Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-05 / 155. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. július 5. Kisközség a Duna mentén Légvonalban 8 kilométernyire vagyunk a Dunától. A fo­lyóval párhuzamos országútról jól látni a parti fák élénk zöld lombkoronáját, mely errefelé, hűséges kísérője a víznek. A forró betoncsík mindkét oldalán gondozott gyümölcskertek, majd a községjelző tábla után virágágyak szegélyezik az utat Dunatetétlen. Hiába érdeklődöm, az összetett szó második felének értelmére, és a szókapcsolatra nincs elfo­gadható magyarázat, pedig Nagy Zsigmondné, a helyi tanács' vb- titkára évekig kereste, kutatta a helységnév eredetét. Korábban, amikor az innen tíz kilométer­nyire levő Hartához tartozott. Hartatetétlen volt e t^-ület ne­ve. Huszonnyolc év\ ezelőtt, 1946 májusában lett dgazga- tásilag önálló község. Akkoriban a Duna-parti kisközségben har­minc család lakott, jelenleg 735- en élnek itt. Kevesebben, mint például a hatvanas évek elején, amikor Dunatetétlennek 908 la­kosa volt. A tetétleni asszonyok, férfiak túlnyomó többsége a mezőgazda­ságban dolgozik. Öregebbnek, fi- atalabbnak egyaránt a föld adja a kenyeret. A községnek 7499 hold a területe. Ebből 4200 hold a hartai Üj Élet Termelőszövetke­zeté, a községtől 8 kilométernyi­re, Fülöpszállás határában 1400 hold legelő, szántó és gyümöl­csös a hartai Lenin Termelőszö­vetkezet, s mintegy 600 kataszt- rális hold az akasztói Béke Szak- szövetkezet művelése alá tarto­zik. Az úgynevezett „bebíró föl­deken” a dunatetétleniek dolgoz­nak. Júniusi kánikula, a déli nap szinte elviselhetetlenül felforró- sítja a levegőt. Csendes, mozdu­latlan a környék. A déli pihenőt felhasználva szemügyre vesszük, legutóbbi látogatásunk óta ho­gyan fejlődött, gazdagodott a köz. ség. A sarki vegyesbolt nem új­donság, három-négy évvel ezelőtt adták át rendeltetésének. A ta­nácsháza melletti mozi és kultúr- ház szintén régebbi létesítmény. Feltűnt viszont, hogy a földutak • Tésztát csomagolnak a tetétleni lányok. (Tóth Sándor felvételei.) • Dunatetétlenen gombamód nőnek az új házak. helyett most széles betoncsík ve­zet az utcákban, s az aszfaltjár­dák mentén ma már minden ut­cában villanyvezetéket tartó osz­lopokat látni. Egy-két év alatt több utcahossznyi házsor épült. — Ma este tanácsülést tartunk — újságolta Nagy Zsigmondné vb-titkár. — Megvitatjuk a köz­ségi tanács költségvetését. Az el­múlt évben a községfejlesztési be­vételünk 110 ezer forint volt. Eb­ből az összegből elsősorban utat, járdát, vízvezeték-hálózatot épí­tettünk. Jelenleg 4 és fél kilo­méter hosszú vízvezetéket, három és félkilométeres villanyhálóza­ta van a községnek. Évente 8—10 lakás épül Duna­tetétlenen. Az elmúlt két év alatt a Rákóczi utcában 8 házat épí­tettek a fiatalok. A már említett úgynevezett bebíró földeken dol­gozó fiatalok a hartai termelő- szövetkezetektől építési kölcsönt, fuvartérítést és 30 nap szabadsá­got kapnak. — A legutóbbi tanácsülésen egyebek között a községfejlesz­téssel kapcsolatos tennivalókat vitattuk meg —magyarázta Csizmadia László tanácselnök. — Többen kérték, hogy a Rákóczi utcában betonozta ssuk ki a föld- utat. Jogos a tanácstagok kéré­se, de ehhez körülbelül 2 millió forintra lenne szükség. Ennyi pénzünk jelenleg nincs. Türelmet kértünk az ott lakó fiatal házas­pároktól, s tervünk szerint két- három év a 1 * ezt a problémát is megoldju. A lakossá , élelmiszer-ellátása megfelel az igényeknek. A ve­gyesboltba a solti ÁFÉSZ napon­ként szállít árut. A húsellátás, ban a hartai Üj Élet Termelő- szövetkezet is segít. A lakossági szolgáltatás azonban nem meg­• Nagy Zsigmondné, a helyi tanács vb-titkára és Csizmadia. László tanácselnök megbeszélik a napi feladatokat. Szabóki Béla a tésztaüzem ve­zetője: — A hartai Üj Élet Termelő- szövetkezet két évvel ezelőtt ad­ta át rendeltetésének a gyártó- részlegből, szárítóból, csomagoló- ból, liszt- és tojásraktárból álló és szociális helyiségekből álló üzemet. Havonta öt vagon tar­honyát, 2 és fél vagon cérname­téltet, 3 és fél vagon nagy. illet­ve kiskockát készítenek Évente 8 millió forint a termelési érté­kük, amely azt jelenti, hogy Du- natetétlenről évente 40—50 va- gonnyi tésztát szállítanak. A tészta vágóknál Sukká Pálné betanított munkás: — Három hónapja dolgosom az üezemben. Férjem a solti gépja­vítóban szerelő. Nagyok már a gyerekeink, szűkösen jöttünk ki a férjem fizetéséből. Szinte kínál­kozott az alkalom, jelentkeztem a tésztaüzembe, s felvettek. Ha ez a lehetőség nem lenne, most Hartára, vagy Soltra kellene utaznom naponta. Teljesítményre dolgoznak. Nyolc óra alatt személyenként 28 kilőnyi cérnametéltet vagy 53 kilónyi tarhonyát kell készíteni. A tetétleni asszonyok két mű­szakban váltják egymást a' har- taiakkal. Átlagfizetésük csaknem kétezer forint. Két évvel ez­előtt két brigád alakult, s tavaly mind a kettő elnyerte a szoci­alista címet és oklevelet. Késő délután. Megelevenedik Dunatetétlen. Autóbusszal, ke­rékpárral érkeznek haza a mun­kából. Fél óra sem telik el, a fi­atalok a mozi, illetve a kultúr- ház előtt gyülekeznek. Filmet néznek, s itt tartják a községi KISZ-szervezet rendezvényeit. Az alapszervezetnek jelenleg 25 tag­ja van. A hartai Üj Élet Terme­lőszövetkezet anyagilag is segíti a fiatalokat, akik rendszeresen kirándulnak, sportolnak, s Kö­zösen kulturális műsorokon vesz­nek részt. Gyakran a Duna par. ton töltik a hétvégét. Dunatetétlen a pontos megha­tározás szerint Duna menti kis­község. Kiegészíteném: az itteni­ek szorgalma nyomán nap mint nap fejlődő, gazdagodó helység. Tárnái László felelő, nincs például fodrász, ci­pész. Jelentkező szakember len­ne ugyan, de nem tudunk helyi­séget adni nekik. — Melyik úton jöttek Duna- tetétlenre? — kérdezte tőlünk a vb-litkár. — Harta felől, a felújított be­tonúton — válaszoltuk. — Nem véletlenül kérdeztem — jegyezte meg Nagy Zsigmond- né. — Az országutat, amelyen jöt­tek tavaly újították fel. Az ígé­ret pedig úgy szólt: amennyiben a Harta és Dunatetétlen közötti utat rendbehozzák, a kalocsai autóbuszjárat menetrendjébe be­kapcsolják községünket. Kiskun­halas és Solt felé nagyon jó az autóbusz-közlekedés, de Kalocsá­ra csak az iskolásokat szállító autóbusszal járhatunk. A Duna- vecse—Kalocsa vagy Kecske­mét—Kalocsa között közlekedő autóbusz 10—15 percnyi kerülő­vel érinthetné Dunatetétlent. Ké­résünknek azonban a mai napig nem tettek eleget. Faluszél. Téglalap alakú fe­hérre meszelt, földszintes épület. A haltai Üj Élet Termelőszövet­kezet dunatetétleni téesz tészta­üzeme. Két műszakban 45 tetét- leni és 20 hartai saszony dolgo­zik itt. Solton, az országúton... Borongós, esőbe hajló délután volt, amikor két közleke­dési járőrrel azzal a céllal érkeztünk Soltra, hogy az orgo- ványi ellenőrzéshez hasonlóan rajtaütés szerűen megvizsgál­juk a községben és környékén közlekedő járművezetők ok­mányait, közlekedésbiztonsági állapotát. Az idő nem bizo­nyult a legjobbnak, hiszen ki az, aki motorkerékpárral ki­merészkedik az országidra, amikor csúszós, nedves az út­test. Tévedtünk, mert éppen egy tucat szabálysértővel ta­lálkoztunk. Nem sokat kellett várakoz­nunk, amikor feltűnt egy moto­ros, s az egyik járőr azon nyom­ban Állj1 jelzést adott. Béres András Solt, Hattyú utca 15. szám alatti lakos nem kis meg­lepetéssel konstatálta, hogy ren­dőrjárőrrel találkozott, de nem volt mit tennie, megmutatta ve­zetői engedélyét, s a motorke­rékpár okmányait. Az italszag az eső ellenére is érezhető volt raj­ta, s Béres András — amikor a rendőr erről érdeklődött — nem tagadhatott. Áz eső sűrű cseppekben sze­merkélni kezdett, s legalább ilyen sűrűn érkeztek az általunk vont „halóba” a szabálysértők. Skranyó Pál Solt, Móricz Zsig- mond utca 7., Sümegi Mihály Solt, Zrínyi utca 7., Kriskó Sán­dor Solt, Hetényi tanya 31. szám alatti lakosok félve, vagy felhá­borodva, de végül is tudomásul véve a feljelentés téríyét, haza­tolták motorkerékpárjaikat, hi­szen ittas állapotban voltak. Nem így Gema István motorkerékpá­ros, Solt, Hunyad János utca 2. szám alatti lakos, aki amellett, hogy alaposan felönlött a garat­ra, megpróbálta megmagyarázni, miért nincs vezetői engedélye. Mondani sem kell, a magyarázat teljesen felesleges volt, hiszen részt vett a közúti forgalomban, s még az sem volt elfogadható, hogy az úton kevés jármű közlekedett. Gutyits Zoltán Harta, Kossuth utca 68. szám alatti lakos is ket­tős szabálysértést vétett, ugyanis amikor a vezetői engedélyt kér­ték, forgalmi engedélyét mutatta meg, amely a múlt év szeptem­berében már lejárt. A jogosít­ványa azonban sehogy sem akart előkerülni, míg végül bevallotta, még nem vizsgázott. Egy ilyen országúti ellenőrzés sem zajlik le minden izgalom nél­kül. Egy motorkerékpáros tűnt fel az úton, éppen amikor a r.e.i- dőr intézkedett. A motorosn ik feltűnhetett ez a „csoportosulás”, s jobbnak látta, ha elkerüli. Meg­fordult motorkerékpárjával és ellenkező irányba indult. Nem jutott messzire, mert a Zsiguli üldözőbe vette, s pár perc múl­va kiderült: Csordás István Solt, Petőfi utca 7. szám alatti lakos azért próbált kereket oldani, mert nincs jogosítványa. *.ajt i kívül ennek az okmánynak hiá­nyában vett részt a forgalomban Bajusz István Solt, Rév utca 17. szám alatti lakos segédmotor-ke­rékpárjával, Muhi Antal Duna- egy háza, Duna utca 18. szám a lat. ti lakos segédmotor-kerékpárjá­val. Akadt néhány lejárt forgalmi engedély is. Ladányi Sándor Salt, Őz utca 11/b, Mikló László Solt, Mester uca 15. és Koós Lajos Solt, Toldi utca 21. szám alatti lakosoknak már néhány hónap­pal ezelőtt műszaki vizsgára kil­lett volna jelentkezniük. Most a szabálysértési bírsággal együtt á műszaki vizsga többe fog kerül­ni A kétszer kétórás helyszíni el­lenőrzés, akárcsak Orgovány ese­tében bizonyított: nemcsak a vá­rosokban, de a községekben is nagyon sok a vezetői engedély nélkül, ittasan közlekedő jármű­vezető, akiknek kiszűrése, a for­galomból való kitiltása, szigorú felelősségre vonása szükségszerű a közlekedés biztonsága érdeké­ben. A rendőrség közlekedési jár. őrei tovább folytatják a munkát, az ellenőrzést a kisebb községek­ben és környékén azzal az egyál­talán nem titkolt céllal, hogy az ilyen szabálysértőket elfogják, feljelentsék. Gémes Gábor Új magyarázat arra, hogy miért öregszünk Amíg valaki elolvassa ezt a rövid kis cikket, agyvelejének körülbelül száz idegsejtje pusz­tul el. De emiatt ne nyugtalan­kodjék az olvasó: az öregedé­sünk szokásos folyamata. Az ember öregedése, a chica­gói egyetemen működő kutatók feltevése szerint, az egyvelősej- tek közötti hézagok eldugulása és a sejtek ennek következtében történő elpusztulása miatt tör­ténik. Egy három és egy 26 hónapos patkánynál megmérték az agy- velő sejtközi hézagainak terje­delmét és akkor kiderült, hogy a fiatal állatoknál ez a hézag az az agyvelőkéreg 22 százaléka, s ez a normális mutató, az idősebb patkányoknál viszont a hézagok lassanként „eltömődnek” és csu­pán 9,6 százalékot tesznek ki. A sejtközi hézagok eldugulásá­ból nem is származna nagy baj. ha ezeknek szerepe csupán az agy méretének megnövekedése volna. A helyzet azonban az, hogy ezek a házagok létfontossá­gú funkciót töltenek be: megfe­lelő mikroközeget hoznak létre és ezáltal lehetővé teszik a sej­tek hatékony működését, csator­nákul szolgálnak, amelyeken ke­resztül az ionok haladnak az anyagcsere során, végül pedig nagymértékben tőlük függ az agysejtek kölcsönös kapcsolata. A kapor karrierje Kellemes nosztalgiát ébreszt a faluból városba került felnőttek­ben is. amikor — a város pere­mén. kertes házak utcáit róva — megcsapja orrukat a kapor átható illata. Milyen édes-csípős tud len­ni ez a szag különösen eső után, mikor kisüt a nap. S milyen fur­csán hódító kánikulában, amikor kaporillat leng. uralkodik a kony­hákért fölött. Eszünkbe jutnak a gyerekkori bújócskák, kis kalandok. Nagysze­rűen el lehetett rejtőzni az udvar hátulján viruló kerti növények bokrai mögött. Különös bizserge- tő élénkséget keltett, ha éppen a kapor szálas szárai csiklandozták orrunkat, s ernyőjéből a termés parányi szemeit lebbentette ránk a szellő. Meg a finom kapros bélés, tök­főzelék, kapormártás, uborkabe­főtt ... Ma is elmaradhatatlan ízesítő a háziasszony konyhamű­vészetében. Nyilván, rangot vívott ki magá­nak ez a szerény, deresszínű, szár­nyas levelű, fonalas-sallangos fű­szernövény Európa más országai­ban is. Ezért szállít mintegy 250 tonna szárított kaprot például az NSZK-ba. Hollandiába. Angliába a Kalocsai vidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari 'Vállalat —, a HUNGAROFRUCT útján. S hogy a nyugati megrendelők részéről — mondjuk terméshiánv miatt —ne érje szó a vállalat háza elejét, jó partnerként jelentkezett a Kalo­csai Állami Gazdaság, amely 10 éves távra magára vállalta a ka­por megtermelését — 100 kát. hol­don. Szállítja is hűségesen a nyersárut a Fűszerpaprika külön­böző telepeire — Miskére, Duna- patajra, Kalocsára. Sükösdre —, ahol a' kapor feldolgozása folyik. Miért lítiskére — például? Hogy a modern szárítóberendezés folya­matos kihasználását lehetővé te­gyék. Ez a korszerű gépi appará­tus tudniillik elsősorban a fűszer- paprika feldolgozására készült. A paprika azonban — tudjuk jól — őszi sláger. Ügyes fogás volt tehát a vállalat részéről, hogy a gépek üzemeltetésére megtalálta ezt a mellékprofilt is. a kaporfeldolgo­zást. A kapornak most van termőide- ie. Felvételeink a miskei telep mos­tani mozgalmas hétköznapjairól készültek. Naponta 2 és fél vagon nyersárut dolgoznak fel itt; az el- tő tíz napon 16 vagonnal végez­lek. Mint a képekről is figyelem­mel kísérhető, ez amolyan fél- késztermék-gyártás itt. Első képünkön azt látják, amint Kővári Ferenc és Kovács Ferenc a pótkocsirakomány kaprot szá­rastul. levelestül, ernyőstül az áz­tató kádba, illetve onnét a futó­szalagra hányja, ahol a termés újabb zuhanyt kap. Megtisztul portól, piszoktól. A tiszta kis kaporboglyákból 9 kilogrammnyi porciókkal terítik meg odabent a csarnokban az asz- szonyok a második felvételünkön szemlélhető cserénveket. 22—22 ilyen kaporral ..tálalt" tálcát rak­nak egymás fölé azokba a kerekes keretekbe, amelyek aztán a szárí­tó alagútba viszik a cserényeket — a kaporrétegekkel. Az alagútból szárazon kiérkező kapor a harmadik fotón megte- kinthétő rostára kerül. Hortobá­gyi Menyhértné. Bélik Lászlóné és Rigó Lászlóné veszi itt kezelés­be a termést. Igaz. kesztyűs kéz­zel, de kellő eréllvel dörzsölik az addigra már jó törékeny nyers­árut. amelyből a megrendelő szá­mára legértékesebb apró termés ki-, illetve lehull a rosta 3 mil­liméteres lyukain az alul levő tar­tályba. Kísérletképpen a Számum—5 tí­pusú szalagszárítót is foglalkoz­tatják a kaporfeldolgozásban. A szalagszárító végénél látjuk ne­gyedik felvételünkön Tóth János- nét és Tóth Menyhértnét. Az előbbi késporban bemutatott szárítóberendezésnél három mű­szakban tizennégyen, az utóbbinál — a szalagszárítónál — két mű­szakban négyen dolgoznak. A félkész terméket Miskéről Dunapatajra szállítják, ahol gépi tisztítás, szelektálás után a vevő kívánsága szerint csomagolják. S indul a kapor „illatos útja”, amely — a nemrég bemutatott magyar film címével ellentétben nem a „semmibe”, hanem a kül­földi megrendelők raktáraiba ve­zet. Majd a boltokba, s az ottani háziasszonyok konyháiba. Ugye. a bővülő nemzetközi ke­reskedelmi kapcsolatok hogy fel­viszik ilyen puritán fűszernövény dolgát is. mint a zöldesszürke ka­poré ... (Tóth István — Tóth Sándor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom