Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-01 / 178. szám
I 1974. augusztus 1. 0 PETŐFI NÉPE 0 Házon kívül és belül A problémafelvetés és a vita, a tapasztalatok szerint, sohasem eredménytelen. Ebben a meggyőződésében tette közzé szerkesztősé-. günk a Petőfi Népe július 25-i lapszámban a Házon kívül című cikket is. Az írás — az üzemekben és más munkahelyeken szerzett értesüléseink szerint — találkozott olvasótáborunk zömének véleményével. Nagyon sokan nem értenek egyet az olyan megkötésekkel, amelyek nemhogy vonzanák, de már a kezdet kezdetén elidegenítik az érdeklődőket a kecskeméti Tudomány és Technika Házától. Az érintett szervnek, az MTESZ Bács-Kiskun megyei Szervezetének titkára, Horváth György válaszlevelet küldött, mellékelve egy cikket az MTESZ-elnöksége aláírásával. Ebbot ugyancsak helyet adunk azoknak a megállapításoknak, amelyek túljutottak a személyeskedő hangvételen. a Internacionalista harcosra emlékezünk „Az MTESZ elnöksége igenis — a TIT vezetésével karöltve — végre kívánja hajtani a megyei pártbizottság határozátát, igenis el akar jutni odáig; hogy a munkások és értelmiségiek fórumot kapjanak műveltségük gyarapításához. Ehhez nekünk szérve- zettségre, hozzáértésre és nem utolsósorban tenni tudó emberekre van szükségünk, mert a technikai személyzettel — a cikkben említett tizenötből tíz fő ez — nem lehet idegenvezetést (?) is Vállaltatni. Természetes, hogy féltő gondossággal őrizzük a széles körű adományokból megvalósult értéket, és nem engedélyezzük művészfilmek vetítését még akkor sem, ha a filmeknek ez igen impozáns keretet biztosított volna. A fiatalokat nemcsak a filmek révén, hanem a TIT- és a MTESZ- rendezvényeken keresztül tudjuk és szándékozunk megnyerni az önművelés nemes ügyének. Ezért kell az épület minden részét jól szervezetten, tartalommal megtöltve használni. Igenis, minél több kiművelt embert akarunk a Tudomány és Technika Háza falai között, akik jól- végzett munkájuk után a „klub tagjaként” egy asztalhoz ülnek és eszmét cserélnek, művelődnek vagy éppen szórakoznak. Igen, szervezettségre van szükség, mert sokáig és sokan szeretnék ezt a létesítményt használni. Es ha az idegenforgalmi látványosságnak értéke van, akkor az sem elképzelhetetlen, hogy belépődíj ellenében mutatjuk meg az érdeklődőknek mindazt, amit közpénzből létrehoztunk. Az épületben azonban nem bolyonghat senki; mert az ebből fakadó bármilyen kárért és balesetért a felelősséget nem háríthatja az MTESZ senkire. Igaz, hogy a Tudomány és Technika Háza nemcsak a műszakiaknak készült. Ebben az épületben biztosítani kívánjuk mindazon tudományos társaságok és egyesületek működési feltételeit, akik nem tagjai az MTESZ-nek. Így rendezték meg falai között az avatást megelőzően a XIII. közgazdász vándorgyűlés két szekcióülését vagy az óvónők „nyári egyetemét”. Az elnökség úgy döntött, hogy az épületet — azon belül a klubot — hétfőtől péntek este 8 óráig tartja nyitva. Ha azonban a tagság igénye ezt megköveteli, akkor a szombati egész napos és vasárnap délelőtti nyit- vatartás feltételeit is meg kell teremtenünk. Büszkék vagyunk városunk és megyénk e gyöngyszemére. Igenis idegenforgalmi látványossággá szeretnénk emelni a puszta romantika helyett, de ehhez csak türelmes együttmunkálkodással juthatunk el. Amikor majd a művészeti alkotásokat rendelke- zésünkré bocsátják, készíttetünk a Tudomány és Technika Házáról egy több nyelvű, színes tájékoztatót, hogy ne csak a kecskemétiek élvezhessék annak szépségeit, de hirdesse országvilág előtt a kollektíva alkotóerejének frisseségét, a tenni- vágyás állandóan fiatalos lendületét, az összefogásban rejlő erő igazságát és nem utolsósorban a közösségért végzett munka embert nemesítő szépségét.” Ma ötvenöt éve annak, hogy a. kolcsakisták a Szovjetunióban levő Krasznojarszkban megölték dr. Forgács Dezsőt, a nemzetközi munkásmozgalom harcosát. A fiatalon meghalt — mindössze harmincöt évet élt — férfi mindvégig az internacionalizmus elvei szerint cselekedett; szervezte a mozgalmat, sürgette a nemzetközi összefogást, szembeszállt a reakciós, népelnyomó erőkkel. Forgács Dezső Kecelen született — nem Kiskőrösön, ahogyan a Magyar Életrajzi Lexikonban olvasható — 1884. január 26-án. Apja szerény jőve- delmű szatócs volt, akinek nem kevés gondot okozott, hogy fia, tehetségének kibontakoztatása, boldogulása érdekében tovább akart tanulni. Miután a család átköltözött a szomszédos Kiskőrösre, a fiú először Szabadkán, majd a fővárosban folytatta gimnáziumi tanulmányait. 1903-ban sikeres érettségit tett. s beiratkozott a kolozsvári egyetemre; jogásznak készült. Egyetemi évei alatt kapcsolatba került a kolozsvári szocialistákkal. s nyaranként, amikor különféle munkákat vállalt, megismerte a fizikai munkások nehéz életét. Közben állandóan fejlesztette tudását, műveltségét; fokozatosan megismerkedett a marxizmussal is. Ennek volt köszönhető nagyrészt, hogy miután később Kiskőrösön ügyvédbojtárként kereste kenyerét, bekapcsolódott az ottani Petőfi- asztaltársaság tevékenységébe, és ettől kezdve rendszeresen előadásokat tartott. Az első világháború előtti esztendőkben Szabadkán folytatta az ügyvédi gyakorlatot. Ebben a városban a forradalmakat érlelő esztendők alatt igyekezett még közelebb kerülni a dolgozó emberekhez, a munkásosztályhoz. Jelentős szerepet vállalt a délvidéki város munkásmozgalmában: a szociáldemokrata párt titkára lett. A háború kitörésekor innen vonult be a hadseregbe, s már az első év végén fogságba került, Oroszországban. A nehéz sors, a sok szenvedés és nélkülözés sem törte meg, nem szegte kedvét: továbbra is kitartó és lelkes híve maradt a forradalmi eszméknek. Az orosz polgári demokratikus forradalom győzelme után alapvetően megváltozott a hadifoglyok élete, sorsa. A krasznojarsz- ki. táborban — ahol Forgács Dezső élt ekkor —, mint szerte a hatalmas országban, a munkás- tanács kezébe került a hatalom. Ettől kezdve Forgács követke- zetesenf nagy hozzáértéssel szervezte a hadifoglyokat. Kiemelkedő, vezető szerep jutott neki, s nagy tekintélyre tett szert azokban a nehéz, történelmi jelentőségű időkben. A hadifogolytábor tagjainak mozgalmában különösen jelentős és emlékezetes maradt az a nap, amikor — 1918. március 19-én — egy gyűlésen csatlakoztak a Münjüch Ferenc által szétküldött felhíváshoz, mely a hadifoglyokból álló .Nemzetközi Szociáldemokrata Munkáspárt megszervezését tűzte ki célul. Megalakulása után a párt magyar nyelvű lapot is adott ki többek között. Forgács továbbra is aktív szerepet vállalt a szervezőmunkából. Amikor a fehérek, Kolcsak csapatai megtámadták a várost, bajtársaival együtt hősiesen védekezett; ám a túlerő győzött akkor: börtönbe csukták őt is. Miután onnan sikerült megszabadulnia, elölről kezdte ismét a harcot. A táborban a . vezetésével forradalmi csoport alakult; hirdették a haladó eszméket, s további küzdelemre szólítottak fel másokat is. A kolcsakisták újra támadtak, s miután elfogták, kegyetlenül megkínozták és kivégezték. Olyan férfiúval büszkélkedhet szülőhelye. Kecel, és ahol családja élt, Kiskőrös, valamint szűkebb hazánk, Bács-Kiskun megye, aki viszonylag rövid ideig tartó életében mindenkor a közösségért és a jobb világ eljöveteléért dolgozott, síkra szállt a haladó eszmék győzelemre jutásáért, s aki néni sajnálta az életét sem, ha arról volt szó, hogy harcolnia, küzdenie kell önmagáért és másokért, a sokak igazáért Jogosan említhetjük a nevét együtt Kiskőrös másik internacionalista szellemű, harcos fiáéval: Ligeti Károlyé- val. Mindkettőjük gazdag élete például állhat a mostani és későbbi nemzedékek fiai előtt. V. M. Újra forog a dorozsmai malom vitorlája A szerkesztőség megjegyzése: Méltányoljuk azoknak a fáradozását, akik sokat tettek az. intézmény létrejöttéért. Lapunk eddig is hathatós segítséget nyújtott a Tudomány és Technika Háza népszerűsítéséhez és továbbra is támogatjuk a tartalmi munka propagálásával. De sokakkal együtt változatlanul várjuk a választ arra, hogy mikor, a nap melyik szakában tekintheti meg a MTESZ tagságához nem tartozó nagyközönség — lehetőleg a munkaidő utáni időben — a kecskeméti Tudomány és Technika Házát belülről is. Reméljük, mielőbb erről is történik intézkedés. A Dél-Alföld legrégibb ipari műemléke, a több mint 150 éves kiskundorozstnaii szélmalom négy évvel ezelőtt összedőlt, öreg falait ugyanis annyira megrongálta az akkori belvíz, hogy nem bírta el a szerkezet súlyát. A híres magyar nótaköltő, Dankó Pista dalával országszerte ismertté vált szélmalmot most újjáépítették. Régi népi építészeti jellegét meghagyva, az eredetivel teljesen azonos formában és méretben készítették el. öreg, fából készült szerkezetét, amely az összedőléskor alig szenvedett károsodást, kijavították és ismét beépítették. A háromemeletes szerkezetet most újra ki- próbálták és megállapították, hogy alkalmas liszt őrlésére is. (Erre azonban már nem használják, hiszen Szeged kiskundorozsmai városrészében három, gazdaságosan üzemeltethető villanydaráló működik.) Az öreg szélmalom megmarad műemléknek, látványosságnak. Földig érő óriás vitorláit csak jeles alkalmakkor, bemutatók esetén forgatják meg, amikor természetesen szemes termény is kerül a garatba. A túristálc az idei nyáron azonban ismét megtekinthetik a patinás ipari műemléket. A szovjet energetika jelene A Szovjetunió gázvezetékeinek hossza az egyenlítő kétszerese. Az építők nap mint nap újabb és újabb csővezetékeket fektetnek le, keresztül a szibériai mocsarakon, az örök fagy birodalmán. Közép-Ázsia izzó homoksivatagain. Az utóbbi időben a Szovjetunió európai részén — Belorussziában, Ukrajnában, a Kaszpi-me- dencében, az északi vidékeken — széles arcvonalon folynak a kutatások, számtalan új kőolajgáz- és égőpala-lelőhelyet tártak fel. Ezek pontenciális lehetőségei azonban csupán kis mértékben képesek kielégíteni az ország európai részének rohamosan fejlődő iparát. Jelenleg és hosszú távon a fő tartalék,. Szibéria kőolaj- és földgázkincse. Viktor Krotov, a gazdasági földrajz professzora, a földrajztudományok doktora, a legnagyobb szibériai közgazdászok egyike, akivel Irktuszban alkalmam volt találkozni, a következőket mondta: — Szibéria energetikai kincseit az ország európai részéhez kapcsolni annyit jelent, mint olyan ipari csomópontot létrehozni, amelyet a világgazdaság eddig nem ismer. Az ország európai részének ipari kapacitása jelenleg a Szovjetunió nemzeti termelésének háromnegyed részét adja. Szibériában, a 66. szélességi fokon, az északi sarkkörtől 100 kilométernyire terül el egy új város: Nádim, ahol a hatvanas évek közepétől kezdve a geológusok egymás után tárták fel a rendkívül gazdag földgázlelőhelyeket: a nadimi, jubilejniji, jamszoveji, medvezsjei, jamburgi. urengoji lelőhelyeket. A már felderített készletek meghaladják a 15 trillió köbmétert. Tyumenyben a kőolajkitermelés az- előzetes számítások szerint 1975-re eléri a 130 millió tonnát évente. Jakutföld földgázlelőhelyei a szakemberek becslései szerint 1 trillió köbméter gázt tartalmaznak, ehhez fogható nincs a világon. Jelenleg Nyugat-Szibériából két nagy kőolajvezeték 'indul ki. Közülük az első. az Alekszand- rovszkoje — Anzsero-Szudzsenszk olajvezeték 1220 milliméter átmérőjű csövekből áll. A világ gyakorlatában első ízben építettek kőolajvezetéket ilyen nagy átmérőjű csövekből. Ezen a vezetéken eddig már több tízmillió tonna kőolajat szivattyúztak át. Az olajvezeték hossza 800 kilométer. A másik kőolajvezeték, amelynek útvonala Szamotlor—Uszty— Bálik—Kurgan—U fa—Almet- tyevszk, szintén 1220 milliméteres csövekből készült. Keresztülhalad Nyugat-Szibéria 51 mocsaras területein. átszeli az Ural hegységet, Baskír ia rengetegeit. Útján mintegy 200 vízmedret, 30 vasutat és több mint 80 műutat keresztez. Hossza meghaladja a 2000 kilométert. Üzembe helyezték az Usa— Ir- kutszk közötti transzibériai olajvezetéket. Munkálatok folynak'olyan hatalmas olajvezeték építésén, mint a közép-ázsiai Omszkot és Csard- zsöut összekötő, valamint Alek- szandrovszk és a csendes-óceáni kikötő. Nahodka közötti, a világ legnagyobb kőolajvezeték-rendszerének üzembe állításán. E rendszer vezetékeinek együttes hossza meghaladja a 6000 kilométert. A földgáz szállítása céljából 1973-ban megépítették az egyik legnagyobb, az Északi fény nevet viselő gázvezetéket, amelynek hossza több mint 1500 kilométer. Csöveinek átmérője 1220 milliméter. Ezt a gázvezetéket összekapcsolják majd a KGST tagállamaiba gázt szállító' tranzitvezetékekkel. Több mint 7800 kilométer olajfővezetéket és 7300 kilométer gázfővezetéket helyeztek üzembe az 1973-as év folyamán. 1974-ben több mint 15 000 kilométer kőolaj- és gázfővezetéket kell lefektetni: főleg az ország európai részén: a Kujbisev— Tyihoreckaja—Novorosszijszk és az Zhta—Jaroszlavl olajvezetéket, a Razgyelnaja—Izmail, a Torzsok—Minszk—Ivanyevicsi gázvezetéket. Sűrűn lakott kerületekben kell a Vezetékeket lefektetni, amelyek utakat, közműveket, áramvezetékeket stb. kereszteznek. amivel jelentősen megnövekszik a munka. Ny izsny ekamszk. Kőolajfeldolgozó. (Foto: APN — KS.) Olajfúrótornyok a Kaszpi-tengeren. (Foto: APN — V. Susztov felvétele — KS.) I A tyumenyi olajmezőn. (Foto: APN — V. Taraszevics felvétele — KS.) KÉPERNYŐ Déry Tibor: Kedves bópeer.../ Déry Tibor .„Kedves bópeer ... !” című kisregényének televízióváltozatát láthattuk a Nyitott könyv sorozat új műsoraként. A nyolcvanhoz közel álló idős író megmérte emlékeit (Ítélet nincs), szeszélyesen kalandozó gondolatait, reflexióit tárta elénk (Napok hordaléka), s most megküzd az öregséggel ebben a művében. Öniróniával, kicsit kívülről is nézve magát, kissé felül- emelkdve már mindenen. A nagy dolgok olykor eltörpülnek a szemében, s kisebbek fontosabbakká váltak. „Nagy eszmék? Vedd sorra őket: csak arra jók, hogy meg nem állíthatón vért sajtoljanak ki az emberiség körme alól,” — írja Majd egy fintort vág a tükör előtt. S talán az előbbi szavait kérdőjele» meg később. A televízióváltozat ésszerűen gazdálkodik a kisregény gazdag anyagával. Természetesen a mű súlypontjának veszi az idős író monológjait, küzdelmét a szinte leküzdhetetlen elmúlással, öregedéssel, halállal. S ehhez fűzi a fia hazahívásának és az öregkori szerelemnek derűs, vagy drámai pillanatait. Ez a választás logikus volt. így maradt el például az orvossal való beszélgetés, a hosszabb temetési jelenet, a saját vigasztalására az elfekvő öreg betegei között séta stb. Így jobban Deryre. az íróra, az ő vallomáséira irányulhatott a figyelem. (Bár meg kell jegyezni, hogy a mű nem teljesen életrajzi.) A monológ jó lehetőségeket teremtett arra, hogy Déry szavai közel juthassanak a nézőkhöz. A regényben is meglevő tükörjelenet kitűnő volt, ahogy az öreg író számvetést csinál: milyenek arcredői, a hangja?. A „Kedves bópeer...!' egyszemélyes mű. Monodrámának is nevezhetnénk. Páger Antal játssza az írót. Felejthetetlenül. Vívódása, élniakarása, küszködése az öregkorral, haragja és öröme: végtelenül emberi. Amikor Kosztolányi Pacsirtájának Vajkay Ákosát játszotta Ranódy filmjében, akkor éreztem ilyen tökéletesnek. „Déry mihtha nekem írta volna!” — vallotta erről a szerepről Páger. Igen, ezt az azonosulást éreztük a tévé előtt. Bópeer utolsó pillanatait egy álomszerű szerelem szépíti meg. De lassan búcsúzik utolsó szerelmétől, elhagyja lassan az ifjúság. Ezt a lírát tudta megszólaltatni Páger. A Déry-művet Kabay Barna rendezte. Jó munkát végzett. „Ügy éreztem, hogy akkor tudjuk legpontosabban kifejezni a Déry-mű lényegét, Déry bölcs, ironikus, személyes írói vallomását, ha ez a színész Páger Antal személyes vallomásává válik”, — mondta a rendező. Ez sikerült. Ezért volt nagy élmény Déry kisregénye a képernyőn. Szekér Endre A RÁDIÓ MELLETT Citeraművészünk Japánban Kedden este a rádió népzenei magazinjának 93. számában a citeramuzsika szakavatott mestere, Pribojszky Mátyás- népművész számolt be féléves japáni tartózkodásáról. A távol-keleti országban megkedvelték a citerazenét. Pribojszky fél évig muzsikált egy tokiói vendéglőben, koncerteket, bemutatókat tartott. Néhány érdekes élmény: többen kérték a magyar népművészt, hogy tanítsa meg őket citeráz- ni. Emlékezetes marad az is, hogy az egyik iskolában magyar népdallal fogadták Pribojszkyt. Nem véletlenül, hiszen a tanár jól beszél magyarul, járt hazánkban, s Kodály módszere szerint tanítja az éneket és a zenét. „Meglepő, hogy a japánok mennyire ismerik zenénket” — hangzott el a keddi esti élmény- beszámolóban. A magyar népművészet hírét és megbecsülését jelenti, hogy Pribojszkyt meghívták fővárosi és vidéki zene- akadémiákra, ahol a citeramuzsika mellett tájékoztatta a hallgatókat a magyar népzenei mozgalomról, s büszkék lehetünk arra is, hogy az NHK, a japán rádió interjút készített a magyar népművésszel. Kétmillió forint értékű szarvasmarha-istállót épít a Császártöltési Vegyes- és Építőipari Szövetkezet a helyi Felszabadulás Termelőszövetkezetben. Fennállásuk óta először készítenek épületet előre gyártott elemekből. A létesítmény átadására az esztendő utolsó napján kerül sor. Emellett az észak és a keleti vidékeken is igen nagy méretekben folytatják a munkát: megépítik a Közép-Ázsia-Központ gőzrendszer következő szakaszát, a Med- vezsjetől Moszkváig terjedő 2000 kilométeres gázvezetéket. A kutatás és a kísérleti ellenőrzés stádiumában vannak az 1620 milliméter és ennél nagyobb átmérőjű, száz atmoszféra nyomású csővezetékek, amelyeken évente 50 milliárd köbméter gáz szivattyúzható keresztül. A Szovjetunióban a tüzelőanyag- és energetikai építkezés minden iránya tervszerűen halad. A kilencedik ötéves terv végéig az ipar, -állami beruházásainak mintegy negyedét a fűtőanyagipari ágazatok fejlesztésére fordítják. Jurij Fjodorov (APN—KS)
