Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-27 / 97. szám
V A korszerű '.gazdálkodás útján A FEJLŐDÉS ÜTEME EGYRE GYORSABB Modern borászati üzem a homokon A szikrai szőlőtermesztésnek régi történelmi hagyományai vannak, amelyről I. Géza királyunk uralkodásának idejéből is maradtak ránk okmányok. Nagyobb arányú telepítés a múlt század végén kezdődött. Kecskemét város létesített itt egy szőlőtelepet. Pár évtized alatt szőlő- és gyümölcsöskertté alakult ez a táj, ahol valamikor a birkák legelésztek. Megkötötték a futóhomokot és a Kecskemét városi szőlőtelep közben híressé vált. Példamutatóan gazdálkodott, a borok kiváló minőségűek voltak, amelyeket nyilvános árverésen értékesítettek. A minőséget jelzi a Millenniumi Nagyérem és az 1921. évi kecskeméti országos kiállításon kapott aranyérmek és díszoklevelek. Szikrában 1966-ban alakult meg az állami gazdaság. A jogelőd a Helvéciái Állami Gazdaság volt Szikrán kívül idekerült a borbási, nyárlőrinci, szendrei és az újbögi üzemegység is. Az újonhan alakult Kecske- mét-szikrai Állami Gazdaság nyárlőrinci üzemegységében azóta új borászati részleg épült. A gazdaság évről évre korszerűsítette a szőlőtermesztést és a feldolgozást. Ennek köszönhetően a szikrai borok ma már ismertek az országhatáron túl is, megőrizték régi hírnevüket Hosszú lenne felsorolni azokat a díjakat és helyezéseket, amelyeket a különböző nemzetközi és hazai bor vetélkedőkön nyertek a gazdaság finom italai. A korszerűsített szőlőültetvény jelenleg 650 hektárt foglal él. Művelését nagyrészt gépesítették, tavaly például már géppel szüreteltek. Az idén folytatják a gépesítést, a gazdaság helikoptert vásárol a növényvédelem biztonságosabbá tétele céljából. Az ültetvény folyamatosan alakítják át a gépi szüretre. Amikor megalakult a gazda ság, összesen 14 ezer hl bort tudtak csak tárolni. Jelenleg már 84 ezer hl termés elhelyezésére képesek. Ebből kétszer tízezer hl tárolóteret partnergazdaságokkal. a lakiteleki Szikra Termelő- szövetkezettel és a j akabszállási Népfront Szakszövetkezettél közösen építették. Az idén tovább bővítik a tárolóteret, újabb 20 ezer hektoliterrel. Itt érdemes külön szólni arról, hogy a gazdaság egyre fejleszti kapcsolatait á környező szőlőtermelő mezőgazdasági nagyüzemekkel. A már említett termelőszövetkezettel és szakszövetkezettel közös megállapodás alapján veszik át a termést, dolgozzák fel a szőlőt, palackozzák a bort. Az értékesítés során képződő nyereség nyolcvan százalékát a partnergazdaság kapja. • Címképünkön: g nyárlőrinci borászati üzem. • Tartályvagonokban is srtUltanaa. . Hasonló megállapodást kötöttek a Városföldi Állami Gazdasággal, 170 hektár szőlő termését dolgozzák fel és palackozzák a szerződés szerint. A tiszakécskei Űj Élet és Szabadság, valamint a nyárlőrinci Aranykalász Termelőszövetkezettel olyan megállapodást kötött, mely szerint átveszik a szőlőt, feldolgozzák és az értékesítés nyereségéből részesítik a partnert. A kocséri Üj Élet Termelőszövetkezet pedig saját pincéjében táróit bort ad el az állami gazdaságnak. A megállapodás szerint a gazdaság palackozza és A»»j óilrpcff j « Az elképzelések szerint az együttműködést tovább korszerűsítik és kiterjesztik a termelésre is. A gazdaság szaktanács- adással segíti a partnereket a jobb termés elérésében. Ha megkapják a helikoptert, együtt hasznosítják a növényvédelemben. A kapcsolatoknak köszönhetően 1972-ben 30 ezer, tavaly 57 ezer mázsa szőlőt vettek át a partnerektől. A saját termés ugyanezekben az években 30 és 57 ezer mázsa volt. A korszerűsítésre való törekvést az is bizonyítja, hogy már 240 millió forint értékű borászati * gépük és berendezésük Vart. Az idén többek között új palackozóval gazdagodnak. Az 1970-ben beállított gépsor, amely óránként 1500 üveg megtöltésére képes, • A gazdaság márkás borai. jelenleg három műszakban dolgozik. Az idén beszereznek és előreláthatólag júniusban megkezdi a munkát egy NDK gyártmányú gépsor. Ennek teljesítménye 5 ezer üveg óránként. Vásárolnak új szeparátorokat, szűrőberendezéseket. összesen 10 millió forintot fordítanak a borászat fejlesztésére. Ehhez számíthatjuk azt is, hogy épül egy ezer négyzetméteres készáruraktár. A palackozás gyors fejlődését a statisztika bizonyítja. 1967-ben 1029 hl-t, két év múlva ennek tízszeresét töltötték üvegekbe, 1970-ben pedig már húszezer hl-t. Tavaly hatmillió palack került le a gépsorról. Ebből 3 millió volt a vermuth. Érdekesen alakult az export. Az összes palackozott mennyiségből 4,8 millió került külföldre. Az Amor vermuthot NDK-ba szállítják. Félmillió palack bor pedig Svájcba utazott. A legkedveltebb szikrai borok: a Cirfandli, Hárslevelű, Olaszriz- ling. Furmint és az Ezerjó. A választék bővítését igen fontosnak tartják. A kiváló borok mellett a modern építkezéshez szükséges aDeritifekről is gondoskodnak. A jó boralapanyag tette lehetővé, hogy az olasz vermuth-féleségefe- nek megfelelő hazai gyártású italt, a már említett Ámor vermuthot készítsék. Itt is növelik a választékot, már megkezdték a száraz típus palackozását és forgalomba hozzák a piros változatot is. Egy szállítmány már utazott Berlinbe, az NDK fővárosába. ahol a MONIMPEX bemutató üzletében kirakatba került. Az idén egyébként hét és fél millió palack kerül ki a nyárlőrinci borászati üzemből. Először kezdik meg üdítő italok palackozását is. Elsőnek a nyáron mintegy félmillió üveg narancsitalt hoznak forgalomba, természetes alapanyagból. A fejlődés üteme egyre »sorsabb. A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság példája jól mutatja, hogy tudással, akaraterővel, a technika alkalmazásával miképp lehet néhány év alatt gyorsan előrehaladni. Még nem tudják, hol van a fejlődés felső határa, de az eddigiek is bizonyítják, ■ hogy az iparszert! termelési eljárás bevezetésével, a nagyobb szellemi felkészültséggel számottevően növelni lehet a termelékenységet. W Keveréktakarmánv-gyártás a Bácsalmási Állami Gazdaságban A Bácsalmási Állami Gazdaság számottevően fejleszti az állattenyésztést, elsősorban a sertés-, valamint a szarvas- marhatartást. Minden mezőgazdasági üzem arra törekszik, hogy az állatállomány takarmányigényét maga teremtse elő. A takarmánygyártás ipari formája jelenik meg, ahol a modern technológia adta lehetőség módot nyújt az igények kielégítésére. Ma már a tápgyártás elavult formái nem telelnek meg az intenzív tartást kívánó állatfajták takarmányozási előírásainak. A termelés gazdaságossága megköveteli a megfelel elő összetételű és beltartalmú takarmányokat Ezért a Bácsalmási Állami Gazdaság a dán SKJOLD cégtől komplett takarmánykeverőt, valamint szemesterménv-tárolót vásárolt. A keverő óránként tíz tonna teljesítménnyel dolgozik és a koncentrátumgyártás elvén működik, melynek végső termelési fázisában a granulált táp jelenik meg. A takarmánytároló tíz, egyenként 85 vagonos fémsilóból áll, és a gazdaságban megtermelt, valamint a takarmányüzemnél szárított kukorica és takarmánybúza fogadását szolgálja. Az 1972-es év végére leszállított berendezéseket a gazdaság rövid idő alatt szerelte össze, illetve építette fel saját szakembereivel: A gyors és pontos munka eredményeként már tavaly, július 4-én megindulhatott a gyártás. A gazdaságban legjelentősebb abrakigénye a sertésállománynak van. Ezért elsősorban sertéstápokat gyártanak, kisebb mennyiségben pedig szarvasmarhatápot összesen 11 féle keveréket állítanak elő, ebből ötfélét a sertéseknek, hatfélét pedig a szarvas- marháknak. A gyártott táp granulátum, amit elsősorban az AGROKOMP- LEX-rendszerű telep igényel, hiszen a gépi takarmányadagoló rendszer erre alkalmas. A gyártás az előzőekben említett koncentrátumkeverés elvén történik, ahol a reeeptúrákban szereplő növényi és állati eredetű fehérjetakarmányokat valamint a különböző premixeket előkeverik, és az Tgy nyert kon- centrátumot a gazdaságban termelt takarmánvgabonákkal hígítva tápkeverésre használják fel. Az előkeverést külön helyiségben, egy LAMIX típusú keverővei végzik. A koncentrátum és a gazdasági abrak recept szerinti mennyiségben történő adagolása a keverőben levő 6 TOMAL berendezéssel történik. Térfogatadagolást végeznek, a megadott fajsúly alapján és a fordulatszám változtatásával a kívánt értékek biztosíthatók. Az adagolt és a darált takarmányok LAMIX típusú, folyamatos üzemű keverőn áthaladva a granuláló gépbe kerülnek, ahol vízgőz adagolása mellett a gép présgörgői matricán nyomják át a takarmányt. A képződő granulátumot, amelynek méretei változtathatók, lehűlés után a keverő kiszállításig tárolja. A keverés automatikus. A vezérlőtáblán a gyártási folyamat nyomon követhető. A keverési programok beállíthatók, hiba esetén az automatikus vezérlés kikapcsol. A magasfokú gépesítés eredménye. hogy egy-egy műszakban csupán hat személyre vair szükség. Az elkészült takarmány ömlesztve szállítható, erre a célra két TTK típusú pneumatikus I szállítóeszköz áll rendelkezésre. ■ A tartálykocsik, az állattenyésztési telephelyek igényeinek megfelelően, programszerűen szállítják a takarmányt és fúvatják az épületek előtt felállított tartályokba, ahonnan gépi adagolással jut az állatok elé. Szükséges megjegyezni, hogy az iparszerű takarmánykeverő üzem jelentős beruházást igényelt. Alapvető szempont a beruházás gyors megtérülése, amely elsősorban a teljesítőképesség teljes kihasználásával érhető el. Ez utóbbi, valamint a táptakarmánygyártás, biztonságának megteremtése érdekében a gazdaság együttműködési szerződést kötött a Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal. Nehéz a fehérjeellátás, a belső források nem elégítik ki a növekvő igényeket. Ezért fontos ez az együttműködés, mert lehetővé teszi a fehérjetakarmányok, valamint a keveréshez felhasznált más takarmánykiegészítők kA0i*aiuiaca4 A gazdaság takarmányigénye az állattartási ágazatok teljes felfutása esetén évente kétezer- négyszáz vagon lesz, ennek 80 százaléka sertéstakarmány. Jelen- f leg a keverőnek 1700 vagonos igényt kell kielégíteni. A kapacitás ennél többre képes, és az együttműködés eredményeként mintegy ezer vagon tápot gyártanak még a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat számára. Tápot kapott ennek során a bácsalmási Petőfi és Táncsics Termelőszövetkezet sertéskombi- nátja, 16 vagonnal, Kiskőrösi Állami Gazdaság 45 vagonnal havonta. Szállítanak a mélykúti Üj Élet sertéstelepének is takarmányt, 32 vagonnal havonta. A lakosság háztáji gazdaságai- ■ nak ellátásban is segít a keverő, hiszen Mélykút községnek havonta 40 vagonnal adnak. További cél a termelés fokozatos növelése, a gabonaiparral a kapcsolatok bővítése. (X) S Az ipari takarmánykeverő egy része. ® Ez a felvétel már az üzemben készült • A verzérlő berendezésen figyelemmel kísérhető a takarmány útja, a gyártási folyamat. A keverési program előre beállítható. Hiba esetén az automata kikapcsol. Az embernek tehát itt bevés dolga van, de aa ügyeletes szakembernek nagy figyelemmel kell kísérnie, hogy mit mutatnak a műszerek.
