Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-25 / 146. szám

1974. június 25. • PETŐFI NÉPE • 3 Elutazott a Dán Szociáldemokrata Párt küldöttsége Mint arról lapunk vasárnapi számában beszámoltunk, szom­baton kétnapos látogatásra Bács- Kiskun megyébe érkezett az MSZMP Központi Bizottságának meghívására hazánkban tartóz­kodó Dán Szociáldemokrata Párt küldöttsége. Archer Jorgensen, a párt el­nöke vezetésével megyénkben járt delegáció a szombati gaz­dag, s érdeklődésének megfele­lően összeállított program után vasárnap Erdélyi Ignác, a me­gyei pártbizottság titkárának tár­saságában Bugacra látogatott. Itt Laczkó Gyula, a megyei pártbi­zottság tagja, a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Tsz elnöke fo­gadta a vendégeket, s adott át­tekintést a szövetkezet gazdál­kodásáról, tagjainak életéről. Ezt követően — mintegy pi­hentető búcsúprogramként — megtekintették a vendégek a te- nyészlovakat, majd a csikósbe­mutatót, részük volt sétakocsi­kázásban, sőt a delegáció vállal­kozó kedvű vezetője kiadós ko­cogótúrát is tett a bugaci erdő­ben. A Dán SZDP küldöttségének kétnapos Bács-Kiskun megyei látogatása vasárnap, a késő dél­utáni órákban ért véget. A rend­kívül gazdag programért és szí­ves vendéglátásért Anker Jör- gensen mondott köszönetét. A vasárnap este elutazott küldött­séget Erdélyi Ignác búcsúztatta. # Bugaci ebéd a romantika jegyében... (Kovács János felvételei) Óvórendszabályok a vegyszeres növényvédelemben Betartjuk-e a kollektív szerződést? A SZOT idevonatkozó rendelete alapján elkészült a mezőgazda- sági baleset-elhárító és egészség- védő óvórendszabályok III. feje­zete, amely a vegyszeres növény- védelemmel foglalkozik és a ké­miai szerek kezelésével, felhasz­nálásával, ' raktározásával stb. kapcsolatos kérdésekkel foglalko­zik. Az óvórendszabály előírásait minden vállalat és dolgozó köte­les megtartani. Az ellen, aki az előírásokat a növényvédelmi munkák közben nem tartja meg — a cselekmény súlyától és jel­legétől függően büntető, szabály­sértési, illetőleg fegyelmi eljárást kell indítani. Az óvórendszabály értelmezésével kapcsolatos vitás kérdésekben a MÉM, a MEDOSZ, valamint — egészségügyi tekin­tetben — az Egészségügyi Minisz­térium állásfoglalása irányadó. Az óvórendszabály füzetalakban jelent meg. — A vállalati kollektív szer­ződések — csekély kivételtől el­tekintve — összhangban vannak a jogszabályokkal, a szerződések végrehajtása azonban még nem mindenütt kielégítő — állapította meg hétfőj ülésén a SZOT elnök­sége. Egyes vállalatok megszegik a túlórát szabályozó rendelkezé­seket, több helyen tiltott munka­körben foglalkoztatnak nőket és fiatalokat. A szakszervezetek a felügyeleti szervektől is határo­zottabb fellépést sürgetnek a sza­bályok megszegőivel szemben, mivel e területen továbbra sincs komolyabb előrelépés. örvendetesnek tartja viszont a SZOT elnöksége, hogy a kollektív szerződések idei módosításakor egész sor vállalat fokozottan ügyelt a jó munka nagyobb megbecsülé­sére, a dolgozók élet- és munka­körülményeinek javítására. A megvizsgált 80 legnagyobb válla­latnál általában 4—5 százalékos bérfejlesztést terveznek erre az évre, a részesedési alapból pedig a tavalyinál átlagosan 1,6 száza­lékkal nagyobb hányadot kíván­nak fordítani anyagi ösztönzésre. Több vállalatnál bővítették azok­nak a nehéz munkaköröknek a jegyzékét, ahol a jövőben nőket, fiatalokat nem foglalkoztatnak. Sokhelyütt mentesítették az anyá­kat a kötelező túlmunkáktól, s egész sor vállalat fokozott segít­séget nyújt a fiataloknak. A kol­lektív szerződések nagy része rögzíti, hogy a vállalat a lakás- építési kölcsönkeret 30—40 szá­zalékát a 30 éven aluliak részére tartja fenn. Igen sok kollektív szerződés intézkedik az állami oktatásban, szakmai továbbkép­zésben részvevők támogatásáról. Csökkent a fiatalkorú bűnözés megyénkben Á Központi Bizottság 1970. feb­ruári ifjúságpolitikai határozatát követően az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága 1970. május 27-én hozott határozatot a köz­ponti intézkedés végrehajtására. Ennek nyomán került sor 1970. december 7-én a megyei fő­ügyészségen a gyermek- és ifjú­ságvédelmi operatív értekezletre. Itt a megye valamennyi bűnüldö­ző, társadalmi és az ifjúsággal foglalkozó szerve képviseltette magát, határozatokat hoztak a fiatalkorúak erkölcsi züllése, bű­nözésének megakadályozása, csök­kentése és a fokozott családvéde­lem érdekében. így például munkacsoport ala­kult a veszélyeztetett környezet­ben élő kiskorúak további felku­tatására. Főként a megyei rend­őr-főkapitányság közreműködése, és szervező munkája eredménye­ként 567 új veszélyeztetett kisko­rút derítettek fel. Továbbá meg­szervezték a megye gyámügyi elő­adóinak tavábbképzését az ifjú­ság elleni bűntettek felderítését és az ilyen „szülők”, bírósági fe- lelösségrevonásának meggyorsítá­sát. Egyre kiterjedtebb jogpropa­ganda- és ismeretterjesztő tevé­kenység indul 'és folyik megyénk­ben, amelyben főleg a TIT, a Vö­röskereszt. a Hazafias Népfront vesz részt. Ma már nincs olyan helység, ahol több családvédelmi, alkoholizmus elleni, vagy jogi alapismereteket nyújtó előadás ne hangzott volna el az utóbbi 4 év alatt. Ezeken egyre több a hall­gatóság és egyre nő a társadalmi igény az ilyen előadások iránt. Az ifjúságpolitikai párthatáro­zatot követően alakult meg az MSZMP megyei bizottságának if­júsági bizottsága, amely koordi­nálja a megyében folyó ifjúság- politikai munkát. A bizottság a gyermek- és ifjúságvédelemről 1973. év tavaszán tett a» további tevékenységet finomító, a megelő­ző munkát hatákonvabbá tevő in­tézkedést. Ennek következtében például Kecskeméten család- és ifjúságvédelmi tanácsadó szolgá­lat alakult, amelynél — minden hónap második hétfőjén, a vá­rosi tanács első emeleti vb-ter- mében — bárki tanácsot kérhet, panaszt tehet, nevének megjelö­lése nélkül is. Itt szakemberek: bíró, pszichológus, pedagógus, ügyész, rendőrtiszt, gyámügyi elő­adó ad felvilágosításokat és tesz szakszerű, gyors intézkedéseket. A megye összes gyámügyi elő­adói részére ismét egyhetes ta- vábbképzést tartottak, ahol a jog­szabályi ismereten túl részletes tájékoztatásra is sor került a me­gye fiatalkori bűnözését, fonto­sabb családvédelmi kérdéseket il­letően. Voltak olyan tapasztalatok, hogy a fiatalkorú munkavállaló­kat sok gazdálkodási egységnél csupán „munkaerőnek” tekintik és főleg a kötelességeiket hang­súlyozzák. Ezért egy tájékoztató készült, amit megküldték a me­gye szinte valamennyi gazdasági' egységéhez. E tájékoztató a fiatal­korú rpunkavállalók jogait tartal­mazza, $. belőle megfelelő tájé­koztatást kapnak arról, hogy menny» pótszabadság jár, hogy nem foglalkoztathatók éjszakai, vagy túlmunkában stb. így jogaik esetleges csorbulása megelőzhető. Említeni kell még. hogy — az ifjúságpolitikai határozat a „szü- lőket'\takik elhanyagolják gyere­keik erkölcsi, szellemi, és testi fejlődését, végső soron okozóivá válnak,^ hogy a fiatal elzüllik. bűncselekményt követ el. Me­gyénk első helyen áll az ilyen felelősségrevonások számát ille­tően. Ma már — számos intézke­dés eredményeként — nem tart­ják sem az állampolgárok, sem a hatóságok „magán”, vagy „csalá­di” ügynek az otthonában része­gen garázdálkodó, gyermekeit ok nélkül bántalmazó, családüldöző apa tevékenységét, vagy a kisko­rú gyermekek gondozását, és ellá­tását súlyosan elhanyagoló anya magatartását. Tavaly 64 ilyen „szülőt” ítéltek el — főként vég­rehajtható szabadságvesztésre — a megye bíróságai. Végső soron ennek is köszön­hető, hogy a fiatalkorú bűnözés megyénkben csökkent. Bács-Kiskun ugyanis a 19 me­gye közül — évek óta a harmadik volt a fiatalkorú bűnözés inten­zitását illetően. Az elmúlt évben megyénk a negyedik helyre ke­rült. mivel csökkent a fiatalko­rúak bűnözése. A megelőző munka fokozása, az ifjúságpolitikai határozatok vég­rehajtása nyomán hosszú idő óta először, csökkent a fiatalkorú bű­nözés: a csökkenő tendencia 1973- ra már 30.4 százalékos volt. Ez azért jelentős eredmény, mert nincs összefüggésben a fiatalko­rúak számának demográfiai csök­kenésével. Az elmúlt 4 év alatt sikerült elérni a szülők, fiatalok, válla­latok. intézmények szemléletének, hozzáállásának megváltoztatását. Az ifjúságpolitikát ugyanis csak együtt — a társadalom minden tagjának megértése és segítsége mellett — lehet eredményesen végrehajtani. Dr. Babay' Imre, a fiatalkorúak ügyésze Amerikai űrhajósok Moszkvában KÉPERNYŐ Történelmi ismeretterjesztés Várjuk a magyar történelem nagy eseményeit hitelesen, kor­szerű szemlélettel bemutató so­rozatokat. Az embereik túlnyomó többsége keveset tud nemzeti his­tóriánkról. Keveset és bizonyta­lanul. A tudományosan igazolható ismeretek sajnálatosan kevered­nek téves hiedelmekkel, illúziók­kal. Sajnos, a század ötvenes-hat­vanas éveiben megjelent törté­nelmi tárgyú könyvek szerzői — tisztelet a kivételnek — megfe­ledkeztek az olvasmányosság, az érdekesség követelményeiről. A televízió igyekszik e hibákat elkerülni és változatosan idézi a múlt üzeneteit. Tanítanak, nevel­nek és szórakoztatnak ezek a mű­sorok, segítik a korszerű történe­lemszemlélet társadalmi méretű kialakulását. A vasárnap délután látott „Minden hatalmat...’’ jó példája, sikeres megvalósítása e törekvéseknek. összefüggésekre hívta fel a figyelmet, jól hasz­nálta ki a televíziós technika le­hetőségeit, az archív dokumentu­mokat. Közvetve témánkhoz kapcsoló­dik Száraz György III. Béla cí­mű tévéjátéka. A jeles drámaíró már eddig is tanúsította problé­maérzékenységét. Makacs igazság­keresőként kutatta és ábrázolta történelmi sorsfordulók okait, a megnyilvánuló törvényszerűsége­ket, az eseményekben meghatáro­zó szerephez jutott személyek ma­gatartását. Örvendetes, hogy a látványos hadisikerek mellett a békés építés babéraira vágyó ár­pádházi királyra irányította a fi­gyelmet, noha a vasárnap este su­gárzott tévéjáték egyes szereplői különböző felfogások, nézetek il­lusztrációjának a szintjén marad­tak. Labdarúgás világméretekben Hála a műholdnak, a földrésze­ket összekötő tévéláncnak most vált valóban az egész emberiség ügyévé a labdarúgó-világbajnok­ság. A versengés e pillanatban még teljesen nyílt: futballbálvá- nyok tűnnek el, új csillagok fé­nyesednek. Szakértőként vitatkoznak a lá­tottakról a trópusi hőség elől ár­nyas helyre húzódott színesbő- rűek és a kályha körül melegedő északiak. A bíró sípol, a part­jelző felemeli a zászlaját és tíz­milliók tudják a döntés okát Ezt a nyelvet egyformán értik állam­fők és „kisemberek”, diplomások és írástudatlanok. A televízió tö­megigényeket elégít ki a helyszíni felvételekkel. Hamarosan kiderül, hogy me­lyik csapat viheti haza az új ku­pát. Sajnos nincs lehetőség a kü­lönböző tévéadók munkájának az összehasonlítására. Így is meg­kockáztatjuk azt a kijelentést hógy a magyar stáb előkelő he­lyet kapna ebben az elképzelt versengésben. Vitray Tamás egy- egy megjegyzésével a testi ügyes­séget, kitartást, ötletet, észt kívá­nó modern labdarúgás szépségei­re igyekszik a nézők figyelmét irányítani, öt magát is elbűvölik a szellemes kombinációk, és soha nem veszti el tárgyilagosságát. Pillanatra sem feledi, a legizgal­masabb másodpercekben sem: já­tékot nézünk. Bosszúságot csak a budapesti stúdió ügyetlenkedései okoznak. Egy kezünkön megszámlálhatjuk a rátermett és kulturált kifejezé­si készséggel rendelkező sportri­portereket. Azt még csak meg­bocsátjuk, hogy a helyszíni köz­vetítés izgalmaiban az egyik rá­diós kolléga szerint a „játékos az arcába temette a fejét!”. De utó­lagos elemzésnél miért hivatkoz­nak „védhetetlen gólra”, miért mondják nyolc perccel a mérkő­zés befejezése előtt, egynullás állásnál, hogy eldőlt a küzdelem, miért követnek el szakmai hi­bákat. Mi is bízunk abban, hogy az apró szépséghibák nem szeplő­zik a jövőben a sportközvetíté­sekről kialakított kedvező képet. HelUi Nándor 0 Vasárnap Moszkvába érkezett az amerikai űrhajósok csoportja, amely szovjet kollégáival együtt a Jurij Gagarin kiképzőközpont­ban részt vesz a Szojuz—Apollo-program' közös gyakorlatain. Az amerikai csoportot Thomas Stafford dandártábornok vezeti. A ké­pen: Alekszej Leonov szovjet űrhajós (balról) a seremetyevól re­pülőtéren üdvözli Thomas Stafford amerikai űrhajóst. (Telefoto—TASZSZ—MTI—KS) A KECSKEMÉTI EGÉSZSÉGÜGYI SZAKISKOLÁBAN EZ ÉV SZEPTEMBERÉBEN általános ápolónői képzés indul. AZ ISKOLA KÉTÉVES. Felvételre jelentkezhetnek: 17—32 év lányok és asszonyok. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ 1974. JÜLIUS 5-ig. Bővebb felvilágosítást az iskola ad. Címünk: KECSKEMÉT NYÍRI ÜT 11. sz. 2888 KENDŐZETLENÜL Áramütés Az áramütést nem szó szerint kell érteni. Hogy mégis ezt vá­lasztottuk alábbi írásunk címé­nek, azt több körülmény indo­kolja. Először is az, hogy Bíró Ernő, Kecskemét, Széchenyi tér 1—3. szám alatti lakos negyven évig dolgozott a DÉMASZ-^ál, illetve . annak jogelődjénél, to­vábbá, mert ami vele történt, éppen nyugdíjaztatása körül, az az áramütés erejével és hatásá­val ért fel. Igaz, ez az áramütés szavakban nyilvánult meg. Nem azt mondjuk, hogy egye­dülálló, ha valaki egyetlen mun­kahelyen tölt el negyven évet, de kétségtelen, hogy nagyon rit­ka. Éppen ezért joggal várta Bí­ró Ernő is az elismerésnek leg­alább kézfogásban, baráti, mun­katársi jókívánságokban, netán valamiféle jutalom, kitüntetés formájában történő megnyilvá­nulását. Sajnos, ez elmaradt. Sőt, közeledvén a negyvenedik év be­töltéséhez (1932. július 1-től 1972. július 1-ig terjed a 40 év), 1972. május 9-én a DÉMÁSZ nagykő­rösi üzletigazgatója a követke­zőket közölte Bíró Ernővel: azon­nal mondjon le az állásáról (pénzügyi csoportvezető volt), kérje a nyugdíjaztatását, mert ha nem, akkor másnap már a vállalat mond fel neki... Ért­hető, ha Bíró Ernő ezen megle­pődött, s amikor aznap délután Nagykőrösről hazafelé utazott, a kecskeméti vasútállomáson ösz- szeesett, elvesztette az eszméle­tét, kórházba került és fél évig betegállományban volt — az „áramütés” hatására. Volt-e előzménye ennek a minden emberséget nélkülöző, brutális igazgatói intézkedésnek? Igen, volt, de abból aligha gon­dolhatta volna bárki is, hogy ilyen irányba tereli Bíró Ernő sorsát. Két évvel korábban, vagy­is 1970. december végén, amikor a nagykőrösi üzemigazgatóságot átszervezték és üzletigazgatóság lett, akkor az osztályokból is csoportokat alakítottak. így az­tán Bíró Ernő a továbbiakban nem osztály-, hanem csoportve­zetőként működött. Erről értesí­tette őt egy levélben a nagykő­rösi igazgató és a levél végén ezek a szavak álltak: „Bízom ab. ban, hogy a jövőbeni feladatok végzésénél szakértelmére, szor­galmas munkájára továbbra is számíthatok...’’ Úgy látszik, hogy az igazgató értelmezése szerint a- továbbra is kifejezés még másfél évet sem jelent. Sajnos, azonban úgy ‘lát­szik, hogy a nagykőrösi igazga­tó nem egyedüli a DÉMÁSZ- nál, aki meglehetősen antihumá- nus eszközökkel kezeli Bíró Er­nő ügyét. Amikor ugyanis 1972 október 16-án bejelentette, hogy táppénzes állománya megszűnt, s- kérte, hogy a még meglevő 15 nap szabadságát adják ki részé­re, továbbá azt követően az igaz­gatóság szíveskedjék megtenni a nyugdíjaztatására irányuló szük­séges intézkedéseket — azonnal nyugdíjazták. Vagyis úgy „vet­ték” a levelet, mintha Bíró Ernő felmondott volna. Nem volt ün­nepélyes búcsúztatás negyven év után, nem volt kézfogás, esetleg virágcsokor, viszont, amikor Bíró Ernő bement, hogy a holmiját hazavigye, egy kis jelvényt ta­lált az asztalán: a 40 éves mun­kaviszonyt elismerő törzsgárda- jelvényt, minden szó, levél nél­kül. Jubileumi pénzjutalom egy fillér sem, felmondási időre sem­mi: Bíró Ernő méltán érezhette ezek után, hogy nagyfeszültségű áramütés érte. Ne tagadjuk le, a jubileumi ju­talmat végülis megkapta: a DÉ­MÁSZ szegedi igazgatójánál tör­tént többszöri szóbeli és írás­beli megkeresés után. ö viszont érthetően szerette volna bevasal­ni (ha ők így, akkor én is így alapon) a táppénz és a munka­bér közötti különböztetet, s megbízott egy jogtanácsost, men­jen le Szegedre, a vállalat köz­pontjához és próbálja ott peren kívül elintézni az ügyet. Ez a „peren kívül” azt jelentette vol­na, hogy megadják Bíró Ernő­nek, ami őt illeti, s netán kezet fognak vele, elnézést kérnek tő­le, további jó egészséget kíván­nak neki, esetleg néhány szál virágot is „áldoznak”. De nem ez történt, hanem az, hogy vi­tatni kezdték, vajon a jogta­nácsos képviselheti e egyálta­lán az ő dolgozójuk ügyét? Te­hát nem lett peren kívüli békés megoldása a problémának, s így munkaügyi döntőbírósághoz kellett 'fordulnia annak az em­bernek, aki egyik beadványá­ban így fogalmaz: „semmikép­pen sem volt szándékomban pe­reskedni azzal a vállalattal, amely egész életemben munka­adóm volt...” Nos, a DÉMÁSZ-nál nem tud­nak így gondolkozni. Pedig ve­zetési alapfogalom nálunk, hogy az ember nemcsak addig fon­tos, amíg dolgozik, hanem akkor is, ha már dolgozott, ha meg­öregedett S tudomásunk sze­rint a DÉMÁSZ szocialista álla­miunk egy ik vállalata, s nem va­lamiféle magánérdekeltség. Még a nagykőrösi üzletigazgatósága sem ... —dorgál— I Laczkó Gyula elvlárs rögtönzött tájékoztatója.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom