Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-27 / 97. szám
1. A gyár államosítását követően egyik termékünk a porszívó volt. 2. Integra—Domino rendszerű vasútbiztosító berendezés szerelése. 3. Termékeink a legnagyobb pontosságot igénylik szerelés közben, erre biztosíték ~ dolgozóink szakmai felkészültségé. 4. 3 LE-s sili vezetőasztalszerelés. 5. A gyár munkásklubjában. 6. Az egyik igen régi gyártmányunk. 7. A bajai gyárra mindig számíthattak a magrendelők az igényes munkákkal is. 8. A bajaiak által gyártott liftkapcsoló-szekrény. 9. Akik igazán szeretik a focit, részt vehetnek az üzemi bajnokságban. 10. Nagycsarnokunk még építés közben. 11. A Ganz bajai gyárát bevonták a hazai liftgyártásba. 12. Az üzemi óvodában dolgozóink gyermekei bábműsort néznek. 13. Fiataljaink irodalmi színpadi szereplése. £vrn§ai H uszonöt év a legszebb férfikor. Tele tervekkel, felkészülés az életre, a családalapításra. Egy gyár életében másként mérik az éveket. Már a megszületés is tele gondokkal, kezdeti nehézségekkel, szárnypróbálgatásokkal, sikerekkel és kudarccal. A kezdő évek döntik el, hogy jó volt-e az alapok lerakása, kibírja-e az induló kollektíva a megpróbáltatásokat, az egy-egy cél eléréséért a két-há- romszoros energiát. Tud-e áldozatot hozni a következő, sikereket igérő évekért. Úrrá lesz-e az idegeskedés, a kapkodás, vagy a távolabbi jövő Ígéretes céljai megteremtik a nélkülözhetetlen összhangot a gyári kollektíva minden szintjén? Most a huszonötéves jubileumi év ünnepi perceiben ezekre az időkre emlékeznek a Ganz Villamossági Művek készülékgyárának dolgozói, de velük ünnepel Baja valamennyi vasipari üzeme és a többiek is. Autójavítóból gyár születik A második világháború mérhetetlen károkat okozott .az országnak. Nemcsak Budapesten, de a vidéki városokban is ipari pangás, megrendelés- és anyaghiány, fékezte az ipari vérkeringés helyreállítását. Baján a kisiparosok egymás után zárták be műhelyeiket, a munkások távolabbi vidéken kerestek megélhetést. Az első határozott lépés volt a tíz munkásnál többet foglalkoztató ipari üzemek államosítása. Ez alól nem volt kivétel ifjú Nofficzer Ferenc, Baja, Dózsa György utca 50. szám alatti autójavító üzeme sem. Ezzel megszületett az a gyár, amely a későbbiekben olyan fejlődési ütemet diktált önmagának, hogy neve minőségi mércét is jelentett mind a hazai, mind a külföldi piac számára. A gyár fejlődési szintjét hosz- szú évekre meghatározta a hovatartozása, a fejlesztést eldöntő pénzügyi alapok mértéke és nem utolsósorban a gyártásra ikerülő termékek összetétele. A vállalat megalakulását követő nyolc évben tanácsi irányítás alá tartozott. 1959-től 1963-ig a Kohó- és Gépipari Minisztérium gyakorolta a felügyeletet. A jelenleg is fennálló megoldás 1964-től jött létre, amikor is a Ganz Villamossági Művekhez csatolták a gyárat. Az 1949-es év sok megpróbáltatásnak tette ki a gyár akkori vezetőit. Egyelőre meg kellett maradni az autójavítás mellett. Az első „cégtáblán” ez állt: A pécsi XIV. számú Autójavító Nemzeti Vállalat Bajai Telephelye. A felügyeletet -akkor még a K.PM gyakorolta, de ez a „távirányítás” nem hozta meg a várt eredményt. 1950. október 1-től önálló vállalatként működött tovább, ekkor már a Bajai Városi Tanács irányítása mellett. A következő öt évben évenként változott a vállalat fejlődését jelentő kategorizálás, de változott a vállalat neve is. 1950- ben „Bajai Autójavító Állami Telep”, majd 1951-ben „Bajai Autójavító Vállalat”, 1952—53- ban „Bajai Autó- és Gépjavító Vállalat”. A profilváltozás rangosabb nevet is jelentett, s így 1953-tól 1955-ig a vállalat neve „Bájai Vasipari Mechanikai Javító Vállalat”-ra módosult. Ez azonban még koránt sem jelentette a végső megoldást. 1955-től 1958-ig „Bajai Fémipari Vállalat” — néven folytatta, most már nemcsak szolgáltató, de termelő munkáját is. A gyakran változó telephelyek, igaz mindig fejlődést jelentettek az előzőhöz képest, mégis bizonyos megtorpanás volt tapasztalható a munkában. Nem hatott kedvezően a gyakori vezetőcsere sem, ami viszont elkerülhetetlen volt mindaddig, amíg szakmailag-po- litikailag és vezetőkészséget illetően nem találtak megfelelő embert. Az államosított üzem első vezetője Lantos Gyula volt, majd 1951-ben Vucskovics István vette át az irányítást. 1952-ben Budai Antalt nevezték ki vezetőnek, de a közben megnövekedett magasabb szakmai tudást igénylő feladatokat már ő sem tudta ellátni. 1953. április 1-én Szabó Lajos' budapesti képkocsiszerelő kapott megbízatást a vállalatvezetésére. A gyakori vezetőcserélgetéssel kapcsolatos bizalmatlanság rövid idő alatt eloszlott. Szabó elvtársban összpontosult a szakmai felkészültség, a vezetői készség, a jó emberi tulajdonság, valamint a szervezőkészség. Az állandó tanulás-önképzés elősegÍ7 tette szakmai ismereteinek bővítését. 1955-ben a városi pártbizottság azzal a pártfeladattal bízta meg Szabó elvtársat, hogy vegye át a pártbizottságon az iparügy vezetését. Ekkor helyére Benedek Jenőt nevezték ki igazgatónak, akit azonban magával sodortak az 56-os ellenforradalmi események. 1957. április 1-től a gyár dolgozóinak kérésére Szabó elvtársat ismét kinevezték a gyár igazgatójává. Az ellenforradalom után rövid idő alatt visszaállt a rend és fegyelem a gyárban és megkezdődött az igényesebb munkát követelő profilokra való átállás időszaka. Megjelenik a hegesztődinamó, a háti permetező és a „többiek’ A megalakulást követő évben — 1950-ben — a vállalat egyedüli tevékenysége az autójavításra szorítkozott. 1951-től már géplakatos és gumijavító munkát is vállalnak. 1953-ban a finom- mechanikai részleg bővítésével ilyen jellegű javításokat is végeznek. Ez az esztendő a vállalat életében a fordulat évét jelentette. Egyszerre két, saját ma* ga gyártotta termékével jelentkezik a piacon. Az első a hegesztődinamó vol't, amelyre hamar felfigyeltek a szakemberek és egymás után kapták a megrendeléseket. Ugyan ebben az évben látott napvilágot a tolósúlyos mérleg, amejy szintén a vállalat nevéhez fűződik. , 1954-ben már egyre nagyobb hiány mutatkozott kis háztartási gépekből és különböző közszükségleti cikkekből. A mezőgazdaságban háború óta nem volt kapható hátipermetező, amire viszont égetően szükség volt. A vállalat magára vállalta a Ver- morel típusú hátipermetező kísérleti példányának legyártását, majd ezt követően elkezdte sorozatgyártását. Mindez persze nem ilyen egyszerűen történt. Műszaki dokumentáció nem állt rendelkezésükre, mindössze egy megszerzett mintapéldány szolgált a nullszéria legyártásának alapjául. Üjra kellett présszerszámokat készíteni saját tervezésük alapján. A sorozatgyártás reménye szinte szárnyakat adott a vállalat dolgozóinak. Még 1954ben 10 507 darabot gyártottak ebből a permetzőtípusból, ami az akkori felkészültséget, technikai színvonalat figyelembe véve rekordnak számított. Ezzel egyidőben jelent meg egy másik gyártmányuk is, a szén- kénegező. Ebből mindössze 100 darabot gyártottak, mert nem volt iránta kereslet. A permetezőgép viszont a vállalat legstabilabb gyártmányává lépett elő. Jellemző a gyorsütemű fejlődésre, hogy más profilokra való átállás miatt még a jólfizető permetezőgép gyártását is átadták a tiszakécskei permetezőgépgyárnak. 1955- ben új termékkel jelentkezik a vállalat. Legyártják az első fekete asztalitűzhelyet és a horganyzott vedret. Megszületik az első és mindjárt igen eredményes kooperáció az Ikarus gyárral. Baján készítik a kétkarú és orsós ablakemelőt, légkürtöt, szívókürtöt, ablakrögzítőt és kitámasztót, zsirzógombot, napellenzőt, vízszivattyút és más autóbusz-alkatrészt. Ezek közül legnagyobb volumenű a kétkarú ablakemelő volt, amelyből három év alatt 31 683 darabot gyártottak. Ezeknek az alkatrészeknek jelentős részét exportra szállították, s a minőségi próbát ebben a vonatkozásban is kiállták. 1956- ban megkezdték a piaci kofamérleg gyártását, mig az autójavítást átadták a kiskunhalasiaknak. Ugrásszerű fejlődés a villamos motorok gyártásában 1957-ben újabb lehetőség nyílt a kedvezőbb profilok kialakítására, amelynek egyik láncszeme volt a villamos motorok gyártására való átállás. Ez annál inkább kedvező volt, mert a kisteljesítményű villanymotor országosan hiánycikknek számított. -Vele szinte párhuzamosan jelentkezett a vízszivattyú gyártásának szükségessége, amelyet természetesen szintén elvállaltak. Villanymotorból már az első évben több mint 2000 darabot gyártottak. A vízszivattyú és a később kifejlesztett vízellátó berendezések ma ;s egyik stabil profilja a vállalatnak. Az újonnan belépő gyártmányok szinte parancsolólag köve-
