Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-28 / 200. szám
4 9 ' PETŐFI NEPE 9 1974. augusztus 28. Kivívta a bizalmat Feláll a zömök, máskor csupatűz fiatalember. Tekintete lassan vándorol körbe az ismerős, kedves arcokon. Ettől — hiába is palástolná — szokatlanul mély lélegzetet vesz. Ha afféle érzelgős ifjúnak ismernék, sóhajnak is beillenék ez a nekifohászko- dás. . „Mi is átérezzük, hogy számodra sem egyszerű rutinfelszólalás, amire most készülsz...” — Ezt olvashatja ki a szerető biztatással rászegeződő szemekből. Am hogy — hogy nem, így még nehezebben indul torkáról a szó. Ön- bátorításként kicsit kihúzza magát, és szép íves hangsúllyal belevág : — Tisztelt tanácsülés... Felszabadult nevetés. Hát hogyne. így megszólítani a megyei KISZ végrehajtó bizottságot! De tán jó is, hogy így történt. Feloldódott a szíveket szorító, ilyen alkalmakkor elkerülhetetlen elérzékenyülés. Ha ez is az élet rendje, mégsem lehet egyik percről a másikra megbarátkozni ilyen változással. Akivel éveket töltöttünk a mozgalomban, a KISZ megyebizottság titkára. Bártfai Attila most már végérvényesen átmegy „felnőtt vonalra”. Előtte való nap alakult meg Izsák nagyközség tanácsa, s Attila május elsejével foglalja az elnöki széket. Ne szépítsük, csak mert ragaszkodni kellene a hivatalos józansághoz; búcsú volt az az akaratlan elszólalással kezdett kis beszéd — 1973. április 27-én. Bártfai Attila akkor már több mint „féllábbal” tanácselnök volt. Megmaradt ugyan megyei KISZ vb-tagnak, de ez már belépés volt a .,Iérfikor”-ba. A tanácselnöki szoba egyik szögletében emlékezünk Bártfai Attilával. Az iménti epizódot csak úgy mellékesként idézte fel a fiatal elnök. Ismert sodró beszédstílusával iparkodott minél gyorsabban a m á b a kanyarodni. Az új, temperamentumos vezető ezernyi tennivalójával folytatni. „Nézzük, amiből élünk!” Lesz idő arra is. Ügy lesz még szebb, igazabb a jelen, ha az eddig való útra is vetünk egy pillantást. — Mióta vagy mozgalmi ember? A tegeződést azért engedem meg magamnak, mert jópár éve a Hazafias Népfront megyei ülésein is ember- és munkaközeiben vagyunk egymással. — Ezerkilenszázhatvankettő óta vagyok társadalmi munkás... Így szép erről beszélni, vezér- cikkes cicomák nélkül. Hogy a lajosmizsei ÁFÉSZ-nél volt KlSZ-vezető. Foglalkozására nézve pedig a községi tanács alkalmazásában — kertész. — Első nagy élményed? Amikor úgy érezted, hogy most a közért is dolgozd? Nem sokat gondolkodik. — Mikor zsebemben KI$Z- megbízólevéllel ellenőriztem az alapszervezetek gazdálkodását. ’ Tagdíjfizetéseket, különféle elszámolásokat ... Felelősség, bizalom ... Sosem felejtem, mint első komoly feladatomat. — Tehát „civilben” kertész vagy... — Gyümölcs- és szőlőtermesztési szaktechnikus... Elvégeztem a kecskeméti felsőfokú technikumot. Hatvanötben kaptam meg a diplomát... Az intézetnél KISZ-csúcstitkár voltam. — Tehát mint . egyszerű kertész tanultál? Derül. S hogy meglepjen kissé, nagykomolyan felel. — Véletlenül... — Hogy érted ezt? — A tanácselnök nem akart elengedni. — Mégis mentél, tehát amit akartál... Megmagyarázza a „szerencséjét”. Ül a tizenhat esztendős gyerek az elnöknél. Letört, mert már elhangzott a verdikt: „Ráérsz még. Lásd be. most itt van rád szükség”. Jó-jó, megtisztelő ez a ragaszkodás, de mikor érzi az ifjú ember, hogy „több van benne”, s annyi ragyogó ismeretlen megvilágósodna a felsőbb iskolában. Még több tudás — és úgy kitágul a nagyvilág, hogy élvezet lesz sok-sok irányban benyargalni. Milyen jó, hogy szakmáján kívül a mozgalmi munkában is felfigyeltek rá. Ezekben a sorsdöntő percekben nyitott be a tanácselnökhöz dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjasi akadémikus, országgyűlési képviselő. Pillanatok alatt kideríti, mitől olyan elektromos a levegő. Mikor a lényeghez ér a községi vezető, szinte izzó örömmel vág közbe. — S te természetesen elengeded ... Fájó' szívvel engedett az elnök. Felfedezte ő a „dinamitot" ebben a virgonc káderben. Tudta; vissza nem kapja már. Persze csak találkoztak azután. Csak másként. Diploma után állami gazdasági gyakornok. Pár hónap múlva behívó ... 1968 februárjában a kecskeméti járási KISZ-nél folytatja. Politikai munkatársként kezdi, s 1970-ben már titkár. Ä következő esztendő végefelé a megyei KISZ-bizott&ág titkára. — S mint járási ifjúsági vezető. az egykori községi kertész, megint ott ülök a lajosmizsei tanácselnök elvtársnál. Községi gondokról beszélgetünk... Akr korra sokszor tárgyaltam már községi vezetőkkel. Megértettem, milyen összetett, nagy áttekintést kívánó feladat tanácselnöknek lenni... A fiatalember hangja izgalmas „kottát” mutatna, ha ábrázolni lehetne. Elmúlt a régi neheztelés. Persze, hogy igyekszik megfogni minden vezető olyan fiatal munkatársat, akiben fantáziát lát. (Bártfai elvtárs decemberben már kertészeti üzemmérnökségbőr államvizsgázik.) \ — Minden szinten megismertem az ifjúsági munkát — gondolkodik fennhangon, s szinte felpezsdülve vallja. — A mozgalom nevelt belőlem embert... Ott ismertem meg az életet. Jellemeket, magatartásformákat, emberi viszonylatokat, helyzeteket, munkastílust... Hogy mindenekelőtt tetteik alapján értékeljem az embereket... Mondja, sorolja gazdag szókinccsel. Fiatal vezető, akinek van már érzéke a szavak kifejezőereje iránt. Kerüli a sablont, hiszen a frázisok a gondolatokat is be- pókhálózzák. — Ha nincs mögöttem a mozgalmi tapasztalat, őszintén mondom, húzódoztam volna ekkora felelősségtől — int gyors mozdulattal a tanácselnöki asztal felé. — És a népfront? — Ott alakult ki bennem hogy a KISZ — nem külön „birodalom” ... Hogy párt, tanács, népfront, tömegszervezetek — valamennyien egy hatalmas rendszer részei vagyunk. Együtt dolgozunk. — Milyen volt a majd csaknem másfél esztendő a tanács- elnöki asztalnál? — Egy év alatt kiderült, kik támogatnak szívvel-lélekkel, s hogy kik nézik mint kibicek — bocsánat az erős kitételért — erőfeszítéseimet... A bizalmat kellett kivívnom, a bizalmat! Hogy egy ilyen fiatal tanácselnök is... A segítők vannak többségben. Nem is említettem. Beszélgetésünket jópár ajtónyitás szorítja „gondolatjel” közé. Olyan ez a szoba, hogy nincs előszobája. Nem titkárnőn át vezet az út az elnökhöz. Most egy overallos idős asszonynak volna néhány szava elnök elvtárssal, majd egy szobafestői munkadíszbe öltözött férfi kér véleményt, milyen színű legyen a fal ebben és ebben az irodában, őket fiatal nő követi. ölre való vázrajzzal a hóna alatt: ráér-e fél egykor egy kis településrendezési megbeszélésre? A 7600 lélekszámú nagyközségben van ám pezsgés. — Mi volt a legkeményebb lecke, amit elsők közt meg kellett oldani? — Az óvodai ellátás és a község tisztasága... Kertész vagyok, a rideg környezetet nem szeretem — fűzi hozzá zárójelben. 1973-ban még a jelentkezők felét tudták felvenni óvodába. Azóta százzal több gyereknek készül a hely. Megduplázódik a kapacitás ... Ennek megteremtése a főpróba az érdekeltek összefogására. S ki nem érdekelt? 150— 150 ezer forintot adott a 3 téesz, 250 ezret az állami gazdaság, 10 ezret a likőripari, 30 ezret a göngyölegellátó vállalat, 25 ezerrel az ÁFÉSZ szállt be, a többit a fejlesztési alapból adják... Községszépítés. Az iskolásokkal, úttörőkkel az élen mindenki benne van. Az úttörők 20 kocsi szemetet takarítottak el a főutcáról ... Fásitanak, parkosítanak. A mellékutcákba meggyfákat ül- . tetnek; közel 1000 csemetét már az idén. — Goldea Mihály; a pártbizottság titkára szintén fiatalember. Ebben is összevág a törekvésünk; ő meg erdész. Aztán mind több név, a lelkes összedolgozóké: K. Szabó Sándor, a Sárfehér Tsz elnöke, Szeműk József az Aranyhomoké... Dr. Hauszman.: János, az új,1 fiatal vb-titkár, Ázsóth Tamás tanár, társadálmi élnökhélyettes..'. Nincs olyan akció, legyen az telekgazdálkodás, tanácstagi, apparátusi munka, amivel kapcsolatban ne kötődnének egyszerre több névhez is az együttműködés eddigi sikerei. — A legközelebbi „kemény dió”? — Kemény diók egyike — igazítja pontosabbra. — A vízmű- program ... A lakosság meggyőzésével kell kezdenünk ... Megint' benyitnak. — Délután ráérsz, elnök elvtárs? — Most az egyszer nem — felel vidáman. — Koordinációs ülésünk lesz. Ez az a negyedévenkénti helyi szimpozion, amelyen mindenki ott van, aki csak vezető a nagyközségben. — Lássa mindenki összességében a tennivalókat így érti meg, hogy túl kell látni a vezetőnek a maga „vállalati, téesz vagy üzemi kerítésén”. Így lesz természetes, hogy a súlyos feladatokkal csak együtt birkózunk meg. — Jöjjön, csak jöjjön, kedves bátyám! Telepedjen $dlet Inéi-' lém... — Ösztökéli új látogatóját a nagyközség ifjú vezetője. — Magyarázza csak el, hogy is szeretnék azt a vízműtársulást? Tóth István A szabadkikötőben 9 A MAHART csepeli szabadkikötőjében havonta száztízuszály, nyolc-kilcnc ezer vasúti kocsi ki-berakodását végzi el százkilencven rakodómunkás, a kikötői gépi berendezés segítségével. A forgalmat ipari televízió segítségével bonyolítják le. Képünkön: indul a foszfát. (MTI foto — Balatoni József felv. — KSJ Negyvenezer üveg Traubisoda 9 A Kunbajai Állami Gazdaságban is megkezdődött a Traubisoda gyártása. Az aromán kívül az alapanyagot is a helyszínen állítják elő, és a kész üdítő italt olasz gyártmányú töltőgépen palackozzák, majd pasztörizálják. Napi negyvenezer üveg Traubisodát szállítanak Bács-Kiskun Csongrád és Baranya megye üzleteibe. Képünkön: Laboratóriumi ellenőrzéssel ügyelnek a megfelelő minőségre. (MTI foto — Karáth Imre felvétele — KS.) Az érdemek köteleznek Indokolt feltételezés: a vezetők túlnyomó része munkája közben aligha gondol a megszerezhető érdemekre, a feladatokra összpontosítja figyelmét, teendői minél jobb ellátása vezérli. Igaz ez a művezető esetében éppúgy, mint a főosztályvezető, a vezérigazgató tevékenységének megítélésekor. Ha jól dolgozott, örömmel fogadja érdemei elismerését — ami nem okvetlen, sőt elsősorban nem anyagiakra értendő —. de mint mondani szokás, az élet megy tovább. Még a gyenge vezető is szerez érdemeket — így hangzik a közhelyszerű megállapítás, s valóban, nincs olyan ember, aki csakis melléfogásokkal, tévedésekkel minősítené önmagát. Olyan azonban már van, aki nem érzi igazán az érdemek súlyát, nem ismeri fel, hogy a meglevő eredményeket múlt időbe helyezik az újabb feladatok. Gyakorlatiasabban fogalmazva: az érdemek köteleznek. A termelést dinamikusan fejlesztő, a minőséget folyamatosan növelő, a választékot bővítő vállalat irányítóit nem megállásra, pihenésre, elégedettségre kell, hogy ösztökéljék az érdemek, hanem töretlen lendületű haladásra, a még korszerűbb megoldások keresésére. Sajnos, nem szabályt erősítő kivétel, hogy az éveken át kitűnően dolgozói.üzem — legyen a népgazdaság bármely, területén — hirtelen megtorpan. Elbátortalanodnak a vezetők, nem vállalják az újat kereséssel járó terheket, visszariadnak a legkisebb kockázattól is, s azzal érvelnek: Mi megtettük már a magunkét, mutassák most meg mások, mit tudnak. Aki megáll, az elmarad. A gazdasági életben különösen így van ez, s itt a tegnapi érdemekből csak a mai tettek kalapácsával lehet tőkét kovácsolni. Azt mondanánk ezzel, hogy mu- landóak az érdemek? Igen, mu- landóak, ha nem frissíti fel azokat újra meg újra a célratörő cselekvés, a változásra, fejlődésre való képesség. A vezetők némelyike itt véti el az utat. Ügy gondolja, hogy már bizonyított. Sőt, esetleg kisajátítja az eredményeket, csakis személyes tulajdonának tartja azokat. Elismeréssel szóltak munkálkodásáról mindenütt, kitüntetést kapott. Nem veszi észre, hogy az elismerés biztatás: így tovább, így tovább. S nem előre néz, hanem hátra. Sikerein futtatja végig gondolatait, s nem teendőin. Azt emlegeti, ami megtörtént, s hallgat arról, ami elvégzésre vár. Büszke a tető alá hozott üzemrészre, a korszerű képekre elégedetten szemléli az iroda falán bekeretezve lógó okleveleket, s már naptárja sem figyelmezteti arra, hogy holnap is nap lesz. Nem szorgalmazza az új termék kísérleteit;, -meet;tar,t j kockázattól; hátha nem válik be, S' akkor-elmarad az.elrsmerés.. Fél Az új jogszabályokról A munkaügyi miniszter 19/1974. számú rendeletével kiegészítette a gyermekgondozási segélyről korábban kiadott 3/1967. számú rendeletét. A kiegészítő, rendelkezések szerint a gyermekgondozási segély a dolgozó nőt akkor is megilleti, ha őt a vállalat olyan természetbeni, vagy nem rendszeres jellegű pénzbeni juttatásban részesíti, amelynek juttatását munkaviszonyra vonatkozó szabály erre az esetre nem zárja ki. Ha a gyermekgondozási segélyezés tartama alatt a dolgozó nő — újabb gyermekére tekintettel — további gyermekgondozási segélyre válik jogosulttá, a gyermekgondozási segély megállapítását — a terhességi — gyermekágyi segély helyett — szülési szabadságának tartamára is kérheti. A gyermekgondozási segély az arra jogosult dolgozó nőt a gyermek születése napjától illeti meg az esetben is, ha munkaviszonyának időközben történő megszűnése miatt szülési szabadságra nem jogosult. Ha a gyermekgondozási segélyben részesülő dolgozó nő munka- viszonya megszűnése után újból szül, a gyermekgondozási segélyezés időtartamát, a gyermekgondozási segélyre való jogosultság szempontjából úgy kell tekinteni, mintha ez alatt munkaviszonyban állt volna. A kiegészítő rendelkezéseket a jelenleg folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. A munkaügyi miniszter 18/ 1974. számú rendeletével szabályozta a fiatalkorúak éjszakai munkában történő foglalkoztatását. A kiegészítő rendelkezések szerint fiatalkorú éjszaka az iparban csak a következő esetekben foglalkoztatható: — ha tizenhetedik életévét betöltötte és szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik, a miniszter által kijelölt iparágakban;' — ha tizenhetedik életévét betöltötte, a kohászat területén a szakmunkásvizsga letételéhez szükséges szakmai gyakorlat megszerzése céljából, — ha tizenhatodik életévét betöltötte a textiliparban, a mi- ' niszter által meghatározott keretek között. A vállalat köteles a fiatalkorút az éjszakai foglalkoztatás megkezdése előtt előzetes orvosi vizsgálatra és legalább negyedévenként időszakos orvosi vizsgálatra küldeni. A kollektív szerződés a fiatalkorú éjszakai foglalkoztatását az előzőekben ismertetett esetekben is megtilthatja. Nem esik korlátozás alá a tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorú éjszakai munkája, ha arra baleset, vagy elemi csapás megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor. A miniszteri rendelet 1975. január 1. napján lép hatályba. A pénzügyminiszter 22/1974. számú rendeletével módosította a nemesfémtermékek gazdálkodási rendjének szabályozásáról szóló 37/1967. számú rendeletét. A módosításról szóló rendelet a platina és az ezüst vételre felajánlásával kapcsolatban kimondja, hogy a tulajdonos köteles a platinát és az ezüstöt a megszerzéstől, illetőleg a tudomásra jutástól számított 8 napon belül a banknak vételre felajánlani, vagy a felajánlás- alól felmentést kérni. A vételre felajánlási kötelezettség nem vonatkozik a nemesfém-gazdálkodás szabályai szerint beszerzett platinára és ezüstre. A munkaügyi miniszter 14/1974. számú rendeletével módosította a munkaügyi viták eldöntéséről szóló 9/1967. számú rendeletét. Eszerint, a községi, valamint a munkaügyi döntőbizottsággal nem rendelkező nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve dolgozóinak, e tanácsok intézményvezetőinek munkaügyi vitáiban a járási hivatal munkaügyi döntőbizottsága jár el. A nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve dolgozóinak, e tanácsok intézményei vezetőjének munkaügyi vitáit a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága hivatali munkaügyi döntőbizottsága bírálja el. A városi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve, a járási hivatal vezető állású dolgozóinak munkaügyi vitáiban a felettes tanácsi szerv hivatali munkaügyi döntőbizottsága, a megjelölt' tanácsok intézményei vezető állású dolgozóinak munkaügyi vitáiban pedig az irányítást ellátó tanács végrehajtó bizottsága hivatali-munkaügyi döntőbizottsága jár el. Dr. Kerék Lajos csoportvezető ügyész jóváhagyni a technológia megváltoztatását, azzal vágja el a vitát: Jó az is, ami most van. Holott néhány éve még ő volt az örök elégedetlen, ő követelt eredményesebb megoldásokat. Kiégett — mondják ilyenkor a szemlélők. Kerékkötő — így a türelmetlenek. Kár érte — summázzák véleményüket a tárgyilagosak. Holott, sűrűn nem is maga a vezető, hanem szűkebb és tágabb környezete a hibás abban, hogy megállt; megállhatott! Mert elfogadják tőle azt, ami tegnap még nagy volt, de mára kicsivé zsúgorodott. Mert nem azt mérik, mit tehetett volna a meglevő lehetőségeken ’belül, hanem azt, hogy most sem dolgozik rosz- szul. Ám a joggal kapott érdemek tőkéje hamar elolvad a kézben, ha az mindig csak vesz belőle, s nem tesz hozzá. Önérdek és társadalmi érdek az érdemek igazi súlyának föl- és elismertetése. A megszerzett rang, tekintély csak akkor él. ha a jelenből táplálkozik, s ha a jövő is sejteti gyarapodását. Máskülönben emlékké válik. Kitűnő vezető volt — mondják az ilyen emberre, holott még posztján áll. Olyannyira ott áll, hogy a feladatok, a teendők már túlléptek rajta. 0 mozdulatlan. az élet ezernyi dolga mozog. Volt, amikor együtt haladtak. Ez rpost már csupárt.^jplélijLS.z ér^- mek. is azzá halványulnak. .. M.,0. . Programvezérlésű gépek központja Szovjet és NDK szakemberek egy évi közös előkészítő munkálatok után adták át a programvezérlésű gépek kísérleti központját a berlini Szerszámgépgyártó Kombinátban. (Telefoto — ADN—MTI—KS.) Újdonság a nyomdászatban Gyakran megtörténik, hogy a sajtóhibák miatt a már kinyomott szövegoldalakat ki kell dobni, s így nagy mennyiségű papír kerül a szemétbe. Nemrég új, Deletaprint nevű gép jelent meg az angliai nyomdákban, mely ugyanazon a lapon új szöveggel helyettesíti a rontott szöveget. A gép működési elve igen egyszerű: a hibásan kinyomott szövegre igen vékony rétegben különleges port szór, amely eltünteti a nyomdafestéket. Az így keletkezett tiszta felületre újra lehet nyomni, ismét felvihető az új szöveg. A Delataprintet nemcsak a nyomdákban használják, de a tervezőirodák és a könyvtárak is, a szennyeződések eltávolítására. A gép színes betűket, sőt illusztrációkat is eltávolít.
