Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-02 / 152. szám

4 • PETŐFI NÉPE £ 1974. július 2. KIKÉRT VAN AZ AUTÓBUSZ? Sokak nevében teszem szóvá a Baja—Hercegszántó közötti Vo­lán-járatokon tapasztalt visszás­ságokat. Például, hogy a buszok gyakorta közlekednek pontatla­nul, néha aztán a megállók előtt is tovarobognak, pedig ott állnak a várakozók. És előfordult az — a GC 19—38 forgalmi rendszámú kocsira gondolok —, hogy a so­főr csak az általa kiválasztott utasokat volt hajlandó elszállí­tani. Bár az ülőhelyek zöme üres volt, de kiadta a jelszót: csak a KIS FUVAR NEM FUVAR? Hat mázsányi építőanyag haza- szállítását rendeltem meg azon a kedden a kalocsai Iszkra Terme­lőszövetkezet fuvarvállaló irodá­jában. Az 50 forintnyi díj kifize­tése után közölték velem, hogy már a következő csütörtökön ki­viszik a szállítmányt. Arra a nap­ra kőművest fogadtam a szüksé­ges munkák elvégzéséhez, de hiá­ba. mert anyag nem érkezett. Délután felkerestem az irodát, ahol reklamációmra csak váll- vonogatással reagáltak először, majd közölték, talán a hét végén teljesítik megbízatásomat. E „biz­tatás” kissé elszomorított, mire vállalati dolgozókat veszi fel! Rögtön közlöm, nem munkásjá­rat esetében történt mindez. Az említettek miatt szinte ál­landóan vitáznak a buszosok és az utazók. De hát mi szükség az ilyen perlekedés: e? Nem hisz- szük, hogy a szabályzat ennyire ellentétben lenne azok érdekei­vel, akikért voltaképpen létrehoz­ták e fontos Volán-szolgáltatást! Tóth István, Bátmonostor, Petőfi S. u. 58. az ügyintéző gorombán elkérte tőlem a befizetési bizonylatot, s lekicsinylő ajkbiggyesztés köze­pette adta vissza az anyagjegyet, valamint a pénzt. Eltávozván a helyszínről a következő véle­ményre jutottam: a kis fuvarral nem sokat törődnek a szövetkezet­ben, amelynek e szolgáltatása kö­rül aligha van minden rendjén ... (Itt jegyzem meg, hogy az épitö- ayagot másnap reggel egy maszek fuvarossal szállíttattam el, aki komolyan vette csekélyke meg­rendelésemet.) Kerschmann László, Kalocsa, I. István u. 64. LEVELEKBŐL RÖVIDEN LÉGSZENNYEZŐ KÉMÉNY BAJÁN A Duna-parti város tisztasági fürdőjének kéménye rendszeresen ontja a füstöl, a kormot, s a ta­padó fekete pernyét — közli a szerkesztőségünkhöz érkezett „Ba­ja VI. kerület" aláírású levél. Írója amiatt kesereg, hogy a vá­ros e részének környezetszennye­ződése egyre nagyobb méreteket ölt. A tisztátalan levegő alaposan próbára teszi a környéken lakók tüdejét. Sőt olykor a padláso­kon száradó ruhájuk is veszélybe kerül, hiszen a szellő szárnyán röpködő korom kön.ven „megszí­nesíti" a fehérneműt, vagy az egyéb kitergetett ruhaanyagot: Ideje lenne már, hogy az illeté­kesek is észrevegyék a fürdő rendeltetése és a működése okoz­ta ártalom közötti ellentmondást, s intézkedjenek a légszennyeződés megszüntetéséről! — fejeződnek be a sorok. SZOLGÁLTATÁSI gondok bátmonostoron Tihanyi Antalné, a bátmonos- tori nőbizottság elnöke a lakos­ságot érintő szolgáltatások körüli hiányosságokat tűzte tollhegyre. Mint írja, a helybeli asszonyok — jó részüknek munkahelye van — odahaza kénytelen végezni a ru- hatisziítás fáradtságos, időigényes műveletét, esetleg a bajai mo­sodába kell eljárniuk, ami szin­tén körülményes - dolog. Vagyis a lakosság joggal igényli, az ér­dékelt‘.szervek IW/rlfM, kódjának arról, nogy ’a, járási székhely mosodai szolgáltatásának körzetébe ezt a községet is kap­csolják be, s annak központjában pedig jelöljenek ki egy helyi­séget a ruhák felvételének és ki­adásának lebonyolítására. Másik égető gondja a monostoriaknak a rádió- és televíziókészülékek, va­lamint a háztartási gépek helyi javításának megoldatlansága. Egy GELKA-szervizrészleg itteni léte­sítése roppant indokolt... — ál­lapítja meg olvasónk.-alüzsli'A .íiovlo iM ess?-2Dßfl £> nczoSßszio Snhe: KÖSZÖNET A GYÖGYlTÓMÜNKAÉRT Katymárról a szociális otthon lakója. Király Gyula küldött le­velet. Ebből megtudjuk, hogy őt hoszabb időn át ápolták a bajai kórház bácsalmási belgyógyásza­ti osztályán. Súlyos betegségéből szerencsésen felgyógyult a dok­AZ ÍGÉRET SZÉP SZÓ ... Több mint két éve csak ígérik a propán-bután gáztűzhelyem bekötését — sérelmezi Kerekes Dezső, Jakabszállás, III. kér. 34. szám alatti lakos. Lapunkhoz ér­kezett soraiból kiderül, a gázpa­lack kiutalására vonatkozó kérel­mét 1972 áprilisában nyújtotta be a DÉGAZ kecskeméti kirendelt­ségéhez. ahol ígéretet kapott, hogy 1 éven belül teljesítik igényét. torok és nővérek fáradságot nem ismerő, lelkiismeretes és példa­mutatóan türelmes munkája ré­vén. akiknek ezúton fejezi ki há­lás köszönetét. Sajnos, minderre máig sem került sor. Így az akkoriban vásárolt gáztűzhely hosszú idő óta csak a szoba „díszéül” szolgál. Garan­ciális ideje meg rövidesen lejár. Emiatt jogosan bosszankodik ol­vasónk, aki az eredménytelen többszöri személyes sürgetés után most a nyilvánosság révén kéri a DÉGÁZ-t. végre váltsa valóra ígéretét: utalja ki a palackot, s tegye üzemképessé a tűzhelyet! NYÜLTENYÉSZTÉS AKADÁLYOKKAL Az országos méretű kisállat­tenyésztési akcióhoz csatlakozott nemrég Bánfi István, Kecske­mét, Kőrösihegy 10/a. szám alatt lakó olvasónk is. Jelentős anyagi ráfordítással alakította ki a ha­talmas ketrecrendszert, amelyet házinyulakkal népesített be. A jó körülmények és a szakavatott gondozás eredményeként csak­hamar a százas létszámra gya­SZERKESZTŐI ÜZENETEK özv. Berta Jánosné, Kecske­mét: Panaszát felkérésünkre ki­vizsgálták az illetékesek, s vá­laszukat levélben közölték ve­lünk. Eszerint az ön érdekeit egyáltalán nem sérti a szomszéd­ja által több mint húsz évvel ezelőtt létesített épület, amely­nek lebontását az érvényes jog­szabályok alapján már nem le­het elrendelni. A tulajdonost ko­rábban ezért is kötelezte a kecs­keméti I. fokú építésügyi ható­ság, hogy kérelmezze a műszaki követelményeknek megfelelő épülete úgynevezett fennmara­dási engedélyének kiadását. Deák Ferencné, Fülöpszállás: Pénzkövetelése csak fizetési meg­hagyás útján érvényesíthető. A bíróságon beszerezhető forma- nyomtatványt három példányban szíveskedjék kitölteni — az első űrlapon 120 forintot kell leróni illetékbélyeggel 9 és eljuttatni az adós lakhelye szerinti járás- bíróságra, amely megteszi a szük­séges intézkedést. Előfordulhat, hogy - az ügyben tárgyalást tar­tanak, amelyen azonban önnek. rapodott a tapsifülesgárda, amelynek léte — mint a tulaj­donos hozzánk intézett sorait ol­vassuk — hovatovább veszélybe kerül, mivel a megyeszékhely egyetlen üzlete sem árusít rég­óta takarmánykeveréket. A te­nyésztési kedvet elűző áruellá­tási gond megszüntetése sürge­tő feladat... — summázta vé­leményét a panaszos. mint felperesnek nem szükséges megjelennie. Id. Gulyás Antal, Dunavecsc: Kérelmével az illetékes hatósá­gok foglalkoztak, s a következő­ket állapították meg. A helyi Vi­rágzó Termelőszövetkezet szoci­ális bizottsága kizárólag a rá­szorultság alapján dönt az igény­jogosultságról. Gyakorlatuk sze­rint segélyt csak az olyan idős emberek kaphatnak, akiknek mi­nimális a jövedelmük, egyedül­állóak, vagy nincs eltartásra kö­telezhető hozzátartozójuk. On a gyermekével él közös háztartás­ban, anyagi körülményei jók — évenként veszi fel a jelentős ösz- szegű földjáradékot, rendelkezik 1 holdnyi háztáji területtel, fele­sége nyugdíjas —, így segélyben nem részesülhet. Id. Jelenics István, Kecskemét: Értesülésünk szerint Baja város területén a közeljövőben csak minigarzonok és kétszobás laká­sok épülnek OTP-beruházásban. így az ön ettől eltérő igényeinek kielégítésére, sajnos, nincs mód. összeállította: Velkei Árpád Tisza vize borul Alpár mezejére Elsőként — Tiszaalpáron is a községi tanácshoz vezetett utunk. — Elnök elvtárs? — Odavan iskolán. — Így az alkalmazott. Mit tehetünk? Most már va­lamiféle belső „közmegelégedés­sel” vesszük tudomásul. Még büszkék is vagyunk. Ezen a dél- előttön már a harmadik hely­ségben fogadnak hasonló vála­szokkal. Tiszakécskén: — Miskó elv­társ holnap vizsgázik. — Sántháné vizsgára készül. Lakiteleken: — A titkár elv­társnő tanul. Év vége, tudják az elvtársak, mit jelent a vizs­ga. így van ez jól. Baj lenne, hu vezető emberek begyepesedné­nek: Itt, Tiszaalpáron azért szeren­csénk van, mert Biczók Mihály vb-titkár „teljes mellszéles­séggel” viszi a frontot. Éppen ezért szívesen várakozunk, míg végez egy megbeszéléssel. Amit — ugye — hárompercenként fél­beszakítanak telefonhívások Mindenki őt keresi. A fiatal tit­kár lelkes készséggel, türelem­mel felel, informál, magyaráz mindannyiszor. „Kötélidezgettel” tesz eleget olyan kívánságoknak is, hogy például a kérdező hol találja meg N-ben a tanácsakadémiát. Féltenyérnyi papírlapra skicceit „térképről” adja a felvilágosítást a telefonba. Hozzáteszi. — Ügy is érdeklődjön, hogy hol van a „jegyzőképző'’ intézet. Az idősebb helybeliek a régi ne­vén ismerik. Aztán hozzánk fordul. — Elnézést, most már igazán pár perc —. és a rendelkezésük­re állok. De addig még jó párszor áll­nia kell a sarat. Intézkedésit;* kérnek tanácsot; egy rendeletel nem pontosan értelmeznek va­lahol, — eligazítja őkpt; aktát keres elő, s abból mond szám­adatokat. □ □ □ Addig nézelődünk Terítés asztalka az ablak alatt. Rajta emlékmű makettje. Ünne­pélyes hatású a három fehér hasáb a virágállványról odn- hajló, kardpenge alakú zöld le­velek alatt. A szürke lépcsőn kél kartonszeletke hever-—& évszá-- mokkái: ’■‘KiíS'—lSnS az egyiken,' 1945—1975 a másikon. Az ám. Alpár — Tiszaalpár — jövőre lesz 900 éves. Tehát arra — s egyúttal a felszabadulás 30. évfordulójára készül emlék­mű. Mindkét ablak parkos terecs- kére néz. Az egyik gyermekját­szótér. Amögött nem messze „aláesik” a nagyközség széle. Ha nem is látni a fáktól, épületek­től, de tudja az ember, hogy arra van az ártéri nagy lege­lő... Alpár mezeje. Ahol — nincs most kint a tehéncsorda „méla kolompjával”. Helyet kel­lett cserélni a medrén túlnyúj­tózkodó Tiszával. Iskolai emlékek. Itt verte meg Árpád a bolgár fejedelmet, Za- lánt — hogy is tanultuk? — va­lamikor 895 körül. Különös érzés ... írógép, tele­foncsörgés, dossziék, rendeletek citálása... A másik pillanatban annak a több mint ezer év előtti eseménynek a mozzanatai, ahogy a hagyomány továbbadta az utó­kornak ... Zalán erős földvárá­nak maradványain elmerenghe­tünk mi, kései unokák, milyen képet is vágott a bolgár fejede­lem, mikor a magyar követek átadták Árpád üzenetét. A Duna és a Tisza közt elterülő föld őt, Attila unokáját illeti meg örök­ségként. De hogy ne legyen pa­nasz, megelégszik azzal, ha Za­lán a Sajóig terjedő vidéket en­gedi ót — egyelőre. Mindazon­által küldjön már neki egy kor­só vizet a Dunából, egy nyaláb füvet meg Alpár mezejéről. Nem mondhatta Zalán, hogy szűkmarkú a magyarok vezére, mert becses ajándékok közt 12 fehér lovat adtak át neki a kö­vetek. Ilyen gáláns körítés után iga­zán lovagiatlanság lett volna megtagadni Árpád óhaját. Azon a kis vizen, meg hónaljra való füvön már ne múljon a békes­ség. Nyilván kimeresztette a pasz­tilláit Zalán, midőn később hasz­talan parancsolta Árpádnak, hogy most már aztán takarodja­nak ki az elfoglalt területről, — ilyenféle választ kapott. Már­pedig ’ egy tapodtat se, hiszen emlékezzen csak vissza: vizet küldött a Dunából, füvet az al­pári rétről. Ami a magas diplo­mácia fogalmai szerint azt jelen, tette, hogy őfejedelemsége áten­gedte a Duna—Tisza közét At­tila unokájának. Érthető, hogy meg kellett mér­kőzni az alpári síkságon. S a mai terepviszonyokat is tekint- ve- elhiss/ük, -hogy volt kellő tá- gassúgú tér Zalűn vesztes sere­gének futására. Vajon hol lehet az a „talpalat­nyi" földdarab, ahonnét akkor azt a nyaláb füvet lekanyarin­tották Árpád követelnek? Mert ' ha eltelt is vagy ezerszáztiz esz­tendő a ravasz diplomáciai hú­zás óta, annak a fűnek a helye ottmaradt. Hol emésztette a méreg s a gond Zalánt, mikor ráeszmélt, hogy kissé elmaradt a modern politikai fogások értelmezésé­ben? □ □ □ Végre beszélgethetünk Biczók Mihállyal. Az emlékműről. — Á végrehajtó bizottság ép­pen ma délelőtt fogadta el ezt a változatot. Nem művészi al­kotás — olyanra négyszer-ötször akkora költség ment volna —, de ez is világosan kifejezi, amiért felállítjuk. Nyers beton­ból készül, műkő burkolattal. Három variáns rajzát bíráltuk cl több fórumon, a tanácstagok is véleményt mondtak, s végül er­re esett a választás. Kilencszáz esztendő — harminc év — ami a folyamatosságot is szimboli­zálja: három — egymásba kap­csolódó tömb... GUQ A fejlesztési program slágere a művelődési ház megépítése. A 6 milliós költségből kettőt a nagyközség saját erejéből visel. hárommilliót a megyei tanács ad, öt-ötszázezer forinttal pedig a párt, illetve a járás segít be. Végre lesz tornaterme is a helyiségnek. Meg új gyógyszertára, mellette két szolgálati lakás. 60 lakás építésére akció indul — szövetkezeti formában. Terebélyesedik az üdülőterü­let, 87 telek van már — három­negyedrészt beépítve. A tulajdo­nosok — a helybeliek mellett —■ félegyháziak, kecskemétiek, s az ország minden részéből valók. Most 250—260 telekigény van bent. Folyik a „felvonulás” a Tisza mellé, amely — a vízlépcső meg­valósításakor — Lakitelek, Al­pár és Bokros községek határá­ban, a mintegy 4 ezer hektár nagyságú ártéren 20 km hosszú és 4 km széles tóvá szélesedik. Ez lesz az alpári tározó. Vízlépcső, tározó — kiterjedt öntözéses gazdálkodás, javuló üdülési lehetőségek ... ,.A Tisza- táj Termelőszövetkezet 6000 holddal kíván részt válallni a' nagy tiszai zöldségtermelő prog­ramból ... Üj munkalehetősé­gek... Űj honfogfalók; - ——* T'. Akkor -ismét új - időszámí­tás kezdődik Tiszáéi j)árőíV.Wl '^n3 Tisza vize borul Alpár meze­jére. Tóth István VENDÉGÜNK VOLT Huny a István Évszázados fák között, hosszan nyújtózó tisztás szegélyén egy öregember beszél. A körötte állók egy fejjel magasabbak nála, évtizedekkel fiatalabbak, de a zöld mezön tarkálló nézők, lo­vasversenyzők őt keresik szemükkel, szokatlan figyelemmel ügyelik szavait. A fogékonyság néha mintha tompulna napjainban. az ólmény- és információtengerben csak fel­kiáltójeles, szenzációs, hangos esetek keltik föl és tartják fogva az érdeklődést. A sportbemutató szónokáról na­gyon kevesen tudják, hogy tulaj­donképpen kj is Hunya István. Micsoda életút áll mögötte. A ti­szántúli szegényparaszt küzdött a fél világon az ifjúkorában megis­mert eszmékért, őrt állt a forra­dalmas Moszkvában, vörös kato­naként harcolt idehaza, Berlinben végzett pártiskolát, hazai és kül­földi cellákban raboskodott. Hosz- szabb börtönbüntetése elől sike­rült újra a Szovjetunióba mene­külni, ahol a magyar mozgalom egyik kiemelkedő egyénisége volt. A szegényparasztság legtehetsé­gesebb és legmesszebb látó kép­viselője. A felszabadulás után fe­lelős tisztségekben bizonyította, hogy a békés építőmunkát ugyan­olyan szenvedéllyel és hittel vég­zi, mint hajdanán a sztrájkok szervezését. Mondom, aligha a mostani ME- DOSZ-elnök személyének szól a fokozott figyelem. Személyisége, szavai hatnak az emberekre. A sok tikkasztó, sivár brossúrabe- széd, „terén”, „vonalán”, „kiérté­kelés”, .,az eredmények fokozása” után egy nyolcvan éves öreg lec­két ad az ifjabbaknak: miként kell gyönyörű nyelvünkön a kö­zösségi társadalom nagy igazsá­gait megfogalmazni. Szépség és igazság ragyogtatja a mondatokat. Mindenki úgy érzi, hogy elhall­gatná napestig. Mindenki megér­zi, hogy a szavak fedezetét a tisz­ta, érlelt gondolatok és egy követ­kezetesen épített élet helytállásai adják. — Mi a véleménye a Baiai Nyár '74 parkerdei programjáról — így hangzott első kérdésünk a nagy­hatású, felemelő, egyszerűségével, kristályos tisztaságával ható be­széd után. — A Parkerdő kialakítói, gon­dozói megérdemlik tiszteletünket. A természethez újra meg kell ta­lálni az utat. nincs más megoldás. És ez a lovasverseny is nagysze­rű dolog. Látom, hogy a fiatal pa­rasztgyerekek ugratják az akadá­lyokat, töltik idejüket a friss le­vegőn. A kezdeményező állami gazdaságokat, termelőszövetkeze­teket dicséret illeti. A többiek is kövessék a példát. Egyáltalán, minden olyan ügyet' támogatni kell, amely á testnevelést szolgál­ja. Talán, talán így megállapítha­tó a riasztó elpuhulási folyamat. Régi igazság, hogy csak edzett, egészséges fizikum képes nagyobb szellemi tevékenységre. A KISZ is többet tehetne. Az iskolai tanítást is bírálatok érik, gondolom, nem alaptalanul. Sóit mindenre megtanítjuk a gye­rekeket, csak a nevelés hatékony formái hiányzanak. Jól teszi a társadalom, hogy igyekszik min­denkinek a képességeit maximáli­san kifejleszteni. A baj csak az, hogy tudását kevesen hasznosít­ják elsősorban a közösség javára. Sajnos, az' ember értékmérője nem a mások számára végzett munka. Húzódoznak a fiatalok a terme­lő munkától. Pedig az íróasztalok nem adnak sem gyümölcsöt, sem búzát, sem ipari cikket. Az a feladat, hogy az iskola, a csa­lád, a szervezetek felemeljék az egyes embert is arra a magaslat­ra, ahol a társadalommal össz­hangban keresi boldogulását. — Mit tesz a MEDOSZ az el­mondott szép gondolatok érvé­nyesítéséért? — A szocialista brigádoktól vá­runk sokat, ök teljesíthetik leg­hamarabb azt az igényt, hogy szo­cialista módon kell élni. gondol­kodni, cselekedni. Ok használhat­ják ki leghatékonyabban azokat a gyönyörű lehetőségeket, amelye­ket ez a rendszer szinte minden tagjának kínál. — A Kubikosok szerzőjének mikor olvasható új könyve? > — Már nyomdában van csend­ben írt kötetem, még ez évben megjeleneik Megköszönjük a beszélgetést, mert kezdődik a verseny. Hunya István, a földmunkásmozgalom nagy öregje gondolatban talán sa­ját ifjúkorával hasonlítja az ele­gáns, ügyes, vidám fiatalokat. H. N. OLVASTUK „Polsilver” A lengyelországi Lózdban Pol­silver márkájú biztonsági borot­vapengéket hoztak forgalomba. Ezeket a pengéket fluor tartal­mú műanyagból készült, egyen­letes teflonréteggel vonták be, aminek igen csekély a súrlódási együtthatója. Ennek következté­ben a penge könnyedén végig­csúszik a bőrfelületen, s nem izgatja a borotválkozó bőrét. A Polsilver pengéket sok országba exportálják. Korszerű sajtológép Űjabban az egész világon egy­re keresettebbek az alufóliába csomagolt készletek. Az egyik dán cég különleges sajtológépet hozott forgalomba, amely álu- míniumfólia csomagolásokat formáz. A berendezés egy perc alatt 100 ilyen csomagolást ké­szít: cserélhető matricákkal a legkülönfélébb csomagolások ál­líthatók elő. A sajtológép keze­léséhez elegendő egy személy. A „kemény” víz Elmélyült kutatások után a tudósok megállapították, hogy azoknak a városoknak lakói, ahol a csapból lágy víz folyik, gyak­rabban szenvednek szív- és tü­dőmegbetegedésekben, mint azok, akik olyan városban lak­nak, ahol „kemény” víz folyik a csövekben. Az első esetben a 40—60 év közötti férfiak 11 szá­zaléka, a második esetben csu­pán 6 százaléka betegedett meg. 70 esztendős „berepülőpilóta” A 70 esztendős Nora Growcott kedvenc közlekedési eszköze: a háromkerekű kerékpár. Minden­nap kisebb kirándulást tesz vele. s a kellemest összeköti a hasz­nossal. Arról van szó, hogy az egyik angol cég be akarja ve­zetni a háromkerekű biciklik so­rozatgyártását az idősebb embe­rek számára, akik a közönséges kétekerekű járművön már nehe­zen tudnák megtartani egyensú­lyukat: Nora Growcott pedig a ■ cég „berepülőpilótája’', bejárat­ja az új kerékpárokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom