Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-14 / 163. szám
Az idén negyedik esztendejébe lépett a Bajai Kukoricatermesztésr Rendszer, amelyet a hazai tudományos kutatásokra, valamint a többi szocialista ország gyakorlati eredményeire támaszkodva 1969-ben dolgoztak ki és vezettek be 1970-ben a Bajai Állami Gazdaságban. Két évvel később kilenc gazdaság 10,3 ezer hektáron termesztette a bajai technológia szerint a kukoricát. Tavaly viszont ennek már több mint az ötszörösére növekedett a BKR érdekeltségi területe. Kétségtelen, hogy az együttműködésben részt vevő gazdaságok kukoricatermő területe az egész ország kukorica-vetésterületéhez viszonyítva szerény, de az iparszerű termelésben alkalmazott technológia lehetőségei sokkal tágabbak és koránt sincsenek még kimerítve. A Bajai Kukoricatermelési Rendszer kezdeményezői ugyanis azt vállalták, hogy az itthon és a KGST- országokból beszerezhető gépek, műtrágyák, növényvédő szerek segítségével valósítják meg a kukorica iparszerű termelését úgy, hogy az együttműködő gazdaságok termésátlagait öt év alatt. 40 —50 százalékkal emelik. Ennek az elhatározásnak a jelentős részét már 1973-ban sikerült megvalósítani. A múlt esztendőben 74 mezőgazdasági nagyüzem összesen 55,8 ezer hektáron alkalmazta a BKR technológiáját és a terméshozam a korábbi átlagos 42,7-ről 52,9 mázsára nőtt. Az emelkedés mértéke 24 százalék, amely hektáronként 10,2 mázsás többlet termést jelent. A BKR-ben alkalmazott hazai és jugoszláv hibridek méltán áll- > ják a versenyt. A marton vásári 530-as, 620-as, valamint a jugoszláv NSSK—70-es hibrid, tavaly hektáronként 90 mázsát is adott az együttműködő gazdaságok tábláin. Most olyan vetőmagvakkal foglalkoznak, amelyek az eddigieknél magasabb hozamra is képesek és biológiai értékük kedvezőbb az állati fehérje előállításában. A Bajai Kukoricatermesztési Rendszerben alkalmazott gépek döntő többsége hazai gyártmány vagy a többi szocialista ország gépiparának a terméke. A szocialista országokban gyártott és olcsóbban beszerezhető erő- és munkagépekkel, a számítások szerint átlagosan 160 forintba került tavaly egy mázsa kukorica termesztés?. A tőkés országokban vásárolt géprendszerekkel ennél általában 30—40 százalékkal magasabb a kukorica önköltsége. Amikor a mezőgazdasági nagyüzemek a termelést fejlesztő beruházásaikat tervezik, minden bizonnyal a beruházás költségeit is mérlegre teszik. 1974-ben 80,4 ezer hektárra emelkedett az országban a BKR működési területe. Ebből 72,8 ezer hektár a kukorica, a többi szója és napraforgó. Az idén a búza, jövőre pedig a lucernatermesztésben is segítséget nyújt a BKR az újabb növényfajok termesztésére kidolgozott technológiájával. Azok a gazdaságok, amelyek tagjai a BKR-nek, jelentős kedvezménnyel vehetik át a másik négy növény iparszerű termelésének a módszerét 1975- ben a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer a kukoricán kívül további 70 ezer hektáron szándékozik együttműködést teremteni a mezőgazdasági nagyüzemekkel a szója, a napraforgó, a búza és a lucerna iparszerű termesztésében. I A terület számszerű növekedésénél sokkal jelentősebb az a törekvés, amely az együttműködés alapját szilárdítja és tartalmát bővíti. A BKR szorgalmazza az agrokémiai központok életrehí- vását, amelyek segítségével nemcsak a BKR-hez, hanem a többi iparszerű növénytermesztési rendszerhez tartozó gazdaságok eszköz- és anyagellátásának a további javítása várható. Vannak olyan gazdaságok, amelyek a Bajai Kukoricatermesztési Rendszerben igen magas termelési színvonalat értek el. Mások még az átlag alatt vannak. Ez utóbbiaknak is minél előbb el kell érniük a megfelelő színvonalat nemcsak a kukorica, hanem a másik négy növény termesztésében is. Ennek érdekében fejleszti a BKR a szervizhálózatát és igyekszik a már eddig felhalmozott anyagi és szellemi erőforrásokat a termelés szolgálatába állítani. Ez is az egyik lehetősége a gazdaságos termelés megalapozásának. A szakemberek most olyan gépcsoportok kialakításán fáradoznak, amelyeket a legjobban ki lehet használni a különböző növényfajok termesztésében a BKR- hez tartozó nagyüzemekben. Sok a lehetőség a rejtett tartalékok feltárására az iparszerű termelésben. Az egyik módja ennek a technológiában előírt munkafolyamatok pontos végrehajtása. A munkaszervezésben például a kettős műszak beállítása az egyik tartalékforrás, amely a ta- lajművelést, a tápanyagpótlást, a növényvédelmet, a vetési és a többi munkafolyamat végzését teszi az eddigieknél is biztonságosabbá. Mindezekből adódik a termelési rendszernek az a szerepe, hogy a különböző növények termesztésének a legjobb módszerét kidolgozza és a technológia végrehajtásában, célratörően segítse a mezőgazdasági üzemeket, támogassa őket az eszközök, gépek kiválasztásában és beszerzésében. Ezekben a napokban kezdi meg, vagy már végzi is az aratást az a 32 nagy teljesítményű gabona- kombájn, amely a BKR közreműködésével jutott el. a rendeltetési helyére. A következő időszakban érkezik újabb 40 aratócséplő gép a BKR-ben társultak 9 A Kecskeméti MEZŐGÉP fémsilói és a szovjet gyártmányú DSzP -típusú terményszárító a Bajai Állami Gazdaság sertéstelepén. szamara. A kukorica betakarítása idején nyújtanak majd ezek további segítséget a gazdaságoknak. Ennek az együttműködésnek a következménye többek között az, hogy mind több nagyüzemben vezetik be a BKR szerinti termesztést, hiszen napjainkban is kötik a szerződéseket Zalától Hajdu-Biharig a Bajai Állami Gazdasággal. A szőlőszüret gépesítésének tapasztalatai Kunbaján Az 1960-as években, amikor Bács-Kiskun megye nagyüzemei új ültetvényeiket telepítették, e nagy munkában részt vevők aligha gondolták, hogy néhány év múlva milyen jelentős változás következik be a szőlő nagyüzemi termesztésében, feldolgozásában. Azóta egy évtized telt el és az állami gazdaságok ter- mőszőlő területének 8300 hektárja fölött gyakori látvány lett a növényvédő repülőgép, a permetező helikopter, Űjabban a szüretelő gép is megjelent az ültetvényeken. Bács-Kiskun megyében a Kunbajai Állami Gazdaság az egyik kezdeményezője a szüreti munkák gépesítésének. A legdöntőbb lépést erre akkor tette a nagyüzem, amikor a szőlőkombájn beszerzésire vállalkozott. A 2,7 millió forint értékű szerkezet nemcsak egy újabb munkagépet jelenteit a többiek sorában, hanem előre vetítette a munka- és üzemszervezés új módszerei kidolgozásának a szükségességét is, hiszen ennek a betakarító eszköznek egyetlen percnyi munkakiesése több ezer forintos veszteséget okoz a gazdaságnak. A kezdet az 1972-es év Az első Chisholm-Ryder OW típusú önjáró, vibrációs rendszerű szőlőkombájn az 1972-es év szüreti idényének utolsó harmadában érkezett a kunbajai gazdaságba. A viszonylag rövid időszak mégis elég volt arra, hogy az ágazat irányítói, s a leginkább érdekelt dolgozók, a gépkezelők, a kiszolgáló személyzet alaposan megismerkedjenek vele. Így az üzemeltetés tapasztalatait 1973- ban, a következő szüretkor gyü- mölcsöztethették. Az elmúlt évben már három kombájn szüretelte le az állami gazdaságnak 1614 hektáros szőlőjében a gépi betakarításra átalakított ültetvényen 201 hektár termését. Tavaly 0 Óránként 0,3 hektárt szüreteltek géppel a kunbajai szőlőkben. a három gép összesen 1003 üzemórát dolgozott 80 százalékos kihasználás mellett, és óránként 0,3 hektárt szüretelt le, de egy- egy gép képes ugyanennyi , idő alatt fél hektárt is elvégezni. A három kombájn egy ültetvényen egyszerre dolgozott. Ez a munka- szervezés azért volt jó, mert így a gazdaság különlegesen 'képzett gépésztechnikust- tudott a kombájnokhoz beosatani, aki ügyelt a gépek műszaki állapotára. Ellenőrizte nemcsak a kombájnok működését, hanem a munka végzésének a feltételeit,- a kiszolgáló személyzet tevékenységét is. A technikus mellett dolgozott az ugyancsak különleges képzettségű szerelő, aki a gépkezelőkkel együtt a Balatonboglári Állami Gazdaságban végzett továbbképző tanfolyamot a gépesített szüret megkezdése előtt. Kétszer 10 órás műszak naponta Az állami gazdaság szakemberei a gépesített szüret előkészítésekor azt mérlegelték, hogy a kombájnok teljesítőképességét minél inkább kihasználják. Ezért napi kétszer 10 órás műszakokat szerveztek. A töbhi időre a gép rendszeres karbantartása miatt volt szükség. Még így is előfordult a műszakkiesés, de nem a kezelő személyzet hozzá nem értése-vagy a munkagép alkalmatlansága miatt. A hibát az okozta, hogy a szőlőkombájn terméslerázó szerkezetének műanyag védőlécei a nagyméretű, sűrűn felállított beton támoszlopokon megsérültek vagy eltörtek. Az 1972-es és 1973-as szüret alkalmával Kunbaján bebizonyosodott a szőlőkombájn használhatósága, a gép tökéletes munkavégző képessége. Többek között az, hogy igen alacsony betakarítási veszteséggel működik. Ennek a feltételeit azonban előbb meg kell teremteni. Az írás bevezető részében utaltunk arra, hogy az ültetvények tervezői, kivitelezői egy, másfél évtizeddel ezelőtt még nem számítottak a gépesített szüretre. A mezőgazdasági nagyüzemek munkaerő-gazdálkodási viszonyai azonban indokolják, hogy előrelátóan tervezzenek a szőlőtermesztő gazdaságok, ne érje őket majd meglepetés. Kunbaján is ezért áldoznak olyan jelentős összegeket a szüret gépesítésére. Az 1960-as években Európa szerte faoszlopokat alkalmaztak a szőlőültetvények többségében. Nálunk akkor terjedt el a szőlőkaróknál kétségkívül korszerűbb betonoszlopos támrendszer. Bármennyire is jó volt ez a jelenlegi módszer szerinti szőlőművelésnél és betakarításnál, amelyet a nagyüzemekben még alkalmaznak. de célszerűtlen a kombájn- szüretnél, mert rongálja a drága gépet. Ebből adódik a feladat ás, amelyet az ötödik ötéves terv időszakában hajt végre a Kunbajai Állami Gazdaság, amikor faoszlopokra cseréli a beton tám- berendezéseket. Ez a selejtezés nagy költséggel járó, hosszabb időre szóló feladat, függ a gazdaság teherbíró képességétől is, hiszen milliónyi oszlopot kell fával pótólni, amelynek a beton támberendezéssel szemben számos tulajdonsága van. Alacsony betakarítási veszteség A betakarítási veszteség csökkentése érdeke a szőlőtermesztőnek. A kombájnszüretnél ezt több tényező idézi elő. A veszteség csökkentésére a Kunbajai Ál0 A szakemberek vizsgálják a Chisholm— Ryder típusú szüretelő kom_ bájnt. lami Gazdaságban géppel csak egészséges szőlőt szüretelnek, mert annak bogyói bírják a kombájn verőléceinek a rázását. A betegséggel fertőzött termés vékonyabb héjú bogyói ennek a mechanikai beavatkozásnak nem tudnak ellenállni, és a szőlő leve elfolyik. A veszteség másik forrása az, hogy a szőlő egy részét a gép a tőkén hagyja. Ennek a hibának a megszüntetésén is fáradoznak a Kunbajai Állami Gazdaságban. A szőlősorokon ugyanis a vegetatív tömeget a lehetőség szerint különválasztják a terméstömegtől. Ha ez megtörtént, a gép minden leszedhető szőlőt össze tud gyűjteni. A legnehezebb a földre hullott termés felszedése, erre a gép Az idén újabb tartályokkal nö\ ölték a bor tárolási lehetőségét Kunbaján. nem képes. Ellenben a szőiöbo- gyók lehullását kell megakadályozni az ültetvény és támberen- dezéseinek a korszerűsítésével. Akkor 5—6 százalékra lecsökkenthető a szüreti veszteség. Ezt az utat is járják a kunbajai nagyüzemben. A szüreti idény szeptember 1- től november 1-ig tart, de ahhoz, hogy folyamatosan tudjon dolgozni a betakarítógép, a különböző szőlőfajták megfelelő választékát kell termeszteni. Kunbaján othonel muskotályt, leánykát, olaszrizlinget, kékfrankost termesztenek magasműve lésben, így a szőlőkombájn ezek érésének sorrendjében folyamatosan dolgozhat. A felsorolt szőlőfajtákból legalább 30 hektár vagy annál nagyobb összefüggő területen összesen 462 hektár magasművelésű ültetvényen lehet géppel szüretelni. Eleinte úgy tűnt, hogy a termés feldolgozásakor gondot okoz majd a sérült szőlőszem, hiszen a szőlőt nyitott kádakban szállítják tovább és hamar megkezdődhet így az oxidáció. A Kunbajai Állami Gazdaságban jól megszervezték a szállítást, a termés a leszüreteléstől számított fél órán belül általában, a feldolgozóhelyre került. A gazdaság borászati szakemberei semmifé-' le minőségbeli változást nem észleltek vizsgálataik alkalmával a termésen. A zárt tartályos szállítás megoldását ennek ellenére nem vették le a napirendről a gazdaság szakemberei. A társüzemekkel teremtett együttműködés folytán a jövőben az eddiginél jóval nagyobb távolságról is érkezik majd szőlő a gazdaság bácsszőlő- si feldolgozó üzemébe. (x) :t A korszerű gazdálkodás útján 9 Munkára készen felsorakoztak az NDK-gyártmányú kombájnok. 9 Jól fejlődik a kukorica az állami gazdaság mátéházi kerületében.
