Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-04 / 181. szám
készül évente a gyárban. S ahhoz, hogy az ország legelmaradottabb öntödéjéből — több mint 300 millió forintos beruházással — az egyik legkorszerűbb technikával felszerelt üzeme legyen, talán a legtöbb köze neki van. A folyamatos termelés érdekében annak idején a minisztérium kollégiumi ülésén hatórás — szinte késhegyig menő vitában — azt is sikerült kiharcolnia, hogy ne egy, hanem két korszerű automatizált gépsort vásároljanak. Szabó elvtárs 1952. óta tagja a városi pártbizottságnak. Ha pártmegbízatása csupán a kádgyártásra vonatkozott volna, akkor is messzemenően túlteljesítette volna azt, amit egy ember vállalhat. Emellett azonban vezetett politikai oktatást,. 20 év óta városi tanácstag, ugyanabban a kerületben. s tagja a végrehajtó bizottságnak, részt vett a műszaki főiskola letelepítésében, alelnöke a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Bács-Kis- kun megyei Szervezetének, és alapítótagja volt több társadalmi szervezetnek. Ez a hallatlan munkabírású ember tehát nyugdíjasA főmérnök nyugdíjba ment 0 Ez az fizetni épület az utolsó abból az időből, amikor először léptem be a gyár kapuján — mutatja Szabó Lajos. 0 Búcsú - pillantás az olvasztó kemencére. ként sem fog uhatkozni, nem beszélve arról, hogy a ZIM kecskeméti gyárában továbbra is számítanak szakmai tanácsaira. Ily módon mi sem búcsúzunk tőle, amikor gratulálunk a Munka Érdemrend arany fokozatához, amellyel a napokban tüntették ki. Nagy Ottó A ZIM kecskeméti gyárának főmérnöke, Szabó Lajos a napokban utoljára indult munkahelyére aktív dolgozóként. Egy pillanatra megtorpant a jól ismert porta előtt. Holnaptól már nyugdíjas vagyok — ütötte szíven a gondolat — s némi nosztalgiával lépte át a gyárkaput. A sokszor megjárt lépcsőn felfelé menet megrohanták az emlékek. Kilencszázharminkettőbén a főreál iskola érettségi bankettjéről haza sem ment, egyenesen ide jött az akkori Kecskeméti Gépgyárba. Korábban már iskolai szünetekben ismerkedett a géplakatos mesterséggel, olyannyira, hogy az érettségi után csak fél évet kellett dolgoznia ipari tanulóként a segédlevélért. Nehéz idők jártak akkor, a gazdasági válság esztendei. Decemberben leépítés volt. máris kereshetett új munkahelyet. A szerencse azonban mellé szegődött, felvették "a Palatinusz útépítő céghez gépmesternek. Azután itt is elbocsájtások kezdődtek. Még vége sem volt az 1933-as évnek, már Budapesten, az Athéneum Nyomdában, két évvel később pedig Kispesten, a Hoffer Mezőgazdasági Gépgyárban dolgozott. Ezekben az üzemekben ismerkedett meg a szakszervezeti mozgalommal. Harminchétben a Da- nuviába került, ahol műszaki titkári beosztást kapott. Itt tanulta meg a termelésszervezést, a gyártásszervezést. sőt még a bérezéssel kapcsolatos teendőket is. A felszabadulás után tért vissza kedves városába. Kecskemétre, ahol az olaimalomban lett üzemvezető. A szíve azonban a Kecskeméti Gépgyárba húzta. 1948. decemberében lépte át újra ennek az .üzemnek a kapuiát. Volt da- luszerelő lakatos, diszpécser, termelési osztályvezető, míg végül 1952-ben főmérnök lett. Szabó Lajos további munkásságát magam is jól ismerem. Mint újságíró, több. mint két évtizeden át gyakran találkoztam, beszélgettem vele. Olyan ember volt világ életében, hogy ami a szívén az a száján. A ZIM-ben töltött első évek történetéhez tartozik, hogy egy termelési tanácskozáson — I amikor még darukezelő volt — I az. akkori igazgatót Hajdú Sándort is megbírálta, aki így vála- I szolt neki: — Ha olyan jól tudja az elvtárs, jöjjön fel holnap az irodába és készítse el a programozást. Felment, elkészítette, s többé nem is engedték vissza a műhelybe a termelési osztályról. Egy ízben a városi pártbizottság kiküldötte azt kérte: szervez-' ze át két műszakosra a gyárat, s futtassa fel a kádgyártást, hogy minél több munkaalkalmat teremtsenek a lakosságnak. Ekkor vezették be a második műszakot az öntődében. 1950-ben már több fürdőkádat gyártottak itt, mint Csepelen, egy évvel később pedig az országban csak Kecskeméten készítették ezt a terméket. Tulajdonképpen nevéhez fűződik a kecskeméti kádgyártás mai szintre való felfuttatása és hogy az világszerte keresett cikké vált. Bejárta Európát, Ázsiát, Afrikát, de főleg azokon a helyeken időzött szívesen, ahol. tapasztalatokat szerezhetett a termeléshez. Tanulmányozta a legjobb módszereket, s továbbfejlesztette azokat.1 Negyvenhárom olyan újítása van. amelyeket be sem nyújtott, két újításáért pedig megkapta a Kiváló újító kitüntetés aranyfokozatát. Nem véletlenül nevezték Euró- pa-szerte szakmai körökben a „négymilliméteres főmérnöknek". Kecskeméten gyártják a legvékonyabb falu fürdőkádakát, amelynek a világpiacra való betörésnél volt nagy jelentősége. Ma már 36 országba önálló exportjoggal értékesíti fürdőkádjait az üzem. Méltán kapta meg — bármilyen furcsán hangzik is műszaki ember esetében — a Külkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést. Huszonkét évi főmérnöki múlttal a háta mögött megy nyugdíjba. Amikor átvette az üzem műszaki irányítását, 8 ezer, ma pedig már több mint 200 ezer kád 0 Kádak, amelyekbe beleálmodta egész életét. (Tóth Sándor felvételei.) KÉPERNYŐ Egy tudós vallomása Az 1973-as mikrocenzus fő adatai A huszadik század jellegét érzékeltető képsorokkal indult pénteken este a Major Máté akadémikusról készült portréfilm., S azután szinte emberi közelségben, felejthetetlen egyszerűséggel elénk állt a hetven éves építésztudós, hogy elmondja minazt, amit különlegesen gazdag életér jrőJ érdemesnek tartott másokkal közölni. '' 1 —< i Szaval és a leleményes rendezői-operatőri munka sok szép és érdekes képet villantottak fel Ma- ' jor Máté gyermek- és ifjúkoráról, az általa sokat emlegetett s vizsgált bajai esztendőkről. Az immár híres Szent Antal utcáról, ahol valamikor oly sokat játszott a későbbi nemzetközileg is elismert tudós. Számtalan érdekes dolgot tudhattunk meg róla' az ötletesen szerkesztett filmből. Azt., hogy egy időben verseket is írt; hogy a felesége és a fia is mérnök; s azt is, hogy egyetemi előadásai előtt lámpaláza szokott lenni. Halottunk az ismert nevű barátairól: Vilt Tiborról, Goldman Károlyról és Fenyő A. Endréről többek között. Az Ybl-díjas és Kossuth-díjas tudós már a harmincas években bekapcsolódott a mozgalomba. A szocialista művészek csoportjának titkáraként dolgozott esztendőkön keresztül, illegális pártmunkát vállalt. S később, a fel- szabadulás után a legkülönfélébb posztokon tevékenykedett: volt szerkesztő, kari dékán, tanszékvezető egyetemi tanár, s mint művészeti író is figyelemre méltót alkotott. Azzal kezdte a kamerák előtt önvallomását, hogy „az ember hetven évesen ne a jövő felé tekintsen, hanem visszafelé”, rendszerezze tapasztalatait, készítsen mérleget, stb. Kaptunk is bőven — okulásul és segítségül — sok szép emléket, átélt valóságot, sokfajta tapasztalatot. Tökéletesen mutatta meg a portréfiilm, hogy kitartó szorgalommal s következetességgel miként érhet el egy ember a csúcsra, hogyan juthat el oqa, hogy jogosan érezhesse: nem dolgozott, nem élt hiába. A film egyik szép erényének tarthatjuK, hogy nem szerepelt benne beszélgető partner, riporter, kérdező fél: mindvégig Major Máté beszélt, kitűnően illesz- tettett képekkel, képsorokkal illusztrálva, . a ' legváltozatosabb környezetekben. Az élettárs kedves szavai is a műsor'meghittségét, emberi közelségét támasztot ták alá. V. M. Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal legújabb kiadványa, amely az 1973. január 1-én megtartott reprezentatív népszámlálás, az úgynevezett mikrocenzus adatait tartalmazza az 1970-es népszámlálás utáni három éves időszakról. A mikrocenzusban 200 000 lakos adatait összegezték, ezekből matematikai számítási módszerekkel következtettek az összlakosság különféle népességi, foglalkozási adatainak alakulására.' A felmérésből kitűnt: az ország összlakossága 1970. és 1973. között 115 000 fővel —r- 1,1 százalékkal — 10 millió 416 000-re növekedett. A népességfejlődés üteme azonos volt az 1960-as évek elején tapasztalt természetes szaporodás ütemével. Tovább tart a lakosság vándorlása a községekből a -városokba, ennek folytán csaknem azonos számban élnek a városokban és a községekben. Csökkent Budapest ' vonzása, ugyanis az utóbbi három évben a vidéki városok népeségnöveke- dése több mint két és félszerese volt a fővárosénak. Három év alatt nem változott a produktív munkát végző korosztály aránya^ 62 százalék volt. A " gyermekeké azonban kissé csökkent — 20 százalék — elsősorban azért, mert a demográfiai hullám utolsó két évjárata, az 1955—56 évben születettek ezekben az években léptek produktív korba. Növekedett viszont az öregkorúak száma — 18 százalék -1—, bár az előző' évtizedhez viszonyítva a népesség öregedési f6lyamata némileg lelassult. . Az iskolázottsági színvonal emelkedésének eredményeként 1973-ban a 15 éves és idősebb népesség 56 százaléka rendelkezett befejezett általános iskolai vagy magasabb végzettséggel, a 18 évesek és idősebbek között az érettségizettek, illetve magasabb végzettségűek aránya 18 százalék volt, a 25 éven felüliek közül minden 20. lakos felsőfokú végzetséggel rendelkezett. Az oklevelesek száma több mint 330 000, egyharmaduk pedagógiai, egynegyedük műszaki diplomás.. 1973-ban az ország népességének csaknem fele — ötmillió- nyolcvanhatezer fő — aktív kereső, egyhatoda inaktív kereső, (nyugdíjas, szülési szabadságot kivett nők stb.) és több mint egy- harmada eltartott volt. A fizikai dolgozók között a szakmunkások aránya három év alatt 32-ről 37 százalékra emelkedett, a betanítottmunkásoké alig változott, míg az egyéb fizikai dolgozóké — vagyis a semmiféle képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottaké — 40 százalékról 34 százalékra csökkent.. Előzetes számítások szerint 1973-ban az aktív keresők 58 százaléka — mintegy 2 950 000 fő — munkás, 15 százaléka szövetkezeti paraszt, csaknem egynegyede értelmiségi és egyéb szellemi dolgozó volt, amíg a kisáru- termelők aránya három százalék. KENDŐZETLENÜL Hová lett a dunapataji fürdő? Dunapatajon néhány évvel ezelőtt több százezer forintos költséggel tisztasági fürdőt építettek. Mivel egyrészt már a tervezésbe és a kivitelezésbe’ is hiba csúszott, másrészt különböző akadályok miatt késett a hálózatba való bekapcsolása, ezt a szép fürdőt nem használta senki az évek alatt. Ott állt üresen a művelődési ház emeleti részében, teljes berendezésével. azt várva, hogy valami történjék vele egyszer. Sokáig nem történt semmi. Míg azután egyesek elkezdték mondogatni : használatba kellene már venni ezt a szép fürdőt, hiszen nem azért költöttek rá olyan sok pénzt, hogy ptt álljon üresen, no meg szükség is van rá, sokak várják türelmetlenül, hogy megmoshassák benne munkában fáradt testüket. Mások azzal érveltek, hogy nem kell; minek az, amikor manapság már mindenki fürdőszobás lakást épít magának? Igenám, mondták az ellen- pártiakj, de mi legyen azokkal, akiknek még jóidéig a fürdőszoba nélküli, régi házban kell életüket élni? Jó, mondták a község tanácsi vezetői, kérdezzük meg a lakosságot: döntsenek ők, mi legyen a sorsa a fürdőnek? Szétküld- tek ötszáz kérdőívet a szavazáshoz, s kitöltve visszakapták annak kétharmadát. A szavazók háromnegyed része amellett szólt, hogy legyen;, szükségesnek látja a fürdő üzembe helyezését. Ennek alapján a nagyközségi tanács akkor úgy döntött: néhány hónapon belül meg kell nyitni a közönség előtt a fürdőt. A hónapok telnek, múlnak, de továbbra sem történik semmi. A pataji emberek pedig itt is, ott is, suttognak- mi lesz? Miért nem hajtják végre a tanácsi határozatot? Egy évvel később ismét szerepel a téma a tanácsülésen. A vezetők akkor így érvelnek: igaz, hogy a megkérdezettek többsége a megnyitás mellett nyilatkozott, de azóta változott a helyzet (?); nem lenne célszerű • további ösz- szegeket áldozni a fürdőre. Ezen a tanácsülésen erősen megoszlottak a vélemények: a fürdő ellen szólókkal szemben sokan voltak olyanok.is, akik határozottan álltak ki a megnyitás, a használatba vétel mellett. Ezen az ülésen az üggyel kapcsolatban nem hoztak határozatot. A végrehajtó bizottság ezt követően mégis a tanácsi határozatra hivatkozva döntött úgy, hogy más célra adják át a fürdőt. Ettől kezdve már minden simán ment. A fiatalok parlamentjén^ a közben felmerülő igényt figyelembe véve, a tanácselnök felszólalásában megígérte a pa- tají fiataloknak, hogy megkapják a fürdőt: ifjúsági klubot csinálhatnak belőle maguknak. Egy plakáton „közhírré tették”, hogy várják az önként jelentkezőket csákánnyal, kőműves kalapácscsal. Jött is néhány lelkes jelentkező, s tüstént nekikezdtek a „bontásnak”. Azt jelenti az idézőjel, hogy ez — a tanács építési előadójának saját bevallása szerint is — inkább rombolás volt, mint ésszerű és szakszerű bontás. A lehangoló történet további folytatása már néhány sorban elfér: az a néhány „lelkes” fiatal alapos munkát végzett: a soha nem használt, szép — és drága pénzen épült — tisztasági fürdő helyén tátongó üresség — és romhalmaz — lett rövid idő alatt. S aztán amilyen gyorsan elkezdték a rombolást, ugyanolyan hamar lemondtak a további munkálatok elvégzéséről. Elszállt tehát a gyorsan magasra lobbant lelkesedés: szinte semmivé lett. Bonyolítja és nehezíti a dolgot, hogy az elnök szerint a tanács egyetlen fillért nem ad az átalakításra, a klub elkészítésére A bontási anyagokért viszont csak filléreket kapnak. A társadalmi munka meg már a kezdet kezdetén akadozik. Kevés remény van hát arra, hogy az otrombán szétvert fürdő helyén belátható időn belül elkészül a korszerű igényeknek megfelelő ifjúsági klub, mely legalább részben feledtetni tudná a roász emlékű huzavonát. Rombolni könnyebb volt hát, mint építeni. Egyik felelőtlenség szülte a másikat. Nem lesz köny- nyű dolguk a dunapatajiaknak, hogy ezen, a számukra cseppet sem kedvező, helyzeten változtassanak. Gondoljuk, mindenki, akire vonatkozik. levonja ebből a nem éppen örömre hangoló történetből a megfelelő tanulságot. Varga Mihály Turistautakon HELSINKI-HELSINKFORS. Pályaudvaron, repülőtéren is így írják a finn főváros nevét. Finnül és svédül.' Finnország lakosainak mintegy hét százaléka ugyanis svéd, s a feliratok mindenütt kétnyelvúek. 0 Közel a kikötőhöz és a piachoz emelkedik az Államtanács klasszicista stilusú épülete. Nem messze az elnöki palotától, amely egykor sóraktár volt. 0 Svéd színház a Mannerheim sugárúton. 0 A két előző kép láttán még valaki azt hihetné, hogy Helsinki belvárosa csupa régi épületből áll. Ennek ellenkezőjét bizonyítják a pályaudvar környékén emelkedő modern áruházak.
