Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-02 / 179. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. augusztus 2.

A javaslatok megvalósulnak

Egy ifjúsági parlament „hullámgyűrűi“

Annak idején — mintegy más-, íél hónappal ezelőtt — meglehetős szűkszavúsággal számolhattunk csak be megyénk állami kereskedelmének ifjúsági parlamentjéről. Egy | tudósítás terjedelme nem engedi meg annak részletes kibontását: milyen kérdések foglalkoztatják, milyen gondok nyomasztják vagy milyen céjbk vezérlik az állami kereskedelemben . dolgozó sok-sok fiatalt.

HuSzonöt hozzászólás hangzott' el az összejövetelen, s ezek felölelték e népgazdasági ágazat csaknem valamennyi megoldásra váró problémáját, a hiányokat, nehézségeket, fonákságokat. Már a korábbi, vállalati jellegű parlamentek is gondolatébresztők, a felelősségre apellálok voltak. Még inkább ilyennek bizonyult a megyei tanácskozás;. amely többsoron is felhívta a vezetők figyelmét a fiatalokkal való törődés szükségességére.

Most, néhány héttel később Gerőcs Istvánt, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetőjét, a megyei parlament „házigazdáját” kérdeztük meg: vajon a fiatalok által felvetett igé-, nyék, javaslatok némelyikében időközben történt-e érdemleges intézkedés?

— Számosán adtak hangot a többi közt a kereskedelemben dolgozók sokoldalú műveltségét sürgető igénynek — hangzott a válasz. — Ószintén szólva, korábban a továbbképzésihez nem minden munkahelyen kaptak a fiatalok megfelelő segítséget, sőt olykor — a munka elsődlegességére hivatkozva — igyekeztek őket szándékukról le is beszélni.

, E tekintetben — egyrészt válla- - lati, Másrészt központi állásfoglalások alapján — máris lényeges változás történt.

— Hivatkozhatunk-e konkrét példákra?

— Hogy egészen friss döntést

említsek: beszélgetésünk előtt

alig néhány perccel számolt be a BRK igazgatója arról, hogy a jövőben minden lehetséges módon támogatják .majd az arra érdemes, tehetséges fiatalok továbbtanulását. Egyebek közt nem követelik meg tőlük, hogy a kötelező hetenkénti együttes tanulmányi foglalkozások miatt kieső munkaidőt ledolgozzák. De más vállalatok is elősegítik a továbbképzést, többnyire anyagi eszközökkel is. Ami pedig az előbb említett központi döntést illeti, nemrég rendeletileg emelték fel a középiskolába járók tanulmányi és vizsgaszabadságát. Ez az intézkedés főként a fiatal anyáknak előnyös.

— Tudomásunk szerint nem volt olyan ifjúsági parlament, amelyen ne kaptak volna hangot a bérezés kérdései.

— Valóban,* ez mindenütt téma volt, s az igények is jogosak. A " teljesebb megoldás természetesen még évek kérdése, azonban már az idén a vállalatok, szövetkezetek mintegy kétharmad része az eddiginél nagyobb előrelépésről adhat számot, s a többiek is alaposan fontolóra veszik a lehetőségeket Egészséges lendületet adott a minisztériumnak a szokásosnál magasabb összegű bértámogatása, amelyre a legtöbb vállalat, szövetkezet rá is licitált, vagyis azt saját erőből képzett bérfejlesztéssel egészítette ki. Félreértés ne essék, még így sincs szó olyan tetemes összegről, hogy mindenki részesülhetne belőle, mégis számos, a bérezésben addig lemaradt fiatal, és sok, nehéz körülmények közt élő dolgozó kaphatott és kaphat így

béremelést vagy bérjellegű jutalmat.

— A fiatalpk sokrétű igényeinek kielégítését szolgálja az úgynevezett ifjúsági alap. Segíti a szakmai tanfolyamok, a politikai oktatás, a vetélkedők vagy a belföldi kirándulások megszervezését.

— A megyei parlament észrevételei is nagyrészt hozzájárultak ahhoz, hogy ennek az alapnap az összegét néhány vállalatnál megemelték; ahol- pedig eddig ilyen nem volt — mint például a BÉK-rtél —, ott létrehozták.

— Többen is hiányolták « megfelelő klubhelyiségetilletve sürgették a sport- és művelődési tevékenység fokozását.

— Erre is felfigyeltek, sőt már intézkedtek is több helyütt. Így a BW fiataljainak klubhelyiséget alakítottak ki. Ez persze önmagában Véve még kevés: a lényeg, hogy a friss lehetőség méltó tartalommal is telítődjék, egyúttal pedig a fiatalok kellőképp éljenek is a nekik teremtett lehetőséggel. _ A kiskunfélegyházi Barczikai László, a BIK sportfelelőse javaslata nyomán tornatermet bérelt a vállalat vezetősége, s a sportolni vágyókat más. módon, anyagilag is támogatja.

— Mi lesz a többi javaslói sorsa?

— Rengeteg, szerteágazó" témájú kérdés került parlamentünkön napirendre. Köztük sok olyan is (például az óvodák nyitvatartási idejével kapcsolatos), amelyekben végső döntés csak a tanáccsal egyetértésben születhet majd. Beszélgetésünket azzal summázhatnánk, hogy - a jó megoldások útját valamennyi érdekelt vállalatnál keresik. S mindennél fontosabb, hogy rá is leljenek. J. T.

Nyomda a mellékutcában

Csendes kis utca viseli József Attila nevét Kiskunfélegyházán: A csend azonban csak viszonylagos, hiszen a város közepén vagyunk, a Szabadság tértől, a városon átvezető.E—5-ös úttól alig néhány méternyire. Akinek erre visz az útja. messziről nem is hinné, hogy egy' lakóházsáerű épületben itt dolgoznak a nyomdászok. Az utcára redőnynyel zárható két ajtó nyílik, az egyikei; szűk' irodába, a másikon a szedőterembe juthat a látogató.

— Krónikus helyhiányban szenvedünk — mondja Bodor Béla, a Petőfi Nyomda kiskunfélegyházi telepének vezetője. — Ezt azonban már megszoktuk' — teszi hozzá mosolyogva —, s igyekszünk egymást kerülgetve, de egymást nem j akadályozva dolgozni. Első félévünk jól sikerült,

3,8 millió forintos tervünket 4,5 millió forintra teljesítettük.

— Mivel foglalkoznak jelenleg?

— Termékeink igen sokfélék. Különböző kereskedelmi nyomtatványokat. falragaszokat, meghívókat és újságokat is készítünk. Telepünk életében fordulópontot jelentett 1969. akkor kaptunk egy szedőgépet s azóta „olvasnivalót” is tudunk készíteni. Innen kerül az olvasók 'kezébe jelenleg, az ügyvédek országos havi lapja és a helybeli Egyesült Lenin Termelőszövetkezet szintén havonta megjelenő üzemi lapja. Megren. delőink közül sokan már „törzs- gárdatagnak” - számítanak. A szegedi Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat igen régi ügyfelünk, részükre most egy szép kiállítású áruforgalmi tájékoztatót készítettünk. Az É.M.t Számítás- technikai Vállalat, a pincegazdaság és még sok megyebeli és más vidékről való1 vállalat rendel tőlünk különböző nyomdai terméket.

— A nyomdászok között van törzsgárdatag?

— Majdnem mind az. Két műszakban négyvenöten dolgozunk itt s alig van közöttünk, akinek

•munkaviszonya ne érné.el az Öt évet.

— Á telepvezető?1

— Valamikor enhek a nyomdának az elődjében szereztem gépmesteri képesítést, majd átkerültem Kecskemétre művezetőnek. Hat évivel ezelőtt jöttem vissáa, akkor bíztak meg a telep vezetésével! Á telep fejlődésére! jellemző, hogy akkor mindössze húsz tagú kollektíva dolgozott itt, most pedig,/ mint az előbb mondtam, már negyvenötén vagyunk.

— Az utánpótlás?

— Kilenc-ipari tanulónk közül most a nyáron három lány és két fiú szerezte meg a szakképe^ sítést. Az új oktatási évben szeretnénk legalább tíz újabb szedő- és gépmestertanulót felvenni. Van már jelentkező, de jöhetnek még azok, akik ezután határozzák el, hogy nyomdászok lesznek. Az idei év egyik szép eredményének számít — mondja befejezésül a

0 Ficsor János kéziszedő, a Könnyűipar kiváló dolgozója, többszörös Kiváló dolgozó, évtizedek óta tagja ennek a kollektívának.

telepvezető —, hogy három szocialista címért küzdő brigád alakult. Reméljük, az év végére már

0 Pallagi László kéziszedő a telep szb-titkára 1961 óta dolgozik itt, tulajdonosa a Kiváló dolgozó kitüntetésnek.

eredményeikről is tudok tájékoztatót adni.

Opauszky László

0 Gulyás Sándor a legifjabb gépmester. Itt tanulta a szakmát, s már egy éve dolgozik mint ,Jelnőtt”.

0 Ez a felvétel .a könyvkötészetben készült, az itt dolgozók kereskedelmi nyomtatványokat tömbösítenek.

SZEPTEMBER 1-TŐL 50 FORINT KIEGÉSZÍTÉS

Nem része a bérnek és a keresetnek

Szeptember 1-én lépnek életbe a tüzelő- és üzemanyagok új fogyasztói árai. s első ízben szeptemberben fizetik, a munkásoknak és alkalmazottaknak a havi 50 forintos bérpótlékot. ‘Ugyancsak szeptemberben emelik fel 50 forinttal a gyermekgondozási segélyt és nyugdíjat.,

A bérpótléknak, valamint a gyermekgondozási segélyek és a nyugdíjak 50 forinttal történő felemelésének kizárólagos célja és szerepe az áremelésből adódó

többletkiadás ellensúlyozása. Éppen ezért ezeket az ötven forintokat minden szempontból különleges elbírálás illeti:

— Az 50 forintos bérpótlék nem számít bele az átlagbérbe, azt semmilyen levonás nem terheli. (Pl. nyugdíjjárulék, jövedelmadó.) Ezt az 50 forintot a lakbérhozzájárulásnál sem lehet figyelembe venni.

— Az 50 forint a hivatalos célokra kiállított keresetigazolásokban spm szerepelhet, téhát a gyermekintézményekben fizetendő' térítési díj összegét sem befolyásolja.

— A bérpótlék' a , párt-' és szakszervezeti díj szempontjából sem tekinthető bérnek, fizetésnek.

— Az 50 forint összegű kiegészítés különleges szerepe , abban is kifejezésre jut,, hogy ezt az összeget a betegség, szülési szabadság idejére is — a táppénzzel és a segéllyel együtt — ki kell fizetni. (KS)

Acélgyártásunk ma és holnap

A hazai vaskohászat elmúlt évtizedekben! fejlődésében is tükröződik, hogy ennek az iparágnak a szerepét és a fejlesztés mértékét gyakran szélsőséges nézőpontok befolyásolták. Az ötvenes évek elején az ipari beruházások jelentős része koncentrálódott a vaskohászatra, s- ennek eredményeként termelése egy évtized alatt több mint kétszeresére nőtt. 1960 után, amikor az ipar ágazati szerkezetének korszerűsítése, a gazdaságosabb iparstruktúra kialakítása került előtérbe, olyan vélemények is elhangzottak, hogy a sok beruházást igénylő vaskohászat további fejlesztése nem in- dokolt.i Tény, hogy az előző évtizedhez képest a nyersvas-, a nyersacél- és a hengereltáru-gyár- tás növekedési üteme lassult; az alapvető vaskohászati termékek mennyisége ezúttal 15 esztendő alatt — 1960—1975 — növekszik kétszeresére.

A vaskohászati iparban nemcsak az V. ötéves terv idevágó feladatainak meghatározása, hanem egyéb sürgető okok, tényezők is igénylik a hogyan tovább- kérdésre adandó választ. A vas- kohászati ipar ugyanis- néhány esztendeje acélhiánnyal küzd. Ebben az iparágban a fejlesztés örökös dilemmája a három technológiai , ág, a nyersvas-, az acél- és a hengereltáru-gyártás kapacitás- összhangjának biztosítása. A termelés ilyen jellegű harmóniájának megteremtése, fenntartása azért okoz gondot, mert az egymáshoz kapcsolódó vertikumok egyidejű fejlesztése rendkívül sok pénzt igényel. Másrészt a korszerűség és a gazdaságosság eleve meghatározza a létesítendő objektumok — pl. kohók, acélgyártó üzemek, hengerművek — célszerű kapacitását, s ily módon a technológiák és a gyártó berendezések eltérő fejlődése is (negbontja a kapacitásösszhangot.

A vaskohászat jelenlegi helyzetét is ez — a belső harmónia hiánya — jellemzi. A III. ötéves terv időszakában a kiinduló technológiai ágazatban, a nyersvasgyár- tásban fejlődött a kapacitás, éspedig a termelés intenzifikálása, a darabosított érc nagyobb arányú felhasználása révén. A vaskohászat IV. ötéves terve — kihagyva a középső vertikumot, az acélgyártást — a hengersorok fejlesztésére, korszerűsítésére összpontosított. A Lenin Kohászati Művekben új nemesacél-hengermű,'az Ózdi Kohászati Üzemekben rúddrót-finomhengermű gyarapítja a késztermékgyártó kapacitásokat. ezenkívül két hengersor — a Csepel Acélműben a huzalhengersor, a Dunai Vasműben pedig a lemezhengermű — rekonstrukciójára is sor került. Már a nyersvasgyártás — előző terv- időszakbeni —fejlesztése is módot adott az acélgyártás gyorsabb növelésére,' míg a késztermékeket gyártó hengersorok bővítése — épp az új kapacitások kihasználása érdekében .— parancsolóan előírja.

Az acélgyártás két oldalról is — van elegendő nyersvas és hen- gereltáru-gyártó kapacitás,— sürgetett fejlesztése és már a IV. ötéves tervidőszak kezdetén jelentkező, s azóta egyre növekvő acél- hiány felszámolása a soron következő közép távú terv feladatai közé sorolódott. Azért használjuk ezt a fogalmazást, mert a vaskohászat az előrelátható acéljiiányt részben beruházással, részben pedig a KGST-országok ebben az iparágban kialakuló' integrációjával tervezte kiküszöbölni, megoldani. Az acélgyártás Ózdi Kohászati Műveknél történő fejlesztésére, oxigéngyár létesítésére azonban mindeddig nem került sor, mert a kohászati vállalatok fejlesztési alapjait a korábban kezdett beruházások, hosszú időre lekötötték, s a több KGST-ország által közösen létesítendő kohászati kombinát sem jutott a megvalósítás stádiumába.

Már pedig a népgazdaságnak egyre több acélra van szükségé. Nálunk is érvényesül az a világszerte tapasztalható tendencia, hogy a mesterséges szerkezeti anyagok — a műanyagok — elterjedése sem csökkenti az acélfelhasználást és igényt. A két legnagyobb fogyasztó a. gépipar és az építőipar. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a vaskohászat. amely túlnyomó részben import — a Szovjetunióból származó — nyers- és alapanyagot dolgoz fel, egyidejűleg devizaszerző iparág is. A vaskohászat az elmúlt évben mintegy 180 millió dollár értékben exportált hengerelt árut.

Mindezeket • a körülményeket mérlegelve az Állami Tervbizottság a közelmúltban olyan döntéseket hozott, amelyek körvonalazzák az iparág várható fejlődését az új tervidőszakban. Még ebben az évben megkezdődik az acélgyártás intenzifikálásához szükséges ózdi oxigéngyár beruházása, míg a Dunai Vasműben felépül az ország első konverteres acélműve. Ezek a létesítmények az V. ötéves tervidőszak derekára készülnek el, s ígv a kohászat három vertikumának belső harmóniája ' csak az évtized végén áll majd helyre, amikor a hazai acéltermelés, amely 1973-ban 3.3 millió tonna volt, várhatóan már meghaladja az évi 4 millió tonnát. Az Állami Tervbizottság döntése alapján kezdődő beruházások sem csökkentik a vaskohászat, illetve a népgazdaság érdekeltségét abban, hogy részt vegyen az ország távlati acélellátását biztosító szocialista integrációban." az iparág magas eszközigénye ugyanis amellett érvel, hogy a folyamatosan i növekvő acélszükséglet egy részét az integrációban való részvétellel biztosítsuk, s itthon elsősorban a készárugyártást fejlesszük.

G. I.

Az ENSZ adatai szerint az utóbbi tíz évben az egyik leggyorsabban fejlődő gazdasági tevékenység világszerte az 'idegen- forgalom. A szabad idő növekedése, a jövedelem fokozódása és a motorizáció terjedése nyomán különösen a szocialista országokban fejlődik a turizmus. 1968. és 1973. között kétszer gyorsabban, minta világátlag. Ezért a KGST-orszá- gok elhatározták: egyeztetik idegenforgalmi távlati fejlesztési tevékenységüket, mert az elképzelések összehangolásával jobban megalapozhatják az idegenforgalom fejlesztésének .irányait, s többek között elősegíthetik • az idegenforgalmi beruházások bizonyos fokú nemzetközi szakosítását is. A.közös munka összehangolását a szocialista országok idegenforgalmi kormányszerveinek évenként összeülő értkezlete segíti. A két évvel ezelőtti értekezleten az Országos Idegenforgalmi Tanácsot bízták meg a köz- gazdasági bizottság munkájának megszervezésével és irányításával. a bizottság a tagországokkal együttműködve már készíti a KGST-országok 1990-ig ■ szóló hosszú távú idegenforgalmi fejlesztési koncepcióját.

A prognózis elkészítéséhez a magyar szakemberek figyelembe veszik a. többi ország fejlesztési terveit. ^ s bár az előrejelzés ösz- szeállítása még tart. azt már kiszámították: 1990-ben a KGST- országok előreláthatóan összesen 100 millió turistát fogadnak, kétszer többet, mint 1973-ban. A turisták többsége — mintegy 70 millió — a szocialista országokból utazik majd. A növekedés fő oka, hogy a nemzetközi adatok-, ból nyert tapasztalat szerint az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem bizonyos / szintjénél tömeg- jellegűvé válik a turizmus, a szocialista országok pedig néhány éven belül elérik vagy máris elérték .ezt a szintet. A növekvő idegenforgalom hatása Magyarországon különösen érződik majd. földrajzi helyzetéből adódóan ugyanis a tranzit utazások nagy része hazánkon is áthalad.

Az előrejelzéseket a rövid távú idegenforgalmi fejlesztési tervezésnél és a népgazdasági tervek elkészítésénél is felhasználják az egyes országok. Hazánkban például már elkészült az 500 kilométeres autópálya terve, amely nemcsak a hazai autósok utazását könnyíti majd meg, de szerves része lesz a nemzetközi autópályahálózatnak is.

A hosszú távú nemzetközi koncepció előreláthatóan az év végéig készül el. s az idegenforgalmi kormányszervek 1975. első fe- lében Moszkvában összeülő X. értekezletén kerül előterjesztésre. (MTI)

Az alaptól a tetőig

építkezzen a Kiskunfélegyházi ÁFÉSZ építő- és tüzelőanyag-telepeiről:

Gátér, Petőfiszállás, Pálmonostora, Kunszállás, A Ipar, Jászszenti ászló.

Korlátlan mennyiségben beszerezhetők:

400 -as, 500-as cement, kisméretű téglák, fenyőfűrészáruk, rúdfák, szigetelő anyagok, mozaiklap, ajtók, ablakok, bárdolt fák, 253-as tetőcserép.

Kérjük, keressék fel az ÁFÉSZ tüzéptelepeit, és SZERZŐDÉSSEL KÖSSEK LE az építkezéshez szükséges építőanyagokat.

Megrendeléseiket határidőre teljesítjük•

, 1503

Hosszútávú idegenforgalmi fejlesztési koncepció készül