Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-10 / 159. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. július 10. Árvízi világ A táj és életképei A „szárazabb” vidékeken lakó ember, aki az ár­vízi tudósításokban azt olvassa, hogy a folyó to­vább árad, a víz újabb területeket öntött el, átérzi a drámát, arra gondol „baj van!” Amikor arról szólnak a jelentések, hogy a Fekete-Körös és a Fe­hér-Körös tovább apad, megnyugszik, s kicsit érzi azt is, hogy megszűnt a baj, nincs több ok az ag­gódásra; továbblapozza az újságot. Amikor motorkerékpárra ültem (árvízi terepen a legmozgékonyabb jármű), hogy a fentebb említett két' Körös közrezárta, elöntött területre utazzam, a Magyar Távirati Iroda ezt jelentette: „A Fekete- Körös árhulláma Antnál 400 cm-es vízszinttel tető­zött. A Sebes-Körös Sarkadnál kedden reggelre mintegy 100 cm-rel apadt. Gyulavárinál és a város­erdei üdülőtelep térségében gyors ütemben végzik a körtöltés építését. Szeghalomnál ugyancsak hozzá kezdtek a Berettyó jobb parti töltésének megjaví­tásához.” Tehát nincs veszélyhelyzet. A szó aktuális értel­mezése szerint nincs. J5e a két folyó és az országha­tár előtt húzódó védelmi töltés között az elárasztott <1700 hektáros terület háromszögében 6990 hektár víz alá került, s a beömlő 118 millió köbméter víz megfogása hatalmas területeket és nagy lélekszámú községeket mentett meg a pusztulástól. A kisebbik ross;, választása becslések szerint 100 millió forint közős és magánvagyon feláldozását jelentette. folyó nem fenyeget. Gyulán a Körösvidéki Víz­őr y igazgatóságon viszont semmi sem emlékeztet á ■j're". Siető embgyek. néhány szavas utasítá- í'é műszaki .titkárságon pedig Cseppentő Zsig- rvo • és Berky Ferenc. sorolja az adatokat, össze- i-i épület. közel négyszáz ember lakása és 1 , ■ ■■’•. ' i,\ ház került víz alá. A Gyulát és Sarkadót összekötő műúton gép gépet ér. Emberek mindenütt, s az út szélétől néhány com méterre víz. víz és összeroskadt házak, fatör- zífeknon megakadt ajtók, ágyak és áraratta búza- tablók, álig vízbe dőlt galambdúc gyanútlanul tur- békoló lakóival; háziállatok és apróvadak tetemei ít parányi és a nagyobbacska szigeteken, az út men­ni töltését fel kellett robbantani, s most‘az áteresz lezárásán dolgozik harminc ember. Homok­zsákok csobbannak a vízben, hogy a terméskőgátat teljesen elszigeteljék, ömlik a víz. Szemben a vas­útvonal sínéi merednek az égre. Kidőlt villanyosz­lopok. A küzdelem nem fejeződött be. Az emberek, gé­pek minden áron fölébe akarnak kerülni a termé­szetnek. Furcsa, semmihez sem hasonlítható csata­tér ez. A műszak tizenhat órás. Az arcok fáradtság­ba fásultak Nagy Tibor a védelemvezető helyettese mondja, hogy reggel héttől jön a víz, pedig a Körös tetőző*t". Szóba jön a kiköltöztetés. A környék lakói szó né1 kül pakolták legszükségesebb holmijaikat és az állatokat a vízügv és a honvédség teherautóira. Két idős embert találtak csak. akik fölköltöztek tá­rcájuk oadlására. hogy ők ott akarnak meghalni. Meggyőzésre nem volt idő. Az emberek ölbekapták’ őket és föl a teherautóra. Az áteresz keskeny zárótölté«én átsegítik motoro­mat. hogy továbbmehessek Sarkad felé. A 'bal parton hatalmas erővel folyik a Körös megbontott gátjának helyreállítása. Lőoorfüst helvett ebben a harcban átláthatatlan homokfelhőt vernek a föld­• Eltorlaszolják a Fehér-Körös megnyitott gátját. 0 A felrobbantott Sarkad—Gyula közötti műtőn el­zárják az átfolyást. szállító tehergépkocsik, Zetorok. Az út mellett a la­kókocsiban a bajai Alsódunavölgyi Vízügyi Igazga­tóság földgépes brigádja pihenőben. A teherautók vezetői fürdőnadrágban ülnek a volánnál. Egyik­másik az orr és a száj elé kendőt kötött. Fiatalok szinte kivétel nélkül, mind. Nagyhajúak, szakálla­sak, barna, erős testűek. Már a cigaretta sem ízlik a tizennegyedik órában. Hat fordulónként egy-egy erős fekete. Egy pillanat műve elbóbiskolni a kor­mánynál és a gép máris leszalad a töltésről. Az egyik oldalon a Körös, másikon az ár. Nem lehet „kihagyni”. — Az a baj, hogy nincs föld. Mindkét oldalról víz van. Nagy a távolság. A köbmétereket pedig teljesíteni kell, mert a gátat meghatározott időn be­lül kell helyreállítani — mondja az egyik fiatal­ember. A táj és életképei — bár megállt az áradás — a társadalmi veszélyhelyzetet tükrözik mindenütt a két Körös elárasztott deltájában. Csató Károly A LAJOSMIZSEI ARANYHOMOK MG. SZAKSZÖ­VETKEZET (LAJOSMIZSE, BENE 97. sz.) 1974. JÜNIUS 30-AVAL KÖZGYŰLÉSI HATÁROZAT ALAPJÁN MEGSZŰNT. JOGUTÓDJA A LAJOS­ÁÉI ALMAVIRÁG MG. SZAKSZÖVETKEZET. fiz timavirág Mg. Szakszövetkezet vezetősége Kv ivja a hitelezőket, hogy e hirdetmény megjelenésétől számított 30 na­pon belül követelésüket a lajosmizsei Almavirág Mg. Szakszövetkezettel (Lajosmizse, Közös 135. sz. Irá- ny’tőszám: 6050) fiúsban közöljék. Késedelmes bejelentés esetében a jogutód szövetke­zet az igény érvényesítését nem tudja eszközölni. ALMAVIRÄG MG. SZAKSZÖVETKEZET VEZETŐSÉGE 6050. LAJOSMIZSE 314G A dohányzás ernyedtté teszi a gyomrot . Hogy a dohányosok miért olyan hajlamosak gyomorpanaszokra és gyomordaganatokra, megtudhat­tuk végre a sheffiéldi kórház or­vosainak beszámolójából. Huszonként önként jelentkező személynek, akik a vizsgálat ide­jén dohányoztak, megröntgenez­ték a gyomrát. Az első szippan­tások után máris észrevehetően csökken az izomtónus a gyomor­szájnál. Ennek az elernyedésnek végzetes következménye volt; fé­lig megemésztett tápanyagok és epefolyadék vándorolt a gyomor­ba nyombélből, összekeveredett a gyomorsavval és megtámadta a gyomorfalat. A két orvos magyarázata sze­rint normális esetben a gyomor­ban levő táplálékmaradványok részben sertilegesí*- ni tudják a savanyú epefolyadék és a gyo­morsavak hatását. Üres gyomor­nál azonban ez nem lehetséges, Feltehetőleg ezért1 különösen ká­ros a dohányzás éhgyomorra. MAGYARUL AZ OLEFINEKRŐL II. Rekordidő akti gyáróriás Madártávlatból nézve a leninvárosi Olefin-mű nem sokban különbözik egy köolajfinomílótól. Ezüstösen csillogó tornyok, óriási tartályok és az egész létesítményt behálózó csővézetékek labirin­tusa tárul a szemlélő elé. A szükséges technoló­giai berendezést 37 millió dollárért importálták. A vásárlás jó üzletnek bizonyult, mivel a vétel­árban még a dollárleértékelések előtt állapod­tak meg és ezért ma ugyanezt az üzemet már csak 3—6 millió dollárral magasabb áron lehel­ne beszerezni. Kísérőm, Farkas Kálmán, a beruházást irányító PETROLBEH helyi kirendeltségének a vezetője a Tiszai Vegyi Kombinát szomszédos üzemeire mu­tat, ahol már működik egy Olefirf-mű, de annak teljesítménye csak évi 25 ezer tonna etilén. A most épülő egység ennek a mennyiségnek tízsze­resét gyártja majd. Ma inár világszerte ilyen nagy teljesítményű gyárakat építenek, mivel ezek termelnek gazdaságosan. Kis országok gondja A kis országok örök gondjához érkezünk ezzel a kérdéssel. A gazdaságosan előállítható évi 250 ezer tonna etilén olyan nagy mennyiség, hogy annak hazai fel- használásához jelenleg nincs fel­dolgozó kapacitás Magyarorszá­gon, és belátható időn belül nem is lesz. A TVK-ban működik egy polimerizációs üzem és az meg-» felelő bővítésekkel mintegy 4q ezer tonna etilénből készíthet évente polietilént. Ahhoz, hogy a teljes mennyiséget itthon tudjuk feldolgozni, további több tízmil- liárd forintos beruházás kelle­ne. Az Olefin-mű ezért nemzet­közi együttműködés keretében épül fel, amely a magyar—szov­jet olefinegyezmény néven ismert. A megállapodás értelmében Ma­gyarország évente 130 ezer ton­na etilént és 80 ezer tonna pro­pilént szállít csővezetéken a Szovjetunióba. Ugyancsak a Szov­jetunió vásárolja meg az Olefin­mű egyik melléktermékét, az úgynevezett C4-es frakciót, ame­lyet műgumigyártáshoz használ­nak. Cserébe olyan fontos vegy­ipari alapanyagokat kapunk majd, amelyeket jelenleg csak nyugatról, dollárért tudunk be­szerezni. Az Olefin-műben készülő eti­lén egy kisebb részét a Borsodi Vegyi Kombinátban dolgozzák fel. Magyarország és Lengyelor­szág között is jelentős a vegy­ipari együttműködés, amelynek keretében.. a ..BVK-ból szállított PVC-ért cserébe Lengyelország polieszterszálat,- valamint mű­selymet szállít hazánknak. Az NDK-val és Romániával is koope­rál a magyar nehézvegyipar, s így az üzembe lépő Olefin-mű lényegében az egész hazai vegy­ipar fejlődését szolgálja. A nem­zetközi kooperációk lehetővé te­szik, hogy gazdaságosan nagy mennyiségben termeljünk etilént és propilént, s ugyanakkor a számunkra szükséges egyéb vegy­ipari alapanyagokat megkapjuk a partnerországoktól, tehát ezek előállításához szükséges beruhá­zást megtakaríthatjuk. Minden nap késés hárommillió forint veszteség Ilyen nagy értékű és fontossá­gú beruházásnál alapkérdés, hogy az minél előbb üzembe álljon. 1973-ban kezdődött el az építés, s az Olefin-mű jövő januárban már üzemszerűen termel. Két év alatt ilyen nagy üzem még nem épült fel Magyarországon. Ami­kor megkérdeztem Szabó Ger­gelyt, a PETROLBER igazgató­ját, hogyan tudják ilyen gyor­san felépíteni az üzemet, azt vá­laszolta, hogy „nagyon sok fejfá­jással és idegeskedéssel”. Ez ért­hető is, hiszen minden egyes nap késés több, mint hárommil­lió forint veszteséget jelentene a népgazdaságnak. Új módszerek, átgondolt tervezés és szervezés A kiemelt nagyberuházásként kezelt leninvárosi építkezés azQn- ban a beruházók lelkiismeretes igyekezetén kívül elsősorban a jól átgopdolt, az építés és üzem­be helyezés minden mozzanáta- ra kiterjedő tervezési és 'szerve­zési intézkedéseknek köszönheti, hogy magyarországi viszonylat­ban rekordnak számító gyorsa­sággal halad a munka. Űi mód­szereket alkalmaztak, egyebek között így tudták jelentősen csök­kenteni a helyszíni szerelési mun­kák mennyiségét. A csőrendsze­rek nagy részét jó körülmények között, műhelyekben állították össze, s így a szerelőknek nem a szabad ég alatt a magasban, nem az időjáiás szeszélyeinek kitéve kellett dolgozniuk. Ha­gyományos technikával az alapok ásása is sok időt vett volna igény­be, ezért nagy teljesítményű gé­pekkel egy óriási medencét váj­tak, s így bár több földet moz­gattak meg, mégis hónapokkal hamarabb befejezték a földmun­kákat. Jó szívvel gondolunk rájuk Az Olefin-mű szerelése mar lé­nyegében befejeződött, s most a részegységeket és a műszereket vizsgáztatják. Mindenki bízik ab­ban, hogy tartják az indulásra tervezett határidőt. A kis olefin — így nevezik a 25 ezer tonnás gyárat — nem győzi a polimerizációs üzem el­látását, ezért a folyamatos mun­kához jelenleg még importálni is kell etilént. Ha az új üzem el­készül, Magyarország etilén-ex­portőr lesz. A legismertebb eti­lénből készülő leninvárosi ter­mék jelenleg a polietilén fólia, s már megkezdődött a polietilén­nél is jobb tulajdonságokkal ren. delkéző polipropilén fóliák gyár­tása is. Az Olefin-műnek azon­ban — éppen a nemzetközi -együttműködések révén — szinte ( minden Magyarországor) haszná­latos műanyag termékhez lesz valami köze. Sok olyan műanyag van, amelynek még kimondani is nehéz a nevét, és e cikket író gépírónő tudom nem lelkesedik, amikor példát is idézek: „poli- akril-nitril”, node, a pulóver, amit visel ebből a szálból ké­szült, s ha majd több féléből vá­logathat az üzletekben, akkor mindnyájunkkal együtt jó szív­vel gondolhat a leninvárosi Ole­fin-mű tervezőire, építőire és üzemben tartó dolgozóira. Benedek B. István Négy anyóka ül a pádon Zöld leveles, virágos bokrok közt üldögél ez a négy néni — a fajszi öregek napközi otthonának udvarán. Meg se kérdi az ember, miért van­nak olyan vastagon öltözve. Annyira megszoktuk már az ide ködmönös nyarat, hogy maholnap az lesz fel­tűnő. ha valaki túl nyáriasan me­részkedik el otthonról. Jó párszor becsapódtunk, amikor túlságosan hit­tünk a réggé ti \ erőfénynek, s csak úgy in^U|,)tu zúgtunk neki a napi jövés-menésnek. Megesett, hogy dél­tájban már vacogva szidtuk hiszé­kenységünket. mondjuk a munka­helyen és latolgattuk, megússzuk-e nyári nátha nélkül a közben bekö­szöntött hideg esőt. Márpedig a fajszi napköziotthonos öregeknek is előre kell gondoskodni, mikor délelőtt eljönnek hazulról. Ebédelni itt fognak, és alkonvattájig igencsak itt is maradnak, hogy egy­más társaságában minél jobb kedv­vel töltsék el a napot. Beszélgetés­sel, újságolvasással, társasjátékkal, no, és ha úgv hozza sorja, egy-egy .kis szunyókálással. Ha . meg mind­ebből kifogynak, ott van Pécsi Lászlón év felvidítja ő a társaságot. Jó egy ilyen eleven öregcseléd a többi kóros néni. bácsi közt. akik negyvenen lakói ennek az 1968. ja­nuár 1. óta működő intézménynek. Jó itt ellenni a túlnyomórészt egye­dülálló tsz-nyugdíiasoknak. járadéko­soknak. A napközi önálló' éoítménv, ahol társalgó, pihenőszoba éppúgy van, mint étkező, tálaló. Csak — mint Paezolai Sándor, a községi ta­nács vb-títkára mondja — azért még jobban is betömhetné hivatását a szo­ciális létesítmény. A gondoskodás módja lehetne kiterjedtebb. — Egy kicsit visszalépés volt az öregek napközi otthona fenntartásá­val kapcsolatban a múlt évben ho­zott rendelkezés — vélekedik. . — Mu-c ‘•rti.?,'„'; — Tavalyig hét forint tíz.. volt a norma egy*-egy időskorúra, amiért tízórait, ebédet, uzsonnát kaptak. Aztán hét forintra szűkült ez az ösz- szeg. s azóta csak ebédet adnak ne­kik ezért,. . Persze, van ebben némi helyi meg nem értés is. . . — Mégpedig? — Azért csak meg kellene oldani valahogy, hogy né csak ebédhez jussanak... így bizony a klsöregek- nek ‘ maguknak kell otthon gondos­kodni reggelijükről, vacsoráról; Hiá­ba jöhetnének korán a napközibe, előbb azzal kell bajlódni odahaza. Este ugyancsak annak a gondja vár rájuk. —-Höl lehetne ezen változtatni? — Az iskolai napközi konyháján; ott főznek nekik is. Az igazgató se­gíthetne . . . Hogy tízórai, uzsonna is kijutna az öregeknek . . . Azért csak jobban dűlőre jutná­nak ezzel. ha mondjuk nemcsak az iskólaigézgá tótól várnák a megoldást, hariem ese.tleg közösen tanács, téesz; társadalmi szervek — együtt tennének valamit. Ne múljék már azon- a 10 ‘ filléren* Tóth István (Pásztor Zoltán felvétele) 9 Az épülő Olefin-mű egy részlete (MTI Foto — Erezi K. Gyula felvétele —KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom