Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-28 / 149. szám
1974. június 28. • PETŐFI NEPE • 3 MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA Beszámoló a múlt évi költségvetés végrehajtásáról Faluvégi Lajos beszéde Tiszteli országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! Társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt sikeres esztendőről adhat számot a kormány. A tervezettnél jobban gyarapodott a népgazdaság, a számítottnál kedvezőbb mind a gazdasági, mind a pénzügyi egyensúy. Ezt jelzi a hazai kereslet és kínálat ■ összhangja. Követeléseink növekedésével, tartozásaink csökkenésével zárult külkereskedelmi és fizetési mérlegünk. A tervnek megfelelően alakultak az élet- színvonalat alapvetően meghatározó reálbérek és reáljövedelmek. Különösen a nagyipari munkásság életkörülményei javultak. Ki kell emelni a gazdasági növekedés egyehletes ütemét és kiegyensúlyozottságát, amely tovább erősödött, miközben a tőkés országokban a termelést és a kereskedelmet alapjaiban érintő zavarok keletkeztek: az infláció rendkívüli mértékben gyorsult, és a valutáris bizonytalanságok elhárítására sem találtak megnyugtató megoldást. Stabilitásunk alapvető biztosítékát a szocialista országokhoz, a 25 éves jubileumát ünneplő KGST-hez fűződő viszonyunk jelenti. Az 1973. évi népgazdasági terv eredményes végrehajtását a költségvetési gazdálkodásról szóló zárszámadás sokféle módon mulatja meg. Az állami költségvetés egyensúlya jobb az előirányzottnál. A hiány — évek óta először — nemcsak a tervezettnél, de az előző évinél is kisebb. 1,8 milliárd forint, amit hazai hitelforrásokból pótolunk. A költségvetés összes bevétele 10 százalékkal emelkedett, 230,6 milliárd , forint volt, a kiadás pedig 232,4 milliárd forint. A vállalatoktól és a szövetkezetektől származó befizetések a számítottnál nagyobb« arányban, 12 százalékkal növekedtek. s elérték a 195 milliárd forintot. 14 milliárd forint volt a lakossági befizetések összege. Az állami költségvetés főbb kiadásai közül a felhalmozásra és a támogatásra fordított összeg nem az előirányzatnak megfelelően alakult. Felhalmozásra a költségvetésből 44 milliárd forintot, a tervezettnél valamivel kevesebbet használtunk fel. Ugyanakkor nagyobb ütemben, majdnem 25 százalékkal növekedtek a támogatások. Ezen belül az import közvetlen ártámogatása az előző évinek négyszerese. E tény komoly figyelmeztetés számunkra és arra késztet, hogy a külső gazdasági feltételek tartósnak ítélhető változása nyomán igazítsuk hazai értékviszonyainkat. 1973. évi költségvetésünket döntően két. a népgazdasági tevékenység egészét befolyásoló folyamat határozta meg: külgazdasági kapcsolataink gyors bővülése és a beruházási tevékenysége évközben lassan meginduló élénkülése. Külgazdasági kapcsolataink Külkereskedelmi és fizetési mérlegünkre az jellemző, hogy a kivitel — áremelkedés nélkül számított — 14 százalékos növekedése mellett a behozatal csak 4 százalékkal haladta meg elmúlt évit. Külgazdasági kapcsolatainkban a tőkés világpiaci árhatások nem jelentettek egészen újat számunkra. Amikor az 1973. évi költségvetést a kormány a tisztelt országgyűlés elé terjesztette, hangsúlyoztuk, hogy a forint belső vásárlóerejének védelme erőteljes, a korábbinál még fokozottabb állami tehervállalást tesz szükségessé, ami a nagyon gyors világpiaci drágulás közepette nagy feladat lesz. Korántsem volt tehát meglepetés a világpiaci árak emelkedése. Mértéke azonban a vártnál jóval magasabb volt. kiváltképp az energia-, a textil, és a' vegyipari alapanyagoknál. 1974 első hónapjaiban az anyagok és energiahordozók — különösen az ásványolaj, nyersbőr, gyapjú, a szintetikus szálak, a fehérjetakarmányok — világpiaci ára esetenként kiugró mértékben, tovább növekedett. Az utóbbi hónapokban azonban a világpiaci árak emelkedésének üteme mérséklődött. Várható, hogy valamelyest stabilizálódnak . a világpiaci árak, de az 1973. évinél jóval magasabb szinten. Gazdaságunk adottságai mellett nem tehetjük meg, hogy a magasabb világpiaci árszínvonalat és az új árarányok tartós irányzatait — mérsékelt, ésszerű keretek között — vállalatainkkal ne érzékeltessük. Ezt a szándékunkat fejezte ki eddig is tudatos árfolyampolitikánk, a forint mértéktartó felértékelése a tőkés országok valutáihoz képest és az árfolyambiztosítási rendszer. A valóságosabb költségviszonyokhoz való alkalmazkodást akarjuk méginkább elérni a termelői árak 1975. január 1-i módosításával is, amely — mint ismeretes — kiterjed az energia- hordozók, a kohászati termékek, a vegyipari és más alapanyagok árára. Erre azért van múlhatatlanul szükség, mert a 3—5 évvel ezelőtti helyzethez igazodó árarányaink gyengítik a gazdasági kalkuláció ösztönző erejét, gyakran a népgazdasági érdekekkel ellentétes döntésekre késztetik a felhasználókat Az energiahordozók és alapanyagok termelői árának emelése nem vezethet általános árszínvonal emelkedéséhez. A költségemelkedést jórészt ellensúlyozza az, hogy a vállalatok eszközlekötési járulékfizetési kötelezettségét 10 milliárd forinttal csökkentjük. Az árváltozások a termelői árakat érintik, de néhány terméknél, döntően az üzemanyagoknál és tüzelőanyagoknál a kormány megbízásából az árhalóságok megvizsgálják, hogy milyen mértékben kell a fogyasztói árakat módosítani. Ezzel egyidejűleg azt is kidolgozzuk, hogy milyen jövedelemnövelő intézkedéseket tegyünk a munkások 'és alkalmazottak, a nyugdíjasok, járadékosok és a gyermekgondozási segélyben részesülők bére és járandóságai arányos növelése érdekében. A IV. ötéves tervben jóváhagyott életszínvonal-politikai elveink és előirányzataink teljesítését továbbra is alapvető feladatnak tekintjük. Beruházás és az építőipar A beruházások csak mérsékelt etemben nőttek. A szocialista szektorban — folyó áron — 106 milliárd forintot költöttünk beruházásra. 3 százalékkal többet, mint az előző évben, de a tervezettnél 7 milliárddal kevesebbet. A beruházások elmaradásának okai nem mai keletűek, de ma is hatnak. Idesorolhatók mindenekelőtt az előkészítési hiányosságok, amelyek következménye a beruházások bizonytalan indítása és a kivitelezésnél felmerülő váratlan műszaki problémák. Szerencsére vannak már kedvező ta. pasztalatok. Határidő előtt készült el a Tiszai Vegyi Kombinát olefinüzeme és a Hódmezővásárhelyi Építőanyagokat Előállító Gyár beruházása. Néhány új beruházási javaslat átdolgoztatásá- val az eredeti kivitelezési időt csökkenteni lehetett. Építőiparunk sokat fejlődött az elmúlt években, elég csak a lakásépítés gyorsítására, néhány kiemelkedően szép létesítményre gondolunk. Az építőanyag-ipar termelése a tervezettnél gyorsabban nőtt, ezért csökkentek az anyagellátási zavarok. Koncentráltabb a beruházási tevékenység: 1973. év végén mintegy hétszázzal kevesebb beruházás kivitelezése volt folyamatban, ezek összértéke csaknem 30 milliárd forinttal több volt, mint egy évvel korábban. Az építési kapacitások összetétele és területi megoszlása azonban még nem felel meg eléggé az igényeknek, a tervezettnél kevésbé nőtt az építési-szerelési teljesítmény volumene is. Sok mindenen kell még vál- toztatnuk a beruházások előkészítésében és kivitelezésében, hiszen az idén a tavalyinál jóval nagyobb a beruházási javak iránti kereslet, a beruházási tervek teljesítéséhez pedig fontos nép- gazdasági érdekek fűződnek. Javuló eredmények Tisztelt országgyűlés! A vállalatok, szövetkezetek tavalyi gazdálkodását a tervezettnél erőteljesebb fellendülés jellemezte. Viszonylag kevés, mindössze 32 vállalat és ipari szövetkezet volt tavaly (veszteséges, az év végi veszteség 400 millió forint. A veszteséges jés alaphiányos mezőgazdasági .szövetkezetek száma is csökkent. Volt azonban néhány szövetkezet, ahol a gyenge gazdálkodási eredmények a termőhelyi ádottságokkal nem indokolhatók. A munka hatékonyságának javulását jelzi, hogy a nemzeti jövedelem a társadalmi terméknél gyorsabban. 7 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés növekedésének négyötöde, a mezőgazdaságban az egésze a munka termelékenységének emelkedéséből adódott. Az ipar bruttó termelése több mint 7 százalékkal nőtt. Ez 1 százalékkal nagyobb a tervezettnél. Legnagyobb iparvállalataink az átlagnál gyorsabban fejlődtek. Mérséklődött a munkaerő-vándorlás, csökkent a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok száma. A szállítás és hírközlés növelte teljesítményét és ezzel a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásának hányadát, ami a népgazdaság más területein létrehozott termékek realizálálásához jó feltételeket teremtett. A magasabb teljesítmények elérését elősegítette az ágazatban végbemenő rekonstrukciós folyamat: a villamosítási és dieselesítési program, valamint a tehergép- és vasúti járműpark felújítása. A mezőgazdaságban kevésbé éreztük még a korábbi aszály, és állatbetegségek kártevését. Elsősorban a gabona és a kukorica kiváló termése, a szőlőtermesztés, továbbá az 1970—71-es év magas színvonalát is meghaladó tehén- és kocaállomány eredményeként a mezőgazdaság bruttó termelése, a tervezett 1 százalék helyett 5 százalékkal emelkedett. A létrejött magasabb termelési kultúrára építve, az idén már arra lehet összpontosítani, hogy — az időközben hozott kormányintézkedések segítségével — nagyobb hozamokat ériünk el a tervezettől tavaly még elmaradó zöldség-, burgonya, és cukorrópe- termelésében is. A vállalatok nyeresége — ideértve a nem mezőgazdasági szövetkezeteket is — 110 milliárd forint volt. 18 százalékkal több, mint az előző évben. A mezőgazdasági szövetkezetek nyeresége 33 százalékkal nőtt, elérte a 13 milliárd forintot. A termelési költségek színvonala is kedvezőbb képet mutat az előző évinél. A kép teljességéhez azonban hozzátartozik, hogy a költségszint alakulásában — ha közvetve is — túlzottan nagy szerepe volt az állam pénzügyi intézkedéseinek. A tavalyi gazdálkodás nyereségéből képzett vállalati érdekeltségi alapok összege 38 milliárd forint volt. 16 százalékkal nőtt a részesedési. 19 százalékkal a fejlesztési és 10 százalékkal a tartalékalapba helyezhető összeg. Ezek egészséges arányok. A mezőgazdasági szövetkezetek bruttó jövedelmük növekedéséből számottevően emelhették az egy főre jutó személyi jövedelmeket, de egyre általánosabbá válik az a helyes szemlélet, hogy a biztonságos gazdálkodáshoz folyamatos fejlesztésre. kellő tartalékokra van szükség. A vállalatok 8 milliárd forint részesedési alapja — népgazdasági átlagban számítva — 27 napi bérnek felel meg. A nyereségrészesedés minden ágazatban magasabb volt, mint az előző évben. Az elmúlt évi gazdálkodás alapján az állami vállalatok álló, forgóalapjai és követelései 660 milliárd forintról 708 milliárd forintra, a mezőgazdasági szövetkezeteké pedig 68 milliárdról 76 milliárd forintra emelkedtek, ami termelőegységeink gazdasági erejének általános gyarapodását mutatja. Korszerű, hatékony gazdálkodást A termelési eszközökkel való vállalati gazdálkodás javült, és az egy dolgozóra jutó állóeszközállomány lassú növekedése mellett a kihasználás foka is kedvezőbb. De még vannak kedvezőtlen tapasztalataink is. Sokszor korszerű, nagy értékű berendezé. sek- csak egy, vagy másfél műszakban működnek, és még ezt az időt sem használják fel teljesen az üzem- és munkaszervoy.es gyengeségei folytán. A vállalati fejlesztések sem mindig hozzák meg a várt termelési és pénzügyi eredményt Előfordul, hogy az elkészült beruházások csak hosszabb huzavona után. nagy üggvel-bajjnl válnak üzemképessé. Középtávú terveink mindig tartalmazták a termelési szerkezet változtatásának mozzanatát, különösen a negyedik ötéves terv helyezte ezt teendőink középpontjába. A demográfiai helyzetünk alapján jó néhány évre előrejelezhető munkaerőhiány, a nyersanyag, illetve a feldolgozóipari árak átrendezésén is lemérhető nemzetközi verseny éleződése egyetlen vállalatunk számára sem nyújt tétovázási időt. A gazdasági szerkezet korszerűsítéséhez többféle út vezet. Néhol új gyártmányok bevezetésével lehet jövedelmezőbbé tenni a termelést. Másutt mód nyílhat arra, hogy az adott terméket jövedelmezőbben állítsák elő. A feldolgozóipar sok ágában a termék minőségének javítása, esztétikai színvonalának emelése a hasznosság, a gazdaságosság, fontos fokmérőié. Az is célszerű lenne, ha a nagy, hasonló termelőberendezésekkel rendelkező vállalatok egyes ipari javító, karbantartó szolgáltatásokra közösen vállalkoznának, mivel ezzel a költség is. a munkaerőigény is csökkenne. A mezőgazdaságban a termelési szerkezet azáltal válhat előnyösebbé. ha a közepes üzemek mind nagyobb hányada zárkózik fel a fejlett, iparszerű technológiát alkalmazó. élenjáró üzemekhez. A kedvezőtlen természeti feltételek között gazdálkodó szövetkezetek pedig tovább egyszerűsíthetik, szakosíthatják termelési szerkezetüket és amellett olyan kiegészítő tevékenységet folytathatnak, mellyel kevésbé szorulnak külső támogatásra. A legtöbb ágazatban a modern technika széles körű alkalmazása az elsőrendű feltétele a gazdaságosabb termékszerkezet kialakításának. Ehhez licenceket és gyártási eljárásokat kell vásárolni összehangoltan hazai kutatásaink fejlesztésével. Vállalatainkat ezúttal is biztatni szeretnénk, hogy alkalmazzák a hazai találmányokat. a legkorszerűbb külföldi eljárásokat. A vállalatok az idén és jövőre gyorsíthatják a régi és az új technika cseréiét. Pályázatot hirdettünk a szocialista importból beszerezhető gépekhez nyújtott állami támogatásra. A versenyeztetés meghirdetésekor két év alatt félmilliárd forint kedvezménnyel számoltunk, de olvan nagy volt az érdeklődés, hogy a kérelmek elbírálásakor vállaltuk: a költség- vetés több mint 1 milliárd forint amortizációs befizetést elenged, s így csupán ebből a forrásból 60 vállalat gépeinek egy részét korszerűre. újra cserélheti ki. Az érdeklődés láttáit elhatároztuk, az ötéves terv hátralevő részében ezt az akciót megismételjük. Az egész népgazdaság számára, de különösképpen a vegyiparban és a gépiparban a termékszerkezet gazdaságos fejlesztéséhez nélkülözhetetlen. hogy a szocialista integrációból származó előnyöket jól kamatoztassuk. Következő ötéves tervünk külgazdasági megalapozásához szükség van arra, hogy a vállalatok aktívabban közreműködjenek a sokoldalú tárgyalásokon a termelési együttműködés kibontakoztatása éndekében. Jól példázzák ezeket a lehetőségeket az aláírt egyezmények: a Szovjetunióval olefin, petrolkémiai és gumiipari gyártásszakosi- tási és kooperációs egyezményeket kötöttünk, már az 1975 utáni időszakra, Lengyelországgal újabb műszál- és műanyagszakosítási egyezményt írtunk alá. A személygépkocsi-kooperáció keretében alkatrészeket szállítunk a Zsiguli és a lengyel Fiat gépkocsikhoz. öt szocialista - ország egvütt építi az orenburgi gázvezetéket. Jugoszláviával és Csehszlovákiával közösen hozzuk létre az Adria kőolajvezetéket. Gazdálkodásunk hatékonyságát tehát nagyon sokféle módon növelhetjük. Bár ebben fő szerep jut a központi döntéseknek és a szabályozóknak, aligha vitatható, hogy végül is a vállalati vezetőknek és a munkáskollektíváknak kell megtalálniuk azokat a módszereket. amelyek házuk táján a legjobb eredmények eléréséhez vezethetnek. Szocialista társadalmunkhoz1 méltó visszhang erre a pártkongresszus és a felszabadulási évforduló tiszteletére kibontakozó munkaversenv. Jövedelem és elosztás A jövedelmek nálunk — elosztási elveinknek megfelelően — szorosan kötődnek a munkához. Tavaly az összes személyi jövedelmek — beleértve a béreket és a pénzbeni juttatásokat — 9 százalékkal gyarapodtak. Ehhez az állmi költségvetés a fogyasztói ártámogatáson kívül, amelyek lehetővé tették, hogy a fogyasztói áremelkedés tervezett szinten maradion. az életkörülmények alakulásában egyre nagyobb szerepet játszó társadalmi juttatások finanszírozásával is hozzájárult. Az egészségügyi, a kulturális és a kommunális intézmények szolgáltatásainak bővülése, a társadalombiztosítás növekedési üteme 1973-ban csaknem egyötöddel nagyobb volt. mint a nemzeti jövedelem gyarapodásának mértéke. Juttatásokra, közszolgáltató intézmények működésére és felújítására 88 milliárd forintot fordítottunk. 25 milliárd forintot használtunk fel új intézmények létesítésére. beleértve a lakás- és kommunális ellátást. A tavalyi és méginkább az idei 5, 5,5%-os reáljövedelem-növeke. dés meghaladja a IV. ötéves terv első két évében elért reáljövedelem-emelkedés mértékéi. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1972 novemberi állásfoglalása és az azt követő intézkedések azt célozták, hogy ne csak összességében, de a társadalmunk által helyesnek tartott arányok szerint is javuljanak az életkörülmények. Állami intézkedéssel növeltük a nagyipari munkásság bérét, javítjuk a nagycsaládosok életkörülményeit. 1973- ban 2.3 milliárd forinttal felemeltük a nagyüzemi munkások, művezetők bérét. Az állami iparban dolgozó munkások havi átlagbére az előző év azonos időszakához képest 12.4 százalékkal nőtt. Államunk a gyermekeket ellátó intézmények szolgáltatásain kívül eddig is rendkívül nagy ösz- szeggel — 8 milliárd forinttal — járult hozzá a gyermeknevelési költségekhez. És az idén, ugyanakkor. amikor a családi jövedelemarányok javítása áll a figyelem középpontjában 700 millió forint összegben központi bérintézkedést is végrehajtottunk. Ez félmillió dolgozót érint. Ennek keretében julius 1-én felemeljük a tanácsi dolgozók fizetését és bevezetjük az egységes bérrendszert. A kormány ezzel is kifejezésre akarja juttatni, hogy a közügyek intézése olyan hivatás, ami nagy* felkészültséget, tapasztalatokat igényel, és közmegbecsülésre érdemes. A lakossági adópolitika megítélésével kapcsolatban külön alá szeretném húzni törekvéseink lényegét. Az adópolitika is egyike a jövedelemviszonyokat alakító eszközöknek. És ez a szerepe a jobb ’életviszonyok között még nagyobb, mint azelőtt. Űj adóügyi intézkedéseink éppen emiatt túlnyomórészt társadalmi indítékúak, s nem elsősorban a költségvetési bevételek növelésének szándékából fakadnak. A jelenlegi és a következő ötéves tervünkben is központi kérdés a lakásviszonyok javítása. A kormány a közelmúltban is könnyítette a 3 és a többgyermekes családok, valamint az állami vállalatok munkásai családi ház-építésének hitelfeltételeit. Tavaly az előirányzottnál több, összesen 85 200 lakás épült. Csaknem 1000 lakás építésével — kezdeti lépésként — megindult a munkáslakás-akció. Ugyanakkor az állami lakásépítés 2000-rel elmaradt a tervezettől. A fő gondot itt még mindig a közművesítés okozza. 1973-ban emeltük Budapest és az öt nagy vidéki város lakásépítésére szánt összeget, s ezek szükség szerint közművesítésre is felhasználhatók. Az egészségügyi és szociális intézményhálózat működtetésére és felújítására 1973-ban 12 milliárd forintot, bővítésére pedig másfél milliárd forintot fordítottunk. Mind nyilvánvalóbb, hogy a kisebb építési beruházást igénylő járóbeteg-ellátás, mentő- szolgálat, közegészségvédeíem és vérellátó szolgálat fejlesztésében számottevőek az eredményeink ezekben az években. Szemléleti változásra van szükség A kulturális intézmények működésére és felújítására 1973-ban 19 milliárd forintot, fejlesztésükre pedig csaknem 4 milliárd forintot fordítottunk. Három kulcsfeladat állott előttünk: az általános iskolai oktatás és a szakmunkásképzés színvonalának emelése, továbbá a közművelődés jobb anyagi feltételeinek megalapozása. Az egy általános iskolai tanulóra jutó költségvetési kiadást nagymértékben, 14 százalékkal növeltük. A szemléltető eszközökkel történő jobb ellátásra, az iskolák színvonal-különbségeinek mérséklésére a tanácsok elóirány. zatain felül a tavalyi és az idei költségvetésből is 60—60 millió forintot fordítunk. Sokat segített, hogy tavaly az általános iskolai tantermek száma csaknem fél ezerrel bővült. Most arra kell ügyelnünk, nehogy ez a lendület alábbhagyjon, hiszen a IV. ötéves terv előirányzatai másként nem teljesíthetők. Oj erőfeszítésekre és szemléleti változásra van szükség a munkáslakta területeken és tanyákon élő gyerekek színvonalasabb oktatásához, az általános iskolai tantermek és diákotthonok gya-» rapításához, és néhol még ahhoz is, hogy ezek benépesüljenek tanulókkal. Ehhez segítséget nyújt, hat az az új rendelkezés, amely az oktatási, egészségügyi és kommunális beruházásokba bevonja a kisebb építőipari egységeket azzal, hogy lehetővé teszi számukra munkájuk folyamatos elszámolását és kifizetését. A szakmunkásképző intézmények pénzügyi feltételei is javultak; az egy szakmunkástanulóra jutó összeg 15 százalékkal növekedett. Ehhez azonban — sajnos —, a tanulók számának csökkenése is hozzájárult. Az ösztöndíj-kiegészítés és a társadalmi ösztöndíjak bővítése ellenére, . egyes szakmákban évek óta csökken az utánpótlás. Nemcsak a jövedelmi viszonyok, a nehezebb munkakörülmények miatt alakult ez így, hanem azért, mert eddig nem sikerült igazi tartalmat adni annak a nemes szándéknak, hogy a munkáspálya egész életre szóló érdekeltséget, vonzó erőt és előrejutási lehetőséget biztosítson. A költségvetés művelődési kiadásainak növekedési üteme 1973. évben meghaladta a nemzeti jövedelemét. A munkáskörzetek művelődési otthonai számára az elmúlt évben 20, a folyó évben 30 millió forint külön támogatást nyújtottunk. A központi támogatások mellett a tanácsok, a vállalatok és a szövetkezetek eltérő mértékben vállalnak részt a közművelődés költségeiben. Tavaly Bács, Békés és Szolnok megye a művelődési otthonok ellátási költségeinek felét, míg Vas és Veszprém megye több mint kétharmadát fedezte. Ezek a nagyfokú eltérések nera magyarázhatók csak a helyi adottságokkal, a kulturális igények különbözőségével, alighanem ezekben a tényekben a különböző, s néhány helyen változásra érett gondolkodásmód is tükröződik. A társadalmi juttatások számottevő részével — 1973-ban 28 milliárd forint költségvetési ösz- szeggel és 21 milliárd forint fejlesztési alappal — a tanács:, . gazdálkodtak. A IV. ötéves terv eddig eltelt éveiben még nem volt példa ennyire kiegyensúlyozott tanácsi gazdálkodásra. Tavaly első ízben valamennyi megyei tanács bevételi többlettel zárta költségvetését és a fejlesztési alapok bevételei sem maradtak el a tervezettől. A városok, községek fejlődését figyelemmel kísérve, szembetűnik, hogy a megyéken belül néhol nagyok a különbségek a települések között. Helyenként látványos, szép újdonságok — olykor túlságosan is látványosak — tűnnek fel, másutt pedig az elemi követelmények kielégítése is késik. A közterületeken, utakon, köztisztaságon, parkokon nem mindenütt látszik a gondoskodás, pedig anyagi eszközeink ezekre a célokra nem csekélyek, és a lakosság társadalmi munkájára egyre jobban lehet támaszkodni. Kifogásolni kell, hogy tanácsaink nem használják ki az életkörülmények javításának minden lehetőségét. Miközben a társadalom jogosan elvárja a kommunális intézmények felújítási és beruházási munkálatainak gyorsítását, nagy összegű elköltetlen felújítási, útfenntartási, lakóház-felújítási pénzek, maradtak a tanácsoknál. Az igazsághoz tartozik, hogy ezekért nem lehet kizárólag a tanácsokat elmarasztalni. Pontosabbá kell tenni e feladatok tervezését, növelni kell az ide tartozó kapacitásokat és az igényekhez kell igazítani azok szerkezetét. A közgazdasági szabályozókkal ösztönzőbb feltételeket kell teremteni a megvalósításához. Nagyon fontos lenne, az V. ötéves tervre készülve, ha felújítást és fejlesztési programokat dolgoznának ki, összehangolva a több települést érintő célokat, hogy gyorsabban és olcsóbban építhessenek, de ugyanabból a pénzből több is kiteljen. Népgazdaságunkban ebben az évben is folytatódik a kedzevő fejlődés. A múlt eredményeit és terveinket túlszárnyalni azonban csak úgy lehet, ha képesek vagyunk állandóan többet adni társadalmunknak; ha az új követelményekhez igazodva, tudását és képességét fejlesztve végzi mindenki a dolgát. A jövő évben ünnepeljük hazánk felszabadulásának 30 éves évfordulóját, és jövőre tartja partunk XI. kongresszusát is. Az egész népünk számára oly fontos eseményekre méltó módon: társadalmunk egységét kifejezve, közös akciókkal, kimagasló munkafelajánlásokkal és nagyszerű gazdasági eredményekkel készülünk. Egy hasznos munkával« jobb élettel és a szocialista építés újabb sikereivel teli esztendőről ezért is számolt be örömmel a kormány, a megbízásából kérem a tisztelt országgyűléstől a törvényjavaslat elfogadását. (MTI)
