Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-14 / 163. szám
Felbecsülhetetlen érték 30 ezer hektáron Beszélgetés a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatójával A napokban kinevezték a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóját dr. Tóth Károly személyében, aki eddig a Kecskeméti Erdőfelügyelőség vezetője volt. Azok közé tartozik, akik leglelkesebben szorgalmazták a kezdeményezést. Vele beszélgetünk az előkészületekről és arról, mi is indokolta, hogy a megyénkben hozzák létre a hortobágyi után az ország második nemzeti parkját. — A Duna—Tisza köze hazánk egyik legjellegzetesebb, legváltozatosabb, természeti értékekben bővelkedő földrajzi tája. Magában foglalja a Kárpát-medence felszínének - kialakulását legjobban befolyásoló és a' táj jellegét meghatározó két folyó, a Duna és a Tisza által határolt Alföld homokbuckás, erdős, vadregényes középső részét. Ide tartoznak a két folyó árterületei, a Duna törmelékkúpjai, a futóhomok buckarajai, a kiskunsági szikes puszta, az észak-bácskai löszhát, a végeláthatatlan rétek, legelők, nádasok, az egyedülálló szikes tavaik, külön-kü- lön is sajátos állat- és növényvilágukkal, a Kiskunság lakói egy részének még má is kenyeret adó tanyatelepüléseivel. Ez a táj geológiai múltját tekintve igen érdekes. A jelenlegi felszíne, az utolsó jégkorszakból eredő lösz,- a folyók és szelek által évezredek során ráhordott, különböző vastagságú, dunai eredetű hordalékkal, homokkal van betakarva. Az ősi homokkal befedett vegetáció és az egyéb talajképző erők rendkívül változatos típusokat és azok kombinációit hozták létre. Ugyanakkor az egyes felszíni alakzatokhoz, talajtípusokhoz, makro- és mikroklímához kötődve megfelelő flóra és fauna fejlődött ki. A védetté jelölt .területek őshonos növény- és állatvilága óriási genetikai értéket is képvisel, amely a jövő növénynemesítése és állattenyésztése számára kimeríthetetlen, természetes génrezer- vácipt adhaf. — Tudomásunk szerint ■ a létrehozandó nemzeti park nem teljesen összefüggő területet képez. Elmondaná milyen tájegységekből áll? Az igazgató egy térképen mutatja a leendő nemzeti park helyét. — Hat különálló, de egymástól nem lényeges földrajzi távolságra eső területből jön létre. Ezek a következők: a Tőserdő a Hplt- Tiszával, a Kiskun puszta, Kun- szentmiklós vidéke, a szikes tavak, főként Fülöipszállás, Szabad- szállás körzetében, a homokbuckák, Fülöpháza, Ágasegyháza határában, a nádasok, rétek, Izsák, Csengőd, Páhi környékén, végül pedig a bugaci védett terület. Ezeken kívül ellátnánk további hat terület természetvédelmét. Ezeket az Országos Természetvédelmi Hivatal és a megyei tanácsok már korábban védetté nyilvánították. Ide tartoznak: az ócsai, turjános, a kunfehértói holdrutás tölgyesek, a kéleshal- mi, kiskunhalasi galagonyás-buckák, a kiskőrösi úgynevezett Szűcsi erdő, a tabdi kőrises égerláp, végül pedig a dunapataji Szeli- di-tó. — Jelenleg milyen előkészületek folynak a nemzeti park létrehozására? — Az igazgatóság tervezett székhelye Kecskemét, mely a város földrajzi elhelyezkedése és megyeszékhely jellege miatt erre a legalkalmasabb. A vezetőség, az irányító apparátus, a szakemberek verbuválását most végezzük. A szervezés még eltart egy darabig. Nagy munka előtt állunk. A terület közigazgatási bejárása megtörtént már. Valamennyi érintett tanáccsal, gazdasággal, személlyel megtárgyaltuk a leendő nemzeti park kialakításának elveit, mindenkivel meg is egyeztünk. A további feladat a nemzeti park létesítésével kapcsolatos egyéb beruházások előkészítése. A kutatóknak sok feladatuk lesz, hiszen a védetté nyilvánított területek állat- és növényvilágának leltárba vétele még. hátra van. Sok érdekességre számíthatunk, meglepetésre is felkészülhetünk — hangoztatja végezetül dr. Tóth Károly igazgató. A Kiskunsági Nemzeti Park újabb- nagy kincsünk lesi, elősegíti azoknak a felbecsülhetetlen természeti értékeknek megmentését, melyek nemcsak hazánk, hanem Európa általános kultúrtörténeti múltját is képviselik és sehol máshol már nem találhatók meg, ilyen viszonylag még érintetlen állapotban. K. S. • Ez a felvétel a vadregényes Szelidi-tónál készült. Az Országos Természetvédelmi Tanács június végén elfogadta azt a javaslatot, amelyet a megyei tanács terjesztett elő a Kiskunsági Nemzeti Park létrehozására. Ezt a nagy horderejű döntést több évi előkészület, számos tanácskozás, sok vita előzte meg. Alapos megfontolás után született meg a határozat, amely harmincezer hektár területet érint. • Alföldi szikes rét, gémeskúttal. T öretlen lendülettel Pár nappal 76. életévének betöltése előtt is olyan fiatalos és friss Kővári Péter bátyánk, mintha csak most kelt volna föl á tanácselnöki asztal mellől, hogy két ügy intézése között néhány pillanatra kinyúitózzék. Bács-Kiskun megye első olyan tanácselnöke ő. aki igénybe véve a korkedvezményes nyugdíjrendelet adta lehetőséget, egy évvel korábban élt a pihenés jogával. Mint mondja, akkor bizony, hajszás, gondterhelt napok, évek után némi fáradtság vett rajta erőt, s egészsége megóvása végett is a nyugállományt kellett választania. Szerencsére, az eltelt több, mint másfél évtized során helyreállt régi frissesége — mert a közügyek iránti érdeklődése egyetlen percre sem csappant meg —, s ma ismét a hajdani lendülettel áll ott a nagyközségi kezdeményezések bölcsőiénél, s kíséri figyelemmel a szándékok valóra váltását. Közéleti ember. Túl „az emberélet útjának felén” sem csak magának él. Tanácstagi funkcióján kívül vezetőségi tagja a helyi takarékszövetkezetnek és az ÁFÉSZ- nek is. A szó jobbik értelmében vett hobbyja ez a szüntelen másokkal törődés. Nincs olyan nap, hogy ne fordulna hozzá valaki tá- nácsért. S ő szívesen tölti be a tolmács, az összekötő szerepet — lakosság és az államigazgatási szerv közt. Sokat próbált ember. Amikor, szinte még gyerek fejjel leszerelt az első világháború végeztével, nyomban közigazgatási funkciót vállalt. Az éppen megüresedett írnok-végrehajtói állás kínálkozott számára. Becsülettel betöltötte ezt á posztot, s azután mind előbbre haladt a ranglétrán. Előbb a községi elöljáróságon, majd pedig a tanácsnál. Volt földnyilvántartó. adóhivatali vezető, s hosszú éveken át a pénzügyek szakavatott intézője. Bölcs ember. A tanácsok megalakulásakor lett elnök. S községe élén — sokszor nehéz időkben is helytállt, „tartotta a frontot”.' Az ellentéteken, torzsalkodásokon mindenkor túltette magát, s ma, nyugdíjasán is a nagyközség egyik megbecsült szellemi vezetőie. Tapasztalt ember. Nánai András, az utódja a község vezetőjének „székében”, szinte az ő szellemi gyermekének érzi magát. S gyakorta emlegeti büszkén azt a mondatot, amellyel őt Kővári Péter hajdanán ebbe a felelős tisztségbe „beiktatta”: — Bandi, a nép ügyét úgy intézd, mint a sajátodat. Ha így cselekszel, örömöd lesz. benne, s lesznek híveid, táborod is... Egy darab történelem: ez is Péter bácsi. A kétaikú nép ösz- szefogásáról, eggyéforrásáról szép szavakkal emlékezik. — A korábbi áldatlan szembe- helyezkedést az ellenforradalmat követő napok mosták el végérvényesen. A bajban valamennyien megfogtuk egymás kezét, s azóta együtt munkálkodunk. Hogy miképpen, arról mindennél ékesebben szólnak egyebek közt a hartal mezőgazdasági nagyüzemek ragyogó eredményei. A párt nemzetiségi politikája is igen előnyösen hatott a megkülönböztetések megszűnésére, közelebb hozta egymáshoz a magyarokat. németeket, felvidékieket. Valaha például ismeretlen fogalom volt az egymás közti há- zasódás. Manapság ez már megszokott. mindennapos, egyáltalán nem rendkívüli dolog. S így van ez jól! Boldog ember Péter bácsi. Mert hiszen mi más adhatna valakinek tökéletesebb örömöt, mint látni gyermekei érvényesülését. Egyik fia a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, a másik pedig szakmunkástanulóintézeti oktató.. ... Előtte, a szeme láttára — s nem utolsósorban az ő közreműködésével — zajlik a nagyközség fejlődése,, gyarapodó, kiteljesedő élete. Azé a községé, ahol született, s ahol 76 esztendőt töltött, jórészt vezető emberként. Kővári Péter bácsi Harta nélkül,, és Har- ta őnélküle szinte elképzelhetetlen. Ez a közösség élteti, s ezért a közösségért munkálkodik buzgón, lelkesen, szeretettel. Köszönet, s köszöntés jár mindezért! Jóba Tibor (Tóth Sándor felvétele) Játék a vonaton Nyári csúcsforgalomban gyakran előfordul, hogy amikor reggel fél 7-kor a szegedi állomásról kigördül a budapesti gyors, egyetlen ülőhely sincs a vonaton. A tapasztaltabb utazó viszont észrevehette már, hogy az étkezőkocsi ajtaját csak az indulás pillanatában szokták kinyitni. E helyes gyakorlat viszont szinte ajánlja a nagyszerű ötletet: zsúfolt vonaton is itt mindig annyi hely akad, amennyit csak akarsz ... Nem vitás, szép ötlet, de a dolog nem ilyen egyszerű. Mivel látásból a pincérek, már jó ismerőseim, nem árulok el titkot azzal, ha bevallom, egészen jól kijövünk egymással. Reggelente nem dühöngünk, de a belvárosi temetőnél kezdődő szokvány játékaink is sivárabbak lettek. Azelőtt úgy kezdődött az utazás, hogy kértem egy üveg jaffát. Erre a játékszabályaink szerint a pincér egy üveg rummal és pohárral a kezében szinte ellenállhatatlan hangon megkérdezte: „Tölt- hetek?” Nem. Ragaszkodtam a jaffához, ami azzal járt, hogy a rumosüveget egy szempillantás alatt kicserélte konyakra, majd fordult ismét, s máris valódi i kecskeméti barackpálinka lötyögött előttem. A sikertelen sörkínálat után pedig éles fordulat következett a játékban. A pincérnek ugyanis ekkor támadj az a gondolata, hogy nem is szomjas, hanem "éh'és"Vagyok Először tojásrántot- tát kínált. Gondolta, finnyás vagyok, valami jobb falatra éhezem, s máris szinte a szemeivel kérdezte: ugye, csak a ham and eggs hiányzik nekem. Jól elszórakoztunk Kecskemétig, ahol leszálltam. Másnap, harmadnap reggel már várt a rumosüveggel. s kezdtük elölről az egyórás játékot, ő pattogott körülöttem, én meg mint a rossz ló, csak ráztam a fejem. Persze dühítő volt, hogy a játszma minden alkalommal döntetlenül fejeződött be, én kényelmesen ültem, ő nem hozta a jaffát. Mégsem voltunk igazi nagy játékosok, hamar meguntuk. A mostani sivár reggelek úgy kezdődnek, hogy megkérdezi, mit parancsolok. Automatikusan rávágom: jaffát. Juszt se kapsz — gondolja, s úgy elpattan tőlem, mintha tűzbe nyúlt volna. Rám se néz Kecskemétig. Nemrég a Kecskeméten felszállók közül egy fiatalember éppen a helyemre ült. A forgalmista felemelte a zöld tárcsát, a vonat lassan elindult, s- én az étkezőkocsi ablakán bepillantva észrevettem, hogy a pincér már nyúl is a rumosüveg, s- a pohár után. Tehát mással játszik — gondoltam, s ez fájt ä legjobban. Tárnái László Elrontott vakáció Addig szinte önök sem ve- szik észre a generációk közötti ellentétet, amíg a fiuk vagy a lányuk a kollégiumból tavaszi szünetre haza nem érkezik. Akkor viszont annál tökéletesebben meggyőződhetnek róla, hogy milyen távol is állnak saját gyerekeik viselkedési normáitól. Valószínű, hogy ezekben a napokban szinte minden amerikai családban hallhatók ilyen beszélgetések: — Nanszi, te már teljes három napja, hogy itthon vagy. Miért nem takarítottad ki azóta a szobádat? — De mama!? Mi ilyet a kollégiumban soha nem csinálunk. — Az pompás dolog, hogy egy szupermodern intézetben tanulsz. De mi, apáddal azt szeretnénk, hogy itthon te magad takarítsd ki a szobádat. — Különben is: kinek mi köze hozzá? Ez az én szobám. — Tudom, kedvesem, hogy ez a te szobád. Én ezt nem is fogom fel olyan tragikusan. De apád nagyon fél a pestistől. Ma reggel is azt mondta: ha a■ pestis valahol felüti a fejét, akkor az először bizonyára a te szobád lesz. — Mama. az ipari üzemiek sokkal jobban veszélyeztet'd: a környezetet, mint egy elhanyagolt szoba, — Ez is izgat bennünket kislányom. De még ettől is idege- sítőbb az a rendetlenség,, ami a te hálószobádban található. Azóta, hogy hazaérkeztél, az ágyai például még egyszer sem vetetted meg. — A kollégiumban sem szoktam soha ágyat vetni. — Megértem én azt .is, és nem is kételkedem benne, hogy a tanulásra fordítod minden idődet, s így nem jut időd másra. De a mi régimódi, begyökeresedett elképzeléseink szerint az ágyat minden reggel be kell vetni. Mi semmiképpen sem tudunk lemondani étről a szokásról. Egyébként sem vagy itthon sokáig.' miért akarod rendetlenséggel kikészíteni az idegeinket? '—Te szent ég! Hát miért nem akarjátok tudomásul venni, hogy én már felnőtt vagyok, nem per dig dedtfs gyerek? — Mi nem is úgy bánunk veled, mint égy kisgyerekkel. De azt is nehéz elképzelni, hogy már nem vagy gyerek, a különböző ruhadarabjaid pedig úgy dobálod szét a padlón, mint egy vásott kölyök. — Nem minden ruhaneműmet dobok le a padlóra. — Már yiegbocsáss. flehet, túloztam egy kicsit. De nézd ezt a töménytelen sok koszos edényt, üres konzérves meg egyéb dobozt az asztalom Ez mit jelentsen? — Mama, ti nem érthettek níeg minket, mert mi egészen másképpen vagyunk nevelve: Számotokra a tiszta, rendben tartott szoba a fontos. Mi meg egyáltalán nem törődünk ezzel. Nekünk az a fontos, ami az ember fejében, található. — Senki nem értékeli úgy a műveltséget, mint mi apáddal. Különösen, akkor tiszteljük, ha azt vesszük figyelembe, hogy mennyit kell érted, fizetnünk. Azt meg végképpen nem tudjuk elképzelni, hogy a piszok és szellemi fejlődés elférjenek együtt. — Ez csak attól van, hogy már megöregedtetek. Legközelebb már az lesz a kívánságotok, hogy csakis ágyvetéssel, :i,eg takarítással foglalkozzak, és . eszembe se jusson, hogy szabadon go*' - dolkodó művelt emberré váljak. — Mi nem akarunk megfosztani akaratodtól és egyéniségedtől. Egyszerűen arról van szó, hogy hastífusz elleni oltást olyan régen kaptunk, hogy . annak már nincs hatása. — No jó. Abban megegyeztünk, hogy ha az annyira fontos. "akkor kitakarítom a szobámat. De azért vegyétek tudomásul, hogy elrontottátok a vakációmat. (Art Buchwald) ' (Fordította: Sigér Imre) f f 9 A Holt-Tisza a Tőserdő mellett, a megye egyik legszebb tája. 9 Nánai András i tanácselnök, az utód tájékoztatja hivatali elődjét. Kővári Péter érdeklődéssel tanulmányozza a nagyközség fejlesztési terveit, s köztük a leendő felszabadulási emlékpark vázrajzát.
