Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-02 / 152. szám
1074. július Z. •".PETŐFI NÉPE • 3 Tisztelet, megbecsülés • A Sugovica partján már kora reggel készülődtek a nemzetközi halíogóvcrseny résztvevői. A versenyre meghívást kapott a szabadkai horgászegyesület, a zombori-apatlni horgászegyesület, á bezdánl a nagy-budapesti, a pécsi, valamint a Bajai Vízügyi Igazgatóság horgászcgyesületc. A magas vízállás és az erős szél kissé nehezítette a versenyt, de azért az eredmény nem maradt el. A várakozásnak megfelelt a meghívásos klubkőzi táncverseny, amelyre az ország különböző részeiből 26 pár nevezett be. A hálás közönség kulturáltan előadott táncszámokban gyönyörködhetett. • A kilenc napig tartó változatos program egyik fénypontja lett volna — ha az eső el nem mossa — az aranyponty ünnepe, amelyen lampionos csónak- felvonulás tette volna látványossá a Sugovicát. Ez ugyan elmaradt, de helyette a zuhogó esőben is megtartották a káprázatos tűzijátékot. Megkezdődtek az egyetemi - Piroslanak a bokrok főiskolai felvételi vizsgák Országszerte megkezdődtek az egyetemi—főiskolai felvételi vizsgák a felsőoktatási .intézmények nappali, esti és levelező tagozatain. A felsőoktatási intézmények felvételi rendszere lehetővé teszi, hogy a szakközépiskolát végzettek szakirányú továbbtanulás esetén az egyik felvételi tárgy helyett — részben vagy teljes egészében — egy kijelölt szakmai, elméleti érettségi vizsgatárgy anyagából felvételizzenek. A tanulmányi versenyek — így a szakmai tantárgyi, vagy összetett szakmai versenyek — győztesei, helyezettjei, az egyik, vagy mindkét felvételi. vizsgatárgyból felmentést kapnak. Az egészségügyi szakközépiskolákat végzettek a szóbeli felvételi vizsgán a biológia helyett például az „anatómia— élettan—belgyógyászatot” gyógyszerész karon pedig az „anatómia —élettan—laboratóriumi ismereteket” választhatják. A bölcsészettudományi, az állam- és jogtudományi karokra pályázók tárgyanként központilag kitűzött, egységes írásbeli feladatok alapján tesznek felvételi vizsgát. Ugyancsak ilyen feladatok alapján folyik a vizsga a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, a gazdasági főiskolákon, az orvostudományi egyetemeken, a tanárképző főiskolákon, és a felsőfokú tanító-, illetve óvónőképző intézetekben. Az írásbeli feladatúk egy részét általában kérdéssorokat tartalmazó feladatlapok — tesztek — segítségével bonyolítják le. Az idén széles körben alkalmazzák műszaki egyetemeken a szakmacsoportos felvételi vizsgát. Akik sikeres felvételi vizsgát tettek, de helyhiány mi^tt elutasították őket, az adott egyetem rektorához címezve fellebbezhetnek, kérve a szaktárca elbírálását. A fellebbezések nyomán a végső döntésekre augusztus végén kerül sor. Körülbelül 10 ezer munkás- és parasztszármazású fiatal az egyetemek, főiskolák KlSZ-szerveze- teinek előkészítő tanfolyamain készült fel a felvételi vizsgákra. Hazánkban a bogyós gyümölcsű növényeket — szamócát, málnát, ribiszkét, köszmétét — 20 évvel ezelőtt még kisüzemi módszerekkel, házikertekben termesztették. Bár az üzemi telepítések már az 1950-es években megkezdődtek, kevés helyen létesült jelentősebb ültetvény. Megyénkben a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság foglalkozik nagyobb mértékben bogyós ‘gyümölcsűek termesztésével. Németh Zoltánnal, a termelő- szövetkezet értékesítési osztályának vezetőjével arról beszélge- . tünk. hogy milyen eredményt hozott az idén ez az üzemág. — Húsz hektáron már leszedtük a szamócát, amely a kedvezőtlen időjárás ellenére adta a tervezett másfél millió forint bevételt. A köszméte több, mint 50 mázsát termett hektáronként, 420 ezer forintot kaptunk érte. A ribiszke szedése még tart. Az ültetvény széléről is jól látni a pirosló fürtökkel megrakott bokrokat. A sorok között diákok serénykednek, a kecskeméti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanulói. Trecskó János nyolcadikos tanuló szedett legtöbbet, 30 kilogrammot. A gyerekek 2 forintot kapnak egy kilogramm gyümölcs leszedéséért. Bagó Lajos gyümölcstermesztési brigádvezető elmondja, hogy a megyeszékhely szinte valamennyi iskolájával szerződést kötöttek gyümölcsszedésre. Van olyan nap, amikor egyszerre kétszáz diák szüreteli a termést. A 13 hektáros ültetvény még néhány napig munkát ad a fiataloknak. Németh Zoltán hozzáteszi: — Nálunk mindig szükség van külső munkaerőre, hiszen a gyümölcsszedést saját erőből nem tudjuk. megoldani. A szamócaszedéssel kezdődik a munkaerőgond, folytatódik a többi bogyósgyümölcsűvel, azután következnek a csonthéjasok, a legfontosabb a kajszibarack. Az idén ebből is jó termés mutatkozik. A bogyósgyümölcsűekből mintegy 2 és fél millió forint bruttó bevételre számít a termelőszövetkezet. A veszprémi találkozón Hubay Miklós joggal hiányolta pénteken délben az „egyfelvonásos” tévéjátékokat a képernyőről. A vasárnap este látott Dunakanyar érvelését erősítette: Karinthy Ferenc játéka jól hatott á televízió sajátos közegében. Nyugodtan eltekinthetünk attól, hogy ezt a művet eredetileg színpadra szánta az új utakat kereső író, mert stílusa, tömörségre törekvő „építkezése” szinte kiált képi megjelenítés után. Értékei a pódiumon és a kamerák felőtt egyaránt kiválóan érvényesülnek. Néhány esztendeje láthattuk a képernyőn a Dunakanyar színházi előadásán készített felvételt. Mensáros László és Dómján Edit alakította a férfi, illetve a nő szerepét. (Az egyfelvonásost a Madách Színház után a miskolciak is bemutatták, s tudunk külföldi előadásokról is.) Szinetár Miklós rendező most pompásan élt a televíziós technika lehetőségeivel; elsősorban a hiteles légkör megteremtésében remekelt. A szokványos, rutinismerkedés, csevegés szinte észrevétlenül mélyült két magányos ember vallomásává; a szellemes, olykor szel- lemeskedő duma elgondolkoztató kitárulkozássá. Hallottunk csomó közhelyet is? Valóban, akárcsak az életben. A felszínes közhelyek ezúttal szemléletet, magatartáskifejezési formákat jellemeztek, dramaturgiai szerepet kaptak. Érdemes összevetni a Dunakanyar Karinthy Ferenc más kamaraműveivel. A Gellérthegyi álmok búvóhelyen összezárt, egymáshoz sodort két üldözöttje ábrándozva tervezi jövőjét és a nyílás/’ ‘ háborús : rettenetek elmúltától várja a boldogulást. A Dunakanyar 10—15 évvel idősebb szereplői megnyugtató anyagi körülmények között élnek, a létüket semmilyen veszély nem fenyegeti, s mégis kínlódnak, rosszul érzik magukat. Iszonyúan magányosak egy roppant világvárosban, egy közösségi elveket valló társadalomban. A mű legfőbb tanulsága, hogy a jólét és a szervezett közösségek sem pótolják a primér emberi kapcsolatokat. Túloznánk, ha azt állítanánk, hogy Karinthy Ferenc társadalmunk alapvető gondjairól szólt. Üzenetére mégis érdemes odafigyelni, hjszen eléggé elterjedt az önzésbe kényelmesedett mérnök típusa és sok ezer elvált asszony is indokoltan érzi hasonlónak a maga sorsát a tévéjáték presszós nőjéhez Az író és a rendező ismeri a „hatáskeltés” titkait és csak egy- szer-kétszer alkalmazzák öncélúan tudományukat. (Indokolatlannak éreztük Sztankay széket ragadó indulatát — ez a mozdulat kilógott egyéniségéből — és feleslegesnek Hámori Ildikó nagy .vallomásánál a „kimerevítést”.) Éppen a beszélgetés kettős jellegének a sejtetése a kiváló rendezés legfőbb erénye. Érezzük, hogy a pillekönnyű. játékos beszélgetés, évődés, udvarlás, nőhódítás szavait mázsás gondok, keservek, kudarcok terhelik. A Dunakanyar valamennyi közreműködője — az író, a két színész, a rendező, Illés János operatőr — tehetsége javát adta a sikeres vállalkozáshoz. H. N. Tanácsok a Balatonnál üdülőknek Az egészségügyi szakemberek a Balatonnál üdülők tájékoztatására — több éves szakértői tapasztalatok alapján — összefoglalták a leglényegesebb egészség- védelmi szabályokat. A Balaton partjának éghajlata, . növényvilága sajátos hatásaival az ott nyaralókat váratlan kellemetlenségekkel lepheti meg. Érzékeny fehérbőrűek például köny- nyen kapnak viszkető bőrgyulladást apró kiütésekkel. Idült középfül folyamattal vagy műtött füllel víz alatt úszni nem ajánlatos. A Balaton partján a talaj hőmérséklete reggel 7—9 óra között a legalacsonyabb. A korai órákban a strandolok lehetőleg viseljenek sarut vagy papucsot, mert a láb lehűtésének könnyen nátha. hurut lehet a következménye. Ugyancsak elővigyázatosságot ajánlanak az orvosok a vesepana- szckkal baj lódóknak, ugyanis a bőr ereivel együtt összehúzódnak a lép, és a vese erei is, s korábbi panaszaik felújulhatnak. Idült garathurutban szenvedők — dohányosok, poros munkahelyen dolgozók — kerüljék a 12—15 óra közötti napozást. Rekedtségre hajlamosak júliusban különösen óvatosak legyenek: ebben a hónapban a hideg, úgynevezett betörési frontok a leg- gyakoriabbak. Magas vérnyomásban szenvedőknek azt tanácsolják, hogy az úgynevezett meleg front esetén, — amelyet a rossz közérzet jelez —, inkább szobájukban pihenjenek. kerüljék a strandolást, mert a melegfront hatása gyakran vált ki orrvérzést. (MTI) Dunakanyar TÖBB EZREN NÉZTÉK VÉGIG a Bajai Nyár ’74 rendezvényeit Vasárnap este ünnepélyesen levonták a zászlókat Baján, s ezzel véget ért a kilencnapos kulturális és sportrendezvényekben gazdag Bajai Nyár ’74 műsora. Mind a hazai, mind a külföldi vendégek igazán változatos eseményeknek lehettek tanúi. Szép számú közönséget vonzottak a sportműsorok, de a legnagyobb érdeklődés a nemzetiségi népi együttesek gyorsan pergő táncaihoz csalogatta a közönséget. A tudományos tanácskozásoknak is méltó házigazdája volt Baja. Igaz, hogy az utolsó előtti napon <a zuhogó eső elmosta az aranypontyünnepet, de a káprázatos tűzijáték kárpótolta. A befejező gálaest — a városi tanács udvarán — már igazi nyári szabadtéri előadást nyújtott. Az egyes rendezvényekről elmondhatjuk, hogy gondos előkészítés előzte meg, s a közönség hálás tapsa elsősorban a színvonalas műsorszámokat dicsérte. Az idén is emlékezetes 'ceménye marad a Duna menti városnak a Bajai Nyár ’74, amelyet az országos foto- tanfolyam hallgatói több száz felvételen örökítettek meg. • A Bajai Nyár ’74 záróakkordja a városi tanács udvarán megtartott gálaest volt, amelyen Molnár János, a Bajai Városi tanács művelődési osztályának vezetője mondott köszönetét a kamarazenekarok résztvevőinek, majd Bogár János, Molnár János ajándékodat nyújtott át a zenekarok vezetőinek. • A népi táncegyüttesek fergeteges tapsot arattak, a viziszínpadon megrendezett műsorban felléptek a bajai, bátmonostori, érsekcsanádi, garai, hercegszántói és a szeremlei népi együttesek. A gyorsan pergő műsorszámokat megközelítőleg 4 ezer ember tapsolta végig. Felvételünkön a Hazafias Népfront Baja felsővárosi délszláv népi együttese mutatja be műsorát. • A napokban hívta össze a párt megyei bizottsága azokat az idős harcosokat, akik fegyverrel a kézben, partizánként tevékenykedtek, meggyorsították hazánk felszabadítását, á szocializmus felépítését, Száznál néhánnyal több volt partizán él a megyében, legnagyobbrészt nyugdíjasként, de a közügyekből, a párt politikájának terjesztéséből, végrehajtásából még ma is aktívan kiveszik a részüket. Közülük ió néhányan a gazdasági élet különböző posztjain pártfunkcionáriusként tevékenykednek. s becsülettel, kommunista hittel és meggyőződéssel állnak helyt. Egy évben egyszer eleget téve a párt hívó szavának, összeülnek, megbeszélik gondjaikat, ahol nem az egyéni, családi problémák dominálnak, hanem az ország, a szűkebb haza. a megye eredményei, a következő időszak tennivalói. • A párt határozatainak megfelelően a Magyar Partizánszövetség, s maguk a volt partizánok sokat tesznek és tehetnek az ifjúság hazafias és internacionalista nevelése érdekében. A közeli történelmi múlt harcai, a magyar antifasiszta ellenállás szépirodalmi és dokumentációs feldolgozása, a különböző partizántevékenység adatainak gyűjtése és előadások propagandája, mind-mind lehetőséget nyújt e nemes feladathoz. Ezt célozzák azok a kiállítások, amelyet a fővároson kívül tíz megyében és három külföldi országban mutattak be. Szólni kell azokról a könyvekről is. amelyek a nvomdában vannak már, s hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulóján jelennek meg, s amelyek méltó emléket állítanak az ellenállóknak, a volt partizánoknak. • A volt partizánok tevékenységét megbecsülés, tisztelet övezi, amelyet bizonyít az a tizenegy bajtársi találkozó és két nagygyűlés, amelyet ebben az esztendőben szerveztek. Ezeknek célja nem csupán az emlékezés, hanem a kapcsolatok javítása, a Magyar Honvédelmi Szövetség, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a tanácsok és az úttörők szervezeteivel. Megyénkben különösen a déli részen alakultak ki ilyen gyümölcsöző és széles kapcsolatok a volt partizánok, s a ma fiataljai között. A tanácskozáson elhangzott hozzászólások egyértelműen azt tükrözték, hogy a pártbizottságok nagy figyelmet' fordítanak a volt partizánok gondjainak megoldására. a közéleti munkába való bevonására. de ezen túlmenően gondoskodnak az árvákról, a volt üldözött antifasiszták családtagjainak megbecsüléséről. A volt partizánok találkozója, amely már önmagában is demonstrálta a közép- és ifjú nemzedék tiszteletét, alapvetőnek tartotta az antifasiszta ellenállás helytörténeti kutatását, feldolgozását, pubilikálását. Természetesnek és jogosnak vélhető az a kívánság, hogy különböző tömegszervezetek. de főleg az MHSZ- és a KISZ-szervezetek kérjék fel a volt partizánokat a megírt történelembe ágyazott élménybeszámolók megtartására, az úttörőcsapatok patronálására. Nem túlzó ez a felajánlkozás, hiszen köztudomású, hogy a párt különösen fontosnak tartja az ifjúság hazafias. internacionalista nevelését, s ehhez az idősebb és a fiatalabb generációhoz tartozó volt partizánok jól értenek. • Az ilyen találkozók, megbeszélések. véleménycserék hasznosak akár a volt partizánokat, akár a mai generációt tekintjük. Az évenkénti találkozót, a volt partizánok közéleti tevékenységének kiterjesztését pártunk megyei bizottsága továbbra is szükségesnek, ’ontosnak tartja. Gémes Gábor KÉPERNYŐ
