Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-27 / 97. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. április 27. Itv A“ Marx-család és Lafargue evelck, visszaemlékezések LENIN MEGEMLÉKEZÉSEK, ARCKÉPEK 99 A pártirodalom mindennapi Művelődéspolitikánkban jelentős helyet foglal el a marxilenini eszmék megismertetése, a szocialista tudat és erkölcs fejlesztése, valamint az ideológiai kérdések iránti érdeklődés erősítése. Mindezeket csakis a politikai és pártirodalom tervszerű és rendszeres terjesztésével lehet elérni* Ezt a társadalmilag fontos,' a jövő szempontjából nélkülözhetetlen munkát hazánkban elsősorban a pártszervezetek, s azok propagandistái végzik. Az ilyen jellegű kiadványokat — köny veket és folyóiratokat — igyekeznek eljuuatni azokhoz, akikben él a művelődés, s az ideológiai-politikai kérdések iránti vágy. Felkerestük a Kossuth Könyvkiadó Bács-Kiskun megyei kirendeltségének vezetőjét, Mészáros Jánost, és megkértük: válaszoljon néhány kérdésünkre. <s Gaál Gábür LEGYÜNK-KORTÁRSAK domány tudománya Gondolat—Kossuth TALLÓZÁS A STATISZTIKÁBAN Érdekes számok — Mióta létezik a Kossuth Könyvkiadó, s van-e a többi kiadótól eltérő. sajátságos profilja? Ha igen, miben mutatkozik meg az? Mióta működik a megyei ki- rendeltség? — A kiadó 1944 novemberében alakult meg Szegeden, „Szikra” néven. 1957-bén szervezték újjá a mostani nevén; akkor hozták létre a megyei kirendeltségeket is. A Kossuth Könyvkiadó pártvállalat, ez meghatározza a profilját. érthetően. Tevékenységét mindenkor a párt politikája határozza meg. A megjelentetett művek tartalmi és tematikai skálája meglehetősen széles. A mar-' xizmüs—leninizmus klasszikusainak művei mellett napvilágot látnak rendszeresen történelmi, közgazdasági, esztétikai-filozófiai, vallástörténeti, s természetesen ideológiai-politikaii jellegű könyvek. Sokszorosítjuk a pártoktatási tananyagokat, a politikai ok- - tatás szemléltető- eszközeit, plakátokat, propagandakiadványokat stb. Különböző lexikonokat jelentetünk meg, Jól mutatják mindezek, hogy a kiadó egyik fő célja az ideológiai-politikai kérdésekben való jobb eligazodás segítése. — A pártalapszervezeteket önök látják el kiadványokkal; évente száz és százezer forint ; értékű könyv megy keresztül á kezükön, meglehetősen sok adminisztrációval. Megfelelő ehhez a nem éppen könnyű munkához az elhelyezésük? — Örömmel mondhatom, hogy tavaly óta az országban egyike a legszebbeknek — s a munka szempontjából leginkább megfelelő — a mi kirendeltségünk. A raktározást és az irodai munkát egyaránt zavartalanul végezhetjük. Hogzá kell tennem, hogy tíz évig tartó nehéz várakozás után költözhettünk ide. De már el is felejtettük, milyen nehéz körülmények közt kellett dolgoznunk sokáig. — Hogyan, milyen módon juttatják el a kiadványaikat az olvasókhoz? — Két politikai munkatárs és két ü’éyiritéző; Végzir a munkát kirendeltségünkön. Sajátos a könyvterjesztői tevékenységünkben, hogy elsősorban nem bolti eladás útján, hanem a pártszervezetek közreműködésével jutatjuk el kiadványainkat az olvasókhoz, Segítségükkel igyekszünk felmérni — és felkelteni — az igényeket. Az aktívahálózat nagyságát, kiterjedését jól mutatja, hogy a megyében összesen csaknem ezer terjesztő propagandista szorgoskodik a pártirodálom népszerűsítésén, mely — ezt örömmel hangsúlyozzuk — mindennap pi szükségletté vált napjainkra. Nélkülözhetetlennek tartjük a ’ mindenkori személyes kapcsolatot az alapszervezetekkel, a propagandistákkal. Egy dolgot ennél a kérdésnél külön is hangsúlyozni kell. Azt, hogy a pártvezetőségek. a párttagság nélkül nem lehet eredményesen végezni ezt a munkát. Legfontosabb, hogy olyan propagandistákat válasszanak ki, akik nemcsak egy adott könyv címét tudják ajánlani, hanem ismerik a tartalmát js. Akik jómaguk élen járnak a művelődésben, az ismeretszerzésben. szükséglet” — Valamilyen módon serkentik azokat, akik a terjesztést végzik? — A legjobbakat a pártalap- szervezetek és a pártbizottságok — javaslatainkat meghallgatva — jutalmazzák. Rendszeres elismerésüket fejezik ki azzal is, hogy átadják á jól aoigozó propagandistáknak az „öt (vagy tíz) éve politikaiirodalom-terjesztő” jelvényt. A „Lenin-emlékplakettet”. s a Kiadói Főigazgatóság elismerő oklevelét kaphatják meg évente azok, akik kimagasló eredményt értek el e munkában. — Kérem, foglalja össze a Bács-Kiskun megyében folyó terjesztői munka eredményeit. — Nézzük először a legbeszédesebb számadatot. Tíz évvel ezelőtt Bács-Kiskun megyében 860 ezer forint értékű Kossuth-kiad- vány talált gazdára; tavaly ez az összeg elérte, sőt meghaladta a két és egynegyed milliót. Tehát egy évtized alatt megháromszorozódott a forgalmunk. S nézzünk egy másik számot is: kétezerről ötezer-hahszázra emelkedett a folyóirat-előfizetők száma. Továbbá, egyik legfőbb eredménynek könyvelhetjük el, hogy ma már nincs a megyében olyan helység, ahová a politikai irodalom ne jutna el. És egyre több a kevésnek bizonyuló, újranyomásra javasolt mű. Csupán ebben az évben — 1974-ben — huszonhárom ismételt kiadást terveznek. Az évről évre ismétlődő téli politikai könyvhetek eredményeire is jogosan büszkék lehetünk. .-T Kérem,, szóljon erről a kérdésről bővebben is; ugyanis' mostanában gyakran lehet hallani, olvasni róla. Mi teszi szükségesr sé, illetve milyen meggondolásból szervezik a politikai könyv-/ heteket? *— Hazánkban a könyvnek országos méretű, külön ünnepe van. Valamennyi kiadó részt vesz évente a könyvhét nagy munkájában; természetesen a Kossuth is, ha sajátos feladatainál fogva nem is olyan mértékben, mint a többi könyvkiadó, mondjuk a Szépirodalmi vagy a Magvető. Mi a városokban rendszeresen terjesztjük kiadványainkat, de a mezőgazdasági területeken — érthetően, a tavaszi, nyári, őszi nagy munkák miatt — leginkább kampányszerűen — télen. Több mint egy évtizede már, h'ogy ilyen meggondolásból téli politikai könyvheteket szervezünk. Megnyitó ünnepségekkel, előadásokkal, kiállításokkal egybekötve. Hogy az eredmény nem maradt el idáig, jól mutatja a következő dolog: az első évben országosan félmilliónál kevesebb árú könyv fogyott el a kampány idején, s tavaly már hárommillió értékű. Beszélgetés Mészáros Jánossal Ennek az összegnek az egytize- de a mi megyénkre esik. — Változik-e, módosul-e a kiadó profilja? A sorra megjelentetett köteteket figyelve az az érzése az embernek, hogy igen. — Nem a profil bővül; az alapjában hosszú évek óta változatlan; legalább is legfőbb vonásaiban. Inkább —-) s ez nagyon is jellemző — a kiadványfajták sora egészíti ki újabb és újabb témakörökkel. Megemlíthetem például a nagyon népszerű „Nők magazinját”, ebből országosan százezer, kirendeltségünknél hatezer példány kerül az olvasókhoz. Ilyen a szintén széles körben elterjedt, közkedveltnek mondható „Mit kell tudni...”, vagy az „Üj falu” című sorozat is. A kiadó azon van, hogy a legkülönbözőbb érdeklődésűek igényeit is kielégítse; egyaránt gondol a könnyebben feldolgozható. közérthetőbb, s a tudományosabb, nagyobb elmélyülést kívánó művek kőzkinccsé tételére. — Szó esett a pártfolyóiratokról is. Figyelmet érdemlő eredményeket érnek el a folyóiratot kedvelők számának növelésében is, ezt említette fentpbb. Melyek a legolvasottabbak? — Kiadónk négy pártfolyóiratot jelentet meg rendszeresen, havonta. A Pártélet, a Társadalmi Szemle, a Béke ás Szocializmus és a Nemzetközi Szemle egyaránt sok hasznos tudnivalót rejt oldalain. Megyénk párttagságának egyharmada rendszeresen olvassa valamelyik folyóiratot. Szaporodik az alkalmi vásárlók száma ,ís. Legtöbb előfizetője 'nálunk a Pártéletnek van: háromezer felett. Említést érdemel még. hogy a kiadó gondozásában havonta napvilágot lát több folyóirat jellegű kiadvány: Világesemények dióhéjban, Univerzum, Nők Magazinja. Valamennyi iránt nagy az érdeklődés. — Végül a megszokott kérdés: mik a terveik a továbbiakban? — Elsősorban az elért eredményeket szeretnénk megőrizni, tartani. Gyákoribb személyes találkozókon igyekszünk szorosabbra fűzni kapcsolatainkat a pártszervezetekkel és a propagandistákkal. Rendezvényeinket — így a politikai könyvheteket is — szeretnénk tovább gazdagítani. Több színvonalas előadást, kiállítást tervezünk a jövőben. Azzal a meggyőződéssel dolgozunk, hogy a tudatformálás, az eszmei szi- lárdulás, s a szocialista erkölcs és korszerű ízlés formálása szempontjából szükség van az állandó készenlétünkre, a folyamatos és tervszerű munkánkra. S ez a meggyőződés erőt ad a ránk váró feladatok elvégzéséhez. Varga Mihály A Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatósága nemrégiben egy nagyon érdekes összeállítást adott közre, amelynek címe: „Ipari, beruházási és építőipari adattár 1950—1971.” A statisztikában tallózó természetesen nem vállalkozhat .arra, hogy mindhárom téma legfontosabb adatait a közvélemény elé tárja. Éppen ezért az ipar fejlődését vettük előbbre, s a többivel majd később foglalkozunk. Az iparral kapcsolatos bevezető megjegyzés jelzi: „Az ipari adatok a megyében települt iparra vonatkoznak, úgynevezett tiszta megyei adatok, Tartalmazzák a megyében levő és más megyei székhelyű vállalatokhoz tartozó . telepek adatait és nem tartalmazzák a megyei székhelyű vállalatok más megyében levő telepeinek adatait” Az iparra vonatkozó adatközlést elsősorban a foglalkoztatottak számának alakulásával kezdjük, amelyből már eleve levonható a jelentős fejlődésre utaló következtetés. A foglalkoztatottak száma 1971-re 1954-gyel szemben több mint megháromszorozódott és 64 500-ra növekedett. Az évi átlagos fejlődés az előző időszakhoz képest 6,1—7,8 százalék között váltakozik az országos 2—3 százalékhoz képest. Ez az összehasonlítás is jelzi a megye iparosodottságá- nak 20 évvel előbb még jelentős elmaradását, s egyben igazolja a fejlődés gyorsabb ritmusát. A létszámnövekedésnek ez a ritmusa miként oszlik meg a különböző szektorok között? A tárcaiparban dolgozók száma 1954-ben alig érte el a 13 800 főt, de 1971-ben már meghaladta a 40 ezret, ami 290 százalékos előremenetelt jelent. A fejlődés legjelentősebb időszaka 1966—1971 között volt, és az előző öt évhez képest 8,7 százalékos gyarapodást mutat. A tanácsi iparban 1954-ben mindössze 2200 munkás dolgozott. Ez. a szám 1971-ben több mint 9 ezer főre növekedett, ami a fejlődés ritmusában 400 százalékot mutat. A növekedés legnagyobb mértékét 1961—1965 között tapasztaljuk (13,2 százalék az 1954—1960 tényszámaihoz képest). Érthetően szoros és elválaszthatatlan az összefüggés a nagy- családosok, sokgyermekesek lakáshelyzete és a népesedéspolitikai határozat " között. Erre az összefüggésre építve született meg az 1/1974. Mt. sz. rendelet, amely előírja, hogy a három- és többgyermekes családok minőségi lakáscserére irányuló kérelmét soron kívül is teljesíteni lehet. •A / Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ennél is tovább ment egy lépéssel, amikor úgy határozott, hogy a lakásügyi társadalmi bizottság segítségével felülvizsgáltatja az 1975. végéig lakáshoz juttatandó családok névjegyzékét. A bizottság a megtartott helyszíni szemlék alapján, az ott nyert tapasztalatokra támaszkodva javaslatot tett az eredeti névjegyzékben szereplők mellett további húsz, három- illetve többgyermekes család soron kívül — s nem cseA szövetkezeti iparban 1954- ben 5 ezer munkás tevékenykedett, 1971-ben csaknem 15 ezer, ami az arányokat tekintve 290 százaléknak felel meg. A legdinamikusabb időszak 1954—1960 között volt, hiszen ekkor az előző évekhez képest a statisztika 9,7 százalékos fejlődésről adszá- mot. Ez a ritmus országosan 6,8 százalék volt. De még később is, 1966—1971 között, valamelyest, megelőztük az országos fejlődést, hiszen a'megyei arány 5,1 százalék, az országos viszont 5 százalék. Ha a termelésre vonatkozó mutatókat vizsgáljuk, akkor a statisztika alapján kimutatható, hogy 1954-hez képest a szocialista ipar 1971-ben megkilenc- szerezte produktumainak méretét. (Ebből a minisztériumi ipar 773 százalék, a tanácsi ipar 1600 százalék, a szövetkezeti ipar pedig 1000 százalék). A felfutás legnagyobb mértékű 1954— 1960 között volt, -ami Csaknem a kétszeresét tette ki az előző időszakhoz képest. Az egy foglalkoztatottra jutó termelésnövekedés legmagasabb mértékét 1954—1971 között a tanácsi iparban tapasztaljuk, mintegy 400 százalékkal, utána következik a szövetkezett ipar 350 százalékkal és a minisztériumi ipar 265 százalékkal. Ebben az időszakban a termelékenység növekedése az egész szocialista iparban több mint megháromszorozódott. A legszembetűnőbb „ugrás” az előző évekhez képest az 1954—1960-as időszakban volt, amely az egész szocialista iparra vonatkozóan 11,9 százalékot tett ki. Ezek a számok jól jelzik azt a nagyléptékű fejlődést, amit az iparfejlesztés terén az MSZMP Központi Bizottsága és a megyei pártbizottság irányvonala szerint elértünk. Ezek a számok természetesen még nem az elégedettség hangján szólnak. Hiszen az ipar méretének növekedésében, a struktúraváltozásban, az intenzitás-fejlődésben még nagyon sok a tennivaló. De ha mezőgazdasági jellegű megye rövid idő alatt az iparfejlődésben ilyen számszerű eredményeket produkál, az önmagában is mindennél ékesszólóbban bizonyítja a szocialista építés erejét. —r —1 hoz juttatására. Az‘ első osztás során így eddig már tizennégy olyan család költözhetett be az új otthonba, akik számára egyébként ez a lehetőség csak ’jóval később nyílhatott volna meg. A többi nagy család folyamatosan, a következő átadások után veszi majd birtokba a korszerű két-, illetve két és félszobás lakásokat. Az' igényjogosultak jegyzékét tanulmányozva kitűnik, hogy a családfők mindegyike" dolgozó ember, munkás; a többi közt vasöntő, takarítónő, tsz-tag. Nem egy közülük heted, nyolcad, kilenced magával foglalta ed új otthonát. Köszönet és dicséret illeti" a végrehajtó bizottságot .amiért a jogszabály nyújtotta kereték között újabb előnyös lehetőségeket teremtett a sokgyermekes, nagycsaládos dolgozók megsegítésére, támogatására. J. T. Űj lakás a nagycsaládosoknak re formájában — történő lakásFELICE CHI LANTI vHÄROM ZÁSZLÓT ^SALVATORE , Í GIULIANONAK (20.) És ünnepi kavargásban megindul a menet: énekszó, hívogató hangok; a San Giuseppe-i banda is rázendít, csillogó szerszámaikon indulókat, opéraáriákat játszanak. Vannak lovak, melyek egész családokat visznek, mint a Grifo családé is: papa. mama. a tizenkét éves Giovanni, meg két kisebb gyerek ül a hatalmas ló hátán. A San Giuseppe-i menel; az útelágazásnál összeolvad a pianai- val. Kavargás, üdvözlések, egymásra találnak rokonok, barátok, akik a tavalyi május elseje óta nem látták egymást. Miközben a hpsszú. ünneplő menet a Portellába vezető poros úton vonul, a legelők és a kékes sziklák közt. messze feltűnik egy magányos női alak. lassan halad; időnként hátrafordul. M. R., a kurva az. A három fiatalember, aki« az ünnepségre hívta, a menet végére állt. Most ártatlanul, közönyt tet- tetye le-lemaradnak. kissé egymást is szemmel tartják, mert mindhárman ugyanazt forgátják a fejükben. Egy kanyart kihasználva, elszakadnak a menettől. Három parasztfiú ünneplő ruhában. Amikor egyedül maradnak, egymásra néznek és elvigyorödnak. Aztán futva! indulnak keresztül a mezőn a nő felé. aki már meg is állt, hogy bevárja őket. A banditák most a Fizzutahegy magasából figyelik a parasztokat: nők, férfiak, gyerekek tömegét a völgykatlanban. Hallják az ünneplő rajzást, a kiabálást, énekszót, a. zenekart. A fiúk is az ünnepséget nézik. Ott lepn. a Por tollában sok korukbelí fiatal van parasztfiúk, mint ők. A szeműk is ugyanolyan. A zászlókat, transzparenseket lengető, a meztelen lánykáinkat fogdosó, kezek is ugyanolyanok, mint az ő puskát szorongató kezük itt fönn a hegyen. Az egyik fiú egy fiatalembert néz.' aki szerelmét egy szikla mögé húzkodja: egy másik meg egy parasztfiú énekét hallgatja, egész kis tömeg fiú—lány gyűlt köréje táncra, ott lenn a völgyben. A táncmesterré vedlett borbély egy gitározó fiút figyel, és van itt az ünneplő tömegben egy kis ze-. nekar, amely amerikai ritmusokat játszik, körülötte azoknak a fiúknak a szeme láttára táncolnak a réten: akikét Cucinella a carini borbély üzletében fogott el. * Giuliano is. a hatalmas szicíliai pikniket figyeli1, egész családokat lát a sült bárányok köré telepedve; látja a muzsikusokat, akik hangszereiket le rakva féleségükkel, gyerekeikkel "együtt esznek- isznak: kenyeret, bort. mindenfélét; l^tja a mozgóárusokat, amint áruikat méricskélik, hallja bosz- szan elnyújtott kiáltásukat; fekete ruhás öregasszonyokat, anyákat lát. népviseletbe öltözött fiatal lányokat, parasztokat, akik levették köpenyüket, és a földön elnyúlva pihennek; megfáradt, becsületes arcokat'lát mosolyogni. A lovak a baráti, rokoni csoportosulások közt ropogtatják a füvet. körülöttük játszanak a gyerekek. A kis Giovanni Grifo az óriási pej lovat mutogatja pajtásainak: a legszebb, a legerősebb ló az egész völgyben. Provvidenza a legmagasabb kövön üldögél, fekete haját lebontotta, s kitárja a szélnek. Eleonóra fiatal férjével egy ré- kettyebokor tövében üldögél. Babot esznek szicíliai módra, kanálnyi hagymával. Ám a szél sült ; bárány átható szagát hozza feléjük. És Eleonóra megkívánja a húst. Szól férjének. Kezét hasára téve könyörög mosolyogva: — Nézd. mozog, ő is akar egy kis bárányt. • Eleonóra férie elindul egy sült- báfánvárus felé. 26. • Fönt a hegyen néhány fiú kezébe rejti arcát. Pisciotta, Térra- nova. Mannino, meg a többi csa-. patkapitány idegesen bámulja Giulianót Pisciotta Giulianóhoz fordul, s amikor tekintetük találkozik, megkérdi: '" — Mit csináljunk. Turiddo?) Giuliano sápadt, izgatott és ideges, nem válaszol. A messzelátót letette a géppuska mellé. A I többiek tágra nyílt szemmel figyelik a bandavezért. — Mi lesz? — sürgeti Pisciotta. Giuliano azonban hallgat. A hangosbemondó az emelvényen 'bejelenti, hogy a szónok mindjárt megkezdi május elsejei ünnepi beszédét. A hang, megrészegedve erejétől, amelyet a hangszóró és a két hegy még vissz- hangosabbá tesz. tréfálkozik, beleénekel a mikrofonba, barátait szólítgatja. A gyűlés bejelentésekor Giuliano órájára néz: öt perc hiányzik már csak a kitűzött időig. De ki tűzte ki ezt az időpontot? Crozza Black. Pisciotta. Passatempo, Candela is áz órájára néz. Giuliano megint fölkapja a messzelátót és a másik hegyen mozgolódó embereket figyeli. Pisciotta. aki állandóan Giulianón tartja a szemét, és a viselkedéséből olvassa ki minden gondolatát, azt javasolja: — Várjuk meg, amíg ők kezdik. Giuliano azonban szárazon felel: — Mi nem várunk parancsra; Giuliano nem fél. Nagy tét forog kockán! A bandita megindítja kronométerén a másodpercmutatót. Hátrafordul, és végignéz felsorakozott emberein. Cucinella tettre kész, Badalamenti is mosolyog, Ferreri ravaszul kacsint. Passatempo a völgyszorós felé irányítja fegyvere csövét: Giuliano tekintete most a legénység felé fordul. A fiúk sorban belenéznek a bandavezér szemébe: az ijedt tekintetek közönyt színlelnek, akik az előbb .kezükbe rejtették arcukat, most fölemelik fejüket, és engedelmeskednek a néma parancsnak; a tizenhét éves Lugullo még megpró- „ bál rá is mosolyogni Giulianóra — a gyermeki 'mosoly azonban rögtön elhal ajkán. A kronométer csak üti, üti a másodperceket. Az emelvényről elhangzó hívásra gyülekezni kezdenek már a parasztok Barbato köve körül. Az ünneplő tömeg nagy része azonban szétszóródott .családok, barátok, munkatársak Csoportjai beszélgetnek. Giuliano kronométere csak üti, üti a másodperceket. (Folytatjuk.)
