Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-25 / 146. szám

1914. júntna 25. • PETŐFI NÉPE • f WF.I.VÖH m ' ....... Megyénk helyneveinek eredete Az utóbbi időben fellendült a helynévkutatás. Tíz évvel ezelőtt jelent meg a Zala megyei gyűj­tés. most pedig Somogy és Tolna megye helyneveit foglalták ösz- eze. Nálunk még csak egyes hely­ségek kutatásai jelentek meg. A további munka fellendítésére összefoglaljuk, amit a ' nyelvtör­ténet eddig általában megállapí­tott megyénkről. Az eredmények még kiegészítésre szorulnak, de a helyi hagyományok csak akkor fogadhatók el, ha a nyelvi ada­tok is igazolják őket. Kezdjük a tárgyalást a köznév­ből keletkezett helységnevekkel! A természeti szavakból eredők között említhetjük a forrásról éli nevezetteket (Mélykút, Vaskút). A növénytakaróról nevezték el Bácsalmást (az almáról) és Kis­kőröst (kőrös a kőris nyelvjárási alakja). Az állatvilágról kapta nevét Madaras (esetleg személy­név is lehetett) és Halas (hal­ban való bősége miatt). A műveltségi nevek, vagyis az embertől létesített tereptárgyakra vonatkozó nevek között említi a helynevkutatás Soltvadkertet, amely nagyúrak vadaskertje mel­lett települt. Az építményt jelentő helység­nevek között találjuk az -egyháza végű helyneveket, amelyek a ta- tárdúlás után keletkeztek, amikor a faluból csak a templom vagy romja maradt meg. Ilyenféle el­nevezés Kiskunfélegyháza, Kerek­egyháza, Dunaegyháza és Hetény- egyháza is. Bácsbokod Bikity né­ven 1208-ban népes helység volt, 1341%ben már mint Bükedegyháza lakatlan puszta, amelyet elfog­laltak a környékbeli kunok. A puszta személynévből kelet­kezett helynevek a legérdekeseb­bek. Eredeti magyar név Tompa és Hetény. Az első név az egy­kori ilyen névvel illetettnek nem éppen fürge észjárására utal, a második pedig számnévből kelet­kezett (Régen gyakoriak voltak az ilyen nevek: őtény, öté, Hét, He­te, Hatos, Hatvan. A Hetényről olyan vélemény is kialakult, hogy valamilyen szétszórt népcsoport neve, tehát törzsnévjellegű.) Feltűnően sok a török eredetű név. A megye neve, Rács, és a Solt török méltóságnévből lett személynév, majd helynév. Solt különben a Zsolt régebbi alak- vátozata. A kő jelentésű Tas, helynévként Tass első viselője Árpád fejedelem unokája volt. Az Alpár és a Gara régi személy­nevek. Kalocsa neve feltehetően a „marad" jelentésű török kai igéből keletkezett. Ugyanebből a tőből ered a Kálmán név is (je­lentése: maradék). Baja neve a Nagybajom, Kisbajom, Bihar- nagybajom helységneveinkkel együtt a „gagdag” jelentésű Ba­ján személynévből származik. Le­het, hogy Baja neve is először Baján volt, de a nyelvérzék meg­rövidítette, mivel az -n végző­dést helyhatározó ragnak fogta fel. Bugac egy kun személy nevét őrzi. Harkakötöny nevének első eleme ősi magyar méltóságnév, második eleme pedig azonos egy kun király nevével. Ide sorolhat­juk Bodoglár és Tázlár helyne­veinket is. A -lár végződés a tö­rökben a többesszám jele. Bó­dog és Táz kisebb kun nemzet­ségek neve, így a teljes név a Bodog nemzetség, illetve a Táz nemzetség (táz = tar, kopasz), te­hát a Kopaszok települését jelen­ti. A köztörök jellegű kun taz szónak ugyanis a csuvasos jelle­gű ótörökből régebben átvett tar (kopasz) felel meg. A nem magyar eredetű nevek közé a következők tartoznak: Borbás a görög eredetű Barabás­ból, (Kun)baracs a bibliai erede­tű Barnabásból vagy Bertalanból ered. Bqlló(szög) eredete is a Bar­nabás név. Izsák héber eredetű keresztény személynév. (Kiskun)- majsa (régen: Majossaiatván) a bibliai Mózes régebbi magyar Mojzses alakjából lett. Miske a görög eredetű Miklós név bece­neve hangátvetéssel (Mikse—Mis­ke). (Peszér és Kun)adacs neve a sumér nyelvre visszavezethető Ádám becézett alakja. (Ladány)- bene a latin Benedekből szárma­zik, előtagja valószínűleg törzs­név. Az ismeretlen eredetű régi ma­gyar nevek közé kell sorolnunk (Érsek)csanád, Csát(alja), Harta, Kecel és (Duna)pataj nevét. Kiss István A római ,,impresszionizmus” remeke Egy szandálját megoldó Vé­nuszt, madeirákat és halakat áb­rázoló, az i. sz.IJ—III. százat) £[} származó dsodáíatosan szép mo­zaik került elő a Tunisztól 160 kilométerre délkeletre fekvő Maktarban egy ásatás nyomán, amelyet a Sorbonne professzora,, Gilbert Picard vezet. A luxusépület egy pun temp­lom szomszédságában épült. Az említett Vénuszt ábrázoló mozaik — ahogy Picard professzor mond­ja — a római „impresszionizmus” legszebb alkotása. 'Az, épüle( , környékén feltárt füpdőj ny 80x5Qm — feltehetőleg a Karthágóból érkezett szakem­berek építették fel, mégpedig sie­tősen, úgy 199 táján. A piactér minden bizonnyal az i. sz. első században épült. Több- helyütt találtak tűzrakásra utaló nyomokat és házfalmaradványo­kat. ' Ahogy az ábra mutatja A kerítések, megfelelő síkokból szerkesztett kapuk hagyomány- szérűén alkalmasak a legkülön­félébb magánközlemények publi­kálására. Nemkülönben sajátos egyéni vélemények képies kife­jezésére. Például... De hagyjuk, hisz’ ki ne látott volna képírást a deszkán, falon közismert fo­galmak absztrakt ábrázolására. Ez a lajosmizsei kapufalirat amolyan hibrid kézműalkotás. Mondhatnánk: betű- és képrejt­vény ötvözése — alapfokon. Te­hát a megfejtéshez nincs szükség úgyszólván átlagos jártasságra sem. Rátekintő dolgozó, és már­is az veszi magára, akinek inge. Ahol ugyebár „erős’’-nek vehet­nék egyesek az egyenes szót, a fogalmat ábra fejezi ki. A példa nyilván sokakat kész­tet továbbfejlesztésre, a megoldás szélesebb körű alkalmazására. A kép és a szóvirág nyelvén olya­nokat mondhatnánk egymásnak, amit „egyenes adásban” nem bír­nánk lenyelni. Csupán az alkal­mas helyet kellene kikeresni, ahol majdnem kizárólagosan az értené a burkolt üzenetet, akit illet. Le­hetne forgalmazni a módszert, mondjuk, lépcsöház falán, az új lakóépület rongálása, csúfitása el­len. Goromba ügyféllel szemben a tisztviselő íróasztala mögötti ré­szen, illetve durva alkalmazott­nak emlékeztetőül a székhelyével szemben levő ajtón, ahol a ked­ves kliens bebátorkodott. Többet most nem tudok mondani fejtö­rés nélkül, mivel a lehetőségek határtalanok. Gondolkodni pedig nem akarok, mert nem szeret­ném, ha azzal menne el a mun­kaidőm. , Meg aztán nyilván megfelelő hevület kellene hasonló kérelem érzékletes kifejtésére. Olyan, mint a doktor urat elfoghatta, amikor kapuja előtt már az öt­venedik ló — abrak- és benzin­meghajtású egyremegy — szállta meg a bejárót, s őt éppen szü­léshez hívták sürgősen. Bármeny­nyire sietett is, meg kellett vár­nia, míg a megszálLÖ Ló odébb- vánszorgott, és a szabaddá lett bejárón — kijárhatott kocsijá­val. Eleinte csak füstölgőit magá­ban. Később már elnézést kért, hogy portája bejáróján maga is közlekedni szeretne. Idővel fo­gyóban volt a türelme, s nem állta meg kifakadás nélkül. '— Ó, te ló! Legvégül pedig e rejtjeles mon­dókát csiholta ki belőle a csökö­nyös valóság. (Tóth István — Tóth Sándor) Szakmunkástanulókkal Moszkvában Ösztöndíjasok Bács-Kiskunból Erős túlzás lenne a moszkvai taxisofőröket cammogással vádolni. Hajtanak, sietnek, ha az út engedi. Hála a város- tervezőknek: engedi. Aránylag kevesebb a magánautó, mint nálunk, ezért a kora esti órákban lanyhul a forgalom. Fél­órát ültem a kocsiban így is, míg a Népgazdasági Kiállítás­tól eljutottam a Vesnyakovszkij proszpekt 4-es számú ház­hoz, a mérnök-közgazdasági egyetem diákszállójához. Percekig modern házsorok, majd parkok mellett robo­gunk, aluljárókba merülünk; a közúti hidak, újra gyárak, üzletnegyedek következnek,, csak kapkodjuk a fejünket. Még mindig Moszkvában vagyunk, a Szovjetunió 88 ezer hektár nagyságú fővárosában. Gyorsan módosulnak a „kö­zel” és a „messze” fogalmak. • Lehet, hogy es a három szakmunkástanuló is eljut egyszer s Lomonoszov Egyetemre? 9 A Gorkij utcában levő Druzsba könyvesbolt a magyarok egyik találkozóhelye. (A szerző felvételek) Éva szobája Bolgár diákok németül, lengye­lek franciául magyarázzák, hogy merre találom a 405-ös szobát. A liftre itt sem érdemes várpj. A lépcsőházban jókedvű fiúk és lá­nyok diskurálnak. Ugyan miről? Megmondanám, megkérdeztem volna, ha tudnék oroszul. A többség orosz, sok az ukrán, képviselve van a hatalmas szö­vetséges köztársaság szinte min­den nemzetisége. A tanulás, a kol­légiumi élet közös örömei, bosz- szúságai hamar összehozzák őket a külföldi diákokkal. Heyerdahl tutaján a különleges alkalom von­zása tartott össze különböző nem­zetiségűeket. A diákszállóban a közös érdek, a vállalt ügy, az if­júság kohéziója teremt évekre erős közösségeket. Szabó Éva. negyedéves egyete­mista. a kecskeméti Katona Jó­zsef Gimnázium volt KlSZ-titká- ra kérésemre megpróbálja össze­számolni, hogy hány nemzet fiai- lányai készülnek itt vizsgáikra. Tizenkettő-t'izenöt? Moszkva erős mágnesként vonzza a tanulni vá­gyókat. afrikai, amerikai, ázsiai, európai kis és nagy népek egy­formán becsült ifiait. A 405-ös szobában, parányi konyha is jár hozzá, egy drezdai kislánnyal la­kik Éva Igazi, hangulatos diáktanya. Könyvek, piáltátok a falakon. A művésznaptár Kecskemétet idé­zi: az Arany homok fényképe va­jon miiven emlékeket hív elő a lassan-lassan diplomázó kislány tudatában. Hiányzik — mi tagadás —, mint ahogyan hiányozni fognak az itt megkedvelt barátok, a közeli ön- kiszolgáló étterem még mindig furcsa ízei. a mindennapi lét apró bosszúságai. Itt is vannak nemj szeretem dolgok: Sorba kell‘-fiit ni egy jó színházjegyért, keresett könyvért és olykor mutatósabb. csinosabb cipőért is. (A könnyű­ipar korszerűsítése a szovjet nép­gazdaság soron következő vállal­kozása.) Az eltérő temperamen­tum, életritmus is okozhat aoró döccenőket. tgv kerek a világ, igv igaz a kén. igv is felejthetetlenek a hétmilliós városban töltött egye­temi évek. Imre Kelebiáról — Most, megtapasztalva a szov­jet főváros légkörét, látnivalóit, jeles helyeit érezzük, hogy milyen szerencsénk volt, hogy itt tanul­hatunk. valóban kedvező körül­mények között. A Moszkvában élő magyar ösz­töndíjasok véleményét Stauth Im­re fogalmazta meg. A kelebiai származású diák is a mérnök­közgazdász egyetemen tanul, a kollégiumban lakik. — Szüleim meglepődtek, ami­kor bejelentettem a tervemet, de nem nagyon ellenezték. Utólag bevallották, hogy.kevés esélyt ad­tak fiuknak. A határ menti köz­ségből eddig csak egy gyerek ke­rült külföldre, miért Imre lenne a második. Tanuljon csak a bajai középiskolában, azután majd el­válik, hogy merre ível, kanya­rodik a fiú pályája. Mi tagadás, az egyik szemük sírt. a másik nevetett, amikor megérkezett a minisztérumi „igen”, öt év nagy idő, s 2000 kilométer még az autók, expressz­vonatok, léglökéses gépek korá­ban is óriási távolság. — Félig-meddig Szőcs Rudolf tanár úrnak köszönhetem, hogy itt tanulhatok — válaszol az ösz­tönző motívumot firtató kérdé­semre Szabó Éva —. jó alapokat kaptam tőle. ö hívta föl a figyel­memet a pályázatra. A vizsgán alkalmasnak találtak és négy esz­tendeje jórészt csak a nyári szü­netben jutok haza. Jövőre végzek. Hangverseny és halászlé — Mit csinálnak szabad ide­jükben? — Mindkettőnket alaposan le­foglal az egyetem — válaszol Im­re nevében is Éva. s vidám fé­nyek szaladgálnak az arcán. — Ne aggódjon, azért nem tanuljuk betegre magunkat. Sok időt meg­takarítunk azzal, hogy helyben van az egyetem. Az ősszel az elő­adás előtt tíz perccel ébredtem föl. Még odaértem, igaz, csak pa­pucsot rántottam. Az egyetem új épületei távolabb vannak, Szeren­cs éré ritkán akad ott dolgunk:'Az evésre se sok időt’ vésztegetíírik. A közeli önkiszolgálóban eszünk. A választék lehetne nagyobb, de mi lenne akkor. így is fogyókú­ráznom kell. csak a mamám meg ne tudja. Olykor főzünk valami „magyarosat”, mindig akad ven­dég a jó falatokhoz. Imre édesap­ja halász, de tán ő se tud ízesebb halászlét készíteni, mint a fia. — Szórakozás, művelődés? — Olykor hajnalig elbeszélge­tünk. vitázunk — most Imre a szóvivő —. filozófiáról, politiká­ról. az életről. Én például egy af­gán kommunistától tanultam ren­geteget Zenét is hallgatunk. Ol­csók Moszkvában a lemezek, s hazulról is hozunk. Beatet is ter­mészetesen. Éva jó házigazdaként kávéval kínálja a társaságot és folytatja a megkezdett gondolatmenetet. — Kapunk a követségtől pénzt könyvekre és mint Imre mondta, vitázunk is sokat. Tudja ebben a korban kinek nincsenek meg­váltó gondolataj? — Az önirónia némileg csökkenti az nyomatékot, ám a kérdés így is állításként hat. —1 Azután, Moszkva sincs messze. Pontosabban a központ. A portától egy ugrás a metró, húsz perc alatt a Tagankánál va­gyunk. A hangverseny-bérletemet a Csajkovszkij-teremben váltot­tam. Legutóbb egy szép Glinká- koncertet hallottam. A KISZ Moszkvában — Hogyan működik a moszk­vai magyar diákok ifjúsági szer­vezete? Imre: — Több száz honfitár­sunk tanul a Szovjetunióban, a legtöbben a fővárosban. Hadd so­roljak föl néhány Bács-Kiskun megyeit. Hallas Gábor ötödéves az energetikai egyetemen, a kecs­keméti Héjjas Zoltán, a műszaki egyetem hallgatója. Kiss Ferenc és Bánszky Béla bajaiak. Éva: — Telefonfelügyeletet szerveztünk az üzenetek továbbí­tására, messze vagyunk egymás- tóL Talán emiatt lanyhább itt a KISZ. Stauth-Imrej a kelebiai haláss fia másként vélekedik. A vita eldöntetlenül végződött. Megállapodtak abban, hogy oda­haza sűrűbbek voltak a progra­mok. itt tartalmasabbak az össze­jövetelek, élesebben fogalmazód­nak meg a problémák. Megtanul­juk, hogy mindent összefüggései­ben vizsgáljunk. Éjfélre jár. hamarosan megpi­hen a metró is. indulni kell Bú­csúzóul gyorsan följegyzem az otthoniaknak szánt üzenetet. — Jobban kellene népszerűsíte­ni ezt a nagyszerű lehetőséget. Még ma is néhányan csak vélet­lenül bukkannak rá az ösztöndíj­pályázatra. Mi igyekszünk áz itt tanultakat maximálisan gyümölcsöztetni. Éva a kapuban a lelkemre köti, hogy nézzem meg a a régi moszk­vai utcákat. Olyanok, mint a nép­dalaik. Heltai Nándor PÁRTSZERVEZÉS—PÁRTIRÁNYÍTÁS A tájékoztatás szerepe az üzemi demokráciában A napi munka kérdésévé vált az üzemi demokrácia a fejlesztése, „nagykorúsítása”. Foglalkozott vele a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának legutóbbi plénuma is. A cél: a dolgozók fokozott bevonása az üze­mi kérdések eldöntésébe és a vállalati tevé­kenység alapvető foyamatainak társadalmi ellenőrzés alá helyezése. Más szóval ezt úgy is mondhatnánk: a dolgozók bevonása a döntési folyamatokba, de nem fakultatív módon, nem a vezetők tetszésére bízva, ha­nem az üzemi élet alapvető folyamatainak társadalmi ellenőrzésével. A feladat nagy­ságrendjéből következik a második teendő: ennek szervezeti keretet adni. Ma már közhely, hogy az em­berek tekintélyes tömegei job­ban tájékozottak az ország-világ dolgaiban, mint közvetlen kör­nyezetük ügyeiben. A tájékozott­ság, az alapos, átfogó ismeret egyik legfontosabb feltétele" az üzemi demokrácia „működésé­nek”. Nem lehet az üzemi élet alapvető folyamatait társadalmi ellenőrzés alá helyezni alapos és pontos tájékoztatás nélkül. Nem lehet valamely vezető jó szándé. kára, tehát szubjektív,, véletlen tényezőre bízni, hogy kiket mi­kor és miről tájékoztatnak, és ki­nek mikor van ideje (esetleg kedve) meghallgatni a dolgozók véleményét. Hatékonyabbá kell tenni például az igazgatók (mű­szaki, gazdasági igazgatók) esz­mecseréjét, találkozóját a dolgo­zókkal; meg kell szüntetni a for­malitást, a „végigsétálok az üze­men”, a „hozzám állandóan be lehet jutni” reklámfogásokat. Sokhelyütt a munkahelyi veze­tők (üzemvezetők, . művezetők) tájékozottsága hézagos, pedig a dolgozók bevonása a vezetésbe az ő közvetlen feladatuk lenne. A . szakszervezeti keretek lé­nyegében adottak. A pártbizott­ságok, a pártszervezetek, a szak- szervezeti bizottságok, a KISZ- szervezetek és fórumaik képe­sek az üzemi demokráciával ösz- szefüggő feladatokat is betölteni. A pártellenörzés jogköre és kö­vetelményei, a szakszervezet és a KISZ jelenlegi hatásköre már ma is sok lehetőséget adnak az üzemi demokrácia fejlesztésére. Az eddigi tapasztalatok elemzése, á következtetések új elhatározá­sokat érlelnek. Amíg a döntés létrejön, lehetséges a felkészü­lés az új. feladatok megoldásá­ra. Ezek közül az egyik legfon­tosabbnak éppen a helyi tájékoz­tatást, az információ tartalmának meghatározását tartom. Ezt asze­rint kell meghatározni, hogy hol akarunk beleszólási lehetőséget teremteni: a műhelyben, az üzemben vagy a több telephely- lyel rendelkező vállalatnál. Az információnak ugyanis más tar­talmat kell kapnia aszerint, hogy üzemi vagy válallati témakörben kívánunk lehetőséget teremteni a beleszólásra. Az érdekeltek kö­rén belül — akik jogosultak a tájékozottságra — a közéleti ér­deklődést tanúsító emberek szá­mára különösen rendszeres érde­mi tájékoztatást kell biztosítani. A helyi tájékoztatás eszközei, formái sokfélék. A leghatásosabb eszköz az üzemi lap, de a szó­beli formák szerepe is jelentős. A pártnapok, a termelési tanács­kozások, az ifjúsági parlamen­tek, a politikai vitakörök, a szo­cialista brigádok értekezletei megannyi szóbeli fórum. A válallat, az üzem kérdései­ről, feladatairól, tennivalóiról va­ló tájékozottság egyébként segí­ti a munka termelékenységének növelését, jobb közérzetet teremt a munkahelyen, az üzemben. A helyi tájékoztatás gazdagítása te­hát gazdasági* és politikai ered­ménnyel jár. Régóta vajúdó kérdés ez, ke­resni kell azonban a megoldást. Mégpedig olyan megoldást, mely láncreakciót válthat ki és más területeken is kedvező folyama­tokat indíthat meg. Az üzemi demokrácia, a helyi tájékoztatás fejlesztése hozzájárulhat a haté­konyabb, gazdaságosabb terme­léshez, a jó mirtőségű termékek gyártásához, s kedvező irányban formálhatja a termelési kedvet, a munkahelyi magatartást, az ál­talános politikai légkört.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom