Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-17 / 113. szám

UH májas 11. • PETŐFI NÉPI # > ÚTTÖRŐÉLET Pajtások! Ezen a héten tudósít tóink beszámolóiból közlünk ré­szetekre összeállítást. A kiskunhalasi járásból a leg­szorgalmasabb tudósító Kasziba Zsuzsa. Jánoshalmáról küldi le­veleit. Tőle tudjuk, hogy a kö­zelmúltban nyitották meg a Ma­gyar Lászlóról elnevezett iskola­múzeumot. A honismereti szak­kör tagjai 16 éve gyűjtik, rend­szerezik dr. Karsai Ferenc tanár irányításával a régi eszközöket, használati tárgyakat, pénzeket. A hetedikes és nyolcadikos' pajtá­sok vállalták, hogy az iákola ud­varán levő sportpályákat rend­behozzák. Amikor a munkával elkészültek barátságos mérkőzést vívtak a kiskunmajsai úttörőcsa­pat kézilabdásaival és labdarú­góival. A mélykúti csapat krónikásá­nak leveléből büszkeség csendül ki: Az OEX—R akció keretében rendezett akadályverseny 10 állo­mása komoly feladatot jelentett valamennyiüknek. Es nagyszerű élményt! Az esztendő másik em­lékezetes eseményének tartják az ifjú vöröskeresztesek vetélkedő­jét. A jánoshalmi pajtások főleg a gyakorlati feladatok megoldá­sában jeleskedtek. A versenyt' a kiskunmajsai úttörők nyerték meg. Második helyen a jászszent- lászlóiak, harmadikon a kunfe­hértóiak csapata végzett. * Megjelent a bácsalmási II. Rá­kóczi Ferenc úttörőcsapat Kuk­kantó ja, a megye legrégibb út- törőújságja. Az első lapokon ar­ról számolnak be, hogy az expe­díciós munka keretében feldol­gozták csapatuk történetét is. Az iskolai könyvtár híradójában — úgy mint eddig — a közelmúlt­ban beszerzett alkotásokat, mu­tatják be az úttörők és kisdobo- sok számára. Ötletes rovatuk a kirándulóknak szóló tanácsokról 12 pontból áll. Az elkövetkező időszakban bizonyára hasznosítja valamennyi pajtás az itt olvas­hatókat. * Izsákról, a Táncsics Mihály út­törőcsapat Gábor Áron rajából K. Szabó Margit őrsvezető kül­dött tudósítást. Kétnapos kirán-' juláson vettek részt a raj tagjai. Jártak Veszprémben, Tapolcán, Zircen — hogy csupán a legem­lékezetesebb állomásokat említ­sük. Valamennyiüknek nagyon tetszett a tihanyi túra, a vízibu­szon való utazás. Tapolcán a ta­vas barlangot kereték fel, majd a Kinizsi-várba látogattak. Leg­végül a sümegi várat járták be. Felejthetetlen élményként emlé­keznek az Izsáki pajtások erre a Kirándulásra. * Régi tudósítónk, a kerekegy­házi csapat hajdani krónikása, Sápi András ifivezető küldött be­számolót. Mint írja összetett ve­télkedőt tartottak az úttörőcsa­pat legjobban dolgozó hat őrse részvételével. A háromórás ügyességi, elméleti — ezen be­lül pedig — történelmi, földraj­zi, nyelvtani vetélkedőn az első helyen az Orion, a másodikon az Olympia őrs végzett. REJTVÉNYFEJ TŐKNEK A kétfordulós úttörőrejtvény meg­fejtését, a könyvnyertesek nevét a jö­vő héti Úttörőéletben közöljük. Most a kisdobosok számára köz­lünk fejtörőt. A megfejtéseket — ki­CSAK VÍZSZINTESEN Töltsétek ki az ábra vízszintes so­rait az alábbi meghatározások alap­ján: 1. Hibáz, 2. Kérdésre válaszol, 3. Felveszi, 4. Gyógyít, S. Bünteti, S. El­lene szót — levelezőlapon küldjétek be elmünkre (PetOfl Népe szerkesztő­sége 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/a.) május 23-ig. A levelezőlap cím­oldalára Írjátok rá: Kisdobosrejtvény. szakit, 7. GórOg betű, '8. Rovarok lá­ba, 9. Bíróság elé visz. összeállította: Selmeci Katalin ötvenéves a bécsi Collégium Hungaricum ötven évvel ezelőtt, 1924-ben, az egykori magyar nemesi test­őrség házában, a Trautson palo­tában kezdte meg működését az intézet. Tíz esztendővel ezelőtt új, korszerű épületbe költözött. Tágabb területen, nagyobb in­tenzitással újultak meg a két szomszédos ország kulturális kapcsolatai. Az együttműködés egyik központja a Collégium Hungaricum, otthont\ad magyar ösztöndíjasoknak, előadások, ki­állítások szervezésével, zenei, színházi, irodalmi estekkel, film- bemutatókkal reprezentálja a magyar szocialista kultúrát és tudományt. • A Collégium Hungaricum épülete. 0 Több ezer könyv várja a könyvtárban az olvasókat, köztük Má­tyás korabeli könyvek is. (MTI foto — Friedmann Endre felvételei — KS) Táss község története Horváth Lajos, Tass község tör­ténete című 325 oldalas könyv szerzője nem döntötte el, hogy tulajdonképpen mit is akar. Mű­vét monográfiának minősíti, de a műfaji követelményeket csak fenntartással vállalja. „Szándéko­san nem törekedtem kifejezetten tudományos jellegű rendszerezés­re vagy összefoglalásra, hiszen azt. amit célom volt megírni, nem engedi a történész érzelmeket háttérbe szorító józan tárgyila­gossága, sem az etnográfus apró elemzései. (323. old.) A se hús, se hal megoldás nem vált a mű előnyére. Szerkezet, arányok A kötet szerkezet^ a teljesség­re való törekvést jelzi. A tele­pülés természetföldrajzi viszo­nyainak az ismertetése után a község történetét mutatja be, majd a különböző gazdasági ága­zatokat és a helyi igazgatást. Szól az egyházak múltjáról, je­lenéről, a művelődés- és egész­ségügyről, a nép életmódjáról. Baj van az arányokkal. Tíz ol­dalt kap a Horthy-korszak és a második világháború, hatot a vendéglátóipar, tizenkettőt (!) a református egyház, ugyanennyit újabbkori történelmünk három nagy forradalma. A torzulások szemléleti okokból adódnak. A szerző a történelmi lényeg meg­ragadása helyett olykor felszínes jelenségekkel idéz fel egy-egy kort. A társadalmi törvényszerű­ségek érvényesülésének, hatásá­nak a vizsgálatát, elemzését a szépen cifrázott szavak (szóla­mok) nem pótolhatják. Fájdalmas hibákat találtam a történelmi események „tálalásá­ban". elemzésében, minősítésé­ben. Csak mellékesen említem, hogy néhány téves adat is be­csúszott. (Pl.: Kun Béla a Kom­munisták Magyarországi Pártjá­nak volt a vezetője és nem a Magyar Kommunista Pártnak.) Vitára ingerelnek az első vi­lágháborút követő forradalmakat ábrázoló (elnagyolt) szakaszok. Nyilvánvaló, hogy a tassi direk­tóriumot nem a „jogrend megőr­zésére” szervezték, hanem a for­radalom vívmányainak az érvé­nyesítésére. Több mint sajnála­tos, hogy Horváth Lajos meg sem említi a Horthy-rendszerben ül­dözött. bebörtönzött tassiak ne­vét. Csak fejcsóválva veheti tu­domásul azólvasó az ilyen mon­datokat: ' S,,A Horthy-korszakban községünkben... semmi különö­sebb esemény nem történt.” A felszabadulás napjainak, de különösen az 1956-os események­nek a krónikája kusza, zavaros. A szerző felsorolja — például —, hogy „mindenütt eltávolították a vörös csillagot, a tanácsháza ira­tait meg akarták semmisíteni”; megalakult a nemzetőrség. Meg­lepő 1 a következtetése: „komo­lyabb rombolást nem követett el senki”. A magyar baka és a német tiszt... Az eltorzult nacionalizmus és a túlhajtott lokálpatriotizmus szep- lői csúfítják a Tass község törté­nete című* művet, nehezítik a he­lyes tájékozódást. Aligha tartjuk valószínűnek, hogy „sok tassi család elődei ott voltak Tas fe- jedelemfi küzdelmeiben és min­den munkájában...” Fontos ez 1974-ben? Mi szükség efféle naiv- ságokra? Miért tárgyalja a szerző külön fejezetben Tass lakosait és a cigányokat? Ügy mutatja be Horváth Lajos a ,tassi magyar ember" életmódját, „lelkiségét”, ahogyan azt 40—50 esztendeje rossz tankönyvekből tanították. Kitudódik, hogy lovagias nép va­gyunk és büszkék lehetünk kato­nai erényeinkre. A szerző mély­séges együttérzéssel és némi büszkeséggel idézi Mackensen tábornokot („aki. a legjobban is­merte a magyarokat”?): „Német tisztikarral, magyar legénységgel megverem a világot.” (73. oldal.) Nemzetiségi politikánkkal el­lentétes tanácsot ad a szerző a 147. oldalon idegen nevű honfi­társainknak. „Teljesen felesleges őseik sváb. tót, szerb, cseh vagy egyéb nevéhez olyan görcsösen ragaszkodni, hiszen ezekhez a nevekhez már úgyszólván csak az elődök iránti tisztelet köti, min­den testi és lelki adottság nélkül. Egy jó magyar név felvételével külsőleg is dokumentálni tudnák, hogy szíwel-lélekkel tassi ma­gyarrá váltak.” Mi úgy Véljük, hogy a közös munkában való ak­tív részvétellel bizonyíthatja ki­ki legszemléletesebben, hogy mi­lyen hazafi. Eltérnek nézeteink a csendőr­ség tevékenységének a megítélé­sében. A szerző maga is elismeri a testület tagjai által elkövetett brutalitásokat, mégis mentegetni próbálja a, szegény származású csendőröket, mondván: „hűséges volt kenyéradójához és annak ér­dekét becsületesen védte” (200. oldal). Furcsa logika! Nemtelen ügyet lehetetlen becsületesen szolgálni. Szándék és teljesítmény A vizsgálódó szem garmadával talál hasonló ficamokat, fals kö­vetkeztetéseket. A félreérthető mondatok, megállapítások rész­ben a szerző hiányos történelmi ismereteiből, gyakorlatlanságából, a szilárd, korszerű szemlélet hiányából; részben a megfogal­mazás problémáiból adódnak. Tu­catszám idézhetnénk a zavaros mondatokat... Semmi szükség arra, hogy a szerző valamennyi mostani tiszt­ségviselő nevéhez elismerő jel­zőket ragasszon. A tanácstitkár, a plébános, a kocsmáros, a tsz- mezőgazdász, a művelődési ház igazgatójának a méltatása más fórumok feladata. Az eddigiek is meggyőzhették az olvasókat arról, hogy kellő tá­jékozottság nélkül visszájára for­dul a legjobb szándék is. Hor­váth Lajos nyilván rengeteget dolgozott, amíg a szeretett szülő­falujára vonatkozó adatokat ösz- szeszedte, emlékeit papírra vetet­te. Az eredmények, sajnos, nin­csenek arányban az elvégzett munkával. A könyv egyes jól megírt fejezetei nem mentik az elvi bizonytalanságokat. Tanulságok Sajnáljuk, hogy így járt Tass, mert ha néhány szakembert be­vonnak, bizonyára most a kötet ismertetője dicsérhetné a vállal­kozást. Így is sikerültnek érzem a község hajdani jeleseiről, az ár­vizekről, tűzesetekről írt szaka­szokat. Pompásan mutatja be a Kossuth-kultusz kialakulását, ha­tását. Pontosan felsorolja, hogy mi minden épült a felszabadulás óta a községben, hűséges króni­kása a mezőgazdaság szocialista átszervezésének. Bővíti a nép­életre vonatkozó ismereteinket és telitalálatnak is beillő sorokat ír a régi választások hangulatáról. Reméljük, hogy a tassiak ká­rán mások is tanulnak. Ezért ír­tunk részletesen a kötetről. Na­gyon hiányoznak ugyanis a jól elkészített, alapos, korszerű falu- történetek. A tassit, sajnos, nem sorolhatjuk ezek közé. Heltai Nándor Tallózás Fotóriporterünk a kiskőrösi lő­tér újságospavilonjánál kapta lencsevégre Békés Mária har­madéves szakácstanulót, aki nagy érdeklődéssel tallózgatott a napi­lapok és folyóiratok között. — Hol tanulja a szakmát? — kérdeztem a tizenéves fiatalt. — Gyakorlatilag a Szarvas ét­teremben, iskolába pedin Kalo­csára járok. — Rendszeres újságolvasó? — Igen. Szeretek politizálni, érdekel minden, ami a világban történik. Mindig megveszem a Világ Ifjúságot, az Ifjúsági Ma­gazint és a Népszavát. — A Petőfi Népét nem szokta kézbe venni? — Jaj. dehogynem. Csak azért nem említettem az élőbbemért az olyan természetes dolog. — Engedjen meg egy szakmá­ba vágó kérdést! Mi a kedvenc menüje? — Előételként a töltött tojás. Nemcsak fogyasztani, hanem ké­szíteni is szeretem. Ezt követően a húsleves mellett döntök. Na­gyon szeretem a milánói bordát. — Ezután mit szokás inni? — Természetesen üdítő italt. Szeszt még nem ittam, nincs is szándékomban. Békés Marika kifizeti a Petőfi Népe, a Világ Ifjúsága árát, s a törzsvendégek bizalmasságával, csókolommal köszön él Holló Sándorné újságostól. H. P. (Tóth Sándor felvétele) EGY TANTESTÜLETI ÉRTEKEZLETEN Vita a kódexről KÖNYVESPOLC Görög istenek és római művészet Kunszentmiklós, általános isko­la, délután két óra. Harminc- egynéhányan ülünk az egyik nyolcadik osztály tantermében. Nem osztályzatokról, nem bizo­nyítványokról esik szó ezen a konferencián. Az iskolai élet „törvénykönyvéről”, a rendtar­tásról vitatkoznak a pedagógusok. Talán jobb lett volna az isko­lán kívül megrendezni ezt a nevelési értekezletet. Egy ottho­nosabb teremben, például a mű­velődési házban, ahol nemcsak egymás hátát látják a jelenlevők, ahol barátságosabb, bensősége­sebb hangulat uralkodik. Kár, hogy nem gondolnak ilyesmire az iskolákban. Mindegy, itt va­gyunk, itt kell — és lehet — vé­leményt mondani az új rendtar­tás jogszabályairól. Rövid, lé- nyegretörő igazgatói vitaindító után egy-két perces várakozás, rendeződnek a gondolatok, majd felemelkedik az első kéz. A hoz­zászólás rögtön a problémák „hú­sába” vág. — A magatartás és a szorga­lom értékelésében a régi rend­tartás előírásai sokszor vitára ad­tak alkalmat. A mostani megfo- fogalmazás „rugalmasabb” lehe­tőséget nyújt pontos mérlegelés­re. egy-egy osztályzat kialakítá­sakor többen mondhatják el vé­leményüket, érvényesül a tanulói közösségek felelőssége is... Az egyik tanár továbbfűzi a gondolatot: — Felelősöket válasz­tottunk az osztályban, a megbí­zott gyerekek feladata, hogy fi­gyeljék társaik magatartását, szor­galmát. Volt arra példa, hogy ja­vaslataik alapján egyik-másik ta­nulónak jobb jegyet adtam... Felkiáltójel kerül a riporteri jegyzetfüzetbe. De azonnal mellé kanyarítok egy kérdőjelet is. Ez a kettős jelzés a sakkirodalom­ban azt jelepti: kockázatos lépés.. Bizony, mert a közösség önkor­mányzata több. mint a. felelősök figyelő szeme és javaslata. Fele­lősnek lenni hálátlan feladat, em­lékezzünk csak, a régi iskolákban néha elagyabugyálták a túlbuzgó „vigyázót”. Kár, hogy nem kerekedett er­ről vita. Ez az értekezlet alkalmat nyújt arra is, hogy a kunszentmiklósi általános iskola pedagógussá el­mondják a neveléssel, tanítással kapcsolatos gondjaikat. íme ezek közül néhány: — Feltétlenül kellene iskola- előkészítő foglalkozásokat szer­vezni ... — Nem jó, ha a gyerekek egy­szerre több szakkörre, délutáni foglalkozásra járnak. De mit te­gyünk. ha a szülők ragaszkodnak ezekhez az elfoglaltságokhoz? ... — Hasznos lenne, ha a leendő ötödikes osztályfőnök megláto­gatná a negyedikesek családjait, így alaposabban megismerhetné majdani tanítványait... — Némelyik tárgyból olyan sok írásbeli feladatot kell javítani, hogy szinte két ember ideje sem elég... A kunszentmiklósi nevelőtes­tület véleménye szerint módosí­tani kellene a rendtartás néhány előírását. Az ötödikes osztályfő­nöki munkaterv elkészítésének határideje túlságosan korai. Szep­tember 15-ig nem lehet kellően megismerni a tanulókat. Hasonló gondot jelent a tanmenetirás szűkre szabott ideje is. Többen is hiányosnak érezték az iskolai dolgozók jogi védel­méről szóló részt. Az egyik ne­velő megjegyezte: sajnos, a pe­dagógus védtelen a „piactéri” pletykák ellen ... Bizony, a szü­lők és a tanárok jó kapcsolatát nem lehet semmiféle rendelke­zéssel szabályozni. Ez a jó kap­csolat a legmegfelelőbb védelem mindenféle pletyka ellen. A legnagyobb felkiáltójel a kunszentmiklósi iskolai könyvtár helyzetének elemzése mellé ke­rült. Az irányelvek szerint 10 kötetnek kell jutni egy tanulóra. Ha Kunszentmiklóson ragaszkod­nának ehhez a normához, csak­nem négyezer kötet könyvre len­ne szükség. Persze, a könyvtár- fejlesztés nem megy máról hol­napra. A jelenlegi állomány gyenge minőségű, elavult köny­vekből áll. Sietni kellene a fej­lesztéssel! Ami az elmondottak tartalmát illeti, elégedettek lehetünk. Szin­te minden lényeges kérdés szóba került, s ha így történt másutt is, biztos, hogy az iskolai élét kó­dexe megalapozott, pontos lesz. Kontra György Sokan utaznak Itáliába, Görög­országba azért, hogy megcsodál­ják az ókori kultúra csodálatos alkotásait. Szerencsére egyre több a száma azoknak is. akik felké­szülten kívánnak útrakelni és már idehaza megkezdik a búvár­kodást. szorgalmasan olvasgatják nemcsak a gyakorlati tanácsokat nyújtó útikönyveket, hanem a műkincsek megértéséhez nélkü­lözhetetlen szakirodalmat is. Ez irányú tájékozódásukat két hasz­nos kötettel szolgálja a Gondolat Kiadó. Az egyik, amelyikre felhívnám a turistákon kívül mindazok fi­gyelmét. akiket a téma érdekel, a Görög vallás, görög istenek c. kö­tet. A görög vallás, mindenek­előtt az istenalakok és mítoszaik, elválaszthatatlan, fontos elemei voltak az ókori görög kultúrá­nak. s számunkra még inkább azok maradtak, máig is nélkülöz­hetetlen részét alkotva az antik görögségről kialakított képünk­nek. Zeus, ADOllón. Athéna és a többi isten neve és alakja, a mi­tológia történetei sokkal többet jelentenek nekünk, mint akárme­lyik más régi nép vallásosságának emlékei. Hellasszal a kultúra el­szakíthatatlan szálai fűznek össze bennünket. A görög irodalomnak és művészetnek a maga korában kimeríthetetlen táplálója volt a görög mitológia, — utókorában pedig kivételes hatást gyakorolt Európa művészetére, s. egész mű­veltségére. A szépség, nagyszerű egységben jelenik meg a görög életben, mű­vészetben és vallásos elképzelé­sekben egyaránt. Nem alaptalanul nevezte Hegel a görög vallást a szépség vallásának. Persze a gö­rög vallás is elsősorban vallás volt. a tudat fontos korai formá­ja, a világról és társadalomról al­kotott kép kifejezése és rendsze­rezése *— nem pedig esztétikai gyönyörök forrása Hosszú út, bo­nyolult fejlődési folyamat vezet az ősidők kezdetleges viszonyaitól addig a korig, amíg Homérosz eposzaiban és Pheidias szobrai­ban a maguk klasszikussá vált alakjában megjelennek előttünk a görögség istenei. A mükénéi kortól a helleniz­musig ívelő antológiát a görög kultúra neves kutatója. Sarkady János állította össze — kitűnően. Homéros és Hésiodos eposzaiból vett részletek. Sapphó versei, Aristoteles és Platón fejtegetései, feliratok és vallási törvények, átoktáblák és írásban rögzített jóslatok olvashatók könyvének lapjain s a közöttük való eliga­zodást segítik, a görög vallás sa­játosságainak lényegét világítják meg a szerző magyarázatai. Hogyan hatott a görög kultúra a római művészetre, s. miként alakult át a görög fogantatása klasszicizmus hamisítatlanul ró­mai stílussá? — ezt a változást, már egy másik kötetben követ­hetjük nyomph, A római művé­szet világa — az ősidőktől az Augustus-korig — vall a rómaiak művészi ízléséről, esztétikai kul­túrájáról. Történetírók feljegyzé­seiből. költők művészetet dicsőítő verseiből, feliratokból és mérnöki szakmunkák válogatásaiból bon­takozik ki, hogy milyen is volt a képzőművészetek helyzete a ró­mai társadalmim belül valamint az alkotók viszonya a közönség­hez. A kötetet. Castiglione László, a neves régész, úgy válogatta ösz- sze írott források tömegéből, hogy az a mai olvasónak is él­mény ; értékes kalauz a római művészetiek világában és lebi­lincselő. hasznos olvasmány. Az egyik fejezetben. Cicerótól olvashatunk egy idézetet: „Ki ne venné észre, hogy mekkora ereje lehet érzékeinknek, ha meg­felelően gyakoroljuk és képezzük őket. például a szemünket a fes­tészettel fülünket a zenével? Mi­lyen sokat meglátnak a festők a homályban, vagy a megvilágított részen, amit mi nem veszünk észre! Milyen sokat hallanak e. zenéből a hozzáértők olyat is. ami a mi figyelmünket elkerüli!” Cicero felismerése *ferre a kötet­re is érvényes. Figyelmes elol­vasása után többet értünk meg mi is. a rómaiak művészetéből Más szemmel nézzük a szobrokat, az ókor páratlanul tökéletes épü­letmaradván vait. nem úgy mint fényképre kívánkozó turistalát­nivalókat. hanem mint egy mész- szí kor kultúrájának beszédes kö­veteit V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom