Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-01 / 178. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1974. augusztus 1. Az állampolgárok szolgálatában Beszélgetés a tanácsi ügyintézés korszerűsítéséről Az új tanácstörvény megjelenése óta sok vonatkozásban gazdagodott az állami munka és a tanácsszervezetek tevékenysége is. A változások érzékelhetőek az ügyintézésnél, az állampolgárok s a tanács kapcsolatában. A lakosság szolgálatában tevékenykedő tanácsi dolgozók naponta vizsgáznak hivatástudatból, szakmai hozzáértésből. Arra kértük dr. Sántha Lászlót, a megyeszékhely városi tanácsának titkárát, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit azokról az eredményekről, erőfészítésekről, melyek az ügyintézés korszerűsítése érdekében történtek. Szakszerű, gyors ügyintézés — Ismeretes, hogy a végrehajtó bizottság döntése nyomán fél éve működik az ügyfélszolgálati iroda. A tanácshoz forduló állampolgárok jelentős hányadának nem kell ezentúl végigjárnia a szakosztályokat, nem kell feleslegesen várakoznia. Az iroda nemcsak intézi az ügyeket, hanem feladata a tanácsadás, a jogi vonatkozású felyilágosítás is. Ezt különösen fontosnak tartjuk, hi=- szén sok esetben egy helyes, szakszerű információ is elegendő ahhoz, hogy ne legyen valamiből „ügy”. Ami az eddigi tapasztalatokat illeti — s erről a Petőfi Népe nemrég már beszámolt —, elégedettek lehetünk, remélem, az ügyfeleink túlnyomó többsége hasonlóan vélekedik. — A Tanácsigazgatási és Szervezési Intézet felkérése alapján ügymenetvizsgálatot tartottunk 4 osztályon. 11 ügycsoportban. Tapasztalataink közül íme néhány: Az építési osztályon egy közepes ügy elintézéséhez 29 munkamozzanat kellett, melyből mindössze 9 minősíthető érdemi ügyintézésnek. Az igazgatási osztályon, a gyámügynél 42 mozzanat közül csak 7 volt indokolt. — Gyakori panasz a tanácsi dolgozók részéről: túlzottan sok jogszabállyal kell dolgozniuk, olykor nem is jut idő alapos tanulmányozásukra. Hasonló gondok jelentkeznek a nyomtatványok körül is. Mi erről a véleménye? — Valóban foglalkoznunk kell ezzel a jelenséggel. A felszabadulástól számítva 1970-ig több, mint 18 ezer jogszabály jelent meg, ebből kis híján ezer a törvény, illetve törvényerejű rendelet. a többi kormány és miniszteri szintű határozat, rendelet. A probléma alighanem a végrehajtásra vonatkozó bőséges rendelkezés kiadásánál található. Mi, akik hivatásunknál fogva az „első vonalban” vagyunk, úgy látjuk, hogy kevesebb szabályozó mellett is eredményesen tudnánk dolgozni. A községi tanácsok talán még nehezebb helyzetben vannak, hiszen ott csak egységes szakigazgatási szerv működik néhány előadóval. Nemhogy megismerni. értelmezni, de sokszor elolvasni sem képesek a jogszaEnnek oka elsősorban a belső ügymenet szervezési arányosságaiban keresendő. Az építési osztályon, ahová évente mintegy 30 ezer ügydarab érkezik, lassította az ügyintézést, hogy az iktatás az épület másik részében történt. Amióta ezt megszüntettük, az osztályon a 29 mozzanat 19-re. a 27 napos elintézési idő pedig 17 napra csökkent. Az igazgatási osztályon a 22 fős apparátus 37 ügycsoportban tevékenykedett. Belső átszervezéssel jelenleg 3 csoport dolgozik, feladatuk a személyi jogok, az ingatlanügyek és az általános igazgatási teendők végzése. Egyszerűbb, áttekinthetőbb az osztály munkája. Ezeket a felméréseket. kiigazításokat a legutóbbi felügyeleti hivatali vizsgálat tapasztalatait is hasznosítva, a megyei tanács segítségével és egyetértésével tovább kívánjuk folytatni. Meggyőződésem, hogy az ügyintézés korszerűsítésénél nem minden esetben kell új rendelkezésekre várakozni. A meglevő tapasztalatok és rendeletek segítségével „saját erőből” is sokat tehetünk. bályokat. A túlszabályozás veszélyével komolyan kell számolnunk, mert ez már nemcsak a jogalkalmazó, hanem az állampolgárok dolgát is nehezíti. — A végrehajtási utasítások csökkentése mellett, több figyelmet kellene fordítani a jogpropagandára. a különböző rendeleteket magyarázó közérthető tanulmányok megjelentetésére. Jól segítené a munkát, ha időnként a jogalkalmazás gyakorlati kérdéseivel foglalkozó tankönyveket bocsátánánk a tanácsi dolgozók rendelkezésére. a sájtó is nagy szolgálatot tesz a közérhetőségért, a jogszabályok egységesebb értelmezéséért. — Ami a kérdés második részét illeti: az államigazgatási szervek, vállalatok, intézmények több, mint 30 ezer féle nyomtatványt használnak jelenleg. Persze ez csak nagyon óvatos becslés. mert ki tudna erre pontos választ adni? Biztató viszont, hogy az Államigazgatási Szervezési Intézet komoly kutatómunkát végez a nyomtatványok korszerűsítése érdekében. A számbavétel megtörtént, jelenleg a feldolgozás folyik. Ügy tudjuk, ez év novemberétől kezdve már megkapjuk a tartalmában és formájában is új nyomtatványokat. Biztos vagyok benne, hogy nem 30 ezer félét! Feladat: a politikai műveltség fokozása — A felsorolt célkitűzések megvalósítása nem kis feladat, ezért is indokolt a kérdés: milyen az apparátus szakmai-politikai felkészültsége? — Kilencvennyolc érdemi ügyintéző dolgozik a városi tanácsnál. Közülük ötvenhatan 10 évnél hosszabb ideje tevékenykednek államigazgatási területen, s igen sokirányú, gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek. Felsőfokú állami képesítése 23 főnek, szakmai vizsgája 49-nek. középiskolai végzettsége összesen 59 ügyintézőnek van. Szakvizsga megszerzésére az apparátus 24 tagját kellett köteleznünk. A megye többi városaihoz képest a legkevesebbét. Sajnos a politikai műveltség, iskolai végzettség terén korántsem ilyen a helyzet: az apparátus 68 százalékának hiányzik az alapfokú marxista képzettsége. Tehát van bőségesen pótolni való. (Mellesleg, a megye valamennyi városi. járási, hivatali és községi tanács apparátusában majdnem hasonló gonddal kell számolni. A szerk.) Az MSZMP Központi Bizottsága káder- és személyzeti munkára vonatkozó határozata, valamint a hasonló témakörben megjelent kormányhatározat következetes végrehajtásával kívánjuk tovább javítani az apparátus színvonalát. A követelmény nagyjából ez: ügyintézőink az állampolgárokkal való foglalkozás közben ne csak' a szakszerűségre törekedjenpk, hanem segítsék elő a törvényekben. rendeletekben kifejeződő politikai célok megértését, elfogadását is. Ehhez nyilván elengedhetetlen. hogy ők maguk is ismerjék. értsék a párt politikáját, n* csak egyszerűen hivatali elfoglaltságnak tekintsék munkájukat, hanem hivatásnak, az állampolgárok szolgálatának. * Kecskemétnek ma mintegy 86 ezer lakosa van. Népességét tekintve az ország hetedik legnagyobb városa. Az utóbbi negyedszázad alatt 36 ezerrel nőtt a lé- lekszám. Aligha kell bizonygatni, hogy milyen nagy munka, s mekkora felelősség hárul a városi tanácsra. a tanács vezetőire, ügyintézőire. Megfelelni a várakozásnak. kezdeményezni, javítani a munkán — ezt az utat járják. SZ. A. Kevesebb jogszabállyal, kevesebb nyomtatvánnyal Turistautakon Annak idején az Olimpia időszakában, vagy legutóbb a Labdarúgó Világbajnokság alkalmából is láthattunk néhány képsort c modern Münchenről. Ha az •ember ezeket a képeket nézi és nem ismeni a legutóbbi Olimpia városát, nem gondolná, hogy ezek a patinás Münchent ábrázolják. I. Ludwig kedvelte a görög építőművészetet és híres építőművészeket hívott meg az Isar folyó menti városba. Az ő terveik és kezük munkája még ma is hirdeti a művészetkedvelő uralkodó emlékét és ízlését. ♦ A Bajor Nemzeti Múzeum. • A Ludwig-strasse egyik végét lezáró győzelmi csarnok. 4 W, Egyesülés után - reményteljesebb jövő • Mint egy téglagyár udvara, olyan a leendő baromfitelep helye. Egy éven belül korszerű épületek sorakoznak itt. (Foto: Cs. I.) Tavaly, nyár elején „Mellék- vágányon egy gazdaság” címmel lapunkban elemző riportban számoltunk be a kelebiai Népfront Szövetkezet drámai helyzetéről, dicstelen sorsáról. Néhány idézet az akkori írásból: „évek óta nem hordták ki a trágyát a földekre, de nem vásároltak műtrágyát sem... a talaj termőképessége immár a nullához áll közel'... A jövedelemelosztás egész rendszerét jellemzi, hogy a közös érdeke következetesen elsikkad ... Belső ellenőrzésről, a közös vagyon védelméről beszélni sem lehet.” A szövetkezet nemrég egyesült — pontosabban beleolvadt — a Kelebián évek óta eredményesen gazdálkodó Rákóczi Csillaga Termelőszövetkezettel. A volt Népfront vezetői nincsenek már a gazdaságban. Érdekesen alakult sorsuk. Krecskó Tibor — aki egyébként nem is magyar állampolgár, és mégis a termelőszövetkezetnek elnöke volt! — az Enyingi Állami Gazdaságban belső revizor, Fürtön János, a főagronómus, a koppányszántói Rákóczi Tsz főállattenyésztője. (Ügyükben a vizsgálat még nem zárult le.) A 3000 hektárt el sem érő Népfrontnál 5 millió forint volt az alap- és mérleghiány, a Rákóczi Csillaga pedig 8 milliós nyereséggel zárta a múlt évet. Nem irigylésre méltó aZ egyesült gazdaság — továbbra is Rákóczi Csillaga Tsz — vezetőinek feladata. A pénzügyi dolgok rendeződtek, de a gazdálkodás korábbi hiányosságainak megszüntetése egyik napról a másikra nem lehetséges. Az idei változásokról, tervekről beszélgettünk Balogh István főagronómussal. A négyezör hektáros termelőszövetkezetben jelentős szervezeti változtatások történtek. A szétszórtan elterülő gazdaságot három üzemegységre osztották. Egy-egy üzemegységvezető irányítja az ágazatvezető szakembereket E decentralizált üzemszervezéssel rugalmasabb gazdálkodást, a’ döntések gyorsabb meghozatalát tették lehetővé. A tsz éves tervében az üzemegységek pontosan tudják a rájuk háruló feladatokat és ezek teljesítése szerint történik majd az elbírálásuk, Brigádokat szerveztek és ) munkaverseny kezdődött. Legfontosabb volt a munka- fegyelem és az ellenőrzés megszilárdítása. A Rákóczi Csillaga alapszabálya — a tagság döntése szerint — érvényes minden tsz-gazdára. A" régi Népfrontnál tevékenykedők is bizonyítani akarnak. Nevezetesen azt, hogy szorgalmas, dolgos emberek, s nem rajtuk múlott, hogy a szövetkezetük kátyúba jutott. Befejezték már a búza aratását, s végefelé közeledik a rozs és a triticalé betakarítása. Spárgát 80 hektáron termesztettek, s az ebből elért árubevétel csaknem 3 millió forint, egymillió-1 kétszázezerrel több a tervezettnél. A szőlő- és gyümölcsültetvényeken a növényvédelmi munkák folynak. Igaz, mintegy 2 millió forint jégkár érte, de biztosított terület volt, így az idei veszteségük megtérül. A szövetkezetben a jövő év végéig megvalósítják a baromfiprogramot. A régi gazdasági épületeket már átalakították baromfiólakká. Eddig elkészült egy modern, 20 ezer csirke nevelésére alkalmas) épület*. Mellette újabbak készülnek, így összesen 4 ezer négyzetméter alapterületű épületekben nevelik a szárnyasokat. Az idén több mint- 50 ezer húscsirkét, 70 "fezer libát értékesítenek. Jövőre 1 millió csirkét adnak el. A keltetőből 700 ezer naposkacsát szállítanak eladásra, jövőre, a bővítés után egymillió naposkacsa eladását tervezik. Ezzel egyidőben liba- törzs-állományt is létrehoznak. Fontos feladat lesz az ősszel a talajok termőképességének javítása. Az évek óta elhanyagolt szántókon, ültetvényeken a szükséges műtrágyamennyiséget dolgozzák be. A szövetkezet vezetőinek, szakembereinek törekvése, hogy meggondolt gazdálkodással évről évre javuljon a ’szövetkezetben a termelékenység. Kélebia lakóinak nagyobb részét foglalkoztató tsz-ben most olyan munka kezdődött, amely a tagságnak reményteljes jövőt ígér, s évek múltán a volt Népfrontnál „összejött” hiányosságok is csupán rossz álomnak tűnjenek. Csabai István Jubileumra készülnek Mélykúton Csaknem negyedszázados múlt van a, Mélykúti Vegyesipari Szövetkezet mögött: — jövőre lesz 25 éve, hogy 31 taggal megalakult. Elsősorban lakossági szolgáltatás céljából szövetkeztek. Az első számottevő eredményt 1964-ben érték el: 15 millió forint értéket termeltek. Ettől kezdve óriási léptekkel haladtak előre, s ez évben — 700 dolgozójuk közreműködésével — elérik a 160 millió forintos termelési értéket. Mindezt Szőke Sándor főkönyvelőtől tudtam meg, aki egyik alapító tagja volt a szövetkezetnek. A múltról ezután már kevés szó esett, a jelenlegi helyzetről és terveikről beszélgettünk. — Nevünknek megfelelő tevékenységet folytatunk — níon- dotta Szőke Sándor —, áruink is, szolgáltatásaink is vegyesek, s ezek nemcsak hazánkban, hanem határainkon túl is ismertek. Különösen a víkendházak- kal vívtunk ki elismerést. Igaz. az elmúlt időszakban csökkent az érdeklődés, de most ismét nagyobb megrendeléseink vannak. Több új profillal próbálkoztunk, sikerrel, mert gondos piackutatást folytattunk. Exportra termelünk például fából készülő rakodó- és zsaluzólapokat (legnagyobb vásárlóink közé tartozik az NSZK és Dánia). Kooperálva egy olasz céggel — acélból gyártott tartószerkezeteket szállít —, nagyméretű munkacsarnokokat építünk, az általunk előállított alumínium térelválasztók felhasználásával. A bemutatkozás már megtörtént, Pomázon, Ecseren, Kaposvárott. — A megyében nem állítanak fel ilyet? — De igen. Felsőszentivánon már elkészült, soltvadkerti testvérszövetkezetünknél pedig mosc épül egy 525 négyzetméteres csarnok. A betontuskók már a helyükön állnak, az összeszerelést pedig egy—másfél hét alatt elvégezzük. Mindezt a kormány által meghirdetett könnyűszerkezetes építkezési program keretében. — Teljesen áttértek a fáról az alumínium alapanyagra? — Ei nem volt célunk, sőt, bővítettük a választékot. Még külföldre is eljutunk — az ÉRDÉRT Vállalattal közösen —, ; az NDK-ban szerelünk össze nagyobb méretű felvonulási épületeket. — Ügy tudom, újabb beruházást valósítanak meg. — Szükség volt — a zsajuzó- lapok és az ajtó-, ablakgyártás növelése céljából egy faipari szárítócsarnokra. A beruházás értéke 800 ezer forint. Ez azért • Torma Kál- mánné büszkén mutatja a keze alól kikerült, valóban tetszetős mi- kádóbundákat. (Tóth Sándor felvételei.) 0 A Mélykúti Vegyesipari Szövetkezetnek van konfekcióüzeme is. Vigh Jánosné üzemvezető szerint minden dicséretet megérdemelnek a dolgozók, öt szocialista brigádba tömörülve — mind a 80 munkásnő — 35 ezer felöltőt, közte 15 ezer bundát varrnak. Képünkön a bundát varró szalag látható. is fontos, mert — az ARTEX Külkereskedelmi Vállalaton keresztül — újabb megrendelők jelentkeztek, s az igényeket szeretnénk kielégíteni. így fogjuk elérni a 90 millió forintos exportértéket. — Hogyan sikerült az első félév? — Nyers számadataink vannak jelenleg, de az biztos, hogy túlléptük a 76 millió forintos termelési értéket — szemben az 1973 első félévi 51 millió forintos eredménnyel. Ekkor kapcsolódott a beszélgetésbe Honvédi Béla, a szövetkezet párttitkára. Elmondta, az eredményesség annak is köszönhető, hogy sikeresen valósítják meg a kongresszusi vállalásokat. Ezenkívül még az is fűti dolgozókat, hogy a szövetkezet fennállásának 25. évfordulóját minél több eredménnyel ünnepelhessék meg. — Kitettek magukért a szocialista brigádok — folytatta Honvédi Béla. — A 44' szocialista brigád 401 tagja terven felül 8 millió forintos válalási értéket teljesített az első félévben. Ezenkívül számos társadalmi felajánlást tettek: óvodát építenek, szépítik, gondozzák környezetüket, nagyközségüket, elkészítik az új sportpálya kerítését, úttörőket patronálnak. Holman Péter ! 0 A hires Ludwig-strasse.
