövid idő alatt országszerte alakultak, s biztató eredményeket értek el a lakásépítő szövetkezetek. Megnyugtató volt hallani a parlamenti sajtótájékoztatón, hogy az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium és a SZÖ­VOSZ vezetői a közelmúltban vi­tatták meg, milyen további in­tézkedéseket tesznek szoros és. készséges együttműködésben • en­nek a bevált munkáslakás-épí- tési formának a még erőtelje­sebb fejlesztéséhez. Látva és is­merve a mozgalomban rejlő le­hetőségeket, a tanácsok is sorra- veszik tennivalóikat. Hogy mun­kájuk minél határozottabb, zok- kenőmentesebb lehessen az V. ötéves terv lakásépítési prog­ramjának megtervezésében, ki­alakításában, — fontos idejében minél pontosabb képet kapniok arról, hol — mennyi lakásra me­rül fel igény szövetkezeti formá­ban. Így lesznek képesek a szö­vetkezeti építkezéseket, lakóte­lepeket a megyei összlakás- építési program szerves része­ként kezelni. Az V. ötéves terv előkészületi munkái során kedvezőek a ta­pasztalatok. A fogyasztási szö­vetkezetek megyei szövetségei törekszenek arra, hogy a lakás­építő szövetkezetek célkitűzései megfelelő sorolással jelenjenek meg a tervben. Tárgyalásokat folytattak — és' ez a kapcsolat folyamatos — a dolgozóik lakás­építését támogató vállalatokkal, tanácsokkal, az építőipari szö­vetkezetekkel. Ezek alapján / je­lentették — s jelentik — be a lakásszövetkezeti igényeiket a megyei tanácsoknak. Fontos elő­feltétel ez közművesített építési területek biztosításához, az épít­kezések folyamatosságához. A vállalatokon, szakszervezeteken sok múlik, hogy az eddiginél is bátrabban éljenek a lakásépítő szövetkezetekben — mint a vál­lalati munkáslakás-építés leg­előnyösebb formájában — adott lehetőségekkel. Követendő példákkal Buda­pestről, más megyékből, s a mi­énkből egyaránt legközelebb szol­gálunk. Tóth István Turistautakon ÜZBEGISZTÁNI KÉPESLAP Néhány esztendeje szörnyű föld­rengés rombolta le Üzbegisztán fölrengés rombolta le Üzbegisztán fővárosát. Taskentet. A szovjet köztársaságok és városok össze­fogásával az egykori Taskent he­lyén ma egy modern várost talá­lunk. amely párját ritkítja egész Közép-Ázsiában. 0 Taskent központi parkja, mo­dern épületektől körülöleltem 0. A minisztériumok modern palotája Taskentben. 0 XVIII. századbeli kis mecset Saharában. 9 Vízgyűjtő ciszterna, árnyat adő fák és az elma­radhatatlan üzbég teázó. Határőreskü 9 A sok-sok gépkocsi mellett itt-ott feltűnik még a nagyobb városokban is egy-egy szamaragoló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom