Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-25 / 146. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1974. június 25. Mindennapos gondok Vibrál az út felett a levegő a hőségtől. A Holt-Tiszát kísérő er­dősávtól induló hűvösebb áramla­tot csak néha érezni. Tiszaalpá- ron a fák alá húzódnak az öre­gek, sietősen járnak az asszonyok az utcán, az irodákban, boltokban zümmögnek a ventillátorok. Iz­zadságtól fénylő bőrükre olajos foltokat kennek a,szerelők, ahogy önkéntelenül megtőrlik arcukat, oda se figyelve. A tiszaalpári, Tiszatáj Termelő- szövetkezet I-es kerülete javító- műhelyének udvarán porfelhőt kavar a hirtelen bekanyarodó GAZ-kocsi. Napbarnított bőrű, középkorú férfi ugrik ki belőle, siet az irodába. — Megjött a fő- agronómus — mondja a kerület­vezető Juhász András. — Kimentek a gépek? — kérdi a köszönést, bemutatkozást szinte be sem fejezve Illés József, a fő- agronómus. — Nem bizalmatlan­ság ez, de nyugodtabb vagyok, ha utánajárok — fordul magyará- zóan felénk. — Elég nehéz lehet a dolga, ha naponta megteszi. — Könnyűnek nem könnyű, de megéri. Régiek a gépek és mindig történhet valami. Akkor aztán azonnal intézkedni kell, átszer­vezni. A kombájn-, traktor javítással vé­geztek-e már? Hiszen csaknem minden évben itt kezdenek arat­ni a megyében először. Az idén pedig kiváló lett a szövetkezetük, most igazán nem illik szégyen­ben maradni. Gálig Imre. a fiatal műhelyve­zető válaszol. — Négy kombájn van itt, a má­sik négy a kettes kerületben. Az itteniekkel készen vagyunk. Egyet szétszedtünk, abból javítottuk ki a többit. Különben nem ment volna. — Talán nem kapnak alkat­részt az SZK—4-esekhez? — Nemcsak azokhoz —?, veszi át a szót a főagronómus — az E—512-esekhez fogaskerék, csap­ágy, az MTZ-traktorokhoz, kar­dántengely nincsen. Ezek persze, oeakr a mostani problémák.' rSŐKan azt gondolják, kiváló tsz, '-’hát mindenből van elég is, jó is. Pe­dig sokat verítékeztünk azért a kitüntetésért, ötezer hektárnál nagyobb a terület, gyengék a föl­dek, nehéz kicsikarni a jó ter­mést. Legelőnk, kaszálónk 800 hektár vari. Ezért is szorgalmaz­zuk a szarvasmarhatartást. Ta­valy kezdtük meg az ezres tehe­nészeti telep építését, arra kellett majdnem minden anyagi erő. Két A vb ugyanis határozattá emel­te osztályának azt az intézkedé-. sét, amellyel kötelezte a gyárat a fluorsemlegesítő berendezés és technológiai korszerűsítés konk­rét kivitelezési tervének elkészí­tésére és 1974 végéig a műkör désbe állítására. Ellenkező eset­ben óhatatlan a következmény viselése: a gyár megszüntetése, vagy kitelepítése. Az ügyben megtörtént a szükséges levélvál­tás dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszterrel is, aki tá­mogatja az intézkedést. Ha nem is azonnali — s még így is elkésett — orvoslást je­lentett a végrehajtó bizottság ha. tározata, legalább biztatást adott, hogy egyszer majd csak végleg megszűnik a környék levegőjé­nek szennyeződése. Talán én­nek a reménynek tudható be, hogy várakozón tűrnek a lenin- városiak. A napokban azonban a Nán­dorfehérvári út, Szultán, Thökö­ly és Kinizsi utcák - határolta, ugyancsak a ZIM-mel szomszé­dos terület lakossága részéről „lángolt fel” a jogos felháboro­dás. Mint azt a képviseletükben eljáró tanácstag, Diószeghy Jó­zsef szerkesztőségünkben felin- dultan elpanaszolta, június 13-án hónapig ott voltak a műhelyben dolgozók is. a szerelési munkát végezték, és így — mert saját ki­vitelezés — több millió forint a megtakarítás. Sokfelé kellene a pénz — sóhajt. — Ha tőkeszegé­nyek nem lennénk, több gépre tellett volna. Bizony, hosszúra nyúlt a felsorolás, a hiba jegyző­könyvben. amikor átnéztük a kombájnokat. Selejtezni kellene már ezeket nem javítani. Az is az igazsághoz tartozik, hogy nyolc MTZ-t rendeltünk. Egyet sem kaptunk. — Ember, üzemanyag van-e? — Az üzemanyaggal nincs baj. Két 250 hektoliteres tárolónk van, meg a szállításhoz tartálykocsi. Hanem az emberekről inkább a kerületvezetőt kérdezze. 0 bajló­dik velük évek óta. — Én hót mert sosincs elég traktoros. Háromszor szerveztem mór tanfolyamot, ’ jelentkező akadt is. de csak nyolc maradt meg azok közül, akik elvégezték, így aztán este 10-kor még zúg a kombájn, aratáskor ha jó az idő, s a tábla szélén toporgunk már hajnalban, hogy száradjon fel a harmat, kezdhessük a munkát. Aztán az emberek hiánya miatt van még más probléma is — szól közbe Gálig Imre. — Sokszor va­sárnap jönnek hozzám: Imre, gye­re, elromlott a gép, pedig men­nie kellene tovább. Mit lehet ten­ni ? Ötöltözöm, jövök dolgozni. Ha nagyobb lenne a hozzáértés, keve­sebb a hiba is. — Látja, nem kell irigyelni senkinek azt a kitüntetést tőlünk — nevet a főagronómus. — Nem számolom, hány kilométert me­gyek naponta, de ami fontos, azt mindig végignézem. Ilyenkor már meleg étel, délben csak ritkán ke­rül a gyomrunkba. Esszük, amit viszünk. Igaz, is, megnézem már, hogy állnak a fogaskerékkel. Mármint az E—514-esre valóval." Bent vágták ki kazánlemezből a másik műhelyben, és egy embe­rünk azon dolgozik, úgy kézzel, reszelővei, hogy meglegyen már. No, jövőre talán könnyebb lesz. Akkor a gépesítés következik. Persze, lesz mit csinálnunk, de talán kevesebb máról megmaradt gonddal ébredünk holnap reggel. . Kocsibá ül a főagronómus, bu­kósisakot > tesz'! a nfejére motorja nyergében a kerületvezető és' már a kombájn mellől int búcsú­zón a műhielyvezető. Pár száz mé­terre a műhelytől az útmenti óriás táblákon. szálegyenesen nyújtózik a rövidszárú Bezosztá- ja, hullámba hajol, amint szél éri, a sárguló, fakuló őszi árpa. Rö­videsen kezdődik az aratás. Dénes Éva este 10 órakor valóságos gázköd borította a környéket. Az aszt­mások heves rohamokat kaptak, a gyerekek felsírtak álmukból, 14-én reggelre pedig mintha le­forrázták volna a háztáji vete­ményeskerteket. Még az Alsó­pályaudvar környéki 50—60 éves fák lombozata is tönkresilányo- dott. A ZIM által kibocsátott erős fluorgáz — légáramlás hí­ján — megült a környék felett és jelentős károkat okozott. A panasszal ejárt az 50. sz. körzet tanácstagja a városi ta­nács elnökénél is. Dr. . Kőrös Gáspár a történtekről nyomban tájékoztatta dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari minisztert, kér­ve a téma folyamatos figyelem­mel kísérését, s a konkrét eset kivizsgálását, nem utolsósorban a veteményeskertek tulajdono­sainak kártalanítása céljából. A környék lakosainak nevében mi egyetlen kérdést tennénk fel: a fluorsemlegesítő berendezés és a technológiai korszerűsítések elkészültéig és működésbe helye­zéséig is milyen átmeneti óvin­tézkedést tesz a ZIM vezető­sége, hogy a június 13-ihoz ha­sonló mértékű gázkibocsátás még egyszer ne ismétlődjön meg. P. I. A kollégiumi szobában csen­des pihenőt tartanak a diákok. Dombi Ferenc azon ügyeskedik, hogy egy kupac alkatrészből zsebrádiót varázsoljon. Varga Miklós, aki „vendég” itt a ki­lencesben, a kikapcsolódás per­ceit a Fülesnek szenteli. A he- verőn végignyúló Hegyi Ferenc vaskosabb könyvből merít fris­sítő gondolatokat. Csak Szme- tankó László előtt fekszik főis­kolai jegyzet, az is csukott, álla­potban. A szótlanul foglalatoskodó fia­talemberek a Kecskeméti Gép­ipari és Automatizálási Műszaki Főiskola most végző hallgatói. A ballagáson túl vannak, már a következő ünnepségre koncent­rálnak, amelyen átvehetik' az üzemmérnöki oklevelet. Ezt meg­előzi még az utolsó, a döntő „me­net”, az államvizsga. Arra- ké­szülnek most a harmadévesek valamennyien. De ilyenkor, a pi­henésre szakított félórák alatt már arra is gondolnak, ami a főiskola után várja őket: az üzemre. A bemutatkozásra, a fo­gadtatásra, az első munkanapra, a későbbiekre. Mert a valódi be­teljesülés, az igazán nagy ünnep az lesz, amikor üzemmérnökként elfoglalják első munkahelyüket. Dombi Feri fejében ilyesféle gondolatok forognak: — Igazán elmondhatom, hogy életemben eddig minden sike­rült, amire vágytam. Felvettek a salgótarjáni gépipari technikum­ba, aztán ide,' a GAMF-ra szin­tén. A műszaki pálya vonzott már kis srác koromban, talán azért, mert apám ipari üzemben volt művezető. A főiskolával elé­gedett lehetek, a három év alatt kellőképpen fel tudtam készülni az üzemmérnöki munkára. A gépipari automatizálási szakon végzők számára valamivel ne­hezebb, az elhelyezkedés, mert-a vállalatok azt hiszik, hogy mi a gépekhez nem .értünk, de nekem ebben is szerencsém van. Egy évvel - ezelőtt az ÉPFA kecske­méti parkettagyárának ösztöndí­jasa lettem, így szert tettem ha­vi 700 forintra, ráadásul előre biztosítottam magamnak a mun­kahelyet. Legalábbis e^y évre. Mert hogy meddig maradok, az attól függ, hogy érzem majd ma­gam ebben a gyárban. Termelés­irányítónak szerződtem az új Műanyag pókháló a madarak ellen A madarak nagy kárt tesznek a szemes terményekben és a bo­gyós gyümölcsökben. Az NDK- ban a közelmúltban azonban új módszert alkalmaztak a keretek védelmére. Minden fát, bokrot pókhálóhoz hasonló vékony mű­anyaghálóval burkolnak be. Ez a védekezési mód százszázalékos eredménnyel jár és ráadásul nem is drága — egy ribizlibokor be- búrkolásához például mindössze 10—20 gramm műanyagháló szük­séges. (Znanyije Szila) automata gépsor mellé, s remé­lem, erre a posztra kerülök. Ha­tározott vezető leszek, ez a tu­lajdonság fél siker a pályán. Be­osztottjaim véleményét termé­szetesen meghallgatom, sőt, ké­rem, mindenről. A saját állás­pontom én sem rejtem véka alá a főnökeim előtt. Jó lenne ipajd valami önálló alkotó munkát is végezni... Varga Miklós gyerekkori álom­nak mond végső búcsút a gyár­kapu előtt: — Pilóta szerettem volna len- ni, de a szüleim nem egyeztek bele. Nem én vagyok az egyet­len, akinek gyerekkori vágya nem vált valóra. Ott kell helyt­állni, ahová kerül az ember. Itt, a főiskolán — ha ragyogó ered­ményekkel nem is dicsekedhe­tek — megfeleltem a követel­ményeknek. Vajon mi lesz majd a munkahelyemen? Ha a gödöl­lői gépgyárat választom, azt hi­szem, nem járok rosszul. Mikor elmentem érdeklődni,- az volt a benyomásom, hogy az ottani lég. kör kedvező a pályakezdők szá­mára. Amint mondták, számjegy­vezérlésű szerszámgépekkel fog­lalkozhatnék, így hasznosíthat­nám a Számítógéptechnikai ága­zaton szerzett ismereteimet. Per­sze ahhoz, hogy az ember jól dolgozzon, nagyon sokat kell még tanulnia kinn az üzemben. Fő­leg az idősebb kollégáktól. Ren­geteg múlik azon, hogy ők mi­képp fogadják az újoncot. A ma­gam részéről mindent megteszek azért, hogy jó munkatársnak tartsanak. Hisz nekem kell hoz­zájuk igazodnom, és nem for­dítva, ez csak természetes. Szor­galmasan fogok dolgozni, mert megvetem azokat, akik csak az­zal .törődnek, hogy a fizetésüket minden hónapban felvehessék. Keresem a módját, hogy a ter­melési feladataim ellátásán túl még másképpen is a közösség hasznára! lehessek ... Hegyi Ferenc gondolatai mind­untalan visszatérnek egy fontos problémához: — A megfelelő hangot meg­találni a munkásokkal szemben, akiket irányítok majd, ez a dön­tő. Meg aztán nem szabad félni attól, hogy egy kicsit zsíros lesz az üzemmérnök keze, ha hozzá­nyúl valamelyik géphez. Sok for­télya van annak, hogy az ember Nagy szilárdságú porcelán A varsói elektrotechnikai inté­zet munkatársai kidolgozták a nagy szilárdságú elektromos szi­getelő porcelán gyártásának új módszerét. A porcelánanyagot króm- és foszforvegyületek olda­tával dúsították, aminek ered­ményeként sikerült jelentősen fo­kozniuk a porcelán mechanikai szilárdságát. Az ilyen porcelánt szigetelők gyártására és egyes mechanikai alkatrészek, pl. a nyomószivattyúkban használt ká­belvezetékek előállításánál hasz­nálják. elfogadtassa magát egy kollek­tívával. Odafigyelek majd... Még egy pár hét, és ott találom magam az Ikladi Ipari Műszer­gyárban, amelytől két éven át ösztöndíjat kaptam. Ismerősök közé megyek, hiszen az üzemi gyakorlatot náluk töltöttem. Egyedi gépek gépsorra történő kapcsolásának lehetőségei egy adott munkadarabra — ez a szakdolgozatom témája, szintén a gyárhoz kapcsolódik.' A főiskolán szerzett ismereteimet át kell majd csoportosítanom ahhoz, hogy Ikladon eredményesen dol­gozhassak. Évente 1009—1200 té ­lé kismotort állítanak elő agyár­ban, a GAMF oktatási profilja nem teljesen vág ehhez. Neki- gyűrkőzök, és sikerülni fog a gyakorlatra való átállás. Tájé­koztattak, hogy a kezdőkkel elő­ször megismertetik a termelés minden területét, s csak azután kerülnek végleges helyükre. Ezt a módszert nagyon helyesnek tartom... Szmetankó László az első fő­iskolai évre emlékezik: — Keserves volt számomra az első év. Hiába, aki testnevelő tanárnak készül a szakközépisko­lában, s aztán mégis műszaki főiskolára iratkozik be, annak nem könnyű a helyzete. Mi taga­dás, kissé gyengén kezdtem. De aztán fokozatosan belejöttem a műszaki dolgokba, s a múlt fél­évben már elértem a 3,8-et. Mi­lyen gyorsan elszállt a három év... Szeretnék jól elhelyezked­ni, mondjuk Debrecenben vagy Egerben. Az Egri Finomszerel­vény Gyárat már félig-meddig is­merem, szakdolgozati témámat is onnan kaptam. Korszerű gyár, kielégíti az automatikások igé­nyét. Mikor szakmai gyakorlaton ott jártam, azt tapasztaltam, hogy jó az ottani kollektíva. Az is látszott" az embereken, hogy szeretik, amit csináljak, és ez nagy őri’1 fóntos. Ha közéjük ke­rülök, szorgalommal igyekszem elérni, hogy elismerjenek. Még van egy tervem, amit megvaló­sítok, megszerzem a műszaki ta­nári diplomát. Lehet, hogy az­után tanítani fogok... Ez utóbbi gondolatát közli La­ci a társasággal is, s a kis szo­bában egyszeriben feltámad az igazi diákviták forgószele. A. Tóth Sándor A cink és az A-vitamin hatása A cink a legújabb kutatások szerint nélkülözhetetlen nyom­elem az A-vitamin megfeleli? szintjének fenntartásában a plaz­mában. Kísérleteket végeztek cink- és A-vitaminhiányos álla­tokkal. és kimutatták, hogy a cink szükséges az A-vitaminnak a májból a plazmába való átvite­léhez. Megfelelő cinkmennyiség jelenléte nélkül ugyanis az A-vi­tamin felhalmozódik a májban. Környezetünk kultúrája: Az építészet A házépítés lényege, attól kezd­ve, hogy az ősember otthagyta • barlangját, nem más, mint azok­nak az építőanyagoknak és fel­használási módjuknak a történe­te, amelyeikkel a teret elkerítet­ték. A függőleges támasztó és a vízszintes lezáró elemek históriá­ja maga az építészet históriája. Gondoljuk el, már az ősember házat, méghozzá a saját sátrá­nál, kunyhójánál tartósabb házat akart készíteni halottainak, hi­szen azok nem egy emberöltőn át nyugszanak, pihennek ebben a „házban”, hanem a különböző . vallási hiedelmek szerint a fel­támadásig vagy éppen az idők -végtelenségéig. Elkészítette hát a sírok fölé a dolmeneket, amelyek nem álltak másból, mint két vagy több függőlegesen . felállított kő­lapból, amit egyetlen, hatalmas kőlappal lefedték. Az egyipto­miak már számtalan oszlop füg­gőlegesét állították fel templo­maikban, hogy vízszintes kőge­rendákkal befedjék az oszlopok kialakította teret. Korábban a fa­cölöp és fagerenda volt haszná­latos, meg persze a hozzáférhe­tőbb is, de a kőoszlopok őrizni, utánozni próbálták a vaskos fa­törzseket, mint ahogy a vízszin­tes kőgerendán is a favésések utánzata adta a díszítést. A gö­rög építészet csak finomította az egyiptomi technikáját és arányait, de forradalmi változtatást a ró­maiak égetett téglái hoztak, ame­lyeket szorosan egymáshoz pré­selve, ívelt boltozatokat tudtak készíteni. Nemcsak a kupola szü­letett meg ezzel, hanem, az épít­kezés egész jellege átalakult. A gótika már 'anyira értett az épü­let szerkezetéhez, statikai, tehát méret, súly és erővonalainak vi­szonyaihoz, hogy valósággal ki­fordította az épületeket, minde­nekelőtt a templomokat. Belül ég- retörő légiesség, csupa párhuza­mos hosszanti vonal, kívül pedig vaskos támasztópillérek, hogy mint egy külső csontváz, tartsák a belső, szinte hihetetlen arányo­kat. Aztán a vas egyre inkább be­épül a függőleges és vízszintes elemekbe, végül a mi századunk­ban a vas ölelkezik a betonnal és az üveggel. Most már nem kell kívülről megtámogatni az épü- , leteket, hogy hatalmas tereket fedjenek be. Égretörő merész sá- . tórponyvák vagy vitorlák képze­tét is utánozni tudják a vasbeton­héj szerkezetek vagy éppen a vé­kony tojáshéjat, amely az üveg­gel kombinálva a szó szoros ér­telmében átlátszó lesz. Íme, ha nem is tojás-, de dióhéjban az építészet fejlődése az őskortól máig. S már a kezdetektől a mes­terek, majd a sok iskolát vég­zett tervezőmérnökök' egyaránt arra törekedtek, hogy az épület ne csak hasznos, praktikus, tar­tós legyen, hanem látványában, egyes részeinek tömegeiben, han­gulataiban is kifejezzék azt, ami­re szolgálnak. Évezredeken át a templomok Voltak a közösségek legnagyobb szabású épületei. A templom a vallási hiedelem szerint az isten háza. Olyan lett hát, amilyennek a gazdáját:, az adott korban, egy adott vallásban elképzelték. Egy görög templom nagyszerű, tiszta arányaival, világos áttekinthető­ségével azt a vallási képet su­gallta, ahogyan a görög ember az istenek rendjét és benne a maga helyét elképzelte. Egy gó­tikus katedrális sejtelmes, színés fényeivel, a tekintetet magasba emelő, égretörő belső, vonalaival szinte sugallta az ember kicsiny­ségét, elesettségét, a mennyekben trónoló isten előtt. Az isten házai után . természe- esen* mindig a földi hatalmassá­gok házai következtek: királyok, földesurak, nagytőkések kastélyai, palotái. A szabály mindig ugyan­az marad: az építőanyagok vál­tozó lehetőségeit felhasználva, az épület célja, funkciója és tulaj­donosainak világszemlélete tük­röződjék külsejükön is. Minél szegényebb ember háza volt, an­nál silányabb minőségben igye­kezte, illetve tudtak csak meg- feleni ezeknek a szabályoknak. A múlt században azután a mo­dern nagyipar megjelenésével a kis helyre összezsúfolt sok mun­kásember elhelyezésére megépül­tek a nagyvárosok bérkaszárnyái. Századunk társadalmi forradal­mával egyidőben — mint arről már többször szó esett —, s az új építőanyagok megjelenésével is egyidőben, néhány nagyszerű épí­tész szakított a hagyományokkal, ami azt }s jelentette, hogy egyre kevésbé házakat, egyedüli épüle­teket terveztek, sokkal- inkább városrészeket, vagy éppen egész városokat. Ernői azonban soroza­tunk következő folytatása szól majd bővebben. Bernáth László RENDKÍVÜLI ALKALOM! NAGY ÁRENGEDMÉNY! 1000 Ft árengedménnyel vásárolhat P-10 típusú Pannónia motorkerékpárt KERESSE FEL: Kecskeméten: Járműszaküzletet, Rákóczi út 5., Katona József tér 12. Kalocsán: Járműszaküzletet, I. István u. 49. áruházaiban és járműszakiizleteiben. Kiskunfélegyházán: Vas-műszaki Áruházat, Wesselényi u. 1. Baján: Iparcikk Áruházat, Béke tér 1. Kiskunhalason: Halasi Áruházat, Lenin tér 1. 2642 Óvintézkedést a levegőszennyezés megszüntetéséig is! A LAMP ART Zománcipari Művek kecskeméti gyára által okozott levegőszennyezés megszüntetésére nyomatékos intéz­kedést hozott 1973. szeptember 7-i ülésén a Kecskeméti Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Annak idején a vb-ülés- ről szóló tudósításunkban egyebek között hírül adtuk: „ ... a végrehajtó bizottság egyik döntése szerint várhatóan 1974. végéig egyszer s mindenkorra megszűnik a Leninvárosban a ZIM által okozott levegőszennyeződés. 0 Dombi Ferenc • Varga Miklós 0 Hegyi Ferenc 0 Sametankó László Pályára lépés előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom