Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-02 / 77. szám

1974. április 2. • PETŐFI NÉPE • 3

Kiváló és érdemes művészek Irodalmi és művészeti díjak

A Minisztertanács elismeréséül a

szocialista kultúra

terén elért eredményeik JÓZSEF ATTILA-DÍJ

„magyar népköztársaság kiváló m€ vésze” címmel tűnteti ki

Egri Istvánt, a Nemzeti Színház színész-rendezgjét, a Magyar Népköztársaság Érdemes művészét rendezéseiért és kiemelkedő színvonalú művészi alakításaiért;

Faragó Andrást, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét. a Magyar Nép- köztársaság Érdemes művészét a klasszikus operák főszerepeiben nyújtott kiemelkedő művészi teljesítményeiért; ...1 ® I Mag i

Ilosvay Varga István festőművészt, a Magyar Népköztársaság Érdemes művészét több évtizedes alkotói munkásságáért :

Lukács Margitot. a Nemzeti Színház Kossuth-díjas t és Já- szai-dí jas színművészét, a Magyar Népköztársaság Érdemes művészét kiváló művészi alakításaiért:

Márk Tivadart, az Állami Operaház Kossuth-díjas vezető jelmeztervezőjét, a Magyar Népköztársaság Érdemes művészét több évtizedes magas színvonalú jelmeztervezői

munkásságáért;

Mihály András Erkel-díjas zeneszerzőt, Liszt-díjas karnagyot, a Zeneművészeti Főiskola Kos- sutli-díjas tanárát, a Magyar Népköztársaság Érdemes művészét zeneszerzői tevékenységéért és az új magyar zeneművek nagysikerű hazai és külföldi bemutatásáért;

Sinkovits Imrét, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas. és Jászai- díjas színművészét, a Magyar Népköztársaság Érdemes művészét kiemelkedő alakításaiért, sokoldalú színművészi tevékenységéért.

I. fokozat

Karinthy Ferenc író:

Képes Géza költő, műfordító: Szobotka Tibor író:

Török Sándor író;

Zelk Zoltán költő.

II. fokozat

Elbert János kritikus, műfordító;

Jovanovics Miklós kritikus, szerkesztő;

Rákosy Gergely író;

Simonyí Imre .költő;

Tóth Eszter költő, műfordító.

III. fokozat

Lázár Ervin író;

Simonffy András író;

Ördögh Szilveszter író.

„A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG- ÉRDEMES MŰVÉSZE’ c mmei tűnteti ki

Bokor Péter Balázs Béla-díjas filmrendezői történelmi dokumentumfilmjeiért :

Chiovini Ferenc Munkácsy-díjas festőművészt eredményes művészi alkotómunkásságáért;

Dr. Cserés Miklóst, a Magyar Rádió Jászai-díjas rendezőjét három évtizedes „ rádiórendezői tevékenységéért;

Csohány Kálmán Munkácsy-díjas grafikusművészt magas színvonalú grafikusművészi alkotótevékenységéért ;

Dózsa Imrét, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas szólótáncosát a balettművészetben nyújtott kiváló teljesítményéért .

Forray Gábort, a Magyar Állami Operaház Erkel-díjas vezető díszlettervezőjét magas színvonalú díszlettervezői tevékenységéért ;

Galsay Ervint, a Magyar Állami Operaház ^nyugdíjas magánénekesét több évtizedes kiemelkedő cperaénekesi munkásságáért ;

Z. Gács György Munkácsy-díjas festőművészt, az Iparművészeti Főiskola tanárát kiemelkedő művészi alkotótevékenységéért és művészetpedagógiai tevékenységéért:

Gink Károly Balázs Béla-díjas íotóművészl kiemelkedő művészeti tevékenységéért és nagysikerű fotóalbumaiért;

Giricz Mátyást, a Szegedi Nemzeti Színház Jászai-díjas igazgatóját magas, színvonalú rendezői tevékenységéért:

Görgei Györgyöt, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese Liszt-díjas művészeti vezetőjét eredményes zenekarvezetői tevékenységéért;

Gráber Margit festőművészt több évtizedes kiemelkedő színvonalú alkotómunkásságáért;

Keres Emil Kossuth-díjas és Já- szai-dijas színművészt, az Irodalmi Színpad igazgatóját kiemelkedő előadóművészi és színészi, valamint színházvezetői tevékenységéért;

Kézdy Lórántot, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas fődíszlettervezőjét magas színvonalú díszlettervezői tevékenységéért;

Kishegyi Árpádot, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét több évtizedes magas színvonalú operaénekesi munkásságáért;

Kohut Magdát, a Nemzeti Színház Jászai-díjas színművészét klasszikus és modern drámákban nyújtott alakításaiért;

Lukács Ervint, a Magyar Állaipi Operaház Liszt-díjas karmesterét magas színvonalú karmesteri tevékenységéért;

Marczis Demetert, a Pécsi Nemzeti Színház Liszt-díjas^ magánénekesét az opera és az oratórium műfajban kifejtett eredményes művészi tevékenységéért ;

Márkus Lászlót, a Madách Színház Jászai-díjas színművészét magas színvonalú és sokoldalú színészi alakításaiért;

Moldován Stefániát, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét a klasszikus operák főszerepeiben elért művészi sikereiért; •

Nepp Józsefet, a Pannónia Filmstúdió Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezőjét kiemelkedő rendezői tevékenységéért;

Palcsó Sándort, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét magas színvonalú operaénekesi tevékenységéért:

Petress Zsuzsát, a Fővárosi Operettszínház Jászai-díjas színművészét az operett és zenés műfajban nyújtott kiváló alakításaiért;

Pécsi Sebestyén Liszt-díjas or- gonaművészl, a Zeneművészeti Főiskola tanárát magas színvonalú orgonaművészi tevékenységéért ;

Pongrácz Péter L'iszt-díjas oboaművészt, a Magyar Állami Operaház zenekari művészét kiváló előadóművészi tevékenységéért;

Rajkai Györgyöt, a Thália Színház díszlettervezőjét kiemelkedő díszlettervezői tevékenységéért:

Sára Sándor Balázs Béla-díjas fílmoperatőrt nagy hatású, kiemelkedő filmoperatőri és művészi tevékenységéért:

Szabó Vladimir Munkácsy-díjas festő- és grafikusművészt kiemelkedő művészi alkotótevékenységéért;

Szőllósy András Erkel-díjas zeneszerzőt, a Zeneművészeti Főiskola tanárát kiemelkedő zeneszerzői tevékenységéért;

Tarjáni Ferenc Liszt-díjas kürtművészt, a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara tagját kimagasló előadó- művészi tevékenységéért;

Vancsa Lajos Balázs Béla-díjas filmoperatőrt több évtizedes kiemelkedő filmoperatőri tevékenységéért ;

Varga Magdát, a Debreceni Csokonai Színház magánénekesét magas színvonalú operaénekesi tevékenységéért. (MTI)

JÁSZAI MARI-DÍJ

I. fokozat

B. Kiss István, az Állami Bábszínház művésze;

Lehoczky Zsuzsa, a Fővárosi Operettszinház színművésze;

Marton Frigyes, a Magyar Rádió rendezője;

Sztankay István, a Nemzeti Színház színművésze:

Tahi Tóth László, a Vígszínház színművésze;

Zolnai Zsuzsa, a Nemzeti Színház színművésze:

II. fokozat

Göndör Klára, a Veszprémi Petőfi Színház színművésze:

Győri Emil, a Pécsi “emzeti Színház színművésze;

Káló Flórián, a József Attila Színház színművésze;

Székely Gábor, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója;

Zsámbéki Gábor, a Kaposvári Csiky Gergely Színház főrendezője.

III. fokozat

Csgla Zsuzsa, a Vidám Színpad színművésze:

Esztergályos Cecília, a Thália Színház színművésze Solymosi Ottó, a Magyar Rádió rendezője:

Schütz Ila. a Madách Színház színművésze:

Szabó Kálmán, a Kaposvári Csiky Gergely Színhez színművésze:

Várnagy Katalin, az_ Állami ■ Déryné Színház színművésze: Faludy-ugrócsoport.

BALÁZS BÉLA-DlJ

Mátray Mihály operatőr, MRT; Széplaki Gyula filmoperatőr; Vayer Tamás díszlettervező.

LISZT FERENC-DlJ

I. fokozat

Gregor József, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese;

Kasza Katalin, az Állami Operaház magánénekese;

Sudlik Mária, az Állami Operaház magánénekese:

Szendrei Karper László gitár- ■ művész, az Országos Filharmónia szólistája.

II. fokozat

Gaál Éva, az Állami Operaház magántáncosa;

Lehotka Gábor orgonaművész, az Országos Filharmónia szólistája;

Lubik Hedvig hárfaművész; Pál Tamás, az Állami Opera- ház karmestere;

Sebestyén János csembalóművész, az MRT zenei főosztályáénak munkatársa.

III. fokozat

Csapó Károly énekművész, az Állami Népi Együttes tagja;

Réti Csaba, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese;

Metzger Márta, az Állami Operaház magántáncosa.

ERKEL FERENC-DÍJ

I. fokozat

Dr. Demény János zenetudós; Székely Endre zeneszerző.

II. fokozat

Novák Ferenc, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének és a HVDSZ Bihari János Táncegyüttesének koreográfusa;

Soproni József zeneszerző, tanár. .

III. fokozat

Daróczi Bárdos Tamás zeneszerző, az Állami Népi Együttes zenekari vezetője:

Gonda János zenetudós, előadóművész.

Komédia egy postarablásról

A Szép maszkok befejező, ötödik része szatirikus groteszknek minősíthető, vagy bohózatnak? Eredeti ötletekből; formálódott vagy régi vígjátéki sablonokból tákoltatott össze? Mit lis akart mondani a Z utcai postarablás hiteles története? A gyorsan sorakozó kérdések is sejtetik, hogy Müller Péter sorozatának hangvétele, stílusa, szándéka eltér a szokottól.

Jól kezdődött a szombaton este bemutatott história. Az író, a rendező pillanatok alatt felvázolta a tényállást, behozta a találóan, a szatírához szükséges túlzásokkal jellemzett szereplőket. Kíváncsian llestük, hogy „a szép maszk” miként találja föl magát a sajátos fimgyári környezetben. A minden hájjal megkent Dancsó József azonnal vette a lapot, felismerte a játékszabályokat, a boldogulás kiskapuit. Rájött, hogy az álmaiba szédült Barabás Gusztáv rendező a „hájjá kend”, és azt mondta, amit az ifjú művész valóság ürügyén hallani akart.

A két szemlélet különleges feszültséget adott párbeszédeiknek. Jól aknázta ki a rendező a betörő, a nagystílű szélhámos helyzetének kettősségét is. Az egyik pillanatban mindenkinek alázatosan engedelmeskedő rab, a másikban dédelgetett sikerember: főszereplő. Mind a két világban Jani akar lenni! Szigorú logikával, körültekintően építi föl a meggazdagodás, az ismételt postarablás terveit. Csak azzal nem számolt, hogy a stúdiókban szinte semmit se lehet előre kitalálni: annyiféle érdek jelentkezik, hat.

Sajnos, a stáb munkájának fonákságait már olcsó eszközökkel figurázták ki A Z utcai postarablás története című tévékomédia alkotói. Avítt skatulyákból vették elő a „jellegzetes” fdlmgyári figurákat.

Megint az volt a baj, mint a Szép maszkok korábbi részeiben. Kevés volt az író. a rendező szuflája a szellemes ötlet kibontásához, a műsoridő kitöltéséhez. Az elvont, finoman ironikus stílus következetes érvényesítéséhez. Az eredeti leleményt töltelékanyaggal pótolták. Egyre több „kellókpénz” került a valódiak közé, pedig a filmből is kiderült, hogy az „átéléshez” ez nem elég. így szelídült végül is — helyenkénti vontatottságai ellenére — jóízű, vidám játékká a szatírának indult vállalkozás.

A kitűnő színészeknek is köszönhető hogy ritkán vettük észre a jó ötleteket összetartó fércelést. Külön is kiemeljük Garas Dezsőt, a rendezőt alakító Dégi Istvánt és a villanásnyi jelenetében is remeklő Dencze Ferencet. H. N.

T öbb Ikarus-busz

I. fokozat

rendező.

Esztergályos Károly MRT;

Jankovich Marcell rajzfilmrendező;

Szinetár MRT.

II. fokozat

Miklós főrendező.

Fejér Tamás filmrendező; Kocsis Sándor operatőr, MRT; Kónya Kálmán fotóművész; Ragályi Elemér filmoperatőr.

III. fokozat

Glosz Róbert filmrendező; Halász Mihály operatőr, MRT;

MUNKÁCSY MIHÁLY-DtJ

I. fokozat

Kiss Sándor szobrászművész; Mikó Sándor iparművész, belsőépítész;

Szandai Sándor szobrászművész.

II. fokozat

Bér Rudolf íestőművész; Miskolczy László festőművész; Solti Gizella textiltervező iparművész;

Vasvári Anna grafikusművész.

III. fokozat

Asszonyi Tamás szobrászművész,

Bognár Árpád grafikusművész; Csikszentmihályi Róbert szob- rászművész;

Gácsi Mihály grafikusművész; Szenes Zsuzsa textiltervező iparművész. (MTI)

• Az IKARUS Járműgyár

Karosszéria es

székesfehérvári

gyáregysége az idén tovább növeli a korszerű panorámás autóbuszok gyártását. A 255-ös és 266-os típusokból 3700-at szerelnek össze, s szállítanak a Szovjetunióba, az NDK-ba, Irakba és a hazai megrendelőknek.

(MTI-foto. Jászai Csaba — KS>

„ÉS SZÍNÉSZ BENNE MINDEN FÉRFI ÉS NŐ”

Kalandozás kétezer év színpadán

Zenei elemzések pályázata

Felszabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére a Zeneműkiadó Vállalat pályázatot hirdet az utolsó három évtized magyar zenei termését feldolgozó, is(mei'te tő, alemző, összefoglaló monograf jkus munka, illetve részlettanulmány írására. A pályamunka terjedelmét, műfaját csak a választott téma szabja meg, amely egy-egy mű elemzésétől, egy műfaj, vagy stílus- irányzat monografikus feldolgozásán keresztül a magyar zenei fejlődés egészének felméréséiig terjedhet. A pályamunkák olyanok legyenek, hogy azok a zenekedvelő közönség érdeklődésére is számíthassanak.

A téma adta terjedelemtől függően összefoglaló monografikus mű esetén az első díj 25 000 'forint, a második 15 000, és a harmadik 10 000 forint, részlettanuil- mány esetében 10 000, 8000, illetve 5000 forint a díjak nagysága, a kiadásra érdemes kéziratokat a zeneműkiadó szerződéssel leköti, megjelenteti és a pályadíjon kívül a szokásos honoráriummal díjazza.

A pályázatra való jelentkezésnek — vagyis e pályázó nevének és a pályázat témakörének, esetleg címének — beküldési határideje 1974. május 31, helye a Zeneműkiadó Vállalat irodalmi szerkesztősége: 1320, Budapest, postafiók 322. A kézirat benyújtásának határideje 1975. VI. 30.

Kezdődik a balatoni előszezon

A szinte nyárias időjárás és a közedgő ünnepek arra késztette a, Balaton déli partja vendéglő^ tóit, hogy lehetőséget adjanak az előszezon kezdetére. A balaton- földvári Express ezer személyes tábor április elsején, hétfőn már fogadta első vendégeit, munkás- fiatalokat.

A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat a hármas ünnepekre megnyitja a siófoki Vénusz szállót- és eszpresszót, valamint a motelt. Húsvétra megnyitják a balatonszéplaki Piros- ka-csárdát, s a zamárdi Touring hotelt is.

A mai este Csehové, a tv drámaműfaj-történeti so-ozatában. Ismerkedjünk meg vele,_ mielőtt a műveit tolmácsoló kitűnő színészekre felfigyelnénk. A nagy orosz novellista és drámaíró Taganrog- ban. az Azovi-tenger partján fekvő kikötővároskában született. Nagyapja felszabadított jobbágy, apja mű vészhaj lamokkal megvert vidéki szatócs, aki anyagi gondok és álmodozás közt tengette életét. Gyermekeit kemény kézzel nevelte* vallásosan,^ takarékosan, ő viszont hitelezői elől 1876-ban Moszkvába szökött. Csehov Taganrogban maradt, saját erejéből elvégezte a gimnáziumot, majd szüleit követve Moszkvába ment és elvégezte az egyetem orvosi karát. 1884-től orvosként dolgozott és ekkor kezdett írni, először élclapokba. álnéven, humoreszkeket.

Később felhagyott az orvosi praxissal, egy konzervatív lap belső munkatársa lett. Korán elérte a tüdőbaj, s ez fokozta érzékenységét. Művei atmoszférája egyre nyomasztóbb, bennük van az ember kiszolgáltatottsága, a század végi orosz mozdulatlanság, a fásult, nyárspolgárias élet, ferdeséjek és bűnök, a középosztály kicsinyessége, pénz- és rangkórsága, szolgalelkűsége — a kormány despotizmusa és terrorja. Hite a jövőben menti meg a kétségbeeséstől, de rájött, Öiogy nem

a jövőben, hanem a jelenben kell boldognak lenni.

1892-ben kis birtokot vett Moszkva közelében, itt élt szüleivel és testvéreivel, itt fogott hozzá nagy drámáinak megírásához. Színrehozta a szürke és aggasztó valóságot, a finom bánatot és el vágyakozást, megteremtette a cselekmény nélküli drámát, a lírával kevert tragédiát. A Sirályképp mert új volt, a pétervári bemutatón megbukott, de Sztanyiszlavazkij színre hozta a moszkvai Művész Színházban, s itt 1896-ban akkora sikert arat, hogy a színház címerében ma is egy sirály szerepel. Többi darabja is itt került színre és 44. születésnapján részt vett még a Cseresznyéskert bemutatóján, mely egyben 25 éves írói jubileuma is volt De 1904 elején már meghalni utazott Badenweiler német fürdővároskába. Moszkvában temették el.

A felvétel Gyenge Árpádot és Bessenyei Ferencet ábrázolja a Hattyúdalban.

(Foto: Nádaski Her min.)

Fokozódó érdeklődés a Szovjetunióban a magyar kukoricahibridek iránt

A hazánkban nemesített hibridkukoricák iránt fokozódó érdeklődés mutatkozik a Szovjetunióban. Huszonegy magyar ne- mesítésü hibridet próbáltak ki tavaly tizenegy szovjet gazdaságban és kutató intézetben. Ezek közül tizennégy volt mar- tonvásári nemesítésű. A magyar kukoricahibridek jól vizsgáztak a szovjet kísérletekben. Az idén folytatják a kísérleteket, sőt számottevő területen üzemileg is termesztik a magyar hibrideket! Ez évben ezerötszáz tonna hibridkukorica-vetőmagot exportált Magyarország a Szovjetunióba, jövő évi szállításra pedig ötezer tonna kukoricahibrid-vetőmagot vásárol a Szovjetunió. Az ötezer tonna túlnyomó része martonvá- sári nemesítésű kukoricahibrid.

(MTI)

Táncra,

muzsikára

Két év után vasárnap tartotta első bemutatóját Táncra, muzsikára címmel az Erkel Színházban az Állami Népi Együttes, amely ezúttal 12. alkalommal állt új műsorral a közönség elé. A 14 számból álló előadást április 14-én és 28-án délután 3 órakor mgeismétlik Budapesten, az Erkel Színházban, majd előreláthatólag augusztus második felében Szegeden vendégszerepeinek vele. vele.