Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-30 / 176. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. július 30. Külterületen élni Kiskunmajsa központjában befejezéshez közeledik az áruház és fölötte az OTP-lakások építése. A belterületi utcák felásva. A gázprogram rövidesen megvalósul. Üj fővezetékeket fektetnek le, s a Kálvária-lakótelepen kívül a központi fekvésű lakásokban is „légnemű” tüzelővel fűthetnek majd. A városiasodás alapfeltételei teremtődnek meg lassan, s mindez az urbanizálódó élet minőségi kritériumait is jelenti. A dinamikusan fejlődő nagyközség a megye településszerkezeti adottságai miatt — kényszerűen (!) — hatalmas külterületekért — államigazgatási nyelven szólva — fejlesztésre kijelölt külterületi településekért —, az ottani életfeltételek javulásáért is felelős. Tajó, Bodoglár és Kígyós Maisához csatolásával a nagyközség területe 22 ezer 155 hektár lett, s a múlt évi adatok szerint a 14 ezer 059 lakos közül 6200 ember (44 százalék) külterületen él. Ez a tény szükségszerűen megköveteli a külterületi központok harmonikus fejlesztését az adott anyagi lehetőségek keretén belül. Az ott élő emberek társadalmi helyzetének vizsgálata, igényeik, javaslataik figyelembevétele; a tanácsi munka nem kicsi — a feladat oldaláról pedig —, nem könnyű része. Kígyós Mezőgazdasági nagyüzem, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság teremtette meg azokat a feltételeket, hogy Kígyós, mint külterületi település, tovább fejlődhessen. Kuklis Lajos tanácstag mondja: — A lakótelep megteremtése volt az első „nagy” teendő. Itt lakom én is, s mint látja, megépültek a házak. Szépek. A gaz' daság dolgozóié. Utána következett a villamosítás. A villanydúcokat most - cseréljük ki, mert t már megörégedtek. Minden családnál palackos gáz van. Eddig Majsára kellett bejárni cserére. Ez a gond is megoldódott, ugyanis vásároltunk négyezer forintért egy használt tehervagont, s ebből csináltunk társadalmi munkával cseretelepet.. Most kedden nyílik majd meg. Huszonhét palackot tudunk raktározni. Ez elég, ha rendszeresen jön az utánpótlás: ötvenkét család lakik itt. — Mit ásnak az iskolánál? — kérdezem a tanácstagot, aki civilben az állami gazdaság mezőőre. — Az óvodához vezetjük be a vizet. Ugyanis az a helyzet, hogy a felsőtagozatot bekörzetesítették Kiskunmajsára. Itt csak alsótagozatos oktatás van. Felszabadultak tantermek és ezekben — sok társadalmi munkával természetesen — óvodát szeretnénk. Harminc gyereknek kell, mert itt vannak ám gyerekek! És ez így van jól! A másik. Rossz helyen van az orvosi rendelő. Azt szeretnénk átköltöztetni a megürült pedagóguslakásba. — Kik vállalnak társadalmi munkát? — Az óvoda átépítéséhez a gépesítési brigád száz munkaórát ajánlott fel. Szóval, nálunk ilyen téren nincs probléma, hisz magunkért csinálunk valamit, ha csinálunk. — További tervek? Mit szeretnének, ha megvalósulna a közeljövőben? — A szövetkezeti bolt már kicsi, korszerűtlen. A villany itt nem gond, ugyanis az utolsó két házba is bevezették. A családi- ház-építkezés segítése érdekében viszont minél gyorsabban be kellene fejezni a telekrendezést! Átmegyünk közben az iskolába megnézni, hogy állnak az óvodával? — Szeptemberben már megnyílik, még nagyon sietni sem kell — mondja a tanácstag. Kígyóson a külterületi életfeltételek jelentősen javultak. A fejlődés pedig új igényeket szül, de itt mindent megtesznek azért, hogy azokat is kielégítsék. Tajó „Az útőrháznál le kell kanyarodni a műútról, és földúton tovább!” Így igazítottak el a Kiskunhalasi Állami Gazdaság taiói kerületének központjában. Megyünk. Földút, mellette magastelepítésű szőlőtáblák, a korszerű agrárgazdaság immáron megszokott képei. — Hány kilométer , innen az országút? Hát, másfél körül van — mondja a tajópusztai boltban Faragó István. A helyzetükről bészélgetünk. — Jó a szakszövetkezet, megélnek az emberek. Csak a fiatalok járnak el Halasra meg Majsára. — Csak ez a boltjuk van? — kérdezem Pista bácsit. — Ez, meg a gázcseretelen. Oda is látni az ajtóból. Megnézzük, majd folytatja. — Kapni ebben a boltban ami kell. Ami nincs, azt hozzák Maj- sáról. Bejárnak. Csak út kellene, tetszik tudni. Az a legfontosabb. Ezt igénylik az emberek, ugye, mert akkor bejöhetne a busz. nem lenne sár, meg „falu lennénk”. Üt nélkül nem vagyunk az, de hát -incs rá pénz. — Tudja ki a tanácstag? — kérdezem. — Hogyne tudnám. A Varga Lajos. Ö az elnök. Beszéltünk már vele is, különben itt lakik nem messze, ha meg akarja keresni. Csak az út, sok pénzbe kerül A bolt előtt beszélgetve, amint körülnéz az ember, látja: utca van kialakulóban. Szemügyre veszem a gázcseretelep épületét, amit városon is megirigyelhetnének — Még Majsáról is kijárnak- ide gázért, ha ott nincs — mondja dicsérőleg Faragó István. — Ezzel nagyon meg vagyunk elégedve — de megint visszatér az előbbi témához —, csak út kellene, az nagyon kellene... — Mit vállalnának? — kérdezem. — Munkát, fuvart, meg mindent. Szívesen, hisz a mi érdekünk is! „Falu lennénk!” — mondta Faragó István, úgy értve, hogy az út alapvető változást hozna a külterületi életbe Összefoglalva Külterületen élni más, mint az erőteljesen fejlődő településeken: községekben, nagyközségekben, városokban. A különbségeket nem kell felsorolni, mert mindenki előtt ismeretesek. Egy dolog viszont említést érdemel. A településfejlesztésre fordítható anyagiakat nem szabad szétforgácsolni, elaprózni. Viszont az is hiba lenne, jia Kiskunmajsán nem gondolnának arra, hogy külterületeken 6200 ember él. ök is fizetnek adót, ők is szeretnének jobb körülmények között élni. S hogy erről nem feledkeznek meg, bizonyítja: május 29-én Bodoglár, ron kihelyezett végrehajtó bizott-v 'Sági ülést tartottak, amelyen hat javaslatot fogadtak el. Mégpedig: tanyavillamosításról, az autóbusz- járat indulási .idejének módosításáról, útfelújításokról, amelyhez termelőszövetkezeti segítséget is kapnak, napköziotthonos óvoda kialakításáról, népművelési ügyintéző kinevezéséről, a villanyhálózat rekonstrukciójáról, korszerűbb orvosi rendelő kialakításáról stb. Külterületi településeken, mint Tajó és Kígyós is, még kedvezőtlenebb körülmények között lehet élnj, mint az önálló községekben vagy nagyközségekben, de tény, hogy ezek harmonikus fejlesztése annak a záloga, hogy kint is javulnak, javulhatnak az élet- feltételek. Csató Károly J • Kuklis Lajos kígyósi tanácstag: ,,Szeptemberben megnyílik az óvoda.” 0 A tajói gázcseretelep. Száller Jóska viszi haza a teli palackot. 9 Faragó István: „Üt kellene, mert akkor bejöhetne a busz.” * V KECE, TAPOGATÓ, LES HÁLÓ Ősi halászszerszámok Bajáról 9 Részlet a bajai Tfirr István Múzeum halászati i gyű jtemény éből. Világszerte sok múzeumban őriznek ■ halászattal kapcsolatos tárgyakat, ami természetes is, hiszen ez a foglalkozás egyidős az emberrel. A mesterségbeli szerszámok sokat változtak az évezredek során, aszerint, ahogy fejlődött maga az ember. s idomította a tárgyakat is olyképpen, hogy munkáiéban minél jobban hasznukat vehesse. Kialakította a ki- sebb-nagyobb álló- és folyóvizek speciális halászati eszközeit. A készítésüknél felhasznált anvag az idők során sokat változott, de számos szerszám őrzi ma is az évezredes formát. A halászat ősi foglalkozása volt a magyarságnak is. A századok múlásával kialakultak a vizek mentén a foglalkozás központjai: az aldunai halászatként Baját emlegetik. Az ottani Türr István Múzeumban sokféle halászati eszközt őriznek. Az ősi hagyományokat most már évente felelevenítik: a bajai nyár rendezvényei közt szerepel rendszeresen az aranyponty ünnepe, ami az idén sem maradt el. Baja rangját bizonyítja, hogy ez évben a világ minden tájáról érkeztek oda a halászat történetével foglalkozó néprajztudósok. Négy évvel ezelőtt Varsóban határozták el, hogy nemzetközi tanácskozást, hívnak össze: az első ilyen jellegű szim- poziont 1972-ben Chichágóban rendezték, a nyáron pedig Baján találkoztak.. Igaz, több órán át tartottba.- néprajztudósok tanácskozása, de utána meglátogatták otthonukban a bajai halászdirtasz- tiák leszármazottait. Sokáig forgatták a manapság is használatos munkaeszközöket. Nem egyet közülük el is kértek: dr. Maria Znamierowska Prüfferova professzor, a lengyelországi Toruniu város múzeumának igazgatója tapogatót és leshálót vitt el Bajáról. A Német Szövetségi Köztársaságból érkezett néprajztudósok pedig a bajaiak által használt ke- cék, a kecsegefogás egyik eszközét csomagolhatták be és vihették el gyűjteményük gyarapítására. Áz idei összejövetelen «született a határozat is, hogy az Országos Halászati Tanács javasolja: június 29-ét nyilvánítsák a halászat napjává. Ekkor tartják ugyanis a hagyományos halászbúcsút, vagy másként az aranyponty ünnepét. Az elképzelések szerint Hermann Ottó-díjat alapítanak a kitüntetéssel a halászat fejlesztéséért sokat tevőket jutalmazzák majd minden esztendőben. D. É. 9 Ősi szerszám a varsa is. Mai használóinak egyike a nagybaracskai halász, Somogyi Gábor. Zajszintellenőrző készülék Egy svéd elektronikus cég érdekes műszert készített. Ha egy helyiségben a zaj elviselhetetlenül erőssé válik, a műszer villogó fényjeleket ad. Ezt a találmányt elsősorban az éttermeknek és a szórakozóhelyeknek szánták: a mai zenekarok néha olyan nagy hangerővel játszanak, hogy a vendégek a fejükhöz kapnak és gyorsan felállnak az asztal mellől. SZAKMAI GYAKORLATRA LEHET JELENTKEZNI A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBA Sok fiatal előtt közismert, hogy Bács-Kískun megyéből is évek óta utaznak ki szakmai gyakorlatra a 13—26 éves kor közötti fiatalok a Német Demokratikus Köztársaságba. A Magyar Népköz- társaság és az NDK kormánya között létrejött egyezmény alapján 1967. év óta sok száz fiú és lány dolgozott és dolgozik a baráti német állam szocialista üzemeiben. A szakmai ismeretek gyarapítása mellett a 2 vagy 3 éves időtartamú külföldi munkavállalás lehetőséget nyújt az NDK életének megismerésére és a német nyelv megtanulására is. Az 1974. év őszén újabb csoportok indulnak útra, hogy az eddigi jó hagyományok folytatása képpen szakmai ismereteket szerezzenek az NDK nagyüzemeiben Erfurtban, Karl-Marx-Stadtban, Elsterbergben és más városokban. A kiutazások szervezését a megyei tanács vb munkaügyi osztálya, a városi tanácsok és a járási hivatalok munkaügyi szakigazgatási szervei végzik. Munkájukhoz a szakszervezetek, illetve a KISZ- bizottságok nyújtanak segítséget. Az őszi kiutazásokról ez év június hó elején már, adtunk tájékoztatást lapunk hasábjain'. Tapasztaltuk azonban, hogy számos fiatal fordul e témával kapcsolatban kérdésekkel a rádióhoz, a televízióhoz és egyéb szervekhez. Ezért olvasóink tájékoztatására ismételten összefoglaljuk az NDK- ban történő munkavállalás főbb tudnivalóit. Az 1974. évi őszi kiutazás >knál korlátozott számban vannak még szabad felvételi E keretszámok. Szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező fiúk jelentkezhetnek köszörűs, gyalus, bádogos, esztergályos szakmákban történő munkavállalásra; szakmával nem rendelkező fiúk pedig a fonógépkezelő munkakörre jelentkezhenek. Leányok számára lehetőség nyílik' még rádió—tv-alkatreszgyár tó, továbbá egyes textilipari munkakörök (kártoló, leszedő) betanulására. A kiutazás általános feltételei: magyar állam- polgárság, nőtlen, illetve hajadon családi állapot, az NDK-ban történő foglalkoztatás feltételeinek vállalása, egészségügyi alkalmasság, 6 hónapot meghaladó katonai szolgálat teljesítése, vagy kato- nai szolgálatra való alkalmatlanság, illetve szolgálathalasztás az 1955-ben és 1956-ban született fiatalok eseteben. Tájékoztatásul közöljük, hogy a jelentkezéshez szükséges nyomtatványokat a lakóhely szerint illetékes városi tanácsok, illetve járási hivatalok munkaügyi szakigazgatási szerveitől lehet beszerezni. Ugyanitt részletes tájékoztatást is adnak. Áz NDK-íőglalkoztatás tartama alatt a résztvevők belföldi munkaviszpnya szünetel, de a külföldön ledolgozott idő a munkaviszonyhoz fűződő kedvezmények, továbbá a társadalombiztosítási szolgáltatások szempontjából hazai munkában 'töltött időnek számit. Az NDK-vállalatoknál szerződést kötnek a fiatalokkal és a bérezés, az egyéb feltételek, és a munkavédelem szempontjából az üzem német dolgozóival egyenlő jogokat élveznek. Az NDK-ban történő munkavállalást különösen ajánljuk a szakmával nem rendelkező fiataloknak, mert a 3 éves foglalkoztatás után szakmunkásvizsgát tehetnek abból a szakmából, melyben betanított munkásként dolgoznak. A szakmával rendelkező fiatalok pedig bővíthetik, gyarapíthatják szakmai ismereteiket a baráti német állam magas színvonalú üzemeiben. / Gazsó Endre 9 Az épülő áruház és az OTP-lakások, valamint a gázvezetékhálózat bővítése látható képeinken.
