Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-09 / 106. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. május 9. a műszaki haladásért Pártmunka Nem állunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: a műszaki fejlesztés, az új gyártmányok bevezetésével, új technológiák meghonosításával összefüggő politikai tevékenység a pártmunka egyik legnehezebb, s ugyanakkor helyenként meglehetősen elhanyagolt területe. Többnyire nem az a probléma, hogy nem foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel az az üzemi pártszervezetek. A vállalati terv kialakításakor és a végrehajtás értékelésekor általában napirendre kerül a téma, hiszen a műszaki fejlesztésre is terv készül. Inkább az a gond: hogyan tárgyalja ezeket a látszatra kimondottan műszaki, technológiai kérdéseket, mire ösztönözzön, milyen igényekkel éljen a helyi gazdasági-műszaki vezetéssel szemben a pártszervezet. Akarat kérdése... Jegyzetfüzetem jó ideje őrzi Kecskeméti János- né nevét, címét, s mellette emlékeztetőül még eny- nyit: ,, Tanyai kislányból tudományos kutató!" Ezzel az útravalóval és az életútja iránti kíváncsisággal kopogtattam a Kecskemét, Kisfái 14. szám alatti otthonába. — Erre vagyok... Jöjjön be!... — hangzik a biztatás odabentről, amikor a lakás üvegezett előterébe nyitok. Megszeppenek: talán csak nem beteg a' ház asszonya? Miután azonban a hang irányát követve a szobába lépek, meghitt családi jelenet magyarázza az érkező szokatlan fogadtatásának okát: puha takaróval borított heverőn gögicselő legényke trónol. Vele szemközt térdelő helyzetben az anyuka. Egyik kezével a kisfia egyensúlyban tartását, a másikkal a műanyag edényke stabilitását biztosítja. — Az én életutam? Nincs abban különösebben érdekes... — feleli érdeklődésemre. Figyelmét azonban máris megosztani kényszerül a váratlan vendég és a 9 hónapos kisfia között. Szakavatott mozdulatokkal gyors fürdetés, pelenkázás, öltöztetés következik. Eközben néhány anyáskodó szó a picihez és meg-meg- szakítottan pár mondatnyi vallomás a családjáról, s önmagáról. — Szüleim, akik most már tsz-nyugdíjasok, annak idején a Szolnok megyei Szelevény község határában kaptak 10 hold osztott földet. Arra épült a tanyánk. Testvéreim közül a legidősebb bátyám Komlón bányaács. Az utána következő állami gazdaságban dolgozik. Asszonynővérem háztartásbeli, két gyermek anyja. A húgom tsz-ben könyvelő, az öcsém meg a Helvéciái Állami Gazdaságban ag- ronómus. Ennyien vagyunk testvérek. Az általános hat osztályát az osztatlan tagozatú cserkei tanyai iskolában végeztem el 1952-ben... Péter, a kis őfelsége ismét „közbeszól”. A kiságyba helyezve keserves sirásra fakad és nem éri be a babakocsiban való riogatással sem. — Tegnap kapta az oltást, azért ilyen nyugtalan — mondja elnézést kérőn Kecskemétiné és karjára veszi a kicsit. Jön-megy a szobában és rendcsinálón rakosgat. A villanyvarrógép körül rendezkedve megjegyzi: olykor egy kis javítgatásra is időt kell szorítani... Aztán, még mindig jártában folytatja vallomá-: sát: — Amikor az elemit elvégeztem*.- akkoriban»—* volt-—-a nagy iparfejlesztési kampány,; kellett "a síakmunkási 'N'os, -én te-'jelentkeztem fekete egyenruhásnak, ilyet viseltek akkoriban az ipari tanulók. Vasesztergályosnak mentem el Budapestre, a Gamma Optikai Művekhez. Másfél év alatt megszereztem a bizonyítványt, amit a szakmai versenyen elért eredményemnek köszönhetek. És közben elvégeztem a még hiányzó hetedik-nyolcadik " osztályt. Dolgoztam. De az optikai műveknél alig két évet töltöttem. Mert a keresetem kevéske volt, a mezőgazdaság utáni vágyam meg egyre erősebb. Mindenáron agronómus akartam lenni. Megmondom, miért. Akkoriban a mozi volt az egyetlen szórakozás. ahová a tanyáról is el lehetett jutni. És énrám nagy hatással voltak a szép. színes szovjet filmek, s főleg a bennük szereplő agronómus hős! Végül 1954-ben nagy nehezen eljutottam ide, a kisfái mező- gazdasági szakmunkásképzőbe. Ugyanis, mivel volt szakmám, nem akartak felvenni. Itt tébláboltam elszántan három napig. Közben a lányok megszerettek, s az ő könyörgésükre vett fel Körösi György igazgató úr azzal, hogy: rendben van no, aztán majd meglátjuk... Sikerült az iskolát kitűnő eredménnyel elvégeznem. Lám, abbahagyta a gőgicsélést a kis legény. Lecsukódó nagy pillái rebbennek még egyet- egyet, aztán a babakocsiba helyezve már édesdeden alszik. Végre leül az anyuka, s most már zavartalanul sorolja eddigi életútjának főbb állomásait. Szakmunkásként a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet ceglédi telepére kerül. — Dolgoztam és az intézet KISZ-titkáraként is tevékenykedtem. Természetesen folytattam a tanulást. Budapesten, az Egressy úti kertészeti technikum levelező tagozatán érettségiztem 1962-ben. Ez az év a pártba való felvételem miatt is emlékezeites. És az egyetemre, a kertészetire is ekkor jelentkeztem. Szerencsém volt. Elértem a húsz pontot, ráadásul dr. Mészöly Gyula ■elvtárs ajánlása is kísért. De nagyszerű ember volt!... Felvettek. Ugyancsak 1962-ben, a nagy gyümölcstea tesztési,\ progra m.vkez - n d etép, u át hpj y ezjgtaj j 9 ylCegl,é^rpi 0 Kecskemétre. Intézetünk a Du- naföldvári út mentén ötszáz hold homokbuckást kapott betelepítésre. De amolyan igazi buckást ám!... S íme, mennyi fordulat egyetlen évben, hiszen a házasságkötése is 1962. évhez fűződik. — A férjem is itt, Kisfáiban volt szakiskolás. Kiválóan tanult. Egyetemisták is egyidőben voltunk, igaz, ő nappalin végzett. Annak idején Körösi György igazgató még mint tanulót biztatta, hívta vissza tanítani. S ma, itt tanárkodik a szomszédban ... Dolgoztam és tanultam. Az egyetemi diplomát 1967-ben szereztem meg. A munkahelyem pedig azóta is, s immár 17 éve ugyanaz. Csak a neve változott: Kertészeti Kutató Intézet kecskeméti telepe. Meg kell mondanom. hogy soha nem nélkülöztem a segítséget. Főnökeim: Nyújtó Ferenc, dr. Mészöly Gyula, s most dr. Vígh Péter bizalmat előlegeztek és feladattal láttak el. Előbb, már az egyetemi évei alatt segédmunkatársként bekapcsolódhattam a kutatásba, 1968-ban pedig munkatárssá neveztek ki, önálló feladatot kaptam. A homoki gyümölcstermesztés témája nagy. Például a tápanyag visszapótlása... Megcélozva az egyetemi doktorit, e témából készítettem vázlatot. Elfogadták. A disszertációmon hátra van még egy kis munka és beadom... Kis szünetet tart, szinte érezni, hogy új témára csoportosítja gondolatait. És csakugyan, mert kedves mosollyal előhozakodik: — Van ám egy ötéves kislányom is! Ö most a szomszéd néninél tartózkodik, aki a kisfiam pót-nagymamaságát is vállalja. Mert pár hónap múlva megyek vissza dolgozni. Közben július 17-én lesz még egy államvizsgám a marxista—leninista egyetemen. Erre, mint az intézet párttitkárának is feltétlen szükségem van és kell a doktorihoz is. Direkt úgy van „belőve”. Tisztelettel hallgatom, s szinte visszhangzanak bennem az oly magától értetődőn, többször is kimondott szavai: dolgoztam, tanultam .,. Mi tagadás, vallomását hallgatva többször is megfordult „a fejemben: -no, most következik egy sóhaj, _ hogy m^Htíyire nem köhny'd ’rttiftdeiz,' amin végigküzdötte magát, s amit csinál. Kecskeméti Jánosné, született Vincze Margit azonban nem sóhajt. Ellenben mintha a gondolataimba látna így folytatja : — Akarat, erőfeszítések nélkül semmi nem megy. A nők igénybevétele, ha munkavállalók is, meglehetősen nagy. Mi megoldottuk, a férjem mindenben segít. Csak az autó vezetését nem veszi át. még nem szánta rá magát a jogosítvány megszerzésére.' Rendszerint azt mondja: te vagy az esztergályos, vezess csak! Könnyítés az is, hogy a munkahelyemre három éve kocsival járok. És szórakozásra is szakítunk időt. Egy-egy kirándulás, szüléink meglátogatása, a színházban pedig tíz év óta ugyanarra a helyre szól a bérletünk. További terveim? Ezeket így tömöríthetem: anyának lenni és folytatni a munkát... Perny Irén Dusnokon vállalták Amióta a fűszerpaprika termesztése nagyüzemivé vált, napirendre került a géppel történő betakarítás. A nemesi- tők azon munkálkodtak és munkálkodnak jelenleg is, hogy gépi szedésre alkalmas fajtákat állítsanak elő. Az egyre fogyatkozó munkáskezek miatt sürget a megoldás. Állandó és komplex folyamat Az egyik lényeges dolog: tisztában kell lennünk azzal, hogy a műszaki fejlesztés nem kampány- feladat. hanem a termeléssel együttjáró állandó és komplex folyamat. Ez azt is jelenti, hogy a legkorszerűbbnek tartott termék, a legjobbnak ítélt gyártási módszer, a legcélszerűbben kialakított üzemmenet sem teszi feleslegessé: ott is és olyankor is éltetni kell a jobbat akaró szemléletet. Hát még ahol vagy a terméknél, vagy a gyártási eljárásoknál, vagy a munkakörülményeknél „állt meg az idő!” Arról van ugyanis szó, hogy a korszerűség tartalma szinte napról napra változik. Amiről tegnap még úgy gondoltuk, hogy a lehető legjobban csináljuk, az holnap már elavultnak bizonyulhat. A lépéstartás szükségességével szemben áll a megszokotthoz való ragaszkodás, a kényelemszeretet, esetenként a megelégedettség. máskor a lemondó 'tehetetlenség. Az ilyenfajta magatartást elfogadni, teret engedni neki any- nyi. mint ha lemondanánk a fejlődésről. jobbat, többet akaró szándékunkról. Megfigyelhető, hogy az ilyen felfogást vallók többnyire a pénzhiányra panaszkodnak. Nem fejlesztik valahol a gyártást? — nincs pénz! Rosszak a munkakörülmények? — javítására nincs anyagi lehetőség! Rossz minőségű a termék? — új gép kellene, de nincs miből! És sorolják a£ ilvenfélef,indokok és érvek: garmadáját hogy""megmagyarázzák: mit miért nem leh'éf.’ Több figyelmet az összefüggésekre! Való igaz, hogy agitációval nem pótolható a beruházás, a fejlesztéshez szükséges pénz. Azzal még Hideg áprilisi nap volt. Az emberek is vacogtak, mihelyst egy kis ráérő idejük akadt. Hát még ez a bánatos gólyamadár, „akit”, Császártöltésen kaptunk lencsevégre. Bármilyen elanyátlanodott volt azonban, azt még megmutatta, hogy jeges széllel is dacolva. féllábon megáll a villanykaró csúcsán. S milyen fejlett szépérzékkel választotta ki a helyet produkciója bemutatására. Végtelenbe tartó egyenes vonalak kereszteződésében mozdulatlanságé-, ban is ő képviseli a mozgást, az életet. Talán a sürgönydrótok sejtelmes muzsikájára fülel? Esetleg a várható időjárásról akar lehallgatni valamit? Hihető, hogy az idei tavasz is eléggé megkeverte a piros csőrű piros lábú méla madarakat. Akárcsak a tavalyi. Emlékezzünk csak rá. a múlt évben is ilyentájt írták cikkeiket az újságok — „Fáznak a gólyák”, s ehhez hasonló címekkel. Rendre becsapódnak az utóbbi időkben a jóhiszemű madarak. Tavaly is az történt, hogy — bízva Gergely pápa naptárának szavahihetősénem változik jobbra a helyzet, hogy kinyilvánítjuk szándékunkat. Az agitációt azonban nem valami helyett szükséges alkalmazni. hanem valamiért. Azért például, hogy ne csodákra várjanak. ne valamiféle ..terülj asztalkámra”. hanem a meglevő adottságokat, a helyenként nem kevés és nem nagyon rejtett tartalékokat hasznosítsák. A fejlesztés általában valóban pénzbe kerül, de ritkán tesszük hozzá: vissza is térül, mert ha komplex egészen bizonyosan gazdaságosabb termelést eredményez. A tervezéstől a munkapadokig szinte mindenütt gond azonban a fejlesztés komplex jellegének megvalósítása. Szép terméket gyártanak például — drágán. elavult technológiával; modern üzemben eladhatatlan termék készül, az egyik művelet korszerű, a másik a kézműiparra emlékeztet... És arra. hogy az összefüggésekre kevés figyelmet fordítanak, pedig a műszaki fejlesztés csak akkor eredményes, ha komplex. Különben fejlesztünk. fejlesztgetünk, csak a végeredmény megfoghatatlan. Alkotó munkahelyi légkört A műszaki fejlesztés mipden ága érinti a dolgozó embert, úgy is mint termelőt, és úgy is, mint fogyasztót. Az új üzemrészben kulturáltabbak a munkakörülmények, az új technológiával köny- nyebb a munka a korszerű ter- tnéketn szívesebben > -vásárolja. Vagyis közvetve,-jfpgyj, közvetlenül érdeke fuzoaik ahhoz, hogy üzemében, vállalatánál milyen a műszaki fejlesztés. Ez az érdekeltség azonban nem érvényesül automatikusan. Ezt fel kell ismertetni — a konkrét körülmények alapján —. s ösztönözni kell érvényesítését. A dolgozók részvétele a műszaki fejlesztésben az újító-feltaláló gében — menetrend szerint tértek haza Afrika ellustító melegéből. Vesztükre. Olvan hideg szakadt rájuk itthon, hogy elkeseredésükben még költeni is elfelejtettek az érzékenyebbek. Na és az idén megint csalód- niok kellett, legalább is április bizonyos időszakában. Március nyármelege után bizony zokon esett nekik az áprilisi rideg ájer. Mit tudhatott meg ez a császártöltési gólya is azokból a sürgő nyd ró tokból ? Vajon azt-e. hogy kár úgy ne- kibúsúlni. hiszen nemsokára enyhül a lég? Vagy azt. hogy hiába gubbaszt odafönt a csúcson, egyelőre várat magára a meleg? Tény, hogy egyszercsak leeresztette másik lábát is madarunk, s ekként, szabályos alaphelyzetből vette a startot. Fel- és szétlengette fehér-fekete szárnyát és szép tartással, „lábfejét” leszorítva útrakelt. Légiútra. melegebb tájakra. (T. I. — T. S.) mozgalmon keresztül alakulhat ki a legjobban. E mozgalom résztvevői nemcsak azt látják, hogy mi nem jó a munkahelyen, hanem azt is: mit kell tenni, hogy a helyzet megváltozzék. Ügy is mondhatnánk: bírálnak és javasolnak is egyszerre. Sajnos — mint az újítók és feltalálók nemrég megtartott IV. országos tanácskozásán többen elmondták — ezeket a javaslatokat még nem mindenütt fogadják úgy, ahogy azt joggal el lehetne várni. Az újító tevékenység azt jelenti, hogy a dolgozó részt vállal termelő egysége gondjaiból, s azon fáradozik, hogy javaslataival észrevételeivel enyhítse azokat. Korábban ez a képesség a gazdag szakmai tapasztalatokra épült, arra a viszonyra, amely a munkás és a munka között a termelési folyamatban kialakult. Ma azonban ezzel mindinkább párosul a technikai tudás is. Napjaink munkása — éppen tudása révén — igényesebb a műszaki vezetők tevékenysége iránt, s ha megfelelően ösztönöz rá a munkahelyi légkör, akkor viszo- szonyuk alkotóbb is a korábbinál. Ez azonban ma még sok helyen másként van. Munkahelye válogatja, de összességében nem lehetünk elégedettek az újítók és vezetők viszonyával. Az újító sok helyen még mindig amolyan „nehéz ember”, akinél eleve valamilyen anyagi önzést, sőt olykor visszaélést gyanítanak, aki a vezetők szerint néha lejáratja tekintélyüket. megbontja a rendet. Ezzel is magyarázható, hogy száz munkás közül csupán három az újító. Kénzenfekvő dolog, hogy a pártszervezetnek a szemlélet formálásában rendkívül nagy szerepe van. Ha a pártszervezet támogatja az újat. a jobbat akarókat, akkor a légkör nem dermed meg, a munkás nem marad magára, a vezető nem érzi sértve magát. Ezért minden üzemi pártszervezetnek olyan viszonyok kialakítására és megerősítésére kell törekednie. ahol nem a rangok dominálnak. hanem a tudás, ahol a gondolat értéke és nem annak kifejtési módja az elsődleges. Alapvető tehát hogy milyen a kollektíva álláspontja, afejlesz-i .tésrffls ga ^azj, ßgzjj|^ hflgyan ,i)e-, gíthetik egymás munkáját, akkor a mondvacsinált korlátok eltűnnek, s a valóságosak is leküzdhetők. A pártmunka legnagyobb eredménye éppen az. ha a fejlesztés legfőbb forrása az a belső szikra lesz. ami minden alkotó emberben él. legyen az munkás vagy vezető. B. M. Attitűd Egy óra elmúlt, van már öt perce, hogy ülök kedvenc éttermemben. vállaimra nehezedvén a ,.jegyesek” mostoha sorsa. Azoké, akik hathetvenes ebédjegyeikkel, no meg barátságos biccentésekkel próbálják jobb belátásra bírva magukhoz csábítani-csalogatni az egyébként igen szolgálatkész pincérifjoncokat. Attól az asztaltól például, melyet megkülönböztetett figyelemmel, fokozott szervi- litással dongnak körül, ki tudja mióta. Ez az asztaltársaság még fülsértő harsányságával. szokatlanul duhaj jókedvével is igyekszik kitűnni. Mondanom sem kell: sikerrel. Már csak azért is, mivel — és ezt tapasztalatból tudom — igazán szolid, békés emberek randevúznak itt delente. hogy zavartalanul elköltsék a több-kevesebb gasztronómiai leleménnyel megszerkesztett. szerény ételkülönlegességeket. Azután — közben azért megszántak engem is — az iménti feltűnően víg kompánia váratlanul, fizetés nélkül távozik. Azon az ajtón, melyre — bár itt nincs kitéve — az „Idegeneknek tilos a bemenet!” felszólítás érvényes. A konyha az iroda felé. Mert ők nem idegenek. Bennfentesek. Talán épp a felügyeleti szerv. Az idegenek — szinte hallani a fellélegzést — itt maradtak. Visszafogott kanálcsörgés, csend, nyugalom .,.. Milyen éhes vagyok! És menynyivel jobb ez a krumplileves!.'.. K. F. Űj video - magnetofonok A japán Sanyo-cég új típusú kazettás video-magnetofont tervezett és gyárt. A felvevőkamera külsőre, terjedelmére és súlyára nézve gyakorlatilag nem különbözik a mai hordozható amatőr 2x8 típusú filmfelvevőgéptől. A kamerát speciális kazettákkal töltik meg. A négy „paprikás” - mezőgazdasági nagyüzem: a miskei Egyetértés, a dusnoki Egyesült Munkás—Paraszt, a fajszd Kék Duna és a bátyai Piros Paprika Termelőszövetkezet az elmúlt esztendőben 2600 vagon árut adott a feldolgozó iparnak. A termés leszedésére minden munkáskezet igénybe vettek. Gépi szedésre alkalmas fajta már lenne. Node nézzük sorjában. Néhány évvel ezelőtt a Budapesti Kertészeti Egyetem soroksári gazdaságában bemutattak egy magyar gyártmányú papri- kabetakarító gépet, amelyről megállapították a szakemberek, hogy ,iémi tökéletesítéssel használható. A szériagyárást azonban a hazai ipar nem vállalta. Kevés ilyen berendezésre van szükség, készítése tehát a nagyipar részére nem gazdaságos. A szakemberek azt hangoztatták, hogy olyan gépet kell szerezni, amely nemcsak a fűszerpaprika, hanem egyéb zöldségnövény betakarítására is alkalmas, több oldalról hasznosítható, tehát érdemes gyártásával foglalkozni. Ezért vásárolták meg az egyik nyugati cégtől borsó-, zöldbab- és fűszer- paprika betakarítására alkalmas gép licencét. Az úgynevezett FZB típusú berendezést kipróbálták. Nagyszerűen bevált a borsó és a zöldbab betakarításánál. A fűszerpaprika-termesztő gazdaságok azonban panaszkodnak. Szárastól szedi a termést, sérti a csöveket. A megsérült termés utóérlelésre már nem alkalmas, tönkremegy. A minőség érdekében tehát kénytelenek változatlanul nagyrészt kézzel betakarítani az értékes paprikacsöveket. Mivel ez állandóan foglalkoztatja az üzemeket, a Duna menti és Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, mint érdekképviselet igyekezett segítséget adni a közös gazdaságoknak. Összehozták a termelőszövetkezetek szakembereit a már néhány évvel ezelőtt kipróbált magyar konstrukció feltalálóival, dr. Lammel Kálmánnal, a Kertészeti Egyetem tanszékvezető tanárával és Montean László mérnökkel. A tárgyalások alapján az ország legnagyobb fűszerpaprika-termesztő gazdasága a dusnoki Egyesült Munkás—Paraszt Termelőszövetkezet gépészeti szakemberei vállalták, hogy még az idén elkészítik a tökéletesített prototípust úgy, hogy a paprika betakarításában ki tudják próbálni. Jövőre már nagyobbrészt ki tudják elégíteni a paprikatermesztő gazdaságok igényeit. Reméljük, hogy ez a próbálkozás több sikerrel jár, mint az eddikií kísérletek. K. S. Nem tetszik a hely Y
