Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-30 / 176. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. július 30. Külterületen élni Kiskunmajsa központjában befejezéshez közeledik az áru­ház és fölötte az OTP-lakások építése. A belterületi utcák felásva. A gázprogram rövidesen megvalósul. Üj fővezeté­keket fektetnek le, s a Kálvária-lakótelepen kívül a köz­ponti fekvésű lakásokban is „légnemű” tüzelővel fűthetnek majd. A városiasodás alapfeltételei teremtődnek meg las­san, s mindez az urbanizálódó élet minőségi kritériumait is jelenti. A dinamikusan fejlődő nagy­község a megye településszerke­zeti adottságai miatt — kény­szerűen (!) — hatalmas külterü­letekért — államigazgatási nyel­ven szólva — fejlesztésre kije­lölt külterületi településekért —, az ottani életfeltételek javulá­sáért is felelős. Tajó, Bodoglár és Kígyós Mai­sához csatolásával a nagyközség területe 22 ezer 155 hektár lett, s a múlt évi adatok szerint a 14 ezer 059 lakos közül 6200 em­ber (44 százalék) külterületen él. Ez a tény szükségszerűen meg­követeli a külterületi központok harmonikus fejlesztését az adott anyagi lehetőségek keretén be­lül. Az ott élő emberek társa­dalmi helyzetének vizsgálata, igé­nyeik, javaslataik figyelembe­vétele; a tanácsi munka nem ki­csi — a feladat oldaláról pedig —, nem könnyű része. Kígyós Mezőgazdasági nagyüzem, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság teremtette meg azokat a feltéte­leket, hogy Kígyós, mint külterü­leti település, tovább fejlődhes­sen. Kuklis Lajos tanácstag mondja: — A lakótelep megteremtése volt az első „nagy” teendő. Itt lakom én is, s mint látja, meg­épültek a házak. Szépek. A gaz­' daság dolgozóié. Utána követke­zett a villamosítás. A villany­dúcokat most - cseréljük ki, mert t már megörégedtek. Minden csa­ládnál palackos gáz van. Eddig Majsára kellett bejárni cserére. Ez a gond is megoldódott, ugyan­is vásároltunk négyezer forintért egy használt tehervagont, s eb­ből csináltunk társadalmi mun­kával cseretelepet.. Most kedden nyílik majd meg. Huszonhét pa­lackot tudunk raktározni. Ez elég, ha rendszeresen jön az utánpótlás: ötvenkét család la­kik itt. — Mit ásnak az iskolánál? — kérdezem a tanácstagot, aki ci­vilben az állami gazdaság mező­őre. — Az óvodához vezetjük be a vizet. Ugyanis az a helyzet, hogy a felsőtagozatot bekörzetesítették Kiskunmajsára. Itt csak alsóta­gozatos oktatás van. Felszaba­dultak tantermek és ezekben — sok társadalmi munkával termé­szetesen — óvodát szeretnénk. Harminc gyereknek kell, mert itt vannak ám gyerekek! És ez így van jól! A másik. Rossz helyen van az orvosi rendelő. Azt sze­retnénk átköltöztetni a megürült pedagóguslakásba. — Kik vállalnak társadalmi munkát? — Az óvoda átépítéséhez a gé­pesítési brigád száz munkaórát ajánlott fel. Szóval, nálunk ilyen téren nincs probléma, hisz ma­gunkért csinálunk valamit, ha csinálunk. — További tervek? Mit szeret­nének, ha megvalósulna a közel­jövőben? — A szövetkezeti bolt már ki­csi, korszerűtlen. A villany itt nem gond, ugyanis az utolsó két házba is bevezették. A családi- ház-építkezés segítése érdekében viszont minél gyorsabban be kel­lene fejezni a telekrendezést! Átmegyünk közben az iskolába megnézni, hogy állnak az óvodá­val? — Szeptemberben már meg­nyílik, még nagyon sietni sem kell — mondja a tanácstag. Kígyóson a külterületi életfel­tételek jelentősen javultak. A fejlődés pedig új igényeket szül, de itt mindent megtesznek azért, hogy azokat is kielégítsék. Tajó „Az útőrháznál le kell kanya­rodni a műútról, és földúton to­vább!” Így igazítottak el a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság taiói kerületének központjában. Megyünk. Földút, mellette ma­gastelepítésű szőlőtáblák, a kor­szerű agrárgazdaság immáron megszokott képei. — Hány kilométer , innen az or­szágút? Hát, másfél körül van — mondja a tajópusztai boltban Faragó István. A helyzetükről bészélgetünk. — Jó a szakszövetkezet, meg­élnek az emberek. Csak a fiata­lok járnak el Halasra meg Maj­sára. — Csak ez a boltjuk van? — kérdezem Pista bácsit. — Ez, meg a gázcseretelen. Oda is látni az ajtóból. Megnézzük, majd folytatja. — Kapni ebben a boltban ami kell. Ami nincs, azt hozzák Maj- sáról. Bejárnak. Csak út kellene, tetszik tudni. Az a legfontosabb. Ezt igénylik az emberek, ugye, mert akkor bejöhetne a busz. nem lenne sár, meg „falu len­nénk”. Üt nélkül nem vagyunk az, de hát -incs rá pénz. — Tudja ki a tanácstag? — kérdezem. — Hogyne tudnám. A Varga Lajos. Ö az elnök. Beszéltünk már vele is, különben itt lakik nem messze, ha meg akarja ke­resni. Csak az út, sok pénzbe kerül A bolt előtt beszélgetve, amint körülnéz az ember, látja: utca van kialakulóban. Szemügyre ve­szem a gázcseretelep épületét, amit városon is megirigyelhetné­nek — Még Majsáról is kijárnak- ide gázért, ha ott nincs — mond­ja dicsérőleg Faragó István. — Ezzel nagyon meg vagyunk elé­gedve — de megint visszatér az előbbi témához —, csak út kel­lene, az nagyon kellene... — Mit vállalnának? — kérde­zem. — Munkát, fuvart, meg min­dent. Szívesen, hisz a mi érde­künk is! „Falu lennénk!” — mondta Fa­ragó István, úgy értve, hogy az út alapvető változást hozna a külterületi életbe Összefoglalva Külterületen élni más, mint az erőteljesen fejlődő településeken: községekben, nagyközségekben, városokban. A különbségeket nem kell felsorolni, mert min­denki előtt ismeretesek. Egy do­log viszont említést érdemel. A településfejlesztésre fordítható anyagiakat nem szabad szétfor­gácsolni, elaprózni. Viszont az is hiba lenne, jia Kiskunmajsán nem gondolnának arra, hogy kül­területeken 6200 ember él. ök is fizetnek adót, ők is szeretnének jobb körülmények között élni. S hogy erről nem feledkeznek meg, bizonyítja: május 29-én Bodoglár, ron kihelyezett végrehajtó bizott-v 'Sági ülést tartottak, amelyen hat javaslatot fogadtak el. Mégpedig: tanyavillamosításról, az autóbusz- járat indulási .idejének módo­sításáról, útfelújításokról, amely­hez termelőszövetkezeti segítsé­get is kapnak, napköziottho­nos óvoda kialakításáról, népmű­velési ügyintéző kinevezéséről, a villanyhálózat rekonstrukciójáról, korszerűbb orvosi rendelő kiala­kításáról stb. Külterületi településeken, mint Tajó és Kígyós is, még kedvezőt­lenebb körülmények között lehet élnj, mint az önálló községek­ben vagy nagyközségekben, de tény, hogy ezek harmonikus fej­lesztése annak a záloga, hogy kint is javulnak, javulhatnak az élet- feltételek. Csató Károly J • Kuklis Lajos kígyósi tanácstag: ,,Szeptem­berben megnyílik az óvoda.” 0 A tajói gázcseretelep. Száller Jóska viszi haza a teli palackot. 9 Faragó István: „Üt kellene, mert akkor bejöhetne a busz.” * V KECE, TAPOGATÓ, LES HÁLÓ Ősi halászszerszámok Bajáról 9 Részlet a bajai Tfirr István Múzeum halászati i gyű jtemény éből. Világszerte sok múzeum­ban őriznek ■ halászattal kapcsolatos tárgyakat, ami természetes is, hiszen ez a fog­lalkozás egy­idős az ember­rel. A mester­ségbeli szer­számok sokat változtak az évezredek so­rán, aszerint, ahogy fejlődött maga az em­ber. s idomítot­ta a tárgyakat is olyképpen, hogy munkáié­ban minél job­ban hasznukat vehesse. Kiala­kította a ki- sebb-nagyobb álló- és folyó­vizek speciális halászati esz­közeit. A készí­tésüknél fel­használt anvag az idők során sokat változott, de számos szer­szám őrzi ma is az évezredes formát. A halászat ősi foglalkozá­sa volt a ma­gyarságnak is. A századok múlá­sával kialakultak a vizek men­tén a foglalkozás központjai: az aldunai halászatként Baját emle­getik. Az ottani Türr István Mú­zeumban sokféle halászati esz­közt őriznek. Az ősi hagyományo­kat most már évente felelevení­tik: a bajai nyár rendezvényei közt szerepel rendszeresen az aranyponty ünnepe, ami az idén sem maradt el. Baja rangját bi­zonyítja, hogy ez évben a világ minden tájáról érkeztek oda a halászat történetével foglalkozó néprajztudósok. Négy évvel ez­előtt Varsóban határozták el, hogy nemzetközi tanácskozást, hívnak össze: az első ilyen jellegű szim- poziont 1972-ben Chichágóban rendezték, a nyáron pedig Baján találkoztak.. Igaz, több órán át tartottba.- néprajztudósok tanács­kozása, de utána meglátogatták otthonukban a bajai halászdirtasz- tiák leszármazottait. Sokáig for­gatták a manapság is használa­tos munkaeszközöket. Nem egyet közülük el is kértek: dr. Maria Znamierowska Prüfferova pro­fesszor, a lengyelországi Toruniu város múzeumának igazgatója tapogatót és leshálót vitt el Bajá­ról. A Német Szövetségi Köztár­saságból érkezett néprajztudósok pedig a bajaiak által használt ke- cék, a kecsegefogás egyik eszkö­zét csomagolhatták be és vihették el gyűjteményük gyarapítására. Áz idei összejövetelen «született a határozat is, hogy az Országos Halászati Tanács javasolja: jú­nius 29-ét nyilvánítsák a halászat napjává. Ekkor tartják ugyanis a hagyományos halászbúcsút, vagy másként az aranyponty ünnepét. Az elképzelések szerint Hermann Ottó-díjat alapítanak a kitünte­téssel a halászat fejlesztéséért so­kat tevőket jutalmazzák majd minden esztendőben. D. É. 9 Ősi szerszám a varsa is. Mai használóinak egyike a nagyba­racskai halász, Somogyi Gábor. Zajszintellenőrző készülék Egy svéd elektronikus cég ér­dekes műszert készített. Ha egy helyiségben a zaj elviselhetetle­nül erőssé válik, a műszer villo­gó fényjeleket ad. Ezt a talál­mányt elsősorban az éttermek­nek és a szórakozóhelyeknek szánták: a mai zenekarok néha olyan nagy hangerővel játsza­nak, hogy a vendégek a fejük­höz kapnak és gyorsan felállnak az asztal mellől. SZAKMAI GYAKORLATRA LEHET JELENTKEZNI A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBA Sok fiatal előtt közismert, hogy Bács-Kískun megyéből is évek óta utaznak ki szakmai gyakor­latra a 13—26 éves kor közötti fiatalok a Német Demokratikus Köztársaságba. A Magyar Népköz- társaság és az NDK kormánya között létrejött egyezmény alapján 1967. év óta sok száz fiú és lány dolgozott és dolgozik a baráti német állam szoci­alista üzemeiben. A szakmai ismeretek gyarapítása mellett a 2 vagy 3 éves időtartamú külföldi mun­kavállalás lehetőséget nyújt az NDK életének megismerésére és a német nyelv megtanulására is. Az 1974. év őszén újabb csoportok indulnak útra, hogy az eddigi jó hagyományok folytatá­sa képpen szakmai ismereteket szerezzenek az NDK nagyüzemeiben Erfurtban, Karl-Marx-Stadtban, Elsterbergben és más városokban. A kiutazások szervezését a megyei tanács vb munkaügyi osztálya, a városi tanácsok és a járási hivatalok munkaügyi szakigazgatási szervei végzik. Munkájukhoz a szakszervezetek, illetve a KISZ- bizottságok nyújtanak segítséget. Az őszi kiutazásokról ez év június hó elején már, adtunk tájékoztatást lapunk hasábjain'. Ta­pasztaltuk azonban, hogy számos fiatal fordul e témával kapcsolatban kérdésekkel a rádióhoz, a televízióhoz és egyéb szervekhez. Ezért olvasóink tájékoztatására ismételten összefoglaljuk az NDK- ban történő munkavállalás főbb tudnivalóit. Az 1974. évi őszi kiutazás >knál korlátozott szám­ban vannak még szabad felvételi E keretszámok. Szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező fiúk je­lentkezhetnek köszörűs, gyalus, bádogos, esztergá­lyos szakmákban történő munkavállalásra; szak­mával nem rendelkező fiúk pedig a fonógép­kezelő munkakörre jelentkezhenek. Leányok szá­mára lehetőség nyílik' még rádió—tv-alkatreszgyár tó, továbbá egyes textilipari munkakörök (kártoló, leszedő) betanulására. A kiutazás általános feltételei: magyar állam- polgárság, nőtlen, illetve hajadon családi állapot, az NDK-ban történő foglalkoztatás feltételeinek vállalása, egészségügyi alkalmasság, 6 hónapot meghaladó katonai szolgálat teljesítése, vagy kato- nai szolgálatra való alkalmatlanság, illetve szolgá­lathalasztás az 1955-ben és 1956-ban született fia­talok eseteben. Tájékoztatásul közöljük, hogy a jelentkezéshez szükséges nyomtatványokat a lakóhely szerint ille­tékes városi tanácsok, illetve járási hivatalok mun­kaügyi szakigazgatási szerveitől lehet beszerezni. Ugyanitt részletes tájékoztatást is adnak. Áz NDK-íőglalkoztatás tartama alatt a résztvevők belföldi munkaviszpnya szünetel, de a külföldön ledolgozott idő a munkaviszonyhoz fűződő ked­vezmények, továbbá a társadalombiztosítási szol­gáltatások szempontjából hazai munkában 'töltött időnek számit. Az NDK-vállalatoknál szerződést kötnek a fia­talokkal és a bérezés, az egyéb feltételek, és a munkavédelem szempontjából az üzem német dol­gozóival egyenlő jogokat élveznek. Az NDK-ban történő munkavállalást különö­sen ajánljuk a szakmával nem rendelkező fiata­loknak, mert a 3 éves foglalkoztatás után szak­munkásvizsgát tehetnek abból a szakmából, mely­ben betanított munkásként dolgoznak. A szakmával rendelkező fiatalok pedig bővíthetik, gyarapíthatják szakmai ismereteiket a baráti német állam magas színvonalú üzemeiben. / Gazsó Endre 9 Az épülő áruház és az OTP-lakások, valamint a gázvezeték­hálózat bővítése látható képeinken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom