Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-14 / 87. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. április 14. Hol tartunk a gépesítéssel a megye építőiparában? Az elmúlt öt évben Bács-Kiskun megye területén a beruházásokra előirányzott összegek közel 60 százalékát építési célokra fordították. Ez egyben azt is jelzi, hogy nálunk az építőipari kapacitás iránti kereslet az országos átlagnál jóval magasabb arányban jelentkezik, ami fokozott terhet ró a kivitelező iparra. Az igények kielégítésének alapvető feltétele azonban az, hogy az építőipari vállalatok és szövetkezetek ehhez megfelelő műszaki színvonallal rendelkezzenek. Ezt főként az eszközökkel való ellátottság, a technikai felszereltség, az eszközök hatékony felhasználása, a rendelkezésre álló gépállomány, a gépesítés foka, a technológiai eljárások korszerűsége és még számos tényező együttesen határozza meg. Az építőipari kivitelező szervezetek állóeszköz-állományának bruttó értéke 1973. december 31-én megyénkben 311 millió forint volt, megközelítően másfélszer akkora, mint 1968-ban. A szocialista szektor termelésének nagyobb hányadát (55 százalékát) a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat adta. s egyúttal a legnagyobb, — mintegy 150 millió forint értékű eszközállo- máhnyal rendelkezett az elmúlt év végén. A legdinamikusabb fejlesztést a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat hajtotta végre. Állóeszközeinek bruttó értéke jelenleg 3,7-szerese az 1968. évinek. 1973 végén — az országoshoz hasonlóan — az összes eszközállomány 12 százalékát a jármüvek 39 százalékát az ingatlanok, 49 százalékát pedig a termelő berendezések. gépek és felszerelések értéke tette ki. Az állóeszköz-állomány az utóbbi évek erőteljes beruházásai következtében megfelelő állapotban van. A nettó érték 'megközelíti a bruttó érték 73 százalékát. A járművek, illetve gépek állapota azonban már korántsem ilyen ió. 35—40 százalékuk elavult, élhasználódott. Még magasabb ez a kedvezőtlen arány az építőipari szövetkezeteknél, az állami vállalatok közül pedig a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatnál. Az utóbbinál a teljesen leírt (eihasználó- ' dott) árueszközök akáttvá elérte a bruttó állóníáhv^Stf írS százalékát, ami lényegesen rosszabb a megyei átlagnál. Az elmúlt évben mintegy 2800 gép (26 ezer lóerő kapacitással) segítette az építőipari termelést. Ez darabszámban mintegy 480- nal, teljesítőképességben pedig másfélszer töbh. mint 1968-ban volt. Ezt a számottevő fejlesztést viszont csaknem telles egészében két állami vállalatnál — a' .Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál és a Kiskunhalasi Építőipari Vállalatnál — hajtották végre. Ugyanakkor a Bács-Kis- kun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat a megye második leg- nagvobb építőipari szervezete mindössze csak 6 darab géppel gyarapodott. A fontosabb gépek átlagos teliesítőképessége 1973- ban 9,4 lóerő volt. A minisztériumi és tanácsi vállalatoknál ennél magasabb (11). az építőipari szövetkezeteknél sokkal alacsonyabb, c '.anán 4 3 lóerő egy-egy gép át- lagoj haitíereie. A gépállomány növekedésével egvban megnő az építőipari munkák gépesítésének színvonala is. 1968-ban egv építőipari munkásra 2.9 géni lóerő jutott, szemben a jelenlegi 4,7-del. Ez azonban az országos színvonalat még nem éri el. Az eeves kivitelező szektorok gépellátottsága között továbbra is ielentős különbség van. A szövetkezeti építőipar gépesí- az utóbbi években elért f"ilőiés ellenére is mind abszolút mértékben, mind a feladatodhoz mérten. alacsony. A meglevő génállomány nagy része — 43 százaléka — az anyagmozgatást és. _ előkészítést., ..szolgálta. Kevés _ viszont ~a’ Iszérélöinari és a beié-, Is rűeiső «munkát segítő: gép — a8iiá{n>o lománynak alig 5,5 százaléka — ami naevban hozzál árul egv-egy létesítmény befejezésének, elhúzódásához. A technikai fejlesztés nyomán néhány munkafolyamat gépesítettségében figyelemre méltó változás történt. Így például növekedett a génnel végzett betonkeverés. vakolás, valamint földmunkák pránva. Az állami vállalatok és szövetkezetek között fennálló gépellátási különbségek miatt az egyes munkafajták gépesített volta azonban nagyon eltérő. Minden szektorban viszonylag magas arányú a beton- és habarcskeverés. valamint a parkettacsiszolás géppel való végzése. Ugyanakkor a földmunkák, a meszelés, a külső és belső vakolási munkák gépesítése az .építőipari szövetkezeteknél többszörösen elmarad az állami kivitelező iparétól. A műszaki színvonal emelésének egyik fontos tényezője a meglevő eszközök hatékony felhasználása. Az építőipari gépek kihasználása országos átlagban is meglehetősen alacsony és ez a helyzet az utóbbi évtizedben alig változott. Ez szorosan összefügg a termelés koncentrációjával. Igaz, a megye építőiparánál történt némi változás, néhány százalékkal nőtt az egv-egv munkahelyre jutó munkáslétszám és gépi kapacitás. A termelés koncentrációjának javulásával azonban nem mindig járt együtt a gépek üzemidejének növekedése. Az olyan fontosabb eszközök mint például a torony-, illetve autódaruk, esz- kavátorok, vagy földtoló gépek .egész évi üzemaránya még az állami vállalatoknál sem érte el ? (naptári időalap egyötödét. Enneä ellenére kétségtelen, hogy a gépállomány gyarapítása jelentős mértékben hozzájárult az építőipari termelés eddigi növekedéséhez. Feltétlenül indokolt azonban a műszaki színvonal további emelése, figyelembe véve a gazdaságossági követelményeket és nem utolsósorban a ió néhány területen mutatkozó létszámhiányt. Ágó Erzsébet, a KSH közgazdásza 1Itthon van szükség rád.. Mintha nagyon messziről, évtizedek távolából visszhangzana e néhány mondat: „Ide figyelj, fiam. Megtanultál írni, olvasni, számolni, elég ez a magunkfajta parasztembernek. Látod, én sem, anyád sem a könyvekből tanulta az életei, s Pista bátyád is szívesebben választotta a munkát, mint a tanulást. Mégis jól megvagyunk. Persze, ahogy akarod, mehetsz iskolába is, de ne feledd, itthon szükség van rád...” Kerekegyházán az Engels utca 64. számú ház szobájában a 17 éves Varga Pista bólogatva hallgatta a Laci öccsének szóló apai tanácsot, annál is inkább, mivel éppen az ő példáját emlegették. Meg aztán mi tagadás, örül is a jó segítőtársnak. Mert a 8. osztályos Lacinak nem kell már külön magyarázni, hogy a ház körül /mi a tennivaló. Fát vág, vizet/ hoz a kútról, megeteti az állatokat, segít a háztájiban. végzi a dolgát szó nélkül. Egyszóval szorgalmas gyerek. — Varga Laciról itt az iskolában is csak jót mondhatok — magyarázza Rónai Tibor, a kerekegyházi általános iskola igazgatója. — Gyors felfogóképességű. jó tanuló, intelligens gyerek. Látszik rajta, hogy nem magolja, hanem érti a leckét. Négyes tanuló. Éppen ezért csodálkoztam. hogy nem akar továbbtanulni. Pedig többször is javasoltuk neki. hogy jelentkezzen a Fülöpszállási Mezőgazda- sági Szakmunkásképző Intézetbe. Ügyes kezű, jó gépszerelő szakmunkás lehetne belőle. A Varga-család nem így döntött. A jelentkezési lapon ezt olvasom: Varga László 8. b. osztályos tanuló nem tanul tovább. Szülei javaslatára otthon, a háztájiban dolgozik majd. Az igazgatói irodában beszélgetünk Lacival. Értelmes szimpatikus fiú. — Melyik tantárgyat szereted legjobban? — A matematikát, fizikát, de különösen a gyakorlati foglalkozást szeretem — válaszolja. — Télen az iskola műhelyében, tavasszal a kertben dolgozunk. Nagyon érdekelnek a gépek. Jó annak, aki traktort, motort, autót, tud vezetni, s meg is javítja, ha elromlik. — Éppen ezt tanulnád a szakmunkásképző intézetben — próbálkozom a rábeszéléssel. — Hát igen. De otthon azt mondják, hogy nem kell ehhez iskola. A bátyám se tanult tovább, mégis ügyesen bánik az otthoni traktorunkkal. Hajnalban felül a gépre, azzal megy a háztájiba, sokszor este 8—9-kor jön haza. Majd én is megszerzem a jogosítványt. Akkor Pista bátyámmal ketten járunk a háztájiba, meg a bérelt földre. Apá- mék ugyanis az Aranyalma Szakszövetkezet tagjai. Nagyon sokat dolgoznak, segíteni kell nekik. — Mivel töltőd a szabad időd? — Televíziót nézek, néha moziba megyek, vagy Pistával, meg ha itthon van a Boda Miska barátunk, hármasban beülünk a presszóba. Miska különben a fülöpszállási szakmunkásképzőben tanul. Kicsit irigylem érte... Az iskolától ötpercnyi járásra laknak Vargáék. Szép, modern családi ház. Mögötte gazdasági • Hárman nem győzzük a sok munkát - magyarázza Laci édesanyja. (Pásztor Zoltán (elvételei.) ® Varga Lael: „Kicsit irigylem Boda Miskát, aki a fülöpszállási szakmunkásképzőben tanul”. épület. A kert mellett istálló, sertés- és baromfiól. Tágas udvar. Pista a lovas kocsin jókora olajoshordóval birkózik. Nagyapja a gémeskútnak dőlve szótlanul eregeti a füstöt. Szikár öregember. Motorkerékpárral középkorú asszony érkezik. Laci édesanyja. A kisebbik fiáról beszélgetünk. — Lacira itthon szükség van. Hárman nem győzzük a sok munkát, a ház körül jól meglesznek a Pista bátyjával. Szerintem Lacinak semmi haszna nem lenne abból, hogy megszerzi a szakmunkás-bizonyítványt. Nagyon sok segédmunkás többet keres, mint a szakember. Az iskola három év. Utána elviszik katonának, mire leszerel, 20—21 éves. Megnősül, s elkerül a családi háztól. — Maradojn csak itthon velünk — erősíti meg saját szavait az asszony. — Ha később, 25—30 éves korában úgy látja, hogy nem boldogul szakma nélkül, az esti tagozaton is elvégezheti majd az iskolát. Munka után, esténként is lehet tanulni. Nem így van?... Hány szülő gondolkodik így, nem tudom. De nap mint nap látom a gyermekük jövőjéért .aggódó szülőket, akik áldozatot ^vállalnak. bármiről lemondanak azért, hogy gyermekeik megfelelő körülmények között továbbtanulhassanak, s majd szebben, boldogabban éljenek. <í Csupán egyetlen kivétel a Varga-szülők megdöbbentő gondolkodása? Mint azt a Pályaválasztási és Munkapszichológiai Tanácsadó Intézetben megtudtam, sajnos, nem egyetlen példa ez az eset. Akkor pedig közös ügyünk, feladatunk a még helyenként előforduló, ehhez hasonló jelenségek végleges felszámolása — Varga Laci és társai érdekében. Tárnái László Nagy tartalék a kisgazdaságban (10.) Mintha egész Montelepre kihalt volna. Senki se merészelt egy szót se szólni, se a községházi tisztviselők, se a városi rendőrök, se az orvos, se a gyógyszerész, se a tanítók. Mind otthon kuksoltak, és várták a lövéseket. Az egész kísértetiesen Hasonlított egy amerikai kaland- filmhez. A teherautó az éjszaka kellős közepén érkezett meg, árva motorzúgással, és éppen ott áltt meg, ahol Giuliano számította. Eldördültek a lövések. Sok halott > és sok sebesült maradt a színen. Montelepre legmagasabb téraszán pedig Giuliano kitűzte a Trinacna*, a „független Szicília” zászlaját. A MÁSODIK ZÁSZLÓ: A MONARCHIA 13. Giuliano terrorakciói olyan kegyetlenek és súlyosak voltak, hogy magukat a megbízókat és felbújtókat is megijesztették. Eléé hamar rájöttek, hogy olyan erőkét szabadították el. amelyeket nem tudnak megfékezni. Giuliano megragadott egy zászlót, és ez a zászló megmenekülésének egyetlen reménysége, ezért vívja a maga háborúját a maga módján. Á szeoaratisták riadalma akkor csapott át igazi félelembe — saját magukat féltették —, amikor •Trtnacrla — Szicília egykori neve. a római kormány elhatározta: fegyveres egységeket vezényel a Giuliano dúlta területekre. A Ponte Sagana/l egyezményt megkötő hercegek félelmét és felelősségének súlyát az is növelte, ahogyan Giuliano bánt velük. A nyugat-sziciliai szeparatizmus egyetlen igazi katonai vezérének tartotta magát: szervezete egyébként valóban csak neki engedelmeskedett. Az ő birtokában voltak a vásárolt vagy elkobzott fegyverek az emberek, a pénzeszközök; az utánpótlást is ő szervezte. Csak néhány csapatkapitányt és tanácsadót tartott egyenrangú társának: Sciortinót, Pis- ciottát, Passatempót. Ferrerit, a leghűségesebbeket. Alig pár bandán kívüli ember találkozhatott vele: csak a fiatal ügyvéd időzhetett nála a bérlőtestvérek gazdaságában, csak neki sikerült politikáról beszélnie Giuliarióval; lassanként, ahogyan közeledett a népszavazás időpontja. egyre többet találkoztak. Giuliano igazi ereje, „verhetet- lensége” szervezetének • szigorú, zárt önkormányzatában rejlett. Nem bízott a maffiavezérekben, se a kegyelmes urakban, se a ki- sebb-nagyobb „uracsokban”, ahogyan megvetően nevezte őket; a legális világhoz, a társadalomhoz vezető hidat jelentették neki, de a hatalmát meg az elhatározásait nem osztotta meg velük. Közben éjjel-nappal elemezte a tapasztalatait, állandóan tökéletesítette csapatainak védelmi rendszerét. Bandáját ké‘„ részre osztotta: volt egy állandó, meg egy alkalmi csapata. Az állandók „hivatásos” banditák voltak, akik már azelőtt is az alvilágban éltek, mielőtt a szeparatizmus harcosai lettek. A különböző bandákat csapatoknak nevezte. Az alkalmiakat csak időnkér t hívta be egy kicsit „lövöldözni”, ötezer lira járt nekik a szerződés szerint; és újabb ötezer minden akció után. A szervezet zöme tehát a családi körükben élő fiúkból állt, akik rendszeresen dolgoztak a földeken, és úgy éltek a városkában. mint a többi békés polgár. Ez a szervezeti felépítés volt az' alapja nnak, hogy Giuliano a monteleprei lakosság egésze felett korlátlan hatalmat gyakorolhatott. Ezt a hatalmat nemcsak jótékonykodással. mint a szegények barátja szerezte. Aki elárulta, azt megölte. Azt is, aki megtagadta az engedelmességet. vagy a cinkosságot. Mint azt a Bellolampo környéki parasztot, akit Giuliano bandájának néhány fegyverese éjnek idején vert föl álmából, mert viskója ablakából akartak rálőni egy nemsokára arra haladó autóra. A szerencsétlen megijedt és rá akarta venni őket. hogy más helyet keressenek, /menjenek el, azt mondta: ő bizony mindenkitől fél, Giulianótól is. a csendőröktől is. Pár nap múlva egy olajfára fölakasztva találták. És holtan találtak egy fiatal szappankereskedőt is. aki utánfu- tós motorkerékpáron járta árujával a nyugat-szicíliai falvakat. Giulianóék házába is bekopogtatott. ki is mérte a szappant, de aztán az ára miatt vitába keveredett. erre mit hall: — Tudod, te kivel beszélsz? Ez Salvatore Giuliano háza! Az idegen meggondolatlanul felkapta a mérlegről a szappant, bevágta a ládába, és azt merészelte mondani: — Nekem nem kell a banditák pénze! Az országúton találtak rá holtan: megölték. Giuliano számára a legnagyobb sértés az volt, ha banditának nevezték, éppen ettől a titulustól akart mindenáron megszabadulni. Természetesen Giuliano „igazságérzetének” estek áldozatul azok is, akik az ő nevében raboltak, vagy zsaroltak. 1946 februárjában Nyugat-Szi- cília összes városában kifüggesztettek egy hirdetményt, amelyen nyolcszázezer líra jutalmat ígértek annak, aki hasznos értesüléseket nyújt Giuliano elfogásához. Pár nap múlva Palermóban a belügyminisztérium hirdetménye mellett egy másik is megjelent, Giuliano aláírásával: kétmillió líra jutalmat tűzött ki annak, aki előállítja neki a belügyminisztert. Csakugyan Giuliano függesztette ki ezt a vakmerő, ezt az arcátlan plakátot? 1946-tól kezdve már egészen mások voltak az ő aláírásával megjelent különböző írások: a politikái propagandacélokat szolgáló, | ügyvédi csűrés-csa- varásokkal teli szövegek, az újságoknak címzett, saját kezűleg írt. „autentikus” és épp ezért szegényes szókincsű, nyelvtanilag hibás levelek. 14. A jobboldali szeparatizmus vezetői aggódtak: közben Szicíliába érkezett néhány római személyiség, akik a népszavazás ügyében a monarchikus álláspontot támogatták, és fölvették a kapcsolatot azokkal a hercegekkel és bárókkal. akikkel Giuliano a Ponté Sagana-i egyezményt kötötte. A nagybirtokos hűbériségnek ezek a szószólói a monarchikus ügy támogatóinak vallották magukat, sőt a Savovaiaknak aktív részvételt is ígértek arra az esetre. ha a monarchia ügye sikert arat. (Folytatása következik.) ^FÉÜCÉ;^IÍI^^N|^P ‘ Jj HÁROM ZÁSZLÓT SALVATORE?! |^^u^a^nak| A mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet 1200 tagjának zöme foglalkozik háztáji állat- tenyésztéssel. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a kisgazdaságok egyre több árut kínálnak. 1971-ben még mintegy 10 ezer hízott sertést szállítottak a háztájiból, a közös közvetítésével. Tavaly már .18 500 darabon felül. Erre az esztendőre 19 ezer hízóra számítanak. A háztáji üzemágból ezenkívül más árut, például baromfit, tejet vásárolnak fel nagyobb mennyiségben. A kisgazdaságokban rejlő tartalékot bizonyítja, hogy az utóbbi három év alatt felvásárolt cikkek értéke meghaladta az 50 millió forintot. Az idén tovább bővítik a közös és a kisüzemek közötti kapcsolatot. Ezekben a napokban kötik a gazdákkal a zöldségtermesztésre szóló szerződéseket. A közös gazdaság elősegíti több zöldségfajta termesztésének meghonosítását. A termelőszövetkezet vállalja. hogy ségít a megművelésben. a termék elszállításában, csekély térítés ellenében. Palántát nevel a gazda számára és ehhez ültetőgépet is biztosít. Folyamatosan és díjmentesen szaktanácsot nyújt. Várhatóan mintegy 100 hektáron fognak az idén a termelőszövetkezet háztáji gazdaságaiban zöldségfélét termelni. Az innen kikerülő áru egy része a helyi ellátást segíti, másrésze Kiskunhalasra és Szegedre kerül bolti árusításra. 0 Á gazda szeme hizlalja a disznót. Beléczki György minden évben nevel sertést, amelyet a közös közvetítésével értékesít. (Tóth Sándor felvétele.)
