Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-27 / 97. szám

1. A gyár államosítását kö­vetően egyik termékünk a porszívó volt. 2. Integra—Domino rendsze­rű vasútbiztosító berendezés szerelése. 3. Termékeink a legnagyobb pontosságot igénylik szerelés közben, erre biztosíték ~ dol­gozóink szakmai felkészült­ségé. 4. 3 LE-s sili vezetőasztal­szerelés. 5. A gyár munkásklubjában. 6. Az egyik igen régi gyárt­mányunk. 7. A bajai gyárra mindig szá­míthattak a magrendelők az igényes munkákkal is. 8. A bajaiak által gyártott liftkapcsoló-szekrény. 9. Akik igazán szeretik a fo­cit, részt vehetnek az üzemi bajnokságban. 10. Nagycsarnokunk még építés közben. 11. A Ganz bajai gyárát be­vonták a hazai liftgyártásba. 12. Az üzemi óvodában dol­gozóink gyermekei bábműsort néznek. 13. Fiataljaink irodalmi szín­padi szereplése. £vrn§ai H uszonöt év a legszebb férfikor. Tele tervek­kel, felkészülés az életre, a családalapí­tásra. Egy gyár életében más­ként mérik az éveket. Már a megszületés is tele gondokkal, kezdeti nehézségekkel, szárny­próbálgatásokkal, sikerekkel és kudarccal. A kezdő évek döntik el, hogy jó volt-e az alapok le­rakása, kibírja-e az induló kol­lektíva a megpróbáltatásokat, az egy-egy cél eléréséért a két-há- romszoros energiát. Tud-e áldo­zatot hozni a következő, sikere­ket igérő évekért. Úrrá lesz-e az idegeskedés, a kapkodás, vagy a távolabbi jövő Ígéretes céljai megteremtik a nélkülözhetetlen összhangot a gyári kollektíva minden szintjén? Most a huszonötéves jubileumi év ünnepi perceiben ezekre az időkre emlékeznek a Ganz Villa­mossági Művek készülékgyárá­nak dolgozói, de velük ünnepel Baja valamennyi vasipari üzeme és a többiek is. Autójavítóból gyár születik A második világháború mérhe­tetlen károkat okozott .az ország­nak. Nemcsak Budapesten, de a vidéki városokban is ipari pan­gás, megrendelés- és anyaghiány, fékezte az ipari vérkeringés hely­reállítását. Baján a kisiparosok egymás után zárták be műhelyei­ket, a munkások távolabbi vidé­ken kerestek megélhetést. Az első határozott lépés volt a tíz munkásnál többet foglalkoz­tató ipari üzemek államosítása. Ez alól nem volt kivétel ifjú Nofficzer Ferenc, Baja, Dózsa György utca 50. szám alatti autó­javító üzeme sem. Ezzel meg­született az a gyár, amely a ké­sőbbiekben olyan fejlődési üte­met diktált önmagának, hogy ne­ve minőségi mércét is jelentett mind a hazai, mind a külföldi piac számára. A gyár fejlődési szintjét hosz- szú évekre meghatározta a hova­tartozása, a fejlesztést eldöntő pénzügyi alapok mértéke és nem utolsósorban a gyártásra ikerülő termékek összetétele. A vállalat megalakulását követő nyolc év­ben tanácsi irányítás alá tarto­zott. 1959-től 1963-ig a Kohó- és Gépipari Minisztérium gyakorol­ta a felügyeletet. A jelenleg is fennálló megoldás 1964-től jött létre, amikor is a Ganz Villa­mossági Művekhez csatolták a gyárat. Az 1949-es év sok megpróbál­tatásnak tette ki a gyár akkori vezetőit. Egyelőre meg kellett maradni az autójavítás mellett. Az első „cégtáblán” ez állt: A pécsi XIV. számú Autójavító Nemzeti Vállalat Bajai Telephe­lye. A felügyeletet -akkor még a K.PM gyakorolta, de ez a „távi­rányítás” nem hozta meg a várt eredményt. 1950. október 1-től önálló vállalatként működött to­vább, ekkor már a Bajai Városi Tanács irányítása mellett. A következő öt évben éven­ként változott a vállalat fejlődé­sét jelentő kategorizálás, de vál­tozott a vállalat neve is. 1950- ben „Bajai Autójavító Állami Telep”, majd 1951-ben „Bajai Autójavító Vállalat”, 1952—53- ban „Bajai Autó- és Gépjavító Vállalat”. A profilváltozás ran­gosabb nevet is jelentett, s így 1953-tól 1955-ig a vállalat neve „Bájai Vasipari Mechanikai Ja­vító Vállalat”-ra módosult. Ez azonban még koránt sem jelen­tette a végső megoldást. 1955-től 1958-ig „Bajai Fémipari Vállalat” — néven folytatta, most már nemcsak szolgáltató, de termelő munkáját is. A gyakran változó telephelyek, igaz mindig fejlő­dést jelentettek az előzőhöz ké­pest, mégis bizonyos megtorpa­nás volt tapasztalható a munká­ban. Nem hatott kedvezően a gyakori vezetőcsere sem, ami viszont elkerülhetetlen volt mindaddig, amíg szakmailag-po- litikailag és vezetőkészséget ille­tően nem találtak megfelelő em­bert. Az államosított üzem első ve­zetője Lantos Gyula volt, majd 1951-ben Vucskovics István vet­te át az irányítást. 1952-ben Bu­dai Antalt nevezték ki vezető­nek, de a közben megnövekedett magasabb szakmai tudást igénylő feladatokat már ő sem tudta el­látni. 1953. április 1-én Szabó Lajos' budapesti képkocsiszerelő kapott megbízatást a vállalatve­zetésére. A gyakori vezetőcserél­getéssel kapcsolatos bizalmatlan­ság rövid idő alatt eloszlott. Sza­bó elvtársban összpontosult a szakmai felkészültség, a vezetői készség, a jó emberi tulajdonság, valamint a szervezőkészség. Az állandó tanulás-önképzés elősegÍ7 tette szakmai ismereteinek bőví­tését. 1955-ben a városi pártbizottság azzal a pártfeladattal bízta meg Szabó elvtársat, hogy vegye át a pártbizottságon az iparügy veze­tését. Ekkor helyére Benedek Je­nőt nevezték ki igazgatónak, akit azonban magával sodortak az 56-os ellenforradalmi események. 1957. április 1-től a gyár dolgo­zóinak kérésére Szabó elvtársat ismét kinevezték a gyár igazga­tójává. Az ellenforradalom után rövid idő alatt visszaállt a rend és fe­gyelem a gyárban és megkezdő­dött az igényesebb munkát kö­vetelő profilokra való átállás idő­szaka. Megjelenik a hegesztődinamó, a háti permetező és a „többiek’ A megalakulást követő évben — 1950-ben — a vállalat egye­düli tevékenysége az autójaví­tásra szorítkozott. 1951-től már géplakatos és gumijavító munkát is vállalnak. 1953-ban a finom- mechanikai részleg bővítésével ilyen jellegű javításokat is vé­geznek. Ez az esztendő a válla­lat életében a fordulat évét je­lentette. Egyszerre két, saját ma* ga gyártotta termékével jelent­kezik a piacon. Az első a hegesztődinamó vol't, amelyre hamar felfigyeltek a szakemberek és egymás után kapták a megrendeléseket. Ugyan ebben az évben látott napvilágot a tolósúlyos mérleg, amejy szin­tén a vállalat nevéhez fűződik. , 1954-ben már egyre nagyobb hiány mutatkozott kis háztartási gépekből és különböző közszük­ségleti cikkekből. A mezőgazda­ságban háború óta nem volt kap­ható hátipermetező, amire vi­szont égetően szükség volt. A vállalat magára vállalta a Ver- morel típusú hátipermetező kí­sérleti példányának legyártását, majd ezt követően elkezdte so­rozatgyártását. Mindez persze nem ilyen egyszerűen történt. Műszaki dokumentáció nem állt rendelkezésükre, mindössze egy megszerzett mintapéldány szol­gált a nullszéria legyártásának alapjául. Üjra kellett présszer­számokat készíteni saját tervezé­sük alapján. A sorozatgyártás re­ménye szinte szárnyakat adott a vállalat dolgozóinak. Még 1954­ben 10 507 darabot gyártottak eb­ből a permetzőtípusból, ami az akkori felkészültséget, technikai színvonalat figyelembe véve re­kordnak számított. Ezzel egyidőben jelent meg egy másik gyártmányuk is, a szén- kénegező. Ebből mindössze 100 darabot gyártottak, mert nem volt iránta kereslet. A permete­zőgép viszont a vállalat legsta­bilabb gyártmányává lépett elő. Jellemző a gyorsütemű fejlődés­re, hogy más profilokra való át­állás miatt még a jólfizető per­metezőgép gyártását is átadták a tiszakécskei permetezőgépgyár­nak. 1955- ben új termékkel jelent­kezik a vállalat. Legyártják az első fekete asztalitűzhelyet és a horganyzott vedret. Megszületik az első és mindjárt igen ered­ményes kooperáció az Ikarus gyárral. Baján készítik a kétka­rú és orsós ablakemelőt, légkür­töt, szívókürtöt, ablakrögzítőt és kitámasztót, zsirzógombot, nap­ellenzőt, vízszivattyút és más autóbusz-alkatrészt. Ezek közül legnagyobb volumenű a kétkarú ablakemelő volt, amelyből há­rom év alatt 31 683 darabot gyár­tottak. Ezeknek az alkatrészek­nek jelentős részét exportra szál­lították, s a minőségi próbát eb­ben a vonatkozásban is kiállták. 1956- ban megkezdték a piaci kofamérleg gyártását, mig az autójavítást átadták a kiskunha­lasiaknak. Ugrásszerű fejlődés a villamos motorok gyártásában 1957-ben újabb lehetőség nyílt a kedvezőbb profilok kialakítá­sára, amelynek egyik láncszeme volt a villamos motorok gyártá­sára való átállás. Ez annál in­kább kedvező volt, mert a kis­teljesítményű villanymotor or­szágosan hiánycikknek számított. -Vele szinte párhuzamosan jelent­kezett a vízszivattyú gyártásának szükségessége, amelyet természe­tesen szintén elvállaltak. Vil­lanymotorból már az első évben több mint 2000 darabot gyártot­tak. A vízszivattyú és a később kifejlesztett vízellátó berendezé­sek ma ;s egyik stabil profilja a vállalatnak. Az újonnan belépő gyártmá­nyok szinte parancsolólag köve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom