Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-05 / 155. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. július 5.

Kisközség a Duna mentén

Légvonalban 8 kilométernyire vagyunk a Dunától. A folyóval párhuzamos országútról jól látni a parti fák élénk zöld lombkoronáját, mely errefelé, hűséges kísérője a víznek. A forró betoncsík mindkét oldalán gondozott gyümölcskertek, majd a községjelző tábla után virágágyak szegélyezik az utat Dunatetétlen.

Hiába érdeklődöm, az összetett szó második felének értelmére, és a szókapcsolatra nincs elfogadható magyarázat, pedig Nagy Zsigmondné, a helyi tanács' vb- titkára évekig kereste, kutatta a helységnév eredetét. Korábban, amikor az innen tíz kilométernyire levő Hartához tartozott. Hartatetétlen volt e t^-ület neve. Huszonnyolc év\ ezelőtt, 1946 májusában lett dgazga- tásilag önálló község. Akkoriban a Duna-parti kisközségben harminc család lakott, jelenleg 735- en élnek itt. Kevesebben, mint például a hatvanas évek elején, amikor Dunatetétlennek 908 lakosa volt.

A tetétleni asszonyok, férfiak túlnyomó többsége a mezőgazdaságban dolgozik. Öregebbnek, fi- atalabbnak egyaránt a föld adja a kenyeret. A községnek 7499 hold a területe. Ebből 4200 hold a hartai Üj Élet Termelőszövetkezeté, a községtől 8 kilométernyire, Fülöpszállás határában 1400 hold legelő, szántó és gyümölcsös a hartai Lenin Termelőszövetkezet, s mintegy 600 kataszt- rális hold az akasztói Béke Szak- szövetkezet művelése alá tartozik. Az úgynevezett „bebíró földeken” a dunatetétleniek dolgoznak.

Júniusi kánikula, a déli nap szinte elviselhetetlenül felforró- sítja a levegőt. Csendes, mozdulatlan a környék. A déli pihenőt felhasználva szemügyre vesszük, legutóbbi látogatásunk óta hogyan fejlődött, gazdagodott a köz. ség. A sarki vegyesbolt nem újdonság, három-négy évvel ezelőtt adták át rendeltetésének. A tanácsháza melletti mozi és kultúr- ház szintén régebbi létesítmény. Feltűnt viszont, hogy a földutak

• Tésztát csomagolnak a tetétleni lányok. (Tóth Sándor felvételei.)

• Dunatetétlenen gombamód nőnek az új házak.

helyett most széles betoncsík vezet az utcákban, s az aszfaltjárdák mentén ma már minden utcában villanyvezetéket tartó oszlopokat látni. Egy-két év alatt több utcahossznyi házsor épült.

— Ma este tanácsülést tartunk — újságolta Nagy Zsigmondné vb-titkár. — Megvitatjuk a községi tanács költségvetését. Az elmúlt évben a községfejlesztési bevételünk 110 ezer forint volt. Ebből az összegből elsősorban utat, járdát, vízvezeték-hálózatot építettünk. Jelenleg 4 és fél kilométer hosszú vízvezetéket, három és félkilométeres villanyhálózata van a községnek.

Évente 8—10 lakás épül Dunatetétlenen. Az elmúlt két év alatt a Rákóczi utcában 8 házat építettek a fiatalok. A már említett úgynevezett bebíró földeken dolgozó fiatalok a hartai termelő- szövetkezetektől építési kölcsönt, fuvartérítést és 30 nap szabadságot kapnak.

— A legutóbbi tanácsülésen egyebek között a községfejlesztéssel kapcsolatos tennivalókat vitattuk meg —magyarázta Csizmadia László tanácselnök. — Többen kérték, hogy a Rákóczi utcában betonozta ssuk ki a föld- utat. Jogos a tanácstagok kérése, de ehhez körülbelül 2 millió forintra lenne szükség. Ennyi pénzünk jelenleg nincs. Türelmet kértünk az ott lakó fiatal házaspároktól, s tervünk szerint két- három év a 1 * ezt a problémát is megoldju.

A lakossá , élelmiszer-ellátása megfelel az igényeknek. A vegyesboltba a solti ÁFÉSZ naponként szállít árut. A húsellátás, ban a hartai Üj Élet Termelő- szövetkezet is segít. A lakossági szolgáltatás azonban nem meg• Nagy Zsigmondné, a helyi tanács vb-titkára és

Csizmadia.

László tanácselnök megbeszélik a napi feladatokat.

Szabóki Béla a tésztaüzem vezetője:

— A hartai Üj Élet Termelő- szövetkezet két évvel ezelőtt adta át rendeltetésének a gyártó- részlegből, szárítóból, csomagoló- ból, liszt- és tojásraktárból álló és szociális helyiségekből álló üzemet. Havonta öt vagon tarhonyát, 2 és fél vagon cérnametéltet, 3 és fél vagon nagy. illetve kiskockát készítenek Évente 8 millió forint a termelési értékük, amely azt jelenti, hogy Du- natetétlenről évente 40—50 va- gonnyi tésztát szállítanak.

A tészta vágóknál Sukká Pálné betanított munkás:

— Három hónapja dolgosom az üezemben. Férjem a solti gépjavítóban szerelő. Nagyok már a gyerekeink, szűkösen jöttünk ki a férjem fizetéséből. Szinte kínálkozott az alkalom, jelentkeztem a tésztaüzembe, s felvettek. Ha ez a lehetőség nem lenne, most Hartára, vagy Soltra kellene utaznom naponta.

Teljesítményre dolgoznak. Nyolc óra alatt személyenként 28 kilőnyi cérnametéltet vagy 53 kilónyi tarhonyát kell készíteni. A tetétleni asszonyok két műszakban váltják egymást a' har- taiakkal. Átlagfizetésük csaknem kétezer forint. Két évvel ezelőtt két brigád alakult, s tavaly mind a kettő elnyerte a szocialista címet és oklevelet.

Késő délután. Megelevenedik Dunatetétlen. Autóbusszal, kerékpárral érkeznek haza a munkából. Fél óra sem telik el, a fiatalok a mozi, illetve a kultúr- ház előtt gyülekeznek. Filmet néznek, s itt tartják a községi KISZ-szervezet rendezvényeit. Az alapszervezetnek jelenleg 25 tagja van. A hartai Üj Élet Termelőszövetkezet anyagilag is segíti a fiatalokat, akik rendszeresen kirándulnak, sportolnak, s Közösen kulturális műsorokon vesznek részt. Gyakran a Duna par. ton töltik a hétvégét.

Dunatetétlen a pontos meghatározás szerint Duna menti kisközség. Kiegészíteném: az itteniek szorgalma nyomán nap mint nap fejlődő, gazdagodó helység.

Tárnái László

felelő, nincs például fodrász, cipész. Jelentkező szakember lenne ugyan, de nem tudunk helyiséget adni nekik.

— Melyik úton jöttek Duna- tetétlenre? — kérdezte tőlünk a vb-litkár.

— Harta felől, a felújított betonúton — válaszoltuk.

— Nem véletlenül kérdeztem — jegyezte meg Nagy Zsigmond- né. — Az országutat, amelyen jöttek tavaly újították fel. Az ígéret pedig úgy szólt: amennyiben a Harta és Dunatetétlen közötti utat rendbehozzák, a kalocsai autóbuszjárat menetrendjébe bekapcsolják községünket. Kiskunhalas és Solt felé nagyon jó az autóbusz-közlekedés, de Kalocsára csak az iskolásokat szállító autóbusszal járhatunk. A Duna- vecse—Kalocsa vagy Kecskemét—Kalocsa között közlekedő autóbusz 10—15 percnyi kerülővel érinthetné Dunatetétlent. Kérésünknek azonban a mai napig nem tettek eleget.

Faluszél. Téglalap alakú fehérre meszelt, földszintes épület. A haltai Üj Élet Termelőszövetkezet dunatetétleni téesz tésztaüzeme. Két műszakban 45 tetét- leni és 20 hartai saszony dolgozik itt.

Solton, az országúton...

Borongós, esőbe hajló délután volt, amikor két közlekedési járőrrel azzal a céllal érkeztünk Soltra, hogy az orgo- ványi ellenőrzéshez hasonlóan rajtaütés szerűen megvizsgáljuk a községben és környékén közlekedő járművezetők okmányait, közlekedésbiztonsági állapotát. Az idő nem bizonyult a legjobbnak, hiszen ki az, aki motorkerékpárral kimerészkedik az országidra, amikor csúszós, nedves az úttest. Tévedtünk, mert éppen egy tucat szabálysértővel találkoztunk.

Nem sokat kellett várakoznunk, amikor feltűnt egy motoros, s az egyik járőr azon nyomban Állj1 jelzést adott. Béres András Solt, Hattyú utca 15. szám alatti lakos nem kis meglepetéssel konstatálta, hogy rendőrjárőrrel találkozott, de nem volt mit tennie, megmutatta vezetői engedélyét, s a motorkerékpár okmányait. Az italszag az eső ellenére is érezhető volt rajta, s Béres András — amikor a rendőr erről érdeklődött — nem tagadhatott.

Áz eső sűrű cseppekben szemerkélni kezdett, s legalább ilyen sűrűn érkeztek az általunk vont „halóba” a szabálysértők. Skranyó Pál Solt, Móricz Zsig- mond utca 7., Sümegi Mihály Solt, Zrínyi utca 7., Kriskó Sándor Solt, Hetényi tanya 31. szám alatti lakosok félve, vagy felháborodva, de végül is tudomásul véve a feljelentés téríyét, hazatolták motorkerékpárjaikat, hiszen ittas állapotban voltak. Nem így Gema István motorkerékpáros, Solt, Hunyad János utca 2. szám alatti lakos, aki amellett, hogy alaposan felönlött a garatra, megpróbálta megmagyarázni, miért nincs vezetői engedélye. Mondani sem kell, a magyarázat teljesen felesleges volt, hiszen részt vett a közúti forgalomban, s még az sem volt elfogadható, hogy az úton kevés jármű közlekedett. Gutyits Zoltán Harta, Kossuth utca 68. szám alatti lakos is kettős szabálysértést vétett, ugyanis amikor a vezetői engedélyt kérték, forgalmi engedélyét mutatta meg, amely a múlt év szeptemberében már lejárt. A jogosítványa azonban sehogy sem akart előkerülni, míg végül bevallotta, még nem vizsgázott.

Egy ilyen országúti ellenőrzés

sem zajlik le minden izgalom nélkül. Egy motorkerékpáros tűnt fel az úton, éppen amikor a r.e.i- dőr intézkedett. A motorosn ik feltűnhetett ez a „csoportosulás”, s jobbnak látta, ha elkerüli. Megfordult motorkerékpárjával és ellenkező irányba indult. Nem jutott messzire, mert a Zsiguli üldözőbe vette, s pár perc múlva kiderült: Csordás István Solt, Petőfi utca 7. szám alatti lakos azért próbált kereket oldani, mert nincs jogosítványa. *.ajt i kívül ennek az okmánynak hiányában vett részt a forgalomban Bajusz István Solt, Rév utca 17. szám alatti lakos segédmotor-kerékpárjával, Muhi Antal Duna- egy háza, Duna utca 18. szám a lat. ti lakos segédmotor-kerékpárjával.

Akadt néhány lejárt forgalmi engedély is. Ladányi Sándor Salt, Őz utca 11/b, Mikló László Solt, Mester uca 15. és Koós Lajos Solt, Toldi utca 21. szám alatti lakosoknak már néhány hónappal ezelőtt műszaki vizsgára killett volna jelentkezniük. Most a szabálysértési bírsággal együtt á műszaki vizsga többe fog kerülni

A kétszer kétórás helyszíni ellenőrzés, akárcsak Orgovány esetében bizonyított: nemcsak a városokban, de a községekben is nagyon sok a vezetői engedély nélkül, ittasan közlekedő járművezető, akiknek kiszűrése, a forgalomból való kitiltása, szigorú felelősségre vonása szükségszerű a közlekedés biztonsága érdekében. A rendőrség közlekedési jár. őrei tovább folytatják a munkát, az ellenőrzést a kisebb községekben és környékén azzal az egyáltalán nem titkolt céllal, hogy az ilyen szabálysértőket elfogják, feljelentsék. Gémes Gábor

Új magyarázat arra, hogy miért öregszünk

Amíg valaki elolvassa ezt a rövid kis cikket, agyvelejének körülbelül száz idegsejtje pusztul el. De emiatt ne nyugtalankodjék az olvasó: az öregedésünk szokásos folyamata.

Az ember öregedése, a chicagói egyetemen működő kutatók feltevése szerint, az egyvelősej- tek közötti hézagok eldugulása és a sejtek ennek következtében történő elpusztulása miatt történik.

Egy három és egy 26 hónapos patkánynál megmérték az agy- velő sejtközi hézagainak terjedelmét és akkor kiderült, hogy a fiatal állatoknál ez a hézag az az agyvelőkéreg 22 százaléka, s

ez a normális mutató, az idősebb patkányoknál viszont a hézagok lassanként „eltömődnek” és csupán 9,6 százalékot tesznek ki.

A sejtközi hézagok eldugulásából nem is származna nagy baj. ha ezeknek szerepe csupán az agy méretének megnövekedése volna. A helyzet azonban az, hogy ezek a házagok létfontosságú funkciót töltenek be: megfelelő mikroközeget hoznak létre és ezáltal lehetővé teszik a sejtek hatékony működését, csatornákul szolgálnak, amelyeken keresztül az ionok haladnak az anyagcsere során, végül pedig nagymértékben tőlük függ az agysejtek kölcsönös kapcsolata.

A kapor karrierje

Kellemes nosztalgiát ébreszt a faluból városba került felnőttekben is. amikor — a város peremén. kertes házak utcáit róva — megcsapja orrukat a kapor átható illata. Milyen édes-csípős tud lenni ez a szag különösen eső után, mikor kisüt a nap. S milyen furcsán hódító kánikulában, amikor kaporillat leng. uralkodik a konyhákért fölött.

Eszünkbe jutnak a gyerekkori bújócskák, kis kalandok. Nagyszerűen el lehetett rejtőzni az udvar hátulján viruló kerti növények bokrai mögött. Különös bizserge- tő élénkséget keltett, ha éppen a kapor szálas szárai csiklandozták

orrunkat, s ernyőjéből a termés parányi szemeit lebbentette ránk a szellő.

Meg a finom kapros bélés, tökfőzelék, kapormártás, uborkabefőtt ... Ma is elmaradhatatlan ízesítő a háziasszony konyhaművészetében.

Nyilván, rangot vívott ki magának ez a szerény, deresszínű, szárnyas levelű, fonalas-sallangos fűszernövény Európa más országaiban is. Ezért szállít mintegy 250 tonna szárított kaprot például az NSZK-ba. Hollandiába. Angliába a Kalocsai vidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari 'Vállalat —, a HUNGAROFRUCT útján. S hogy

a nyugati megrendelők részéről — mondjuk terméshiánv miatt —ne érje szó a vállalat háza elejét, jó partnerként jelentkezett a Kalocsai Állami Gazdaság, amely 10 éves távra magára vállalta a kapor megtermelését — 100 kát. holdon. Szállítja is hűségesen a nyersárut a Fűszerpaprika különböző telepeire — Miskére, Duna- patajra, Kalocsára. Sükösdre —, ahol a' kapor feldolgozása folyik.

Miért lítiskére — például? Hogy a modern szárítóberendezés folyamatos kihasználását lehetővé tegyék. Ez a korszerű gépi apparátus tudniillik elsősorban a fűszer- paprika feldolgozására készült. A

paprika azonban — tudjuk jól — őszi sláger. Ügyes fogás volt tehát a vállalat részéről, hogy a gépek üzemeltetésére megtalálta ezt a mellékprofilt is. a kaporfeldolgozást.

A kapornak most van termőide- ie.

Felvételeink a miskei telep mostani mozgalmas hétköznapjairól készültek. Naponta 2 és fél vagon nyersárut dolgoznak fel itt; az el- tő tíz napon 16 vagonnal végezlek. Mint a képekről is figyelemmel kísérhető, ez amolyan fél- késztermék-gyártás itt.

Első képünkön azt látják, amint Kővári Ferenc és Kovács Ferenc a pótkocsirakomány kaprot szárastul. levelestül, ernyőstül az áztató kádba, illetve onnét a futószalagra hányja, ahol a termés újabb zuhanyt kap. Megtisztul portól, piszoktól.

A tiszta kis kaporboglyákból 9

kilogrammnyi porciókkal terítik meg odabent a csarnokban az asz- szonyok a második felvételünkön szemlélhető cserénveket. 22—22 ilyen kaporral ..tálalt" tálcát raknak egymás fölé azokba a kerekes keretekbe, amelyek aztán a szárító alagútba viszik a cserényeket — a kaporrétegekkel.

Az alagútból szárazon kiérkező kapor a harmadik fotón megte- kinthétő rostára kerül. Hortobágyi Menyhértné. Bélik Lászlóné és Rigó Lászlóné veszi itt kezelésbe a termést. Igaz. kesztyűs kézzel, de kellő eréllvel dörzsölik az addigra már jó törékeny nyersárut. amelyből a megrendelő számára legértékesebb apró termés ki-, illetve lehull a rosta 3 milliméteres lyukain az alul levő tartályba.

Kísérletképpen a Számum—5 típusú szalagszárítót is foglalkoztatják a kaporfeldolgozásban. A

szalagszárító végénél látjuk negyedik felvételünkön Tóth János- nét és Tóth Menyhértnét.

Az előbbi késporban bemutatott szárítóberendezésnél három műszakban tizennégyen, az utóbbinál — a szalagszárítónál — két műszakban négyen dolgoznak.

A félkész terméket Miskéről Dunapatajra szállítják, ahol gépi tisztítás, szelektálás után a vevő kívánsága szerint csomagolják.

S indul a kapor „illatos útja”, amely — a nemrég bemutatott magyar film címével ellentétben nem a „semmibe”, hanem a külföldi megrendelők raktáraiba vezet. Majd a boltokba, s az ottani háziasszonyok konyháiba.

Ugye. a bővülő nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok hogy felviszik ilyen puritán fűszernövény dolgát is. mint a zöldesszürke kaporé ...

(Tóth István — Tóth Sándor)