Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-17 / 113. szám
UH májas 11. • PETŐFI NÉPI # > ÚTTÖRŐÉLET Pajtások! Ezen a héten tudósít tóink beszámolóiból közlünk részetekre összeállítást. A kiskunhalasi járásból a legszorgalmasabb tudósító Kasziba Zsuzsa. Jánoshalmáról küldi leveleit. Tőle tudjuk, hogy a közelmúltban nyitották meg a Magyar Lászlóról elnevezett iskolamúzeumot. A honismereti szakkör tagjai 16 éve gyűjtik, rendszerezik dr. Karsai Ferenc tanár irányításával a régi eszközöket, használati tárgyakat, pénzeket. A hetedikes és nyolcadikos' pajtások vállalták, hogy az iákola udvarán levő sportpályákat rendbehozzák. Amikor a munkával elkészültek barátságos mérkőzést vívtak a kiskunmajsai úttörőcsapat kézilabdásaival és labdarúgóival. A mélykúti csapat krónikásának leveléből büszkeség csendül ki: Az OEX—R akció keretében rendezett akadályverseny 10 állomása komoly feladatot jelentett valamennyiüknek. Es nagyszerű élményt! Az esztendő másik emlékezetes eseményének tartják az ifjú vöröskeresztesek vetélkedőjét. A jánoshalmi pajtások főleg a gyakorlati feladatok megoldásában jeleskedtek. A versenyt' a kiskunmajsai úttörők nyerték meg. Második helyen a jászszent- lászlóiak, harmadikon a kunfehértóiak csapata végzett. * Megjelent a bácsalmási II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat Kukkantó ja, a megye legrégibb út- törőújságja. Az első lapokon arról számolnak be, hogy az expedíciós munka keretében feldolgozták csapatuk történetét is. Az iskolai könyvtár híradójában — úgy mint eddig — a közelmúltban beszerzett alkotásokat, mutatják be az úttörők és kisdobo- sok számára. Ötletes rovatuk a kirándulóknak szóló tanácsokról 12 pontból áll. Az elkövetkező időszakban bizonyára hasznosítja valamennyi pajtás az itt olvashatókat. * Izsákról, a Táncsics Mihály úttörőcsapat Gábor Áron rajából K. Szabó Margit őrsvezető küldött tudósítást. Kétnapos kirán-' juláson vettek részt a raj tagjai. Jártak Veszprémben, Tapolcán, Zircen — hogy csupán a legemlékezetesebb állomásokat említsük. Valamennyiüknek nagyon tetszett a tihanyi túra, a vízibuszon való utazás. Tapolcán a tavas barlangot kereték fel, majd a Kinizsi-várba látogattak. Legvégül a sümegi várat járták be. Felejthetetlen élményként emlékeznek az Izsáki pajtások erre a Kirándulásra. * Régi tudósítónk, a kerekegyházi csapat hajdani krónikása, Sápi András ifivezető küldött beszámolót. Mint írja összetett vetélkedőt tartottak az úttörőcsapat legjobban dolgozó hat őrse részvételével. A háromórás ügyességi, elméleti — ezen belül pedig — történelmi, földrajzi, nyelvtani vetélkedőn az első helyen az Orion, a másodikon az Olympia őrs végzett. REJTVÉNYFEJ TŐKNEK A kétfordulós úttörőrejtvény megfejtését, a könyvnyertesek nevét a jövő héti Úttörőéletben közöljük. Most a kisdobosok számára közlünk fejtörőt. A megfejtéseket — kiCSAK VÍZSZINTESEN Töltsétek ki az ábra vízszintes sorait az alábbi meghatározások alapján: 1. Hibáz, 2. Kérdésre válaszol, 3. Felveszi, 4. Gyógyít, S. Bünteti, S. Ellene szót — levelezőlapon küldjétek be elmünkre (PetOfl Népe szerkesztősége 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/a.) május 23-ig. A levelezőlap címoldalára Írjátok rá: Kisdobosrejtvény. szakit, 7. GórOg betű, '8. Rovarok lába, 9. Bíróság elé visz. összeállította: Selmeci Katalin ötvenéves a bécsi Collégium Hungaricum ötven évvel ezelőtt, 1924-ben, az egykori magyar nemesi testőrség házában, a Trautson palotában kezdte meg működését az intézet. Tíz esztendővel ezelőtt új, korszerű épületbe költözött. Tágabb területen, nagyobb intenzitással újultak meg a két szomszédos ország kulturális kapcsolatai. Az együttműködés egyik központja a Collégium Hungaricum, otthont\ad magyar ösztöndíjasoknak, előadások, kiállítások szervezésével, zenei, színházi, irodalmi estekkel, film- bemutatókkal reprezentálja a magyar szocialista kultúrát és tudományt. • A Collégium Hungaricum épülete. 0 Több ezer könyv várja a könyvtárban az olvasókat, köztük Mátyás korabeli könyvek is. (MTI foto — Friedmann Endre felvételei — KS) Táss község története Horváth Lajos, Tass község története című 325 oldalas könyv szerzője nem döntötte el, hogy tulajdonképpen mit is akar. Művét monográfiának minősíti, de a műfaji követelményeket csak fenntartással vállalja. „Szándékosan nem törekedtem kifejezetten tudományos jellegű rendszerezésre vagy összefoglalásra, hiszen azt. amit célom volt megírni, nem engedi a történész érzelmeket háttérbe szorító józan tárgyilagossága, sem az etnográfus apró elemzései. (323. old.) A se hús, se hal megoldás nem vált a mű előnyére. Szerkezet, arányok A kötet szerkezet^ a teljességre való törekvést jelzi. A település természetföldrajzi viszonyainak az ismertetése után a község történetét mutatja be, majd a különböző gazdasági ágazatokat és a helyi igazgatást. Szól az egyházak múltjáról, jelenéről, a művelődés- és egészségügyről, a nép életmódjáról. Baj van az arányokkal. Tíz oldalt kap a Horthy-korszak és a második világháború, hatot a vendéglátóipar, tizenkettőt (!) a református egyház, ugyanennyit újabbkori történelmünk három nagy forradalma. A torzulások szemléleti okokból adódnak. A szerző a történelmi lényeg megragadása helyett olykor felszínes jelenségekkel idéz fel egy-egy kort. A társadalmi törvényszerűségek érvényesülésének, hatásának a vizsgálatát, elemzését a szépen cifrázott szavak (szólamok) nem pótolhatják. Fájdalmas hibákat találtam a történelmi események „tálalásában". elemzésében, minősítésében. Csak mellékesen említem, hogy néhány téves adat is becsúszott. (Pl.: Kun Béla a Kommunisták Magyarországi Pártjának volt a vezetője és nem a Magyar Kommunista Pártnak.) Vitára ingerelnek az első világháborút követő forradalmakat ábrázoló (elnagyolt) szakaszok. Nyilvánvaló, hogy a tassi direktóriumot nem a „jogrend megőrzésére” szervezték, hanem a forradalom vívmányainak az érvényesítésére. Több mint sajnálatos, hogy Horváth Lajos meg sem említi a Horthy-rendszerben üldözött. bebörtönzött tassiak nevét. Csak fejcsóválva veheti tudomásul azólvasó az ilyen mondatokat: ' S,,A Horthy-korszakban községünkben... semmi különösebb esemény nem történt.” A felszabadulás napjainak, de különösen az 1956-os eseményeknek a krónikája kusza, zavaros. A szerző felsorolja — például —, hogy „mindenütt eltávolították a vörös csillagot, a tanácsháza iratait meg akarták semmisíteni”; megalakult a nemzetőrség. Meglepő 1 a következtetése: „komolyabb rombolást nem követett el senki”. A magyar baka és a német tiszt... Az eltorzult nacionalizmus és a túlhajtott lokálpatriotizmus szep- lői csúfítják a Tass község története című* művet, nehezítik a helyes tájékozódást. Aligha tartjuk valószínűnek, hogy „sok tassi család elődei ott voltak Tas fe- jedelemfi küzdelmeiben és minden munkájában...” Fontos ez 1974-ben? Mi szükség efféle naiv- ságokra? Miért tárgyalja a szerző külön fejezetben Tass lakosait és a cigányokat? Ügy mutatja be Horváth Lajos a ,tassi magyar ember" életmódját, „lelkiségét”, ahogyan azt 40—50 esztendeje rossz tankönyvekből tanították. Kitudódik, hogy lovagias nép vagyunk és büszkék lehetünk katonai erényeinkre. A szerző mélységes együttérzéssel és némi büszkeséggel idézi Mackensen tábornokot („aki. a legjobban ismerte a magyarokat”?): „Német tisztikarral, magyar legénységgel megverem a világot.” (73. oldal.) Nemzetiségi politikánkkal ellentétes tanácsot ad a szerző a 147. oldalon idegen nevű honfitársainknak. „Teljesen felesleges őseik sváb. tót, szerb, cseh vagy egyéb nevéhez olyan görcsösen ragaszkodni, hiszen ezekhez a nevekhez már úgyszólván csak az elődök iránti tisztelet köti, minden testi és lelki adottság nélkül. Egy jó magyar név felvételével külsőleg is dokumentálni tudnák, hogy szíwel-lélekkel tassi magyarrá váltak.” Mi úgy Véljük, hogy a közös munkában való aktív részvétellel bizonyíthatja kiki legszemléletesebben, hogy milyen hazafi. Eltérnek nézeteink a csendőrség tevékenységének a megítélésében. A szerző maga is elismeri a testület tagjai által elkövetett brutalitásokat, mégis mentegetni próbálja a, szegény származású csendőröket, mondván: „hűséges volt kenyéradójához és annak érdekét becsületesen védte” (200. oldal). Furcsa logika! Nemtelen ügyet lehetetlen becsületesen szolgálni. Szándék és teljesítmény A vizsgálódó szem garmadával talál hasonló ficamokat, fals következtetéseket. A félreérthető mondatok, megállapítások részben a szerző hiányos történelmi ismereteiből, gyakorlatlanságából, a szilárd, korszerű szemlélet hiányából; részben a megfogalmazás problémáiból adódnak. Tucatszám idézhetnénk a zavaros mondatokat... Semmi szükség arra, hogy a szerző valamennyi mostani tisztségviselő nevéhez elismerő jelzőket ragasszon. A tanácstitkár, a plébános, a kocsmáros, a tsz- mezőgazdász, a művelődési ház igazgatójának a méltatása más fórumok feladata. Az eddigiek is meggyőzhették az olvasókat arról, hogy kellő tájékozottság nélkül visszájára fordul a legjobb szándék is. Horváth Lajos nyilván rengeteget dolgozott, amíg a szeretett szülőfalujára vonatkozó adatokat ösz- szeszedte, emlékeit papírra vetette. Az eredmények, sajnos, nincsenek arányban az elvégzett munkával. A könyv egyes jól megírt fejezetei nem mentik az elvi bizonytalanságokat. Tanulságok Sajnáljuk, hogy így járt Tass, mert ha néhány szakembert bevonnak, bizonyára most a kötet ismertetője dicsérhetné a vállalkozást. Így is sikerültnek érzem a község hajdani jeleseiről, az árvizekről, tűzesetekről írt szakaszokat. Pompásan mutatja be a Kossuth-kultusz kialakulását, hatását. Pontosan felsorolja, hogy mi minden épült a felszabadulás óta a községben, hűséges krónikása a mezőgazdaság szocialista átszervezésének. Bővíti a népéletre vonatkozó ismereteinket és telitalálatnak is beillő sorokat ír a régi választások hangulatáról. Reméljük, hogy a tassiak kárán mások is tanulnak. Ezért írtunk részletesen a kötetről. Nagyon hiányoznak ugyanis a jól elkészített, alapos, korszerű falu- történetek. A tassit, sajnos, nem sorolhatjuk ezek közé. Heltai Nándor Tallózás Fotóriporterünk a kiskőrösi lőtér újságospavilonjánál kapta lencsevégre Békés Mária harmadéves szakácstanulót, aki nagy érdeklődéssel tallózgatott a napilapok és folyóiratok között. — Hol tanulja a szakmát? — kérdeztem a tizenéves fiatalt. — Gyakorlatilag a Szarvas étteremben, iskolába pedin Kalocsára járok. — Rendszeres újságolvasó? — Igen. Szeretek politizálni, érdekel minden, ami a világban történik. Mindig megveszem a Világ Ifjúságot, az Ifjúsági Magazint és a Népszavát. — A Petőfi Népét nem szokta kézbe venni? — Jaj. dehogynem. Csak azért nem említettem az élőbbemért az olyan természetes dolog. — Engedjen meg egy szakmába vágó kérdést! Mi a kedvenc menüje? — Előételként a töltött tojás. Nemcsak fogyasztani, hanem készíteni is szeretem. Ezt követően a húsleves mellett döntök. Nagyon szeretem a milánói bordát. — Ezután mit szokás inni? — Természetesen üdítő italt. Szeszt még nem ittam, nincs is szándékomban. Békés Marika kifizeti a Petőfi Népe, a Világ Ifjúsága árát, s a törzsvendégek bizalmasságával, csókolommal köszön él Holló Sándorné újságostól. H. P. (Tóth Sándor felvétele) EGY TANTESTÜLETI ÉRTEKEZLETEN Vita a kódexről KÖNYVESPOLC Görög istenek és római művészet Kunszentmiklós, általános iskola, délután két óra. Harminc- egynéhányan ülünk az egyik nyolcadik osztály tantermében. Nem osztályzatokról, nem bizonyítványokról esik szó ezen a konferencián. Az iskolai élet „törvénykönyvéről”, a rendtartásról vitatkoznak a pedagógusok. Talán jobb lett volna az iskolán kívül megrendezni ezt a nevelési értekezletet. Egy otthonosabb teremben, például a művelődési házban, ahol nemcsak egymás hátát látják a jelenlevők, ahol barátságosabb, bensőségesebb hangulat uralkodik. Kár, hogy nem gondolnak ilyesmire az iskolákban. Mindegy, itt vagyunk, itt kell — és lehet — véleményt mondani az új rendtartás jogszabályairól. Rövid, lé- nyegretörő igazgatói vitaindító után egy-két perces várakozás, rendeződnek a gondolatok, majd felemelkedik az első kéz. A hozzászólás rögtön a problémák „húsába” vág. — A magatartás és a szorgalom értékelésében a régi rendtartás előírásai sokszor vitára adtak alkalmat. A mostani megfo- fogalmazás „rugalmasabb” lehetőséget nyújt pontos mérlegelésre. egy-egy osztályzat kialakításakor többen mondhatják el véleményüket, érvényesül a tanulói közösségek felelőssége is... Az egyik tanár továbbfűzi a gondolatot: — Felelősöket választottunk az osztályban, a megbízott gyerekek feladata, hogy figyeljék társaik magatartását, szorgalmát. Volt arra példa, hogy javaslataik alapján egyik-másik tanulónak jobb jegyet adtam... Felkiáltójel kerül a riporteri jegyzetfüzetbe. De azonnal mellé kanyarítok egy kérdőjelet is. Ez a kettős jelzés a sakkirodalomban azt jelepti: kockázatos lépés.. Bizony, mert a közösség önkormányzata több. mint a. felelősök figyelő szeme és javaslata. Felelősnek lenni hálátlan feladat, emlékezzünk csak, a régi iskolákban néha elagyabugyálták a túlbuzgó „vigyázót”. Kár, hogy nem kerekedett erről vita. Ez az értekezlet alkalmat nyújt arra is, hogy a kunszentmiklósi általános iskola pedagógussá elmondják a neveléssel, tanítással kapcsolatos gondjaikat. íme ezek közül néhány: — Feltétlenül kellene iskola- előkészítő foglalkozásokat szervezni ... — Nem jó, ha a gyerekek egyszerre több szakkörre, délutáni foglalkozásra járnak. De mit tegyünk. ha a szülők ragaszkodnak ezekhez az elfoglaltságokhoz? ... — Hasznos lenne, ha a leendő ötödikes osztályfőnök meglátogatná a negyedikesek családjait, így alaposabban megismerhetné majdani tanítványait... — Némelyik tárgyból olyan sok írásbeli feladatot kell javítani, hogy szinte két ember ideje sem elég... A kunszentmiklósi nevelőtestület véleménye szerint módosítani kellene a rendtartás néhány előírását. Az ötödikes osztályfőnöki munkaterv elkészítésének határideje túlságosan korai. Szeptember 15-ig nem lehet kellően megismerni a tanulókat. Hasonló gondot jelent a tanmenetirás szűkre szabott ideje is. Többen is hiányosnak érezték az iskolai dolgozók jogi védelméről szóló részt. Az egyik nevelő megjegyezte: sajnos, a pedagógus védtelen a „piactéri” pletykák ellen ... Bizony, a szülők és a tanárok jó kapcsolatát nem lehet semmiféle rendelkezéssel szabályozni. Ez a jó kapcsolat a legmegfelelőbb védelem mindenféle pletyka ellen. A legnagyobb felkiáltójel a kunszentmiklósi iskolai könyvtár helyzetének elemzése mellé került. Az irányelvek szerint 10 kötetnek kell jutni egy tanulóra. Ha Kunszentmiklóson ragaszkodnának ehhez a normához, csaknem négyezer kötet könyvre lenne szükség. Persze, a könyvtár- fejlesztés nem megy máról holnapra. A jelenlegi állomány gyenge minőségű, elavult könyvekből áll. Sietni kellene a fejlesztéssel! Ami az elmondottak tartalmát illeti, elégedettek lehetünk. Szinte minden lényeges kérdés szóba került, s ha így történt másutt is, biztos, hogy az iskolai élét kódexe megalapozott, pontos lesz. Kontra György Sokan utaznak Itáliába, Görögországba azért, hogy megcsodálják az ókori kultúra csodálatos alkotásait. Szerencsére egyre több a száma azoknak is. akik felkészülten kívánnak útrakelni és már idehaza megkezdik a búvárkodást. szorgalmasan olvasgatják nemcsak a gyakorlati tanácsokat nyújtó útikönyveket, hanem a műkincsek megértéséhez nélkülözhetetlen szakirodalmat is. Ez irányú tájékozódásukat két hasznos kötettel szolgálja a Gondolat Kiadó. Az egyik, amelyikre felhívnám a turistákon kívül mindazok figyelmét. akiket a téma érdekel, a Görög vallás, görög istenek c. kötet. A görög vallás, mindenekelőtt az istenalakok és mítoszaik, elválaszthatatlan, fontos elemei voltak az ókori görög kultúrának. s számunkra még inkább azok maradtak, máig is nélkülözhetetlen részét alkotva az antik görögségről kialakított képünknek. Zeus, ADOllón. Athéna és a többi isten neve és alakja, a mitológia történetei sokkal többet jelentenek nekünk, mint akármelyik más régi nép vallásosságának emlékei. Hellasszal a kultúra elszakíthatatlan szálai fűznek össze bennünket. A görög irodalomnak és művészetnek a maga korában kimeríthetetlen táplálója volt a görög mitológia, — utókorában pedig kivételes hatást gyakorolt Európa művészetére, s. egész műveltségére. A szépség, nagyszerű egységben jelenik meg a görög életben, művészetben és vallásos elképzelésekben egyaránt. Nem alaptalanul nevezte Hegel a görög vallást a szépség vallásának. Persze a görög vallás is elsősorban vallás volt. a tudat fontos korai formája, a világról és társadalomról alkotott kép kifejezése és rendszerezése *— nem pedig esztétikai gyönyörök forrása Hosszú út, bonyolult fejlődési folyamat vezet az ősidők kezdetleges viszonyaitól addig a korig, amíg Homérosz eposzaiban és Pheidias szobraiban a maguk klasszikussá vált alakjában megjelennek előttünk a görögség istenei. A mükénéi kortól a hellenizmusig ívelő antológiát a görög kultúra neves kutatója. Sarkady János állította össze — kitűnően. Homéros és Hésiodos eposzaiból vett részletek. Sapphó versei, Aristoteles és Platón fejtegetései, feliratok és vallási törvények, átoktáblák és írásban rögzített jóslatok olvashatók könyvének lapjain s a közöttük való eligazodást segítik, a görög vallás sajátosságainak lényegét világítják meg a szerző magyarázatai. Hogyan hatott a görög kultúra a római művészetre, s. miként alakult át a görög fogantatása klasszicizmus hamisítatlanul római stílussá? — ezt a változást, már egy másik kötetben követhetjük nyomph, A római művészet világa — az ősidőktől az Augustus-korig — vall a rómaiak művészi ízléséről, esztétikai kultúrájáról. Történetírók feljegyzéseiből. költők művészetet dicsőítő verseiből, feliratokból és mérnöki szakmunkák válogatásaiból bontakozik ki, hogy milyen is volt a képzőművészetek helyzete a római társadalmim belül valamint az alkotók viszonya a közönséghez. A kötetet. Castiglione László, a neves régész, úgy válogatta ösz- sze írott források tömegéből, hogy az a mai olvasónak is élmény ; értékes kalauz a római művészetiek világában és lebilincselő. hasznos olvasmány. Az egyik fejezetben. Cicerótól olvashatunk egy idézetet: „Ki ne venné észre, hogy mekkora ereje lehet érzékeinknek, ha megfelelően gyakoroljuk és képezzük őket. például a szemünket a festészettel fülünket a zenével? Milyen sokat meglátnak a festők a homályban, vagy a megvilágított részen, amit mi nem veszünk észre! Milyen sokat hallanak e. zenéből a hozzáértők olyat is. ami a mi figyelmünket elkerüli!” Cicero felismerése *ferre a kötetre is érvényes. Figyelmes elolvasása után többet értünk meg mi is. a rómaiak művészetéből Más szemmel nézzük a szobrokat, az ókor páratlanul tökéletes épületmaradván vait. nem úgy mint fényképre kívánkozó turistalátnivalókat. hanem mint egy mész- szí kor kultúrájának beszédes követeit V.
