Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-09 / 106. szám

1974. május 9. • PETŐFI NÉPE • 3 TÖBB ERDŐ ÉS SZŐLŐ A KISKUNSÁGBAN Földhasználati terv 1990-ig 0 Magas művelésű, jól kezelt szőlő, amelynek közelében erdőt tele­pítettek. Nagy a peronoszpóraveszély. Felvételünk Soltvadkcrt és Pirtó határának találkozásánál készült. (Foto: Tóth Sándor.) 1990-ig dolgozták ki racio­nális földhasználati tervüket a kiskunhalasi járás mező­gazdasági szövetkezetei. A tervezéshez a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium adott irányelveket. A kezdeményezésnek az a célja, hogy az üzemek a leggazda­ságosabb művelési ágakat honosítsák meg. A földhasz­nálati terv végrehajtása so­rán megszűnik az a kötött­ség, amely eddig megnehe­zítette a szántóterület mű­velésiág-változását. A terv szerint a kiskunhalasi járásban 1990-ig 51 384-ről 46 426 hektárra csökken a szán­tó, ezzel szemben több lesz a nagyüzemi szőlő és az erdő. Ma 3186 fatermelő, környezetvédő és üdülési célt szolgáló erdő talál­ható a járás mezőgazdasági üze­meiben. Az ezredforduló évtize­dére ez 10 437 hektárra emelke­dik. Az előirányzat szerint vala­melyest csökkenni fog a gyümöl­csös, de 4412-ről 5259 hektárra növekszik a nagyüzemi szőlő- ültetvény. Az egyes művelési ágak gaz­daságosságát számos tényező be­folyásolja. Ezek között említhető meg a közgazdasági adottság, a feldolgozó üzem, a gyár, vagy nagyobb város közelsége. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az éghajlati, pontosabban a mikro- klimatikus viszonyokat sem. Saj­nos, ez az utóbbi gyakran elke­rüli az érdekelt szakemberek fi­gyelmét. Ez tűnt ki például a járás néhány szövetkezetének racionális földhasználati tervéből. A szántóföldi művelésre ke­vésbé alkalmas terület hasznosí­tása erdősítéssel önmagában jó Ünnepi esemény színhelye volt szerdán''a Parlamént Munkácsy- termé: Losonczi Pál, az. Elnöki Tanács elnöke kitüntetéseket nyújtott át a Magyar Béketanács megalakulásának negyedszázados jubileuma, továbbá a vöröskeresz­tes világnap alkalmából a béke­mozgalom kiemelkedő munkát végzett aktivistáinak és sokszoros véradóknak. Az ünneségen részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Hazafias Az utóbbi napokban több olyan tragikus kimenetelű köz­úti szerencsétlenség történt, amelynek előidézője a nagy se­besség, a nedves úttest. Rutino­sabb gépkocsivezetők már tud­ják, mi a teendő, amikor éppen csak szemerkél vagy zuhog az eső. Sajnos, jó néhányan nincse­nek tisztában azzal, hogyan kell hajtani a nyálkás, és hogyan a nedves úttesten. A rendkívül sok szerencsétlenség feljogosít ben- nünket arra, hogy néhány hasz­nos tanácsot adjunk a gépjár­művezetőknek, főleg goknak, akik még nem gyűjtöttek kellő tapasztalatot a közlekedésben. Két csoportra osztanánk mon­danivalónkat, ugyanis nem min­degy, hogy nyálkás vagy ned­ves úttesten közlekedünk. Nyál­kás úttestnek azt nevezzük, ami­kor az eső az út felületén levő porral vékony sárréteget alkot. Az ilyen úttesten a hirtelen fé­kezés, a gépkocsi vagy a motor- kerékpár kormányának elmozdí­tása, félrerántása csúszást ered­ményez, amely nagy sebességgel párosulva, szinte letaszítja a jár­művet az úttestről. Mi a teendő ilyen útviszonyok esetén? A leg­fontosabb: a sebesség megvá­lasztása. A csúszós felületű út­testen akkor is szükséges csök­kenteni a gépjármű futását^ ha a gumiabroncsok recézett . futó­felülete tökéletes, s óvakodni kell a kormányszerkezet hirtelen el- fordításától. Tulajdonképpen még ilyen óvatos, előrelátó köz­lekedés esetén is előfordulhat, hogy a személygépkocsi, motor- kerékpár megcsúszik, ám ilyen­kor sem szabad sem a fékkel, különösen a blokkolással ope­rálni. A leghelyesebb, ha a gázt visszavesszük és a csúszás irá­nyába kormányozunk. A lelas­sult járművet ezután már köny- nyen a helyes irányba tudjuk for­dítani. A másik nagy baleseti ve­szélyt az úttesten álló vagy folyó dolog, mert az erdő nagy terme­lési értéknek a forrása. Az vi­szont már nem ésszerű, hogy több szövetkezet közvetlenül a nagyüzemi szőlője mellé tervezi az erdőt. Számos példa van rá, hogy az erdőnek nem a legked­vezőbb a hatása a szőlőre. Az erdők közelében a levegő rela­tív páratartalma sokkal maga­sabb, • mint egyéb sík területen. Ráadásul ez az állapot tartós, mert a fák lassítják a légmoz­gást. Az erdő közelében kiala­kuló páradús mikroklíma nagyon kedvez a peronoszpóra kifejlő­désének. terjedésének. Erdők között van a kelebiai Népfront Tsz szőlője, amely az 1973-as szüretet kivéve, még egyetlen évben sem adott meg­felelő termést. A múlt évben csupán azért volt az eddigi átlag­nál jobb a szövetkezet szőlőter­mése, mert 1973-ban más évek­hez képest kisebb mértékű volt a peronoszpóra-veszély. A bo- doglári Szabadság Tsz-nek szé­pen gondozott, jó termőerőben levő szőlőültetvénye van ugyan­csak erdő közé beékelődve. Népfroht' Országod : Tanácsának elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Jakab Sándor és Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztály- vezetői, továbbá dr. Gegesi Kiss Pál, a Magyar Vöröskereszt el­nöke. A kitüntetések átadását követően az Elnöki Tanács foga­dást adott a vendégek tisztele­tére. A kitüntetettek nevében iiárs István, a Magyar Rádió és Televízió első elnökhelyettese mondott köszönetét. (MTI) víz jelenti. A különböző kísér­letek bebizonyították, hogy nagy sebességgel haladó jármű gumi­abroncsának centrifugális ereje az úttesten felgyülemlett víz­cseppecskéket szinte maga alá gyűri, s a gumiabroncs már nem a szilárd burkolaton, hanem az összenyomott vízfelületen fut. Ez a néhány millimétemyi vízfelü­let — amely állandóan jelen van a gumiabroncsok alatt — ponto­san úgy viselkedik, mintha a jármű jégpályán közlekedne. A gyors fékezés, a félrerántott kor­mány ebben az esetben is meg­csúszást eredményez. Milyen se­bességnél jelentkezik ez a hatás? Ez sok mindentől függ, konkré­tan nem határozható meg. Elő­fordult már, hogy 60 kilométe­res sebességgel haladó személy- gépkocsi a nedves úttesten blok­kolás miatt megcsúszott, de ha­sonló jelenséget tapasztaltak — itt a százalékos arány már sok­kal nagyobb — a 80—100 kilo­méteres sebességgel haladó jár­műveknél. Mindezek után szeretnénk egy niásik jelenségre is felhívni a gépjárművezetők figyelmét. Sok éves tapasztalat szerint az 52-es számú úton — Kecskemét—Solt között — az eső szakaszosan je­lentkezik. A megfigyelések azt mutatják, hogy 5—10 kilométe­res szakaszokban az út nedves, vizes, ugyanilyen távolságokban pedig száraz. A fentiek szerint a gépjármű vezetőjének tehát min­den szakaszon másképpen kell fékeznie, illetve a kormányzási műveletet elvégeznie. Amíg a száraz úton a vezető blokkolhat, addig a nedves úttesten csupán gördülőre fékezhet. A tragikus szeréncsétlensége- ket már nem tudjuk meg nem történtté tenni, de a továbbiakat szeretnénk megelőzni. Ez termé­szetesen minden gépjárművezető érdeke, hiszen gondoljunk csak arra: mindenkit haza várnak. Gémes Gábor 1973-ban a kiskunhalasi járás szövetkezeteiben hektáronként átlagosan 74 mázsa szőlőt szüre­teltek, a bodoglári gazdaságé ez­zel szemben 35,3 mázsa lett hek­táronként. A mélykúti Alkot­mány Tsz egyik ültetvénye kö­zelében hosszú évekig ott volt az erdősáv. Bár a szövetkezet nagy összegeket áldozott növény- védelemre minden esztendőben, mégsem tudott olyan termést betakarítani, mint másutt a ha­sonlóan kezelt, táperőben tartott szőlőjéről. 1971-ben az erdősávot megszüntették, azóta csaknem megháromszorozódott a szőlő termésátlaga azon a területen. Célszerű megfontolni, hogy esetenként melyik a gazdaságo­sabb az adott helyen, és felül kell vizsgálni a földhasználati tervet, megszüntetve az erdő és a szőlő egymásra káros szom­szédságát. Mind a két ültetvény­re szükség van a maga helyén. Az erdő melletti szőlőnek nincs létjogosultsága. Horváth József agrármérnök Zúgjon dalunk Tízen, százan, ezren; mikor, meny­nyien voltak, énekelték teli torokból a munkásgyülések kezdetén vagy a végén a résztvevők az Intemacioná- lét. Senki sem akart kimaradni a közös dalol ás., örömeiből, az egység ilyetén kifejezéséből,( Milyen lelkesen zengettük a Him­nusz vagy a Szózat számunkra oly drága dallamait. Miért használom a múlt időt? Most is a nemzetközi munkásmozgalom indulójával vagy himnuszunkkal kezdődnek ünnepségeink. Az a baj, hogy gyakran megfosztják az adott közösséget a lelkesítő, erőt adó együttes éneklés örömétől, élményé­től. Lemezről hangzik az ünnepi zene! Gép közvetítésével szólnak az ünnepélyes, felemelő, forradalmas akkordok. Örülnénk, ha mind ritkábban ta­lálkoznának ezzel a gyakorlattal. Hi­vatásos énekkar vagy zenekar nyil­ván szebben szólaltatja meg Erkel Ferenc, Degeyter, Egressy Béni hí­res, szimbólummá nemesedett, nagy harcokat és győzelmeket idéző dal­lamait, vagy a demokratikus ifjú­ság indulóját. Mégis az az igazi, amikor az ünnepségeken, gyűléseken megjelentek maguk teremtik meg a megfelelő hangulatot, közös énekkel adják meg az eseménynek kijáró tiszteletet. Személyes ügyünkről van szó, ne bízzuk a gépre érzelmeink kifejezé­sét, állásfoglalásunk kinyilvánítását. Zúgjon dalunk ... H. N. — Ez a beosztás nagyobb fele­lősséget igényel, mint a raj pa­rancsnoki — jegyzi meg Feri — mert sok ember katonai és poli­tikai képzése, tudatformálása, fe­gyelmének alakítása bonyolult munka. A szaka&zparancsnok-he- lvettesi munka mellett viszont több időm van egyénileg foglal­kozni a fiúkkal, mint például amikor rajparancsnok voltam. Feri a nevelő munkában —na­gyon helyesen — az egyéni meg­győzést tartja elsődlegesnek, fo­lyamatosan és rendszeresen szót vált beosztottjaival. A parancs­nokhelyettesnek a szakasz min­den tagjával sikerült közvetlen emberi kapcsolatot kialakítani, amelynek hatására a fiúk őszin­tén elmondják a problémájukat, bármilyenek is azok. Korábban például Bánfi Sanyi arról panaszkodott Ferinek, hogy családi gondok aggasztják, és ha nem tud intézkedni, könnyen vá­lásra kerül sor. Feri javaslatára A feleség névhasználata A házas társak jogaival és kö­telességeivel kapcsolatos törvényi rendelkezések közül bizonyos mérvű módosításit tartalmaz a törvény a feleség névhasználatá­val kapcsolatban. A korábbi rendelkezés szerint a feleség vagy férje nevét vise­li a házassági viszonyra utaló tol­dással, amelyhez a maga nevét hozzákapcsolhatja, vagy kizáró­lag a maga nevét viseli. A házasságban élő nő névvise­lésének az a magyar formája, amely szerint a feleség a házas­ságkötés után férje nevét a „né” toldattal viseli, ma már Euró­pában szinte egyedülálló. Ezen névviselési forma azonban, ma is általánosan elterjedt, aminek az ereje kétségtelen a társadalmi szokásokból ered. Mint említettem az 1952. évi IV. törvény már lehetővé tette, hogy a nő kizárólag a maga nevét viselje. Amikor 1953. ja­nuár 1-én a törvény hatályba lépett, szinte alig volt olyan há­zastárs, aki ilyen névviselési for­mát választott. Ma viszont egy­re több a számuk. Éppen ezért a törvény a korábbi formákat fenn­tartja, és a nő választására bíz­za, hogy a lehetőségek közül me­lyikkel él. Az eddigi névviselési formákat azonban — a női egyen­jogúság elvéből következően — azzal bővíti, hogy lehetővé teszi a nő számára a saját utónevé­nek férje családi nevéhez való kapcsolását. A nők egyenjogúságát erősíti a módosított törvény azon rendel­kezése, amely elvileg abból in­dul ugyan ki, hogy a házasság megszűnése, illetve érvénytelen­né nyilvánítása után a volt fe­leség a házasság fennállása alatt viselt nevét tovább viseli, de le­hetőséget ad arra is, hogy ha ettől el kíván térni, az anya­könyvvezetőnél 30 nap alatt be­jelentheti, hogy milyen nevet kí­ván a továbbiakban viselni. A kötöttség csupán az, hogy ha a volt férje nevét a házasságra utaló toldással korábban sem vi­selte, ezt a későbbiekben sem viselheti. A korábbi rendelkezések értel­mében a bíróságnak tágabb kör­ben volt módjában — érdem­telenség esetén — a házasság felbontása után a nőt eltiltani a volt férje. nevének viselésétől, A módosított törvény erre csupán igen szűk körben ad lehetőséget, kizárólag akkor, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítél­ték. Természetesen ily feltétel mellett is csak a volt férj kérel­mére tiltható el a feleség az em­lített névviseléstől. A vagyonközösség A házastársi vagyonközösség jól bevált intézményét a módo­sított törvény fenntartja, sőt to­vább erősíti. A Legfelsőbb Bíró­ság által alakított bírói gyakor­latot e körben több vonatkozás­ban törvénybe iktatja, s a csa­ládi viszonyok fejlődése, a nőnek a termelő munkában való foko­zottabb részvétele folytán hatá­rozottabban védi a közös vagyont s ennek érdekében több új meg­oldást alkalmaz. a századparancsnok szabadságot adott Bánfi határőrnek. — Amikor Sanyi visszajött — mondta Feri —■ jóleső érzéssel értesültem, hogy harcostársam­nak megszűntek a családi gond­jai. Levente — a középső fiú — a harmadik kiképzési ciklusban rajparancsnokoskodik. — Legmaradandóbb élményei­met az első ciklusban szereztem — állapította meg Levente. — Ügy érzem, akkor mint kezdő, Ezek közül csak néhányat eme­lek ki. A házastársak közös élet­viteléhez tartozó különvagyoni tárgyak 15 évi házassági együtt­élés után közös vagyonná vál­nak. „A vagyonközösségi igények rendezésénél arra kell törekedni, hogy egyik házastárs se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz.” „A bíróságnak figyelembe kell venni a családvédelmi érdekeket is, ha a házasság, vagy az élet- közösség megszűnésekor a volt házastársak közös lakásának használatáról dönt.” Ugyanakkor orvosolja a módo­sítás azt a hátrányos helyzetet, amely egyes személyes haszná­lati tárgyak közös vagyoni jel­lege folytán tarthatatlan volt. Erre tekintettel a módosítás sze­rint a házastárs különvagyonába tartozik a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, il­letőleg mennyiségű vagyontárgy, valamint a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy. Az apaság vélelme Időállóak és jól beváltak a csa­ládjogi törvényünknek a rokon­ságra, valamint a családi jogál­lás megállapítására vonatkozó szabályai is. A családi viszonyok erősítése azonban ezek vonatko­zásában is több módosítást tett szükségessé. Ezek közül az aláb­biakat tartom kiemelendőnek: 1. A korábbi rendelkezés ér­telmében, ha a férj a házasság- kötést megelőzően eltérően nem nyilatkozik, vagy egyáltalán nem tesz nyilatkozatot, feleségének nem házasságból született gyer­meke jogilag automatikusan az ő gyermekévé válik. Tehát lé­nyegében a gyermek apaságának elismerését jelenti. Alapelv az, hogy a leszárma­zásra vonatkozó nyilatkozatoknak kifejezetteknek és határozottak­nak kell lenniük. Ebből az elvből kiindulva helyeselni kell a mó­dosító azon törvényi rendelkezést, amely a férjtől kifejezetten elis­merő írásbeli nyilatkozatot kí­ván meg az említett esetben is a gyermek apaságának elismeré­séhez. 2. Az apaság vélelmét a ko­rábbi jogszabályok szerint egy év alatt lehet megtámadni. Ha az a személy, akit apának kell tekin­teni, ezt a határidőt elmulasztot­ta, nincs további lehetőség ar­ra, hogy az apaság megtámadha­tó legyen. A gyakorlatban' előfor­dult például az, hogy a kötendő házasságra tekintettel vállalta a férj a feleség nem tőle szárma­zó gyermekét, majd egy év eltel­te után a házasság megromlott, a házastársak külön váltak, azon­ban nem volt már jogi lehetőség az apaság vélelmének megtáma­dására. Az új törvényi rendel­kezés az ügyészt jogosítja fel ilyen esetben az apaság vélelmé­nek megtámadására, ezzel meg­felelő orvoslási lehetőséget nyújt. Örökbefogadás, elhelyezés A gyakorlatban jól bevált örökbefogadási szabályok tovább­fejlesztésével a törvényi módo­sítás azt kívánja elérni, hogy az örökbe fogadott gyermeknek az új családba való beilleszkedése har­monikusabb legyen. valóban nagyon igyekeztem, nem akartam lemaradni senkitől, A második és a harmadik ciklusban viszont — folytatta — sok mun­kát rutinból végeztem. Abban persze igaza van Leven, tének. hogy a korábbi eredmé­nyekhez viszonyítva. valami pluszt mindig kell a rajparancs­noknak produkálni, amit joggal várnak az elöljárók is. Leventé­nek egyáltalán nincs szégyenkez­nivalója, mert a században je­lenleg is a legjobb rajparancs­nok. Jelentős módosítás ebben a vo­natkozásban az, hogy a vér szerin­ti szülő akként is hozzájárulhat gyermekének örökbe fogadásá­hoz, hogy az örökbefogadókat, azok személyét nem ismeri. Az ilyen nyilatkozat vissza nem von­ható, az örökbefogadás meg nem támadható. Az ilyen eljárás tel­jesen titkos, az örökbefogadásról hozott határozatot sem kell kéz­besíteni a vérszerinti szülő ré­szére. Az új rendelkezések közül em­lítésre méltó az, amely feljogo­sítja a gyámhatóságot arra, hogy a gyermek érdekében álló örök- befogadást a vérszerinti szülő hozzájárulása nélkül is engedé­lyezze. Mivel azonban az ilyen határozat a szülői jogókat alap­vetően érinti, lehetőség nyílik arra, hogy az engedélyező hatá­rozatot a vérszerinti szülő a bí­róság előtt megtámadhassa. Az örökbefogadás felbontására vonatkozó rendelkezések közül kiemeljük azt, amely lehetővé te­szi a valódi, harmonikus csalá­di kapcsolat létesítésére alkal­matlan örökbefogadásnak bíró­sági úton történő felbontását is. A korábbi törvényi rendelkezé­sek a gyermek elhelyezése kérdé­sében oly rendelkezést tartal­maztak, hogy a 6. életévét be­töltött fiúgyermeket rendszerint az apánál, a leánygyermeket és a 6. életévét be nem töltött fiú­gyermeket pedig rendszerint - az anyánál kell elhelyezni. Ettől a szabálytól a gyermek érdekében el lehetett térni. A Legfelsőbb Bíróság XXI. szá­mú polgári elvi döntése alapján alakult ki az a most már állan­dó bírói gyakorlat, amely szerint a gyermek életkora és neme az elhelyezésnél nem lehet döntő, hanem mindig a gyermek érde­kei alapján kell az elhelyezési vitákat rendezni. A módosított törvényi rendelkezés az említett legfelsőbb bírósági elvi döntés­ben foglaltak figyelembevételével szabályozza a gyermek elhelye­zésével kapcsolatos kérdéseket, és kimondja azt is, hogy a bíróság — ha a gyermek elhelyezése ér­dekében • azonnal intézkedésre van szükség — soronkívül, ideig­lenes intézkedéssel határoz. Kiemeljük még azon új tör­vényi rendelkezést, amely szerint a szülő, annak érdekében, hogy gyermekét más család nevelje és gondozza, felügyeleti jogáról a gyámhatóság hozzájárulásával lemondhat. Ezen törvényi rendel­kezésre azért van szükség, mert a gyakorlatban többször előfor­dul, hogy akár házaspár, akár egyedülálló személy valamely kiskorú gyermeket magához vesz — természetesen a szülők hozzá­járulásával — azon célból, hogy a gyermeket nevelje, róla gon­doskodjon. Ilyen esetben a gyer­mek ténylegesen a nevelő szülő felügyelete alatt áll, de a korábbi rendelkezések szerint a szülői jo­gokat a vérszerinti szülők gya­korolják. Az új törvény lehetővé teszi azt, hogy a vérszerinti szü­lő — a gyámhatóság hozzájárulá­sával — a szülői jogokról le­mondjon. Az ilyen lemondás foly­tán a szülői jogok mindaddig szünetelnek, amíg a gyermeket a másik család gondozza. Dr. Bodóczky László a megyei bíróság elnöke A Lele-fivérelt becsülettel áll­nak helyt a határőrségnél. Elöl­járójuk véleménye szerint: őszin­ték, nyíltak és egyenesek. A pa- rancsnoklási követelményeknek határozottan, igazságosan és ered­ményesen tesznek eleget. Magas fokú önállósággal rendelkeznek és fáradhatatlanul dolgoznak. Aktí­vak a mozgalmi munkában is, beosztottjaik körében őszinte lég­kört. jó közösségi szellemet ala­kítanak ki. A rajkollektívák összekovácso­lásáért végzett munkájuk külön dicsérendő, mert egy-egy rajjal csak néhány hétig, esetleg három hónapig dolgoznak együtt. Leléék ugyanis a kiskunhalasi kiképző bázison oarancsnokoskodnak. Gyakran érkeznek és távoznak innen a fiúk. S ai kiképzőknél egyáltalán nem könnyű alpa- rancsnokoskodni. hiszen sok apró munkát, türelmes, oktató-nevelő tevékenységet kell végezni, hogy a polgári életből bevonuló fiata­lok különösebb megrázkódtatás nélkül tudjanak beilleszkedni az új életrendbe. Leléék tehát eredményesek a parancsnoki munkában. Az álta­luk vezetett rajok „élenjáró” cí­met nyertek, és a három testvér egyénileg is jeleskedik a verseny­mozgalomban. Ferenc és Árpi Élenjáró katona. Levente pedig a Határőrség kiváló katonája Jó munkáért, kiváló parancsnoklá- sért Feri kilencszer. Levente nyolcszor. Árpád ötször kapott dicséretet Gazsó Béla Békemozgalmi aktivisták, sokszoros véradók kitüntetése Nedves úttest és a sebesség Testvérek egyforma rangban A Lele fivérek egy alakulatnál teljesítenek szol­gálatot. Kiskunhalason kapták az alapkiképzést, Baján tisztestanfolyamot végeztek. Akkor őr­vezetők és rajparancsnokok lettek, jelenleg mind­hárman szakaszvezetők. Tavaly ősszel Ferenc a legidősebb testvér megelőzte az őcskösöket, sza­kaszparancsnok-helyettes lett. A családjogi törvény módosítása ÜL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom