Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-31 / 203. szám

1974. augusztus 31. PETŐFI NÉPE • Tovább kell javítani az állatok takarmányozását Még mindig túlságosan ingadozó a takarmányok táplálóérték-tartalma Az állattartó gazdaságokban az idén lényegesen nagyobb gondot fordítanak az állomány takarmányozására, mint a korábbi években bármikor, s ez a hozamok javulásánál is lemérhető. Ugyanakkor számos gazdaság még mindig nem jár el kellő alapossággal, szakszerűséggel a takarmányozás­nál — ezt állapította meg az Országos Takarmányfelügyelő­ség széles körű vizsgálatsorozata, amely számos összefüggést 4árt fel a helyenként nem megfelelő gazdaságossági ered­mények, s a hiányos állati táplálék között. A laboratóriumi elemzések fő­ként arra figyelmeztetnek, hogy az egyik legfontosabb takarmány, a kukorica minősége egyes üze­mekben gyenge, sőt esetenként takarmányozásra alkalmatlan. Különösen a dunántúli megyék­ben van ez így, főleg azokon ' a vidékeken, ahol a kukorica beta­karításakor nedves volt az időjá­rás, és a terményt nem szárítot­ták meg. (Emiatt fuzáriumfertő- zés rontotta a takarmány minő­ségét.) A vizsgálatok szerint ugrássze­rűen megnőtt a kereslet az ab­raktakarmányok és az úgyneve­zett takarmány-koncentrátumok iránt- Az év első 6—8 hónapjá­ban olyan nagy volt a kereslet, hogy azt a forgalmazók teljes egé­szében nem is tudták kielégíteni. A gabonatröszt keverőüzemei tel­jes kapacitással üzemelnek, de egy-egy megyében még így is el­látási gondok adódtak, főleg He­ves, Zala, Nógrád, Tolna, Bács- Kiskun és Veszprém megyékben. Az ellenőrzések szerint a me­zőgazdasági nagyüzemek takar­mánykeverő részlegeiben hatéko­nyabbá kell tenni a minőség el­lenőrzését, mert az előállított ter­mékek egy része nem felel meg a minőségi előírásoknak. A meg­vizsgált minták több mint 5 szá­zaléka táplálékérték-hiányos, s ez az állatok „termelését” veti vissza. Megfelelő vizsgálatokkal ennek elejét lehet venni. Szak­szerűbb kontrollokra van szükség, a tápértékhiányok különben to­vábbra is a magas fehérjetartal­mú takarmányokra jellemzők, azokra, amelyeket a fiatal álla­tokkal etetnek. Ezen a helyzeten változtatni kellőmért a fiatalko­ri takarmányozási hibákat később nehéz, vagy egyáltalán nem lehet helyrehozni. Az ellenőrzések során több eset­ben korlátozták bizonyos takar­mányfélék forgalomba hozatalát. Megesett az is, hogy megtiltották az árusítást és elrendelték a kész­let megsemmisítését. Az Országos Takarmányfel­ügyelőség az év hátralevő hónap­jaiban folytatja a beküldött min­ták vizsgálatát, illetve a hatósági jellegű ellenőrzéseket. (MTI) Műszálgyártás - közösen A KGST ez év június 28-i ülésszakán Bulgária, Magyar- ország, az NDK, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia mi­niszterelnök-helyettesei megállapodást írtak alá arról, hogy „Interhimvolokno” néven új nemzetközi gazdasági egyesü­lést hoznak létre. Az egyesülés célja, hogy előmozdítsa a műszálgyártás mielőbbi és hatékony fejlesztését a szocialista gazdasági közösség országaiban. Megjegyzendő: a műszálgyár­tás intenzív fejlesztése iránti ér­deklődés nem korlátozódik a KGST kereteire, úgyszólván a vi­lág valamennyi ipari országában tapasztalható. 1961 és 1970 kö­zött a világ vegyileg előállított műszál mennyisége két és félszere­sére növekedett, ezen belül a szintetikus szálé 6,8-szeresére. Tartóssága és sok más értékes tulajdonsága következtében a ve­gyi úton előállított műszál szin­te pótolhatatlan anyag az ipar­ban. A gumiabroncsot, az ipari szövetet és még sok egyéb mű­szaki cikket az utóbbi időben ki­zárólag műszálalapanyag felhasz­nálásával készítik. A műszálak felhasználásával növelhető a tex­tiltermékek választéka, olcsób­bakká tehetők a ruházati cik­kek, a bútor- és lakástextíliák. Nem kevésbé fontos az is, hogy felhasználásuk,révén nagy meny- nyiségű természetes textíliát le­het megtakarítani. Üj nádtetők készítésére, nádtetők felújítására 1975. évi kivitelezésre megrendelést elfogadunk. 1974. évi munkákra nádat értékesítünk. Tiszai Nádgazdasági Vállalat Csongrád, Darányi u. 4. sz. 1618 Mindezt figyelembe véve a KGST-országokban gyors ütem­ben fejlesztik a műszálgyártást. A termelés 1960-hoz viszonyítva 1970-ben 2,3-szeresére, ezen be­lül a szintetikus fonalé 11-szere­sére növekedett. ‘ 1975-ben a KGST-országok jóval több szálat gyártanak, mint az ötéves terv­időszak első évében: vegyi fonal­ból majdnem 1,7-szer, szintetikus fonalból pedig 2,5-szer többet. Ennek ellenére a KGST-országok produktumának részaránya e termékek előállításában világ- viszonylag még alacsony, 1975- ben előreláthatóan mintegy 15 százalékot fog kitenni. Követke­zésképpen a ' KGST-országök még hjányt szenvednek különö­sen a szintetikus származású ve­gyi fonalakból. Viszonylag kicsi a termelés Volumene, nem elég nagy a választék, bár mindkettő állandóan bővül és modernizáló­dik. Mivel ez a probléma elég élesen vetődik fel a szocialista közösség minden országa szá­mára, ennél fogva közösen kell megoldani. Ha már itt tartunk azt is mond­juk ki, hogy a jövő idő nem egé­szen helyes, amennyiben orszá­gaink már megkezdték e problé­ma megoldását. A KGST Vegy­ipari Állandó Bizottsága nagy munkát végzett az együttműkö­dés ésszerű megszervezése érde­kében, közte azért is, hogy létre­jöjjön az Interhimvolokno. A szakemberek kidolgozták a műszálgyártás 1990-ig szóló fej­lesztési programjait. Meghatároz­ták a fontosabb anyagfajtákból az igényt, megvizsgálták a ter­melés szakosítását és a kölcsönös Dohány­szüret • Szedik a kerti dohányt a császártöltcsi Felszabadulás Termelő- szövetkezetben. A közös gazdaság dolgozói maguk simítják, fűzik a leveleket, majd a kiskunhalasi dohánybeváltó üzembe szállítják. (Pásztor Zoltán felvétele.) Poliészter tartályok Űjabb — már nagyüzemi mé­retű — alkalmazástechnikai kí­sérlethez kezdett a Fűzfői Ndtro- kémia az AGROTRÖSZT-tel, a vízügyi igazgatóságokkal és az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt vállalataival közöseh. A széles körű együttműködés során megvizsgálják, hogy a rendkívül szilárd, tetszetős műanyag, az üvegszálas poliészter a hagyomá­nyos felhasználáson túl mely te­rületeken hasznosítható éssze­rűen. A nagyüzemi kipróbáláshoz ezer köbméteres silókat állítottak! fel Vésztőn és Sárbogárdon. Ezek az óriási tartályok ellenállnak a tárolt zöldtakarmány korrodáló hatásának. Az idegenforgalmi vi­dékeken a tájhoz Ülő tetszetős poliészter házakba bújtatták a szivattyútelepeket. Az alföldi kőolajipari beruházásoknál pedig poliészter elemekből összerakha­tó vándor csarnokokat állítottak fel. (MTI) Gondolatok az országos kertészeti napokra szállításokat az 1975 utáni idő­szakra. Ezek alapján már kidol­gozták a tervezeteket a sokol­dalú szakosodásra. Gondoskodtak a jobb nyersanyagellátásról is. A szükséges alapanyagokat nem­zetközi szakosodás és kooperáció alapján gyártják a jövőben. Jelentős a fejlődés az ezzel kap­csolatos tudományos kutatásban és gyártásfejlesztésben. Ebben a vonatkozásban a legszorosabb kapcsolat a Szovjetunó, az NDK és Csehszlovákia kpzött jött lét­re. Egyes országok kétoldalúan is kooperálnak a műszál gyártás­ban. Magyarország és Lengyelor­szág például külön megállapodást kötött 1971—75-re a termelés sza­kosítására és a kölcsönös szállí­tásokra. Ez az együttműködés a következő ötéves tervidőszakban is fejlődik, a magyar és a len­gyel tervezési szervezetek már megállapodtak ebben, amikor koordinálták az 1976—-80-ra szóló népgazdaságfejlesztési terveiket. Amint látjuk, munkában nem volt hiány, de mit titkoljuk, meg­felelő koordináció hiányában egészében véve nem. sikerül meg­oldani a műszálgyártás gyors, fel­lendítésének bonyolult problémá­ját. Korábban nem volt olyan egységes szervezet, amely ele­mezte volna a helyzetet, kiszá­mította volna a hatékonyságot és rámutatott volna a munkameg­osztás optimális variánsaira, és mindezt a gyakorlatban is meg­valósította volna. Ezért kellett létrehozni az Interhimvolokno gazdasági egyesülést, amely a to­vábbiakban teljesen átfogja a tagországok műszálgyártásának egész problémakörét. Ez az új egyesülés nemcsak a termelést fogja össze, hanem a kutatást, a tervezést is koordi­nálja, biztosítja a nyersanyag- ellátást, a termeléshez szükséges berendezéseket. Miután ez gaz­dasági egyesülés, vállalatokat hozhat létre és létre is hoz, s ennélfogva közvetlenül előmoz­dítja majd e fontos termékek gyártásának gyors növelését. (KS) • A mezőgazdaság szocialista átszervezése alapjaiban megvál­toztatta a falu gazdasági és tár­sadalmi viszonyait. A dinamikus fejlődés eredménye, hogy a me­gye mezőgazdasági bruttó terme­lési értékének 54 százalékát az állami gazdaságok és a mezőgaz­dasági szövetkezetek állították elő már 1972-ben is. ami jelentősen több az 1967. évinél. Bebizonyo­sodott, hogy a szocialista nagy­üzemekben lehet a tudomány és a technika legújabb vívmányai­nak alkalmazásával a leghatéko­nyabban termelni. Nem kétséges, hogy a jövő fejlődésének is ez a további útia. A nagyüzemek mellett azonban még jelentős a kisüzemi gazdasá­gok száma, tevékenysége is. A kisgazdaságok kétharmadát a szö­vetkezetekhez szervesen tartozó háztáji alkotja. A kisegítő gazda­ságok száma a megyében jelen­tős. de ezek nagyobb hányadát már nem főfoglalkozásban gon­dozzák. hanem munkások, alkal­mazottak. értelmiségiek művelik. Báes-Kiskun megye természeti adottságai kiválóan alkalmasak a kertészkedésre, s ebben az ága­zatban jelentősek is a hagyomá­nyok. A művelt területnek 15 százaléka a kertészet, s ez adja a megye növénytermesztési értéké­nek 46 százalékát. A kertészeti kultúrák az egységnyi területen általában nagyobb értéket bizto­sítanak. mint a szántóföldi növé­nyek. A megye kertészete jelentős te­Magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködési kiállítás Befejezéshez közeledik a ma­gyar műszaki-tudományos együtt­működés 25. évfordulója alkal­mából szeptember 6-án nyíló ju­bileumi kiállítás előkészítő mun­kája. A KGM Rákóczi úti Tech­nika Házában és a Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában meg­rendezésre kerülő nagyszabású bemutatón több mint ezer tárgy, makett ad majd képet a szovjet tudomány és technika eredmé­nyeiről és a két ország közötti gyümölcsöző együttműködésről. Csak egy telefon... Fci-pici, úgynevezett „kis ■* ügyekkel’’, de még közép- nagyságú, sőt annál jóval na­gyobb ügyekkel kapcsolatban is hallhatni azt a bizonyos „csak egy telefon...” kezdetű monoló­got, amely bizonyos magyaráza­tokkal folytatódik és többször szerepel benne a „mert" szócska. Mert ezt, mert az X, Y vagy Z elvtárs (úr) mégis elintézheti.. • (?) Igen. Az emberek értik ezt — tudnak róla. Azok is értik, akik előszeretettel tudják használni a legkülönbözőbb ügyekkel, prob­lémákkal és még sok-sok min­dennel kapcsolatban. Ügyesen, sokszor kivédhetetlenül tálalják annak az embernek, akinek be­osztására, tekintélyére, jól műkö­dő kapcsolataira apellálnak. „Neked csak egy telefonba ke­rül ...” És ez az ártatlannak, túl­ságosan köznapinak tetsző mon­dat, amely a jelentéktelenség ál­arcát hordozza magán, veszélyes! Tartalma és a hozzá kapcsolódó cselekedetek pedig tűrhetetlenek a hétköznapok etikájának min­den szintjén. Tűrhetetlenek, mert szövődményeik-szöveteik kóros elváltozásokat okoznak a társa­dalom iránt táplált egészséges ér­zületben: egyénben és közösség­ben. Most különösen, amikor augusz­tus vége van, nyár vége: néhány nap múlva pedig szeptember hó­napot írunk. Mert forró napok és hetek ezek, de nemcsak az időjá­rás, és nemcsak az évszak miatt. Az egyetemeken, főiskolá­kon, különböző felsőoktatási in­tézményekben bizottságok ülnek össze és döntenek azok ügyében, akiknek a felvételi kérelmét‘va­lamilyen oknál fogva elutasítot­ták és (élhettek) éltek a fellebbe­zés jogával. Másmilyen bizottsá­gokban pedig arról döntenek, hogy elkövetkező tanévben kik lehetnek majd a kollégiumok la­kói — tehát —, kik részesülnek anyagi és egyéb helyzetük alap­ján a társadalom adta legna­gyobb kedvezménnyel• A forró napokon pedig „forró drótok” kezdik meg működésü­ket: „csak egy telefon, mert a fiam...”, vagy „csak egy telefon X-nek, hogy szóljon át Z-nek, mert a lányomat...” — és ezek a „csak egy telefon”-ok tűrhetetle­nek! Először tűrhetetlenek ^ azért, mert a legtöbb embernek nincs ilyen telefonja, nincs kit felcsör­getni, nincs kihez bekapcsoltat­ni a helyi vagy interurbán hívást — és erre nem is gondol. Má­sodsorban azért, mert a vona­lak mindkét végén sérülést szen­ved az a számunkra egyáltalán nem közömbös erkölcsi munka, hogy ilyenre nincs szükség, s minden erkölcsi érték, ami ezzel a renddel született, valahol ma­gán viseli ezt a társadalmi fen­ségjelet is. Nincs szükség „csak egy tele- fon”-okra! De hát van ilyen — s éppen ezért tűrhetetlen! A jelenben tűrhetetlen, mert kísértetiesek ezek a drótok. Sö­tétben húzódnak a társadalmi er­kölcs és a közélet etikáján kívül. Távol a tisztességtől. Távol az ön- és lársadalombecsülés fény­forrásaitól. Rossz történelmi múl­tak árnyékaiban bújó korrupció, rületi és termelési aránnyal ré­szesig az országosból. A bor, a fűszerpaprika és a kajszibarack mintegy 40 százaléka Bács-Kis- kunból kerül ki. a zöldpaprika és a szilva egyötöde, és több, mint egytizede a vöröshagymának, a zöldborsónak, a paradicsomnak, az almának és a szőlőnek, innen származik. A más ágazatokban már alkal­mazott korszerűsítéshez hason­lóan. a kertészetben is megkez­dődött a területi és az üzemi kon­centráció, amely megteremtette az iparszerű rendszerek kialakulásá­nak feltételeit A nagyüzemek termelésének fejlődésével, a ter­mények tartósításával mindinkább kiegyensúlyozottá válik a lakos­ság gyümölcs- és zöldségellátása, de változatlanul nem nélkülözhe­tő a kisüzemektől származó áru sem. 0 A kertészeti kultúrák szekto­rok közötti megoszlásában a kis­üzemek szerenét Bács-Kiskunban kiemelkedőnek kell tekinteni, ugyanis a szőlőterület és -termés több mint fele. de a gyümölcs 40 százaléka és a zöldség egynegye­de náluk terem. Árutermelé­sük jóval kevesebb, mert a ter­mények nagyobb részét maguk fogyasztják el. A nagyüzemekben elsősorban azokat a fajtákat termelik, ame­lyek gépesíthetők. jól jövedelmez­nek. s így bizonyos mértékig uni­formizálják a kínálatot. Mivel a háztáji és kisegítő gazdaságokban adott a kézi munkaerő, bővíthető a fajták választéka. A kiskertben helyet kaphatnak a későn érő gyümölcsfajok mint a téli arany- parmen alma. az olasz kék és sermeni ringlószilva, vagy a kínai lapos őszibarack. A zöldségfélék közül a rebarbara, a kínai kel. bimbós kel. a brokkoli, a padlizsán. Mindezekkel bővíthető az áruválaszték, teljesebbé tehető a lakossági igények kielégítése. A társadalom átrétegezpdése, a városi lakosság részarányának megnövekedése következtében új tartalommal gazdagodott a ha­gyományos kertészkedés. A sza­bad idő kellemes, egészséges kör­nyezetben való eltöltésének igé- ' nyén túl a család fiatalabb és idősebb tagjai hasznos elfoglalt­ságot. szórakozást, pihenést talál­hatnak a kertészkedésben. A kert a mindennapi sikerélményt ad­hatja. A gyakorta nyíló virág, az érő gyümölcs, szőlő és zöldség, a kertet művelő ember gondos munkájának eredménye. Ki ta­gadná. hogy a saját termesztésűt jobbnak. ízletesebbnek tartja, mint a másutt vettet. Ez a „több­letérték” valóság, mert a legin­kább megfelelő érettségben, köz­vetlenül kerülhet a család aszta­lára. 0 A hazai ellátás és a népgaz­dasági érdek szükségessé teszi, hoev a, kisüzemek termelése — az eddiginél szervezettebb keretek között. a kormányhatározatok megvalósításával — a közérdeket szolgálja. Dr. Nagy Lajosné. a KSH közgazdásza A Dunavidéki Vendéglátó Vállalat: munkahelyi vendéglátó szakvállalat protekció kórokozóit fertőzik visz- sza. Közénk! S nem csak az augusztus vé­gi, szeptember eleji forró hetek­ben, amikor döntenek a felsőok­tatási intézményekben. Nemcsak ekkor, és nemcsak ilyen esetek- * ben• Hanem a húsboltokban a ritkán kapható szalámik ürügyén. Szövetek és autómárkák ürügyén. Alkatrészek és állásügyek eseté­ben __ K özösségben és közösségen ki­írni — ez tűrhetetlen! S ezeket a telefonálókat nem védi és nem védheti semmi. Nincs ami a tár­sadalmi etikán kívül eső önös- önérdeket védje. Nincs! Azért sincs, mert volt az, hogy ilyen­ről nem lehetett beszélni (hogy ne legyen), és ez rossz volt. Meg­esett? Épp ezért tudjuk, épp ezért számolunk azzal, hogy a kóros sejtek kritikus mennyiségben el ne szaporodjanak. S mert vannak ilyen telefonok a jelenben, védenünk kell ettől is az erkölcs minden faktorát. Így kell tennünk a társadalmi nyíltság és a nyilvánosság min­den eszközével. Csató Károly A Dunavidéki Vendéglátó Vál­lalat már 1949 óta foglalkozik a munkahelyi étkeztetéssel. Tevé­kenységét, mint a mozgókonyha H. V. 64. sz. telepe kezdte meg a pen telei fennsíkon. A malom­udvar eperfái alatt kondérban főztek a .kezdetben 100—200 fő építő részére. 1950-ben már 7000 ember egész napos ellátását bizto­sították. Ezeken az alapokon 1951-ben alakult meg a Sztalin- város Ozemélelmezési Vállalat, mely a konyhákon, éttermeken kívül az üzemekben büfét létesí­tett és az előfizetéses étkezés mellett bevezették az étlap szerin­ti étkezést is. 1954-ben a válla-. lat tevékenysége egész Fejér me­gye területére kiterjedt, majd Pest megyében Százhalombattán, Bács megyében is vállaltak mun­kahelyi étkeztetési és ellátási fel­adatokat. A vállalat ma Bács megyében (Kecskeméten és Kis­kőrösön) naponta több mint 8000 dolgozót, tanulót étkeztet. Tevé­kenységét a megyében a partner­vállalatok és a tanács is rendkí­vül pozitívan értékelik, ezért — várhatóan — a vállalat tevékeny­sége más Bács megyei városok­ra is kiterjed a közeli időkben. 1968-ban az új gazdaságirányítás bevezetésekor — a vállalatot egyesítették a Dunaújvárosi Ven­déglátó Vállalattal, és azóta Du­navidéki Vendéglátó Vállalat né­ven folytatja tevékenységét. A vállalat márkajele: a szakácsfej, azóta Tolna. Somogy és Szolnok megyében i.s ismertté és megbe­csültté vált. Ma már napi mint­egy 70 000 adag ételt szolgáltat­nak és munkahelyi éttermeik, több mint 100 munkahelyi büfé­jük. valamint kereskedelmi egy­ségeik szolgáltatási szintjét leg­hűségesebben az jelzi, hogy a számtalan „Kiváló vállalat” cím mellett — a szakmában egyedül — már kétízben nyerték el a „Minisztertanács és SZOT Vörös Vándorzászlaját’’ és a „Szocialis­ta munka vállalata” címet is. A munkahelyi vendéglátás a szakma: része, de külön ága a vendéglátásnak. Naponta ugyan­azoknak a tízezreknek — gyer­mekeknek. üzemi munkásoknak, munkásnőknek, hivatalok, intéz­mények dolgozóinak változatosan és megelégedésre, nagy mennyi­ségeket főzni nem csak komoly feladat és felelősség, de külön szakismeretet kíván. Ezért a szak- vállalat által nyújtott szolgálta­tásokkal sem a saját kezelésű konyhák, sem az üzleti meggon­dolásokból erre vállalkozó más szervezetek — tartósan — nem versenyezhetnek.. Erre már több példa volt A szocialista és a kapitalista államokban egyaránt az az álláspont, hogy a mun­kahelyi vendéglátást és a gyer­mekek iskolai étkeztetését erre specializált szakvállalatra kell bízni. Legutóbb Bulgáriában szü­letett üyen kormányhatározat, de a Szovjetunióban, az USA-ban és sok más államban is szakvál­lalatok működnek, melyek néme­lyike 1000 üzem ellátásáról gon­doskodik. Ennek kettős előnye van az üzemek és az intézmé­nyek részéről: először — saját speciális feladataikról nem kell erőt, elvonni az étkeztetésre, ellá­tásra. — annak ellenőrzésére, másrészt a szakvállalat ezt a fel­adatot kellő felkészültséggel, ma­gas szakmai színvonalon oldja meg. Hazánkban is a munkahe­lyi és iskolai étkeztetés nagyobb részét az erre alapított szak- vállalatok végzik. A Dunavidéki Vendéglátó Vál­lalat szakmája a munkahelyi vendéglátás, melvet már 24 éve folytat. Szakácsai, üzletvezetői, a vállalat szakmai vezetői részben a kezdettől, és nagyobb részük több mint egy évtizedes gyakor­lattal végzik munkájukat és azt hivatásuknak tekintik. Ezért ér el a vállalat sikereket és ennek köszönheti, hogv egvre szélesebb körben igénylik szolgáltatását. 1613 í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom