Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-14 / 163. szám

1974. július 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Vasutasok ünnepén Országszerte ma ünnepük a XXIV. vasutasnapot. Ebből az alkalomból felkerestük Kiss Károly vasútigazgatót, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetőjét, és arra kértük, tájékoztassa lapunk olvasóit a közlekedés fejlesztésének eredményeiről, a területükön dolgozó vasutasok munkájá­ról, életéről. Válaszait az alábbiakban közöljük. — Hogyan halad a közleke­déspolitikai koncepció megva­lósítása az igazgatóság terüle­tén, milyen fontosabb fejlesz­tési munkákat végeznek Bács- Kiskun megyében? — A közlekedéspolitikai kon­cepció végrehajtása körzetünk­ben az országgyűlés által meg­határozott célkitűzéseknek meg­felelően, ütemterv szerint ha­lad. A MÁV Szegedi Igazgatósá­gának eredeti vasúti hálózata 2303,6 kilométer volt. Ebből 343 kilométer törzshálózati vo­nal, 419,9 kilométer belföldi fő­vonal, 682,7 kilométer összekötő mellékvonal, s 858 kilométer kis­forgalmú normál, valamint kes­keny nyomközű vonal. A törzs- hálózat pályafelújítása már be­fejeződött. A belföldi fővonalak­ból 122,2 kilométert, az össze­kötő és mellékvonalakból 110,3 kilométert korszerűsítettek ed­dig. Hátra van még 870,1 kilo­méternyi pálya rekonstrukciója. Ebből jelenleg a Szeged—Békés­csaba—Kötegyán országhatár bel­földi fővonal felújítása van folya­matban, A kis forgalom miatt eddig 17 vonalon mintegy 506,2 kilométer hosszú szakaszról tör­tént meg a forgalomátterelés közútra. Hátra van még 351,8 kilométer pályahosszról a forga­lomátterelés, ami előreláthatóan 1976-ra fejeződik be. Tervszerűen halad a kisforgal. mú vasútállomások áruforgalmá­nak körzetesítése is. A vasútigaz- gatóság 210 árut kezelő állomá­sából 138-at vizsgáltak felül. Ily módon eddig hét körzeti pálya­udvar, 18 változatlan áruforgal­mi feladattal működő állomás, 3 iparvágányos forgalmat lebo­nyolító állomás, 54 körzetesítelt állomás kijelölése történt meg. Hátra van még 72 állomás és árukezelő hely közlekedéspoliti­kai felülvizsgálata és elbírálása Erre 1975 végéig kerül sor. Jelenleg már a személyszállí­tás 70 százalékát, az áruszállí­tás 68 százalékát korszerű Diesel­mozdonyokkal bonyolítjuk le. Az V. ötéves terv végére befe­jezzük a vonóerő teljes korsze­rűsítését. Ennek keretében még az idén megvalósítjuk a Szolnok —Lökösháza—országhatár közöt­ti 118 kilométeres fővonalunkon a villamosvontatást. Az uta­zási biztonság növelésére 15 ál­lomáson dominórendszerű, 42 állomáson pedig egyszerű bizto­sító berendezés üzembe helyezé­sére került eddig sor. A vasúti és közúti pályakereszteződések forgalombiztonságának növelésé­re 72 ponton korszerű fényso­rompót adtunk át rendeltetésé­nek. Bács-Kiskun megyében a köz­lekedéspolitikai koncepció vég­rehajtási ütemterve szerint 704,8 kilométer összforgalmú vasútvo­nalból 148,8 kilométert A-jelű törzshálózatnak, 299,8 kilomé­tert B-jelű belföldi fő- és mel­lékvonali kategória műszaki kö­vetelményeinek megfelelően keli korszerűsíteni. Ugyanakkor 256,2 kilométer kisforgalmú vasútvo­nal megszüntetését tervezzük a megyében, amelynek forgalmát közútra tereljük. Nyolcvan kilo­méter hosszúságú vonatpótló vo­ • nalon (Baja—Kalocsa—Dunapa- taj) a közúti személy- és áru­forgalmat véglegesen díjszabási- lag is a közúti közlekedési ága­zatnak adjuk át. • Mint ismeretes, a kisforgalmú vasútállomások áruforgalmát körzetesíteni kell. A megyében lgvő 83 vasúti árukezelő hely közlekedéspolitikai felüvizsgálata után hat körzeti pályaudvar, hat forgalomfelvevő állomás, 31 vál­tozatlan áruforgalmi feladatokat ellátó állomás, négy csupán iparvágány-forgalmat lebonyolí­tó állomás és 37 megszűnő, kör­zetesítésre kerülő állomás ala­kul majd ki. A megyében eddig a személy- szállítás 65 százalékát, az áru- szállítás 57 százalékát állítottuk át Diesel-vontatásra. A teljes dieselesítést 1980-ra fejezzük be. A Cegléd—Szeged fővonal megyei szakaszán 1975-ig el­készülnek a térközbiztositó be­rendezések. Ugyanezek felszere­lésére Kunszentmiklós—Kelebia fővonalon 1980-ig kerül sor. Egyébként a megyében már négy állomáson — Kecskeméten, Ke- lebián, Bácsalmáson, Petőfiszál- láson — használnak dominó­rendszerű biztosító berendezést, s jelenleg Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason és Baján áll sze­relés alatt. A megyében 16 he­lyen növeltük a közlekedés biz­tonságát fénysorompókkal. Igazgatóságunk évente mint­egy 250 millió forintot fordít fej. lesztési célokra, ebből az elmúlt évben 102 millió forintot Bács- Kiskun megye területén ruház­tunk be. Kiskunhalas—Bátaszék vasútvonal átépítése Jánoshalma kivételével elkészült. A kiskun- halasi állomáson tavaly kezdtük meg a rakodófelület térvilágítá­sának korszerűsítését. Kecskemé­ten az utasok biztonságosabb közlekedése érdekében emelt pe­ront építettünk. Ugyanitt meg­kezdődött a házgyári iparvágány kiépítése. Az idén kezdjük el a Baja-Dunapart rekonstrukciós munkáját is. Igazgatóságunk te­rületén szociális jellegű beruhá­zásokra az idén 8,1, jövőre 14,9 milliót költünk: — Milyen személy- és áru­szállítási feladatok várnak Bács-Kiskun megye vasutasai­ra? — Az év végéig előrelátha­tóan 7,7 milliós utasforgalomra számítunk. Ez ugyan 4p0 ezerrel kevesebb az elmúlt évinél, azon­ban korántsem jelenti a minő­ségi igények csökkenését. Cé­lunk az utazóközönség kulturált közlekedési igényeinek maga­sabb szinten való kielégítése. Az idén az első félévben az árufuvarozás erőteljesen növe­kedett. A megye vasútállomásain közel 61 ezer teherkocsit raktak meg, ami 7 ezerrel több, miijt az elmúlt esztendőben volt. Szá­mításaink szerint a második fél­évben 68—70 ezer kocsi megra- kására kell felkészülni. A fuva­roztató vállalatoktól kapott in­formáció szerint az idén 2 mil­lió 500 ezer tonna áru eszállítá- sa várható a megye területéről. E feladat csak a szállító felek megértő támogatásával valósít­ható meg. Kérjük tehát, hogy az érkező szállítmányokat a cím­zett vállalatok késedelem nélkül rakják ki, a. feladók pedig mun­kaszüneti napokon is vállalják a kocsik megrakását. — A XI. pártkongresszus és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére induló munkaver- seny hogyan bontakozott ki az igazgatóság területén? — A munkaversenynek nálunk már hagyománya van. A XI. pártkongresszus és a felszabadu­lás évfordulója tiszteletére indí­tott szocialista munkaversenyhez is az elsők között csatlakoztak dolgozóink. Az egyes szolgálati helyek kongresszusi munkavál­lalásait az elmúlt hetekben ösz- szegeztünk. Ennek alapján el. mondható, hogy vállalásaikban a személy- és áruszállítási mun­ka hatékonyságának növelését és a gazdaságosság további javítá­sát vállalták dolgozóink. Vasuta­saink kezdeményezőkészségének eredményeként a felajánlások teljesítésétől 13 és fél millió fo­rint megtakarítást várunk. — Hogyan javult a vasuta­sok élete, szociális ellátottsá­ga? — Dolgozóink bérszínvonala az elmúlt évben 6,8 százalékkal emelkedett. Tavaly a különböző alapokból 35 millió forintot fi­zettünk ki anyagi ösztönzésük­re. Tovább folytatódott a vasúti ipari és építőipari munkaterüle­teken a heti 44 órás munkaidő bevezetése. Vizsgáljuk annak le­hetőségét, hogy 1975-től a közle­kedés területén is - fokozatosan általánossá tegyük a heti 44 órás munkaidőt. A vasutasok élet- és munka- körülményeit nagymértékben ja­vítják a vasút területén végre­hajtott korszerűsítések. Mindezen kívül törekszünk üzemi ét­keztetésük további bővítésére, a szociális létesítmények fejlesz­tésére. Emellett támogatjuk la­kásproblémáik megoldását. Ta­valy 108 vasutas 5,8 millió forinf építési kölcsönt kapott. Előnyben részesültek a többgyermekes dol­gozók, valamint a fiatalok. — A mai ünnep alkalmából mit üzen a szegedi igazgató­ság körzetében dolgozó vasuta­soknak? — Elsősorban szeretném meg­köszönni jó munkájukat, amely- lyel lehetővé tették, hogy a ránk háruló személy- és áruszállítási feladatokat maradéktalanul tel­jesítették. Kérem, dolgozzanak továbbra is úgy, hogy újabb meg­becsülést szerezzenek vasútigaz- gatóságunknak és az egész ma­gyar vasutas társadalomnak. KITÜNTETÉSEK, DICSÉRETEK A MÁV Szegedi Igazgatósága területén dolgozó vasutasok közül többen részt vettek szombaton délelőtt a Nyugati pá­lyaudvar u‘a:e!láté ebemében rendezett ünnepségen, ahol Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter a Ki­váló vasutas kitüntetést adta át Túri Antal mozdonylaka- to nak (Kecskemét, Vontatási főnökség) és Kuhár Lászlóné jegyvizsgálónak (Kecskemét, állomás.) • Ugyancsak ünnepséget tartot­tak szombaton délelőtt Szegeden, a Tisza Szálló koncerttermében, ahol az Érdemes vasutas kitün - tetést kapta Tóth János. forgal­mi szolgálattevő (Kiskunfélegy­háza) és Gyénizse Lajos pálya­munkás (Kiskunhalas, Pálya- fenntartási főnökség). A KPM Vasúti Főosztály ve­zetője, a MÁV vezérigazgatója, vezérigazgatói dicséretben része­sítette Czégely József forgal­mi szolgálattevőt (Kelebia állo­más), Fazekas István kocsilaka­tost (Kecskemét, Vontatási fő­nökség), Bakos József pályamun­kást (Kecskemét, Pályafenntar­tási főnökség) és Sugár Imre ke­reskedelmi állomási tartalékost (Baja állomás). A MÁV Szegedi Igazgatóságá­nak vezetője igazgatói dicséret­ben részesítette, az ezzel járó 600 forinttal Felföldi Károly sza­kaszmérnököt (Kecskemét, Pá­lyafenntartási, , főnökség), Szeli Lajos állomásfőnök-helyettest (Kecskemét’ állomás), Barta László vizsgáló főkalauzt (Kecs­kemét állomás), Tóth Sándor ál­lomásfőnököt (Kecskemét-Alsó állomás), Sörös Sándor forgalmi szolgálattevőt (Kiskunhalas ál­lomás), Szénási József anyaggaz­dálkodót (Kiskunfélégyháza állo­más), Vass József oktatótisztet (Kunszentmiklós-Tass állomás) és Kiss R. János begyújtót (Kis­kunhalas, Vontatási főnökség). • Kiskunfélegyházán szombaton délután megkoszorúzták a vas­utas mártírok emléktábláját, majd csomóponti ünnepségen ad­ták át a törzsgárdajelvényeket és jutalmakat. Kunszentmiklós-Tass állomá­son szombaton délután ünnepé­lyes keretek között leplezték le Landler Jenő mellszobrát Páli Lajos szobrászművész alkotását. Az ünnepségen K. Tóth Ferenc községi párttitkár mondott be­szédet, s elismerően emlékezett' meg a vasutasok áldozatos mun­kájáról. A -Vasutas Szakszervezet Terü­leti Bizottságának kezdeménye­zésére négy sportágban már ko­rábban versényt szerveztek, s a 24. vasutasnapon tartják meg a döntőket. A kispályás labdarú­gó-mérkőzés színhelye Szeged, a sakkozók szintén Szegeden mérik össze erejüket, míg az asztali­teniszezők Szentesen tartják a döntőt. Kecskeméten, a MÁV, nemrégen automata berendezés­sel felszerelt tekecsarnokában lesz a tekézők vetélkedője négy csapat részvételével, vasárnap délelőtt 9 órakor. A győztes csa­pat értékes sportfelszerelést és ajándékot kap, valamint elnye­ri a vasutasnapi vándorserleget. Gyermekétkeztetés Bács-Kiskun megyében Megyénk bölcsődéinek, óvodáinak és iskoláinak ellátá­sát 136 gyermekétkeztetési főzőkonyha szolgálja. Hogy mennyire országos gond a legifjabb nemzedék étkeztetése, ezt bizonyítja, hogy az idén az Egészségügyi Minisztérium körlevelet intézett a KÖJÁL-okhoz, a gyermekétkeztetés higiénés körülményeinek felmérése végett. Különösképp reflektorfénybe kerültek a gyermekétkeztetés gondjai, nehézségei 1968 óta, mi­vel az ilyen konyhákról származó ételmérgezések száma rendkívül magas volt. Az 1970-ben elvégzett széles körű felmérés alkalmával a megvizsgált konyháknak mind­össze az egyharmad része felelt meg az előírásoknak. Az időközökben a KÖJÁL és a tanácsok által kezdeményezett intézkedések bár nem hoztak gyö­keres változást; a helyzet mégis sok tekintetben javult, és a téma az illetékes fórumokon állandóan napirenden szerepel. Az előbbre lépés jele, hogy Kiskunfélegyhá­za új másfélezer adagos óvodai- iskolai konyhát kapott. Kecske­méten pedig ezer adaggal több jut a kisgyermekeknek. Ezen kí- vülffis több városunkban, illetve nagyközségünkben jelentős ka­pacitású új konyhák váltották fel a korszerűtlen régieket. Az Egészségügyi Minisztérium adatgyűjtése szerint a kony­hák 47 százalékán főznek az engedélyezett létszám­ra. A többi viszont kisebb-na- gvobb mértékben túlterhelt, sőt 9 százalékuk olyannyira, hogy az engedélyezett létszámnak a két­szeresénél is több adagot főznek. Ennek ellenére sem elégíthetik ki ezek a konyhák minden gyer­mek igényét. Az elmúlt tanévben például 2200 iskolás étkezett fel­nőtt konyhákról. — drágábban és nem mindig megfelelő tápérték­ben. Ugyanakkor nagyszámú fel­nőtt is igénybe veszi a kifejezet­ten gyermekétkeztetési rendelte­tésű konyhák szolgáltatásait. Visszatérve a már említett étel- mérgezésekre: a KÖJÁL megál­lapítása szerint vitathatatlan az összefüggés e sajnálatos esetek és a konyhák túlterheltsége között. Az öt év alatt előfordult megbe­tegedések 62 százaléka gyermek­konyhákkal kapcsolatos. Az is szembetűnő, hogy 18 tömeges — tehát 30-náL több személy meg­betegedésével járó — ételmérge­zés közül 13 fordult elő gyermek- étkeztetési konyhákon. A legsú­lyosabb a bajai eset volt, amikor 442-en lettek rosszul. A rendszeres ellenőrzésekben résztvevő KÖJÁL-munkatársak sok egyéb tapasztalatot is leszűr­tek. Így azt, hogy a napközis konyhák többsége elavult, régi épületekben kapott helyet. Oj konyhák építését gyakran a ren­delkezésre álló anyagi erők szű­kös volta gátolja, de arra is akadt már példa, hogy az e célra kapott összeget a tanács más — megíté­lése szerint fontosabb — beruhá­zásokra fordította. Többnyire korszerűtlen a kony­hák berendezése, gáz- vagy olaj­tüzelés csak elvétve található. Gyakran még a kor szer űtle'n tűz­helyekből is kevés van. így az el­ső ételadagok olykor már reggel 8—9 órakor elkészülnek. Kecs­kemét két legnagyobb napközis konyháján az első adag tésztát már 9 órára kifőzik. Ha figye­lembe vesszük, hogy az utolsó turnus ebédeltetése 14 óra után fejeződik be. akkor kitűnik, hogy az elkészítéstől az étel felszolgá­lásáig 5—6 óra is eltelhet. Baj van a személyi feltételek­kel is. hiszen az élelmezésvezetők alig egyötödének van csak meg­felelő szakképesítése. Sok egyéb tényező mellett bizonyára ezzel is magyarázható, hogy egy iskola­napközi konyha étlapján — ahol egyébként 500 óvodás is étkezik — hetente egyszer-kétszer olyan nehéz ételek szerepelnek, mint: gulyásleves, bableves füstölthús­sal. szárazbab-főzelék kolbász- szál ... Főzelék legfeljebb heten­ként kétszer van. zöldfőzelék vi­szont csak kéthetenként egyszer. Sajátságos az is. hogy a zöldfő- zelékes napok száma semmiben sem különbözik a téli és a nyári időszakban. Bonyolult, sok összetevőjű prob­léma tehál a gyermekétkeztetés, amelynek megjavítására ha tör­téntek is intézkedések, az eddi­gieknél feltétlenül jóval többet kell tennie az arra hivatottak­nak: tanácsnak, társadalomnak, valamennyiünknek.-J. T. VENDÉGÜNK VOLT Martti Latvasalo Munkafelajánlás a kongresszus tiszteletére £ A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár „AR” gyáregysége sáv- és keretgyárló Özemének szocialista brigádja az MSZMP XI. kongresz- szusa tiszteletére a „Budapesti Helyközi Távhívó Központ” bőví­téséhez szükséges elektromos egy­ségeket határidő előtt legyártják. Így lehetővé válik, hogy 1975. jú­nius jo-a helyett jövő év április 4-én Özembe helyezhessék az új távhívó telefonközpontot. Képün­kön : Az elektroműszerészek a kész telefonközpont-keretek elektromos vizsgálatát, végzik. (MTI Foto — Bara István felv. — KS) Az Építők-, Fa-, és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége vendégeként a múlt hé­ten kecskemétre és Izsákra 'ti- togalott Martti Latvasalo vezeté­sével egy 30 tagú finn delegáció. A program keretében lehetőség nyílt arra, hogy nyilatkozzon la­punknak a szakszervezeti tiszt­ségviselő.. — Milyen céllal érkezett ha­zánkba? — Köztudott, hogy népeink szeretik egymást. Ez nemcsak ab­ban nyilvánul meg, hogy isko­láinkban igen sokat tanulhatnak Magyarországról a diákok, ha­nem az ország vezetőinek, kor­mányainak, politikai-társadalmi szervezeteinknek törekvéseiből is. Az Építők-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszervezetének meghívása is élő példa arra, hogy tovább erősödik gyümölcsö­ző kapcsolatunk. Hármas céllal érkeztünk ide: tapasztalatszerzés­re — szakmai és társadalmi szempontból — és üdülésre, visz- szaadva magyar kollégáink finn­országi látogatását. — Szakmailag, hogy vélekedik a látottakról? — Annak ellenére, hogy nem­rég érkeztünk önökhöz, máris mély benyomásokat szereztünk társaimmal. Elsősorban a régi, történelmi épületekkel kapcsolat­ban. Csak örülni lehet, hogy ilyen gonddal, szakértelemmel állítják helyre a műemlékeket. Itt, Ma­gyarországon egészen más az építkezési technológia. Mi általá­ban fával dolgozunk Ennek el­lenére is tetszenek az új város­negyedek. Kecskeméten is sok szépet lát­tam. A főtér — épületenként is, összegészében is — lenyűgöző. Nem is tudom, lehet-e másutt ilyet látni. Sokat beszélhetnék a szalagházról, a Széchenyivárosról és az épülő házgyárról is. — Kérem beszéljen a finn szakszervezeti életről! — A mi szakszervezetünk az úgynevezett harcoló szakszerve­zetek körébe tartozik. Sűrű sztrájkjaink miatt „rossz hírben” állunk. Ezt egy sajátos helyzet indokolja: tudniillik nem félünk a munkaviszony megszüntetésé­től, hiszen minden esetben rövid távra kötjük a szerződéseket. Sztrájkjaink eredményesek. Si­került kiharcolni például a két évre szóló kollektív szerződése­ket. Ez nagy szó, mert eddig csak fél évre lehetett előtrni az érdekvédelmi feladatokat. Szakszervezetünk kezdeménye­zése alapján javaslatot nyújtot­tunk be a kormánynak: kötelez­zenek minden építőipari mun­kást egy-két hetes balesetvédelmi tanfolyamon való részvételre, mert jelenleg is minden ötödik(l) munkás balesetet szenved. Az el­ső lépéseket megtettük, minden remény megvan arra, hogy ja­vuljon a helyzet. Beszélgetés közben többen is körénk gyűltek. Jóleső érzéssel hallgatták Martti Latvasalót, aki bebizonyította, hogy ismeri nagy- jainkat — politikusokat, műré­szeket, sportolókat egyaránt —, majd hazájáról beszélt. Végül azt mondta: — Ugye, milyen érde­kes, az ezer tó országából jöt­tünk, s az önök tavánál nyara­lunk? Halmán Péter Hl

Next

/
Oldalképek
Tartalom