Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-24 / 119. szám

r 1974. májul 24. • PETŐFI NÉPE • I MUNKÁJUK EREDMÉNYE: MINISZTERI DICSÉRET A gazdálkodásf a művelődés és a munkavédelem egysége Szép eredményekkel zárta az 1973-as gazdaságii évet a Bács megyei Fogyasztási Szövetkeze­tek Alföld Kereskedelmi Válla­lata. Már az elmúlt év elején, amikor az Alföld Áruház Társu­lás, valamint a Bács megyei Fo­gyasztási Szövetkezetek Beszerző és Értékesítő Közös Vállalata — az előbb említett új vállalat ke­retei között egyesült.’' mindnyá­jan nagy reményeket fűztek eh­hez a 36 megyebeli szövetkezet összefogását, szándékait megtes­tesítő lépéshez. Hogy az elgon­dolások helyesek voltak, ezt bi­zonyítja egyebek közt a belke­reskedelmi miniszter és a KPVDSZ elnöksége által adomá­nyozott dicsérő oklevél, amelyet a vállalat vezetőinek a közel­múltban nyújtottak át. Hozzájárult a sikerhez a múlt év áruforgalmi mérlege. Ennek 305 millió forintot meghaladó összege nemcsak annak volt a záloga, hogy kitűzött tervüket si­került teljesíteni, hanem azt is jelentette, hogy a korábbi tény- számot 12,2 százalékkal felül­múlták. Az 5 millió forintot ki­tevő nyereség 42 százalékkal magasabb, mint az előző évi. A közös szövetkezeti vállalat feladata kettős: az Alföld Áru­ház üzemeltetésével . kiskereske­delmi tevékenységet fejt ki,, míg az ÁFÉSZ-eket, a tagsá« meg­bízásából, közvetlenül az ipar­tól történő árubeszerzés lebo­nyolításával segíti,. Az említett két tevékenységi kör eredményei is nagyrészt hoz­zájárultak az elismerésnek már az első évben való elnyeréséhez. Az Alföld Áruház például évi 242 millió I forintos forgalmával 1972-es teljesítményét mintegy 9 százalékkal múlta felül. S nem elhanyagolható tényező az áru­beszerzés sem, amely 60 milló forintot meghaladó összeggel sze­repel a tényszámok közt. — Persze, egy vállalat értéke­lése nem szorítkozhat pusztán a gazdasági adatok felsorolására, a jó munkának nem egyedül a szá­mok a meghatározói — mondja Bessenyei István, a vállalat igaz­gatója. — Ezzel egyenrangúan fontos a belső szervezeti élet, a politikai, művelődési munka. Er­ről szólva elmondhatjuk, hogy az együttesen hatvanöt tagot szám­láló párt- és KlSZ-alapszerve- zetünk eleve jó alapokból indult, hatékonyan dolgozik. Fiatalja­ink a KISZ KB dicsérő okleve­lét is kiérdemelték. Dolgozóink 90 százaléka tagja a szakszerve­zetnek. A szocialista verseny­mozgalomban 14 brigádunk 120 taggal vett részt. Az áruház bú­tor- és nőikonfekció-osztályá- nak dolgozóiból alakult brigá­dok a zöldkoszorús jelvénnyel büszkélkednek, és velük együtt a szocialista címet már hat bri­gádunk viseli. Az ÁFÉSZ-ek ifjúmunkásainak szakmai-politikai vetélkedőjén az első helyen’ végeztek a vállalat fiataljai, s külön, szakmánkénti vetélkedőkön is négyen lettek győztesek. A Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Tanácsa - által meghirdetett szavalóverseny me - gyei döntőjén Szabó Irma, a KISZ-alapszervezet tagja az első lett, s az országos vetélkedőn is szép sikerrel szerepelt. Az újjászervezett vállalat ve2 zetősége. megfelelően gondosko­dott a dolgozók előfizetéses ét­keztetéséről, s az üzemorvosi ellátást is megszervezte. Nagy gondot fordítanak a munkások egészségének, testi épségének a védelmére. Erről tanúskodik a körültekintő alapossággal elké­szített munkavédelmi szabályza­tuk, nem különben a KPVDSZ megyei munkavédelmi vetélke­dőjén kihe reolt két első helye­zés. J. T. A Fáklya új száma figyelmét a Budapesti Nemzetközi Vásár­nak szenteli. Bemutatja a BNV-n szereplő szovjet külkereskedelmi vállalatokat, átfogó képet ad a szovjet gépgyártásról, interjút közöl a BNV szovjet pavilonjá­nak igazgatójával. Folytatódik a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája jubileu­mához kapcsolódó cikksorozat. Ezúttal a szovjet ötéves tervek tudományos feladatairól, a szov­jet és a magyar tudósok együtt­működéséről, a két orszr* * egye­temi oktatóinak fejlődő kapcso­latairól olvashatunk érdekes írá­sokat. A lap munkásmozgalmi arc- képcsarnoka a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalom egyik jelentős alakjára. Sziklai Sán­dorra emlékezik. A kulturális rovat beszámol a szovjet és a magyar rajzfilmesek együttműködéséről és bemutatja egy „vidám ember”, a Magyar- országon is jól ismert Oleg Po­pov bohóc mindennapjait. Egy világszerte aktuális prob­léma, a korszerű természetvéde­lem is helyet kapott a lapban. Az Erdei iskolában című írás tá­jékoztat arról, hogyan kapcso­lódnak az élő világ védelmébe a szovjet úttörők „zöld” és „kék” Őrjáratai. Riportot olvadhatunk egy mo­dern kazah állami gazdaságról, újabb fejezeteket ismerhetünk meg Vologyin szovjet diplomata dokumentumnaplójából, a „Kína különleges körzetéből”. (APN) VÁLASZOL AZ ILLETÉKES \ Villamosítják a szikrai tanyákat Lapunk április 9-i Számának Olvasóinké a szó rovatában hoz­tuk nyilvánosságra Trombitás Pál panaszát, amely a Lakite­lekhez tartozó szikráig külterü­leten élő családok tanyavillamo­sítási gondjaival foglalkozik. Tel­jesen bizonytalan, mikor gyul­ladhat ki a villany a szikrai otthonokban. A közéltekre ketten . is rea­gáltak. Először a Lakiteleki Nagyközségi Tanács elnökének, Molnár Andrásnak írásbeli vála. szát kaptuk meg. Eszerint a szikrai területen összesen nyolc­van családot’ érint a tanyavilla- mosítási program, amelynek megvalósítása megközelíti az egymillió forintot. A nagyará­nyú munkálatok megkezdésének alapfeltétele, hogy az érdekelt lakosság többsége anyagi hozzá­járulást is felajánlva igényelje a tanyák árammal való ellátá­sát. Az 1973. februárjában meg­indított szervezési tevékenység eredményeként eddig ötvenöt család kapcsolódott az akcióba, s tíz-tízezer forinttal támogatja a költségek fedezését. E befizeté­seket követően a szakigazgatási szerv megrendelte a terveket a DÉMÁSZ-nál, s annak vezetői vállalták, hogy dolgozóik még az idén befejezik a hat kilomé­ternyi villanyhálózat kiépítését. Az elnök végezetül arról infor­mált. van egy szépséghibája a megjelent soroknak: az írójaként feltüntetett személy ismeretlen, sohasem lakott a környéken. A másik levélnek Nagy Ilona lakiteleki lakos a feladója, aki egyebek között arról számoL be, hogy a szikrai területen lázas munka folyik: állítják az oszlo­pokat, a tanyákban pedig a belső szerelési munkát végzik. A csa­ládok joggal reménykednek ab­ban,. hogy errefelé is hamarosan kigyulladhat a villany. Olva­sónk írásának másik részéből szintén kiderül, hogy fiktív név mögé rejtőzve ragadott tollat valaki. Számára enyhítő körül­mény, hogy sokak gondjait tol­mácsolta ... A szerte, megjegyzése: Öröm­mel adunk helyet a szikrai ta­nyavilág közeljövőbeni villamo­sításával kapcsolatos informá­cióknak. őszintén sajnáljuk azonban, hogy olvasónk csak ál­néven merészelt szót emelni a közösség érdekében. Tudományos műhelyek, tudósok • Bács-Kiskun megye ritkán említődött a Magyar Tudományos Akadémia legutóbbi közgyűlésén. Dr. Mészolv Gyula halála óta nincs megyei tagja ennek a nagy tekintélyű testületnek. A Magyar Tudományos Akadémiának egyet­len intézete működik szőkébb pát­riánkban. a dr. Ili Márton irányí­tásával tevékenvkedő csillagvizs­gáló. Mire alapozzuk azt a megálla­pítást. hogy Bács-Kiskun megyé­ben valamelyest javult a tudomá­nyos kutatás színvonala, haté­konysága, nőtt a kutatóintézetek béfolyása. a magas képzettségű szakemberek megbecsülése? Itt is erre a fontos területre irá­nyították a figyelmet az MSZMP Központi Bizottságának 1969-es tudománypolitikai irányelvei! (A témával a közelmúltban a megyei párt-végrehajtóbizottság is foglal­kozott.) Javultak a tárgyi és sze­mélyi feltételek. A felsőfokú in­tézmények közül a kertészeti és a vízgazdálkodási főiskolai besoro­lást kapott. Bővítették az oktatási intézeteket, korszerűsítették fel­szerelésüket. A kecskeméti mű­szaki főiskola műhelyei, laborató­riumai bonyolult kísérletek el­végzésére is alkalmasak. A főhi­vatású és mellékállású kutatók száma negyven százalékkal több, mint 1969-ben. A szűkös publiká­lási lehetőségek ellenére mintegy 500 tanulmány, cikk és 17 könyv jelent meg az utóbbi években me­gyei illetőségű kutatóktól. # A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumhoz tartozó kísérleti intézetek egyeztetik prog­ramjukat a Magvar Tudományos Akadémia illetékes szakosztályai­val, így közvetve részt vesznek országos jellegű témák kidolgozá­sában. Nemzetközi érdeklődés kí­séri a bajai magaslégköri kutatá­sokat a mesterséges égitestekre vonatkozó megfigyeléseket. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet több vezető beosztású dol­gozóját felkérték, hogy vegyen részt akadémiai szakbizottság munkájában. Az Erdészeti Tudo­mányos Kísérleti Állomás négy kutatója kapott hasonló megbíza­tást. A megyei kórház egyik főor­vosa rendszeresen tanít a szegedi orvostudományi egyetemen. A ba­jai csillagvizsgáló igazgatója ősz­től a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen tart előadá­sokat Lassan-lassan növekszik a tudo­mányos fokozattal rendelkezők tá­bora. noha még mindig kevesen szerezték meg a kandidátus vagy a tudományok doktora címet. Számarányuk kisebb az országos átlagnál. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának említett irányelvei kieme­lik a • tudományok társadalmi hasznosításának a fontosságát „Fokozottabban igazodniók kell a társadalmi követelményekhez: közvetlenül is szolgálniok kell a népgazdaság, a szocialista kultú­ra, az oktatásügy és az egész­ségügy fejlesztését.” • Édeset és keserűt is írhatunk, ha ebből a szempontból vizsgál­juk a megyében tevékenykedő fő­iskolák. felsőfokú intézetek, kísér­leti intézetlek tevékenységét, ör­vendetes, hogy több kiváló ké­pességű kutató munkája hozott „kézzelfogható”, nagy jelentőségű eredményeket. Lapunkban is be­számoltunk — többek között — dr. Kiss Árpád triticalenemesíté- séről. dr. Szodfridt Istvánnak a nyárfaprogrammal kapcsolatos kísérleteiről, dr. Szegedi Sándor új szőlőfajtáiról. A kandidátusi disszertációk többsége fontos, közérdekű témákkal foglalkozott, egyik-másik sajátos megyei prob­lémákat dolgozott fel. Mindhárom főiskola keresi a kapcsolatot Bács-Kiskun megyei vállalatokkal, üzemekkel, a helyi tanácsokkal! Az a cél vezérli őket, hogy az eddiginél jobban haszno­sítsák az intézménvben felhalmo­zott szellemi energiát, műszereket. Természetesen csak kezdeti sike­rekről. inkább biztató, mint nagy jelentőségű eredményekről szól­hatunk. A kutatóintézetek és a főisko­lák kapcsolata sem tekinthető minden szempontból ideálisnak. Ezzel is magyarázható, a sajnála­tos szétaprózottság. Némi túlzás­sal: ahány kutató, annyi téma. „A koncentrálás kényszerítő szük­ségesség” mint ezt a megyei párt­végrehajtóbizottság megállapítot­ta. Gyorsítani kell a tudományos eredmények hasznosítását. A társadalomtudományi kutatá­sok bázisa még szűkebb. A sze­rény adottságok között a kalocsai Hunyadi János középiskolás fiú- kollégiumban. dr. Szvétek Sándor irányításával dolgozó munkakö­zösségre a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai kutatócso­portja is felfigyelt; megbízatáso­kat ad számukra • Számos jel mutatja, hogy Bács-Kiskun megyében az irányí­tó testületek megbecsülik a tudó­sokat. a tudományt. Ez azonban önmagában kevés. Kívánatos, hogy a vállalatok, testültek, intézmé­nyek pontosabban fogalmazzák meg igényeiket. Feljegyeztem egy vasöntő felszólalását: ..Tisztelni és becsülni kell a tudományt, de még fontosabb, hogy alkalmaz­zuk. Ez a legigazibb megbecsülés.*! Heltai Nándor Tente baba, tente... Minden jel arra mutat, hogy Kecskeméten, a Zsinór utcában amolyan külső vízlevezető csator­nát építenek. A „minden jel’ közt legmeggyőzőb­bek a képen , látható betonelemek, amelyekkel az említett vízlevezetőt kibélelik, miáltal egy igazán vízálló csatorna jön létre. Majd. Majd. Mert bizonyos körülmények arra enged­nek következtetni, hogy jelenleg afféle próbáknak vannak kitéve a betonelemek. Gondoljuk azért, hogy bebizonyítsák alkalmasságukat. Hja, jó mun­kához idő kell. Ne csodálkozzék hát senki, hogy egyelőre nincs az a jajde ’ roham a betonágyak hasznosítása végett. Milyen jó volt megbizonyosod­ni például afelől is, hogy valóban vizállóak a be­tonelemek. Áztatta őket ugyebár az aranyat érő májusi eső, és tessék, egyben maradtak. Nem, az a kis törés, amely az egyik elem csücskénél látható, nem leázás következménye, szó sincs szétmállísról. Biztosan szállítás, rakodás közben koccantak ösz- sze, s ez a repedt volt a gyengébb. A vizpróba tehát ez idáig sikerült. Attól *,e kell tartani, hogy amikor majd csatornává egyesülnek az elemek, ilyen hasadékon szétszivárog a víz. Nem, kérem. Illesztéskor a lyukakat is betontömi- téssel látják el. De mint képünkön látható, az örökkön kíváncsi, kutató elméjű ember a betonelem-hasznosítás sa­játos módjait is kikísérlelezi. Van idő. Egyik ilyen kísérlet május 19-én délelőtt, inkább már ebéd közeledtén zajlott le a Zsinór utcai be­tonelemek alkalmassági skálájának bővítésére. Egy meglehetősen italos kompánia indulásként a — „Ha nem készül a csatorna — csináld össze magad” mozgalom jegyében esett a betonelemek­nek. Hogy majd egymásba tolja a súlyos vályúkat. Félő volt éppen ezért, hogy a „csináld össze ma- • gad" jelszó nem várt irányba realizálódik; — hogy már korszerűen fogalmazzunk. Ezért az emberi makacsság más oldalról közelítette meg a betont. — Haverok! — rikkantotta a feltalálók boldog révületével egyikük. — Ez a betonizé kisded ko­romat juttatja eszembe. Hogy a többiek nem egész intelligensen füg­gesztették rá mélabáva tekintetüket, meghatott­ságtól csukladozva intett az elemekre. — Há ... hát nem láttok a szömötöktül? Nédd-e, nem éppen égy bölcsőt formáz mindegyik? Csak kőbölcső... Fiúk, magyar testvéreim, olyan ked­vem támadt belefeküdni. Az biztos, hogy megbir, hiszen beton. Nem fontolgatott tovább, hogy esetlég ringatni sem könnyű ezt a kőbölcsőt, hanem belefeküdt. / Kemény volt ugyan kezdetben a főalja, hiszen — precedens híján — nem szerelték még fel e be­tonvályúkat párnákkal, de mit meg nem szokik az ember. Míg a kobak hozzá nem törődött az érdes derékaljhoz, ilyen bölcsődalokkal mulattatta magát a bölcsődéssé szelídült szesztárs: „Két üveg bor bennem van, Hej, de kutya-kutya kedvem van... Fáj, sajog, jaj de fáj.” Aztán a kisdedek ártatlanságával csak elszenderült. Még bazsalygott is, midőn ismerőse lencsevégre kapta, ami mégiscsak igényességre vall. Ne mond­hassa senki, hogy neki nincs jó fényképarca akár kőbölcsőben is. Vagy a régi ima' töredékei hatoltak még tudatá­nak ködös kalickáiba? „Én lefekszem kiságyam­ba ...” Most már csakugyan •olyan békesség • honol 02 orcáján, mintha az egykori „három angyal őrköd­ne feje felett”. Tente baba, tente... Tóth István Ilyen ez a krónika... Először egy pulykáról számo­lok be, amely szerencsét hozott az ukrajnai Cserkassziban. Anasz- taszija Svéd éppen a pajtában foglalatoskodott, amikor gyönyö­rű, ékkövekkel kirakott arany gyűrűje lecsúszott az ujjúról, és a padló számtalan repedéseinek egyikébe gurult. TŰVÉ TETTÉK A PAJTÁT, de az elveszett gyűrűt napokig tartó kutatás után sem sikerült megtalálni. A család nemrégiben pulykát vásárolt. Az állatot néhány na­pig a pajtában tartották. Mekko­ra yolt a meglepetés, amikor a pulyka szétbontása közben a konyhakés valami kemény tárgy­ba ütközött. A köves gyűrű volt. A dolog­nak még az a nem mindennapi érdekessége, hogy a gyűrű el­vesztése .és megtalálása között kereken hatvan esztendő telt el. Anasztaszija — aki most 82 éves — a gyűrűt még fiatal lányként vőlegényétől kapta ajándékba. Most boldogan mutogatta az — unokáinak — gyémántlakodal­mán ... * Világszerte gond az üzem- anyaghiány. Ezzel kapcsolatban nyújtok át egy receptet, mely viccnek is beillik. Észak-Rajna- Westfália tartományban tették közzé szó szerint a következő­képpen: NEM KELL KÉTSÉGBEESNI a benzinhiány miatt, egy kis ügyességgel mindenki készíthet autójába üzemanyagot, legalábbis elméletileg. Vegyenek szenet, őröljék meg kávédarálóban, s keverjék össze pálinkával. A sűrű, kásás anya­got hevítsék egy fedett edény­ben, majd desztillálják. A párla­tot hűtsék le egy söröshordóban, és rézcső segítségével töltsék meg vele gépkocsijuk tartályát. A vállalakozó szellemű autó­soknak tanácsolták továbbá, hogy mielőtt hozzáfognának, figyel­meztessék a tűzoltókat, és növel­jék életbiztosításukat... * Hadd folytassam a BECSÜLE­TESSÉG-TESZT különös histó­riájával: . Hogy próbára tegyék a New York-i rendőrök becsületességét, polgári ruhás ügynökök „becsü­letes megtalálókként” pénztárcá­kat adtak át nekik az utcán. Az ötvenegy rendőr közül tizenöt nem juttatta el a pénztárcát a feltüntetett tulajdonosnak. Csu­pán ketten ismerték be később, hogy a pénz és a tárcát megtar­tották maguknak. Egyesek azt állították, hogy postára adták a pénzt a tulajdonos címére, má­sok „nem emlékeztek semmire”. A tizenöt rendőr ellen a tesztet követően eljárás indult... * Néha megtréfálják a tervező- mérnökök azokat, akik újonnan felépített épületeikben laknak, dolgoznak. A TORINÓI KERES­KEDELMI KAMARA új épüle­teinek szobáiban és foljtesóin egy reggel feliratok jelentek meg a következő figyelmeztetéssel: „Sétáljanak meghajolva, de még jobb, ha — másznak!” Hogy nem minden alap nélkül láttak napvilágot ezek a felira­tok, bizonyítja az a tény, hogy az épület egy részében a szobák csak- 190 centiméter magasak. A tervező így védekezett: — Ugyan minek kell magas mennyezet, ha az irodákban úgy­is mindenki ül! A torinói kereskedelmi kamara tisztviselőit azonban nem nyug­tatta meg ez a magyarázat, s egyszerűen nem voltak hajlan­dók átköltözni az épületrészbe... * K.ÜLÖNÖS TALÁLKOZÓ ' szín­helye volt a minap Los Angeles. Hetvennégy olyan házaspár ta­lálkozott, akik több mint ötveú éve élnek házasságban. Találko­zójukon, amelyet a televízió is közvetített, elmondták a hosszú és boldog házasság titkát. Abban mindannyian egyetér­tettek, hogy a jó anyagi helyzet, humorérzék, szilárd elhatározás szükséges a jó és tartós házas­sághoz. Érdekes, hogy a szerelmet sen­ki még csak meg sem említet­te ... * Sokan szeretnek újszülött gyer­meküknek divatos, sőt, sok eset­ben FANTASZTIKUS NEVET ADNI. Mindezeket azért íróm ide elöl­járóban, mért a napokban fon­tos határozatot hozott a hambur­gi demográfiai intézet: Az újszü­löttek a jövőben nem kaphatnak akármilyen neveket, mint pél­dául Rakéta, Szputnyik, Apolló, vagy mondjuk — példa van rá! — Gramofon. A betiltott nevek között van a — Drakula is... * Befejezésül egy nem minden­napi könyvről is beszámolok a kedves olvasónak. Nagy-Britan- niában jelent meg a HÁZIORVOS címmel egy ismeretterjesztő könyv, amelynek szerzője — tu­dományos adatokra támaszkod­va — azt állítja, hogy a nős fér­fiak hosszabb ideig élnek, mint a nőtlenek. Azt is közli, hogy az angol férfiak átlagos életkora 66 év, hat évvel rövidebb, mint a nőké. A szerző szerint a házasság nagy előnye, hogy a feleség és a férj kibeszélheti magát. A könyv egyébként öt pontban foglalja össze a férfiak hosszú életének titkait. Az első, amiről le kell mondani: a dohányzás. Másodszor: nem szabad zsíros ételeket enni. Harmadszor: csak mértékletesen, vagy egyáltalán nem szabad szeszes italt ihni. Negyedszer: naponta rendszere­sen tornászni kell, és ötödször: mindig jókedvűnek kell lenni. Révéss Tibor 1 A FÁKLYA új száma 0 Gulzsan Tolpakova

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom