Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-24 / 119. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1914. május 24, Világmegváltó elképzelések helyett... Üzem- és munkaszervezők körében jól ismert a kifejezés: „gyalogszervezés”. Ellentéte a gigantomániába esett szervezők nagyratörö elképzeléseinek, akik csak egy-egy üzem, padlástól pincéig történő gyökeres átforgatásában tudnak gondolkodni, s természetesen e munka alapjának, kiinduló pontjának a lehetőleg minél nagyobb és minél drágább elektronikus számítógépet jelölik meg. (Mellesleg: lassan megérjük, hogy egy magát valamire tartó szervező, számítógép nélkül a hideg vízbe se dugja a kezét. Ahol nincs pénz a gépre, ott várnak: pénzre, gépre vagy csodára...) A Kohó- és Gépipari Minisztériumban — a jelek szerint — másként, okosabban, józanabbul gondolkodnak. Amikor hozzáláttak a mintaszervezésre kijelölt vállalatok munkaprogramjainak összeállításához, alapelvként határozták meg: a már működő — vagy a kiépítés alatt álló — fejlettebb vállalati rendszerek továbbfejlesztése a legegyszerűbb, a legcélravezetőbb, a leggazdaságosabb, vagyis a mintaszervezésék során nem szükségesek a mindent átforgató, világmegváltó elképzelések, ehelyett a meglevő adottságokkal számoló, azokhoz igazodó ésszerű szervezési program és cselekvés kell — ha belátható időn belül már valódi eredményt akarnak elérni. (Ezt a gondolkodásmódot, igazolja többek között, hogy a vállalatok egészére kiterjedő átszervezés legfontosabb feltételei ma még hiányzanak: nincs mindenütt korszerű technológia, a legtöbb helyen még egészen alacsony színvonalú a vállalat szervezettsége, nincsenek megfelelő eszközök és kevés az igazán jól felkészült szakember, no és nincs elegendő pénz...) A minisztériumban az egész iparágra kiterjedő vizsgálódás után állapították meg, hogy melyek a mintaszervezésre szóba- jöhető vállalatok és intézmények. A kijelölésnél végül is a következő szempontok szerint döntöttek: milyen vállalatgazdasági tevékenységet (folyamatokat) célszerű az egyes üzemeknél, intézményeknél mintaszerűen megszervezni; hogyan hasznosíthatók az eredmények az iparág többi üzemeiben ; milyenek a meglevő műszaki, gazdasági, anyagi és személyi feltételek; hogyan lehet megoldani a mintaszervezések vállalati és ágazati irányítását; milyen erkölcsi és anyagi támogatással lehet és kell fokozni a mintaszervezések hatékonyságát? Mindezek számbavétele és alapos elemzése után nyolc vállalatot jelöltek ki: a Magyar Vagon- és Gépgyárat a termelés- irányítás korszerű, számítógépes átszervezésére; a Dunai Vasművet a kohászati nagyjavítások úgynevezett hálótervezéses módszerének kidolgozására és alkalmazására: a Hűtőgépgyárat a vállalati rekontsrukciós tevékenység — a korszerű szervezés eszközeinek, módszereinek alkalmazásával történő — megvalósítására; a Mechanikai Mérőműszerek Gyárát a célgépekkel felszerelt új típusú szerelőszalag megszervezésére, ahol a munkaszervezés egyik legismertebb eljárását, az MTM-módszert alkalmazzák; a Szerszámgépipari Műveket az úgynevezett alkatrészcentrikus szervezési módszerek alkalmazására. (Ennek nagyon leegyszerűsített lényege, hogy a sorozat- gyártmányokhoz felhasználandó alkatrészeket a lehető legszélesebb körben tipizálják); az Ipari Műszergyárat a nagy terméksorozatok megszervezésére, különös tekintettel az ergonómiai követelményekre; a Videotont az ügyvitelgépesítésen alapuló komplex irányítási rendszer kialakítására; s végül a Mechanikai Műveket a kis számítógépekkel történő termelésirányítás kidolgozására. A tennivalók vázlatos felsorolásából is látszik, hogy a kohó- és gépipar voltaképpen egyetlen nagy rendszerszervezést valósít meg, de úgy, hogy annak egyes elemeit más és más' vállalatok kísérletezik ki és alkalmazzák a gyakorlatban. (A szakirodalom ezt modul rendszerű szervezésnek nevezi.) A módszer kézenfekvő előnye, hogy segíti a legfontosabb és ezek közül is a legfejlettebb vállalati tevékenységek gyors és korszerű továbbfejlesztését, másrészt lehetőséget nyújt a válfalati tevékenység egészének — egy későbbi időpontban, a meglevő eredmények ösz- szegezése után történő — továbbfejlesztésére. A mintaszervezés céljainak megfelelően a vállalatok feladata, hogy eredményeiket, tapasztalataikat szervezett formában äd- ják át más vállalatoknak: (Az ágazat szervezési intézeteivel való együttműködés, a rendszeres publikálás, a különböző módszertani anyagok kidolgozásában való közreműködés stb. révén.) A kijelölt vállalatok sikeres munkájának egyik lényeges feltétele a minisztérium erkölcsi és anyaig támogatása. A KGM éppen ezért jelentős összegeket fordít a központi műszaki fejlesztési alapból a mintaszervezések gyakorlati végrehajtására, az egész munkát pedig időről időre rendszeresen értékeli, a „főszereplők”, vagyis a kísérletet gyakorlatban megvalósító vezetők teljesítményét minősíti. Az első — valamennyi kijelölt vállalatot érintő — értékelésre ez év második felében kerül sor. V. Cs. Harmadszor az élen a Dunamenti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat Ismeretes a hír. amely arról számolt be. hogy a hasonló rendeltetésű társulatok országos méretű 'versenyében az elsőséget a Dunkmenti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat nyerte el. De értesültünk róla a dolgozók révén is. továbbá máius elsején ünnepi szónokunk is említette a dicséretes eredményt. Ismerkedjünk meg a kitüntetett társulattal! Néhány jellemző vonással igyekszem bemutatni-. Sikerek Lovrity József, aki a társulatnak megalakulása óta vezetője, nyugodt, csendes hangon beszélt dolgaikról, de nem az ismétlődés unottsá'ga, hanem a teljesen tájékozott ember ' nyugalma áradt halk szavaiból. Jellemző módon, a tripla siker is csak úgy került elő a beszélgetés során, hogy a vezetői szobában (nem „iroda”, mert a dolgozók, akiknél érdeklődtem. hogy merre találhatom Lovrity elvtársat, úgy igazítottak el, hogy: a szobájában) több- rendbeli kitüntetés oklevelét láttam a falon: 1971.. 1972.. 1973. év; három egymás után következő év, s minden évben „dupla” oklevél! Egyik a „Kiváló üzem” | cím elnyeréséről, a másik az országos első helyezésről. Megtudtam azt is, hogy a „Kiváló üzem” címet is nagyra becsülik a dolga, zók. bár azt évenként több társulat nyerheti el. mint ahány a rangsorolásba belekerül az országos verseny értékelésénél, s az elbírálás sem ugyanannál a szervnél történik; de az országos elsőségre büszkék igazán. Ez utóbbiról akkor is meggyőződhettem, amikor több dolgozót külön-kü- lön megkérdeztem. Közös a siker, együttes az öröm. A kapott dijat. 40 ezer forintot egyharmad részben a dolgozók kollektívája szociális-kulturális céljaira, használják fel. kétharmadát pedig közvetlenül kiosztják a dolgozóknak. A kollektíva A társulat 100 főnyi gárdája szakmailag olyan megoszlású, hogy a munkákhoz mindenütt megfelelő szakembert tudnak állítani ,és a munkát jól el tudják látni. A minőségről az eredmények beszélnek! A kilencven fizikai dolgozó fele szakmunkás, a többi segéd-, illetve betanított munkás. Utóbbiak (főleg kubikosok) a szakmai képzésnek. továbbképzésnek köszönhetik kategóriájukat. A társulatnál erre is gondot fordítanak. Folyik a szakmunkásképzés is. Jelenleg is van tanuló, de van sajátnevelésű szakmunkás is. A fizikai dolgozók havi átlagbére 2655 forint és 8 százalék eredményességi jutalom. A társulaton belüli munkaverseny élénk, komoly és eredményes. Értékelése rendszeresen történik, minden évben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján kerül sorra a legjobb eredmények díjazása. Jelenleg 10 szocialista brigád serénykedik, s közülük négy már a harmadik fokozattal rendelkezik. A szocialista brigádok, elsősorban a műhelyiek, szép eredménnyel segítették a gyermekintézményeket. iskolát; a játszótér és a sportpálya építését. A dolgozók 31 százaléka. 5 évnél. 10 százaléka pedig 10 évnél régebben dolgozik a társulatnál. Az állandósult kollektíva a sikerek legfőbb záloga, de egyben bizonyítéka annak is. hogy a dolgozók szakmai fejlődése mellett gondot fordítanak politikai nevelésükre is. Gépesítés A megfelelő képzettségű kollektíva mellett a szervezettség másik mutatója a kellő méretű és arányú gépesítés. Műhelyeikben csaknem minden karbantartási, javítási munkát el tudnak végezni. A géppark teljes mind a vízügyi szakmunkákat, mind a szállítást illetően. Csupán a legnehezebb gépek szállítására vesznek igénybe külső vállalati segítséget, mert a saját nehéz szállító gép gazdaságos kihasználása üzemen belül nem volna biztosítható. A műtárgyak (zsilipek, hidak, átereszek, szivattyútelepek, nyomóközpontok. vízkivételi művek saját kivitelezésben készülnek a műhelyekben, vagy a helyszínen. A tapasztalt szervezettség, a célszerűség mondatja ezt velem, s alátámasztják a sorozatos jó eredmények. Munka és terület A Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat 1961-ben alakult Duna- vecsén. Jelenlegi telepét 1969-ben építtette. A közelmúltban egyesült a kalocsai székhellyel működő társulattal és akkor vette fel új, jelenlegi nevét. Működési területe az egész kalocsai járás és a kecskeméti járásból 9 község, s ez 400 ezer holdat jelent. A Solti lapály, tulajdonképpen mélyen fekvő régi mederterületek, kiskunsági, vadvizes szikesek, homokhátsági buckák együttese. Nehéz öntéstalaj, sovány ‘ szik. szélhordta sivó homok egyaránt megtalálható itt. Egyik nevezetessége volt a tájnak a múltban az „átokcsatoma”, valódi nevére már kevesen emlékeznek. A húszas években lecsapolás céljából készítették. Ma jobban megérdemli az „áldáscsatoma” nevet: éppen a társulat működése nyomán. A Kígyós, a Fűzvölgy és a többi csatorna, egy terjedelmes rendszer, hatalmas terület minden csepp vizéért ez a társulat felelős. Ad vizet, ha arra szükség van. csatornát épít, vezeti a szomjas föld. a növényzet éltetőjét. A tavaszi belvizek idején elvezeti, tárolja a felesleget. Nem könnyű dolgok, nem kis dolgok ezek. A vizek nem folynak a hegyre, de a társulatnak meg kell oldani, hogv a dombos helyekre is eljuttassa az éltető elemet. Segít a technika, az emberi találékonyság, megvalósítja az értelmes munka, a szocialista módon dolgozó közösség Naszály Sándor „Alig várjuk, hogy jöhessünk dolgozni...” Elcsendesül a neonfényes munkaterem, a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin -Termelőszövetkezet húzózárüzemében lejárt a munkaidő. Felbúg az autóbusz motorja, s az üzemben dolgozó lányok, asszonyok hamarosan otthon láthatnak hozzá a „második műszakhoz”. A csöppnyi irodában Juhász Józsefné üzemvezető és Kosa Béláné, a helyettese még adminisztrációs feladatait végzi, amikor ismét a műhely elé gördül az autóbusz. Néhány perc múlva vidám gyerekzsivaj tölti be a munkatermet, a fiúk, lányok otthonosan foglalják el helyüket a munkaasztaloknál. — Megjöttek a gyerekeink — mosolyog Kósáné és siet hozzá-» juk. Húzózárhalmok magasodnak az asztalokon, & a gyerekek- kedves Manci nénije mindenkinek kiadja a feladatot. — Hogy kerülnek ide ezek a gyerekek? — kérdezem Juhászné- tóL — Hetenként háromszor ide járnak „iskolába”. Még az ősszel szocialista szerződést kötöttünk a helybeli kisegítő iskolával, s azóta itt tartják a politechnikai oktatást a hetedikes és nyolcadikos gyerekeknek. Márton Lászlóné és Kormányos Mihályné pedagógus vezetésével jönnek ki a diákok, s itt ismerkednek a „felnőttélettel”. Munkájukért természetesen pénzt is kapnak az év végén. Átmegyünk a munkaterembe, hogy csendes tanúi legyünk a ta- nuló-„munkások” szorgoskodásának. Manci néni ott jár-kel közöttük, ellenőriz, segít; mindenkihez van, egy-két jó szava. — Nagyon megszerettem ezeket a gyerekeket — mondja Kósáné. Azt hiszem, többségüknek külön szükségük van a szeretetre — teszi hozzá. — Nagyon örülök annak, hogy szívesen járnak ide és szinte mindegyik nagyon szorgalmas. Kellemesen csalódtam az ősszel, amikor azt tapasztaltam, hogy milyen gyorsan elsajátítják a Roli-Zoli játék és a húzózár szerelését. Anélkül, hogy lebecsülném felnőtt dolgozóinkat — akikkel nagyon elégedett vagyok — bármelyik gyereket befogadnám közéjük. Természetesen nekik csakis kézzel végezhető munkát adunk, a gépek kezelését nem bízhatjuk rájuk. Örülök annak, hogy segítséget nyújthatunk ezeknek a sok tekintetben hátrányos helyzetű gyerekeknek a munkára, életre neveléséhez, s az sem utolsó szempont, hogv tevékenységükkel jelentős segítséget nyújtanak üzemünk teljesítményéhez. Manci néni észreveszi, hogy az egyik leányka bizonytalankodik, elnézést kér és a kislány segítségére siet. Az asztal túloldalán Márton Lászlóné pedagógus meóz- za a kész munkát. — Korábban nagy gondunk volt az, hogy hogyan oldjuk meg a gyakorlati órákat — válaszolja kérdésemre. — Kapóra jött mindnyájunknak az itteni munkalehe• Manci néni ellenőrzi a húzózár hosszát. tőség. Alig fél év telt el azóta, de máris mérhető a gyerekek fejlődése. A mi iskolánkban különösen nagy jelentősége van az életre nevelésnek. Ebben az üzemben kiváló lehetőség nyílik a pontosság megszokására, a kitartás és a felelősségérzet kifejlesztésére.' A tanulók a munkát szalagon végzik, ezért különösen nagy gondot kell fordítaniok a minőségre, hogy a másik munkáját se akadályozzák. A húzózárakat mérni kell, tehát a mértani tudásukat is tudják öregbíteni, illetve a gyakorlatban tudjuk velük megértetni az egyes mértékegységeket. Igen nagy jelentősége van annak is,, hogy kézügyességük is fejlődik. Barna bőrű. hosszú hajú kisláhy dolgozik hozzánk legközelebb! Felfelnéz. láthatóan érdekli, hogy vajon miről beszélgethet a tanár néni az idegen bácsival. Rólatok beszélgetünk, arról, hogy hogyan dolgoztak. Szeretsz-e ide járni? — vonom be a társalgásba. — Alig várjuk, hogy jöhessünk dolgozni — mondja mély meggyőződéssel. — Nagyon jó itt, Manci nénit nagyon szeretjük. — Ha befejezed az iskolát, idejössz dolgozni? — Nagyon szeretnék a cipőgyárba menni. Azt , hiszem, ott nagyon jól lesz majd . — Sn női szabó akarok lenni — szól át az asztal túlsó oldaláról Botos Klára. — A húzózárral való foglalkozást nagyon szeretem, a ha majd szabó leszek, biztosan sokszor lesz ilyennel dolgom. Alig várom a nyarat, remélem, sikerül az itt keresett pénzből élmenni Szarvaskőre úttörőtáborba... Mielőtt elbúcsúzunk a szorgalmas gyerekektől. Manci néni megkér arra. hogy jegyezzem fel a különösen szorgalmas és ügyes gyerekek nevét. íme: Juhász Margit. Farkas Pista. Való Rózsa, Varga Jóska. Szalonnás Pista és Sanyi és Radies Anna. Opauszky László '• Márton Lászlóné pedagógus meózás közben. (Opauszky László felvételei) Szerkesztői üzenetek Dr. Bánó György, Kecskemét: Legutóbbi soraira válaszolván csak a lapunk április 2-i S7ámának ugyanebben a rovatában közéltek lényegét ismételhetjük meg, miszerint a zsúrke- nyér meghatározott súlyú és értékű sütőipari termék, vagyis darabáru, kettévágására nem utasítja rendelet az eladót. Az illetékesek ezen túlmenően. arról tájékoztattak, hogy a nagyobb forgalmú élelmiszerüzletek, illetve ABC-áruháZak esetenként — például csúcsforgalmi időben — érté-, kesítenek felébe vágott zsúrkenyeret,' ám a kereskedők Ilyenkor vállalják a kenyér másik fele végleges visszamaradásának a kockázatát is. Dunai Imréné, Kécskemét: A levelében megjelölt egyik kecskeméti szabómester munkáját bíráló panaszt közbenjárásunkra a Kiosz körzeti csoportja vizsgálta ki, az érdemi intézkedésre azonban nem kerülhetett sór, mert ön elzárkózott a dolgok hivatalos tisztázása elől, s a kérdéses ruhadarab — a tulajdonképpeni bizonyíték — bemutatásával sem támász-i tóttá alá állítását. Sindrtyy/ Márkné, Kunbaja:1- Az ingatlanokat. elválasztó kerítések létesítésének feltételeit az Országos Építésügyi Szabályzat tartalmazza. Ettől eltérően azonban — a helyileg kialakult beépítési gyakorlatra való tekintettel — hozhatnak módosító határozatot a tanácsok. Mint arról értesültünk, a Kunbajai Községi Tanács 1/1970. sz. rendelete foglalkozik az oldalkerítés építésével kapcsolatos tudnivalókkal, melyek értelmében a település Dózsa György utcájában leyő telkek közötti kerítések létesítésére az érintett tulajdonosok fele-fele arányban kötelezettek. Tasjcó István, Szabadszállás: Soraiban foglaltakra arról informáljuk, hogy a nagyközségi tanács szakigazgatási szerve a 618/1974. sz. határozatával — a kedvezőtlen szociális helyzetét méltányolva — elrendelte a tavalyi évről niaradt adóhátraléka törlését. f A nyitott ablakon át fémek zenebonája száll a műhelyek felől a szobába. A kinti hangra papírsuhogás felel: öten hajolnak íróasztaluk fölé, s forgatják az előttük halomban álló aktákat. Az utókalkulációs irodában javában folyik a havi mérleg készítése. □ tt □ Az egyik íróasztalnál filigrán termetű lány, Dékány Erzsébet rendezgeti az iratokat. — Ilyenkor ki sem látszunk a sok munkából — mondja. — Bizonylatok ezreit kell átnéznünk, meglehetősen rövid idő alatt', hogy megtudjuk, gazdaságos volt-e az egyes termékek előállítása. Amíg a havi összegzéssel el nem készülünk, naponta reggel 6-tól este 10-ig ülünk az iratok mellett, s néha szabad szombaton, sőt, vasárnap is dolgozunk. Ennek ellenére elégedett vagyok a munkakörömmel. □ □ □ Erzsiké beosztása: utókalkulátor. Sok-sok ezer tonnányi acll- termék készült már el azóta a Fémmunkás kecskeméti gyárában, hogy pár évvel ezelőtt erre a feladatra vállalkozott. A köz- gazdasági technikum befejezése után Itt kezdett dolgozni, s élete első munkanapjától fogva, egyfolytában csak „utókalkulál” — mondja mosolyogva. Az adminisztrációban az ő részlegük tennivalóját tartja a legérdekesebbnek, mert eredményei a gyár gazdálkodása szempontjából igen fontosak. — Amikor a gyárkapun kilép, el- tudja felejteni a sok iratot, ami másnap reggel itt várja? — Ha jó ütemben haladunk, akkor igen. Otthon, Rendőrfaluban, házimunkát találok. helyettük. — Szabad idejét mivel tölti? — Amikor szabad vagyok, leülök egy kényelmes székre és kézimunkázom, ez az egyik legkedvesebb szórakozásom. A másik a televízió, a játékfilmeket és az operetteket nézem legszívesebben. Régebben pingpongoztam, akkor edzésre, meg versenyekre fordítottam a szabad órákat. □ □ □ KISZ-feladatának elvégzését nem időtöltésnek, hanem felelős munkának tartja Dékány Erzsébet. 1968 óta ő a gyári KISZ- szervezet gazdasági felelőse. Sok ezer forint elköltéséről vezet könyvelést, kifogástalan pontossággal. De ezenkívül is lehet számítani rá bármikor a közös feladatok végrehajtásában. Odaadásáért 1972-ben aranykoszorús KISZ-jelvényt kapott. Ez, évben Kiváló ifjúsági vezető kitüntetéssel jutalmazta a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. — Ha egy kívánsága teljesülne, mit kérné? — Legyen egy saját lakásom. Persze, nem várom a sült galambot, gyűjtögetem a pénzt, s ha az ígért vállalati segítséget megkapom, talán nem is olyan soká teljesül legfőbb kívánságom. A. T. S. r / Két évvel a kitüntetés után