Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-30 / 176. szám
1974. Július 30. • PETŐFI NÉPE • 3 „Venceremos! Győzni fogunk!” „Ha ezerszer születnénk Chiléért születnénk És ha meg kell halni, ezerszer meghalnánk hazánkért, Chiléért!” Felkavaróan szenvedélyes, szív- szorítóan igaz szavak. Égetnek, lelkesítenek, megrendítenek és meggyőznek: egy megkínzott, de meg nem tört nép rendíthetetlen hazaszeretete, forradalmi elszánt, sága és a győzelembe vetett acélos hite árad belőlük. Az ő hangjukon szól és értük egy törékeny, mégis nagyon erős fiatalasszony: Gladys Marin, a Chilei KISZ főtitkára. Az ember, amikor őt nézi, Chilét látja. Testén érzi az iszonyú kínzások elviselhetetlen szenvedését, a börtönök és halálszigetek fojtogató levegőjét, a szép- mosolyú lányok és gyengéd tekintetű anyák arcán az iszonyatot, a holtak tekintetének fagyott tavában az utolsó, némaságában is messzirehangzó üzenetet az élőknek: „Ne féljetek! Harcoljatok! És győzzetek!” — Venceromos! Győzni fogunk! — kiáltotta forró meggyőződéssel Gladys Marin, a csepeli ifjúsági nagygyűlésen, és máris felzúgott a terem, fiatalok ezreiből szakadt ki egyszerre és külön biztatás nélkül az együttérzés, a szolidaritás jelmondata: „Venceromos! Győzelem!” Mellettem fiatal lányok, gyári munkásnők hajtogatták ütemesen, kipirult arccal, a csatába indulók, harci elszántságával a dallamos, idegen kifejezést, amely mégis ismerősen csengett a fülükben. Megértették. A jelentését és.a jelentőségét is. Talán, ha nem látják Gladys Marint, kisebb hatással futnak át rajtuk a Chiléből érkező hírek gyászkeretes mondatai. Most y\- szónt előttük állt egy asszony, pár évvel idősebb csak náluk, föld nélküli, egyszerű parasztok gyermeke, akinek az élete csupa küzdelem, lemondás, kezdetben azért, hogy tanítói diplomát szerezzen, később, hogy megtaníthasson élni 'a szabadsággal százezreket. Egy energikus, egyszerű, hallatlan munkabírásúi a kommunista eszmékhez a halálveszélyben is hűséges fiatal nő! Rajongva figyelték, átszellemül- ten hallgatták meggyőzd, világos mondatait, kimondatlanul is a század forradalmár nőtípusának eszményképét csodálták benne. Magam is lenyűgözve figyeltem Gladys Marint. Mi lehet a titka? Mivel tudja lekötni, fel- lelkesiteni hallgatóságát, hogyan képes kizökkenteni emberek ezreit langyos kényelmükből? Elérni azt, hogy kibújjanak a maguk kis életének biztonságos fedezékéből? Elsősorban azzal, hogy minden mozdulatán, minden szavában érződik az igaz ügyért küzdők bátorsága, felelőssége és erkölcsi fölénye. Együtt tud örülni az emberekkel és együtt is szenved velük. Értük van és nem önmagáért, ezt már sokszor bebizonyította, és bizonyítja éppen most, amikor minden percével el tudna számolni azoknak, akik odahaza börtönben sínylődnek, vagy életük kockáztatásával élesztgetik a chilei népben a szabadulás reményét. Gladys Marin nem titkolta: van ellenállás, sőt az egész országra kiterjed. Még illegális újságot is nyomtatnak, a neve: Liberacion, Felszabadulás. Az ellenállás sokrétű: éjszakánként, titokban junta-ellenes jelszavakat festenek a házak falára, sztrájkokra mozgósítanak az üzemekben, megszervezik a politikai foglyok védelmét, segítik a letartóztatottak hozzátartozóit. A fasiszta rendszer hatalomra jutása után Gladys Marin neve is felkerült az „azonnal kivégzendők” listájára. Egy munkáscsalád rejtette el, a santiagói szegénynegyedben, de a rejtekhelyén sem pihent, a földalatti ellenállási szervezet kiépítésén dolgozott. Később a «holland nagykövetségen kapott menedéket, itt is állandó életveszélyben élt. A fegyveres katonák a diplomáciai épületet sem kímélték, lövöldöztek rá, állandó megfigyelés alatt tartották, a menekültek hónapokon át ki sem mozdulhattak a szobájukból. Szabadságukat végül is a nemzetközi összefogásnak köszönhették. A világ népeinek tiltakozása és ereje mentette meg az életüket. Ezért hisz feltétlenül a szolidaritásban. Abban a börtönkapukat ledöntő, a fegyvereket elnémító hatalmas erőben, amely milliók kezét kulcsolja össze és milliók hangjából formál óriás tölcsért: sok gonosz fal leomlott már a nemzetközi tiltakozás felerősített hangjaitól, a világméretű felháborodás visszaverhetet- len ostromától. Ezért is járja sorra az országokat, találkozik emberek százezreivel, hogy egyszerű, megrendítő szavakkal számoljon be népe iszonyú szenvedéseiről, és barátokat, segítőtársakat keressen. Egyetlen vágy élteti: minél többen megértsék és 0 Megérkezés a Ferihegyi repülőtérre. elítéljék azt, ami Chilében történt. Tekintete fájdalmas, tiszta és eltökélten határozott. Magánélete nincs; minden pillanata azoké, akik otthon szenvednek vagy harcolnak a szabadságért. Egy éve nem látta a családját, férjét, két gyermekét, akik odahaza maradtak — de erről nem szívesen beszél. Ügy érzi, hogy akkor, amikor Chilében nincs olyan család, amelyikben ne gyászolnának valakit, amelyiket ne szakította volna szét a fasiszta terror — nincs joga a saját, személyes dolgaival törődni. Minden család az ő családja is. Ügy aggódik értük, mint a sajátjáért és szeretné biztonságban, békében, szabadságban tudni valamennyit. Most minden cselekedetével a hazáját és a népét szolgálja. Hűséggel, szenvedéllyel, fáradhatatlanul. De hisz abban, hogy egyszer ismét mosolyogva ébredhet, örülhet az életnek, karját férje karjába fűzheti és úgy gondoskodhat a gyerekeiről, mint az anyák a világ bármely részén. Egyszer eljön az az idő is, amikor már nem az emberek életéért kell harcolnia, hanem a szebb életükért. A jövőjükért. A szocializmusért. — Venceromos! Győzni fogunk! — villan elszántan a tekintete. — Venceromos! Chile győzni fog! — harsog a válasz- ezer és ezer torokból. A fiatalasszony törékeny teste szinte eltűnik a viharos szenvedély magasra csapó hullámai mögött. Csak a tekintete világít, ég. Büszkén, hálásan, meghatottam Vadas Zsuzsa KÉPERNYŐ Garbo-sorozat Az „isteni” Garbo filmjeit mutatja be a televízió szombatonként az éjszakai előadások, sorozatában. A rendezők után, akiknek az alkotói elsőbbségét nem lehet elvitatni, most egy minden eddiginél nagyobb hatású, titokzatos és különös filmcsillag személye határozza meg a képernyőre kerülő filmeket. Voltak Fellini-bemutatók, amikor egymást követően láttuk játszani Giulietta Masinát, Antony Quinn-t, Anita Ekberget és Marcello Mastroiannit; -az iskolateremtő lengyel rendező, Wajda műveiben ismét feltűnt Zbigniew Cybuski és a színésztárs hiányát betöltő Daniel Olbrychski ... Most viszont Garbo az adott, akit Mauritz Stiller finn—svéd rendező fedezett fel. A sorozat első darabjaként azt a Krisztina királynét vetítették, amely egy válságos állapot után a magáratalálást jelentette Garbónak. Ekkorra, 1933-ra elnyerte önálló arculatát, beleértve a felfedező Stiller „rettenetes” nevelését, a fogyókúrákat, a fogorvosok és maszkmesterek alakító munkáját, a New Yorkban elszenvedett kezdeti mellőzte tése- ket és a hollywoodi reklámgépezet hatását. De a leglényegesebb az volt, hogy érvényesülhetett ösztönösen átszellemült lénye, tiszta, varázslatos kifejező ereje. Mellette szinte modorosnak tűnik az akkori, ugyancsak neves sztárok játéka. Győzni tudott úgy. hogy évekig nem használt púdert, rúzst, hanem arcának villanásnyi és őszinte rezdülései hatottak, megjelenésének fennsé- gével együtt. Aki elegánsnak akart látszani, az hozzá hasonlóan lapossarkú cipőben és bőrzekében járt, széles övét csatolt a derekára és leomló simára fésülte a haját. A démoni, férfiakra és önmagára egyaránt végzetes asszonyt nála tökéletesebben azóta sem alakították a stúdiókban. Ma is sokan akarnak hasonlítani rá.' A paraszti származású, stochol- mi születésű filmszínésznő munkakedvét a svédországi történet adta vissza, miután már belefáradt Hollywoodban az évenkénti sok szerepbe és a banális történetekbe. Fiús öltözékben, természetesen és modernül jelent meg újra. Az 1934-ben befejezett , ,Szí n eÍT? <fátyol ’.-i) an?1 — a- csalódott sze^ő alakjában — yé- gülis a komoly, őszinte és jo férj melletti kitartást választja. Ezt követően az egyik legnagyobb lehetőséget a klasszikus alapanyagú regény, az Anna Karenina adta számára. Annak az asszonynak a sorsa, akinek az életében a tiszta, érzelmi választás és a gyermekszeretet ütközik meg egy társadalmi helyzetben, és vezet tragédiához. Ennek a szerepnek és a Kaméliás hölgynek a megformálásáért kapta meg a New Yorki filmkritikusok díját, két alkalommal is. Az Os- car-díjhoz csak érdemei utólagos elismeréseként jutott.. A véglegessé vált visszavonulásra 36 éves korában határozta el magát — épp a magyar származású G. Cukor rendezésében készült mű, A kétarcú asszony sikertelensége miatt. A rendezőt felfogás azt írta elő, hogy Garbónak újszerűén kell megjelennie a vásznon, és amikor a színésznő szakított a róla kialakult felfogásokkal, ez végzetessé vált. Azóta hallani lehetett róla, hogy utazgat a világban, házat vásárolt és bezárkózott. 30 millió líráért sem vállalt el egy kétperces televizióíellépést, és a Film— Színház—Muzsika hasábjain ' néhány éve megjelent egy ellesett fotó egy idősödő, sötétszemüveges asszonyról, aki a nagyvárosi forgatagban igyekszik valahová. Állítólag ő volt a képen. A filmhez nem tért vissza, elvonult a látványosságtól, de lehet, hogy egyszer épp sikeres filmtéma lesz különleges, rejtélyes életéből. Halász Ferenc Közeli ismerősök A gazdag választékú hétvégi műsorösszeállítás folytán úgy alakult, hogy több igazán népszerű személlyel találkozhattunk a képernyőn. Olyanokkal, akiknek valóságos táboruk van, akik az ország színe előtt gyakorta megjelennek — tehát közeli ismerőseinknek számítanak régóta. KELLÉR DEZSŐ Sokat írtak már Kellér utánozhatatlan egyéniségéről. Ebben s kétrészes, úgynevezett, különleges színészműzeumban Vitray Tamás értő kalauzolásával a kitűnő konferanszié életművéből kaptunk keresztmetszetet. Sok jó ötletet, szellemes „tévés” megoldást láthattunk; kimondottan jól szórakoztunk. Kellér fanyargu- nyoros, finoman ironikus hangvétele nem hagyott „pihenni” bennünket szinte egyetlen pillanatra sem a hatvanöt perces műsoridő alatt. KUN ZSUZSA A külföldön is ismert és elismert balettáncosnő sorozatának harmadik részében Harangozó Gyula koreográfus életútját mutatta be, remekül megválogatott szemelvényekkel. Különösen azt a törekvését dicsérhetjük,' hogy Harangozó és Bartók kapcsolatát próbálta szemléletesen, sokoldalúan elénk tárni, felidézve jó néhány régi és emlékezetes eseményt. Kun Zsuzsa kellemes külseje, megjelenése jó összhangban állt a színvonalas balettszámokkal, melyeket betétként láthattunk. Legfeljebb azt lehet szóvá tenni, hogy a művésznő úgy mondta el a szövegét mindvégig, mintha valami „leckét” mondott volna fel; gépiesen, monoton-szürkén. Ez bizony sokat szegényitett az egyébként tartalmas műsoron. polgár Dénes Mint a méltán népszerű Hét főszerkesztőjét is sokáig — s akar - a legelismerőbb szavakkal — dicsérhetnénk. Egyike ez azoknak az állandó műsoraiknak a televízióban, amelyre érdemes mindig odafigyelni. Ám ez alkalom- mai. nem a Hetet, hanem a riporter Polgár Dénest szeretnénk el- ismerő szóval illetni. Mostani portugáliai körképét elragadtatással néztük meg. Jó érzékkel választotta ki beszélgető partnereit is: három élvonalbeli portugál vezetőt Polgár nyugalma, elfogulatlansága és problémaérzékenysége nagyban közrejátszik abban, hogy minden szavára oda kell figyelni. Amit kérdez, abban szinte minden esetben állásfoglalás is van. Varga Mihály MEGFIATALODIK EGY ÖREG VÁROSNEGYED Üzlethálózat, közintézmények tató, vendéglátó egységek — ösz- szesen 7 ezer négyzetméter alap- területen — az El-es jelű (egyedi) épületben és a Kada Elek utca. valamint a kiskörút mentén kapnak helyet. Az E2-es jelű épületben. a Batthyány utca és a kiskorút sarkán hasonlóan, vendégEgy csaknem kilencezres lélekszámú városrész nem nélkülözheti a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó hálózatot és a különböző közintézményeket: bölcsődét, óvodát, iskolát, orvosi rendelőt és így tovább. Kézenfekvő tehát a kérdés: milyen elhelyezkedésben, milyen elképzeléseket tartalmaz ezek vonatkozásában a körúton belüli városnegyed részletes terve? S ime, L eitner László, műszaki osztályvezető válasza: — A Batthyány város — jobb híján jelöljük egyelőre így — ellátását szolgáják egyrészt a területen belül megvalósítandó üzletek és intézmények, másrészt ' a bővülő városközpontnak a kiskör- úttal határolt térségén belül elhelyezendő. elsősoban középfokú ellátást nyújtó intézmények és üzletek. A kéreskedelmi és kulturális központ létesítményeit kétszintes tér kapcsolja majd össze. Ennek második szintjén üzletek kapnak helyet és a gyalogos forgalom bonyolódik, földszintjén pedig parkoló alakul ki. A kétszintes intézményi központot mintegy kettéválasztja a 14 ezer négyzetméter alapterületű 8—10 szintes irodaház. amely a létrehozandó új, központi térrendszernek a pártós tanácsszékházzal szemben az esztétikai lehatárolását, térfalát is adja. Az irodaház nyugati oldalán helyezkednek el a kereskedelmi egységek, míg a keleti oldal a kulturális létesítményeké. Itt épül meg a 6 ezer négyzetméter alapterület megyei könyvtár, a kétszintes., kilencszáz személyes mozi. a zeneművészeti szakközépiskola, és végredményben ide so0 Az intézményi központ beépítése. (A sötét tónusú a kétszintes tér.) rolhatjuk a jelenlegi laktanya- töínb megmaradó épületét, a leendő levéltárat. Kecskemét vonzásközponti szerepköréhez igazodó kereskedelmi ellátás hálózatát jól megközelithe- tően, a határoló utak mentén és a városközpontban helyezi el a tervező. Például a kisáruház, az autószalon, csemegeáruház, szolgállö. bisztró, bár és presszó létesüL A szalagházakkal szemközt már épülő házak földszintjén együttesen 1400 négyzetméter alapterületen ugyancsak különböző üzletek — köztük például a képcsarnok — jönnek létre. Az összes középfokú — tehát nem a napi szükségleteket kielégítő — kereskedelmi létesítmény együttes alapterülete 15 ezer négyzetméter. Rendkívül gondosan, a korsze- rű követelményekhez igazodón oldotta meg a tervező az alapfokú intézmények elhetyezeset. A 24 tantermes, de 30-ra bővíthető általános iskola, a 120 személyes bölcsőde, a 250 helyes óvoda, valamint orvosi, gyermek- és fogorvosi rendelő, posta, napi- és iparcikk üzletek szolgáltató és vendéglátó egységek — mindezek a lakóterületen kapnak helyet. Az óvoda, bölcsőde, és az iskola a tömbbelsőben helyezkedik el, a megközelítésük így nem a köz- utakról, hanem a gyalogos közlekedést szolgáló útról lehetséges. Egyébként az intézmények bejárata a parkolóktól legtávolabb is 50 méterre esik. A gyermekintézményekig száz méternél, az üzletekig pedig 300 méternél hosszabb utat nem kell tenniük a jövendő lakóknak. A hallottak után önkéntelenül is megjegyzi az ember: csakugyan ígéretes a déli városrész átépítésének terve. De vajon milyen ütemben és milyen sorrendiségben válik valósággá? Erre dr. Mező Mihály, a városi tanács általános elnökhelyettese így nyilatkozott: — A tervezett lakásoknak körülbelül fele. számos üzlet is, és a gyermekintézmények többsége a soron következő, ötödik ötéves tervidőszakban megvalósul. (Következik: Zöldterületek, játszó-, pihenőhelyek, parkolók). • „Ezerszer is meghalnánk hazánkért, Chiléért!” # „A szolidaritás, a népek forró és elszánt tiltakozása sohasem lehet hiábavaló.” (Foto: Kotroczó István.)
