Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-28 / 98. szám

1974. április 28. • PETŐFI NEPE • 3 A kereskedelem távlatai az évtized végéig A barátság „kiilönvonata 99 (Folytatás az 1. oldalról) tervek között olyanok szerepel­nek, mint Baján — a művelődési ház épületének felhasználásával — önkiszolgáló étterem-bisztró, Tiszakécskén önkiszolgáló étte­rem, Kiskunfélegyházán cukrász, műhellyel kiegészített önkiszol­gáló bisztró, Kecskeméten pedig nagy méretű cukrászati termelő üzem. Igen fontos törekvés a jelen­legi, nem mindenben a céloknak megfelelő szállodai helyzet javí­tása is. Kezdeményezések vannak aira, hogy — legkésőbb a követ­kező tervszakasz második felé­ben — Baján és Kecskeméten egy-egy új szálloda épüljön. En­nél közelebbi pontja a terveknek Kiskunfélegyházán a Fürdő Szál­ló újjáalakítása. A meglehetősen elavult, kor­szerűtlen nagykereskedelmi rak­tárrendszeren változtat majd gyökeresen az a hatalmas, 20— 25 ezer négyzetméter alapterüle­tű, új közös raktár, amelynek helyét a városi tanács vezetői Kecskeméten a házgyár közelé­ben már ki is jelölték. A tervek szerint a csaknem 200 millió fo­rintos beruházás első ütemében a BÜTORÉRT, a Vidja, a Cipő­nagykereskedelmi Vállalat, a PIÉRT és az AMFORA kecske­méti raktárai kapnának itt he­lyet. A megyei pártbizottság kez­deményezte megbeszélések jó ütemben folynak, a remény van arra, hogy a későbbiekben tovább bővülő nagyszabású ' létesítmény egyéb nagykereskedelmi vállalom tok raktárainak is helyet adhat. J. T. Nemrég tért haza a Szovjetunióból a Bács-Kiskun megyei barátságvonat, amelynek utasai munkásmozgalmi veteránok voltak, akik részt vettek 1919-ben a Magyar Tanácsköz­társaság harcaiban, illetve akik 1944/45-ben létrehozták a Magyar Kommunista Párt helyi szervezeteit. Az útról ripor­tot kértünk a Novoszteji Sajtóügynökségtől. Az írásnak az le­hetne a mottója: ahogy az APN tudósítója látta. S helyet adunk egy Bajáról küldött élménybeszámolónak is. SZÍNHÁZI JEGYZETEK VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Találkozások Nehéz az igények után futni Szójátékot forgatva a fejemben ültem be a Kelemen László Szín­pad nézőterére: vajon adottsá­gaiknak. egyéniségüknek, pilla­natnyi készültségüknek megfelelő szerepekkel találkoztak a Talál­kozások szereplői? Győzik-e szusszal, eszközökkel a választott négy egyfelvonásost? Kellékek, díszletek, jelmezek nélkül képe­sek-e a különböző stílusú, jelle­gű müvek hangulatának a fel­idézésére, a gyors váltásokra, el­térő egyéniségek meggyőző ábrá­zolására? Elhisszük-e Trokán Péternek, hogy évödő, fantáziáját tornázta­tó munkásfiú, majd őszinte érzé­sekre és logikus gondolkodásra képtelen, az életet is a szolgálati szabályzathoz hasonló regulákba •gyömöszölő öreg úr, és korosodó spanyol férfi, kit a férfikor de­lén túl érint, ragad magával a perzselő, mindent vállaló szere­lem, és ő a Kékszakállú, aki az asszonyoknak köszönheti sok kin­csét, virágát, birodalmát, a pi­ros, szagos hajnalt, tűzpalástos, aranyló delet, a bágyadt, barna estéket és a csillagos fekete éj­jelt. Pécsi Ildikó is alkalmat kapott arra, hogy széles skálán játszva mutasson be különböző női ma­gatartásokat. Hol imádást kér, hol áldozatot. hűséges és kacér, számító és a szenvedésben felma­gasztosuló. mindig, mindig szen­vedélyes, arcán „a nőiség vará­zsa”. '■ A Találkozások első részében Guy Foissy és Aldo Nicolaj egy- egy művét állította színpadra Angyal Márifi rendező. A francia és az olasz szerző boszorkányos ügyességgel mozgatja a figurákat. Leleményes bűvészek, szórakoz­tatásunkat tekintik legfőbb fel­adatuknak, de látványos, meg­hökkentő — egy-egy szellemes ötleten alapuló — mutatványukat humanista gesztusok, közlések nemesítik. A mesterien kompo­nált helyzetekben, a hálás sze­repekben remeklő színészeknek tapsolunk elsősorban, ők gyűrű­zik el figyelmünket, de azért a kicsit fölszínesen megfogalma­zott életigazságok is nyomot hagynak bennünk. Trokán Péter bontakozó tehet­sége ezekben á játékosságot, vil­lódzást. illetve groteszk ábrázo­lást kívánó művekben érvénye­sült elsősorban. Pécsi Ildikó Foissy és Nicolaj egyfelvonáso- saiban is kifogástalan volt, de a második részben emelkedett a legmagasabbra. A nehéz, nemes Veretű világirodalmi színvonalú alapanyaggal küzdve formált cso­dálatos Belisát és Juditot. Szinte fizikailag éreztük, hogy a '„víz magától meglangyosodik .a poha­rakban", átrendeződnek szabá­lyok, törvények, szokások, igaz­ságok, ahol egy ilyen asszony él. mint az ánizsillatú ezüstcsermely Belisa. A költészet, a szépség, az igazság harmóniáját valósította meg alakításában. Hiteles volt a titokzatos Kékszakállúért család­ját, vőlegényét, honát elhagyó Juditként is. Sötéten fénylő sza­vakkal tarla föl a jelképes zárt ajtókat, borzongva és diadallal vette magára a herceg jelképes kincses palástját. A Balázs Béla-drámában tet­szett jobban Trokán Péter. Ter­mészetes kora miatt sem lehetett eléggé „súlyos", de kitűnően ér­zékeltette a mind sűrűbb légkört, a jelképes szerep lényegét. Kulturáltan irányította Máhr Ágnes a Katona József Gimná­zium diákjaiból összeállított,^ a négy egyfelvonásost összekötő, részben hangulatilag megalapozó, részben az .elhangzottakat minő­sítő kórust. Angyal Mária legfőbb érdeme a művek pontos értelmezése. Volt bátorsága ahhoz, hogy a szóra irányítsa a figyelmet és lemonfe jón a csábitó „trUkkökről". (Tán a Garda Lorca-mű is jobban hatott volna a fényglória nélkül.) Nyilván nagy része van abban, hogy a színészek ilyen színvona­lon adtak választ a cikkünk ele­jén említett, szerep és színész találkozását vizsgáló kérdésünkre. Heltai Nándor Lapunk március 31-i számában Tornyosodik a mosnivaló cím alatt a kecskeméti Luther-udvar- ban tavaly megnyitott és a kere­teit egy-kettőre kinőtt önkiszol­gáló gyorsmosó szalonról szól­tunk. Mert a mosás korántsem Önkiszolgáló és gyors már, a sza­lon pedig agyonzsúfolt raktárrá sekélyesedett. Mivel az iránta megnyilvánuló igény tanúsítja, mennyire kellett ez a kitűnő szol­gáltatás, megjegyzésünk javasla­tot is tartalmazott további hason­ló egységek létesítésére. Cikkünk­re Faragó Lajos, a Kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövet­kezet elnöke az alábbiakat vála­szolta : „Köszönjük a megjegyzést. Az abban foglaltak a valóságot tük­rözték, őszinte igyekezettel keres­ve a kivezető utat a jelenlegi helyzetből. Szövetkezetünk sok ellenvetés és lebeszélés ellenére hozta létre a szalont. A kapacitás megterve­zésekor azonban nem tudtuk fi­gyelmen kívül hagyni — a más üzemekben is tapasztalt — kissé riasztó tényeket és ez ezekre ala­pozott lebeszéléseket. Ezért a ren­delkezésünkre bocsátott kis alap­területet sem mertük teljesen ki­tölteni gépekkel. Miután a szalon üzemelése a sa­ját várakozásunkat is felülmúlta, 1973 októberében további 3 mo­sógépet és egy gázüzemelésű ka­landert (vasalógépet) rendeltünk a még szabad • területre. Előrelá­tásunkat bizonyítja, hogy a meg­rendelt gépekhez a szükséges elektromos-, gőz-, víz- és csator­nacsatlakozásokat már a szolgál­tató egység kivitelezése során el­készíttettük. Így a gépeket meg­érkezésük után rövid idő alatt üzembe tudjuk helyezni. További szalonok létesítésére egyelőre nincs lehetőségünk. En­nek több oka van. A városi ta­nács által kilátásba helyezett he­lyiségek igénybevételi díja olyan magas —• értesülésünk szerint 15 ezer forint,'négyzetméter —. hogy azt szövetkezetünk nem képes vállalni. Egy mosószalon szüksé­ges alapterülete kb.: 150 négyzet- méter, a vegyes (tisztító-mosó) szaloné 200—230 négyzetméter. Így csupán a helyiség megvásár­lásához kb.: 2,3—3,4 millió forint lenne szükséges. A gépek megvá­sárlásához. közműfejlesztési hoz­zájáruláshoz (10 ezer forint köb­méter víz), energiaellátáshoz, gé­pek szereléséhez, berendezéshez pedig további 2,5—3,5 millió fo­rint kell. A már bejelentett igények alap­ján Kecskeméten egy mosó- és egy vegyes-, Tiszakécskén egy vegyes-, Baján pedig egy mosó­szalont kellene létesíteni. Ezek hozzávetőleges költsége 24—26 millió forint. Viszont figyelembe véve a jelenlegi tervidőszakban folyamatban levő, csaknem 23 milliós beruházásunkat, valamint azt, hogy a tervezett szalonok pénzügyi fedezete, a támogatás mértéke nincs még tisztázva, fe­lelőtlenség lenne bármit is kez­deményezni. A viszonylag gyors megvalósí­tásra , egyetlen lehetőségként a hitel kínálkozik. Ez esetben azon­ban a kamat két-három évi fej­lesztési alapunkat emésztené fel, a tőke törlesztése mellett. Ez vissza nem térülő megterhelést jelentene szövetkezetünknek, ami ilyen mértékben szintén nem vál­lalható. A cikkben említett egy-kért gé­pes egység megvalósítása sajnos, nem lehetséges. A járulékos be­ruházások — elektromos kábel, vízhálózat, csatorna, kazán, ka­lander — ugyanis már ilyen kis teljesítményű egységnél is szük­ségesek, viszont az alacsony ter­melő kapacitás miatt a visszaté­rülés legjobb esetben is 20—22 ev, ami messze meghaladja a gépek élettartamát. A szolgáltatás iránti igény csakugyan megvan. A Luther-ud- vari egység nagy erkölcsi sikert hozott szövetkezetünknek, már csak azért is, mert az országban működő néhány mosószalon mindegyike felesleges kapacitás­sal rendelkezik. A szalon létreho­zása előtt szövetkezetünk széles körű közvéleménykutatást tartott. S hogy a beérkezett jelzések mennyire valósak, megalapozot­tak voltak, a szalonnak a cikk­ben is említett túlzsúfoltsága bi­zonyítja a legjobban. Szövetkezetünk anyagi ereje és a szolgáltatás iránti igény isme­retében — a Bács-Kiskun megyei Tanáccsal egyetértésben — ke­ressük a lehetőségét újabb egysé­gek üzembe helyezésének mind a város, mind a megye területén. Rendkívül nagy segítséget jelen­tene, ha a Kecskeméti Városi Ta­nács — Kiskunfélegyháza, Kalo­csa vagy Tiszakécske példájához hasonlóan — a helyiségek költ­ségtérítése terén segítene szövet­kezetünknek.” — Bács-Kiskun megye és Baja is nevezetes forradalmi hagyo­mányokkal büszkélkedhet — mondta az APN munkatársának Papp György, a bajai városi párt- bizottság első titkára. — A hely­séget 1944. október 2-án szabadí­tották fel a szovjet csapatok. És a „Tizenegyes bizottság” nevű pártszervezet két héttel később már megtette az intézkedéseket, hogy normális mederben folyjon az élet. Ebben sokat segített a szovjet parancsnokság. Az el­múlt évben az MSZMP megyei bizottsága kezdeményezte, hogy barátságvonat induljon a Szov­jetunióba. va zsdanovi kerületével, az új építkezésekkel, üzemekkel, válla­latokkal, a város látnivalóival. — Forrón üdvözöljük az 1919-es év nagy jelentőségű eseményei­nek résztvevőit. Az idősebb orosz, testvér példája nyomán a ma­gyar munkásosztály — szövet­ségben a falusi szegénységgel és az ország haladó erőivel — meg­semmisítette a földbirtokosok, tő­kések és a bankárok hatalmát, kikiáltotta a Tanácsköztársaságot — mondta Ivan Sztrelbickij nyu­galmazott altábornagy, a Szovjet —Magyar Baráti Társaság köz­ponti vezetőségének tagja. — A magyar internacionalistákkal váll # Gyűlés Moszkva Kijevi pályaudvarin abból az alkalomból, hogy befutott a barátságvonat Bács-Kiskun megyéből. • G. M. Aulov üdvözli a vendé­geket. És íme, háromszáztíz ember, a barátság „külön vonatának” uta­sai — egynapos kijevi megállás és baráti találkozó után — Moszk­vába érkezett. A szovjet főváros képviselői ünnepélyesen fogadták a veterá­nokat. Gyűlés a Kijevi pályaud­varon. Üdvözlő szavakkal fordult magyar barátainkhoz Grigorij Makszimovics Aulov, a zsdanovi kerületi tanács végrehajtó bizott­ságának elnökhelyettese, a Szo­cialista Munka Hőse: — Barátságunk még az orosz- országi polgárháború frontjain született, és mindig örülünk an­nak, ha magyarok érkeznek hoz­zánk. G. M. Aulov meghívta a vendé­geket, ismerkedjenek meg Moszk­• Papp György válaszol a kö­szöntő beszédre. • Wozdeczky Anna az élményeit meséli itthon. váll mellett harcoltunk a polgár- háború idején, megvédve a forra­dalom vívmányait. A barátság és a Magyarország iránti szeretet, amely azokban a távoli napok­ban született bennem, örökre el­kísér — Mi egész életünkre megsze­rettük a Szovjetuniót. Odahaza azt tervezgettük, hogy eljövünk még egyszer ebbe a hatalmas or­szágba. amellyel szorosan össze­fonódott a fiatalkorunk, a forra­dalmi harcaink kezdete — jelen­tette ki találkozásunk alkalmá­val a 80 éves bajai Köller István. — Miután beléptem a Vörös Had­seregbe 1918 márciusában, alig volt olyan hely, ahöl ne harcol­tam volna a fehérgárdisták és az intervenciósok ellen: Szamarkand- ban. Szibériában, Irkutszkban... — Megértettük — teszi hozzá a kecskeméti, 75 éves Szmilkó József —, hogy bárhol is küzd- jünk, a Magyar Tanácsköztársa­ságot védelmezzük. Hiszen a nemzetközi proletárforradalom ügye a munkások és parasztok közős ügye — legyenek bármi­lyen nemzetiségűek is. — Nehéz idők voltak — fejezi be a beszélgetést Szmilkó József. — Az országot az ellenforradal- márok és a külföldi intervenció- sok gyűrűje vette körül. Néhány szóban el se tudja mondani az ember, regényt kellene írni ró­la... Rudolf KobaT (APN) „Megfiatalított az út” Baján, a munkásőrség parancs­nokságán találkoztam Wozdeczky Annával, a Szovjetunióban járt veteránküldöttség egyik tagjával. Már 1919-ben bekapcsolódott a munkásmozgalomba Baján. 1932- ben, amikor Vaskúton lebuktak a bajai kommunisták, ő kezdte gyűjteni a vörös-segélyt a letar­tóztatottak családtagjainak. 1944- ben a lakásán hallgatták a szov­jet híreket azok, akik ma már veteránok. Még 1944 novemberé­ben belépett a Magyar Kommu­nista Pártba, s nyomban veze­tőségi tagnak választották. Részt vett az államosításban, később személyzetis volt, leg­utóbb a ruhagyárban dolgozott. Két éve nyugdíjas, s a munkás­őrségnél most pénzügyi munka­társ. Élete nagy öröme volt — mint említette —, amikor közöl­ték vele, hogy tagja lehet a kül­döttségnek. — Most jártam először a Szov­jetunióban — mondja. — Ideha­za sokaknak elmeséltem legked­vesebb emlékeimet. Egyik Uyen a Lenin-mauzóleum megtekinté­se volt, ahol úgy éreztem, hogy az élő Leninnel találkozom. Szin­tén felejthetetlen marad szá­momra a borogyinói csatát ábrá­zoló körkép, amely természetes tárgyakkal kezdődik, és végül a csatatéri esemény festménnyel folytatódik. — A moszkvai búcsúzáskor, ebéd után elhatároztuk, hogy mozgalmi dalokkal köszönünk el vendéglátóinktól. Mondanom sem kell, hogy olyan sikerünk volt, alig akartak elengedni bennün­• két. Sokrétű programot állítottak össze számunkra, sok mindent megtekinthettünk. Hatvankét éves vagyok, de elmondhatom: ez az út megfiatalított... Lejegyezte: Szabó Ferenc Szegedi főiskolások Kecskemétért Vöröskeresztes világnap örömmel vállaltuk azt a fel­adatot, hogy Kecskemétet képvi­seljük a. Magyar Televízió által, a tanárnőképző főiskolák részére meghirdetett vetélkedőn. A sze­gedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola is öt várost kapott, mint a többi versengő intézmény. Meg­tisztelő. de nagyon nehéz a meg­bízatás. hiszen az ország nyilvá­nossága előtt kell bizonyítanunk, hogy jól ismerjük ezeket a tele­püléseket. Tájékoztatni tudjuk a nézőket történetükről, híres em­bereikről. fejlődésükről. A versenyzők kiválasztását ala­pos 1 felmérés előzte meg. A sok jelentkező közül végül is azok kerültek a „csapatba”, akik a leg­többet tudták Kecskemétről és jó előadókészséggel rendelkeznek. Június\7-én este Kulcsár Mária, GoloVics Lajos. Szabó Zoltán Nyírádi Klára. Kovács Géza és Orbán Edit ..küzd” a Szombat­helyt képviselő pécsi főiskolások- . kai „Kémeink” jelentették, hogy nagy a készülődés a másik tábor­ban is. Nőm titkolják, hogy győ­zelemre számítanak, noha tudják, hogy Bács-Kiskun megye, jelesül Kecskemét milyen fényesen szere, pelt a korábbi országos vetélke­dőkön. A megyei könyvtár és a tanítóképző intézet segítségével szeretnék bemutatni az élénk, gyorsan gyarapodó város múltját, jelenét. Számítanak az egész la­kosság segítségére, mert változa­tos. színes kép csak így alakul­hat ki. Ötletbörzét hirdetett a vá­rosi tanács, kinyomozták Derko- vits volt osztálytársait Nagy. nehéz ellenfél tehát a Szombathelyen szereplő pécsi csa­pat. Mi sem titkoljuk azonban, hogy győzni szeretnénk, és remél­hetően győzni fogunk a televízió játékos vetélkedőjén. Csapatunk­ban óriási a kedv. a lelkesedés, a mindent tudniakarás. Mindany- nyian Kecskeméten végeztük a középiskolát, sőt a legtöbbben itt születtek, így fel tudjuk mérni, hogy mire vállalkoztunk. Mi a „Hírős várost” úgy szeret­nénk bemutatni, amilyenné az elmúlt évtizedekben vált, ami­lyenné lakosai alakították. Érzé­keltetni szeretnénk, hogy miért ragaszkodnak hozzá, miért szere­tik. Hogyan élnek a régi hagyo­mányok? Milyen, a köztudat szá­mára még ismeretlen, kincset érő érdekességeket rejteget ez a város? Hogyan élnek és alkotnak művészei? Mit gyártanak bővülő, terjeszkedő üzemeikben. És még sok-sok kérdés fogalmazódott meg a csapat tagjaiban. A megfelelő felkészülés érdeké­ben Kecskeméten töltöttünk egy hónapot. Sok helyen jártunk. Vol­tunk a ZIM csarnokaiban, a kis- fáji kutató intézetben, megláto­gattuk az agrometeorológiai állo­mást, a főiskolákat, hasznos ta­pasztalatokat szereztünk a Ko­dály Zoltán énekes iskolában, be­szélgettünk a kiszemelt riportala­nyokkal. Még mindig van tennivaló bő­ven. A pincegazdaságban talál­tunk két hordót azok közül, ame­lyek a 13 aradi vértanú emlékére készültek. Jó lenne megtalálni a többi tizenegyet. Kérjük azokat, akik tudnak ró­luk. hogy levélben vagy szemé­lyesen keressék föl a városi ta­nács művelődésügyi osztályát. A másik kérésünk: adják meg cí­müket azok. akik Kecskemét cí­merével díszített tárggyal rendel­keznek. Tervezzük, hogy ezeket is „szerepeltetjük” az adásban. Egyáltalán: örülnénk, ha ■ jelent­keznének a tanács művelődésügyi osztályán, akik különlegességek­ről tudnak, vagy bármilyen hasz­nos tanáccsal segíthetnek. A Hazai esték sorozat célja, hogy a felszabadulás 30. évfor­dulóján tartalmas, alapos körké­pet adjon az országról, játékos formában. A lakosság segítségétől is függ, hogy ott leszünk-e az 1975. április 4-i döntőben. Társaim nevében is kijelenthetem. hogy mi mindent elkövettünk a siker érde­kében. Végezetül szükségesnek tartjuk megköszönni az eddig ka­pott támogatást. Orbán Edit. Május 8-án ünnepeljük a vö­röskeresztes világnapot, amely­nek idei jelszava: „Adj vért, éle­tet mentesz!” Az örökérvényű mottónak egyébként az ad kü­lön időszerűséget, hogy hazánk­ban húszéves múltra tekinthet vissza a véradómozgalom, ezen belül pedig 15 évvel ezelőtt kez­dődött meg a térítésmentes vér­adás. Az április 30-án, kedden dél­után Solton rendezendő ünnep­ség lesz a megnyitója annak a rendezvénysorozatnak, amelynek keretében Bács-Kiskun megye kis híján félezer helyi vöröske­resztes szervezetének tagjai is ünnepi taggyűléseken emlékez­nek majd az évfordulókra, s szólnak a véradás jelentőségéről, fontosságáról. A vöröskeresztes világnappal kapcsolatos megyed ünnepséget május 10-én délelőtt Kecskemé­ten tartják. Fiatalok találkozója Kunszentmiklóson A megyei ifjúmunkás napok keretében a kecskeméti járási KISZ-bizottság szervezésében tegnap délután Kunszentmükló- son, a művelődési házban talál­koztak a járás tsz-eiben, állami gazdaságaiban, ipari üzemeiben és gimnáziumaiban dolgozó, il­letve tanuló fiatalok. A kun- szentmiklósi irodalmi színpad, valamint a Radnóti szavalóver­seny helyezettéinek műsora után vitafórum kezdődött, amely előtt Bárdos Gábor, a kunszent- mikiósi községi KISZ-bizottság titkára tartott vitaindítót. A fia­talok saját életükről beszéltek, valamint elmondották mit tud­nak az iparban és a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok munká­járól. A találkozó egyik célja az volt, hogy megismertessék mun­ka- és életkörülményeiket, s ez­által közelebb hozzák a különbö­ző munkahelyeken dolgozó fiata­lokat egymáshoz, s így. erősít­sék az ifjúsági szövetség egy­ségét. A találkozón részt vevő fiata­lok csatlakoztak a KISZ KB, a SZOT, és a HNF szocialista munkaverseny felhívásához, va­lamint vállalást tettek, hogy részt vesznek munka- és lakó­helyük, valamint az iskolák kör­nyékének szépítésében, parkosí­tásában. Vállalták, hogy kommu­nistaműszakok szervezésével hozzájárulnak a vietnami—ma­gyar barátságot jelképező ezer személyes szakmunkásképző-in­tézet létrehozásához.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom